A gyomnövény fogalma

Átírás

1 Gyomnövények

2 A gyomnövény fogalma Gyom: ótörök jövevényszó, 1621 köznyelvben: csúnya, szúrós, tüskés Gyomnövény: növény: nyelvújítás kora (addig plánta ) Gaz: 16. századtól ismert hitvány, gonosz gazember termesztett növényeket károsító Dudva, burján: ~ gaz

3 A gyomnövény fogalma Szubjektív definíciók Penthe 1805: Dudva alatt most minden olyan plántát értünk, mely az önként termesztett plánta között, a neki szabott helyen magában vadon terem, legyen bár az a leghasznosabb plánta magában. Wágner 1908: Azok a növények melyek bárhol a mi akaratunk ellenére tenyésznek, amelyeket öntudatosan nem vetettünk és amelyek az elvetett növények kárára vannak, legalább annyiban, hogy azt a helyet foglalják el, amelyet egy szándékosan ültetett és jelen céljainkra szolgáló növény elfoglalhatott volna, ha máskülönben nem is mérgesek, nem is ártalmasak: gyomoknak hívjuk.

4 Ujvárosi 1957: Szántóföldeken gyomnak nevezünk minden növényt, amelyet nem vetettünk, hasznot nem hoz és jelenléte káros azzal, hogy a vetett növény elől elfoglalja a helyet vagy felhasználja a talaj tápanyag- és vízkészletét. Hunyadi 1974: Gyomnövénynek nevezünk bármelyik fejlődési stádiumban lévő olyan növényt vagy növényi részt (rizóma, tarack, hagyma, hagymagumó stb.) amely ott fordul elő, ahol nem kívánatos. A gyom olyan növény, ami ismeri a túlélés minden trükkjét, de nem képes egyenes sorokban nőni.

5 Ökológiai definíciók Bunting 1960: a gyomnövények a másodlagos szukcessziók pionír fajai, ahol a szántóföld egy speciális terület Holzner 1978: A gyomok az ember termesztési tevékenységéhez legjobban alkalmazkodó növények és azt jelentősen befolyásolják.

6 Kevey : antropogén jellegű, nyílt, ± bolygatott helyeken kialakuló növénytársulások, a fajok kis versenyképességűek, de nagy szaporodó képességűek. Borhidi: a növényi társadalomban újjáépítők Gyom: ~alkalmi szakképzetlen munkás Betelepített növények: ~külföldi szakértők és vendégmunkások Behurcolt növények: ~illegális bevándorlók

7 A gyomnövények a növények változó csoportja: időben térben A termelési cél differenciálja a növényeket A fogalom nem korlátozódik a mezőgazdaságra

8 A gyomnövények közvetlen kártétele terület-elfoglalás talajhőmérséklet csökkentése víz- és tápanyagkészlet felhasználás A szőrös disznóparéj N és K felvétele a kukoricáénak szorosa A szárazságtűrés stratégiái: Magas szubletális víztelítettségi deficit Alacsony hajtás / gyökér hányados Gyorsan növő és mélyre hatoló gyökerek Xeromorf levelek (pl. vastag kutikula) Vízraktározás

9 A gyomnövények közvetlen kártétele élősködés növekedésgátlás, csírázásgátlás beárnyékolás

10 A gyomnövények közvetett kártétele betegségek és károsítók gazdanövényei termés-betakarítás megnehezítése terméshozam és minőség csökkentés termelési költség növelése növényvédelmi, vagy egyéb munkák akadályozása mérgező hatás zárlati és veszélyes gyomnövények

11 Kompetíció A kompetíció a természetben mindenhol előforduló jelenség és a létért folytatott küzdelemnek csak egyetlen, de valószínűleg a legfontosabb tényezője. (Darwin 1859) Két növény bármilyen közel is legyen egymáshoz, mindaddig nem verseng egymással, amíg a víz, a tápanyagkészlet és a fény mindkettő szükségletét meghaladja. Amikor a közvetlen ellátás egyetlen szükséges tényezőből a növények együttes szükséglete alá csökken, megkezdődik a versengés. (Clements et al. 1929)

