A SZIGLIGETI KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 1
Pedagógiai program Tartalom: 1.Praeambulum 2.Az iskola bemutatása - az iskola története, szerepe a település életében, - személyi feltételek - tárgyi-dologi feltételek - az iskola hagyományrendszere 3. Nevelési.program 3.1. Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások 3.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 3.4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 3.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység 3.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 3.7 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program, 3.8 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység, 3.9. Egészségnevelési és környezetvédelmi program 3.10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 3.11. A szülő, tanuló, pedagógus iskolai együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei. 4 Az iskola helyi tanterve 4.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, azok óraszámai 4.2.A tantárgyanként, évfolyamonként előírt tananyag és azok követelményei /NAT/ 4.3.Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ' 4.4. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 4.5. Az iskolában jelentkező tanulók felvételének elvei 4.6.Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, 4.7.A tanuló magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái 4.8. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása 4.9. Az egyes modulok értékelése és minősítése. 4.10.A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek. 5. Órán kívüli szolgáltatások 6. Hatályossági legitimációs, nyilvánossági záradékok 7. Függelékek, mellékletek 2
1. PRAEAMBULUM Az iskola hivatalos elnevezése: Szigligeti Közös Fenntartású Általános Iskola Címe, telefonszáma: 8264 Szigliget, Kossuth u. 53 Telefon : 87 / 461-060 E-mail: igazgato@altisk-szigliget.sulinet.hu Az iskola fenntartója : / Iskolafenntartó társulás formájában / Szigliget Község Önkormányzata Hegymagas Község Önkormányzata Az iskola beiskolázási körzete: Szigliget, Hegymagas Az intézmény felügyeleti szerve: Szigliget Község Önkormányzata Tanulócsoport száma : 8 Napközis csoportok száma : 2 Az intézmény alaptevékenysége: Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás.napközi otthoni és tanulószobai ellátás. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy, vezetője az igazgató, akit a fenntartó önkormányzatok közös területi ülésen neveznek ki, határozott időre. Az intézmény gazdálkodási formája: A költségvetésből részben önállóan gazdálkodó szerv, működésének költségeit Szigliget Község Önkormányzatának költségvetésében határozzák meg. Az Alapító okirat kelte: 1998. április 07.Az iskola igazgatója : Szabó Lászlóné 3
2. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA 2.1. Az iskola története Szigligeti iskola története A legrégebbi emlékek a század elejére nyúlnak vissza. Kezdetben egytanerős iskola volt. Lakits József igazgató tanította a gyerekeket 1 csoportban. 1928-ban már három tanító látta el ezt a feladatot, részben osztott csoportokkal. Itt említhetjük Dömötörné, Heinrich Károly, Szívós József nevét. Szívós József szigorú tanítóként él az idősebbek emlékezetében. 40 évig nevelte a falu gyermekeit kántortanítóként, majd később igazgatóként. A tantermek a vár alatt levő épületben kaptak helyet. 1945. után Eszterházy János gróf kastélyát iskolaépületnek nyilvánították, és így bővült a tantermek száma. Még 1957-ben is részben osztott az alsó tagozat. Mivel a volt grófi kastélyban csak 5 tantermet tudtak kialakítani, továbbra is működött 2 osztály a vár alatt Ekkor Somfai György volt az igazgató, aki 1964- ig. vezette az iskolát. Nyugdíjba vonulása után megbízott igazgatóként Miklósi Emil majd Villányi Károly, utána Horváth Vilmos volt a Szigligeti Általános Iskola Igazgatója. Közben a régi kastélyépület állaga egyre romlott, életveszélyessé vált, ezért ki kellett költözni az épületből. Minden lehetséges szükségtanteremben folyt a tanítás: kultúrházban, sportöltözőben, gyakorlati műhelyben stb. Az iskola épületét lebontották, és a régi iskola alapterületén elkezdődött az iskola újjáépítése. A mai iskola két szakaszban épült fel. Az első 1977-ben, a második 1979-ben fejeződött be. Azóta minden osztályterem ebben az épületben kap helyet. A hegymagasi iskola története Római Katolikus Elemi Népiskola - az 1900-as évektől (1-6. osztály) Diószegi Károly kántortanító vezetésével. 1931-től Simon József kántortanító (1-6. osztály + 2 ismétlő) 1945. után alsó és felső tagozat működött Simon József, Vizeli Antal vezetésével. 1953-tól a felsős tanulók Szigligetre járnak, az alsó tagozatot két csoportba bontják Simon József, Németh István vezetésével. 1964-ben Németh István helyére Stiglicz László került.1967 évtől egy tanulócsoport alakult ki, nevelő Stiglicz László. 1978-ban teljesen megszűnt a tanulók Szigligetre járnak. 4
2.2. Az iskola elhelyezkedése, szerepe a település életében Az általános iskola Szigliget község központjában helyezkedik el. Sok más iskolával szemben nagy előnye, hogy minden tanterem egyetlen épületben van. Az iskola környezete szép. Az épület előtti park, a mögötte lévő kézilabda és futballpálya tág teret biztosit a gyermekek mozgásigényének. Az emeleti tantermekből kitekintve a Szigligeti vár látképe tárul elénk, túrákon, tanulmányi sétákon a szigligeti táj szépségében gyönyörködhetnek tanulóink. Nem közömbös, hogy egy gyermek életének 8 évét szürke betonrengetegben, sivár körülmények között, vagy szép környezetben tölti - el. Iskolánk elhelyezkedéséből adódóan ezt az előnyt biztosítani tudja tanulói részére. Az iskola igyekszik meghatározó szerepet betölteni a település életében. Mivel Szigligeten nincs mozi, színház - a kultúra közvetítőjének feladatát is az iskolának kell felvállalnia. Az iskola mindenben gondoskodik a bejáró tanulók megfelelő ellátásáról. Fontosnak tartjuk, hogy a társközségből idejáró tanulók jól érezzék magukat, semmiben ne érezzenek hátrányt, és biztosított legyen a teljes felügyeletük A tanulók fél nyolckor érkeznek az iskolába, ettől kezdve nevelői felügyelet alatt vannak. A hazafelé induló autóbuszokhoz minden alkalommal pedagógus kíséri ki a gyerekeket. Az iskola minden programjában alkalmazkodik a bejáró tanulók utazási lehetőségeihez. Kirándulás, színházlátogatások alkalmával a tanulók lakóhelyükön szállhatnak le az autóbuszról, és ha az utazás más módon nem megoldott / pld. Tanévzáró ünnepély / a bejáró tanulók és szüleik részére külön autóbuszt rendelünk. 