4. sz. melléklet. Néhány a növénytakarót alkotó növény regenerálódása, felújulása



Hasonló dokumentumok
F11 Csanytelek Fajok Borítás (%)

Gksz Ipari terület Általános Gip-1 Településgazdálkodási Gip-2 K ü l ö n l e g e s t e r ü l e t Sportterület Ksp-1. Ksp-2 Temető

3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4.

Agroforestry, Forest garden Sövények mezővédő erdősávok

ISK 1/ tavasz 80 Ft 60 Ft 38 Ft 32 Ft ISK 1/ tavasz 90 Ft 70 Ft 50 Ft ISK 1/ tavasz 100 Ft 100 Ft 60 Ft

Hajóállomás Veránka 0168, 0155/5, 0155/8

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal

HÉSZ függeléke Övezetek, építési övezetek összefoglaló táblázata

A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501.

Cseres - kocsánytalan tölgyesek

1. sz. melléklet Sajóbábony város Képviselőtestületének 22/2005.(XI.30.) rendeletéhez. A) Belterület Szabályozási terve Rajzszám: SZT_01_2M_BT

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata Természetföldrajzi tájbesorolás

Növényrendszertan. 10. elıadás. Dr. Bartha Dénes

HÉSZ függelékei 1. Építési övezetek-, övezetek összesítő táblázata 2. Régészeti lelőhelyek 3. Épített örökség országos védettségű elemei 4.

2.4 Area covered by Habitat. Kevey B. (2008): Magyarország erdőtársulásai (Forest associations of Hungary).. Tilia 14:

MAGYARORSZÁG EZÜSTPERJÉS GYEPJEI

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer: 1. I./a projekt - Védett és veszélyeztetett növényfajok felmérése:

1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

VERESEGYHÁZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATANÁK KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPJA. Pályázati felhívás március

NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI

restaurációja iparterületen

1. (1) A HÉSZ 11. (2) bekezdése helyére a következő rendelkezés kerül

I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat

I. A földutat szegélyez erd sáv (1-6. és 8-9. fénykép) II. A földút keleti oldala mentén húzódó gyep (7. fénykép)

ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI

A Pajta-völgy fokozottan védett növénytani értéke: a magyar cifra kankalin

Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése

A vadászoktatás új generációja

Gyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás

BME CAMPUS FAFELMÉRÉSI LISTA. Törzs Ø (CM)

Cikta tanösvény Nagydorog, Szenes-legelı

Verőce Község Polgármestere. Verőce Község Önkormányzat Polgármesterének ELŐTERJESZTÉSE. a Képviselő-testület október 16-i rendes ülésére

Dendrológia. 6. elıadás. Dr. Bartha Dénes

URTICACEAE Csalánfélék P 2+2 v. 5 A 2+2 G (2)

GYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ Zrt Győr, Orgona u. 10.

SZAKÉRTİI JELENTÉS a február 06. napján létrejött Vállalkozói szerzıdés alapján készített Fakataszter, favizsgálat és faápolási javaslatra

Környezeti Nevelési Program. Arcus Környezetvédı Egyesület. Topolya

II. Melléklet: Fakivágások a 441. sz. főút mentén

Növényrendszertan gyakorlatok

A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek

TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl

Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben

H U LLADÉKGAZD Á L K O D Á S I TERV SZANK

1. Műemléki védettség alatt álló épületek. Bécsi utca 23. hrsz.: 4090 Ferencesek egykori kertjének kapuja, barokk,1750 körül

AJÁNLOTT LISTA. Miért ültessünk gyümölcsfát vagy őshonos fákat és cserjéket?

Fehérnyárak vizsgálata Tompa város központi közparkjában

A SALGÓTARJÁN MELLETTI SALAKMEDDŐK VEGETÁCIÓJÁNAK JELLEMZŐI ÉS FELSZÍNFEJLŐDÉSE

ID NER NER részletes T_S

Erdős sztyepp vegetáció

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG

Témafelelős és szerkesztő a KvVM Természetvédelmi Hivatalánál: Házi Judit

Inváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

Szentesi Díszfaiskola Sárréti Gyuláné 6600 Szentes, Sáfrán M. u. 71. Fax: 06-63/ Mobil:30/ ; 30/ ; 30/

Témafelelős és szerkesztő a KvVM Természetvédelmi Hivatalánál: Házi Judit

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének. /2012. (..) sz. önkormányzati rendelete

MARADVÁNYERDŐK A KISALFÖLDI PEREMVIDÉK ERDŐSSZTYEPP ZÓNÁJÁBAN

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 35/2009. (XI. 11.) rendelete Szeged város helyi jelentıségő természeti területeinek és emlékeinek védelmérıl

Tárgyszavak: városökológia; biodiverzitás; növény; természetvédelem; őshonos faj; betelepített faj; Berlin; Németország.

