PÉCS ÉS KÖRNYÉKE VASAS VASAS. A szöveget írta: Biró József BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

Átírás

1 PÉCS ÉS KÖRNYÉKE VASAS VASAS A szöveget írta: Biró József BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ 103

2 5. térkép, Vasas 5.1. Petőfi-akna Toboz utca Búzaberki Fenyő utca V a s a s Szövetkezet utca - t e t ő Parcsin utca köz Liget utca 250 m 1000 foot Moha Mázsaház utca Gubér Bózsa I. köz köz köz Kis s usk Betheln Gábor u. u. Puskás T. Szövetkezet utca Kút utca 5.2. T. Neve Nevelő u. Iskola köz u. v lő u. Csarnok köz Gábor u. Bencze e József utca Bethlen Gábor utca Ben József Jó c e cz Hajadon u. Legény u. Kenderfonó Vasasi külterület Berkenyés utca G 104

3 ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS Vasas Árpád-kori település. A török hódoltság alatt is valószínűleg folyamatosan lakott magyar helység volt. A történelmi kutatások szerint a vasasi vasérc és nyersvas termelés feltehetően a honfoglalás előtti időben is létezett. A falu és környezete az 1015-ben alapított pécsváradi bencés apátsági uradalomhoz tartozott. III. Károly király a Vallásalapnak adta át. A 13. századi vasérctermelés, illetve a kohósítás nyomait megtalálták a Szövetkezet utcában. A települést 1778-ban Mária Terézia a pesti Pázmány Péter Tudomány Egyetem Tanulmányi Alapja alá rendelte. Az 1760-as években több pécsváradi kovács vasasi szenet használt től két pécsváradi polgár, Decker Fülöp és Hasenhendel Simon már ipari fogyasztásra termelt szenet. Ezért ezt tekintjük a mecseki közhasznú szénbányászat kezdetének és 1829 között önálló uradalmi szénbányászatról beszélhetünk, amit Vasas bányatelep látképe egykor és ma 105

4 már a Berks Péter vezette bányakormányzóság felügyelt ben négy nagyobb és hét kisebb tárót műveltek ban kokszolási kísérletek folytak ben kipróbálták és használták a Dawy féle biztonsági benzin bányalámpát és 1835 között bérlők művelték a bányákat ben az uradalom ismét visszavette a művelést, de versenyképtelenné vált. A visszaesést Thiess Henrik német bányabérlő sem tudta megállítani, bár sokat tett a terület szénvagyonának megismerése érdekében. A vasasi bányatelkeket 1868-ban a DGT vette birtokába. A társaság a kedvező előfordulásokra alapozott szakszerű bányászatot alakított ki ben mélyítették a Thommen szállító és légaknát tól a kitermelt szenet kötélpálya szállította Rücker aknára. Az 1912-ben kezdett nagy rekonstrukció során az aknát átfalazták, és villamos hajtású aknaszállító gépet szereltek fel. Termelési kapacitását 1250 t/d-re növelték ig új légaknát mélyítettek a centrális szellőztetés biztosítására. A II. világháború után közös magyarszovjet (MESZHART) részvénytársasági keretek közt működött, amíg a magyar állam vissza nem vásárolta (1952). Ezt követően a kapacitáspótló fejlesztéseket a hosszúhetényi területre koncentrálták. Ehhez kötődött az 1950-es évek közepén kiépített új szállítási rendszer (hosszúhetényi kötélpálya, MÁV vasúti csatlakozás). A megkutatott északi terület készlete miatt megnőtt szénvagyon a hosszúhetényi beruházások leállása után is biztosította a folyamatosan termelést. A hetvenes években kismértékű fejlesztés történt. A keleti (szellőztető) aknát alakították szállítóaknává. A Liász programban nagyüzemi szerepet kapott. A program 1988-ban történt leállításáig csak a műhelyek, az iroda és a fürdőépület készült el. Ezek ma torzóként állnak kihasználatlanul. Az üzemet 1994-ben bezárták, az aknákat betömedékelték. Vasas 20. század elején felújított aknái 106