2.3. Személyi feltételek (2003. október 1. Statisztika szerint ) Az iskola nevelőtestülete Az iskolában 11 főállású pedagógus, 1 részmunkaidős és 1 óraadó pedagógus dolgozik. Minden nevelőnek felsőfokú pedagógiai képesítése van. 5 főnek van tanítói oklevele, 1 fő gyógypedagógus, 7 pedagógusnak pedig tanári diplomája van. 1 pedagógus a tanári oklevél mellett egyetemi diplomával rendelkezik, 5 főnek van további 1 vagy 2 pedagógiai oklevele. A nevelőtestület többsége nagy szakmai tapasztalatokkal végzi munkáját, a fiatal pedagógusok hozzáértéssel, lelkiismerettel foglalkoznak a gyermekekkel. 2.4. Tárgyi-dologi feltételek: Az iskola épülete két részből áll, a két épületszárnyat a zsibongó köti össze. A második épületrész 1979-ben készült el, tehát az épület nem régi, de a rendszeres javítási és karbantartási munkák elvégzésére minden évben szükség van. Az elmúlt években folyamatosan elvégeztettük a szükséges karbantartásokat, megtörtént az érintésvédelmi 5
felülvizsgálat, 1995-ben áttértünk az olajfűtésről a gázfűtésre, ez jelentős mértékben csökkenti a fenntartási kiadásokat.folyamatosan történik a bútorzat javítása, felújítása,így a parkettázott tantermekben kultúrált körülmények fogadják a tanulókat. A jelenlegi iskolaépületben 10 tanterem található. Közülük 8 osztályteremként, 1 számítástechnika teremként, 1 pedig ének-rajz szakteremként működik. Kiegészítő helyiségek: nevelői szoba, igazgatói iroda, 1 klubhelyiség. Itt működik a szigligeti Nyugdíjasklub. Az iskola épületében található a Községi és Iskolai Könyvtár, melynek vezetője szervesen bekapcsolódik az iskola -nevelő munkájába. Az iskola épület mögött található a kézilabdapálya, melynek felújítása 1995-ben történt meg. A pályán lehetőség van kézilabda, kosárlabda és egyéb játékokra itt tartjuk a testnevelés órák egy részét. Tornatermünk nincs, ezért a testnevelés órákat a zsibongóban kell tartanunk, ami csak részben felel meg a követelményeknek. Az iskola eszközellátottsága: Rendelkezünk számítógéptermünkben új számítógépekkel, hálózatba kötve géppark folyamatos minőségi és mennyiségi fejlesztés alatt á11, és szükség van a további fejlesztésre is. Az iskola audió - vizuális eszközellátottsága megfelelő. Az egyes tárgyak tanításához szükséges eszközöket az eszközfejlesztési ütemterv alapján fejlesztettük, rendelkezünk a szükséges eszközökkel, hiányzik: tornaterem. 2. 4. Az iskola hagyományai Az iskola több éves múltra visszatekintő intézmény, kialakult hagyományai elsősorban a tanulmányi munka hatékonyságát szolgálják. Tanulmányi és sportversenyek Hogy a tanulóinkat ezzel is ösztönözzük a jobb teljesítményre, rendszeresen szervezünk versenyeket iskolán belül, és részt veszünk iskolán kívüli tanulmányi és sportversenyeken A pályaválasztás előkészítése Nagy gondot fordítunk évek óta a pályaválasztás alapos előkészítésére. Az elmúlt 5 évre visszamenőleg a pályaválasztás eredményessége iskolánkban 100% volt azaz minden tanulót felvettek az általa megjelölt iskolába. Érettségit adó középiskolába a felvettek aránya az utóbbi években 70-75 %. Tanulóink a visszajelzések alapján jól megállják helyüket a középfokú intézményekben. 6
A továbbiakban is az iskola egyik fontos feladata lesz a pályaválasztás alapos előkészítése, melyet elősegítenek a következő tevékenységek. - a tanulók és a szülők sokoldalú tájékoztatása továbbtanulási lehetőségekről - felvételi előkészítő foglalkozások a 8. o. részére- fakultációk,szakkörök, tanulmányi versenyek Ünnepélyek, rendezvények Nagy jelentőséget tulajdonítunk az iskolai ünnepélyek színvonalas megrendezésének, mert ezeknek a műsoroknak érzelmileg nevelő hatása van. Hagyományos rendezvények, programok a tanév során - Tanévnyitó ünnepélv szeptember 1. Köszöntjük az iskolába lépő l.osztályosokat, az iskolaigazgató ismerteti a tanév programját. - Akadályverseny szeptember Lakóhelyünk ismerete, története, ügyességi játékok. - Megemlékezés az Aradi vértanukról október 6. - Megemlékezés az 1956 - os forradalomról október 23. Községi és iskolai ünnepély - Mikulás december 6. Az óvodásokkal közös ünnepség. A műsort az iskolások mutatják be. - Karácsony: december A téli szünet előtti utolsó tanítási napon az iskola tanulói műsort adnak a falu lakosságának " Mindenki Karácsonya " címmel. - Farsang február Az első félév befejezése után, februárban tartjuk minden évben a gyermekek jelmezbemutatóval és versennyel egybekötött farsangi karneválját. Ajándékot minden résztvevő kap, a versenyt pártatlan zsűri értékeli. A bemutató után tánc játék következik. A műsort az iskola Diákönkormányzata és a Szülői Munkaközösség támogatja. - Megemlékezés az 1848. március 15 - i forradalomról március 15. - Költészet napja április 11. Szavalóverseny az iskolában - Madarak,fák napa - Falutakarítás április - május Április végén vagy május elején akadályverseny közben adnak számot a tanulók arról, mit tudnak az élővilágról, környezetvédelemről. A program elején tanulóink össze gyűjtik az utak mentén, erdőszéleken elszórt szemetet, hogy hozzájáruljunk ezzel lakóhelyünk tisztaságához. Anyák napja május Május első vasárnapján kedves és megható műsorral köszöntik diákjaink az édes 7