Biró Marianna, Molnár Zsolt (1998): A Duna-Tisza köze homokbuckásainak tájtípusai, azok kiterjedése, növényzete és tájtörténete a 18. századtól.

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.

VONYARCVASHEGY, FÜRDİ U. 1. KÜLTÉRI FITNESS PARK, FELNİTT JÁTSZÓTÉR (HRSZ.: 911/14)

Magyar Apróvad Közlemények 12 (2014) Hungarian Small Game Bulletin 12 (2014) Szabó István

A NÖVÉNYI INVÁZIÓK HATÁSA A TÁRSULÁSOK NITROGÉN- KÖRFORGALMÁRA

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Növényrendszertan gyakorlatok

EOV koordináta (NY K) EOV koordináta (D É) Név. Pontos helyszín HRSZ Tipizálás főbb jellemző

Másodlagos löszpusztagyepek fejlődése felhagyott szántókon II. A fajkészlet

Méret (cm) MCS 2/ ősz MCS 1/ ősz 50 Ft 35 Ft 22 Ft - MCS 1/ tavasz 60 Ft 45 Ft 26 Ft 22 Ft

Nagykereskedelmi árjegyzék 2014 ősz Név Minőség Méret Nettó ár Megjegyzés 3 200

Lukács Zoltán. Faiskola Telephely: 8092 Pátka, Újtanya Pf: 16 H 1214 Budapest, II. Rákóczi Ferenc út 324 Tel.: 06-22/ , Fax.

A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Pályázati felhívása

Kulturerdők. Ódor Péter - Vegetációtan

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi

Növénytársulások cönológiai felvételezése

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

7. Az éghajlat és a természeti zónák

A groji sajt készítése. (Az országos tejgazdasági felügyelıség közleményeibıl.)

A Mezőtúri Szandazugi-legelő (HUHN20149) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

Saxifragales, Rosales, Fabales

ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK ÉS SZÁMÍTÓGÉPEK BIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat)

BUDAPEST, XVI. KERÜLETI LAKÓUTCÁK EGYESÍTETT KIVITELI TERV SIMONGÁT UTCA

Az év fájával kapcsolatos tanulmányok és kiadványok

Összefoglaló. A világgazdaság

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület aktuális vegetációtérképe

INVÁZIÓS NÖVÉNYFAJOK ELTERJEDÉSE A DUNA-TISZA KÖZI HOMOKHÁTON, FELHAGYOTT KISPARCELLÁS MOZAIKOK TERÜLETÉN

Natura 2000 fenntartási terv

T Á J É K O Z T A T Ó

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS

M4 Nyílt homoki tölgyesek Open steppe oak forests on sand

Átírás:

4. sz. melléklet Néhány a növénytakarót alkotó növény regenerálódása, felújulása 1-2. sz. kép: Égett terület növénytakarójának felújulása 6 év után 1. A fehér nyár (Populus alba): A fehér nyár az égés mértékétıl függıen tömegesen képez mindenféle sarjat: gallysarjat, ágsarjat, törzssarjat, tısarjat, és gyökérsarjat. Az adott egyed, az adott fa, a fehér nyárnak megfelelı, kedvezı regenerálódását, ill. a felújulást a gyökérsarjak biztosítják legjobban. A sarjak növekedése az elsı két évben erıteljes volt, az égés miatti viszonylagos táplálékbıség miatt. A késıbbiekben ez a növekedés lassult: gyenge közepesre. Az elpusztult fák törzsérıl a kéreg lehullik, a fatörzs és a lehulló kéreg is korhadó. A fehér nyár gyökérsarjak fejlıdése, növekedése humuszosabb, jobb termıhelyeken és az északias bucka oldalakon jobb. A sarjcsoportokban folyamatos a változás. A sarjak száma csökken, egyes sarjak kiemelkednek, mások elmaradnak. A részleges égéskárt szenvedett fehér nyárnál a kéreg és háncs hiánya miatt láthatóvá válik erıteljes sebforradás. A sebforradás a fehér nyár esetében is beindult azokon a fákon, amelyeken alig maradt ép rész. A védelem nélküli farész fertızıdése a sérülés után hamarosan bekövetkezik, és megindul a korhadása. A kevéssé sérült fáknak van esélye a sérülés benövésére. Természetes úton a szél segítségével magról is vissza- 90

