TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL

Átírás

1 TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294 SZAKÉRTŐ NEVE: Dr. Mikulás József Feladat megnevezése: Gyomnövények természetes einek megfigyelése, javaslat készítése mechanikai, biológiai, szükség esetén kémiai szabályozásra. Adatok feldolgozása értékelése. Beszámolási időszak: Időpont:09. 24, Időszak során elérendő célok: a gyomnövények természetes einek megismerése, javaslat kidolgozása a mechanikai, biológiai, szükség esetén kémiai szabályozásra. Alkalmazott módszerek leírása Gyomnövények természetes einek megfigyelése A helyszíneket bejártuk a növényeket felvételeztük (a szőlőültetvényekben található gyomokat táblánként az táblázatban foglaltuk össze abc sorrendben), megvizsgáltuk, fényképeket készítettünk. Szükség esetén a növényeket és a károsítókat begyűjtöttük. Néhány károsító lárváját, illetve parazitáját laboratóriumi körülmények között kineveltük. A károsítók meghatározása egy részéhez igénybe vettük Magyar Természettudományi Múzeum Budapest, Ludovika tér 2-6. munkatársainak segítségét is. A táblázatokban jelezzük, hogy mely szőlőkárosító gyomnak van természetes e, illetve ei, valamint van-e allelopátiája. Beszámolási időszakban végzett tevékenység összefoglalása: Az Istervin ültetvényekben a gyomnövényeket Dr. Varga Jenő segítségével vételeztük fel. A szőlőben található gyomnövényeknek nagy szerepe van a szőlő talajának takarása miatt. Európában több évtizede (1976) foglalkozunk ezzel a témával. A gondolat megalapozója Dr. 1

2 Erich Homrighausen (aki ez évben hunyt el). Internationaler Arbeitskreis Begrünung im Weinbau címmel hozta létre. Két évenként Európa több országában rendeztünk konferenciát és eredményeinket könyvek formájában is közreadtuk, mely az érdeklődők számára rendelkezésére áll. Gyomfelvételezésnél ezeket az ismerteket is figyelembe vettük. A szőlő sorközök, és szőlősorok takarásánál nagy szerepe van minden tényezőnek. A szőlőnek, a talajnak, a takarónövénynek, és az időjárásnak (elsősorban a vegetációban lehullott csapadéknak és a hőmérsékletnek). Az elmúlt három év erre nagyon jó példát szolgáltatott. A megfelelő mennyiségű és minőségű szőlőnek megfelelő időben, megfelelő mennyiségű és minőségű csapadékra van szüksége. A talajnak a csapadék befogadásában és tárolásában nagy szerepe van. A laza talaj a nagyobb csapadékot könnyebben befogadja mint a kötöttebb talaj, ezért itt a sekélyen gyökerező takarónövényeknek van szerepük, elsősorban a talaj árnyékolásában (a túlzott felmelegedés elkerülése érdekében), a harmat megkötésében (szemben a mechanikailag művelt sorközökkel, ahol a talajon, nem kötődik meg a harmat). Kötöttebb talajoknál nagyobb csapadék esetén a mélyebben gyökerező takarónövényeknek nagyobb szerepük van a víz mélyebb rétegekben való szállításban, (ne álljon a szőlőtőke a vízben), mert ennek sok negatív következménye lehet. A takarónövényeket ezek alapján kell megválasztani. A takarónövények kiválasztásában segítségünkre lehet a természetes gyomflóra ismerete. Ugyanis a szőlő talaja (sajnos általában) nem homogén. A növények azonban segítségünkre sietnek visszatükrözik a talaj összetételét, állapotát, ezért nagyon fontos a szőlő ültetvényekben lévő növények alapos ismerete. Többek között ismernünk kell, hogy évelő, vagy egynyári növényről van szó. A takarónövények zömmel a szőlő vegetációjában takarják-e a talajt, vagy csak a vegetáción kívül, milyen mélyre hatolnak, van-e természetes ük, és ezeknek mekkora jelentőségük, milyen mértékben járulnak hozzá a talajélet és a szőlő ökológiai sokszínűségéhez? Megkötik-e a talaj tápanyagait, majd később a szőlő rendelkezésére bocsátják, van-e kapcsolatuk mikorrhiza gombával? Van-e allelopátiájuk, ha van ez, hasznos-e a szőlő számára vagy káros? Azonban nemcsak a szőlő sorközének, hanem a szőlő sorának takarónövényeit is ismernünk kell, talán itt volt, vagy van a legnagyobb feladatunk. Mert a sorokban élő gyomnövények talán a legnagyobb konkurenciát jelentenek a szőlőnek. Ezek eltávolítása lehetséges mechanikailag, azonban itt az esetek többségében a tőkék mechanikailag megsérülhetnek, és a sebeken keresztül bejutnak a különböző kórokozók. Ezek között a legveszélyesebbek azok, amelyek ellen az ültetvényben már nem tudunk, vagy alig tudunk védekezni (vírusok baktériumok és a szőlő korai pusztulását okozó (ESCA) gombák. Sajnos az ESCA betegséggel nagyon gyakran találkoztunk, mivel ezt a betegséget több kórokozó (több mint 2