anyákat, nagymamákat. Gyermeknap június A műsor : játékos vetélkedők,sportversenyek egymással, illetve szülők, tanárok közreműködéséve. A gyermeknap programját az iskola pedagógusai és a szülői munkaközösség tagjai közösen szervezik. - Kulturális bemutató, kiállítás június A tanév végén kiállítással egybekötött kulturális bemutatót tartunk abból, amit a gyerekek a tanév során megtanultak,elkészítették,előadni tudnak / vers, próza, zene, tánc kerámia, kézimunka, stb./. - Pedagógusnap június Diákjaink minden évben műsorral köszöntik az aktív és a nyugdíjas pedagógusokat. - Tanévzáró ünnepély, ballagás Az utolsó tanítási napot követő szombaton tartjuk. A nyolcadikosok ballagási dalokat énekelve végigjárják az osztályokat, elbúcsúznak diáktársaiktól, tanáraiktól. Ezután a hetedik osztályosok és az iskola igazgatója búcsúzik tőlük. Az ünnepély második fele a tanévzáró, majd a bizonyítványosztás. 8
3. NEVELÉSI PROGRAM 3.1. Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok eszközök, eljárások A Közoktatási Törvény, a Nemzeti Alaptanterv, valamint a Kerettanterv útmutatásai alapján a Szigligeti Közös Fenntartású Általános Iskola a következőkben határozza meg pedagógiai alapelveit. Gyermekközpontúság Iskolánk egész tevékenységének, működési rendjének,szervezetének középpontjában a gyermek, mint személy, áll. Az iskola a gyermekért van. A gyermek középpontba állításának feltétele a gyermek szeretete, tisztelete. Törődéssel, odafigyeléssel adjuk meg a lehető legtöbb segítséget ahhoz, hogy sikeresen, legjobb eredménnyel sajátítsák el az iskolai tananyagot. Az iskola a gyermek számára ne kudarc, a szorongás színhelye legyen, hanem lehetőség a sikerre, mert sikerélményre minden gyereknek szüksége van. Nyitottság Megőrizve az időtálló értékeket és jól bevált hagyományokat, az iskola nyitott az új dolgokra, és rugalmasan alkalmazkodik a változó körülményekhez, érzékenyen reagál a külső hatásokra. Törekszik arra, hogy tartalmilag,szervezetileg aktívan kapcsolódjon szűkebb és tágabb környezetéhez. Az iskola helyi adottságaiból következik, hogy sok olyan személlyel tudunk kapcsolatot teremteni, akik itt élnek, óraadóként vagy más módon bekapcsolódnak az iskola életébe, és szakmai tudásukkal színesebbé teszik az iskola programját. Demokratizmus Fontos, hogy az iskola működése során a pedagógusok, a fenntartó, a szülők és a tanulók véleményei kifejeződhessenek. Ennek érdekében kívánjuk működtetni az érdekvédelmi szervezeteket. 3.1.1. Nevelési feladatok A legtöbb probléma és feladat az iskolában a gyermekek nevelésével kapcsolatban adódik. A társadalomban lezajló változások - munkanélküliség növekedése, létbizonytalanság, agresszió hatása erősen érződik a gyerekek körében is. Ehhez járul még a televízió akciós filmjeinek romboló tevékenysége. A fiatalok körében terjed a drog, az AIDS, az alkohol, a dohányzás - ennek hatása már az általános iskolai korosztályt is megérinti. A gyermekeknek védelemre van szükségük. Nem minden esetben van a gyerekek mögött olyan családi háttér, amely ezt a védelmet biztosítani tudja. Mindezek 9
következtében a gyermekek nyugtalanok, durvák, tele vannak feszültséggel, indulatokkal, sok esetben tiszteletlenek egymással és a felnőttekkel szemben is. Az iskola igyekszik felvenni a harcot a káros környezeti hatásokkal szemben, és nevelési feladatait ennek megfelelően határozza meg. Kulturált viselkedési formák, magatartási normák kialakítása A kommunikációs kultúra területén ismerjék a köszönés a megszólítás, a kapcsolatteremtés kezdeményezésének legfontosabb alapjait illetve ezek jellemző hibáit. Legyenek jártasak a társalgás különböző helyzeteibe. Adják meg a tiszteletet egymásnak, felnőtteknek, időseknek. Ismerjék meg önmagukat, saját képességeiket, korlátaikat, tanulják meg tisztelni önmagukat, és ezen keresztül embertársaikat is. Illemtan: Ismerjék meg a régi és új udvariassági szabályokat, a mindennapi együttéléshez szükséges civilizációs szokásokat. Öltözködésük legyen ízléses, egyszerű,szolid. Hazaszeretetre nevelés -- magyarságtudat erősítése - hon - és népismeret. Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy multú értékeit. Ismerjék meg a kiemelkedő magyar államférfiak, tudósok,feltalálók, művészek,írók, költők,sportolók tevékenységét, munkásságát. Legyenek jól tájékozottak a haza földrajzában,irodalmában, történelmében, mindennapi életében. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják, amelyek az otthon, a lakóhely a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék hazánk szimbólumát, zászlaját, címeré, Szózatát, Himnuszát. A tanulók legyenek nyitottak a hazánkban és szomszédunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megismerésére megbecsülésére. A hon - és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet. Ismerjék közvetlen lakóhelyük természeti és történelmi értékeit,legyenek büszkék lakóhelyükre, ápolják, óvják annak szépségét, kutassák múltját, történetét, a helyi szokásokat. Erkölcsi nevelés Becsületesség,igazmondás, képessége, egyenes iellem kialakítása a tanulókban. Tanulják a becsületesség, az igazmondás fontosságát. Vállalják önmagukat akkor is, ha hibát követnek el, mert csak így tudnak egyenes jellemű emberekké válni. 10
A tanulás: eredményes tanulási módszerek kialakítása A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítá, a figyelem, az emlékezet működtetése.tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy a gyermekeket tanítsa tanulni. Ennek eredményeképpen a diákok a tanulás időbeli és sorrendi tervezésében tegyenek szert fokozatos önállóságra. Vegyenek részt a kedvező körülmények / külső feltételek / kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák a saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakorlása főleg a következőket foglalja magában. egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítés : az értő olvasás fejlesztése : az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása: a gondolkodási kultúra művelése. A pedagógusnak fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási típusát, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit,ezekre alapozza a tanulás fejlesztését.mindezekhez és az adott tartalmakhoz kapcsolódva gondosan válassza meg a fejlesztés tárgyi - cselekvéses szemléletes - képi és elvont - verbális útjait. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Ismerjék a tanulók az Európai Unióhoz való csatlakozásunk jelentőségét, alakuljon ki a tanulókban a pozitív viszony a közös európai értékekhez. Becsüljék meg az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét, hozzájárulásait. Legyenek érdeklődők, nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt különös tekintettel a hazánkat környező országokra népekre. Ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az országnak és lakosainak az életében. A tanulók ismerjék az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások: a másság iránt. Pályaorientáció A pályaorientáció általános célja, hogy segítse a tanulók pályaválasztását. Összetevői az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése: a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának: a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, 11
amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve önismeretüket és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során lehet eredményes és csak akkor, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: - közvetlen, direkt módszerek, azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. (pl. gyakoroltatás, segítségadás, ellenőrzés, ösztönzés, a nevelő személyes példamutatása) - közvetett, indirekt módszerek azok, amelyekben a nevelőhatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. (hagyományok kialakítása, a tanulóközösség tevékenységének megszervezése, nevelő részvétele a tanulóközösség tevékenységében) Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő-oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: - rendelkezik olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képesség teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen; - ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. 3.2.A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai nevelés alapvető érdeke a kíváncsiság öröklött motívumaiban rejlő energiaforrások kihasználása, hiszen ez az eredményes nevelés kiinduló feltétele. Ne hagyjuk a gyermeket unatkozni! A pedagógia fontos feladatai személyiségfejlesztés területén: az érdeklődés felkeltése pozitív értékek iránt, az olvasás szeretetének kialakítása, tanulási teljesítményvágy kialakítása, a tanulókat sikerélményhez juttatása, 12
a a tanulás tanítása, eredményes tanulási szokások kialakítása, pozitív szociális szokások kialakítása, kötelességtudat kialakítása, a tanulási ambíció fejlesztése, megfigyelési képesség fejlesztése, testi képességek fejlesztése, egészségnevelés./ tánc, dráma / A személyiségfejlesztés feladatához nagymértékben hozzájárulnak a kötelező órákon felül a szabadon tervezhető és választható foglalkozások, a szakkörök, fakultációk, választható órák tananyaga: /informatika, idegennyelv, zene, sport, színjátszás,stb./ Hátrányos megkülönböztetés tilalma A személyiségfejlesztésben fontos szerepe van annak a tényezőnek, hogy tilos az iskolában a gyermekek hátrányos megkülönböztetése. A hátrányos megkülönböztetés tilalmát a 2003-ban módosított közoktatási törvény 4. -a részletesen tárgyalja, tiltva minden kizárást, korlátozást vagy kedvezést, amelynek célja vagy következménye az egyenlő bánásmód megszüntetése. A törvény megismerése és betartása minden pedagógusnak kötelező feladata. 3.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a pedagógiai folyamat, amely az egyén, a természet és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti és fejleszti. A közösségfejlesztés része a szocializálódási folyamatnak, hozzásegít a társas együttélés normáinak kialakulásához. A közösségfejlesztés feladatrendszerének néhány követelménye: A természeti és társadalmi környezet megismerése, védelme és elfogadása Hon- és népismeret Együttműködésre sarkal és ösztönöz Önálló megnyilvánulásokra, véleménynyilvánításra és teljesítésre késztet Előmozdítja az empátia kialakulását, a másság elfogadását, a hagyományok és általános emberi értékek tiszteletét Tolerancia kialakítása más kultúrák, társadalmi pozíciók és egyének felé Kritikai látásmód erősítése és szorgalmazása A beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése 13
A közösségfejlesztés színterei iskolánkban: Diákönkormányzat Osztályfőnöki órák, osztályközösségi rendezvények Sportdélutánok, sportversenyek Vetélkedők, versenyek Osztálykirándulások, iskolai kirándulások Közös iskolai szórakoztató rendezvények: gyermeknap, Madarak és fák napja stb. Közösségfejlesztés az alsó tagozatban: Az általános iskola alsó tagozata közösségi nevelésünknek, a közösségek rendszerének fundamentuma. Kölcsönhatást tud teremteni az iskoláskort megelőző és azt követő időszak kollektíváival. A közösség minden tagját be kell illesztenie az iskola életrendjébe és meg kell teremtenie a magasabb közösségi formák erkölcsi és képességi alapjait. Ennek a folyamatnak elemei: A tanulók társas kapcsolatai A csoportképzés, mint a tevékenység szervezése A tanítás, a tanulás, a játék és a társadalmi tevékenység különböző formái direkt illetve indirekt módon csoportképző funkciót töltenek be. Követelmények és a közösségi magatartás szabályai Az együttélés és munkálkodás szabályai vezethetik be az elemi követelmények gyakorlását. Tekintettel kell lennünk azokra a tanulókra, akik nehezen birkóznak meg az iskolai élet szokásaival. Vizsgálnunk kell a tanulók viszonyulásait Önmagukhoz A tanuláshoz A kialakuló osztályközösséghez A közösség tagjaihoz A közösség irányítását végző nevelőhöz Az iskola közösségi munkáját befolyásoló egyéb külső tényezők felmérése Ebben fontos szerepe van a családlátogatásoknak, a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartásnak a tömeg- és társas kommunikáció hatásainak Egyszerű társadalmi- közéleti gyakorlatok az iskolai osztály szintjén Egyéni és közösségi megbízatások 14