5 THOMMEN (PETŐFI) AKNAI SZÁLLÍTÓGÉPHÁZ EMLÉKTÁBLÁJA A VOLT ÜZEMUDVARON A GÉPHÁZ FALÁN Az emléktábla felirata: 1916-BAN ÉPÜLT AZ ELSŐ DUNAGŐZHAJÓZÁSI TÁRSASÁG-DGT ERSTE DONAU- DAMPESCHIFFAHRTS- GESELLSCHAFT THOMMEN AKNÁJÁNAK SZÁLLÍTÓGÉPHÁZA, MELY 1994-IG, 78 ÉVEN KERESZTÜL SZOLGÁLTA A SZÉNTERMELÉST. AZ ÉPÜLETET FELÚJÍTTATTA 1999-BEN A DR. MESKÓ & BÉKEFI MÉRNÖKI IRODA KFT. TERVEI ALAPJÁN A SZAKIPARI ÉS TEXTILRUHÁZATI KFT. KIVITELEZÉSÉBEN A SZÉNBÁNYÁSZATI SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI KÖZPONT ÉS A MECSEKI BÁNYAVAGYON- HASZNOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. AZ EMLÉKTÁBLÁT ÁLLÍTATTA A MECSEKI BÁNYAVAGYONHASZNOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG A vasasi bányát a korábbi többhelyszínű táróbányászat után az Első Dunagőzhajózási Társaság (DGT) hozta létre, amelynek az alapításkor (1868) az elnevezése I. akna volt. A nagyobb vízveszélyen kívül minden bányaveszély előfordult itt (gáz-, gázkitörés veszély, tűzveszély, nagy kőzetnyomás és portüdő ártalom). A működés ideje alatt összesen 190 nagyobb gázjelenség (gázkitörés és gázkifúvás) történt. A bányászatra vonatkozó fontosabb adatok időrendben az alábbiak: 1869-ben volt a későbbi Petőfi (Vasas I.) akna felavatása; között a Rücker-aknáig drótkötélpálya épült; 1893-ban állították üzembe az első villamos generátort Wiesner aknán; 1912-ben, a rekonstrukció után Thommen akna alkalmassá vált 250 kt/a szén kiszállítására; 1926-ban mélyítették a Vasas keleti légaknát; 1935-ben kezdték Thommen akna bővítését téglalap alakú fabiztosításról 5.1. GPS koordináták: N= ,1630 E= ,

6 5,6 m átmérőjű, körszelvényű falazott biztosításra; 1953-ban építették a Petőfi akna és Hosszúhetény közötti kötélpályát, és kezdték meg a hosszúhetényi aknák mélyítését; 1957-ben helyezték üzembe az első magyarországi metángáz-lecsapoló berendezést. A Jičínský rekonstrukció során Thommen aknát átalakították, villamos meghajtású szállítógéppel látták el. A szállítóakna (Ny-i akna) szállítógépháza 1916-ban létesült korszerű vas tetőszerkezettel, ipari műemlék jellegű épület. Az 1999-ben felújított gépház falán a Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt. helyezte el az emléktáblát. Az aknaudvar látképe az 1980-as években, az átépített keleti aknával és a felújított aknaházzal 108

7 Az emlékkő felirata: TIBUTARII FERRI 1292 VASAS 2002 A latin felírat jelentése: A vas tiszteletére. VASBÁNYÁSZATI EMLÉKKŐ Szövetkezet utca Homokkő tömbbe ágyazott bronz dombormű. Két kezével a földre támasztott fújtatóval egy egészalakos olvasztárt ábrázol GPS koordináták: N=46 0 8,0814 E= ,3731 Avatása október 5-én történt. Felállítatta a Pécsi Településrészi Önkormányzat. A domborművet Ragács György tervezte és Pálhegyi Imre műhelyében öntötték. Az emlékművet a Vasas falu nevét adó vasbányászat emlékére állították. A terület vasbányászatáról történelmi források írnak. Ebben az utcában megtalálták egy 13. századi őskohó maradványait. Az emlékmű állítását Jéki László vasasi születésű neves atomfi zikus Vasasok Vasason című könyve és maga a szerző inspirálta. 109