3 30) okozhatja, ezért nagyon komolyan kell venni. Maga az ESCA szó az Escatológia szóból ered, ami az emberiség végét jelenti, jelen esetünkben a szőlő pusztulására utal. Táblánként átlagban 15,9 (14-22) gyomfajt figyeltünk meg. Átlag 4-nek van természetes e (Ambrosia artemisiifolia, Artemisia vulgaris, Calamagrostis epigeios, Capsella bursa-pastoris, Cirsium arvense, Convolvulus arvensis, Portulaca oleracea, Setaria viridis, Stellaria media Senecio vulgaris, Sorghum halepense és több mint 5 (5,1) allelopátiával rendelkező növény volt átlagosan a táblákban. Az üzemekben hét gyomnövényen 13 károsítót figyeltünk meg, melyek jelentősek lehetnek a biológiai védekezés bevezetésében. A téma érdekessége, hogy néhány természetes nél ezek parazitáit is megtaláltuk. Különösen figyelemreméltó a sarlófű nagymértékű lisztharmat fertőzöttsége. Javaslat készítése mechanikai, biológiai, szükség esetén kémiai szabályozásra Néhány gyomnövény elleni védekezés jelenlegi ismereteink szerint csak kémiai úton oldható meg a szőlő sorában, erre jó példa a tarackbúza (Agropyron repens), a csillagpázsit (Cynodon dactylon). Ráadásul mindkét növény termel csirázás- és fejlődés-gátló anyagot (agropirint, illetve szaponint) azaz ezek a növények allelopátiával rendelkeznek. Agropyron repens (tarackbúza) elleni kémiai védekezés különösebb gondot nem jelent, mert a szőlő kihajtása előtt olyan nagy zöld felülettel rendelkezik, mely elegendő gyomirtó szert tud felvenni (pl.: glifozat hatóanyagú készítményt), mely a növény nagy részét elpusztítja. Egy kezelés általában nem elegendő, mert autotoxikus hatása van (nem minden rizóma hajt ki), ezért a következő évben minimum még egyszer a szőlő kihajtása előtt kezelni kell. Nehezebb az eset a csillagpázsit (Cynodon dactylon) esetében, mert ez a növény a szőlő fakadása után hajt ki, ezért csak speciális egyszikű irtó gyomirtó szerekkel (pl.: Fusilade S) lehet ellene védekezni. A csillagpázsit is rizómás növény, ezért egy kezelés nem elegendő teljes kiirtására. Az említett két növény mechanikai irtás kis túlzással, negatív eredménnyel zárul, mert a talajban lévő rizómák elvágásával ezeket a növényeket tulajdonképpen szaporítjuk A tarackbúza és a csillagpázsit elleni védekezést a termelőknek meg kell oldani, mert e nélkül, nem lehet a szőlő sorát rendbe tenni, komoly jelenlétük tápanyag- és vízkonkurenciát jelent. Az allelopátiával rendelkező gyomnövények felszaporodását részben a természetes ek, részben a sorközökben (pl. Amaranthus retroflexus, Chenopodium album) időben elvégzett mechanikai gyomirtás oldja meg. A szőlősorokban alkalmazásra kerülő gumósperje (Poa bulbosa) kikelt és szépen fejlődik. 3