Az alsó tagozat végére a tanulókban ki kell alakítani a társas együttélés normáit, az osztályközösségbe tartozás érzését és tisztában kell lennie a gyerekeknek azzal, hogy ez milyen elvárásokkal, kötelezettségekkel jár. Az iskolaközösség szintjén is el kekk sajátítaniuk a tanulóknak mindezeket. Figyelnünk kell az életkori sajátosságokra, és segítenünk kell a felső tagozatba való beilleszkedés átmeneti szakaszában őket. Közösségfejlesztés a felső tagozatban A felső tagozatos közösségekben felerősödnek az öntevékeny mozzanatok. Különböző érdeklődési irányok szerint is kialakulhatnak közösségek. Egyre komolyabb jelentéssel előtérbe kerülnek a társadalmi tapasztalatszerzés formái. Így a családi, mikrokörnyezeti tényezők, a kortárs- és felnőtt csoportok közösségi jellegű vagy éppen a közösség szerepét csökkentő magatartásmintái már túlnőnek az alsó tagozatos nevelő egyszemélyi közvetítő szerepén A hetedik, nyolcadik osztályos korosztály számára a pályaválasztással járó egyéni döntés gondját segítheti a közösség. A hagyományok átadása is elsősorban ezen korosztály feladata, és társaik számára is ők jelentik a hitelesebb mintát, mintsem a tanáraik. A felső tagozatos közösségek belső életének főbb fejlesztési vonalai: Az alsó tagozatból magukkal hozott közösségi és egyéni vonások felmérése, erősítése, koordinálása A bővülő egyéni és közösségi tapasztalatok tudatos programozása A társadalmi tapasztalatok megfelelő kiszélesítése A közösség és egyén kapcsolatainak dinamikus megszervezése a hagyományápolás az önálló arculat, az értékek, követelmények elterjesztése és elfogadtatása Egyéni és társas normarendszer befogadása és aktivizálása Sokrétű közösségi tevékenység és szervező munka A jövendő életcél és életvitel megalapozása Az önművelés, önképzés közösségi lehetőségeinek, módszereinek kimunkálása A társadalmi elkötelezettség motiválása A Diákönkormányzat működése A DÖK a felelős azért, hogy tanulságos és szórakoztató programokkal színesítse a tanulók hétköznapjait. Ezek megszervezése és lebonyolítása feladattal jár és soha nem lehet öncélú. Segítségükkel alkalmat kell teremteni az ismeretnyújtás mellett a hasznos kikapcsolódásra, a közösségi szellem megerősítésére, és az egészséges versenyszellem kialakítására. A DÖK feladatai: 15
Diákprogramok szervezése Érdekképviselet A helyi újságban híradások az iskolai életről Tisztasági verseny meghirdetése és lebonyolítása Mindezek hozzájárulnak a közösségfejlesztés három dimenziójához: A közösség kiépülése és fenntartása A közösség irányítása A közösségi funkciók gyakorlása 3.4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Azok gyerekek minősülnek nehezen nevelhetőnek, mutatkoznak náluk beilleszkedési nehézségek, akik nem alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz, vétenek ellenük, ill. kivonják magukat hatásuk alól. A viselkedési és beilleszkedési zavarok is eltérőek. Miben nyilvánulnak meg ezek a problémák? Tiszteletlenség, tekintéllyel szembeni lázadás, iskolai munkában jelentkező tüneteket, agresszív szembenállást kifejező vonások, erkölcsi fejlődés zavarai, passzivitás vagy hiperaktivitás /hipermotilitás/ és az instabilitás. A sérelmeket és haragot fel kell oldani és le kell vezetni A nevelés feladata nem az, hogy a gyermek valamennyi agresszív megnyilvánulását leállítsa, hanem az, hogy azokat antiszociális irányból pozitív irányba fordítsa, és a durva nyers formák helyett olyan formákat hozzon létre, amelyek a közösség számára elfogadhatóak. Ilyen például, mikor egy nehezen kezelhető tanuló sport, tanulmányi vagy egyéb verseny lelkes résztvevője lesz. A magatartási zavarok gyakran tanulási nehézségekkel járnak együtt. Egy gyenge tanulónál mindig fennáll a veszély, hogy kirekesztetté válik. A teljesítménykudarcot szinte törvényszerűen kísérik a társas kapcsolatok zavarai. A nevelés folyamán elsősorban a támadó, agresszív típusú magatartási zavarok jelentik a legtöbb nehézséget. Az agresszió sok gyereknél az önbizalom fenntartását is szolgálja. Önbecsülését úgy szeretné megtartani, hogy kitűnik valamiben, még akkor is, ha az nincs összhangban az intézmény értékeivel, az osztályközösség által becsült, tisztelt magatartással A másik fontos beilleszkedési probléma, ha a gyerek befelé fordulóvá, zárkózottá válik. Ilyen esetben még nagyobb szerepet játszik a fokozott odafigyelés. A magatartási zavarok nevelési konfliktusszituációt teremtenek a pedagógus és a gyerek kapcsolatában. A nevelési módszerek kiválasztásakor az alábbi törekvések segítséget nyújthatnak: 16
okkeresés / a közvetlen vagy a távolabbi ok, háttér megtalálása/ a kivezető út megtalálása a pedagógus és a gyerek közös tevékenységre épülő eljárása / nevelő a gyerek mellé állva, vele együttműködve alakítja ki a nevelési szituációt / a társak, az osztály bevonása a megoldásba önkritikus magatartás a pedagógus kollégák bevonása a megoldása szülő bevonása a megoldásba. A magatartási problémák megoldása, segítségnyújtás az ilyen problémával küzdő tanulóknak elsősorban az osztályfőnök, valamint,a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata, de végső soron minden pedagógus köteles a nehézségekkel küzdő tanulóknak a megfelelő segítséget megadni. 3.5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység Az iskola pedagógiai alapelvei között szerepel: minden gyermeknek van tehetsége, képessége valamihez, és az iskolának a feladata, hogy ezt a tehetséget felismerje, és segítsen annak kibontakoztatásában. Az iskola sokoldalú lehetőséget biztosít a tanulóknak képességeik, tehetségük kibontakoztatása. érdekében. A kötelező órákon felül fakultációk, szakkörök, tanulmányi és sportversenyek keretében biztosítunk lehetőséget arra, hogy a tanuló felismerje képességeit, melyik az a terület, amelyhez nagyobb adottsággal, vagy érdeklődéssel rendelkezik, és abba az irányba fejlődhessen tovább. (A választható lehetőségeket az iskola óratervében rögzítettük.) Kiváló lehetőséget nyújt a tehetségek kibontakozásának elősegítéséhez az iskolában működő alapfokú művészeti oktatás. A tanulók három művészeti ágban (zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet) vehetnek részt művészeti órákon, amelyek hozzájárulnak a tehetségek felismeréséhez, továbbfejlesztéséhez. 3.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladata minden év elején feltárni, kik azok a tanulók, akik hátrányos helyzetűek, vagy veszélyeztetett helyzetben vannak. Az okok feltárása után az osztályfőnökkel ill. a gyermekjóléti szolgálat képviselőjével minden esetben megtervezik a megfelelő intézkedéseket. Nagyon fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás. /szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás. / Szükség esetén az iskola felveszi a kapcsolatot a szakszolgáltató intézményekkel: 17
