DUNAÚJVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA SZEPTEMBER KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Átírás

1 DUNAÚJVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA SZEPTEMBER KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Készítette: Drobni és Morvay KFT Pomsár és Társai Építész Iroda KFT.

2 DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Megbízó: Tervezık: Dunaújváros MJV. Önkormányzata 2400 Dunaújváros, Városháza tér 1. Pomsár és Társai Építész Iroda KFT Budapest, Nagymezı utca 25. Városy Péter építészmérnök TT /01 felelıs tervezı Dátum: 2. Drobni és Morvay KFT Budapest, Hővösvölgyi út 86. Drobni Mária táj- és kertépítészmérnök K /05, TK /12 tervezı Dunaújváros településszerkezeti terv módosítás környezeti vizsgálat és értékelés 1

3 Tartalomjegyzék 1. Tervezési alapadatok 2. Elızmények 3 A szabályozási terv összefüggése más releváns tervekkel 4. Jelenlegi állapot 4.1. Területfelhasználás Közlekedés Közmővek Zöldfelülek, zöldfelületi rendszer 4.5. Értékvédelem 4.6. Természeti adottságok 4.7. Környezeti adottságok 5. A fejlesztési irányok bemutatása 5.1. Megbízói szándékok 5.2. A fejlesztési döntések, a területfelhasználási kijelölések új rendszere 5.3. Környezeti állapot 5.4. Területfelhasználás 5.5. A fejlesztési területek bemutatása 5.6. Közlekedés 5.7. Közmővek 5.8. Környezeti állapot 5.9. Természetvédelem, tájvédelem 6. A várható környezeti hatások csökkentésére tervezett ill. javasolt intézkedések 7. Mellékletek Dunaújváros településszerkezeti terv módosítás környezeti vizsgálat és értékelés 2

4 1. TERVEZÉSI ALAPADATOK 1.1 Megbízó Dunaújváros MJV Önkormányzata képviselıje: Dr. Kálmán András polgármester. Kapcsolattartó: Szabó Imre városi fıépítész, az Építésügyi és Környezetvédelmi Iroda vezetıje ( ) 1.2 Tervezı Pomsár és Társai Építész Iroda Kft 1065 Budapest, Nagymezı utca 25. Városy Péter építészmérnök TT /01 Drobni és Morvay KFT Budapest, Hővösvölgyi út 86. Drobni Mária K /05, TK /12 2. ELİZMÉNYEK Megbízás: Dunaújváros Képviselıtestülete 398/2006. (XII.14.) KH számú határozatával döntött a Településszerkezeti Terv módosításáról. A módosítás célja gazdasági területfelhasználás céljára alkalmas területek kijelölése Dunaújváros külterületén. 3. A SZABÁLYOZÁSI TERV ÖSSZEFÜGGÉSE MÁS RELEVÁNS TERVEKKEL Dunaújváros érvényben lévı Település-szerkezeti Tervének szempontjai A Város szerkezeti terve összhangban az elsı helyen tárgyalt takarékos és ütemezett területgazdálkodással szerényen bánik a beépítésre szánt területek kijelölésével. Alapelve, hogy megırizve a város belterületi tagolását - északon lakóterületek fejlesztésével, középen és délen szemben a meglévı iparterületekkel gazdasági területek fejlesztést javasolja. Az országos és a települési terv ellentmondása a 62-es úttól északra és a rétszilasi vasútvonaltól délre merülhet föl, melyeket mezıgazdasági térségként szerepeltet teljes egészében az OTrT. Az Országos Területrendezési Terv szempontjai. Az ország szerkezeti terve a következı területfelhasználási kategóriákat jelöli Dunaújvárosban: Mezıgazdasági térség Vízgazdálkodási térség (Duna) Települési térség A 6-os út, a rétszilasi vasútvonal, az M6-os és a 62-es utak között fekvı terület túlmenıen a Város jelenleg beépített területén települési térségként szerepel. Dunaújváros településszerkezeti terv módosítás környezeti vizsgálat és értékelés 3

5 Az ország szerkezeti tervén a következı hálózati elemek vannak jelölve: Gyorsforgalmi utak (M6, 6, 62) Pusztaszabolcs-Dunaújvárosi törzshálózati vasútvonal Dunaújváros-Mezıfalva-Rétszialasi egyéb vasúti fıvonal Az országos terv jelöli továbbá a tervezett országos közforgalmi kikötıt és téves helyen a Baracs-Kisapostagi repülıteret. Az országos övezetek közül a Kiváló termıhelyi adottságú szántóterület érinti jelentısen Dunaújváros területét, ami összhangban van az elıbb vizsgált földvédelmi szemponttal. A települési térség kijelölt helye talán az es lépték miatt nincs teljes fedésben az ugyancsak 2003-ban készült Település-szerkezeti Tervvel. 4. JELENLEGI ÁLLAPOT 4.1. Területfelhasználás Beépítésre szánt területek A TSZT módosítás csak a külterületre vonatkozik, ezért csak a külterületi beépítésre szánt területek kerülnek felsorolásra. Lakóterület: Pálhalma Különleges terület: Sándorháza: Pálhalmai Börtön és Rabgazdaság Ipari gazdasági terület: a Papírgyár részét képezı papírhulladék telep a szennyvíztisztító a Vasmő részét képezı meddıhányók Farkas-tanya és környéke Szedres-puszta Belterületbe vonva, de a 6-os úttól nyugatra, azaz a külterületbe ékelıdve: Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület: Interfruct környéke, volt Vásártér Beépítésre nem szánt területek Mezıgazdasági területek A mezıgazdasági területek körébe szántók, legelık, kertes mg. területektartoznak. Dunaújváros térségében szántóterületek az OTrT szerint a Kiváló Termıhelyi Adottságú Szántóterületek övezetbe tartoznak. A nagyüzemi mővelésre alkalmas területek egy részét az autópálya építés kettévágta. A kedvezıbb adottságú területek az autópálya nyugati oldalán maradtak. Az új helyzet növeli a mővelés költségeit, rontja a gazdálkodás hatékonyságát. Az autópálya telke a mezıgazdasági területeket nagy mértékben csökkentette. A szántóterületek nagy része az 1-3 minıségi osztályba tartozik. A gyengébb talajok a patak-parti vagy más mély fekvéső rét, legelı, nádas mővelési ágban találhatók. Jellemzı az extenzív szántóföldi mővelés, állattartás nincs. Intenzív termesztési módot csak a Baraccsal határos déli területrészen levı öntözött terület jelent, melyet a Pentele Zrt. mővel. Dunaújváros településszerkezeti terv módosítás környezeti vizsgálat és értékelés 4

