Érvényes: 2012.09.01-től. A veszprémi Jendrassik Venesz Középiskola és Szakiskola Pedagógiai programja

1 Érvényes: 2012.09.01-től A veszprémi Jendrassik Venesz Középiskola és Szakiskola Pedagógiai programja 2012

2 Intézményvezetői köszöntő Tisztelt Érdeklődő! Ön a veszprémi Jendrassik (György) Venesz (József) Középiskola és Szakiskola pedagógiai programját tartja a kezében, amely meghatározó dokumentuma az iskolában folyó pedagógiai és szakmai munkának. Ezt a programot iskolánk nevelőtestülete állította össze közös munkával. Összeállításánál figyelembe vette a törvényi jogszabályi hátteret, a helyi igényeket és sajátosságokat. Az iskolaszerkezetet, az oktatási struktúrát Veszprém megye és Veszprém Megyei Jogú Város közoktatási feladatellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési tervével összhangban alakította ki. A program ezeknek, valamint az elődintézmények hagyományainak figyelembe vételével tartalmazza munkánk alapelveit, legfőbb nevelési és oktatási céljainkat, a képzés rendjét, az iskolában zajló pedagógiai folyamatot, az iskola élet- és munkarendjét, az iskolai közéletben való részvétel lehetőségeit és formáit, az iskola helyi tantervét és szakmai programját, valamint az ezek megvalósításához szükséges feltételrendszert. A program megvalósítása feltételezi az együttgondolkodást, a közös tevékenységet. A sikeres megvalósítást segíti, ha környezetünk, az iskolánkban tanuló vagy tanulni szándékozó fiatalok és szüleik pedagógiai programunkat megismerik, kitűzött céljainkkal azonosulnak, azokat magukévá teszik. Valamennyiünk érdekében őszintén kívánom, hogy programunk megvalósítása segítse hozzá az iskolánkban nevelkedő fiatalokat, hogy önmaguk és Nemzetünk számára egyaránt sikeres emberként éljék majd felnőtt életüket. Pribelszki János igazgató

3 1. Bevezető I. Nevelési Program A Jendrassik Venesz Középiskola és Szakiskola 2000. augusztus 1-jei hatállyal jött létre a korábban is a jelenlegi épületegyüttesben működő Jendrassik György Középiskola és Szakiskola, valamint a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola egyesítésével. A gyökerek visszanyúlnak a múltba, hiszen 1982 előtt is folyt már hasonló képzés, igaz nem egyetlen helyszínen, hanem Veszprém más iskoláiban. Ennek megfelelően jogelőd intézményünknek tekintjük a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézetet, a Közgazdasági Szakközépiskolát, a Lovassy László Gimnázium és Közlekedésgépészeti Szakközépiskolát, valamint a Táncsics Mihály Ipari Szakmunkásképző Intézetet. Büszkék vagyunk azokra az eredményekre, melyeket elértünk. A jelenlegi iskolaépületben eltöltött közel három évtized alatt szép eredményeket tudtunk felmutatni a legkülönfélébb tanulmányi versenyeken, a műveltségi vetélkedőkön és a sportban egyaránt. Büszkék vagyunk az eltelt időszak egyetemi és főiskolai felvételi eredményeire. Ugyancsak büszkék vagyunk az iskolai életünk demokratizmusára, a sokszínű, mozgalmas diákéletre. Fontos számunkra a kialakult hagyományok ápolása és továbbfejlesztése. Alapvető célunk a környező társadalom, a gazdaság, a fiatalok és a szülők igényeinek lehető legjobb összehangolása, a reális igények legteljesebb kielégítése, a gondjainkra bízott fiatalok általános és szakmai műveltségének, valamint nem utolsó sorban személyiségüknek, emberi tulajdonságaiknak formálása, fejlesztése. Kínáljuk a tanulás lehetőségét mind az általános műveltségi, mind a szakmai műveltségi területeken. Várjuk iskolánkba a nyolcadik, a tizedik, valamint a tizenkettedik évfolyamot végzetteket.

4

5 2. Alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások Az iskola főbb funkciói Az iskola egyik fő feladata a tanítás, a szükségesnek tartott, hivatalosan szükségesnek minősített tudás közvetítése, az adott kor műveltségi anyagának és az erkölcsi értékeknek az átszármaztatása. Az ember társas lény, életfunkcióinak sokaságát nyilvánosan, társak jelenlétében gyakorolja. A növekedés, a nevelődés nem más, mint a társiasság, a szocializáció folyamata. Az iskola más közösségi intézményekkel együtt helyszíne, színtere a funkciógyakorlásnak. A fenti funkciók gyakorlása közben nem akarva is nevel az iskola, megvalósítva a személyiségformálás feladatát is. Az iskola, mint közösségi intézmény társadalmi irányítás alatt áll: funkcióit akkor tudja a legkiteljesedettebben megvalósítani, ha a helyi társadalom veszi birtokába. Ennek megfelelően kap helyet a feladatok között a hagyományápolás és a hazafias nevelés. Ugyan a nevelés nem osztható különböző részterületekre, mégis kiemelten kell foglalkozni az egészséges életmódra nevelés feladataival. Ezt indokolja az a tény is, hogy Magyarország lakossága a statisztikai kimutatások szerint nem fordít kellő figyelmet egészségének megőrzésére, ill. javítására. E feladat megoldását az elméleti oktatáson felül a tanárok példamutató magatartása eredményezheti. Iskolánk jelentős szerepet tölt be a szakmai képzés területén is, ezért segíteni kell a szakma- és munkaszeretet kialakítását a tanulókban.

6 Alapelvek, az iskola nevelési oktatási céljai - Korszerű és sokoldalú általános műveltség biztosítása Az általánosan művelő képzési szakasz egyik legalapvetőbb célja. Magában hordozza a különféle műveltségi területek magas szintű megismertetését, az anyanyelvi kultúra elsajátítását, a kommunikációs készség fejlesztését, az informatikai eszközök használatát, az idegen nyelven történő kommunikációt, a humán és reál értékek egyenrangúságának elfogadását. - Korszerű szakmai műveltség biztosítása A szakképzési szakasz legfontosabb célja. Az általános, jól mobilizálható szakmai műveltség biztosításán túl nagyon fontos az adott gazdasági környezetben gyorsan és könnyen hasznosítható speciális szakmai ismeretek elsajátíttatása, amely a munkaerőpiacon keresetté teszi az iskolánkban végzetteket. - Személyiséget fejlesztő nevelés Alapvető pozitív emberi tulajdonságok és értékrend kialakítása, melynek eszköze a képzési szakaszonként egységes elvárások, illetve követelménytámasztás mellett az egyéni bánásmódra törekvés, a differenciált foglalkoztatás biztosítása. Fontos része e tevékenységnek az általános emberi értékek elfogadtatása, mások tiszteletben tartására és a helyes önértékelés kialakítására való nevelés. - Alkotó gondolkodásra nevelés A megfelelő motiválás mellett elérendő cél, hogy a fiatalok megismerjék a hatékony tanulási módszereket, váljanak aktív résztvevőjévé az oktatásinevelési folyamatnak. Legyenek kreatívak, megszerzett ismereteiket legyenek képesek különféle helyzetekben alkotóan alkalmazni, hasznosítani.