4 1. Hilltop borászat (Kesztölc) 1. Achillea millefolium (közönséges cickafark) 2. Agropyron repens (tarackbúza) + 3. Ajuga chamaepitys (kalinca ínfű) 4. Bromus sterilis (meddő rozsnok) 5. Calamagrostis epigeios (siskanád tippan) 6. Capsella bursa-pastoris (pásztortáska) + 7. Cirsium arvense (mezei aszat) Convolvulus arvensis (apró szulák) Conyza canadensis (kanadai betyárkóró) 10. Knautia arvensis (mezei varfű) 11. Medicago satíva (közönséges lucerna) 12. Oxalis corniculata (szürke madársóska) 13. Plantago lanceolata (lándzsás útifű) 14. Senecio vulgaris (közönséges aggófű) 15. Sonchus leavis (szelíd csorbóka) 16. Stenactis annua (seprence) 17. Taraxacum officinale (bükköny) 18. Vicia (bükköny) 19. Viola arvensis (mezei árvácska) 4

5 2. Helyszín Nyakas pincészet (Tök - Budajenő) 1. Agropyron repens (tarackbúza) + 2. Amaranthus retroflexus (szőrös disznóparéj) + 3. Bromus sterilis (meddő rozsnok) 4. Capsella bursa-pastoris (pásztortáska) + 5. Chenopodium album (fehér libatop) + 6. Cirsium arvense (mezei aszat) Convolvulus arvensis (apró szulák) Conyza canadensis (kanadai betyárkóró) 9. Cynodon dactylon (csillagpázsit) Hordeum murinum (egérárpa) 11. Poa annua (egynyári perje) 12. Senecio vulgaris (közönséges aggófű) 13. Solanum nigrum (fekete csucsor) 14. Taraxacum officinale (bükköny) 5

6 3. Helyszín: Mikóczy István borászata (Tata) 1. Achillea millefolium (közönséges cickafark 2. Agropyron repens (tarackbúza) + 3. Artemisia vulgaris (fekete üröm) Calamagrostis epigeios (siska-nádtippan) 5. Cirsium arvense (mezei acat) Conium maculatum (foltos bürök) 7. Convolvulus arvensis (apró szulák) Conyza canadensis (kanadai betyárkóró) 9. Echinochloa crus-galli (kakaslábfű) 10. Humulus lupulus (komló) 11. Lamium amplexicaule (bársonyos árvacsalán) 12. Medicago lupulina (komlós lucerna) 13. Solidago gigantea (magas aranyvessző) 14. Sonchus asper (szúrós csorbóka) 15. Stellaria media (tyúkhúr) 16. Taraxacum officinale (bükköny) 17. Trifolium repens (fehér here) 6

7 4. Szöllősi pincészet (Tata) Sorszám Tudományos név (magyar név) Természetes 1. Agropyron repens (tarackbúza) + 2. Amaranthus retroflexus (szőrös disznóparéj) + 3. Ambrosia artemisiifolia (parlagfű) Artemisia vulgaris (fekete üröm) Capsella bursa-pastoris (pásztortáska) + 6. Chenopodium album (fehér libatop) + 7. Convolvulus arvensis (apró szulák) Cynodon dactylon (csillagpázsit) + 9. Echinochloa crus-galli (kakaslábfű) 10. Geranium molle (puha gólyaorr) 11. Lamium amplexicaule (bársonyos árvacsalán) 12. Malva sylvestris (erdei mályva) 13. Polygonum persicaria (szuláklevelű keserűfű) 14. Senecio vulgaris (közönséges aggófű) 15. Setaria viridis (zöld muhar) Taraxacum officinale (bükköny) 17. Trifolium repens (fehér here) 7