Iskolaorvos, védőnő -Gyermekjóléti szolgálat -Nevelési Tanácsadó -Családsegítő központok -Gyámhatóság Prevenció Az iskola fontos feladata a hatékony felvilágosító, megelőző tevékenység: balesetvédelem, közlekedési szabályok megismertetése felvilágosító előadások, osztályfőnöki órák keretében,(alkohol. dohányzás, drog, Aids) ismeretterjesztő, tájékoztató előadások szervezése, külső előadók bevonásával. (Felelős: osztályfőnöki munkaközösség-vezető) 3.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók megsegítése, szintén elsősorban az osztályfőnök, ill. a gyermekvédelmi felelős feladata. Feladatok: kapcsolatfelvétel a szaktanárokkal, a tanulási problémák megbeszélése, egyéni foglalkozás, hatékonyabb tanulási módszerek keresése, - korrepetálás, kapcsolatfelvétel, együttműködés szülőkkel. 3.8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociális hátrányok feltárása szintén az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős feladata, a gyermekvédelmi felelős továbbítja a támogatási igényeket a szoc. bizottság felé. Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások: - szociális étkeztetés gyermekjóléti szolgáltatás napközis ellátás tartósan munkanélküliek jövedelempótló támogatása, rendszeres gyermekvédelmi támogatás átmeneti segélyezés beiskolázási segély. A szociális bizottságban az iskolát a gyermekvédelmi felelő képviseli. Erőforrások felhasználásának hatékonysága. 18
3.9. Egészségnevelési és környezeti nevelési program 3.9.1.Helyzetleírás Az iskolai környezet megfelelő a tanulók számára: tágas, világos termek, az épület körül két sportpálya, nagy zöld területek. Tanítás előtt, után, a szünetekben és testnevelési órákon egészséges környezetben mozoghatnak tanulóink. Nagy hiányosság, hogy nincs tornaterem. Tágabb környezetük is jobb, szebb az átlagnál. Szigligeten viszonylag háborítatlan természeti környezetben élhetünk, nincs ipari környezetszennyezés, csak szemetelés. A tanulók egészségi állapotára jellemző, hogy felmentett vagy könnyített testnevelésre utalt tanulónk ugyan nincsen, de a rendszeres háziorvosi vizsgálat során már derültek ki különböző problémák. Minden osztályban van néhány kisebb nagyobb mértékben túlsúlyos gyermek. Falun élő gyerekekről lévén szó sokkal több lehetőségük lenne a szabadban való mozgásra, mint a városiaknak, de sajnos ők is egyre több időt töltenek a TV képernyők és számítógép monitorok előtt. A gyerekek étkezési szokásairól tájékozódhatunk, amikor látjuk, mit hoznak tízóraira, mit esznek és mit nem esznek meg a napköziben. Gyakran fogyasztanak édességeket, chips-eket, egészségtelen üdítőitalokat. A tanulóink közül többekkel is komoly magatartási problémák vannak. A legkisebb konfliktusokat is nehezen tűrik, és agresszióval próbálják oldani. Szigliget a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet része ezért nagyon fontos a táj, a természeti és a települési környezet minőségének védelme, javítása, az ökológiai egyensúly megőrzése. Környezeti problémák okozói térségünkben: A mezőgazdasági művelés következtében bekövetkező talaj és talajvíz szennyezettség A parlagon lévő területeken az allergén növények elterjedése Illegális hulladéklerakás A hattyúk nagy száma Nem teljes a szennyvízhálózattal való ellátottság A veszélyes hulladékok gyűjtése nem megoldott 19
3.9.2.Célkitűzések Az egészségi állapotot az alábbi négy tényező határozza meg: Genetikai tényezők Környezeti tényezők Életmód Az egészségügyi ellátó rendszer működése A fentiek közül csak a környezeti tényezőket tudjuk befolyásolni és saját életmódunkat tudjuk magunk alakítani. A gyerekek hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásokat. Az egészségnevelés célja: hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatásait, elkerülésük módját. El kell érni, hogy alkalmazzák a tanultakat, tegyenek saját egészségük érdekében. A környezeti nevelés célja: a tanulók ösztönzése saját élő és élettelen környezetük megismerésére, alakítására, védelmére, a környezetet károsító jelenségek felismerésére, az azok elleni tudatos fellépésre. Olyan intézményben kívánunk tanítani és tanulni, ahol az iskola tárgyi környezete, az emberi kapcsolatok minősége egészségtámogató, és ahol az iskolai élet szerves részévé válik az egészségnevelés és a környezeti nevelés. 3.9.3.Feladatok 3.9.3.1. Feladatok az egészségnevelés területén 1. Mozgási igényre nevelés Mindennapos testnevelés Statisztikailag igazolt, hogy a középiskoláskort elért tanulók felénél megállapítható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezt támasztja alá az iskolánkban 2003 májusában elvégzett talpvizsgálat eredménye, valamint a háziorvosi vizsgálatok során kiszűrt néhány gerincproblémás gyerek. Ezek az elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetőek lennének. Ezt felismerve a KT 2003. évi módosítása előírja a diákok számára a mindennapos testedzés biztosítását. Sajnos ehhez a 20