7 - Nemzettudat erősítése, demokratikus közéletiségre nevelés Nemzetünk, népünk múltjának és jelenének megismerésén keresztül kell elérni az egészséges nemzettudat, nemzeti önbecsülés kialakítását, erősítését. A demokratikus közéletiségre történő tudatos neveléssel kell lehetővé tenni, hogy tanítványaink képesek legyenek a jövő aktív formálására. E folyamat részeként kezeljük a hagyományok tiszteletére és ápolására történő nevelést is. - Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Az egyetemes, ezen belül az európai kultúra megismertetésén át el kell érni, hogy a felnövekvő nemzedékek képesek legyenek az európaiság befogadására, ugyanekkor tudatosan vállaljanak részt abból, hogy hazánk az őt megillető helyet tudja elfoglalni Európában, a nagyvilágban. - Egészséges életmódra nevelés A civilizációs ártalmak megismertetésén át kívánjuk eljuttatni tanulóinkat, hogy felismerjék az ember és környezete egymásra utaltságát, kialakuljon bennük a környezet megóvásának, ápolásának igénye éppúgy, mint a saját egészség megőrzésének igénye, elsajátítsák az egészséges életvitelhez szükséges ismereteket. Feladatok, eszközök, eljárások A nevelési célok aktuálisan azt fogalmazzák meg, hogy milyen embertípus alkalmas leginkább a jelen és a beláthatóan tervezhető jövő társadalmi - gazdasági feladatainak ellátásához, megvalósításához. Annak ellenére, hogy e célokat a valóságos társadalom folyton változó szükségleteivel állandóan alakítja, az iskolában mégis sok évre előre kell terveznünk. Minden fiatalnak meg kell adni a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének maximumát, a társadalom, a környezet számára fontos tulajdonságokat birtokolja, egészséges és jól képzett felnőtté váljon, aki hisz és bízik önmagában, képes a környezetével való konstruktív együttmunkálkodásra, aki felelősséget érez önmaga, környezete és embertársai iránt.

8 Mivel tanulóink tizennégy, tizenhat, illetve tizennyolc éves korban kerülnek hozzánk, így feladatainkat, módszereinket, eljárásainkat is az életkori sajátosságokhoz kell igazítanunk, annak megfelelően kell megválasztanunk. Minden korosztálynál szükséges a tanulók viselkedéskultúrájának javítása, az e téren jelentkező hiányosságok kiküszöbölése. Kiemelten fontos a kommunikációs készségek és képességek fejlesztése. E téren fontos szerepet kap az anyanyelv, az idegen nyelv és az informatika mellett a szakmai kommunikációs kultúra kialakítása is. A demokratikus társadalom elvárásainak megfelelően fontos a toleráns gondolkodásmód és magatartás kialakítása és fejlesztése. A nevelés folyamán el kell érni, hogy a tanulók reális önismerettel, önbecsüléssel és önértékeléssel rendelkezzenek. Fontos, hogy a tanulók ismerjék meg és fogadják el az általuk választott szakterület, szakma sajátos követelményeit és azok váljanak belső igényeikké. Célunk, hogy a végzett tanulók biztos elméleti és gyakorlati tudással rendelkezzenek, amely növeli elhelyezkedési vagy továbbtanulási esélyeiket. Az iskolába belépő tanulóknak nem csupán életkorukban mutatkozik jelentős eltérés, hanem felkészültségi szintjük is nagyon eltérő képet mutat. Amíg a középiskolai osztályokban az általános iskolák által jónak minősített tanulók pályázhatnak reális eséllyel, addig a szakiskolába történő bejutáshoz gyakran elegendő a tantervi követelmények minimális teljesítése. E tény a szakképzésbe bekapcsolódók tekintetében is igaz. Ugyancsak nagyfokú különbözőségek jelennek meg a beiratkozó tanulók körében úgy a társadalmi és családi környezet, mint a kialakult, vagy kialakulóban lévő egyéni értékrend, a munkához, a tanuláshoz való elkötelezettség tekintetében.

9 Az előzőekből következik, hogy iskolai szinten egységes alapelveink és céljaink megvalósulása képzéstípusonként, pedagógiai szakaszonként differenciált eszközökkel, eljárásokkal érhető el. Tapasztalataink mely szerint tanulóink korántsem egyenlő eséllyel kezdik iskolánkban tanulmányaikat azt a feladatot jelölik ki számunkra, hogy a képzés kezdeti szakaszában kiemelten foglalkozzunk a hiányosságok megszüntetésével, az esélyegyenlőség megteremtésével. A belépés pillanatától kezdve kívánjuk megteremteni az esélyegyenlőséget azáltal, hogy a tanulókhoz, tanulócsoportokhoz igazított pedagógiai helyzetelemzés alapján átgondoltan élünk a jogszabályi keretek által biztosított lehetőségekkel (felzárkóztatás, korrepetálás, egyéni foglalkozás). Az esélyegyenlőség megteremtése után kell előtérbe kerülnie az adott képzési szakasz követelményeire való felkészítésnek, valamint a tehetséggondozásnak. Iskolánk nevelő oktató tevékenységét valamennyi mozzanatában a tanulóközpontúságnak kell jellemeznie. Többek között ezzel is kívánjuk növelni annak esélyét, hogy az átjárhatóságnak iskolánkban legyen realitása. Nevelőmunkánkban különös súlyt kap egyenlő bánásmód elvének érvényesítése a hátrányos megkülönböztetés tilalma. 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolában folyó nevelési tevékenység meghatározó eleme a személyiségfejlesztés. A középiskolába belépő tanulók mentális közérzetét bonyolulttá teszi az a körülmény, hogy a serdülőkort kísérő én-kép válság, a növekvő követelmények és

