Kemecsei Helytörténeti Krónika
|
|
|
- Borbála Németh
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A KEMECSEI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY LAPJA Kemecsei Helytörténeti Krónika X. évfolyam 3. szám MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE Alapítók köszöntése A 16. éve, 1998-ban megalakult Kemecsei Gyermekekért Alapítvány példás múltra tekinthet vissza. A kuratórium tagjai lelkiismeretes, önzetlen munkájukkal napjainkban is jól működő szervezetet hoztak létre az iskolával karöltve. Köszönet munkájukért, a gyermekekért végzett kiemelkedő tevékenységükért. Az alapítók balról jobbra: Mile Miklósné, Poór Mária, Barnák István, Nagy Lászlóné, Vegera Istvánné, Ignéczi Józsefné és a kezdeményező Bálint János évi (II. Ferdinánd korabeli)ezüst garas A Habsburg pénzverés, pénznyomtatás egyik értékes darabjával gazdagodott Helytörténeti Múzeumunk. "1548-tól az Magyarország pénzverése az alsó-ausztriai kamara ellenőrzése alá kerül. Az aranyforintokat a korábbi finomságnak megfelelően, 990 ezrelékesen verték. A dénárok 1 márka 8 latos, azaz 500 ezrelék finomságú ezüstből készültek. Az utolsó dénárokat Mária Terézia vereti, ekkora a finomságuk lecsökken 187 ezrelékre. Használatban voltak még a garasok és az obulusok től a garas értéke 5 dénár volt, de III. Ferdinánd 9 dénár értékűt is veretett tól megindult a tallérverés. Készültek többszörös veretek is, valamint 1/2 és 1/4 tallérosok." Forrás:
2 szám Kriston Endre püspök emlékei Imakönyv emlékül augusztus 23.-i pappá szentelése után, Kriston Endre fél évszádon át rendszeres látogatója volt a családi háznak, a szülőknek, rokonoknak, hívőknek. Érseki titkárkánt, egri segédpüspökként is részese volt városunk életének. Az augusztus 17-i dátummal keltezett imádságos könyvet Gerdán Tivadarnak dedikálta: "Nehéz napjaink után, jobb idők reményében, emlékül" bejegyzéssel. Az imakönyvet Gerdán bácsi lánya, Andréné Gerdán Anna őrzi. Dr. Szecskó Károly, a "Kriston-kutatás" elindítója Dr. Szecskó Károly egri tudományos kutató, levéltáros számos fontos feladata mellett elhivatottságot érzett évtizedekkel ezelőtt az Egerben nagy tiszteletnek örvendő Kriston Endre püspök életútjának feldolgozásához, bemutatásához. Számos publikációban, riportban elemezte, ajánlotta az utókor figyelmébe e kiváló ember, a hűség püspökének tevékenységét, emberségét, főpapi életútját. Egyik írása így jutott el 10 évvel ezelőtt Kemecsére városunk szülötte dr. Bálint József ny. államtitkár kiemelten ajánlotta, további kutatásra, feldolgozásra, egy könyv megírásra. Néhány fontos publikációt kiemeltünk. Ezzel is tisztelgünk az egri levéltáros szakember előtt. Tisztelve Kemecse nevében is a mai napig szűnni nem akaró lelkes hagyományápoló munkáját Kriston Endre személyével kapcsolatban.
3 szám 3. Publikációk: 1. Adalékok Kriston Endre egri segédpüspök 1945-ös internálásának történetéhez. = Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, évf sz p. 2. Egri püspök. Kriston Endre = Új Misszió, márc p. 3. Emlékezés a megkínzott püspökre. (Kriston Endre ) = Egri séták nemcsak egrieknek 2. köt. Eger, Múltunk. Egyházmegyénk papjai: Kriston Endre 1-3. rész = Katolikus Hang, 4. évf. 19. sz. 5. p.; 20. sz. 5. p.; 21. sz. 4. p. Családi legendák - legendás családok Az országos hírű Szipál Márton ( ) fotóművész családjának kemecsei életszakaszáról Helytörténeti Krónikánk 2010 évi 2. számában már közöltünk értékes részleteket több Kemecsén készült Szipál - fényképpel együtt. Most ifj. Szipál Márton (szül. 1924) interjúanyagából emelünk ki Kemecsére vonatkozó igen izgalmas momentumokat. E részletek szintfoltjai városunk helytörténetének, és méltóak az emlékezetre. "Édesapám 1886-ban született a Várban, Budán. Az ő apja kőszobrász volt, ő csinálta a Szent István szobornak a kőmunkáját, valószínűleg azért is élt fent a budai Várban az apám. Apám nem nagyon szeretett beszélni a múltjáról, introvertált ember volt. Münchenben tanult művészetet (festészetet, majd fényképészetet), aztán az első világháborúban együtt raboskodott Szibériában Kun Bélával, ahonnan azonban apám megszökött. Kínán és Belső-Ázsián keresztül tért haza. Kun Béla később jött vissza, és a családi emlékezet szerint a Tanácsköztársaság alatt kereste apámat, mint régi barátját, hogy berakja a minisztériumba. Apám azonban Kemecsére menekült Kun Béla elől, hogy meg ne találják, mert gyűlölte a politikát. Valószínűleg ezért nem találták meg, mert Kemecsén nem keresték. Mi erről sose beszéltünk. Most tudtam meg, hogy az apám ott nyitotta az első üzletét, mert a képeit még mindig őrzik. Én nem is hallottam előtte Kemecséről! Csak egyet tudtam, hogy az első feleségem kemecsei Kemechey Judit volt; a kemecsei nagymamáról beszélt folyton, amíg házasok voltunk, mert imádta. Minden összefügg ebben a világban. Hiszek Jung szinkronicitás-fogalmában, különböző események sajátos összefüggéseiben...." Feleségek "Az első feleségem volt kemecsei Kemechey Judit. Körülbelül 1948 és 1953 között voltunk együtt. Bejött a stúdiómba egy nagyon jó barátomnak a menyasszonya, hogy megbeszélje velem, júniusban lesz az esküvője, és hogy csináljuk. A menyasszony volt Judit. Aztán mindennap reggel-délben bejött, és én májusban elvettem a feleségül. A kemecsei nagymamáról, földbirtokukról én mindent tudok. Mindig a kemecsei nagymamával vágott föl Judit. Akkor már Rákosi-világ volt, nem volt kemecsei nagymama, már nem voltak birtokok se, de mindig mesélt a régi jó időkről. Csak most tudtam meg, hogy az apám is nyitott Kemecsén üzletet. Feleségem egyébként Pálffy Jóskával, az ismert újságíróval és tévés személyiséggel volt előttem. Ő nagyon jó barátom volt. Sose felejtem el: a Jóska, mikor a villamoson mentünk, nagyon fogott. Kérdeztem, hogy miért fog így? Te hülye! Ha te kiesel a villamosból, az egész város azt fogja mondani, hogy én löktelek ki!..."