12 A gyomnövények száma 6700 gyomnövény befolyásolja a mg.-i termelést kb. 200 faj okoz világviszonylatban gondot 76 faj tartozik a legveszélyesebb gyomnövények közé 18 faj kiemelkedő jelentőségű Magyarországon Ujvárosi (1973) 805 gyomfajt említ 50 faj adja a borítás 90 %-át, 100 faj a 96 %-át a gyomnövényzet 70 %-át egyévesek, 30 %-át évelők teszik ki

13 A világ és hazánk 10 legfontosabb gyomnövénye (1973, 1977) szíriai palka közönséges kakaslábfű csillagpázsit apró szulák közönséges kakaslábfű fehér libatop sáma-köles fakó muhar aszályfű szőrös disznóparéj fenyércirok mezei aszat alangfű szulák keserűfű vízijácint parlagfű kövér porcsin tarló tisztesfű fehér libatop hamvas szeder

14 A gyomnövények fontossági sorrendje (I.-V. Országos Gyomfelvételezések eredményei) parlagfű köz. kakaslábfű szőrös disznóparéj fehér libatop mezei aszat apró szulák ebszékfű csattanó maszlag karcsú disznóparéj fenyércirok

15 A gyommagvak terjedése Anemochor Hydrochor Dinamochor Zoochor Anthropochor

16 Szél útján terjedő (anemochor) ikerlependék lependék repítőkészülékes kaszat makkocska

17 apró magvak tövestől kiszakadó fajok aszmag megnyúlt bibeszállal ikerkaszat szőrfüggelékes magvak

18 Víz útján terjedő (hidrochor)

19 önterjesztő (dinamochor)

20 Dinamochor magvak, termések Eltérő turgornyomásúak távolság (méter) magrúgó 12,7 bíbor nebáncsvirág 7,0 kisvirágú nebáncsvirág 3,4 erdei madársóska 2,4 virágrúgó kakukktorma 2,0 erdei nebáncsvirág 1,1 Kiszáradó termések távolság (méter) ujjas csillagfürt 7,0 nehézszagú gólyaorr 6,0 erdei ibolya 4,1 egynyári szélfű 4,0 mezei árvácska 2,4 tövises iglice 0,6

21 Állatok által terjedő (zoochor)

22

23 A gyomnövények adaptív tulajdonságai A növekedéshez és versengéshez kapcsolódók: Allelopatikus hatás Genetikai változatosság Raktározó szervek jelenléte Tág ökológiai tűrőképesség Erőteljes növekedés, magasság Nagy fotoszintetikus produktivitás

24 A reproduktív fázishoz kapcsolódók: Változatos beporzási módok Gyors termőre fordulás Bőséges magprodukció Hosszú magtúlélés Polychoria Csírázás széles ökológiai tartományban

25 A védekezési eljárásokhoz kapcsolódók: Gyors regeneráció Erős vegetatív terjedőképesség Hasonlóság a kultúrnövényekhez Kedvező morfológiai bélyegek, tövisek, tüskék Mechanikai kezeléssel szembeni tűrőképesség Herbicidekkel szembeni tolerancia, ill. rezisztencia

26

27

28 TEROFITON (egyévesek): T1: ősszel csirázó (10-14 oc), koratavasszal virágzó pl.: tyúkhúr T2: ősszel, tavasszal csirázó (4-8 oc), és nyáron virágzó pl.: pipacs T3: tavasszal csirázó (8-14 oc), nyáron virágzó pl.: repcsényretek T4: nyáron csirázó (18-30 oc), nyárutón virágzó pl.: fakó muhar GEOFITON (talajban telelő évelők): G1: tarackos, rizómás pl.: csillagpázsit G2: gumós tarackgumós pl.: mezei menta G3: szaporítógyökeres pl.: apró szulák G4: hagymás, hagymagumósok pl.: üstökös gyöngyike Élősködők