8 5. Hor-vin Bt. (Tata) 1. Agropyron repens (tarackbúza) + 2. Amaranthus retroflexus (szőrös disznóparéj) + 3. Artemisia vulgaris (fekete üröm) Cirsium arvense (mezei aszat) Convolvulus arvensis (apró szulák) Conyza canadensis (kanadai betyárkóró) 7. Echinochloa crus-galli (kakaslábfű) 8. Lactuca serriola (keszegsaláta) 9. Lamium amplexicaule (bársonyos árvacsalán) 10. Polygonum persicaria (szuláklevelű keserűfű) 11. Portulaca oleracea (porcsin keserűfű) Stellaria media (tyúkhúr) Stenactis annua (seprence) 8

9 6. Szöllősi pincészet (Tata) 1. Agropyron repens (tarackbúza) + 2. Amaranthus retroflexus (szőrös disznóparéj) + 3. Capsella bursa-pastoris (pásztortáska) + 4. Chenopodium album (fehér libatop) + 5. Cirsium arvense (mezei acat) Convolvulus arvensis (apró szulák) Conyza canadensis (kanadai betyárkóró) 8. Echinochloa crus-galli (kakaslábfű) 9. Geranium robertianum (nehézszagú gólyaorr) 10. Hordeum murinum (egérárpa) 11. Portulaca oleracea (kövér porcsin) Silene vulgaris (hólyagos habszegfű) 13. Solanum nigrum (fekete csucsor) 14. Sorghum halepense (fenyércirok) + + 9

10 7. Helyszín: Szöllősi Hilltop - Emmer György (Dunaszentmiklós) 1. Agropyron repens (tarackbúza) + 2. Amaranthus retroflexus (disznóparéj) + 3. Artemisia vulgaris (fekete üröm) Calamagrostis epigeios (siskanád tippan) + 5. Capsella bursa-pastoris (pásztortáska) + 6. Chenopodium album (fehér libatop) + 7. Convolvulus arvensis (apró szulák) Conyza canadensis (kanadai betyárkóró) 9. Echinochloa crus-galli (kakaslábfű) 10. Lamium amplexicaule (bársonyos árvacsalán) 11. Senecio vulgaris (közönséges aggófű) 12. Solanum nigrum (fekete csucsor 13. Stellaria media (tyúkhúr) Taraxacum officinale (bükköny) 15. Veronica hederaefolia (borostyánlevelű veronika) 10

11 8.Emmer György borászata (Dunaszentmiklós) 1 Agropyron repens (tarackbúza) + 2 Chenopodium album (fehér libatop) + 3 Convolvulus arvensis (apró szulák) Conyza canadensis (kanadai betyárkóró) 5 Cynodon dactylon (csillagpázsit) + 6 Echinochloa crus-galli (kakaslábfű) 7 Geranium molle (puha gólyaorr) 8 Geranium robertianum (nehézszagú gólyaorr) 9 Hordeum murinum (egérárpa) 10 Lamium amplexicaule (bársonyos árvacsalán) 11 Malva sylvestris (erdei mályva) 12 Medicago lupulina (komlós lucerna) 13 Poa annua (egynyári perje) 14 Polygonum persicaria (baracklevelű keserűfű) 15 Senecio vulgaris (közönséges aggófű) 16 Setaria gauca (fakó muhar) 17 Setaria viridis (zöld muhar) + 18 Solanum nigrum (fekete csucsor) 19 Stellaria media (tyúkhúr) + 20 Taraxacum officinale (bükköny) 21 Tusilago farfara (martilapu) 22 Viola arvensis (mezei árvácska) 11