4 szám Fénykép címe: A debreceni Fényszövi Interjúalany neve: Szipál Márton A fénykép készítésének helye: Székesfehérvár A fénykép készítésének éve: 1952/53 Kulcsfigura: Kemechey Judit (jobb alsó sarok) A nagy terjedelmű életútinterjú Budapesten, szeptember-októberben készült, készítette és szerkesztette Bartha Ákos. A Csere név eredete A Csere városunk újabban beépített településrésze, de története régebbi keletkezésű. Míg a vasúti sínek északi oldala a Rétköz, a déli, a Csere felőli rész már a Nyírség természetföldrajzi része Kemecsének. A Csere jelentős része Krasznay- és Bodó birtok volt, a Dobos-kastély utáni rész régészeti terület, Árpádkori falu és temető színhelye volt. A Csere név jelentését a nyelvészet segítségével analógia módszerével igazolhatjuk. Városunk neves szülötte Jakab László nyelvész Kálnási Sándorral 1987-ben jelentették meg a Nyírbátori járás földrajzi nevei című tudományos munkájukat. Az ottani hét település, Nyírbogát, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírmihálydi, Ömböly, Pócspetri Csere településrész nevének eredete hűen tükrözi, azonosítja Kemecse Csere városrész nevének eredetét, jelentésének nyelvészeti, földrajzi magyarázatát.
5 szám 5. Nyírbogát: Cserés-kert. Több száz holdnyi, főként futóhomokos határrész. Fenyő és nyárfaerdő is van rajta. A cserjés változatot ma már nem mondják. Nyírderzs: Régen cserjés, bokros és cserfákkal benőtt hely, neve innen ered. Nyírgelse, Nyírgyulaj: Jelenleg akácerdő a belterület közelében. Korábban azonban csertölgy volt benne, innen ered a név. Nyírmihálydi: Cserés-hegy: Dombvonulat a vasútnál Tölgyerdő volt. Ömböly: hold erdő, tölgy, akác és fenyő van benne. Pócspetri: Nagyobb terület a falu közelében. Nagy részét már beépítették, utcákat nyitottak. Katonakönyv a Vörös Hadseregből Helytörténeti Múzeumunk számos ereklyéje között gondosan őrzött a Vörös József részére kiállított igazolvány. A Vörös Hadsereg Főparancsnoksága július 8-án kiállított fényképes igazolványa alapján Vörös József a Hadsereg főparancsnokság "Autócsoport Parancsnoksághoz" tartozott. A kitűnő állapotú dokumentumot lánya Vörös Erzsébet (Kemecse, Árpád út) ajándékozta múzeumunknak. Mellette igen értékes az október 4-i gépjárművezetői igazolvány is.
6 szám Hadifogoly levelek Kortörténet e két levél. Megrendítő és felemelő, ahogy Vajas Ferenc január 20-án, és december 15-én ír szeretteinek a második világháború után még mindig orosz hadifogságból.
7 szám 7.
8 szám Szabó-varró-hímző tanfolyam a 20-as évek végén, 30-as évek elején A polgári leány nevelésnek az is része volt, hogy az eladósorban lévő leányok jó háziasszonyok, ügyes gazdasszonyok legyenek. Kemecsén az egyik ilyen igen jól működő tanfolyamot a "Cérna"-lányok működtették. A köznyelv csak Cérna Dezső, Gizi, Erzsi, Olga, Rózsi és Ilona néven említette őket. Kovács Ferencné, Klárika néni Cérna Gizire, Olgára, Rózsira még ma is emlékszik a háború előtt, de még a deportálásból hazatérőkre is. A képen balról jobbra: Álló sor: Vajas Juliska, Vajas Emma, egy zsidó lány és Blaner Ida látható. Ülő sor: egy zsidó lány, Pethő Emma, a varrógépnél egy zsidólány, és Balogh Juliska ( Nagy Laci bácsi felesége) A fényképet sok értékes fénykép között Enyedi Sándor ajándékozta a Krónikának. Impresszum Felelős szerkesztő: Lucza János Kiadja: Kemecse Város Önkormányzata Technikai szerkesztő: Lucza Viktor Online változat:
Kemecsei Helytörténeti Krónika
A KEMECSEI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY LAPJA Kemecsei Helytörténeti Krónika MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE 2010. VI. évfolyam 2. szám Dr. Bálint József 900 nap a 300 évből Leningrád Dr. Bálint József 900 nap a 300
Tisztelt Konferencia!