29 T 1 csoport tagjai Ősszel csírázik C szükséges a csírázásához Áttelelés csíra vagy tőleveles állapotban Ált. kis méretű, vízigényes, sekélyen gyökerező fajok Nem szárazságtűrők, száraz nyarat mag formájában vészelik át Februártól márciusig virágzik Április-májusban érlel magot

30 T 1 Stellaria media Képviselők Veronica spp. Lamium spp.

31 T 2 életforma Ősszel és tavasszal is virágzik Csírázáshoz 4-8 C szükséges Nagyobb méretű növények Hosszabb vegetációs idő Fejlettebb gyökérzet Jobban tűri szárazságot Virágzás május-június Magok érése június-július Nyári száraz időszakot magként

32 képvielői T 2 Papaver sp. Vicia sp.

33 T 3 életformájú gyomok Tavasszal hajt ki Gyors fejlődésűek, magot T 2 csoporttal egy időben érlel Csírázáshoz 8-14 C szükséges (márc) Májusban virágzik Június előtt érik

34 Képviselők T 3 Raphanus raphanistrum Sinapis arvensis

35 T 4 életformájú gyomok Melegigényesek Áprilisban C talajhőmérsékletnél kezdenek csírázni Június október között virágoznak Ugyanebben az időszakban érlelnek magot Különböző méret, erős gyors növekedésűek erős elnyomó hatással Jól tűrik a szárazságot fagyérzékenyek

36 Példák T 4 Chenopodium album Echinochloa crus-galli Amaranthus retroflexus Setaria sp.

37 Gyommag produkció gyomfaj db mag/növény fehér libatop 72,450 kövér porcsin 52,300 parlagfű 3,380 keszeg saláta 27,900 szőrös disznóparéj 117,400 pásztortáska 38,500 vadzab 250

38 G 1 csoport - tarackos, rizómás Föld alatti szárral rendelkeznek Különböző mélységbe hatolnak Legtöbb tarack a megművelt rétegben található Tarack nem csak szaporító képlet hanem raktározó is

39 Képviselőik Agropyron repens Cynodon dactylon G 1 Phragmites communis

40 G 3 életformájú gyomok - szaporítógyökeres Gyökérből reprodukálódik Tápanyag raktározás a gyökérben szárazságtűrők Több méter mélyre hatoló gyökérzet

41 Képviselői Sonchus arvensis Lepidium draba G 3 Cirsium arvense

42 Élősködők Orobanche cumana Convulvulus arvensis

43 Gyomok haszna - táplálék táplálék volt ínség idején a tarackbúza (Elymus repens) tarackjának lisztje a fakó muhar (Setaria pumila), a pirók-ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis) és a kakaslábfû (Echinochloa crus-galli) magjaiból pedig kását készítettek mogyorós lednek (Lathyrus tuberosus) lisztes gumója gyermekek és felnőttek kedvenc csemegéje volt. A konkoly (Agrostemma githago) nagyobb magvú változatát az első világháború elött Oroszországban alkohol gőzöléssel méregtelenítették A konkolymag tápanyagban nagyon gazdag, nyersfehérje- és zsírtartalma jó takarmányértékû, ezért takarmánykeverékekben szarvasmarháknak, juhoknak, sertéseknek és kecskéknek is adták. A faj ezekre az állatokra nem mérgező.

44 Gyomok haszna - táplálék A kövér porcsint (Portulaca oleracea), a salátagalambbegyet (Valerianella locusta), a tükörvirágot (Legousia speculum-veneris) és az apró szulákot (Convolvulus arvensis) salátanövénynek gyűjtötték, ill. olykor termesztették is.

45 Gyomok haszna - gyógynövény A beléndek (Hyoscyamus niger) magjának párlatát fogfájás csillapítására használták Az orvosi székfű (Matricaria chamomilla) gyulladáscsökkentő anyagot tartalmaz, ezen alapszik sokféle felhasználása. Az apró szulák (Convolvulus arvensis) levelét vágott sebre tették. A mezei szarkaláb (Consolida regalis) herbájából készített pálinkás kivonatot erős menstruációs vérzések csillapítására használták.