telepedik; ehhez a bolygatott, idılegesen pionír jellegővé váló kis területek adják a legjobb lehetıségeket: vakondtúrás, vaddisznótúrások stb. 3-4. sz. kép: Fehérnyár gyökérsarjak égett borókásban, félig égett fehér nyár csoport 5. sz. kép: Fehérnyár kalluszképzése 6. sz. kép: Károsodott fehérnyár kérgének elválása 2. Fekete nyár (Populus nigra): A fekete nyár érzékenyen reagál a tőzre, és a tőz mértékétıl függıen a fekete nyárakon az alábbi regenerálódás figyelhetı meg: gallyak regenerálódását szolgáló gallysarjakat, ágak regenerálódását szolgáló ágsarjakat, törzs regenerálódását szolgáló törzssarjakat, a fa regenerálódását szolgáló tısarjakat, a fa regenerálódását és a fekete nyárak teljes felújulását szolgáló gyökérsarjakat. A fekete nyár állomány, a fekete nyár egyed teljes, legteljesebb felújulását itt is a gyökérsarjak biztosítják. A sarjak növekedése itt is az elsı két évben erıteljesebb. A fe- 91

kete nyár természetes úton tehát sarjjal és maggal is képes az égett területre visszatelepedni, ill. olyan részeken is megjelenni, ahol még nem vot. 7. sz. kép. Fekete nyár törzssarjak 8. sz. kép: Fehér és Fekete nyárak fenyvesben megégtek, elszáradtak 3. Nemesnyár (Populus euramericana): Az ültetett vagy magról kelt nemesnyár, égés hatására erıteljesen sarjazhat. Növekedésük, termıhelytıl függıen erıteljes lehet még a 4., 5. évben is. Több elszárad a sarjak közül, de ez nem ritkítja meg a sarjakat. Megfelelı termıhelyeken a nemesnyárak gyökérsarjról szépen felújulnak. 4. Akác (Robinia pseudoacacia): A megégett területen jóval nagyobb területet foglalnak el az akác-sarjak, mint amit az égés elıtt az akác elfoglalt. (Tehát égés után az akácok gyökérsarjaikkal tömegesen lepik el környezetüket). Az akác érzékeny az égésre, ezért csak ha kis mértékő égés éri akkor képez gally-, ág-, törzs-, és tısarjakat. A jobban megégett fák még ha ki is hajtanak általában elpusztulnak, s tömeges gyökérsarj képzéssel reagálnak az égésre. Az akác gyökérsarjaival jól újul, és terjed. Gyökérsarjai száma tömeges. Megállapítható tehát, hogy még a kissé égett akác esetén is igaz, hogy a fán képzıdı sarjakkal az adott akácfa nehezen vagy nem képes regenerálódni. Az akác tehát elsısorban gyökérsarjaival újul fel, s azokkal vissza is tud telepedni az égett területekre. Az akác telepítése megoldott, gyakorlat. 92

9.sz. kép: Akác sarjak égett fenyvesben 10. sz. kép: Akác gyökérsarjak égett borókásban 11. sz. kép: Akác és fehérnyár sarjak az égett fenyık 12. sz. kép: Akác ágsarjakkal letermelése után 5. Boróka (Juniperus communis): A megégett borókák elpusztulnak, ha tőz nem is éri, a közvetett hıhatás is gyakran a boróka pusztulását okozza. Az elpusztult boróka faanyaga nehezen korhad; 10 év után is állnak a megégett bokrai. A boróka nem képes regenerálódni. Visszatelepedése csak a nem égett, termıs Borokáról származó magról lehetséges a táplálkozó madarak közvetítésével. A boróka terjesztését, a hideg teleken északról lehúzódó nálunk telelı madarak, (fenyırigó), s a téli táplálékhiányos idıszakban, a hazai madarak végzik. Az újjulat megjelenésére sem szá- 93

míthatunk mindenütt, csak néhány kedvezı területen: legelıkön, félárnyékos csenkeszes részeken, szórt árnyékos nyáras alatt, amelyekben van már humuszosodó lomblevél. 13. sz. kép: Az égett borókák közelében élı növények talaj feletti része elpusztult fehérnyár és kökény gyökérsarjak 14-15. sz. kép: A boróka felújulása lassan beárnyékoló homoki csenkeszes gyepben, és felhagyott legelın 16. sz. kép: 2-3 éves boróka magonc 94