Tisztelt Konferencia! A Vitéz-család története előadásunk témája, mi most tehát a gyökerek körül vizsgálódunk, mert minden életfa onnan ered. Onnan táplálkozik, őseink a véreink. Vonásaikat emlékeinkben,
Cséplés Fordson traktorral 1944-ben
KEMECSEI VÁROSVÉDŐ EGYESÜLET LAPJA Kemecsei Helytörténeti Krónika 2008. IV. évfolyam 4. szám MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE Cséplés Fordson traktorral 1944-ben A termés betakarítása mindig fontos volt a falusi
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Szám: EPL/6/12/2015. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. október 28-án 18,00 órai kezdettel megtartott
ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö
Bükki Kék. Jelvényszerző túra
Bükki Kék Jelvényszerző túra A Hegyiember és Baráti Köre 2016. április 1-től meghirdeti a Bükki Kék elnevezésű jelvényszerző túrát a Bükk hegységben. A túra során a Bükk-hegység varázslatos útjain, ismert
á ú é é ő é ő á ő ő á á ú ű é é ö ő á ő ú ő ő á é Ü Ü á é á é á é á é á ö ö á é ő á ú ű é é á é é ő á ö ö á á é é ú é é ú á á ő é é é ö ö á á é ű ő á é ű ő ú ő á á é á ú é é á é ö á á ö Ü á á é é ú á á
É Ő É É Á É Á Ü Ú ű Á ü Á ú ü ú ü Á Á Ú Ü ü ű ú ü ú Ü ű Ü ü ü ű ü ü ű ű ü ü ü ü ü ü ú ü ü ú ű ü ü ü ü ü ü ú Ü ü ü Á Ü ú ü ú ü ü ü ü ü ü ú ü Ú ú ü ü ü ü ú ú ű ú ü ü ú ű ü ü É ú ü ü ü ü ú Á ü ü É Á ü ü ü
ő ü ő ü ő ü ő Ő ü ő ú ő ű ü ú ő ű ű ű ú ű ő ő ő ő ő Ó Á Á ő ő ő ő ő ő ő ő Ó Ó ü ő ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ü ü ü ü ü ő Á ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ü ő ü ü ő ű ő ü ő ő ü ő ő ő ü ű ű ű ű ű ú ű ú ű ú ü É ü ő É ű ő ű
Ü Ú Ú Á Á Ő É é ö é é é é é ü ö é é é é é é é é é é ö é ö ö ö é é é é é é ö é é é é ö é ű é é é ö é é é é éé ö é éö é é ö é é é é ö é ű é é é ö ö é é é é é ö é ö é é ö ö é ö é é é é é é ü é é ö é é é é
Családfa. Hertelendy Jánosné (szül Schaller Róza) 1870-es évek 1890-es évek. Fischer Árminné (szül. Schwartz Katalin) 1856 1925
Családfa Apai nagyanya Hertelendy Jánosné (szül Schaller Róza) 1870-es évek 1890-es évek Apai nagyapa Hertelendy János? 1950-es évek Anyai nagyapa Fischer Ármin 1836 1900-as évek eleje Anyai nagyanya Fischer
Az Ózdi Mûvelõdési Intézmények Lajos Árpád Honismereti Körének évkönyve
Az Ózdi Mûvelõdési Intézmények Lajos Árpád Honismereti Körének évkönyve Ózd, 2008 AZ ÓZDI MÛVELÕDÉSI INTÉZMÉNYEK (ÓMI) KIADVÁNYA Felelõs kiadó: Pappné Szalka Magdolna igazgató, Ózdi Mûvelõdési Intézmények
Családfa. László Albertné (szül. Spitz Hermina) 1862 1944. László (Löwinger) Albert 1857 1926. Mestitz Mihályné (szül. Fischer Anna) 1846 1915
Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Mestitz (Meřticz) Mihály 1830 1909 Mestitz Mihályné (szül. Fischer Anna) 1846 1915 László (Löwinger) Albert 1857 1926 László Albertné (szül.
ű ű ú ű ű ú ú Í É ú ú ű ú ű ű ű ű Í ű ú Ü ű ű ú ú ú ú ú ű ű Á Í Ú ú Í ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ű Ú ú ú Í ú ú Ü ű ű ű ú ű Í ú ú ű ű ű ű ű Í ú ű ű ű Í ű ú ú ű Á ú ú ú ű ú ú ú ú ú ű Í ú ú ú ű ű ű ű
Javaslat a [Cserépfalu iskola kultúrája, nevelési értékei című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez
![Javaslat a [Cserépfalu iskola kultúrája, nevelési értékei című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez](/thumbs/39/18283908.jpg "Javaslat a [Cserépfalu iskola kultúrája, nevelési értékei című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez")
Javaslat a [Cserépfalu iskola kultúrája, nevelési értékei című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Készítette: Virág Tiborné (név).....(aláírás) Cserépfalu,2015
Javaslat A Tiszavasváriban működő Langaméta Óvodai Szakmai Munkaközösség értékmentő, gyűjtő, alkotó tevékenységének
Javaslat A Tiszavasváriban működő Langaméta Óvodai Szakmai Munkaközösség értékmentő, gyűjtő, alkotó tevékenységének a Tiszavasvári Települési Értéktárba történő felvételéhez Készítette: Tiszavasvári Város
Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből
Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára rendkívül kevés Bereg megyére vonatkozó dokumentumot őriz. Ezért is érdemel ki emelt figyelmet
Í Á É ő ő ő ú ú ő ő ő ő ő ő ő ő í ő ő ő ő ő ű í ő ű ő ú ő ű ő ő ő ő Á í í í ő ő ő ő í í ő í ü ő í ő í í í ő í ő í ő í ő ő í í ő ő ü ő í ő í ő ő ő ő í í í ő í ő ü í í ő ő ő ő ő í ü ű ő í í í ő í í ő ő ő
Á Á É É É ö É Ó ú Á ú Á Á Á Á ö Á ő ű ú ö ö ú ű ú É ő ö ú ú ű ö ű ő Ú Ú ú ő ö ö ő ö ö Á ö Á ö ú ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ő ö Á ö ő ö ö ő ú ú ö ö ő ö ö ö ö ú ö ú ö ő ú ö ö ö ö ö ú ö ú ú ö Ú ő ű ő ö
Áprily Lajos emléke Nagyenyeden
Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra
É ú ú ú ú ú ú ú ú ú É É ú ű ú ű ú Ú Ü ú ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Ü ű ű ú É É ű É ű É ú ú ú ű É ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Á ú É ű ű ú ú ú ú ű ű ű ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú Ú ű ú ű ű ú ú ű Ü ú ű
Szakmai beszámoló Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára Levéltári napok 2015.november 24-25.