46 Gyomok haszna - festőnövények kék színű festéket vontak ki a madárkeserűfűből (Polygonum aviculare) sárgás és barnás színeket a szulákkeserűfűből (Fallopia convolvulus) vöröset pedig a fehér libatopból (Chenopodium album)

47 Gyomok haszna nektár-, virágporforrás legjelentősebb a tarlóméz fő alapanyagát biztosító tarlóvirág (Stachys annua) selyemkóró (Asclepias syriaca), a kék búzavirág (Centaurea cyanus), a repcsényretek (Raphanus raphanistrum), a vadrepce (Sinapis arvensis), az apró szulák (Convolvulus arvensis), az útszéli zsázsa (Cardaria draba), a tarlóhere (Trifolium arvense) és a bükköny ( Vicia sp.) nemzetség képviselői.

48 Gyomok pozitív hatásai A mélyen gyökerező gyomok tápanyagokat hoznak fel a talaj alsóbb rétegeiből talajok nitrát túltelítettségét is enyhíteni képesek védi a talajt az eróziótól kedvező mikroklímát biztosít a talaj mikroorganizmusainak és ellátja őket szerves hulladékkal Indikálja a környezeti tényezőket (klíma, talajtípus, víz- és tápanyag-ellátottság, talajkémhatás) biológiai sokféleség hordozói, és jelentős funkciójuk van az agroökoszisztémákban.

49 Funkciójuk az agroökoszisztémában A különböző növényi részek, pl. a levél, szár, pollen és nektár táplálékul szolgálnak a növényevő állatoknak és beporzó rovaroknak. Számos rovar életciklusa kötődik a gyomnövényekhez, pl. a tyúkhúr (Stellaria media) esetében több mint 70 fitofág rovarfajjal mutattak ki ilyen jellegű kapcsolatot. az állatok búvó- és szaporodási helyéül is szolgál, ezáltal az élőhelyek fontos szerkezeti elemei, ugyanakkor környezeti heterogenitást biztosítanak térben és időben

50 fontos táplálékforrásai a mezei vadfajoknak, egyrészt közvetlenül a magvak, másrészt a gyomokat fogyasztó rovarok révén a fogoly (Perdix perdix) táplálékának zömét a szulákpohánka (Fallopia convolvulus), kövér porcsin (Portulaca oleracea), zöld és fakó muhar (Setaria viridis és S. pumila), fehér libatop (Chenopodium album), kakaslábfû (Echinochloa crus-galli) és szőrős disznóparéj (Amaranthus retroflexus) adja. A fogolycsibék 20 napos korukig rovarokkal táplálkoznak, gyom-, ill. a termesztett növények fitofág kártevői

51 Nemzetközi kutatások szerint a gyomnövénycsaládok közül a következők különösen fontosak a szántóföldi élőhelyekhez kötődő madarak táplálkozásában: pázsitfűfélék (Poaceae), keserűfűfélék (Polygonaceae), libatopfélék (Chenopodiaceae), szegfűfélék (Caryophyllaceae) és keresztesvirágúak (Brassicaceae).

52 jó gyom fogalma olyan fajokat sorolnak, melyek a kultúrnövényhez viszonyítva kevésbé versenyképesek ugyanakkor értékesek a gerinctelen élőlények és a madarak szempontjából Angliai vizsgálatok szerint ide tartozik pl. a madár keserûfû (Polygonum aviculare), a vadrepce (Sinapis arvensis), a fehér libatop (Chenopodium album), a baracklevelû keserûfû (Persicaria maculosa), a tyúkhúr (Stellaria media), az egynyári perje (Poa annua), a piros árvacsalán (Lamium purpureum), a pásztortáska (Capsella bursa-pastoris) és a perzsa veronika (Veronica persica).

53 Pinke Gy 2013: A gyomnövények haszna I-II. Agronapló 2013 XII Újvárosi M 1973: Gyomnövények. Budapest. Mezőgazda Kiadó 1973 Lehoczky É, Béres I: A gyomnövények biológiája. Digitális Tankönyvtár.