6 Dunaújváros mezıgazdasági területeinek nagy többségén két nagy mezıgazdasági üzem gazdálkodik. Egyik a Pentele Zrt. A társaság fı profilja a szántóföldi növénytermesztés, mely alacsony jövedelmezıségő. Hatékonyabb a gazdálkodás az öntözött területeiken. Másik az Agrospeciál Kft. A társaság mezıgazdasági és ipari tevékenységet is folytat. A szántóföldi növénytermesztés kimondottan nyereséges. Részt vesznek az Agrárgazdálkodási Célprogramban, bevezették az integrált gazdálkodási programot. A területükön keletkezı biomasszát Rácalmás dunaújvárosi határán telepített biogáz telepen hasznosítják energiatermelés céljára. Az itt keletkezı iszapot saját földjeik tápanyag utánpótlására fordítják. A nagyüzemi gazdálkodás központjai már kialakultak, új birtokközpontok kialakítására nincs szükség. A kisebb felületeken gazdálkodók szintén szántóföldi növénytermesztést folytatnak. Kertes mezıgazdasági terület a Felsıfoki-patak menti terület (Zsigrai-völgy), valamint a 62-es út csomópontjától északra és délre fekvı kisebb területek. Erdık Az erdısültség aránya Dunaújvárosban alacsony. A hatályos TSZT az erdık kis mértékő fejlesztését javasolja, azzal az indokkal, hogy a kiváló termıhelyi adottságú területek ne csökkenjenek. Az autópálya megépülése ezen a téren is új helyzetet teremtett, mivel egyes szakaszokon véderdı telepítése szükséges az autópálya védıtávolságán belül. Pálháza térségében zajvédelem és levegıtisztaság védelem, egyéb szakaszokon hófúvás elleni védelem stb céljából szükséges az erdıtelepítés. Ez a körülmény a mezıgazdasági területek további csökkenését eredményezi. A legfontosabb változások: az új utak a korábbi többé-kevésbé egységes mezıgazdasági területet több kisebb egységre osztják; az útfejlesztések a mezıgazdaság számára legkedvezıbb nagytáblás földterületeket vágja ketté; a jó közlekedési feltételek és a város közelsége miatt az utakhoz, csomópontokhoz közel esı területek felértékelıdtek, befektetıi érdeklıdés van a területek más célú felhasználására; a 6-os út és az M-6-os autópálya közötti sávban levı térség területfelhasználási sokfélesége (mezıgazdasági területek, kertségek, erdık, vízfolyások, utak, tanyák, lakóterület, stb.) miatt mozaikosságot mutat. Vízgazdálkodási területek Az alábbi területek tartoznak ide: Felsıfoki, Lebuki, Alsófoki patakok és a Kisapostagi vízfolyás mederszelvényei, továbbá a partélüktıl számított 6-6 méteres üzemeltetési, fenntartási sáv. Az öntözıfürt víztározó medencéi, továbbá a Pálhalmai településrész szennyvíztisztító telepe. Dunaújváros településszerkezeti terv módosítás környezeti vizsgálat és értékelés 5

7 4.2. Közlekedés Közlekedési területek: közutak vasút A hatályos TSZT jóváhagyása óta eltelt idıszak Dunaújváros térségét érintı legjelentısebb fejlesztései a közlekedés terén történtek: az M-6-os autópálya és az az M-6-os autópályára történı csatlakozások és útfejlesztések az M-8-as autópálya Duna hídja Az útfejlesztések jelentısen átrajzolták Dunaújváros külterületének szerkezetét, a területfelhasználás lehetıségeit. A legfontosabb változások: az új utak a korábbi többé-kevésbé egységes mezıgazdasági területet több kisebb egységre osztják; az útfejlesztések a mezıgazdaság számára legkedvezıbb nagytáblás földterületeket vágja ketté; a jó közlekedési feltételek és a város közelsége miatt az utakhoz, csomópontokhoz közel esı területek felértékelıdtek, befektetıi érdeklıdés van a területek más célú felhasználására; a 6-os út és az M-6-os autópálya közötti sávban levı térség területfelhasználási sokfélesége (mezıgazdasági területek, kertségek, erdık, vízfolyások, utak, tanyák, lakóterület, stb.) miatt mozaikosságot mutat Közmővek Dunaújváros közmővekben külterületén (is) túlontúl gazdagnak mondható. A sok és nagy energiákat szállító nyomvonalak korlátokat fognak jelenteni a fejlesztéseknek vagy a kiváltás költségeivel vagy kikerülésükkel. Ezzel szemben az ellátás általában jól megoldható Zöldfelületek, zöldfelületi rendszer Dunaújváros közigazgatási területét tekintve a zöldfelületi rendszer hiányos és szakadozott. A hiányosságért az erık alacsony aránya a felelıs. A szakadozottságot a párhuzamosan haladó és az átjárhatóságot is akadályozó vonalas létesítmények okozzák. Ilyen értelemben külön zöldfelületi rendszere van a külterületnek és a belterületnek és nincs is lehetıség összefüggı zöld folyosók kialakítására kül- és belterület között Értékvédelem Ismereteink és a jelenleg ismert nyilvántartások szerint Dunaújváros külterületén sem az épített örökség sem a természeti, táji értékek körében nincsenek védett vagy védendı elemek. Dunaújváros közigazgatási területén külterületen egyedül a 086/3 hrsz-en fekvı erdıterület szerepel az OtRT szerinti ökológiai hálózat elemeként. Dunaújváros településszerkezeti terv módosítás környezeti vizsgálat és értékelés 6

8 4.6. Természeti adottságok A kistáj jellemzése Dunaújváros térsége a Mezıföld középtájon, a Közép Mezıföld kistájon helyezkedik el. A közép Mezıföld kistáj Fejér és Tolna megye területén helyezkedik el. Területe 1430 km2. Éghajlat A vizsgálati terület mérsékelten meleg, száraz éghajlatú. A napsütéses órák száma kevéssel 2000 óra feletti. A nyári napfénytartam 840 óra körüli, míg a téli hónapokban nyugaton 200 óra fölötti napfénytartam várható. Az évi középhımérséklet 9,8-10,3 C, a vegetációs idıszaké 16,1-17,0 C körüli. A 10ºC napi középhımérsékletet meghaladó napok száma április közepétıl október közepéig tartó idıszakban nap körüli. A fagymentes idıszak hossza nap között várható, a Duna mentén a 207 napot is meghaladja. Az évi abszolút hımérsékleti maximumok átlaga 33,6-34,2ºC, a téli abszolút minimumok átlaga -16,0ºC. A csapadék évi összege mm, a nyári félévben mm. Dunaújvárosban mérték a legtöbb egy nap alatt lehullott csapadékot, 113 mm-t. A térségben nap körüli a hótakarós napok száma. Az átlagos maximális hóvastagság cm. Az ariditási index 1,30 körüli. A leggyakoribb szélirány az ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 2,5 m/s fölötti. Domborzati adatok A Mezıföld a Duna jobb partján kb méteres tereplépcsıvel emelkedik ki a Dunamenti síkság térszínébıl. A Mezıföld az Alföld legnyugatibb és egyben legmagasabbra emelt középtája. A Dunától a Sió, a Balaton és a Dunántúli középhegység vonaláig terjed. A Mezıföld lösszel borított, táblás szerkezető síkság, amely átmenetet képez az Alföld és a Dunántúli középhegység dombsági tájai között. Felszíne ÉNy felé folyamatosan emelkedik, és az Etyeki-dombság területén éri el a terepszint maximumot (277 m). Földtani adottságok A mezıföldi tábla építıelemei a pannon tengeri agyagos és homokos rétegek. A pannon képzıdményeket pleisztocén lösz takarja. A Mezıföld keleti szegélyén a vastag lösztakarót helyenként pásztásan futóhomok leplek tarkítják. A lösz vastagsága m, amely általában 8-10 löszös rétegbıl, 7-10 fosszilis talajból és 2-3 folyóvízi rétegbıl áll. Az Alfölddel szemben az itt magas helyzetben lévı pannóniai rétegsor a tenger partvonal ingadozása miatt sötét színő mocsári üledékekkel tagolt. A kistáj pannóniai agyagos üledékein a pleisztocén legelején folyóvízi eróziós és akkumulációs tevékenység zajlott le, ami eltüntette a pliocén felszín lokális egyenetlenségeit. Az alsópleisztocénban a Közép-Mezıföld területe a határozottabb ÉNy-DK-i és az alárendeltebb szerepő ÉK-DNy-i szerkezeti vonalak mentén mozaikszerően feltöredezett, és az egyes nagyobb blokkok különbözı mértékben kiemelkedtek, illetve a kistáj középsı része megsüllyedt. A felemelt táblák az erózió, a lesüllyedt táblák az akkumuláció területei voltak. Az elıbbi szerkezeti irányok keresztezıdéséhez kapcsolódik az Alsószentiván közelében felszínre bukkanó alsómiocén korú riolittufa. Dunaújváros településszerkezeti terv módosítás környezeti vizsgálat és értékelés 7