megfelelő testnevelés óraszámot nem írja elő a törvény. Tovább nehezíti a lehetőségeinket a tornaterem hiánya, ami rossz idő esetén okoz különösen nagy gondot. Mindezen nehézségek ellenére a következőkkel szeretnénk teljesíteni a törvényben előírtakat és elérni azt, hogy tanulóink egészségesebbek legyenek, életelemükké váljon a mozgás. A heti három óra testnevelés mellett minden osztályban ( alsó tagozat) egy néptánc óra is van, amely szintén 45 perc intenzív testmozgás. Reggel fél nyolctól az udvaron játékos átmozgató gyakorlatok az ügyeletes tanár irányításával. A napköziben a tanulás előtt mozgásos játékok a szabadban. A napi rendszeres mozgáson kívül szabadidős programjaink többsége a szabadban történik és nagy részük valamilyen testmozgás. Évente többször is jeles napokhoz kötve akadályversenyeket szervezünk a faluban, melyek során 6-8 km-t gyalogolnak tanulóink. Gyermeknapon, május 1.-jén, Pünkösdkor hagyományosan egész napos sportprogramokon szórakozik a falu apraja-nagyja. Évek óta minden nyáron kb. 20 alsós tanuló részére megszervezzük az úszásoktatáson való részvételt Tapolcán, így elérjük, hogy szinte mindenki tudjon úszni, mire önállóan mehet a strandra. Nyárra tanulóink ingyen strandbelépőt kapnak az Önkormányzattól. Ugyancsak nyáron ingyenes teniszoktatáson vehetnek rész az arra vállalkozó tanulóink a Teniszpályán. Ezeken kívül különösen alsó tagozatban gyakran szerveznek a tanítók tanulmányi sétákat. Télen, ha arra alkalmas hó és jég van, a falunkban sűrűn található dombokon szánkózást illetve a Balaton jegén csúszkálást, korcsolyázást szerveznek pedagógusaink a gyerekek részére. Fontos, hogy mindezeket úgy tegyük, hogy a gyerekek örömüket leljék a programokban, testnevelés órán sikerélmény és ne kudarc érje őket. Jó lenne, ha nem kellene osztályzattal értékelni az eredményeket, ez sokszor kedvét szegi az ügyetlenebb gyereknek. 2. Étkezési szokások javítása, testi higiénia, betegségek megelőzése A napközis konyha választékának bővítése 21
Egészséges ételek, főzési módok ismertetése Tisztálkodás, fogápolás; Öltözködés; Közvetlen környezetünk tisztántartása; Szellőztetés Biztonságos élet balesetmegelőzés. 3. A személyiség fejlesztése Önismeret fejlesztése Kudarctűrő képesség fejlesztése Kapcsolatteremtő képesség fejlesztése Akaraterő fejlesztése Konfliktuskezelés 4. Káros szenvedélyek megelőzése Dohányzás Alkohol Könnyű drog, kemény drog 3.9.3.2. Feladatok a környezeti nevelés terén A környékünk növény és állatvilágának megismertetése A Nemzeti Parkok szerepe; Fokozottak védett területek Szigligeten A Balaton jelentősége, a víz tisztaságának óvása Környezetünk védelme, lakóhelyünk tisztaságának megóvása 3.9.4.Tevékenységek Az egészségnevelés és a környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának feladata és bármely tanórai és azon kívüli foglalkozás része lehet. Fontos a pedagógusok példamutatása az egészséges életmód terén és hogy megfelelő körülményeket teremtsenek a tanuló számára. A nevelés színterei: 3.9.4.1. Hagyományos tanórai keretben: Minden tantárgy feldolgozása során felhasználjuk az egészségnevelési és környezeti nevelésre adódó lehetőségeket. Következő tantárgyak tantervei tartalmaznak különösen sok lehetőséget erre: 22
Alsó tagozatban: környezetismeret, olvasás, testnevelés, technika, rajz Felső tagozat: biológia, földrajz, fizika, kémia, testnevelés, osztályfőnöki óra, etika, Az itt felsorolt tantárgyak tanmenetei részletesen tartalmazzák az egészségnevelés és környezeti nevelés témaköreit. Osztályfőnöki óra keretében Témakörök, amelyeket beépíthetünk az osztályfőnöki munkánkba l. Az emberi test felépítése, működése Felkérhetünk iskolaorvost, hogy válaszoljon a tanulók kérdéseire. Az adott témáról filmet vetítünk, szakirodalmat ajánlunk, vagy tanulókat kérünk fel előadás tartására egy-egy témáról. 2. Az egészséges ember Kiselőadás tartása A magyar egészségvédelem története vagy A magyar egészségnevelés nagyjai címmel. 3. A beteg ember Erről két alkalommal érdemes beszélni a. Beszélgetés a betegségről milyen tünetei vannak a betegségnek, mi a teendő a betegség esetén; mi legyen a házi patikában; mikor forduljunk orvoshoz betegnek tekinthető-e a testi fogyatékkal élő ember? Az egészséggel, betegséggel foglalkozó közmondások értelmezése. b. Miért beteg a magyar népesség? _ milyen népbetegségeket ismerünk? _ mit mutatnak az iskolaorvosi vizsgálatok? _ mi az oka a sok hiányzásnak? 4. Az egészséges életmód, testkultúrák. A tisztaság, tisztálkodás, Testfejlesztés A napozás alapvető szabályai Testápoló szerek Az öltözködésünk, mint a test védelme 5.Napirend, pihenés, alvás Mit kell tartalmaznia a helyes napirendnek? Miért van szükségünk pihenésre, Mennyi ideig kell aludnunk? Népi mondások értelmezése az alvásról. 6. Táplálkozás A magyar lakosság táplálkozási szokásai A legfontosabb tápanyagaink, Helyes testsúlyarányok A tartós éhezés következménye Mi a különbség az éhezés és a böjt között? Az étkezés illemtana. 6. Káros szenvedélyek: a dohányzás, alkohol, kábítószer. 7. Fertőző betegségek: Járványok a történelemben: Semmelweisz Ignác, az anyák Megmentője. Nemi betegségek: AIDS 23
5. osztálytól kezdve Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek című személyiségfejlesztő programját építjük be a tantervbe. Ez a program, mint neve is mutatja a személyiség fejlesztésére és a káros szenvedélyek megelőzésére szolgál és ezekben a témákban nyújt alapvető ismereteket és célja az hogy olyan készségek kifejlesztéséhez és gyakorolásához adjon segítséget a legveszélyeztetettebb korosztálynak, amelyek révén: o a serdülők megismerhetik önmagukat és társaikat, megtanulhatják a csoportszerveződés és csoportmunka alapjait, o tájékozódnak a környezetükben, ismereteket szerezhetnek a társas kapcsolatok lélektani sajátosságairól, o megbizonyosodnak az egészséges és biztonságos élet értékeiről, o jártasságot szerezhetnek a veszélyhelyzetek felismerésében, o felfedezhetik önmaguk megvédésének lehetőségeit és felelősségét. Évfolyamonként minimum 12 osztályfőnöki órában a következő öt témakört kell feldolgozni, mindig az adott évfolyamnak megfelelő szinten: o önismeret, o én és a helyem a környezetemben, o egészséges és biztonságos élet, o veszélyeztető tényezők, o óvd és védd magad! Szintén évek óta résztvevői vagyunk az Always serdülőkori programnak. Johnson és Johson serdülőkori programnak. Signal fogápolási programnak. Ezek a cégek használható ajándékaikkal tartalmas tájékoztató füzeteikkel és jól használható szemléltető ábráikkal segítik az osztályfőnökök munkáját. Közös célunk a tanulókban kialakítani a helyes testápolási szokásokat. 3.9.4.2. Tanórán kívüli tevékenységek: 7. 8. osztályokban a Szemétfürkész csapat megszervezése, és legalább havi rendszerességgel szervezett járőrtevékenységet folytatni. A szakköri jellegű 24