Szakmai beszámoló Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára Levéltári napok 2015.november 24-25. Pályázati azonosító: NKA 3508/01216 A levéltári nap mindig különleges alkalom, a szakmai kisközösség
ERRATA. 154. o. Hanák Sándor szökésének történetét maga mesélte el nekem. A szerzó
ERRATA Kéziratom szerkesztett változata számomra karácsonyi meglepetésként jelent meg. Ennek tudható be a néhány tévedés, illetve fontosnak tartom az alábbi kiegészítéseket. A szerzó 230. o. Gereöffy osztályparancsnok,
É ú ú Á É ú É ű Á Ú ú ú ú ű ú É ű ú ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ű ű ú Á Á ű É É ú ú ú ú ú ú ű Ü ű ű ű Ö Ú ú Ú ú ű ú ú ű ú ű ű ú ú Ö ű ú ú ú ű ű ű ű ú ú É É ű ű É É ú ú ű Á ú ú ú É Ú ű ú ú ű ú ú ú Ü ú
Tartalomból KEMECSEI VÁROSVÉDŐ EGYESÜLET LAPJA MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE. 2007. III. évfolyam 4. szám. Az alföldi páncéloscsata 1944 októberében
KEMECSEI VÁROSVÉDŐ EGYESÜLET LAPJA Kemecsei Helytörténeti Krónika MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE 2007. III. évfolyam 4. szám Páncélosok a Tiszántúlon Az alföldi páncéloscsata 1944 októberében Levéltári dokumentumok,
1956. október 23-ra emlékezünk- Riport Szendiné Kósa Katalinnal, Kósa Pál lányával
1956. október 23-ra emlékezünk- Riport Szendiné Kósa Katalinnal, Kósa Pál lányával Készítette: Kőrösi Lilla, Lyczba Olaf és Kelemen András Károlyi István 12 Évf. Gimnázium 1041 Bp. Erzsébet u. 69 info@kig.hu
Á ö ü ö ő ö ű ö ú ú ö ú ő ő Á ő ő ö ú ü ő ő ú ő ő ő ő ö ü ő ő ú ő ö ö ü ü ő ö ü ü ö ő ú ő ő ő ö ú ú ö ö ú ő ü ü Ü ő ö ő ű ü ö ú ú ú ö ő ö ő ö ú ö ű ő ő ö ő ö ü ö É É É É Ú É É É É É öö É É ő É ö É
É Ő É é ö í é í é í í Ú é é é í í ő ö ö é É Ó É Á í é ő é í í í Í Í í í É É É í é é í Í é Íő é í é í é í í Í ú é é ű í í é í í Í ö ö ő é ö ö é é í Á ő é é é í é Í ö é é é é é é ö Í ö é é é í í é ö í í
ő Á ú ő ú ő ú ú ú ő ő ő ű ú ű ő ő ú ő ő ő ú Á ő ú ő ő ú ő ő É É ú ő ő Ú ő É ú ú ő ő ő ő ő É ő ő ú É ű ű ű ú ő ő É ő ű ő ő É ú É ú ő ő ű ú ű ő ő ú ú Ú ú Ü ő ű ú ő ű ő ő ú ő ő ő ő ú ő ő ú ú ő ú ő ú ű ű É
É Ú ú Á Ú Ú Á Á Ú ú ú ú Ú ú Á Ú Ü Ü ű ű ú ú ú ú Ü ú Ü Ú ú ű ú É ú Ü ű ú ú Ú É É Á Á Á Á Ü ú Á Á É Ú É ú Á Ü É Ü Ü Ü Ü Á Á ű ú ű ú Ü ű Á ú ű ű ú ű ű ű ú ű ű ű ű ú Ü É ű ú ű Ü ű ú ű Ü Ü Ü ú Ú ú ú ú ű ú ű
Á ű Ú ÚÉ Á Á Ü Ü ű Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü É Ú Ü ű Ü Ü Ö ű ű Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ű Ú ű ű Ú ű ű ű ű Á Ú É Á ű Á É Á Ú ű Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű Á Á Á Á Á É ű Ü ű Á ű ű ű Á ű Ú Ó Á Á ű Ú ű Ü ű Ü Á Á ű ű É
KIRÁLY-TÓ ÓVODA ÉS BÖLCSÖDE 9330.KAPUVÁR ARANY JÁNOS U. 10/A
KIRÁLY-TÓ ÓVODA ÉS BÖLCSÖDE 9330.KAPUVÁR ARANY JÁNOS U. 10/A Tel: 96/242-611 96/241-088 Fax: 96/ 241-088 E-mail: postmaster@kiralytoovoda.t-online.hu Beszámolót készítette: Boros Imréné intézményvezető
ú ő ü ő ő ü ő ű ű ő ü ü ő ő Ü Á ő ü ő ő ü ő ő ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ő ű ű ő ü ő ő ő ü ő ü ő ű ő ü ő ő ő ő ü ü ü ő ő ű ú ü ü ő ő ő ő ü ü ő ő ő ü ő ő ő ő ű ő ú ő ő ü ő ő ü ő ő ő ű ő ő ű ü ü ő