9 A pleisztocén folyók eróziós pályáit a szerkezeti vonalak határozták meg. Az ÉNy-DK csapású völgyek között széles hátságok alakultak ki. Ezeken a hátságokon rakódott le a lösz. A mezıföldi hátságok löszanyaga szoliflukció és lejtımozgások révén pusztult. A magasabb térszínekrıl lemosódó lösz és lejtıtörmelék a völgyekben halmozódott fel. Így lejtı és áthalmozott völgyi lösz is kialakult a területen. Az ÉK-i (Pentelei) löszplatót m vastag eolikus lösz fedte be. A kistáj középsı süllyedéksávja holocén többnyire ártéri üledékekkel borított. A terület potenciális max. szeizmicitása 6ºMS körüli. A tervezési terület földtani felépítése, talajtani talajmechanikai vizsgálatok A tervezési terület pontos földtani és talajtani felépítését a Dr. Wagner és Tsa Kft. helyszíni vizsgálatai és földtani áttekintése alapján ismerjük. A geológiai felépítés igen egyszerő. Az alap- és középhegységi képzıdmények települési mélysége elérheti a m-t is. Ezeknek a felszíni folyamatokra nincs befolyásuk. A középhegységi kızetek triász karbonátos üledékes kızetek. A középhegységre gyakran közvetlenül települnek pannóniai medenceüledékek, melyek közül az alsó pannonnak vízföldtani szempontból csak mérsékelt jelentısége van. Vastag, agyagos rétegekbıl épül fel, amik vízzárók, mőre való vízkészletek csak ritkán, az emelet felsı részében fordulnak elı. A felsı pannon már fontosabb. Itt a feltöltıdı medence homokos, kavicsos rétegei váltakoznak agyagokkal. A szemcsés zónában tekintélyes és jó vízminıségő ivóvíz, ásvány- és gyógyvízkészletek halmozódtak fel. A felsı pannon települési mélysége ezen a területen elérheti a m-t is. A pleisztocén szárazföldi üledékei uralkodóan löszbıl állnak, de a mélyebb zónákban elıfordulnak agyag és kavicsrétegek, illetve a felszínen futóhomok. A lösz m vastag, nem egységes kifejlıdéső. Több szinten szakítják meg az éghajlat változásait jelzı, talajosodott szakaszok, melyek barna, vagy vörös színnel jelentkeznek. Ugyanilyen agyagos szakaszok is elıfordulnak. Ezeket a paksi alapszelvényben lehet tanulmányozni, melyet elsıként az 1950-es években Dr. Kriván Pál írt le. Felszíni vizek A felszíni vizek tekintetében a tervezési terület és tágabb környezete is a Duna vízgyőjtıjéhez tartozik. A 6 számú fıúttól nyugatra fekvı területek a Felsıfoki, Lebuki, Alsófoki patakok és a Kisapostagi vízfolyás vízgyőjtı területén fekszenek. Felszínalatti vizek A tervezési terület sérülékeny vízbázist, vagy távlati vízbázist nem érint. Összefüggı talajvíztükör csak a lapos, széles völgyekben tapasztalható, a dombokon a talajvíz általában mélyen helyezkedik el. a talajvízszint ingadozás a völgyekben több méteres is lehet, míg a dombtetıkön az ingadozás ± 0,5 m. Dunaújváros településszerkezeti terv módosítás környezeti vizsgálat és értékelés 8

10 A kistáj növényföldrajzának jellemzése Növényföldrajzi szempontból a kistáj a Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) Alföld flóravidékének (Eupannonicum) Mezıföldi flórajárásába (Colocense) tartozik. A terület potenciális erdıtársulásai a tatárjuharos löszpusztai tölgyesek (Acereto tatarici-quercetum), a cseres tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris) a tölgy-kıris-szil ligeterdık, (Querco-Ulmetum),és a főz-nyár-éger ligetek (Salicetumalbae fragilis). A cserjés törpemandulás társulások (Prunetum tenellae-pannonicum), a nyílt ürmös szikespuszták (Achileto-Festucetum pseudovinae, Artemisietum limosae) és löszpusztarétek (Salvia nutantis nemorosae, Festucetum sulcatae pannonicum) is elıfordulnak. A jellegzetesebb lágyszárú fajok között tömegesebb megjelenéső tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum), a széleslevelő salamonpecsét (Polygonátum latifolium), a macskahere (Phlomis tuberosa). Az erdıgazdasági területeket fiatal- és középkorú, zömében kemény és lágylombos, kisebb részt fenyıerdık borítják. A mezıgazdasági mővelés legjellemzıbb kultúrái a búza, a kukorica és a silókukorica, a paradicsom és az ıszibarack. Az élıvilág jellemzése a tervezési terület közvetlen környezetében A terület nagy részben szántóföldi mővelés alatt áll. A tervezési terület védett területet nem érint. Flóra A terület növényvilága a szántóföldi jellegbıl adódóan túlnyomó részt az aktuálisan termesztett kultúrnövénybıl, valamint a területen megjelenı gyomfajokból áll. Jellemzı a fekete üröm (Artemisia vulgaris), betyárkóró (Erigeron canadensis), pongyola pitypang (Taraxacum officinale), ragadós galaj (Galium aparine), maszlag (Datura stramonium), szırös disznóparéj (Amaranthus retroflexus), pásztortáska (Capsella bursa-pastoris), apró szulák (Convolvulus arvensis), fakó muhar (Setaria pumila), ezek mellett a szegélyekben még a nehézszagú pipitér (Anthemis cotula), fenyércirok (Sorghum halepense), közönséges bojtorján (Artium lappa), sebforrasztófő (Descuriania sophia), tyúkhúr (Stellaria media), nagy csalán (Urtica dioica), bürök (Conium maculatum), franciaperje (Arrhenatherum elatius), csomós ebír (Dactylis glomerata), útszéli zsázsa (Cardaria draba), fürtös repcsény (Erysimum repandum), bársonyos árvacsalán (Lamium amplexicaule), stb. A vízfolyások, mély fekvéső rét, legelı, nádas területei természetközeli állapotú vizes élıhelyeknek tekintendık. A terület erdıi, erdısávjai lombkoronaszintjében jellemzı az akác (Robinia pseudoacacia), keskenylevelő ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), fehér nyár (Populus alba), vadcseresznye (Prunus avium), hegyi juhar (Acer pseudoplatanus), mezei szil (Ulmus minor), a cserjeszintben fekete bodza (Sambucus nigra), gyepőrózsa (Rosa canina), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), veresgyőrő som (Cornus sanguinea), a gyepszintben és a szegélyken pedig erdei turbolya (Anthriscus sylvestris), nagy csalán (Urtica dioica), tarackbúza (Elymus repens), fekete üröm (Artemisia vulgaris), piros árvacsalán (Lamium purpureum), ragadós galaj (Galium aparine), pusztai csenkesz (Festuca rupicola), mezei aszat (Cirsium arvense), fehér mécsvirág (Silene latifolia ssp. alba), útszéli bogáncs (Carduus acanthoides), stb. él. Dunaújváros településszerkezeti terv módosítás környezeti vizsgálat és értékelés 9