10 az esetleges hiányosságokkal való szembesülés hatására elmélyülhet, esetleg konfliktusok forrásává válhat. Ugyanakkor a reális én-kép kialakításával segítséget tudunk nyújtani tanulóinknak a képességek és a lehetőségek harmóniájának megteremtéséhez. Fontos, hogy tanulóink konfliktusok élezése helyett a megfelelő kompromisszumok révén alakítsák életmódjukat, haladjanak céljuk felé, és a tolerancia, a másság elfogadása is alapvető személyiségjeggyé váljon bennük. Személyiségfejlesztő törekvéseink egyik fő célja, hogy tanulóink megfelelő választ tudjanak adni a ki vagyok én? és a mi lehetek én kérdésekre. Fontosnak tartjuk hogy tanulóink a középiskolai tanulmányok befejezésére képesek legyenek a hivatáscélok és az életcélok határozott megfogalmazására és harmonizálására. Ugyanakkor tudatosuljon bennük, hogy a siker fontos eleme a folyamatos önfejlesztés. Fontos feladat a személyiségfejlesztésben az emberi jogok és a demokrácia értékeinek tiszteletére, a hazaszeretetre, az aktív állampolgári tevékenységre, a tudatos fogyasztóvá válásra, a személyes felelősségre alapuló környezettudatos magatartásra, testi és lelki egészség megőrzésére történő nevelés és felkészítés valamint felkészítés az esetleges pályamódosításokra. Iskolánk fontos feladatának tekinti az örök erkölcsi értékek hangsúlyozását és a jövő generációit is erre neveli (tisztesség, becsületesség, bátorság, kitartás, megbízhatóság). Személyiségfejlesztés csak tevékenységformák sorozatával, tudatos tervszerű munkával történhet, ezért a fenti elveknek érvényesülniük kell: - az adott osztály (csoport) sajátosságaihoz igazodó tanmeneti tervezésben, - az osztályfőnöki irányító és nevelőmunka évfolyamonkénti egymásra építettségében, a magatartás és szorgalom értékelésében, - az iskolai közélet sokoldalúságát biztosító keretek kiépítésében. Színterei: - a kötelező és választható tanórák - szakkörök, önképző körök, művészeti csoportok - iskolai sportkör

11 - versenyek, bajnokságok - kirándulások, sportrendezvények 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Pedagógiai tevékenységünk lényege: a társadalom által meghatározott értékek szerint motiválni az egyénnek azt a törekvését, hogy önmagából a legtöbbet hozza ki és azt a külvilág számára megnyerő módon legyen képes felmutatni. Az iskolai élet keretei között a közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A közösségfejlesztés területén a következő követelményeket emeljük ki: - a hon- és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel - a tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket - az iskola és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. - a tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába - a tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén - a kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. - az iskolának az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie - a pedagógusok fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. - az egyén és a közösség legyen felkészült a veszélyhelyzetek megelőzésére és kezelésére

12 - legyenek képesek a kockázatok felmérésére, azok vállalására az egyéni és csapatmunkában történő hatékony munkavégzésre, tanulásra, a közügyekben való részvételre és együttműködésre - vegyenek részt a döntések előkészítésében és a döntéshozatalban, legyenek képesek azok kritikus, kreatív elemzésére. - alakuljon ki a közösségben és tagjaiban az erőszakmentesség, a társadalmi együttélés szabályainak betartása, a változások iránti fogékonyság, a társadalmi gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése, a fenntartható fejlődés támogatása. A szervezett iskolai keretek rendszerében az alapvető közösség az osztályközösség. Ennek alakítása elsősorban az osztályfőnök feladata. Alakulását befolyásolják a közösségbe tartozó tanulók képességszintje és beállítódása, valamint az iskolai életben elfogadott és működő szabályok, normák. Az iskolai élet teljes közegét számos kis csoport együttese alkotja. Tartós együttes tevékenységük sajátos értékeket, viselkedési mintákat alakít ki. Alakítja a tagok véleményét, befolyásolja az egyén teljesítményét, társas élményt és biztonságot ad. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés hatékonysága érdekében elkerülhetetlen, hogy a tudatosan vagy spontán módon kialakuló csoportokat célorientált tevékenységformák keretei közt a tanári munka partnerszintjére emeljük. Ez, a nagyon eltérő képességű és beállítottságú tanulók, tanulócsoportok által jellemezhető iskola legnehezebb feladatai közé tartozik, de a közösségi nevelés érdekében elkerülhetetlen. Az én-tudat alakítása mellett különösen fontos a mi-tudat formálása. Cél: a közösség, csoport együttes és egységes gondolkodása (valamely dolgot mi közösen viszünk véghez); az egyén oldaláról önmagának a közösség tagjai közé való besorolása és a feladatok végrehajtásakor a közösség előbbre jutásáért (nem énértem, hanem miértünk) való cselekvés.

13 A személyes identitás, az egyén társaihoz viszonyított azonosságtudata mellett a tágabb környezettel, közeggel, annak kultúrájával való azonosulás az oktató nevelő munka minden színterén formálódik. Az identitástudat alakításában kiemelt jelentősége van ugyanakkor az iskolában kialakított közélet minőségének, jellegének. Oktató nevelő munkánk során tehát megfelelő hangsúlyt fektetünk olyan iskolai légkör kialakítására, amely a formális csoportok és kiscsoportok mellett a rokonszenv-kapcsolatokra építő, önként vállalt szerveződéseknek, az informális kiscsoportok szerveződésének is teret ad, működési lehetőségeket biztosít. A közösségfejlesztés területén kiemelten fontos szerep jut a szabadidős programoknak. A szabadidős tevékenységi formák kialakításában, szervezésében megfelelő partnerszerepet kap az iskolai diákönkormányzat. Ez a szervezett közösség kompetenciái alapján összefogja és a közélet területén irányítja az osztálydiákbizottságokat. Programalakító tevékenysége révén segíti az adott feladatokra vállalkozó csoportok munkáját. Biztosítja az öntevékenység kereteinek kialakítását. Partner a pályázati lehetőségek felhasználásában, a legitim civil szerveződési minták megismertetésében, azok gyakorlati megvalósításában. Lényeges szerepet tud vállalni az iskolai hagyományok alakításában s továbbélésében, valamint a tágabb környezettel való kapcsolattartásban. Fontos partner olyan iskolai légkör kialakításában, ahol a tanulók képesek élni jogaikkal és tisztelni a másik jogait, megtanulják a demokrácia szabályait és maguk is cél- és partnerorientált személyiséggé formálódnak. A közösségfejlesztés területén elfogadott elvek érvényesülnek: - a tantárgyak műveltségi követelményeiben - a tanítási órák módszertani arculatában - a kommunikációs képességek fejlesztésének előtérbe helyezésében