ö ü ö ú ú ö Á Ú ü ö ö ü ű É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ü ü ö ö ö ö ö ü ö ű ü ö ö ű ö ö ö ö ü ú É ö ö ö ö ö ö ö ú ú ö ö ö ö ö ö ú ú ú ú
ó á á á á á ó á ó Á ö é á ó Ú á á á ó Á ö é á á á ó ó ó á á ó á ó Ú á é á ó ü é ü é á á á á ó é é á ú á ó á é ó á ó Ó é á ó é á ó ó á Ó Ö é á ó á ó é é é ü é ó á Ó é é é ó ó ó á ó é é ó á ü ó é á ó é é
É É É É É Ö Á Á É Ő ű ű ű Ü ű ű ű Ú Á ű Ö ű Ú Á Ú ű Ó Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű ű É É É ű É É Ü ű ű É Á ű Á Á Ü Á Ü É Ú Á Ú Ó Ü Ü Ú ű ű Ú Ü Ü ű Ú É Ö ű ű Ü Ó Á Ö Ö ű Ö É É ű ű É ű ű ű Ú ű Ö É Ó ű Ú Ú Ú É Ú Ú
ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ű Ö ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ü Ö ő ő ü É ő ő ü ő Ú üü ő ő Á Á É É Á ü Ú ő Ó ű ő É ő ű ő ő ő ő ő ű É Ö ű Ú Ö É ő ű ü ő ü É É É É É ő É ü ű ő ü űú ű ü ű Ú É ü ű É É É ő Ó ő ű Á ÚÚ ő ő É
ú Á ö ü ö ú ű ü ü ö ö ű ö ö ö ü ö ü ö ű ü ö ú ú ü ü ü ú ö ö ö ű ű ü ú ű ü ö ö Á ö ü ű ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ü ö ö ö Á ü ú ö ö ü ö ö ö ú ö ü ö ö ú ú ü ö ű ö ö ö úö ö ö ö ö ö ű ö ú ö ö ö ü ü ö ú ö ö ú ö ö
ű É ű Á Ü É É ű ű Ű ÓÓ Ü É Ü Ú Ú ű Ú Ö Ö Ü ű ű Ű Ú Ö Ü Ö Ú Ó Ó Á É Ú Ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Ú Ű Ú ű ű Ú ű ű Ú Ú É Á Ú Ú É É ű ű ű Ú ű ű Ú ű Ú Ó É Ű Ó ű Ú ű ű ű Á ű ű Ú ű ű É ű ű ű ű Ó Ú Á Ú ű Á ű Á Ú Ó ű ű Á ű
Á Ó Ö Á É É É É Ő ű Á Ó ű Ö ű ű ű Ó ű Ö Ú Ö Ú ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ü Á ű ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű Ö ű ű Ü ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű ű ű ű ű Á Á ű É ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ó Ü Á É Ű ű ű ű ű Á ű ű ű Á É ű Ú Ó
Ó Ú Ö Ú É Ö É Á ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű Á Ú ű Ü ű ű Ü ű Ó ű ű Ú ű Ö Ö ű ű ű ű Á É Ó ű ű Ü Ö ű ű Ü Ú É ű ű ű ű É Ü Ü Ü É Ü Ü Ü Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú É ű ű ű ű É Ü ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű Ö ű Ü ű ű ű ű É ű Ó ű ű É
ú ú ű ú ú Ú É É Ó ű ű ü ú ü ű ü ú ú ü ü ü ú ü ú ü ü ü ü ú ű ü ü ú ű ü ü ü Á ű ű ú ű ü ü ú ű ü ű ú ü ü ü ú ű ü ü ü ű ú ü ú ü ü ü ű ű ú ü ú ű Ö ú ü ü ü ü ü ú ű Ö ü Ú É ú ú ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ü ú ü ú ü ü
ö ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ö ö ö ö ű ö ü ú ö ö ö ö ű ü ü Ö ü ö ű ű ű ö ú Ü Á Á Á ö ö ú ü ú Ü ö ö ö ö ö ú Ü Ü ö ö Ü ö ü ö ú ö ü ö ü ü Ü ü ű ö ü ö Ü Ú Ü ü Ü ü Ü ú Ü ö ö ü ö ö ű ű ü ö ű Á ö ü ö ö ú ö Ü Á Ü Ő
Ú ű Ú ű ű ű Á ű Ö Á ű ű ű ű ű ű Ö ű Á ű ű Á ű ű ű ű ű Á ű Ú Ü Ü ű ű Ü Ü Ö ű ű ű ű ű Ú Ü ű ű ű ű ű Ú Ó ű ű ű Á É ű ű ű Ű ű ű ű É Á Á Á Á Ó Ó ű Ü Ú Ú Ö Ú ű Ö Ő Ú Ú ű Ó Ő Ú Ö Ö Ő Ű É ű Ó É Á Á ű ű Ú Á É É
É Ó Ö Á ú Á ú ú ú ú Ó ú ú ú ú ű ú Á ÁÉ Á ű ű ú ú É ú É É ű ű É ű Ú ű Ü ú ű ú Ö Ú ű Ö Ö ú Ő ú ű Ö ú ú Ú Ó ú ú ű ú Ö Ú Ü Á Á Á É Ü ű Ü Ö É Á Ü Ó É Ö É ű Ü Á Á Á ú Ü Ö Á É Ü Á ú Ö Ö ú Ö Á ú É É Ö É Á Á Á
ö Á É É ö ö Ö ö ű ö ő ö ő ö ú ü ö Ü ö ö ö ö ü ö ú ö ő ü ö Ú ü ü ö Ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ő ö ú ö ö ü ö ö ö ö ő ő ö ű ö ö ű ö ö ő Ü ö Ü ö ü Ü ö ö ö ú Ó ö ö ö ö ö ő ö ö ú ö ő ö ö ő ő ö ö ö ü ö ö É ö