11 Fauna A külterület döntı hányada jelenleg még szántóföldi mővelés alatt áll. Faunája erıteljes zavarásnak van kitéve a mezıgazdasági mővelés, és a közlekedési nyomvonalak okozta átjárhatóság-korlátozás miatt. A mezıgazdasági technológia függvényében változó növényzeti borítottság miatt állandó állatvilág nem jellemzı, mivel mind búvóhely-, mind pedig táplálék-ellátottság szempontjából változó a területek értéke. Az itt élı fajok e területen inkább alkalomszerően jelennek meg; az állatvilág jellemzıen az emberi jelenlétet, a gépi közlekedést tolerálni képes fajokból áll. Jellemzı a zöld varangy (Bufo viridis), barna ásóbéka (Pelobates fuscus), fürge gyík (Lacerta agilis) és a zöld gyík (Lacerta viridis), a fácán (Phasianus colchicus), szén és kékcinege (Parus major, P. coeruleus), házi és mezei veréb (Passer domesticus, Passer montanus), mezei és a búbos pacsirta (Alauda arvensis, Galerida cristata), valamint a feketerigó (Turdus merula), vörösbegy (Erithacus rubecula), vetési varjú (Corvus monedula), balkáni és a vadgerle (Streptopelia deca-octo, S. turtur), stb. A ragadozó madarak közül alkalomszerően megjelenik a területen az egerészölyv (Buteo buteo), a vörös vércse (Falco tinnunculus), Az emlısök közül a sün (Erinaceus concolor), a vakondok (Talpa europea), mezei pocok (Microtus arvalis), mezei nyúl (Lepus europaeus), róka (Vulpes vulpes), valamint esetlegesen az ız (Capreolus capreolus), említendı. A Duna-parti (Natura 2000) területek (Salbert sziget) egy része jelenleg roncsolt, szennyezett és tovább szennyezı, rekultivációt igénylı területek (zagytér, meddıhányók térsége, Duna-hí építési területe) míg a sziget déli része természetközeli állapotú terület. A külterület Natura 2000 besorolású területei a következık: 0183, 0189, 0191, 0192, 0193/1, 0194, 0195, 0196, 0197, 0198, 0199, 0200, 0201, 0202, 0203a, 0203b, 0203c, 0204, 0205, 0206 hrsz Környezeti adottságok A szélirány csak alátámasztja a már korábban vázolt észak-déli zóna szerepét a városban. A domborzati viszonyok nehézkessé vagy kedvezıvé tehetik a fejlesztéseket, attól függıen, hogy szabdaltak, meredekek vagy közel síkok. A meglévı völgyeletek, árkok felszíni vizek elvezetését teszik nehézzé vagy egyszerővé. Környezeti állapot Az M-6-os autópálya kiépítése jelentıs változást átrendezıdést - hoz a környezeti állapotban is. Egyrészt a város belterületén jótékonyan csökkenti a közúti közlekedésbıl származó környezeti ártalmakat, másrészt a környezeti ártalmak (elsısorban a levegıszennyezés, talajszennyezés) áttevıdnek az M-6-os autópálya nyomvonalára, ill. levegıszennyezés tekintetében (az uralkodó szélirányt figyelembe véve) az autópályától keletre fekvı területekre. A környezeti állapotot tekintve külterületen probléma a belterület DK-i határa és a Duna-meder közötti területen jelentkezik. Elsısorban a talajszennyezés, szilárd és folyékony hulladék elhelyezés és porszennyezés okoz gondot. A gondok orvoslására számos terv is született, ezek közül több engedélyezési-kiviteli szakaszban van. (l. 5. A fejlesztési irányok bemutatása c. fejezetet). Dunaújváros településszerkezeti terv módosítás környezeti vizsgálat és értékelés 10

12 A terület biológiai aktivitása: Dunaújváros közigazgatási területének biológiai aktivitását a 6-os úttól keletre és a belterülettıl délkeletre fekvı iparterületek és Apostagi-sziget területét vizsgáljuk. A biológiai aktivitást az egyes felületek növényzettel való fedettsége és azok minısége határozza meg. Fenti területek biológiai aktivitása a következıképpen jellemezhetı: erdık: a természetes erdık hiányoznak; a meglevı, zömében telepített erdık gyenge minıségőek mezıgazdasági területek: a külterület nagy részét mezıgazdasági területek foglalják el; túlsúlyban van a szántóföldi mővelés; a rétek, legelık az állattartás hiánya miatt nincsenek hasznosítva; egyéb területek közlekedési területek: nagy, összefüggı burkolt felületek, melyek kedvezıtlenül befolyásolják a környezet mikroklímáját, a rajtuk folyó tevékenység (közúti közlekedés) talaj, víz és levegıszennyezést okoz, korlátozza az átjárhatóságot. Összességében megállapíthatjuk, hogy Dunaújváros közigazgatási területének biológiai aktivitása a kedvezı adottságok ellenére alacsony. A környezeti levegı minısége Dunaújváros területét a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérıl szóló módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet az 5. légszennyezettségi zóna levegıminıségi csoportba sorolta. A rendelet alapján a zóna jellemzı levegıminıségi adatai az alábbiak: Dunaújváros levegıminıségi adatai Zónacsoport a szennyezı anyagok szerint 5. Dunaújváros környéke Kén-dioxid Nitrogén-dioxid Szén-monoxid PM10 Benzol Talaj-közeli ózon PM10 Arzén (As) PM10 Kadmium (Cd) PM10 Nikkel (Ni) F C D D F O-I B B D B D PM10 Ólom (Pb) PM10benz(a)- pirén (BaP) Dunaújváros környezeti levegıminıségét elsısorban a városra jellemzı nehézipari tevékenység acélmővek, kokszoló, papírgyár, erımő határozzák meg. Másodlagos légszennyezı a közlekedés. A külterületen két forgalmasabb közút a 6. számú fıút és az M6 autópálya is elhalad. Délen az M8 autópálya halad át Dunaújváros közigazgatási területén. Az egyes szennyezı anyagok között tapasztalatok szerint kedvezıtlen szélirány esetében igen súlyos környezeti károkat okoz az ülepedı por mennyisége. A külterület környezeti levegıminısége figyelembe véve az uralkodó szélirányt, a szinte állandónak tekinthetı légmozgást és a légszennyezı forrásokat, kicsivel kedvezıbb, mint a város belterülete. Dunaújváros településszerkezeti terv módosítás környezeti vizsgálat és értékelés 11