14 - az osztályfőnöki nevelési terv, az adott osztály sajátosságaihoz igazodó foglalkozási terv, valamint az iskolai közélet elvárásainak, normáinak összehangoltságában - az információáramlás szervezettségében - az érdekképviseleti fórumok működésében - a Házirend és a Szervezeti Működési Szabályzat tartalmában - az iskolát alkotó különböző csoportok, közösségek munkatervében, foglalkozási tervében 5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult, amely az iskolai nevelés és oktatás keretei között valósul meg. A fejlesztő felkészítés módjára a szakértői és rehabilitációs bizottság tesz javaslatot. E javaslat alapján a fejlesztést, a beilleszkedést a tanító pedagógusok hivatottak végezni, illetve szükség szerint ahhoz segítséget igényelni. A beilleszkedési problémák kezelésében jelentős szerep hárul a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősre. A felzárkóztatásra egyéni fejlesztési terv alapján egyéni foglalkozások keretében kerül sor, amelynek alapvető célja a kulcskompetenciák megalapozása és fejlesztése, a tanulók személyiségének megismerésén keresztül a hozzáillő pedagógiai módszerek alkalmazásával az esélyegyenlőség megteremtése, tehetségjegyeinek feltárása. 6. A tehetségek, képességek kibontakoztatása A változó világ, a változó kapcsolatrendszerek elemi igényként vetik fel egy konvertálható tudás megszerzését még a középiskolai évek alatt. A tudás

15 megszerzése, a tanulás a felnőtt életbe való beilleszkedés kulcskérdése. Alapvető probléma a megfelelő tanulási módszerek kiválasztása és kialakítása. Meg kell tanítanunk diákjainknak, hogyan használják ki a legmegfelelőbben az idejüket, hogyan készüljenek fel az iskolai mérésekre, az órai szereplésre, az előadásra, a felelésre és a vizsgára. A középiskola négy éve alatt ki kell alakítani az elvonatkoztatás, a fogalmi gondolkodás, a lényegkiemelés képességét. A középiskolai nevelésben rendkívül fontos, hogy létrehozzuk az elmélet és a gyakorlat megfelelő kapcsolatát, kialakítsuk a praktikum iránti fogékonyságot, hasznosítható tudás- és ismeretanyagot adjunk át. A jövő útja az ismereteket nem célként, hanem eszközként kezelő, egyéni képességfejlesztésen alapuló pedagógiai eljárásokat alkalmazó oktató nevelő munka. Fontos feladatunk a tehetségek gondozása, a képességek kibontakoztatása. Alapvető elvárás iskolánkban a szakma magas szintű elsajátíttatása és felkészítés a felsőoktatásra. Az iskolába érkező tanulók személyiségének megismerése ad alapot arra, hogy feltárjuk, milyen területen van szükség a tanulók képességének fejlesztésére, tehetségének kibontakoztatására. Egy adott területen jó képességekkel rendelkező tanuló számára a továbbfejlődés lehetőségét szakkörök, önképző körök szervezésével, egyénre szabott oktató munkával biztosítjuk. Ezek mellett a házi- és központilag szervezett tanulmányi szakmai, sport, kulturális versenyekre való felkészítés biztosítja a tanulók tehetségének kibontakoztatását. A képességek megfelelő kibontakoztatása a differenciált tanulásszervezési kereteken belül feltételezi a tanulók érdeklődését, tapasztalatait figyelembe vevő integratív szemléletet, a tanulói tevékenység, önállóság, kezdeményezés, problémamegoldás, alkotóképesség előtérbe állítását, az együttműködő tanulási technikák alkalmazását.

16 Minden tanulónk számára hozzáférhető gazdag szak- és szépirodalmi könyvekkel, folyóiratokkal, jelentős tartós tankönyvkészlettel rendelkező könyvtár és Internetterem biztosítja az önálló ismeretszerzés lehetőségét. Tehetséges tanulóink anyagi támogatást pályázhatnak alapítványunknál. A tehetséggondozással kapcsolatos szabadidős tevékenységek koordinálásában az osztályfőnöki és szakmai munkaközösségek mellett az IDÖK-nek van jelentős szerepe. 7. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskola köteles folyamatosan törődni valamennyi gondjaira bízott fiatallal, különösen pedig a hátrányos, illetve veszélyeztetett tanulókkal. Az ez irányú tevékenységet amely kiterjed az egész nevelőtestületre az ifjúságvédelmi felelős koordinálja. Az ifjúságvédelmi felelős munkája során együttműködik a szülőkkel, nevelőkkel, az iskolaorvossal, és iskolapszichológussal, valamint az iskola igazgatójával. Kapcsolatot tart mindazon szervekkel, akik segítségére lehetnek a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet megelőzésében, felszámolásában. Vezeti a szükséges nyilvántartásokat. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók felkutatásában, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdők megismerésében valamennyi pedagógus, osztályfőnök segítséget nyújt az ifjúságvédelmi felelősnek, folyamatosan együttműködnek vele a megelőző és megszüntető tevékenységben egyaránt. A megelőzés területei, módszerei: - egészséges életmódra nevelés - felvilágosítás, tájékoztatás - tájékozódás - egyéni foglalkozás

17 - rendszeres együttműködés (szülőkkel, stb.) - akarati tulajdonságok fejlesztése - helyes önismeretre nevelés - célok kialakításának elősegítése 8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása A tehetségek gondozása mellett fontos terület a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása. A tanulási nehézségek ritkán vezethetők vissza egyetlen okra. Okként három tág kört említhetünk, melyek lehetnek iskolán belüli, iskolán kívüli és személyes feltételek (tehetség, szorgalom). E területen is fontos feladat a tanuló megismerése, az ok feltárása. A problémák kezelése a szaktanár és osztályfőnök szoros együttműködését igényli. Az iskolán belüli okok megszüntetésének alapfeltétele a tanuló és tanár emberi kapcsolatának kialakítása. E feltétel megléte mellett differenciált órai munkával, integrált oktatási formában, szükség esetén tanórán kívüli egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások keretében segítjük tanulónkat a nehézség leküzdésében. Az iskolán kívüli okokat, melyek igen sokrétűek lehetnek, a szülőkkel együttműködve csökkenthetjük, illetve szüntethetjük meg. Alapfeltétel tehát az iskola és a szülők élő kapcsolata. Külön feladat a szociális hátrányok enyhítése a rossz társaság és a drog problémájának megoldása. A személyes feltételek, mint ok megszüntetése a tárgy iránti érdeklődés felkeltését, a tananyag elemző oktatását kívánja meg. Szomorú, de igaz, hogy az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a középiskolás korosztálynál is foglalkozni kell az alapkészségek: olvasás, írás, helyesírás, szabatos beszéd, számolás kialakításával és fejlesztésével. Ki kell alakítani az értelmes olvasás képességét, mely nélkül nem lehetséges a problémamegoldás.