É É Á É É ó ó ö ű ó ó ó ű ó ö ö ű ó ó ő ö ű ó ó ű ú ö ű ó ó ó ó ö ű ó ó ó ö ű ő ő ő ó ö ű ú ö ó ó ó ú ő ő ü ó ó ó ö ű ű ö ő ó ú ó ö ü ö ű ó ó ö ő ö ó ö ö ő ő ö ó ő ö ő ó ő ó ő ú ú ö ű ó ú ö ő ű ö ó ó ó
Ú ő É ő ű ő ű Á É ő Ó Á Á ő ű ű Á ű Ú É ő É Ú Ö ő ő Á ő ő Á É É Á ő ő ő ő ő ő Á Ó Á É Ú Á Á Á ő Á Á Á Á Á É ő ő ű ő ő É ő ő Á Á Ó Ü Á É Á ő Á ő ő ő Á É Ü ő Á Á ő Ö ő ő Á É ő ő ű ő Ö Á Á Ú Á Á Á É É ő ű
Mikecz Julianna síremléke
KEMECSEI VÁROSVÉDŐ EGYESÜLET LAPJA Kemecsei Helytörténeti 2006. II. évfolyam 4. szám MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE Mikecz Julianna síremléke Móricz Zsigmond út 58 szám alatt található szép új lakóház helyén
Á ú ő ú Ú ü Ö ú Á Ó ú ü ő ő ő ú Ö ú É ú ű ü É ü ú ő ő ő ú ú ü ü Ö Ö ú ő ő ű É ü ü ü ú ő ő ú ü ü ő ő ő ú ü ő Ö ű ő ü ő ü ő ő Á É ő ü ő ü ú ú ő ü ü ü ő ü ő Ó ü ü ü ü ú É ő ü ü ü ú ő ü Ó ü ü ő ú ő ő ü ü ú
JEGYZŐKÖNYV. Községháza tanácskozó terme. igazgatási előadó Tomics Jánosné. pályázó, Diósdról Pradán Ilona
JEGYZŐKÖNYV Készült: Atkár község önkormányzata Képviselőtestületének 2007. szeptember 19-én 15.00 órai kezdettel megtartott rendkívüli üléséről. Az ülés helye: Jelen vannak: Távolmaradását bejelentette:
Á Á ó ő ő ó Ő ó ó ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Ó ó ő ó ó Ő Ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Á Ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Á Ó ó ó Ő ó ó ó Ó ó Ú ó Ó Ó ó Ó Ó Ő ó Ó ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó ó ó Ó ó ó ó Ó Ú Ó Ó ó ó ő ö Ó
Á É ö ö ő ő ő Ú Ü ö ö ő ő ö ú ő ö ő ö ú ü ö Ü Ó ö ö ö ö ö ő ö ú ú ö ü Ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ő ö ü ő ö ő ü Ü Ó Ó ö ö ő Ü Ó ö ő ő ő ő Á ő ő Ü ő ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü É ö ö É Ó ő ő ő ő Ü É ő Ó ő ő
Á ú Ö Ú Á Á ú ú ú ú ü ü ú É ő ú ű ú ü Á É Á Í Á ú ú ú ű ú Ö ú ü ú ú ü ú ú ü ú ü ü ú ü ü ú ú ú ü ű ü ü ü ü ú ü ú ő ő ú ü ű ü ő ú ő ú ü ú ü ő ű ő ő ő ő ő ü ú ú ü ő ü ü ú ő ü ü ü ü ő ü Á ú ő ú ú ú ő Á ú ü
Ó Á É Ő É ő ő ő ó ó ó ó ó ő Ö ó ő ó ü ő ó ő ű ó ó ó ő ő ő ő ő ű ő ó ü ó ő ő ő ő ó ü ó ó ó ű ő ó ő ó ő ú ő ő ü ő ó ü ó ő ő ő ü ó ó ő ő ü ő ó ő ó ő ű ő ő ű ő ó ó ó ó ó ó ő ő ó ó ó ő ó ő ü ó ű ő ő Á ó ó Ó
Á ő ő ő ö ö Ó ő ú ö Á É É ü Ö ő ö ő ő ö Ó ö Ú Ó ő ő ő ö Ö Ú Ú ő Ö ú ö ő ú ú ú Ó ö Ó Ó Ú Ú Ú Ú Ö Ó ő ő ú ő ű ü ő ö ö ö ő ü Ó Ó ő ő Ó ö Ó Ó ü ő ő Ó ő ö ő ő Ó ő ő ő Ú ö ő Ó Ó ő Ó ő Ö ő ö ő ü ü ű ö ö ö Ó ö
É É ú í ö É É í ú É Á Á Á ö í ö í ú í Ö ö ö í í Á ö ö ö í í ö í É í ö ö í í í ö í í í í ö í í ö ö í ö ö í ö í ű í ö ú ű í í ö Ö ö ö í ö ö í ö ö í í í ö É ö ö ú ö ö ö í ö ű í ú ö ú Í É ú ö ö ö É ö ö í Íí
Á Á é é ő ö ó é é é é é ő é é é ő ő ő é ü ő ó ó ó ö ö é é ő é ő é ő ö é é é é é é é ő é ű ő é é é é é ó ő ö é ú ö é ö é é ö ő ó ő ó é ő é ő ő é ő ó ó é ő ő é é ü ő é ó é ö ő é ő é ó ő é é ő é é ő é é é
Prohászka Ottokár: Emlékbeszéd Vasvári Pálról
PPEK 756 Prohászka Ottokár: Emlékbeszéd Vasvári Pálról Prohászka Ottokár Emlékbeszéd Vasvári Pálról mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza állományában.
Családfa. Deutsch Ignácné (szül. Hirsch Leonóra)? 1944. Hadinger Edéné (szül. Hoffmann Hermin) 1870-es évek 1922. Deutsch Ignác?? Hadinger Ede?
Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Deutsch Ignác?? Deutsch Ignácné (szül. Hirsch Leonóra)? 1944 Hadinger Ede? 1945 Hadinger Edéné (szül. Hoffmann Hermin) 1870-es évek 1922
A bíróságok története
A bíróságok története Egri Törvényszék (Eger, Barkóczy utca 1.) 1871-ben Heves megyében a Törvényszék székhelye Eger, a járásbíróságok székhelye pedig Eger, Heves, Pétervására, Hatvan Gyöngyös és Tiszafüred
ű Ö ű ú ű ü ú Á ű Á ű Á ú ű ü ú ú Í ü Á ú Ö ú ú ú ű ú ü ú Ö ú ű ű É ü ű ü ű ű É ü ű Ö ú É ú ú ú Á Á Á Á Á Á ú Ö Á Á Á Á ú ú Á Í Ü Á Á ú ú ú ú Á Á Á ű ü ü ü Ö ű ú Á Á Á É ú Á Á ű ú Ö ű ú ű Ö ű ű Ö ű ű Ö
ü Ü ö ö ö Á ő ö ö ö ü ú ö ő Á ő ö ő ü ú ő ő ő ö ö ö ő ú ő ő ő ö ő ö ű ő ő ő Ú ö ü ő ő ú ú ö ő ö ő ú ú ő ú ö ö ő ú ő ü Ü ö ő É ő ő ü ö ő ú ő ö ű ő ő ü ő Ú ű Ö ü ő ú ő ő ő ú Ú ü ö ő ő ú ő ű ő ö ö ü ö ö ő
ö ő ö Ö ö ó ő ő ő ú ö ö ő ó ü ö ö ő ő ő ő ő ö ő ö ő ó ő ö ő ő ő ú ó ő ö ó ö ő ó ö ő ő ő ó ő ő ő ő ö ö ő ö ő ó ú ö ö ő ő ó ő ő ú ő ü ő ó ö ö ő ő ő ü ö ö ő ó ó ö ő ő ö ő ö ö ö ö ő ő ő ü ű ö ö ő ő ó ö ö ö
Hírújság Tanártájoló 2014. március
Beköszöntő A Tanárképző Központ fontos feladatának tekinti, hogy szoros kapcsolatot alakítson ki a város és az egész régió iskoláival. A meglévő kooperációk mellett keressük az együttműködés újabb és újabb
ú Ö ó ú ó ú Ö ő ü ú ő ó ü ú ő ü ú ő ó ó ó ó Ö ő ü ü ü ü ő ú ű ü ú Ö ő ü ő ó ü ü ü ő ő ő ü ó ő ü ú ő ü ő ő ő ó ó ő ó ó ü ő ó ü ó ó ü ú ó ó ő ú Ö ó ü ó ő ó ő ó ő ó ó ü ó ó ó ó ú ő ü ó ü ú ó ő ü ó ő ő ő ü
Jegyzőkönyv. . az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 2007.május 19-én 10.00 órakor tartott tisztújító Küldöttközgyűlésről
Jegyzőkönyv. az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 2007.május 19-én 10.00 órakor tartott tisztújító Küldöttközgyűlésről A közgyűlés helye: ELTE Fizikai épület 083.sz. előadóterem. 1117 Budapest, Pázmány Péter
Határtalanul! a hetedikesek osztálykirándulása Erdélybe
Határtalanul! a hetedikesek osztálykirándulása Erdélybe A hetedik osztályosok kirándulása 2015. április 14-én hajnal kettőkor indult az iskola előtti buszmegállóból. A csomagok és az ajándékok gondos bepakolása,
Í É ő ű Á ő ő ú ű ő ő ű ú ü ő ú ű ő ú ú ü ő ú ü ú ü ü ü ő ő őü Í ú ű ő É ű Í ű ű ű ü ő ő ű ő ű ű Á Á ú ú ú ú ú Í ő Í ő ü ú ü Ü ő Á ő ő ő Á ő ő ő ű Ü ú ü Á ő ű É ü ú ő ú ü Ö Í É Ü É Ü ú Ü ő ő Ő Á ű ü ő
Albertfalvai Múzeum Baráti Köre
BELEZNAY ANDOR Albertfalvai Múzeum Baráti Köre Szinte a múzeum létrejöttének pillanatában megalakult az Albertfalvai Múzeum Baráti Köre, azaz 1980. március 15-én. Székhelye az Albertfalvai Helytörténeti
DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István
DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának
é é é ú Ü é é ü é é ú é ü é é ü é é é Á é é é é ú é é é ü é ú é é é ű í é é é é é é ü é í é ü é é é é é é é ú é é í ü é é ú í í é é é é ü í ü é é é é é é é í é é é é é ü é é é é é é í é é í ü é ú ü é é
É ü É É ü Á Á Á ö É ú ő í á é ő á á á é é ü é é é é é ú é é ő ü ü é é í á é é é ő ő á é ü é é ü á é ú úá íő ű á ő é ü á á é é é é í üé á ő é é é ü Í é ő á í á é ú á á á é á ö ü Á á ő é é ü á é á á ö í
ú ú ü ű ü ü ú ú ü ű ü ü ú ú ü ü Í ű ű ü ü ü É ú ü ü ü ú ú ú ü ú ű ü ú ü ü Í ü ű ü ü ü Á ű ú ú ü ú Í ü ú Í ú ü ü Í ű Í ü ü É ü ü ü ú ü ü ü ü Í ú ü ű Á ü ü ú ú ü Í ü ű Í ú ú ü ü ü ú ü ű ú ú Á Í Í ú Í Í Í
ö É ö ö ő ő ö ó ó ú ő ó ö ö ő ő ö ö ó ű ű ó ú ó ő ő ö ű ó ő ö ö ű ű ó ú ő ó ó ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ő ö Ü Ü ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ó Ü Ü ó ő ő ű ö ö ű ű ű ű ő ö ó ű ó ö ű ö ó ö ó ö ő ó ö ö ő ó ö ö ö ű Ö ö ö