13 Talajminıség A tervezési területen mészlepedékes csernozjom talaj található, melynek talajképzı kızete lösz. A felszínközeli talajrétegek szennyezettsége a belterület DK-i határa és a Duna-meder közötti területeket érinti. Az Apostag-sziget feletti meddıhányó és a feltöltött Dunameder rekultivációt igényel. Hulladék A külterületen hulladék probléma szintén a belterület DK-i határa és a Duna-meder közötti területen jelentkezik. 1/ zagytér 2/ papírgyári hulladék Zaj A külterületen elsısorban zajtól nem védendı mezıgazdasági, közlekedési és ipari területek találhatók. A tervezési terület zajterhelését jelentı közutak mértékadó forgalmi viszonyai ÁNF Napi nehéz 2006-évi adat+m6 kiépülése miatt prognózis j/nap E/nap j/nap E/nap északi: Pálhalmai 6-os fıút terület 62-es fıút prognózis középsı terület : Vasútállomási 6219-es fıút prognózis os fıút déli terület 6-os fıút Dunaújváros településszerkezeti terv módosítás környezeti vizsgálat és értékelés 12

14 5. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ISMERTETÉSE 5.1. A megbízói szándékok: A város belterületén elfogytak illetve elfogyóban vannak a gazdasági célra beépíthetı területek. Ezért a primer megbízói szándék a gazdaságfejlesztés területi lehetıségeinek feltárása a külterületen. A külterület vizsgálata ezzel együtt számos további szempontot vet föl. A hatályos TSZT készítése eltelt idıszakban bekövetkezett fejlesztések (nagyarányú útépítés) hatása a településszerkezetre. A Településfejlesztési Koncepcióban rögzített célok és feladatok beépülése a tervbe. Magasabb szintő tervek elıírásai a tervezési területre (OTrT) Dunaújváros településszerkezeti terv módosítás környezeti vizsgálat és értékelés 13

15 5.2. A fejlesztési döntések, a területfelhasználási kijelölések új szempont-rendszere Az eddig idézett, korábban készült dokumentumokban közös, hogy a Város számára elınyös fejlesztéseket vizionálják. Mára a helyzet alapvetıen megváltozott annyiban, hogy az M-6-os és a Duna-híd megépült, amivel Dunaújváros elérhetısége ugrásszerően megnıtt. (Ami fordítva is igaz: a környezet is sokkal elérhetıbb Dunaújvárosból) Következı lépcsı a déli kikötı és a logisztikai központ, melyek elıtervezési stádiumban vannak. Mindez azt jelenti, hogy a belülrıl táplálkozó víziók helyett elıtérbe kerülnek a kívül létezı lehetıségek. Az M6-os léte fizikai mivoltában is minıségi változást jelent a térszerkezetben. A kemény határvonal szerepet a 6-ostól az autópálya veszi át, egyúttal biztosítva a határos területek távolról is könnyő elérhetıségét. A 6-os út szerepe fokozatosan átértékelıdik, egyre puhább határvonalat jelent a belterület számára, távlatban városi út funkciót tölthet be minden valószínőség szerint. A közeljövıben erre még nem lehet számítani, de a két magisztrális útvonal közötti terület elsı beépítései az elsı lépések ebbe az irányba. A városfejlesztés koncepcionális gondolkodásában ettıl kezdve helyet kell kapnia a 6-os út átértékelésének. Mindez egyébként nem jelent a városfejlesztéssel, területi tervezéssel kapcsolatban állók számára újat, hiszen az M6-os nyomvonalának sokéves érlelése többek között azért történt, hogy a Város számára fejlesztési területet hagyjon szabadon a 6-os úton túl. Tény, hogy az autópálya és annak helye ma már helyhez kötött adottság, amit azért is kell mindenek elıtt hangsúlyozni, mert a beépítésre szánt területek kiterjesztése ellen ható szempontok önmagukban, a városfejlıdés dinamikáját nem tekintve, ugyancsak szilárd logikai alapon nyugszanak. Az alábbiakban részletezzük a különféle szempontokat, melyeket mérlegelni kell, amikor a Város külterületén beépítésre szánt terület kijelölését javasoljuk vagy elvetjük. A rendelkezésre álló területek elfogyása A városfejlesztés alapvetı szakmai szempontja és a fent idézett fejlesztési dokumentumok egyaránt hangsúlyozzák, hogy a belterület még be nem épített foghíjait kell elıször sorra venni. A barnamezıs lehetıségek elfogyása után szabad a zöldmezıs fejlesztések felé fordulni. Ezt az alapigazságot melynek megszegése a település szempontjából közép- és hosszútávon óriási hátránnyal jár nem is lehet megkérdıjelezni, de értelmezését finomítani kell. Elıször is ütemezésben kell gondolkodni. A szerkezeti terv területfelhasználási célkitőzésén túl kell foglalkozni az igénybevétel idıpontjával. A terv által elırevetített hosszú távot ütemekre kell bontani, évekre lebontva lehet és kell az aktuális helyzetnek megfelelıen a szabályozási terveken, belterületbe vonáson keresztül a testületnek kézben tartania a beépülések sorrendjét. Másodszor is a kiinduló szempont sterilen nem tud érvényesülni, mert a belterületen szabadon álló területek mérete, környezeti terhelése vagy terhelési korlátja, tulajdoni helyzete meggátolhatja egy adott fejlesztés megvalósítását, mely esetben az a külterületre kényszerülhet. A jelen konkrét esetrıl elmondható, hogy területek a DUNAFERR mellett, azaz a kifejezetten ipari használatok számára vannak még szabadon. A fenti két szempont tehát alátámasztja a külterületi kijelöléseket. Dunaújváros településszerkezeti terv módosítás környezeti vizsgálat és értékelés 14