18 Fejlesztendő alapkészségek közé kell sorolni a memóriát, az emlékezet fejlesztését, a problémamegoldó gondolkodás kialakítását. Jelentős súlyt kell kapnia a tanulás tanításának. 9. A szociális hátrányok enyhítése Kimutatható a kapcsolat a gyenge tanulmányi munka és a szociális hátrányok között. E hátrányok enyhítése jótékony hatással van a tanulmányi eredményekre. Sajnos a szociális hátrányban levő tanulóknak sok segítséget nyújtani anyagi téren nem tudunk, de az ilyen tanulók és szüleik figyelmét felhívjuk az iskola, a fenntartónk, a lakóhelyi önkormányzatok által nyújtott lehetőségekre, a tankönyvsegélyre, a tankönyvtámogatásra, a tartós tankönyvek használatának lehetőségére, a kedvezményes, illetve térítésmentes menzai ellátásra, az iskolai könyvtár és internetterem fokozott használatára. Figyelemmel kísérjük a szociális hátrányok enyhítését célzó pályázati kiírásokat és élünk az azok kínálta lehetőségekkel. 10. A program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések Az iskola pedagógiai programjában, illetve helyi tantervében megfogalmazott feladatok végrehajtásához szükséges feltételrendszer lényegében adott. A negyed százada átadott épületegyüttes megfelelő otthont biztosít a tanulóknak. A tantermek, a digitális táblával ellátott tantermek, a szaktantermek és az előadótermek, az Internetre felfűzött informatikai termek, a multimédiás terem, a jól felszerelt és folyamatosan fejlődő tankonyha, a tanétterem, a tancukrászüzem, a szerelő- és ipari jellegű tanműhelyek, az elektronikai, az autóelektronikai, a járműdiagnosztikai, a mechanikai-anyagismereti mérések elvégzésére, a számítógépes rajzolásra és gyártásra alkalmas oktatólaboratóriumok, a vonalkódolvasó pénztárgéprendszer, a logisztikai központ mind-mind a korszerű képzést segítik, csakúgy, mint az intézmény központi könyvtára, valamint audiovizuális stúdiója.

19 Az egészséges életmódra történő nevelést támogatja a nagyméretű tornaterem, az iskolai tanuszoda, valamint a szabadtéri sportlétesítmények. Az iskolák számára központilag előírt kerettantervi, illetve szakmai programokhoz kapcsolódóan országos érvényű jogszabályok rendelkeznek a programok indíthatóságának, illetve folytathatóságának minimális feltételeiről. Ezen eszközök, illetve felszerelések jegyzéke a helyi tanterv szerves részeként kezelendő. A megelőző évek tudatos és eredményes fejlesztő tevékenysége nyomán több szakmai területen a központi programokban előírtaknál jobb, magasabb szintű feltételrendszert alakítottunk ki. Miután az iskola személyi feltételei is biztosítják a folyamatosan megújuló általános és szakmai képzéséhez a szükséges garanciákat, így az iskola minden adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy tartósan verseny-, illetve piacképes maradjon! 11. A szülők és az iskola együttműködésének formái Az iskola pedagógiai tevékenysége nem nélkülözheti a szülőkkel, a családdal való rendszeres kapcsolattartást, a szoros együttműködést. Az iskola feladatai közé tartozik, hogy lehetőséget biztosítson a szülők számára az iskolai közéletbe való bekapcsolódásra, elősegítse a szülői jogok gyakorlását, a szülői kötelességek teljesítését. Az iskola már a pályaválasztás, az iskolaválasztás időszakában biztosítja, hogy a szülők megismerhessék az iskola nevelési és oktatási célkitűzéseit, módszereit, az egyes képzési formákat, az iskola nevelési programját és helyi tanterveit. A program megalkotásánál és módosításánál figyelembe veszi a szülők véleményét, elvárásait. A véleménynyilvánítás, joggyakorlás történhet személyesen, meghatalmazott képviselő által, a szülői közösségen, illetve az iskolaszéken keresztül.

20 Az Iskolai Szülői Közösséget az osztályokban demokratikusan megválasztott Osztály Szülői Közösségek, illetve annak vezetői alkotják. A kapcsolattartás jellemző formái: - pályaválasztási tájékoztató, nyílt nap - iskolai és osztály szintű szülői értekezletek - fogadóórák, fogadó napok - szülői közösségeken keresztül - személyes, illetve közvetett (írásos) érintkezés A szülői értekezlet az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás szervezett, az évenkénti munkatervben megtervezett formája. Iskolai szintű szülői értekezletre általában a tanév megkezdésekor, valamint a félév lezárását követően kerül sor. Témáit az iskola egészét érintő kérdések alkotják. Az osztály szintű szülői értekezletek témái között megtalálhatók az iskola egészét érintők mellett mindazok, amelyek az adott közösségre tartoznak. A szülői értekezletek nagyon fontos fórumai az iskolai életnek. Szervezett formája az együttműködésnek, a véleménynyilvánításnak és joggyakorlásnak a Szülői Közösség. Tevékenységét saját szabályzata és munkaprogramja szerint végzi. Nem tervezett forma, illetve fórum a rendkívüli szülői értekezlet, melynek összehívását bármelyik fél kezdeményezheti. Munkatervben is rögzített formája az együttműködésnek az iskolai fogadónap, amikor a nevelőtestület valamennyi tagja a szülők rendelkezésére áll. Lehetőséget biztosítunk a szülőknek, hogy a pedagógusokat egyéni fogadóórájukon keressék fel. Ezek időpontjáról az ellenőrző könyv útján tájékoztatjuk a szülőket. Ezen túlmenően arra is biztosítunk lehetőséget, hogy előzetesen egyeztetett időpontban keressék fel az iskolát.

21 Ha a szülő személyesen nem tud megjelenni az iskolában, telefonon, írásos és elektronikus formában is van lehetőség a kapcsolattartásra. A levelek, az ellenőrző könyvbe írt üzenetek mellett alkalmazzuk a kapcsolattartás más formáit is. A szülőket telefonon és e-mailben is el tudjuk érni, illetve a szülők minket. A honlapunkat úgy alakítottuk ki, hogy azon keresztül is tudjanak e-mailt küldeni az igazgatónak, az igazgatóhelyetteseknek, és a tanároknak. Az iskola honlapja ezen kívül számos hasznos és aktuális információt tartalmaz, amely megkönnyíti az információáramlást. (pl. menza befizetés, tankönyvosztás, rendezvények, iskolai dokumentumok, következő napi helyettesítés, vizsgaidőpontok) Fontos eleme a kapcsolattartásnak a családlátogatás. Lehetőséget biztosít olyan szempontok érvényesülésének, melyekre szervezett iskolai keretben nincs, vagy csak korlátozottan van lehetőség. A látogatás szempontjai között szerepelhetnek a család légkörének, a család szerkezetének, munkamegosztásának, a gyermeknevelésről való felfogásának, az iskoláról alkotott véleményének megismerése, általában a környezetnek, a tanulási körülményeknek a feltárása. Az együttműködést hivatott erősíteni a szülők kötelezettségeinek, illetve a szülői közösség jogkörének bővülése. 12. A tanulók és az iskola együttműködésének formái A demokratikusan és hatékonyan működő iskola feltételezi az iskola mint intézmény, az iskola pedagógusai, valamint az iskolában tanuló fiatalok folyamatos kommunikációját, közös célok megfogalmazását és a folyamatos együttmunkálkodást. Az iskola a nevelés és oktatás szűkebben értelmezett feladatán túl színtere a polgárrá nevelésnek, meg kell hogy tanítsa növendékeit a felelős döntések meghozatalára, életük, programjaik szervezésére, a programok megvalósítására, az érdekérvényesítésre, a joggyakorlásra. A folyamatos együttműködés jellemző fórumai: - Diákönkormányzat - Osztály-diákbizottságok

