PADA DOKTORI ISKOLA / az Óvárosháza épületének megújítása PALLAS ATHÉNÉ DOMUS ANIMAE ALAPÍTVÁNY BUDAPEST I. KERÜLET, ÚRI U. 21. 2016. ÁPRILIS
Az épület, a 13. század második felétől, a budai polgárváros kialakulásától kezdve beépített területen található. Helyén a középkorban valószínűleg öt kisebb telek, illetve ház állt, melyek fragmentumait a mai épület pincéi, földszinti falai, valamint az udvaron feltárt romok őrzik. A török hódoltság másfél évszázada után újraszerveződő Buda városa 1688-ban e helyet jelölte ki a városháza számára. Az első építkezések (1688, 1691) Venerio Ceresola császári építőmester vezetésével folytak, aki használhatóvá tette az itt talált épületmaradványokat, melyeken a következő évtizedekben számos átalakítást és hozzáépítést végeztek. A tanács ülésterme és a kancellária a Tárnok utcai sarok és a mai kapualj közötti két Szentháromság utcára néző helyiségben működött 1714-ig. A további helyiségekben - a szolgálati lakásokon és a fogdán túl - kenyérbolt és mészárszékek kaptak helyet, valamint borkimérés folyt. Az 1710-es évekbeli, Johann Hölbling nevével fémjelzett építkezések során alakították ki a földszinti Tárnok utca - Szentháromság utca sarkán lévő keskeny helyiségben a Szent Kereszt-kápolnát, melyet a középkori budai plébániatemplomok török elől Pozsonyba menekített kincseinek és ereklyéinek szenteltek. Az 1723-as nagy tűzvészben a budai városháza is megsérült. A fedélszék helyreállításán kívül feltehetően ekkor alakították ki az emeleti Alamizsnás Szent Jánosnak szentelt, stukkómedaillonokkal díszített fiókos dongaboltozatos kápolnahelyiséget a felette álló huszártoronnyal együtt. A déli épületszárnyban fogda kapott helyet (1731). Az utolsó nagy jellegadó építkezést a házon 1770-71-ben Matthäus Nepauer, Buda egyik legjelentősebb barokk építőmestere végezte. Az eddigi több épületből a három utcára egységes homlokzattal forduló, mindkét szabadon álló sarkot zárterkéllyel hangsúlyozó emeletes épülettömböt hozott létre. Megépítette a tükörmennyezetes, reprezentatív főlépcsőházat, mely két belső udvarra osztja a szárnyak által közrezárt területet. Egységes közlekedő rendszert alakított ki a földszinten és az emeleten körbefutó folyosó révén. Egy, a 19. század közepéről származó leírás szerint az emeleten a homlokzati rész közepén volt a törvényszék tanácskozó terme, keleti részén, a Szentháromság utca és a Tárnok utca sarkán pedig a díszesen berendezett tanácsterem. 1873-ban, Buda, Pest és Óbuda egyesítésével a budai tanács megszűnt, a városháza épületét az I. kerületi elöljáróság foglalta el, mely a II. világháborúig működött itt. 1874 és 1881 között egy elemi leányiskolát és egy fiú rajztanodát is elhelyeztek benne. Ekkor nyitották az Úri utcai kapubejárót és ekkor építhették az ovális orsóterű, húzott karú lépcsőt. 1928-ban állították a Szentháromság téri sarokerkély alá Városvédő Pallas Athéné szobrát. Az 1930-as években az épületből lejáratot nyitottak a Vár mélypincerendszeréhez, melyet 1938-ban óvóhellyé alakítottak. A II. világháborúban az épület súlyos károkat szenvedett: találat érte az Úri utcai sarkot és leomlott a Szentháromság utcai szárny középső része. Elpusztultak fedélszék-szakaszok, boltozatok, falak és kőkeretek. Az épületet 1945-ben a Fővárosi Múzeum kapta meg, helyreállítására 1949 és 1952 között került sor. Elkészült az új tető és az emelet feletti felülbordás vasbeton födém, újrafaragták az elpusztult kőkereteket, újragyártották a nyílászárókat. Tereibe számos, más vári épületből származó ajtót, kályhát, kőfaragványt építettek be. A Vármúzeum 1952-től 1967-ig működött az épületben. 1967 és 1974 között a Munkásmozgalmi Múzeum, 1974-től 1992-ig a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, majd 1992 és 2010 között a Collegium Budapest for Advanced Study követte. A mostani megújítás során kialakuló állapotban a pinceszint és a földszint teljes egészében nyitott lesz az épület története iránt érdeklődők és a turisták számára, a két belső udvar könnyed üvegtetős lefedést kap, míg az emeleten és az eddig beépítetlen tetőtérben a doktori iskola előadótermei, oktatási helyiségei és kutatóterei helyezkednek majd el.
Fényképfelvétel az 1800-as évek végéről (Klösz György fotója)
1945 Fotó a II. világháború alatt keletkezett károkról
1952 Az egykori városháza a háború utáni helyreállításokat követően
A Szentháromság téri épület évszázadokon keresztül a budai Városháza funkcióját töltötte be. Bő féléves tervezési és előkészítési munkákat követően jelenleg a kivitelezés kezdeti fázisai zajlanak.
A páratlan jelentőségű műemléki épület rekonstrukciója során visszaáll az épület eredeti pompája, a középkori és barokk történeti részletekkel.
Az Úri utca felől ismét megnyíló egykori kapuáthajtó közvetlen kapcsolatot teremt a földszinti étterem és a Hadik szobor melletti tér között.
A rekonstrukciós munkákat hosszas, az épület történetét, építészeti periódusait alaposan megismerő falkutatás, festőrestaurátori kutatás és régészeti feltárások előzték meg.
Az épület két udvara üvegfedést kap, így az eddig külső terek belsőkké válnak: éttermi fogyasztótérnek, az intézmény lounge-kávézójának és fogadóterének adva helyet.
A történeti hangulatú terekben új, kortárs elemek jelennek meg: ilyen lesz a Szentháromság utcai főbejárat melletti recepció egyedi pultja is.
A földszinten könyvesbolt teszi az épületet az érdeklődő turisták számára is vonzó célponttá.
A földszinten a tervek szerint hazai kézműves termékek kínálatával gourmet-szaküzlet nyílik.
Az épület egyik legreprezentatívabb tere az egykori városházi díszterem emeleti helyisége.
Az emelet már a Doktori Iskoláé: az egykori városházi díszterem 32 fős konferenciaasztalával a legmodernebb igényeket szolgálja majd ki.
Az emelet központi tere a lounge, amelyből könnyen megközelíthetőek a konferencia- és szemináriumi termek.
Kisebb és nagyobb szemináriumi termek várják majd a Doktori Iskola leendő hallgatóit.
Kisebb és nagyobb szemináriumi termek várják majd a Doktori Iskola leendő hallgatóit.
Az épület eddig kihasználalan, 300 éves padlástere beépítésre és hasznosításra kerül..
Az eddig használaton kívüli tetőtérben a világháború bombatalálatait sértetlenül átvészelő barokk fedélszékszakaszok között új, egyedi hangulatú kutatóterek születnek.
A elmélyült kutatómunka színterévé válik a megújuló tetőtér.