16 Földvédelem Másodikként is egy, a tervtıl elvárt cél ellen ható szempontot veszünk sorra. Ez a földvédelem szempontja, mely a Földtörvényben nyer jogi alapot. A Mezıföld kiváló talaján vagyunk, nem csoda, hogy Dunaújváros helyzete kiélezett ebben a vonatkozásban. A külterület nagy része 1-3 osztályú szántó, azaz kiváló termıhelyi adottsággal rendelkezik. Azt is hangsúlyoznunk kell, hogy a termıföld más célú igénybevétele a gyakorlatban megfordíthatatlan folyamat, a jövı generációi számára teremtünk kész helyzetet. Egy olyan jövıben, amirıl nem tudjuk, mik lesznek a szükségletei. A probléma feloldása irányába tett lépés itt is az ütemezés: valóban akkor legyen termıföld a mővelésbıl kivonva, ha már másutt a fejlesztési célra nincs hely. Az elızı pontban említett ütemtervet tehát ezzel a másik szemponttal is ki kell egészíteni. Ezen túlmenıen ki kell jelenteni, hogy a városszerkezeti szakmai logikát nem írhatja felül automatikusan a magas osztályú szántók helyzete. Amennyiben ezeket elkerülve épülnének be a korábbi mezıgazdasági területek, olyan szervetlen, mozaikos struktúra jönne létre, amelyet nem vállalhat a városrendezıi gondolkodás sem a területfelhasználás rendje, sem a mezıgazdálkodás gyakorlati szempontjából. Végül hozzá kell tennünk, hogy pont az általánosan jellemzı jó minıség eredményezi, hogy ilyet kell feláldozni, hisz alig van másmilyen a Város határain belül. A módosítás alatt álló OTrT javaslatát Dunaújváros szerkezeti tervébe már most érvényesíteni lehet. A - késıbbi - szabályozás feltételéül javasoljuk az OTrT módosítás 13/A szövegének mintájára elıírni: Kiváló termıhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület szabályozása csak a külön jogszabályban meghatározott hatásvizsgálat (környezeti, társadalmi és gazdasági) alapján történhet. Térszerkezet (makroszerkezet) A Város térrendszere egy kialakult, beállt zónára és egy változóban lévı zónára osztható. Elıbbi jellemzıen a belterület nagy része, melyben csak apró változtatások történnek, utóbbi a külterület középsı és déli sávja, ahol a fejlesztések változásokat generálnak, esetleg helyet követelnek maguknak. Ez a durva felosztás természetesen sok finomításra és magyarázatra szorul, melyet a továbbiakban meg is tesz a terv. A makroszerkezeti elemzéshez azonban ez a nagyvonalú felosztás szolgál kiindulási pontnak. A 6-os korszakát a fıút két oldalán fekvı bel és külterületbıl álló klasszikus felosztás jellemezte, ezzel szemben az M6-os korában ez a felosztás differenciálódik. Az alvó, klasszikus külterület mezıgazdasági felhasználásával az autópályán túlra, nyugatra tolódik. A 6-os és az M-6-os közti sáv potenciális fejlesztési terület. Az autópályához kapcsolódó Duna-híd a déli külterületet is felébreszti abból az álomból, melyet nem becsmérlésnek, inkább szemléltetésnek szánva: - a Város szemétdombjaként élvezett. Összefoglalva: a Város új szerkezeti adottságai a belterülethez csatlakozóan, nyugati és déli oldalán; erıteljesebben az ebbe az irányba nyúló csápok mentén kínálnak fejlesztési területeket. A közigazgatási határ, a Duna, az M-6-os jelentik a kemény korlátokat. Dunaújváros településszerkezeti terv módosítás környezeti vizsgálat és értékelés 15

17 Településszerkezet Finomabb megközelítésben a Város szerkezete vizsgálódásunk szempontjából a további differenciáltságot mutatja. Az átmeneti vagy peremterületek azok, melyekrıl van mit mondani, ezek jelenleg is változásban vannak bár jövıjük már eldılt, mint vizsgálódásba vonható új fejlesztési területek nem vehetık számításba. Északon a volt laktanya területe ipari parkként fejlıdik, nem szennyezı tevékenységeket fogad, kisebb szabad terület még a betelepülık rendelkezésére áll. Ugyancsak itt esetleg a zártkerti struktúrából egyszer átalakuló Táborállás bevonásával is lakóterületi fejlesztés lehetséges. A régi (62819-es) és az új (6219-es) venyimi út közötti a 6-oson kívül fekvı terület gazdasági építési övezetként most került szabályozásra, nevének Városkapu megfelelıen áruházak az elsı betelepülık. A déli iparterület újra-szabályozása ugyancsak jelenleg folyik. A 6-os út és a DUNAFERR között mind belterületen, mind külterületen vannak még beépíthetı, már szabályozott gazdasági területek. Jóval kisebb mennyiségben érvényes ez a DUNAFERR-tıl keletre esı belterületi sávban is. A Város déli része jelentıs átalakulás elıtt áll. A múltat és a jövıt szinte egymáshoz érve - szimbolizálja a város hulladéklerakója (2009-ig mőködik, egyébként kisapostagi területen) és a teljes pompájában mőködı Duna-híd. A jelen az átalakulásé. Megszőnnek, rekultiválásra kerülnek, korszerő formában újonnan épülnek, korszerő technológiára térnek át a hulladékkezelık (meddıhányó, zagytér, hulladék-válogató, biológiai szennyvíztisztító) Az országos közfogalmi kikötı, a hozzávezetı vasútvonal és közút fogja véglegesen megváltoztatni a terület képét és nem mellékesen gerjeszteni a gazdasági tevékenységeket. Zöldfelületi rendszer A 4.4. pontban ismertetett adottságokat figyelembe véve a zöldfelületi rendszer elemeinek összekapcsolása, egységes zöldfelületi rendszer kialakítása a külterületen és ott is az utak által képezett csatornákon belül képzelhetı el. A zöldfelületi rendszer egyes elemeit (fás növényzettel fedett felületeket, réteket, legelıket, vízfolyások menti vizes, vízparti élıhelyeket fasorokkal, erdısávokkal össze kell kötni. Dunaújváros településszerkezeti terv módosítás környezeti vizsgálat és értékelés 16

18 5.3. Környezeti állapot Az M-6-os autópálya kiépítése jelentıs változást átrendezıdést - hoz a környezeti állapotban is. Egyrészt a város belterületén jótékonyan csökkenti a közúti közlekedésbıl származó környezeti ártalmakat, másrészt a környezeti ártalmak (elsısorban a levegıszennyezés, talajszennyezés) áttevıdnek az M-6-os autópálya nyomvonalára, ill. levegıszennyezés tekintetében (az uralkodó szélirányt figyelembe véve) az autópályától keletre fekvı területekre. Értékvédelem Ismereteink és a jelenleg ismert nyilvántartások szerint Dunaújváros külterületén sem az épített örökség sem a természeti, táji értékek körében nincsenek védett vagy védendı elemek. A régészeti tanulmányt különálló kötet tartalmazza Területfelhasználás Mezıgazdasági területek A mezıgazdasági hasznosítású táj egy részének beépülése természetesen döntı és visszafordíthatatlan változást hoz a környezetben. A késıbb a Szabályozási Tervek készítésének idıszakában megalkotandó szabályozási elıírásokon jelentıs részben múlik az épített és a táji környezet, az építmények és a zöldfelületek összhangja. A TSZT célja a település szerkezetében a helyes arányok megtalálása és megtartása. A mezıgazdasági területek csökkentése csak nagyon indokolt esetben és ütemezetten hajtható végre, figyelembe véve a termıhelyi adottságokat és a mővelés/technológia igényeit. Semmiképpen sem támogatható az autópályától nyugatra fekvı területek más célú hasznosítása. A 62-es út csomópontjától északra és délre fekvı kertes mezıgazdasági területek a lakóterület fejlesztés tartalékterületei. A Zsigrai völgy menti kertes mezıgazdasági területek a terv távlatában megmaradnak város közeli rekreációs területként. A patak-parti vagy más mély fekvéső rét, legelı, nádas mővelési ágat meg kell tartani. Erdık Erdısítésre a mezıgazdasági területek rovására - szintén csak nagyon indokolt esetben van lehetıség. Az autópálya menti véderdı kialakítása az építmény szélvédelme, hófúvás elleni védelme és tájba illesztése szempontjából is kötelezı. Az autópálya és a 6-os út véderdei ökológiai folyosót is képeznek, melyek felfőzik, összekötik a természetes vagy természet-közeli állapotú területeket, megteremtve az ökológiai hálózat kialakulásának feltételeit. Az utak fásítása, mely szintén hozzájárul az ökológiai hálózat kialakulásához, nem területigényes, mivel az út szabályozási szélességében van hely a számára. Az erdısítés további célterületei a rekultiváció során visszanyert területek (Apostagisziget, meddıhányók), valamint a védelmet igénylı lakóterület bıvítések és az utak közötti területek. Fokozott figyelmet igényelnek a spontán beerdısült roncsolt területek. Dunaújváros településszerkezeti terv módosítás környezeti vizsgálat és értékelés 17

