PÉCS ÉS KÖRNYÉKE BAKONYA. BAKONYA A szöveget írta: Sallay Árpád. TársszerzŐk: Keresztény Zsolt, Németh Gábor BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

Átírás

1 PÉCS ÉS KÖRNYÉKE BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ BAKONYA BAKONYA A szöveget írta: Sallay Árpád TársszerzŐk: Keresztény Zsolt, Németh Gábor 165

2 9. térkép, Bakonya 9.1. II. sz. Bányaüzem 200 m 1000 foot 9.2. Kossuth Lajos utca Petőfi Sándor utca Petőfi S. u. utca Fő Petőfi Sándor u. Pető 9.3. Dózsa Gy. u. Dó Móricz Zs. u. 166

3 ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS Bakonya község a Nyugat-Mecsekben, Pécstől 22 km távolságra fekszik. Baranya megye legősibb falvainak egyike, az újkőkor vonaldíszes kultúrájának népe élt itt, melyről a kis kerámia töredékek tanúskodnak. Később, az i. e. III-IV. században a feltárt leletek szerint kelták lakták. Első írásos említése 1235-ből való. Elnevezése a szláv eredetű bukovina bükkös, bükkerdő szóból ered. II. Endre király korabeli levele is utal arra, hogy a pécsi székesegyházhoz tartozik. Népessége egészen az uránbánya feltárásáig túlnyomórészt mezőgazdasággal foglalkozott, majd a bánya megnyitásakor jelentős számban kezdett ott dolgozni. A község közigazgatási területén található a II. bányaüzem. Nevezetességei: római katolikus templom a XIII. századból, többszöri átépítést követően most barokk stílusú, továbbá a XVIII. század végén épült plébániaház. 167

4 URÁNBÁNYA II. BÁNYAÜZEM RÖVID TÖRTÉNETE A II. bányaüzem területére a külszíni kutatás alapján számított ércvagyon az között kihajtott 314 km vágat és 2120 km bányafúrás eredményeként tonnában igazolódott, azaz 12%-kal több lett a vártnál. A kitermelt érc mennyisége tonna volt, azaz a fejtési veszteség és leírás együtt 16%. A termelés során tonna meddő keveredett az érc közé (48,5%), tehát a nyers érctermelés tonna volt. A bányaüzem nyugati határára 112 m-es légaknát mélyítettek, majd később 439 m-ig továbbmélyítették a bánya 6. szintjéről. Az üzem területén működött a vállalat egyetlen földalatti függőszékes személyszállító pályája. Az egykori II. sz. bányaüzem tárója 168

5 II. BÁNYAÜZEM SZÁLLÍTÓAKNA EMLÉKKÖVE 9.1. Az emlékkő szövege: URÁNÉRC BÁNYÁSZAT II. SZ. SZÁLLÍTÓAKNA ÉPÍTÉS KEZDETE: 1955 AKNAMÉLYSÉGE: 138 M BEZÁRÁS IDEJE: 1990 Anyaga permi homokkő, avatása ban történt. Állították: Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány, Mecsekérc Környezetvédelmi Részvénytársaság. A terület művelésének kezdetén kihajtották az 1-es és 2-es számú kutatótárókat a külszínről mélyített fúrások adatainak a kiegészítésére. A 3-as számú táró a kezdeti időszak kutatási rendeltetésén túl, év közepéig a szállítóakna feladatait is ellátta. Ezekben a vágatokban a szállítás bányalovakkal történt. A II. számú szállítóaknát a művelésre kijelölt érc csapásirányú kiterjedésének felezővonalától kb. 250 méterre nyugatra, a közeli feküben telepítették. Az aknát 3,8 méter átmérőjével 138 GPS koordináták: N= ,0157 E= ,

6 méter mélységűre mélyítették. Az aknában a 2-es, 3-as, 4-es és 6-os szinten épült rakodó. Az 1-es és 5-ös szintek ferdepályával csatlakoztak a rakodóval rendelkező szintekre. Az aknát 1958 augusztusában helyezték üzembe és 1990-ig működött. Ez volt a vállalat leghosszabb ideig működő szállítóaknája. Az egykori II. sz. bányaüzem aknatornya 170

7 URÁNBÁNYÁSZ EMLÉKKŐ A TELEPÜLÉS EMLÉKPARKJÁBAN Az emlékkő felirata: URÁNÉRCBÁNYÁSZAT BAKONYAI BÁNYÁSZOK EMLÉKÉRE A KÖZSÉG TERÜLETÉN MŰKÖDÖTT AKNÁK TÁRÓK II. SZÁLLÍTÓAKNA MÉLYSÉGE: 138 m II. LÉGAKNA MÉLYSÉGE: 439 m FRICI TÁRÓ HELLER TÁRÓ PÉCSI BÁNYÁSZTÖRTÉNETI ALAPÍTVÁNY, MECSEKÉRC RT., BAKONYA ÖNKORMÁNYZATA Az emlékkő anyaga jakabhegyi vörös homokkő. A talapzat anyaga: beton. Az avatás éve: Az emléktáblát állították: Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány, Mecsekérc Környezetvédelmi Részvénytársaság, Bakonya önkormányzata A Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány, a MECSEKÉRC Rt. és Bakonya község önkormányzata 2003-ban avatta fel a volt bakonyai bányászok emlékét őrző emlékkövet a település által létesített emlékparkban GPS koordináták: N= ,0990 E= ,

8 9.3. GPS koordináták: N= ,1063 E= ,9595 BÁNYÁSZ TORONYZENE A RK. TEMPLOM TORNYÁBÓL A Szent György templom a 13. században épült. A sekrestye, a szentély és a hajó a mai napig áll. Nagysága alapján a környék legnagyobb r. k. temploma volt. Az évi műemléki restaurálás során derült fény a középkori templom eredeti nagyságára, mely szerint régebben kereszthajóval is rendelkezett. A török kiűzése után a nyugati végén álló torony ledőlt, kórusa, sekrestyéje is megsemmisült. A templom rendbetétele során, 1800-ban, a tornyot nem a stílusával megegyezően állították helyre. Utoljára között újították fel. Ekkor kerültek elő a templomfalon a freskótöredékek. A középkori emlékek közül itt van a legnagyobb méretű, kora gótikus szenteltvíz tartó, melyet most keresztelő kútnak használnak. A toronyból 2005 óta hallható naponta 14 és 18 órakor a tiszteletadó A bakonyai rk. templom bányász toronyzene. Részletes leírása az fejezetben található. A toronyzenét létrehozták: Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány, Mecsekérc Környezetvédelmi Részvénytársaság 172