8 5.3. GPS koordináták: N= ,9779 E= ,5655 KÉT SZENT BORBÁLA SZOBOR ÉS BÁNYÁSZEMLÉKTÁRGYAK A RK. TEMPLOMBAN A római katolikus templom főhajójának délkeleti oldalán egy oldal-oltár helyezkedik el. Ennek hátterét egy sematikus, mezőt ábrázoló festmény adja. Két oldalán a háttér-festmény alsó sarkaihoz illeszkedően, szimmetrikusan két Szent Borbála kép valószínűsíthető. A festmény előtti oltáron két Szent Borbála szobor áll. A baloldali régi: színes Zsolnay kerámia, 80 cm magas, baljában a mártíromság pálmaága, lábánál egy díszes várkastély tornya, mellette Davy lámpa látható. Felirata: H. (Heilige) Barbara. Az oltár közepén fehér, 180 cm magas, modern Szent Borbála mészkőszobor áll felirat nélkül. Az oltár nyugati oldalán fémből készült, festett aknatorony. Az aknatorony belsejében és mellette a vasasi széntelepülésre jellemző gömbszeneket helyeztek el. Szent Borbála szobrok a templomban 110

9 A VASASI SZÉNBÁNYÁKBAN ÉLETÜKET VESZTETT HELYI LAKOSOK EMLÉKTÁBLÁJA A RK. TEMPLOM FALÁN A tábla felirata: A VASASI BÁNYAÜZEMBEN HALÁLOS BALESETET SZENVEDETT HELYI LAKOSOK EMLÉKÉRE A táblán ezután 40 név következik. Az emléktáblát a templom utca felőli, északi oldalán helyezték el. Anyaga Zsolnay pirogránit. A szöveges rész világos színű, az emléktábla kerete sötétlila. A keretet alul bányászjelvény fogja össze. Az emléktábla csak a vasasi üzemben halálos balesetet szenvedett helyi lakosok neveit (40 fő) és halálozásuk évét tünteti fel. A helybéli civil szervezetek a bányászünnepeken rendszeresen koszorúzzák. Felállításának ideje ismeretlen GPS koordináták: N= ,9780 E= ,5655 A vasasi temlom bejárata 111

10 5.5. GPS koordináták: N= ,9780 E= ,5655 ELSŐ VILÁGHÁBORÚ HŐSI HALOTTAINAK EMLÉKTÁBLÁJA A TEMPLOM FALÁN Az emléktábla felirata: HŐSI HALÁLT HALTAK A HAZÁÉRT A templom homlokzatán, a főbejárat déli oldalán, só-mázas, Zsolnay pirogránit keretben, fehér márványtábla, középen karddal elválasztva. A két mezőben 45 név áll. Tervezője Angyal László építész. A vasasi temlom bejáratának déli oldala 112

11 A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ HŐSI HALOTTAINAK EMLÉKTÁBLÁJA A TEMPLOM FALÁN Az emléktábla szövege: A II. VILÁGHÁBORÚ ÁLDOZATAI Világos, hat kerámia szegmensből álló emléktábla, barna kerámia szegéllyel, alul pedig katonai és bányászjelképek. Középen a szegély anyagával megegyező koszorúban az 1989-as évszám. Az emléktáblán 31 név olvasható GPS koordináták: N= ,9780 E= ,

12 5.7. GPS koordináták: N= ,9780 E= ,5655 BÁNYÁSZ TORONYZENE A RK. TEMPLOM TORNYÁBÓL A toronyzene része annak a több egységből álló hálózatnak, amelynek dallama a valamikori bányász telepeken szólal meg a reggeli és délutáni munkakezdések idején. (Lásd: fejezet, Ágoston téri toronyzene). Vasas 1944-től önálló lelkészség, korábban Hirdhez tartozott. A Szt. József templomot a DGT segítségével 1926-ban építették. Orgonáját a pécsi Angster gyár készítette és telepítette. 114

13 Bányász szobor a Bányászotthonnál lévő emlékparkban A posztamensen levő márványtábla felirata. VASAS BÁNYAÜZEMBEN A MUNKA FRONTJÁN HŐSI HALÁLT HALTAK EMLÉKÉRE. Az emlékparkban álló életnagyságú, mészkőből készült Bányász szobor rusztikus mészkő posztamensen áll. A szobrot eredetileg a bányászotthon mögötti kertben állították fel. Ennek ideje a II. világháború utáni időszakra tehető. Alkotója Grantner Jenő. A 2004-ben kialakított emlékparkban központi helyre, a vasasi aknákat és tárókat megörökítő emléktáblák közé helyezték el GPS koordináták: N= ,1229 E= ,6805 Bányásznapi ünnepség a vasasi bányász emlékparkban, 2008-ban 115