19 Vízgazdálkodási területek A Duna-folyam mellett négy vízfolyást kell megemlíteni: Felsı-foki-patak Lebuki-patak Alsó-foki-patak Kisapostagi vízfolyás, azok mederszelvényei és partélüktıl számított 6-6 méter széles fenntartási sáv A javasolt fejlesztési területek bemutatása Dunaújváros esetében a javasolt három fejlesztési terület közül az északi, 62-es út menti terület az ott kialakult közlekedési viszonyok, a 6-os fıútra merılegesen terjeszkedı, így a fıutat csak pontszerően terhelı keresztirányú forgalom miatt könnyen kezelhetı. A középsı M6-os autópálya Dunaújváros Centrum csomópontjára szervezıdı fejlesztési elképzelések esetében már felmerülnek bizonyos külterületi-belterületi státusz problémák. A befektetıi igények miatt ugyanis a 6219-es út e szakaszának mindkét oldalára kereskedelmi és szolgáltató területek telepítése tervezett. Itt a mindkét oldali terhelésre, gyalogosok, kerékpárosok, gyerekek, a közelben lévı vasútállomásról jövök, megjelenésére számítani kell. A 6-os fıút itt még kezelhetı az egy ponton felmerülı keresztezés miatt, de a 6219-es út tól az ig szakasza lakott területi jellegővé válhat. Déli terület A déli fejlesztési területen a 6-os fıút ig tartó 2,5 kilométeres szakasza mentén, szintén mindkét oldalon megjelenı fejlesztést tesz lehetıvé a terv. A területet meg tudjuk óvni attól, hogy a városmag szövetébe beleolvadjon, s ezáltal megjelenjen rajta a városias közlekedés, mivel a vasmő területe zárványként zárja el a várostól, és csak a Papírgyári út az egyetlen megközelítési vonal, ezért a 6-os fıutat is csak egy helyen keresztezzük. Számítani kell azonban a 6-os fıút e szakaszán megjelenik a helyi forgalom, azaz a szemben lévı egységek közötti áramlatok, mind a szolgáltatók, mind pedig az ügyfelek részérıl. Mivel 6-os fıút teljes Dunaújvárosi szakasza mindkét oldalon erdısáv közötti vezetéső, ezért adott a természetes akadály, ami egy-egy jól kezelhetı pontra lokalizálja az utat keresztezık forgalmát. Déli fejlesztési terület Jelen terv a déli részen átveszi a korábbi terv javaslatát: a 6-os út menti területet jelöli gazdasági területként. Elınyök A terület a 6-os út felıl a baracsi útról könnyen elérhetı. A 6-os út túloldalán szintén kereskedelmi-szolgáltató és ipari területek fekszenek. Rossz minıségő talajosztályokat érint. Hátrányok Nem bıvíti a gazdasági terület-kínálatot, ugyanolyan lehetıségeket nyújt, mint a vele szemben fekvı még beépítetlen déli iparterület, mely a tervezett kikötıi vasútvonal elınyével is rendelkezik. A terepviszonyok az átlagosnál szabdaltabbak. Nem szerepel az OTrT-ben. Ha kívülrıl vonz forgalmat, az csak a 6-oson keresztül történhet. Dunaújváros településszerkezeti terv módosítás környezeti vizsgálat és értékelés 18

20 Középsı terület Jelen terv a középsı területrészen a korábbi gazdasági területkijelöléstıl bizonyos mértékig eltér. Az érvényes TSZT a 6-os út és a venyimi úti autópálya-csomópont között, az új venyimi út mindkét oldalát beépítve jelölt ki gazdasági terület-fejlesztést. Ennek a 6-os út, régi és új venyimi utak által közrezárt háromszögbe esı része a megvalósulás útjára lépett a terület szabályozási tervének elkészítésével. Ez a kereskedelmi létesítményeknek helyet adó Városkapu projekt. Jelen terv új koncepcionális alapállással közelíti meg a fejlesztés jellegét. A Városkapu szabályozási terve készítése során is elıtérbe került az a probléma, amit a 6-os túloldalán megjelenı új forgalomvonzó létesítmény jelent. Az áruházakba a város felıl és vissza gyalogos, kerékpáros mozgás indul meg, ami a 6-os út jelenlegi forgalmi helyzetével ellentmondásban van. A probléma megoldást két irányban lehet megtalálni. Egyik a 6-os út szerepváltása, amit korábban már említett az elemzés. Ez csak idıben elhúzódó és részletes vizsgálatokkal alátámasztott lépcsızetes folyamat lehet. A másik megoldás világosabb és egyszerőbb. Ennek koncepcionális lényege: ha azt állítjuk, hogy az autópálya jelenti az új fejlesztések számára a lehetıséget és vonzerıt, akkor jelöljük ki a fejlesztési területet úgy, hogy az az M6-osra tekintsen és ne csak funkcióban legyen messze a belterületi használatoktól, hanem térben is. Az itteni beépítések így csak gépkocsiforgalmat gerjesztenek, ami a környezet sőrő úthálózatával teljesen konform. Elınyök A terület semmilyen káros hatással nincs a belterületre. Az építmények jól tudják magukat mutatni az autópálya felé. A megközelítés az új venyimi út felıl két ponton ideálisan megoldható. Ha kívülrıl vonz forgalmat, az már a 6-ost sem érinti. Telekméretben, ütemezésben rugalmasak a lehetıségek. A terep elegendıen sík. A földminıség részben nem kiváló. Hátrányok A földminıség részben kiváló. A terület elınyei nem homogénak: az új venyimi úttól (és az autópálya-csomóponttól) távolodva rosszabbak. Az üzleti szempontból elınyös városkapu jelleg csak az új venyimi út melletti sávban érvényesül. Régészeti lelıhelyet érint Pálhalma A Pálhalmai terület fejlesztési lehetıségei közt részben a régieket megırizve - új javaslatokat hoz jelen terv. A venyimi út és Pálhalma között javasolt lakó-fejlesztést jelen terv nem kérdıjelezi meg. Csupán kiemeljük, hogy a határoló zavaró tényezık irányában (6-os, vasút, venyimi út menti üzemi területek) védısávokat kell biztosítani. A venyimi út mellett megindult üzemi fejlesztéseket egységes gazdasági területfelhasználási sávba kell foglalni, amelyen túl északra következhet a lakóterület. Pálhalmától északra, kis részben keletre az autópálya és a fehérvári út (62-es) által kialakított háromszögben megmaradt terület több szempontból és több célra ideális. Dunaújváros településszerkezeti terv módosítás környezeti vizsgálat és értékelés 19