6. Bibircses nyír (Betula pendula): Tırıl, ill. gyökérrıl sarjadnak. A tısarjak erıteljesek és túlnövik a gyökérsarjakat. Ág és tısarj csak akkor képzıdik, ha az égés nem éri közvetlenül, csak közvetett hıhatás. Magoncokat nem találni. Természetes úton, csíraképes magról újul. Ezt az idıszakosan nyers, pionír talajfelszín megkönnyíti: vakond, vaddisznótúrás. 17-18. sz. kép: Teljesen megégett nyír és égett nyír gyökérsarjai 19.sz. kép: Teljesen megégett nyír gyökérsarja 7. Kökény (Prunus spinosa): A kökény részleges égés, ill. égéskár esetén, a vastagabb részein szintén képez ág, törzs és tısarjakat. Ezek száma sok, de nem tömeges. Ha a kökény talaj feletti része teljes égést szenved, azaz a talaj feletti része elpusztul, akkor csak gyökérsarjakat képez. Ezek gyöngének, törékenynek tőnnek, de megerı- 95

södve a kökény bokornál 2-szer nagyobb területet is elfoglalhatnak. Végeredményben a tőz hozzájárult a kökény elszaporodásához, és az égett borókák, nyárak alatt igen erıs, sőrő, tömeges kökényállomány alakult ki. Az égett területeken a táplálékhiány, illetve egyes növények hiánya miatt jelentıs vadrágás figyelhetı meg. Ez a vadrágás azonban nem volt káros mérvő, sıt a kökény sarjak visszacsipkedése azok elágazódását, erısödését segítette elı. A kökény magról is újul az égett területeken kívüli területekrıl, valamint az égett részek nem égett termı egyedeirıl. Tehát természetes úton nemcsak sarjról, de magról is képes visszatelepedni, felújulni. Telepítésre ott lehet szükség, ahol kevés van belıle, vagy egy-egy különleges egyedet akarunk elszaporítani. Csak magvetéssel, helybevetéssel érdemes telepíteni! 20-21. sz. kép: Megégett kökény tısarjakkal, égett boróka közepében kökény gyökérsarjak 8. Egybibés galagonya (Crataegus monogyna): Ott égett meg elsısorban, ahol mellette boróka volt. Ahol csak részben, félig égett meg, ott az épen maradt részekbıl jól regenerálódott: gally, ág, törzs, tısarjakkal. Ha teljesen megégett: tısarjakat és gyökérsarjakat képezett. Ez elsısorban az idıs példányokra igaz. A fiatalok föld feletti részei elpusztultak, de gyökérsarjaikkal felújultak. A sarjak száma sok, de nem tömeges. A galagonya magról újul. A leégett területeken a sarjakat az ız és a nyúl rendszeresen visszarágta. Visszarágás kárt nem okozott, segítette elbokrosodását. 96

22-23. sz. kép: Részlegesen égett idıs galagonya ág-és tısarjakkal 9. Varjútövis benge (Rhammus catharticus): A részben megégett fák és cserjetermető varjútövis bengék gally-, ág-, törzs-,tı és az erısebben megégettek elsısorban gyökérsarjakat képeznek. A sarjak száma sok, de nem tömeges. A varjútövis szinte minden évben sokat terem, és magról természetes úton is újul. Az égett területek körüli területekrıl vissza tud telepedni. Az 5-10 év alatt termıre forduló sarjak magjaival fel tud újulni. Helybevetéssel segíthetjük elterjedését ennek a kis fának vagy cserjének, mert a tömegesen képzıdı terméséhez képest kevés az újjulat; és egyenetlen az elıfordulása. 97

10. Csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus): Az égett területen csak megégett egyedeivel és tı-és gyökérsarjaival találkozhatunk. A sarjak száma nem tömeges. (Sok kecskerágó a borókák védelmében, bokraiban található meg. Itt mind megégtek, s talaj feletti részeik elpusztultak.) Rövid idı alatt termıre fordul (kb. 5 év). 24. sz. kép: Égett borókák közepében Csíkos kecskerágó 11. Sóskaborbolya (Berberis vulgaris): A sóskaborbolya is az égés mértékétıl függıen képezi sarjait. Képes gally, ág, tısarj képzésére kis károsodás esetén. Ezek száma sok is lehet, de nem tömeges. Ha a sóskaborbolyát olyan mérvő égés éri, hogy a föld feletti része elpusztul, sok gyökérsarjat képez és így újul fel. Égés után több növényünk lesz, mint égés elıtt, s ha nincs kökény, fagyal, varjútövis, szeder stb. konkurencia, szép, egybefüggı állományokat képez. A sóskaborbolya felújulását gyors termıre fordulása és bıséges termése is szolgálja. Magja a madarak közvetítésével jól kel. 98