22 - Iskolai sportkör - Iskolai küldöttközgyűlés - Iskolagyűlés - Iskolaszék - Diákkörök Az Iskolai Diákönkormányzat (IDÖK) hierarchikus rendszer szerint tartja a kapcsolatot az osztályok diákbizottságaival (ODB-k). Az ODB létszámát az osztálygyűlés dönti el, tagjait demokratikusan választja. Az IDÖK tervezi, szervezi és összefogja az iskolai diákéletet, képviseli a diákok érdekeit, partner a közéletiségre nevelésben. Legfőbb határozathozó szerve a küldöttközgyűlés, amely évente kétszer kerül összehívásra. A közgyűlés döntésétől függően kerülhet sor a diákparlament összehívására. Az iskolai élet szerves része a tanórán kívüli diáksport. A sportkör működtetése az iskola feladata, megfelelő tartalommal való kitöltésében jelentős szerep jut a tanulóknak. Az iskola tanulói diákköröket hozhatnak létre. A diákkörök önmaguk alakítják ki működési szabályzatukat és választják meg maguk közül az ifjúsági körvezetőt, kérnek fel felnőtt körvezetőt. A diákönkormányzattal az ifjúsági körvezető tart kapcsolatot, képviseli a diákköri érdekeket. Az iskola tanulói szervezett keretek között gyakorolják mindazon jogaik érvényesítését, melyeket számukra a különféle szintű jogszabályok biztosítanak. Közvetlenül, illetve adott fórum közbeiktatásával véleményt nyilváníthatnak, kérdéseket tehetnek fel, programokat kezdeményezhetnek, részt vehetnek az őket érintő döntések meghozatalában. Az IDÖK működésének feltétele, hogy rendelkezzen érvényes szervezeti és működési szabályzattal, valamint az adott tanévre jóváhagyott munkatervvel.

23 13. Az iskola élete és munkarendje A tanév rendjét az évenként kiadásra kerülő miniszteri rendelet szabályozza, amely meghatározza a szorgalmi időszak kezdetét és végét, az írásbeli záróvizsga időpontokat, a tanítási szüneteket, a kötelezően megtartandó megemlékezéseket. A konkrét helyi programot az iskola éves munkatervében rögzíti. A tantárgyi kötelező óraszámokat a helyi tantervek tartalmazzák. Az előírt óraszámoktól legfeljebb 10%-ban lehet eltérni. Amennyiben az előírt óraszámok legalább 90%-ban nem teljesülnek, az igazgató a szorgalmi időt meghosszabbítja. A tanítási órák 45 percesek, a szakképzésben a gyakorlati órák időtartama 60 perc. Tanítási napnak minősül, ha azon a napon legalább 3 óra megtartásra került. Alkalomszerűen szervezhető rendkívüli tanítási óra is (pl. összevont előadás, szakmai program). Ezek a tanév során megtartandó tanítási órák minimumát nem befolyásolják. A kitűzött pedagógiai célok eléréséhez az iskola a kötelező tanórai foglalkozásokon túl nem kötelező tanórai foglalkozásokat is szervez, amelyek a törvény, illetve a fenntartó által meghatározott óraszámból adódó korlátok között igazodnak a mindenkori igényhez. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozásokra és az egyéni foglalkozásokra biztosított időkerete terhére gondoskodik a csoportbontásokról, szakkörökről, felzárkóztatásról, korrepetálásról, egyéni tanulásról, melyek összhangban vannak a tehetséggondozásról, a képesség kibontakoztatásáról, a szociálisan hátrányos, a beilleszkedési nehézségekkel, tanulási problémákkal küszködők segítéséről megfogalmazott iskolai nevelési elvekkel. Ezen tevékenységek, foglalkozások pedagógiai és szakmai indokok alapján, igény szerint kerülnek megszervezésre.

24 A képzési szakaszonként megállapított, az iskola rendelkezésére álló órakeret időben és térben az iskola döntésétől függően átcsoportosítható! Az iskola működésére, kapcsolatrendszerére vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Az iskolai Házirend tartalmazza a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjével, az iskola helyiségeinek használatával kapcsolatos tudnivalókat. 14. Az iskola szolgáltatásai A kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokon túl, nevelési és oktatási programjának megvalósítása érdekében az iskola az alábbi lehetőségeket kínálja: Tanórán kívüli programok: - Internet és számítógépek használata - Könyvtárhasználat (olvasás, kölcsönzés, internethasználat) - Tantárgyi szakkörök - Művészeti körök - Öntevékeny diákkörök - Felkészítés tanulmányi és egyéb versenyekre - Sportlétesítmények használata - Versenyek, vetélkedők, házibajnokságok Nem kötelező önköltséges programok: - felvételi előkészítő - kis létszámú szakkörök (8 fő alatt) - színházlátogatás - hangverseny-látogatás - tanulmányi kirándulások, szakmai napok - sítábor - korcsolyázás

25 - kerékpártúrák - gyalogtúrák - táborozások - elsősegély-nyújtó tanfolyam Tanulmányi kirándulás, illetve szakmai program csak akkor szervezhető, ha azon az osztálynak legalább 80%-a részt kíván venni. Az esetlegesen itthon maradó tanulók kötelesek a párhuzamos osztály tanóráit látogatni. Szociális szolgáltatások: - kedvezményes diákétkeztetés - tankönyvtámogatás - tartós használatú tankönyvek kölcsönzése - versenyeken, vetélkedőkön résztvevők támogatása - iskolaorvosi ellátás - iskolafogászati ellátás - pszichológiai tanácsadás 15. Az iskola hagyományai - Nemzeti ünnepek, megemlékezések Iskolai műsorral és közös ünnepléssel emlékezünk meg az 1956-os forradalomról, illetve a Köztársaság kikiáltásáról, valamint az 1848-as forradalomról. Megemlékezünk a diktatúrák áldozatairól (Aradi vértanúk, kommunista diktatúra, holocaust), valamint a Nemzeti Összetartozás Napjáról. - Iskolai ünnepségek, rendezvények - tanévnyitó és tanévzáró ünnepség - gólyanap (a 9. osztályok közösség formálásának kezdete) - elsősavató (az iskolai életbe való beilleszkedés segítése, az iskola szokásainak, hagyományainak, névadóinak megismertetése)