21 Elınyök Közlekedési helyzete kiváló. A Városból is, a régióból is könnyen elérhetı. Ha kívülrıl vonz forgalmat, az már a 6-ost sem érinti. Sokféle akár reprezentatív - területfelhasználásra alkalmas. Egyszerő tulajdonviszony. (állami) Hátrányok Nagy része kiváló szántó. Régészeti lelıhelyet érint. Ha a fejlesztések környezetterhelése a lakóterületi normáknál nagyobb, védısávok szükségesek. A javasolt területfelhasználás gazdasági kereskedelmi, szolgáltató. Nem csak azért mert ideális a helyszín nagyáruházak számára, hanem azért is, mert ebben a felhasználásban lehetıség van akár a gazdaságitól eltérı fejlesztéseket is megvalósítani. Olyan sport vagy szórakoztatóközpont megvalósítása lenne elınyös, amely térségi vonzerıvel bír. A változó területfelhasználások közt hozza a terv egész Pálhalmát is, mely eddig honvédelmi területként nyert besorolást. A barátságos léptékő lakóterület most Kertvárosias beosztást kap, a sportpálya területe a fent említett gazdasági felhasználásba kerül az ott említett ok miatt (többfunkciós lehetıségek) Északi terület Az északi terület igen szabdalt, mozaikos, adottságai meghatározó erıvel jelentkeznek. A lakóterület fejlesztéseket itt is megtartjuk, bár a sok vasútvonal, a 6-os út és a börtön miatt a védısávok még fontosabbak. Sándorháza a börtönnel, ipari üzemeivel, a vasútvonalak, utak kemény győrőjében gazdasági célú fejlesztésekre alkalmas annak ellenére, hogy a Város északi zónájában vagyunk. A fejlesztési terület a meglévı üzemek mellett, a Várossal ellentétes oldalon került kijelölésre. Elınyök Meglévı ipari területhez csatlakozik. Iparvágány van. Közúton zavartalanul elérhetı. Egyszerő tulajdonviszony. (állami) Hátrányok Közvetlen környezete iparias, tágabb környezet lakó, melyek közt egyensúlyt kell a befektetıknek találni. A terep nagyon mozgalmas Dunaújváros településszerkezeti terv módosítás környezeti vizsgálat és értékelés 20

22 5.6. Közlekedés Dunaújváros település szerkezete az M6 autópálya megjelenésével átrendezıdik. A 6- os sz. országos fıút részben átadja nagyhálózati tranzit szerepét az M6-osnak. Ebbıl elvileg az következne, hogy a 6-os fıút forgalma lecsökken, de ez koránt sem ilyen egyszerő. Az M6-os autópálya projekttel egyidıben ugyanis megépült az M8-as autópálya Pentele hídja, ami az egész ország közlekedésére hatással lesz, ha kiépülnek hozzá az M8-as további szakaszai. A hosszútávú fejlesztések révén létrejövı közúthálózatot az Országos Rendezési Terv havi állapota mutatja. Ebben, a korábbi sugaras hálózat rácsossá változik, melyben Dunaújváros lesz az ország közepe. Ezt az M6-M8 találkozása fogja eredményezni, ha a teljes hosszukban kiépülnek. Az európai tranzit folyosók forgalmi terhelése átrendezıdik és megnövekszik. Ezt a forgalmat az autópályák ki tudják szolgálni, de arra sem szabad számítanunk, hogy a 6-os fıút forgalma kisebb lesz. Tranzit szerepe lecsökken, de a mellette lévı óriási ide vonzott új terhelések hatása, az elosztás és rövidtávolságú átmenı forgalom lebonyolítása legalább akkora forgalmat jelent, mint a jelenlegi. Az M6 autópálya megépülése elıtt számolt forgalmi adatok: ÁNF Napi nehéz 2006-évi adat+m6 kiépülése miatt prognózis j/nap E/nap j/nap E/nap északi: Pálhalmai 6-os fıút terület 62-es fıút prognózis középsı 6219-es fıút prognózis terület: 6219-es úti 6-os fıút déli terület 6-os fıút Dunaújváros településszerkezeti terv módosítás környezeti vizsgálat és értékelés 21

23 Egy ekkora közlekedési potenciál jogos befektetıi igényeket ébreszt. Nemcsak a befektetınek szerencsés, ha az autópálya mellé telepíti bázisait, hanem a környéknek is. Az autópályák mellé települı létesítmények megközelítése ugyanis csak minimális mértékben hat zavaró hatással az érzékenyebb környezetre, azaz a ki- beszállítás és az ügyfélkapcsolat rövid úton, rövid idı alatt megoldódik a városi belsı hálózat zavarása nélkül. Az ilyen típusú telepítéseknek azonban veszélyei is vannak. A veszélyek a külterületi telephelyek és a település-mag közötti közlekedés átrendezıdésében rejlik. Az új telephelyek logisztikája a várostestben lévı beszállítói források, és az ügyfelek, esetleg vásárlók forgalma mind újonnan generált forgalomáramlást eredményeznek, amit kezelni kell. Ennek többféle módja van. Az egyik lehetıség, az új helyzetnek megfelelıen megjelennek a városi funkciók, közvilágítás, kerékpárút, sőrőbb útkapcsolatok, járdák, s esetleg az utcafrontra forduló és onnan személybejáratot nyitó kereskedelmi és szolgáltató létesítmények. Ekkor fel kell oldani az országos közút külterületi státuszát és belterületi szabályozás szerint kell tovább fejleszteni azt. Erre ad keresztmetszeti példát a következı mintakeresztszelvény. A másik lehetıség a jelenlegi lakott területen kívüli szerepének szigorú megtartása, mely miatt csak olyan telepítések engedhetık meg a külsı területeken, ami nem hívogató a fıútról, nem nyílik ügyfél bejárata onnan, s olyan közúthálózat szolgálja ki, amelyik vonalvezetése csak egy jól kezelt ponton csatlakozik a fıúthoz, és a fıút más szakaszain nem késztet keresztezésre. Ennek kialakítási lehetıségei között a legjobb az erdısáv, de annak híján a zajárnyékoló falak, vagy biztonsági palánkszakaszok közötti vezetés is megfelel Közmővek Jelen munkarész a településszerkezeti terv módosításának alátámasztó tervanyaga és a beépítésre szánt külterületek, jellemzıen a 6 számú fıúttól nyugatra fekvı térség meglévı közmőellátottságát taglalja. Elkészítésekor forrásmunkaként felhasználtuk a BFVT korábban dokumentált településszerkezeti tervében foglaltakat. Beszereztük továbbá a térségben szolgáltatást végzı közmőtársaságok nyilvántartási adatait, valamint felhasználtuk az M6-os autópálya építésével kapcsolatos tervanyagokban - FİMTERV Tervezı Rt.- foglaltakat. A fenti dokumentumok, valamint helyszíni tájékozódásunk alapján a szóban forgó terület jelenlegi közmővekkel való ellátottsága az alábbiakban foglalható össze szakáganként részletezve: Vízellátás Dunaújváros kommunális vízellátását alapvetıen a Szalki szigeten lévı, a Duna kavicsteraszára telepített csápos kutak biztosítják. A parti szőréső kutakból kitermelt vizet elıször egy térszíni átmeneti tározóba juttatják, majd vízkezelés után azt töltıvezetékeken keresztül két víztoronyba emelik. Ennek megfelelıen a városi ellátó hálózat két nyomásövezetre osztott. Az I. számú ú.n. alacsonynyomású zóna 1200 m3 tározókapacitású víztornya táplálja a déli városrész fogyasztói hálózatát. A II. számú zóna 2000 m3-es víztornya a Római városrészen található és ellennyomó elven mőködteti az északi városrész kommunális rendszerét. Dunaújváros településszerkezeti terv módosítás környezeti vizsgálat és értékelés 22