25-26. sz. kép: Megégett sóskaboborlya tı-és gyökérsarjai 12. Vadkörte, vadalma (Pyrus communis, Malus silvestris): Magról az állatok ız, vaddisznó, madarak közvetítésével természetes úton felújulnak, visszatelepülnek az égett részekre. Az égés hatására gally, ág, tı és gyökérsarjat képeznek. Mesterséges telepítésükre szükség lenne, mert kevés van belılük. (Helybevetés ültetés). 13. Serevényfőz (Salix rosmarinifolia): Égett részeken tırıl nagyon jól sarjad. Ritkán ég le teljesen, mert ettıl a foltos elıfordulása megvédi. Sarjaival és magjaival terjed. Elıfordult néhány tı föld feletti részének száradása, de tırıl újra sarjadt. 27-28. sz. kép: Serevényfőz sarjak leégett gyepben 99

14. Vadrózsák (Rosa nemzetség fajai): A tőzben megégtek, de tı és gyökérsarjakkal felújultak. Sarjai száma: sok, de nem tömeges. Hamar termıre fordul, bıségesen terem. Természetes úton magról, felújul, visszatelepedik. Lágyszárú növények felújulása, regenerálódása 15. Spárga (Asparagus officinalis):az elsı növények között jelenik meg. Égés után sarjról felújul, gyorsan termıre fordul. Bıséges magtermı s magjaival jól terjed, jól újul.) 16. Siskanádtippan (Calamagrostis epiegeios): Az égett részeken tırıl sarjad, s ha a talajban van tápanyag, és nincs konkurencia (árnyalás), nagy foltokat alkot. Ha a nyár és akác sarjak záródnak fölötte visszaszorul. A leégett boróka bokrok alatt is elıfordul, de csak addig terjed, amíg az elhalt boróka gyökerei vannak, s védelmet és többlet tápanyagot biztosítanak. A siskanádtippan magjaival és tarackjaival terjed. 17. Sokvirágú salamonpecsét (Polygonatum multiflorum):az égett területen leégett boróka alatt sarjról szép nagy telepe fejlıdhet ki. ki. Magról is újul. Helybevetéssel terjeszthetı, telepíthetı. 18. Ebszılı csucsor (Solanum dulcamara): Az égett területeken sarjról felújul. Ez a futónövény, félcserje több méteres példánnyá fejlıdik; 1-3 év alatt termıre fordul. Bıven terem, magjaival természetes úton újul, s terjed. Égés után elsıként jelenik meg. 19. Hamvas szeder (Rubus caesius): A hamvas szedres területek égés után sarjaikkal felújulnak és egyöntető, nagy foltokat alkotnak. A szeder elıfordulások ott vannak, ahol a talaj humusz és vízellátása kedvezı: buckák lábánál lévı hajlatokban, völgyekben. A hamvas szeder az állatok, közvetítésével magról természetes úton is terjed. 100

20. Évelı növények: (Agropyron repens,alkanna tinctoria, Alyssum tortuosum, Andropogon ischaemum, Artemisia campestre, Asclepias syriaca, Calamagrostis epigeios, Coronilla varia, Cynodon dactylon, Dianthus serotinus, Euphorbia sequeriana, Festuca rupiola, Festuca vaginata, Fumana procumbens, Onosma arenaria, Phleum pleoides, Poa angustifolia, Potentilla arenaria, Rubus caesius, Solidago virga-aurea, Stipa genus, Teucrium chamaedris, Veronica spicata). 21. Az egyéves növények közül: (Ambrosia elatior, Brumus tectorum, Cenchrus tribuloides, Consolida regalis, Erigeron canadense, Galium aparine, Kochia laniflora, Lithospermum arvense, Plantago indica, Poa bulbosa, Polygonum arenarium, Salsola cali, Secale silvestre, Tragus racemosus, Tribulus terrestris) 29-30. sz. kép: Az égett borókák közepében Linaria genitsifolia, Polygonatum odoratum 101

31. sz. kép: Homokpusztai növények felújulása. Thalyctrum minus, Calamagrostis epigeios 32-33. sz. kép: Asclepias syariaca, az égett borókák közepében Erigeron canadense 34. sz. kép: Ebszılı csucsor 102

35. sz. kép: Fehér nyár sarjak a terület szélén. Az égés elıtt az égett területen zajlott a regeneráció 103