foglalkozások azért indulnak, hogy a diákokban elmélyítsük szűkebb és tágabb környezetükért a felelősségtudatot, az intézményből kikerülve is maradjon meg bennük az ép és egészséges miliőért az igény. A foglalkozások során felderítjük a településen található tiltott szemétlerakó helyeket, ezeket ha nem tartalmaznak veszélyes hulladékot - megszüntetjük, ha komoly környezeti ártalomra utaló jeleket észlelünk, akkor a felettes szervek felé jelentjük. Kommandó jelleggel végezzük eme tevékenységünket, hogy a gyerekek számára jelentkező izgalmak még érdekesebbé tegyék ezt a feladatot. Lesznek körzetfelelősök, kik napi-heti rendszerességgel körbejárják a kijelölt területet, és ha komolyabb problémát észlelnek akkor azonnal, ha nem olyan fontos, akkor az összejöveteleken tesznek jelentést észrevételeikről. Közvetlen kapcsolatot kiépíteni a Szigligeti Polgárőrséggel, hogy még alaposabb legyen a felderítő tevékenység. Verseny formájában parlagfű-felderítést végezni, majd lehetőleg a fertőzési gócot felszámolni. Egészségügyi szűrővizsgálatok (fogászat, szemészet, hallás vizsgálat, stb.) Egészségügyi felvilágosító előadások Drogprevencióhoz kapcsolódó rendezvények Osztálykirándulások, táborok Kreatív, cselekedtető akciók (pl.: szemétszedés, facsemete ültetés, stb.) Külső programokhoz kötődően baleset-megelőzési felvilágosító előadások Környezetvédelmi előadások, tájékoztatók, gyakorlatok Iskolai példamutatás Szárazelem gyűjtése Környezetbarát, újrahasznosítható anyagok használata, (hőszigetelt nyílászárók, stb.) Cserepes, élő növények a tantermekben és a folyosókon Takarékosság, takarékos anyagok alkalmazása (pl.: energiatakarékos világítási rendszer, 3.9.5. Kapcsolataink Fenntartóval Rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a fenntartóval, együttműködünk a település tisztántartása érdekében. 25
Háziorvossal, védőnővel: Tanulóink rendszeres szűrővizsgálaton vesznek részt a háziorvosnál. A védőnő rendszeres segítséget nyújt felvilágosító előadások tartásával. ÁNTSZ: Képviselőik minden évben tájékoztató foglalkozást tartanak a felső tagozatosaink részére a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzésére. Rendőrség, Tűzoltóság, Mentők Minden évben jelentkezünk az Egy nap az egészségért, egy nap a biztonságért. programra, és ha kisorsolnak bennünket, részt is veszünk a program megvalósításában. Szülői Munkaközösség A Szülői Munkaközösség tagjai anyagilag és esetenként szervezőmunkával támogatják a pedagógusok egészségvédő és környezetvédő munkáját. Minden tanév elején készítünk a témával ( egészségvédelem, környezetvédelem) kapcsolatban egy állapotfelmérést, majd ennek alapján készül az éves munkaterv részeként a konkrét feladatokat felsoroló, határidőket és felelősöket kijelölő egészségnevelési és környezetnevelési program. 26
3.10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A pedagógiai program végrehajtásához szükségek helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség- és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8. ) MKM. rendelet 7.sz. melléklete tartalmazza. Rendelkezünk 8 tanteremmel, 2 szaktanteremmel (számítástechnika, ének-zene), a tantermekben adottak az előírt felszerelési és berendezési tárgyak. Hiányzik: tornaterem, orvosi szoba. A tanórai oktató és nevelő munkát segítő taneszközöket a Funkcionális taneszközjegyzék alapján beszereztük. ( A taneszközök jegyzéke mellékletben, valamint az iskolai leltárjegyzékben találhatók.) 3.11.A szülő, tanulók, pedagógus iskolai együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A tanulók szüleivel való folyamatos kapcsolattartás elengedhetetlen feltétele az eredményes munkánknak. A kapcsolattartás formái a következők: szülői értekezletek évente 3 alkalommal, Feladata: a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatáspolitika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, a gyermek tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, a szülők kérdéseinek véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az igazgatóság felé. családlátogatások, 2 évente 1 alkalommal; Feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, ill. tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. nyílt nap az egész iskolában évente 1 alkalommal; Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. tájékoztatások a tájékoztató füzeten keresztül; 27
közös programok /kirándulás, farsang, stb./ Nevelési és tanulási problémák felmerülése esetén az osztályfőnökök felveszik a kapcsolatot a szülőkkel a problémák mielőbbi megoldása érdekében. 28
4. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 4.l Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, azok óraszámai 4.1.1.Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: HK2001 = a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi tanterv; HK2003 = a 2003. szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított 2001-ben bevezetett helyi tanterv; H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv. TANÉV 2004-2005 2005-2006 2006-2007 2007-2008 2008-2009 2009-2010 2010-2011 2011-2012 ÉVFOLYAM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Bevezető szakasz Kezdő szakasz Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz H2004 HK2003 HK2001 HK2001 HK2003 HK2003 HK2001 HK2001 H2004 H2004 HK2003 HK2001 HK2003 HK2003 HK2003 HK2001 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 29