14 5.9. GPS koordináták: N= ,1229 E= ,6805 A VASASI BÁNYÁK EMLÉKTÁBLÁJA A BÁNYÁSZOTTHONNÁL LÉVŐ EMLÉKPARKBAN Komlói andezit, metszett monolit nyerskövön, laguna fantázia nevű gránittáblán, fehér betűkkel, a következő szöveg olvasható: A PÉCSI KŐSZÉNBÁNYÁSZAT VASAS KÖZSÉG KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN KÖZÖTT MŰKÖDŐ AKNÁI ÉS 1945-IG LÉTESÍTETT JELES TÁRÓI A felirat alatt a tábla két termelő, öt műszaki célú akna, valamint öt termelő táró nevét, megnyitásának, bezárásának évét és első tulajdonosának nevét tartalmazza. Az emléktáblát a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány 2004-ben állíttatta tól Thiess Henrik esseni bányabérlő bérelte a Pesti Királyi Egyetemi Alapítvány Pécsváradi Uradalmának bányaterületeit. Tíz éves bérleti szerződést kötött velük. A felsorolt termelőtárókat munkással művelte körül egy akna (Alfa) mélyítésébe is belekezdett. Thiess Henrik termelőtárói a még felszín közeli szénvagyonok lefejtését szolgálták a 19. század közepén. Jelentős fejlesztéseket nem tudott megvalósítani. Őt a DGT követte (lásd 5.0; 5.1.; fejezet). 116 Az egykori Thommen aknai aknaudvar látképe

15 A VASASI TÁRÓK EMLÉKTÁBLÁJA A BÁNYÁSZOTTHONNÁL LÉVŐ EMLÉKPARKBAN A komlói andezit, metszett monolit nyerskövön, laguna fantázia nevű gránit- táblán, fehér betűkkel, a következő szöveg olvasható: A PÉCSI KŐSZÉNBÁNYÁSZAT VASAS KÖZSÉG KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN A PESTI KIRÁLYI EGYETEMI ALAPÍTVÁNY PÉCSVÁRADI URADALMÁNAK KEZELÉSÉBEN KÖZÖTT MŰKÖDŐ TÁRÓI A felirat alatt a tábla tizenegy termelő táró nevét, megnyitásának és befejezésének évét tartalmazza. Állíttatta a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány a 2004-ben. A terület szisztematikus kutatása és a táróművelés csak a 19. század elején a Pesti Királyi Egyetemi Alapítvány Pécsváradi Uradalmi bányászata alatt kezdődött el. Sigmund Alajos bányafelügyelő, valamint a pécsváradi uradalom prefektora, Grabarics Lázár 1800-ban javaslatot készített a terület fejlesztésére. Az általuk megadott utasítások a korabeli táróművelés magasabb színvonalát biztosították Vasason. A vasasi szénelőforduláson számos tárót telepítettek. Az első metángyulladás a Barbara táróban történt 1804-ben. Az uradalom 1807 elején például négy nagyobb és hét kisebb tárót művelt és tartott nyitva, összesen 3480 m vágathosszal. Ez az időszak a 19. század közepéig tartott GPS koordináták: N= ,1229 E= ,

16 5.11. GPS koordináták: N= ,1421 E= ,6799 WIESNER AKNA EMLÉKKÖVE A BÁNYÁSZOTTHONNÁL LÉVŐ EMLÉKPARKBAN Az emlékkő egy komló andezit tömb. Egyik lecsiszolt oldalán a felirat: 1871 WIESNER AKNA 1921 Állíttatta a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány 2004-ben. Wiesner aknát eredetileg a Thommen aknától délre lévő Rücker aknáig terjedő terület szénvagyonának megkutatására telepítették, attól két km távolságban től mélyítették le 100 m mélységre ban szerelték fel bobinás iker-szállító gőzgéppel. 143 m-es szinten össze volt kötve a Thommen szállítóaknával. Mivel a várt eredmény elmaradt, az aknát vízemelésre alakították át. A vízemelést két darab ötlépcsős cenrifugál szivattyú látta el. Ezen a telephelyen helyezték üzembe 1893-ban a DGT első villamos erőművét, amely Thommen aknák mellett táplálta a somogyi bányákat és a lakótelepet villamos energiával ben az aknát feladták és megszüntették. Az aknaházat később iskolaépületté alakították át. A múlt század hetvenes éveiben az iskola is modernebb épületbe költözött. Az épület bontása után alakult ki a mai parkrész. 118 Az egykori Wiesner akna és aknaudvara