26 - karácsonyi ünnepség (a szeretet, az összetartozás érzésének erősítése, mások megbecsülésének fontossága) - szalagavató ünnepség ( felnőtté avatás a végzős és a búcsúztató osztályok műsorával) - diáknap (vidám hangulatú nap műsorokkal, játékos vetélkedőkkel) - ballagás (a végzősök ünnepélyes búcsúztatása és elköszönése) - emléktábla koszorúzás (a ballagó fiatalok évente megkoszorúzzák névadóink emléktábláját) - pedagógus-nap (az IDÖK, az SZM, illetve az Iskolaszék köszönti az iskola pedagógusait és a pedagógiai tevékenységet segítő valamennyi dolgozóját) - Versenyek, vetélkedők - közismereti és szakmai tantárgyi versenyek - komplex szakmai versenyek - vers- és prózamondó verseny - szépkiejtési verseny - könyvtári vetélkedő - műveltségi vetélkedők - eseményekhez kapcsolódó vetélkedők - sportvetélkedők, házibajnokságok - Kiadványok - pályaválasztási tájékoztató, illetve kiadvány általános iskolát, tizedik évfolyamot végzettek, valamint érettségizők részére - iskolaújság, amely lehetőséget biztosít hasznos információk közzétételére, és tehetséges fiataljaink bemutatkozására, közéleti szereplésére - iskolai szabálygyűjtemény 16. Egészségnevelési program Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota (WHO)

27 Az egészségnevelés szükségessége A társadalomban tapasztalható változások, a felgyorsult élettempó, a hedonizmus, erkölcsi válság, a családok széthullása következében fellépő tünetek belopóznak az iskolák falai közé is. Jelen van az agresszivitás, az intolerancia, sok a magatartászavaros, beilleszkedési problémával küzdő, gyenge kommunikációs készséggel bíró tanuló. Magas a mulasztott órák száma és a tanulmányi munkában is sok a sikertelenség. Sok a céltalan, unatkozó gyerek. A középiskolások széles körében elfogadott és használt hangulatjavító és feszültségoldó szer az alkohol, magas a dohányzók aránya. Egyre többen próbálják ki az illegális szereket is, elsősorban marihuánát és az un. disco drogokat. Rohamosan nő a viselkedéses függőségben szenvedők száma (mobiltelefon, televízió, számítógép stb. függőségek). A diákok egészségi állapota, erőnléte a rendszeres testmozgás és levegőhiány, illetve a helytelen táplálkozás következtében nem megfelelő. A kedvezmények ellenére is nagyon kevesen veszik igénybe az iskolai étterem szolgáltatásait. Az iskola felszereltsége nem minden területen segíti elő a tanulók egészséges fejlődését, jó közérzetét, ugyanakkor a meglévő lehetőségek (pl. sport) kihasználtságával sem lehetünk elégedettek. Ezek a gondok komoly kihívásokat jelentenek a pedagógusok számára is. Felismerve ezeket a kihívásokat, tantestületünk tagjai igyekeznek minden lehetőséget kihasználni, hogy szakszerű segítséget tudjanak nyújtani a diákok számára. Elindult iskolánkban a tanár-diák partnerségi program a szenvedélybetegségek megelőzése érdekében. Tanulóink szívesen vesznek részt a diákönkormányzat munkájában és kortársképzésben is. Az iskolaorvos rendszeresen végez szűrővizsgálatokat és a védőnővel együtt tanórai keretben is tart megelőző, felvilágosító foglalkozásokat. Az iskolapszichológus a lelki eredetű problémák feldolgozásában segít a tantestületnek heti rendszerességgel, illetve igény szerint osztályfőnöki órát tart.

28 Előadást vállal a tantestületi értekezleten és a szülői értekezleten, valamint a drogprevenciós szülőcsoport számára. Rendszeresen részt vesznek külső szervek, civil szervezetek is az iskola prevenciós programjain. A megelőző munkát az iskolai ifjúságvédelmi felelősök, az osztályfőnökök és a diákmozgalmat segítő tanár szervezi és koordinálja. Minden nap biztosítjuk a lehetőséget a tornateremben, a szabadtéri pályákon, az uszodában a rendszeres testmozgásra. Atlétikában, labdajátékokban sportcsoportokat működtetünk, évenkénti rendszerességgel szervezzük az osztályok közötti házibajnokságokat. Egészségnevelési, egészségfejlesztési céljaink Legfontosabb pedagógiai célként az egészségtudatos gondolkodás és életmód kialakítása, illetve fejlesztése, a helyes énkép, a felelősségérzet kialakítása és fejlesztése, és az önálló életvezetésre nevelés fogalmazható meg. E célok elérésében fontosak az alábbi részfeladatok: - a korábban szerzett gátlások feloldása - a megfelelő önértékelés elősegítése - önbizalom fejlesztése - önállóságra, egyben felelősségtudatra nevelés - értelmes célok kitűzésének elősegítése, pl. pályaválasztás - közösségi életre nevelés - kommunikációs készség fejlesztése - tudatosítani a káros szenvedélyek (függőségek) személyiségromboló hatását - egészségkárosító szerek elutasítására nevelés - segíteni a már függőket a leszokás folyamatában - csökkenteni a mulasztott órák számát - növelni az iskolai étkezést igénybe vevő tanulók számát - a tantermek és az iskola más helyiségeinek barátságosabbá tétele - kortárs segítők bevonása az egészségnevelő munkába Céljainkat a környezeti nevelés programjával és az egyes tantárgyak helyi tantervével összhangban valósítjuk meg.

29 Nagyon fontosnak tartjuk a tantestületen belüli egységes gondolkodást. Az egészségnevelés színterei Iskolai programok: - tanórai foglalkozások - szaktárgyi órák témafeldolgozása pl. biológia, kémia a drogok szervezetre gyakorolt hatása - osztályfőnöki órák osztályfőnökök, illetve meghívott előadók segítségével meghatározott témakörök szerint - tanórán kívüli foglalkozások - Gólya napok a bejövő 9. évfolyam tanulóinak iskolai beilleszkedését, a közösségek pozitív értékek mentén való kialakítását célzó program - Diáknap - Önképző körök - Vetélkedők - Iskolai Ki mit tud? - Szakmai tanácskozások, tréningek pedagógusok és diáksegítők számára - Szabadidősport, házibajnokságok, sportköri foglalkozások - Szülői értekezlet - Drogprevenciós szülőcsoport - Iskolán kívüli rendezvények - Kortárs segítő, diákmozgalomban közreműködő tanulók képzése - Gyalogos és kerékpártúrák tanulók és pedagógusok részére - Színházlátogatás - Hangverseny látogatás Szinte minden iskolai programunknak van egészségfejlesztő tartalma. Különös figyelmet kell szentelnünk az egészségnevelésnek azon programok megszervezésénél, melyek a diákok szélesebb körét érintik. Kihasználva lehetőségeinket azokon a