12 9. Pécsinger János borászata (Ménfőcsanak) 1 Amaranthus retroflexus (szőrös disznóparéj) + 2 Ambrosia artemisiifolia (parlagfű) Capsella bursa-pastoris (pásztortáska) + 4 Chenopodium album (fehér libatop) + 5 Convolvulus arvensis (apró szulák) Cynodon dactylon (csillagpázsit) + 7 Echinochloa crus-galli (kakaslábfű) 8 Geranium molle (puha gólyaorr) 9 Lamium amplexicaule (bársonyos árvacsalán) 10 Malva sylvestris (erdei mályva) 11 Polygonum persicaria (Szuláklevelű keserűfű) 12 Senecio vulgaris (közönséges aggófű) 13 Setaria viridis (zöld muhar) + 14 Taraxacum officinale (bükköny) 12

13 10. Babarczi pincészet (Győrújbarát - Ménfőcsanak) 1 Agropyron repens (tarackbúza) + 2 Amaranthus retroflexus (szőrös disznóparéj) + 3 Artemisia vulgaris (fekete üröm) Cirsium arvense (mezei aszat) Convolvulus arvensis (apró szulák) Conyza canadensis (kanadai betyárkóró) 7 Echinochloa crus-galli (kakaslábfű) 8 Lactuca serriola (keszegsaláta) 9 Lamium amplexicaule (bársonyos árvacsalán) 10 Polygonum persicaria (szuláklevelű keserűfű) 11 Portulaca oleracea (kövér porcsin) + 12 Stellaria media (tyúkhúr) + 13 Stenactis annua (seprence) Az előző beszámolóban bemutattam 23 színes felvételen az addig észlelt gyomnövények természetes eivel kapcsolatos megfigyeléseimet. Most néhány felvétellel (13) ezt kiegészítem. A parlagfüvet (Ambrosia artemisiifolia) károsítja még az Albugo tragopogonis (fehér rozsda) (1. ábra), a pirregő tücsök (Oecanthus pellucens) (2. ábra), az Ascotis selenaria (holdas faaraszoló lárvája (3. ábra), amerikai-bivalykabóca (Stictocephala bisonia) /4. ábra/, és a gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) lárvája (5. ábra). A feketeürömöt (Artemisia vulgaris) a pirregő tücsök (Oecanthus pellucens) károsítja (6. ábra). A mezei aszatot (Cirsium arvense) levéltetvek (Aphis spp). (7. ábra) és az aknázólégy (Chromatomyia horticola) is károsítja (8. ábra). A sarlófüvet (Falcaria vulgaris) még a lisztharmat is károsítja (9. ábra), a kövérporcsint (Portulaca oleracea) meg az. Albugo portulacae (kerti porcsin fehér rozsda) károsítja (10. ábra), a pásztortáskát (Capsella bursapastoris) az Albugo candida (fehér rozsda) károsítja (11. ábra), a siskanádtippant 13

14 (Calamagrostis epigeios) pajzstetű károsítja (12. ábra). A zöld muhart (Setaria viridis) Sporisorium neglectum (üszöggomba) károsítja (13. ábra). 1. ábra. Albugo tragopogonis (fehér rozsda) parlagfüvön 2. ábra. Pirregő tücsök parlagfüvön Ambrosia artemisiifolia) és a tojásrakás helyei 3. ábra. Ascotis selenaria lárva parlagfüvön és a kinevelt lepke 14

15 Stictocephala bisonia lárva és kártétele Ambrosia artemisiifolián 4. ábra. Stictocephala bisonia és kártétele a parlagfüvön és a kinevelt imágó 5. ábra. Gyapottok bagolylepke és lárvájának kártétele parlagfüvön. 6. ábra. Feketeüröm, pirregő tücsök és tojása a feketeürömben 7. ábra. Fekete levéltetvek károsítása mezei acaton (Cirsium arvense) 15

16 8. ábra. Aknázólégy lárva kártétele és kinevelt aknázólégy mezei acaton 9. ábra. Lisztharmatos sarlófű 10. ábra Albugo portulacae kövér porcsinon 11. ábra Albugo candida pásztortáskán 16

17 12. ábra Siskanád tippan és pajzstetve Eriopeltis lichtensteini és parazitája 13. ábra. Sporisorium neglectum (üszöggomba) a zöld muhart károsítja Kelt, dátum Dr. Mikulás József 17