17 TÁJÉKOZTATÓ TÁBLA AZ AKNÁK, TÁRÓK HELYSZÍNÉRŐL A BÁNYÁSZOTTHONNÁL LÉVŐ EMLÉKPARKBAN A trapézácsolat felső felében elhelyezett tábla tájékoztat a VASAS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN KÖZÖTTMŰKÖDŐ AKNÁK ÉS TÁRÓK ELHELYEZKEDÉSÉRŐL Fa trapézácsolat keretben speciális műanyag szendvicslap fényvédő fóliával. Állította a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány a évi bányásznapon. A tábla szemben levő, bal oldalán térképvázlat látható, amely a megjelölt időszakban a felsorolt és számozott bányászati létesítmények földrajzi helyét jelöli. A táblát a 2004-ben kialakított emlékpark közelében avatták fel. Jól láthatóan helyezték el, a vasasi aknákat és tárókat megörökítő emléktáblák szomszédságában, azok megközelítési útvonala mellé. A trapézácsolat-keret a bányát szimbolizálja a korabeli leggyakoribb vágatformával. Ezen a téren minden bányászünnepen koszorúzási ünnepséget tartanak GPS koordináták: N= ,1278 E= ,6759 Wiesner telep 119

18 5.13. GPS koordinátái: N= ,1180 E= ,6839 A bányászotthon emléktáblája az épület falán A 80x65 cm-es, fekete márványtábla felirata: 1938-BAN ÉPÜLT ELSŐ DUNAGŐZHAJÓZÁSI TÁRSASÁG-DGT ERSTEN * DONAU- DAMPFSCHIFFAHRTS GESELLSCHAFT VASAS BÁNYAÜZEMÉNEK BÁNYÁSZOTTHONA A VASASI BÁNYÁSZOK SZELLEMI KÖZPONTJA ÁLLÍTOTTA PÉCS VÁROS POLGÁRSÁGA 1995 Az Első Dunagőzhajózási Társaság (DGT) 1938-ban avatta fel az épületet, amit bányászotthonnak neveztek el. Céljuk az volt, hogy kulturált lehetőséget biztosítsanak vasasi dolgozóik számára a közösségi rendezvényekhez (zenekar, színjátszó kör, dalárda, stb.). A Bányászotthon egy, a Wiesner aknához tartozó épület átépítésével készült el nagyjából a mai formájában. Az épület földszintjén ma óvoda működik, az emeleti rész megtartotta a kultúrtermi funkcióját. 120 * helyesen: ERSTE A vasasi bányászotthon mai képe

19 BÁNYÁSZTÖRTÉNETI BEMUTATÓ SZOBA A BÁNYÁSZOTTHONNÁL LÉVŐ EMLÉKPARKBAN A vasasi bányászat egyes történelmi emlékeit a helyi nyugdíjas bányász szakszervezeti csoport Frank Emil vezetésével gyűjtötte össze. Bemutatják a bányászegyenruhákat, munkaeszközöket, lámpákat, menekülő, mentőfelszereléseket és az üzemi események fényképeit. Egyik tárlóban a vasasi szénből helyeztek el mintákat, köztük a jellegzetes gömbkőszenekből is GPS koordináták: N= ,1215 E= ,

20 5.15. GPS koordináták: N= ,1421 E= ,6799 SZENT BORBÁLA EMLÉKPARK A BÁNYÁSZOTTHON MELLETT A Szent Borbála emlékparkot az egykori Wiesner akna aknaudvarán (később általános iskola udvara) a helyi kezdeményezésű Vasasi Szent Borbála Egyesület hozta létre. Avatása december 7-én történt. Az emlékpark kialakítás alatt van. A vasasi bányákra és bányamunkára emlékeztető további emlékjeleket kívánnak itt elhelyezni. Az emlékpark a Wiesner akna emlékkövével és egy vágatmodellel 122 Az emlékpark avatása, december 7.