30 pontokon, melyeken a tanulók könnyen motiválhatók, befolyásolhatók. Pl. Első tanítási napok, közös iskolai rendezvények, kirándulások. Programformák: - filmvetítés - kiscsoportos beszélgetések - könyvtársarok - tematikus előadások - diákönkormányzati programok - interaktív módszerek A programok megvalósításához szükséges források - Humán erőforrások: az iskola, mint szervezet. Ezen belül kiemelten : - osztályfőnökök - osztályfőnöki munkaközösség-vezető - gyermek és ifjúságvédelmi felelősök - testnevelő tanárok - iskolaorvos - védőnő - iskolapszichológus - iskolai diákönkormányzat - kortárs segítő csoport - az iskola külső kapcsolatai: CSSK, ÁNTSZ, Alkohol és Drogsegély Ambulancia, Rendőrség Bűnmegelőzési Osztály, Regionális Ifjúsági Iroda, Megyei Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Megyei Munkaügyi Központ Foglalkozási Információs Tanácsadó, SOS Egyesület a Szenvedélybetegekért - Gazdasági források: - pályázatok útján nyert pénzösszegek - iskolai alapítványok támogatási lehetőségei

31 - szponzorok - az iskola saját keretei 17. Környezeti nevelési program Helyzetelemzés, helyzetkép Az iskola könnyűszerkezetes technológiával épült (1980-1982) a város É-K részén. A három évtizednyi használat alatt az iskola épületén csak néhány eseti felújítás történt (tető szigetelése, ami néhány év után ismét átereszt, szivárog, csöpög, a nyílászárók egy részének cseréje, világításkorszerűsítés). Az épület szigetelése rossz, télen a hideg, nyáron a forróság okoz nehezen elviselhető hőmérsékletet. A higiéniás viszonyok erősen kifogásolhatók a mosdók, wc-k állapota és felszereltsége az évek alatt elhasználódott. Az iskola műszaki és gazdasági szolgáltatási területre képez szakembereket. Rendelkezik gyakorlóhelyekkel, oktató kabinetekkel, műhelyekkel, tanétteremmel és tankonyhával. A helyiségek karbantartása, fejlesztése, a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése napi feladat. Az iskolában mind a tanulók, mind a dolgozók részére helyben biztosított az étkezés önkiszolgálásos rendszerben. Az ételek minősége, tartalmassága megfelel a gyermekélelmezés elvárásainak. A tanulói étkezésre a lehetőség tehát adott, ennek ellenére csak a tanulók egy része veszi ezt a szolgáltatást igénybe. Az iskola épületét sportolásra, játékra, közösségi együttlétre alkalmas szabad terület veszi körül, mely részben parkos, füves, részben műkővel borított. Rendelkezik fedett sportcsarnokkal és uszodával is, amit a város, illetve az önkormányzat egyéb közösségi célra is hasznosít.

32 Mivel az iskola csak használója az épületnek és nem az üzemeltetője, ezért szűkös az eszköztára bizonyos problémák kezelésére, megoldására (pl. hulladék kezelése). Alapelvek, célok, feladatok, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások Cél: A környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. A természet, az épített és társadalmi környezet, embert tisztelő szokásrendszer értelmi, érzelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A jövő problémai sok esetben még előreláthatatlanok és egyedül nem megoldhatók, ezért fontos az együttműködésre nevelés, a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése. bontható: Iskolánkban az oktatás tartalmi és szerkezeti szempontból két fő részre I. Általánosan képző évfolyamok: - gimnáziumi képzés 4 év - szakközépiskolai képzés 4 (5) év II. OKJ-s szakképző évfolyamok: - szakiskolai képzés 3 ill.2 év - középiskolára épített képzés 2 év Az általánosan képző évfolyamokon az egyes tantárgyak belső tartalma adja meg a lehetőségét annak, hogy környezettudatos szemléletet alakítsunk ki a tanulókban és figyelmüket a fenntartható fejlődésre irányítsuk. Ezt elsősorban a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtésével érhetjük el. A kémia, biológia, földrajz, fizika tantárgyak között van erre leginkább lehetőség, de bővíthető a humán tantárgyakkal is a kör (pl. a média szerepe, hirdetés, reklám).

33 A tanár tehát minden alkalommal, ahol erre a tananyag tanítása során lehetősége adódik, beszéljen a tanulókkal a környezet- és az egészségvédelemmel kapcsolatos kérdésekről, az egyén és a közösség felelősségéről, valamint a gazdasági háttérről is (minek mennyi az ára, előny-hátrány ötletbörze, környezettudatos vásárlás). Az osztályközösségi lét keretét az osztályfőnök teremti meg. A környezet megóvása, szépítése, otthonossá tétele, a mindennapi problémák felismerése, a megoldások keresése kiváló lehetőséget nyújt a közösségépítésre, a környezeti nevelésre. Néhány téma: - 9. évfolyam: életvezetés, életvezetési szokások a családban, életvezetési szokásaink a múltban, jelenben - 10. évfolyam: testi, lelki problémák, a megoldási módjai - 11. évfolyam: a média szerepe, a tájékoztatás erkölcse, hirdetés, reklám - 12. évfolyam: intézmények, civil szervezetek Tanórán kívüli környezeti nevelés lehetőségei: - tanulmányi kirándulások - látogatások: múzeum, állatkert, szeméttelep, szennyvíztisztító - vásárlási szokások elemzése, önálló megfigyelés, értékelés - energiatakarékosság otthon, háztartási energiaszámlák elemzése - zajártalmak mérése otthon, utcán és az iskolában - szelektív hulladékgyűjtés - rend- és tisztasági verseny osztályok között - rekonstrukciós munkák, korrózióvédelem - versenyek, kiállítások - iskolai zöld újság, zöld könyvtár, zöld videotár - kapcsolatok külső segítő partnerekkel

34 Kommunikáció: Iskolán belüli kommunikáció formái: - kiselőadások tartása - házi dolgozat készítése - poszterek készítése és bemutatása - faliújság készítése - környezetvédelemről szóló hírek feldolgozása, értékelése, publikálása Iskolán kívüli kommunikáció formái: - település városrész problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az önkormányzattal Módszerek: Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. - Játékok: - szituációs - érzékelést fejlesztő - kapcsolatteremtést segítő - Modellezés: - hatásvizsgálatok - rendszermodellezés - Riport módszer: - kérdőíves felmérés - fotoriport - Terepgyakorlati módszerek: - természetvédelmi és fenntartási munkák - térképkészítés, tájoló használata - kollektív hulladékgyűjtés