Ü Á Á ü É ü ü Í ú Í ú É ű ü ű ü ö ö Í ü ö ü ü ö Í ü ö ö ö ú Í ü ö ö ü ű ö ú ö ö ö ú ú ö ű ö ű ü ü Í ü ú ü ú ö ú ú ú ú Ő É É Ü É Á ü ü Í ü ü ö ö ú ö Á Á Ő ü ü ú ú Ö ü ö ö ö ö ú Í ö ú ö Í ö ö Í ú Í Í ü ú
Ü É Á í í Á ü ű í ú í ű ü ü Ö í Ü É Í í ü ü ü ü í ú ü í ü ű í í ü ü í í ü Í ú ú ú ű ü É ü í ü í Í í í ű ú í ú Á í í Ü É í í ú ú ű í í í ü í ú Ö ü ü ü ú ű ü í í í ü ü ü ű ü ü ű í ű Ö í í í ü ú Ü É í ú ú
í ö ö ü ü í ü ö ü ö í ú ú Ö ö ö ü ü ö ö ű í ö ö ü ű ö í ű ö ö ü Á ö í ö í í í í ö ö ű ű í í í í í í ö í Ú í ü ü ö ű ö ö í ú ö ö ö ö ö ö Á í ö ú í ü í ú í ú Á í ú í ú ú Á ü ü í í í ö í í Á ú í ö ö í í ú
Ö ö ö í ö í ű ö ő ú ü í ú ő ő ő ú ő ú ő í ő í Á Ö ő ő í ö ö Ö í É Á Á ú Ú í í í í í ű ö í í í ő ö ü ü ö í í ú í í ö ő ü ú ő ö ö ő ú ú ö ű ú í ő Á ú ú ő ú ű ü í ú ü ü ü ö ő í ő Ö ú ö ö ö ő ü ü ö őí ö ö
Á É ü Ö Á ö ö ö ö ü ö ö ö ü ö ű ö Í Ü ü ö ö ö Ü ö ö ö ö ü ö ö ú ö ö Í ű ö ű ü ö ú ü ü ű ö ö ö Ü ú ú ö ö ö ö ü ü ö ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ű Á ü ü ü ö ü ö ö ü ü Í ö ü ü É ű ű ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö ü ö ö ö ö ü
Kemecse Város Önkormányzata, Helytörténeti Gyűjtemény, Kemecse Sz.-Sz.-B. Megyei Honismereti Egyesület. II. Helytörténeti Konferenciára
KEMECSEI LOKÁLPATRIÓTÁK LAPJA Kemecsei Helytörténeti 2006. II. évfolyam 1. szám MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE Kemecse Város Önkormányzata, Helytörténeti Gyűjtemény, Kemecse Sz.-Sz.-B. Megyei Honismereti Egyesület
ő ő Í ű ő ő ű ő ő ű ő ő É Á ű ő ű ő ő ő ü Á ü ő ű ő ő ő ü ü ő ű ő ő ü ő ú ő ő ő ű ü ő ü ő ü ő ü ő ü ü ő ű ő ü ő ü ő ő ő ő ű ü ű Í Í ő ü ő Í ü ő ü ő ü ü ü ő ü ű ő ü ü ü ü ü ü ü ő ú ü ő ű ő ő ü ü ü ő ő ő
FŐZDE 41 14146/5 CSATLÓSNÉ PUSZTAI FŐZDE 58 14023/2 CSENGERI ISTVÁN FŐZDE 60 14022/3 CZETŐ CSABA FŐZDE 23 14137/6
Név Utca Hrsz ANTAL FENYŐ 51 14252/3 ANTAL PÁLNÉ FENYŐ 49 14252/4 BAKSA TIBOR ERZSÉBET FENYŐ 65 14249/2 BALOGH ZSIGMONDNÉ FENYŐ 31 14257 BARABÁS ANDRÁS FENYŐ 19 14262 BRÉDA MÁRIA FENYŐ 64 14067/1 CSENGERI
Családfa. Pollák Jakabné (szül. Gajdusek Júlia) 1848-1919. Friedmann Sámuelné (szül. Flaschner Pepi) 1851-1882. Pollák Jakab 1839-1913
Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Friedmann Sámuel 1845-1933 Friedmann Sámuelné (szül. Flaschner Pepi) 1851-1882 Pollák Jakab 1839-1913 Pollák Jakabné (szül. Gajdusek Júlia)
ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö
ú Ú Í Ú Ú ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö ü É Í ü Á É Ö Ő ú Ö ű Ő Ő Ő Í Ö ü Í Á Ö Ö Í ű Ő Í É É ü ü Í ü Í Í ű Í Ö É Ö ü É ű ű Ö ü Í Í ü Ö Í ű Ö É Ö ű Ö ü Ő Ő Á Í Í Í Ö Í É É Í ű ü ü ű É ü ű Ö Ö Ö ü Ö Í ü ű
A 12. a osztályfőnöke 8 éven át Nagy Judit volt, aki így foglalta össze az elmúlt éveket:
A 12. a osztályfőnöke 8 éven át Nagy Judit volt, aki így foglalta össze az elmúlt éveket: 2008. szeptember 1-jén 32 kíváncsi, izgatott és talán egy kicsit megszeppent gyerek érkezett az 5.a osztályba.
Á Á Á ö Á ű Á Á ű ő ö ö í É ő í ő ő í ő ö ö ö ü ö ő É Ö ő í ü ü ö ö ő ö ő ő í ő ö ú ü ö ő Á ő ö ö í ö ö ö ö ú ő ú ú ő Í ü ő ő ű ő í ö ú ú ő ő ö ü ő É ö ő ö ö ő ü ö ú ő í ű ö ű ü ö ő í ö ő ő ő ö ő í í ö
É Á í Ú É í ö í ő ú ö Í ö ü Ö ö ü ö Ö ö Á É őí ö ú ő í ő í ú ö í ő ő ö ú Ú ű ő ő Ú ü ö ú ü ö ö ü í Í ú ő í ü ü ő ö ö Ú ú Í Ú ü Ú ö ő ú ö ű ü í Ö Ö ö í ö ő ö ú ő Ú ú Ö í Ú ü í Á í É ő ö ő ö Á ű Ü í ü í
ö ü ö ú ú ö Í Ú ü Í ö ö ü É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ú ü ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö Í Í ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ú ö ö ü ü ú Í ö ü ű ö Í ü Í ü ö ö Í ö ö ö ö ü ü ű ö Í ö ö Ö ú Í ú Í ö ö ö ö ö ö ú ú Á ö ö
ú ű ú ú ü í Ü í Ü ü ö ö ű í ö ű ü ö ö ö ö ö ú ú ü í í ű í ú ű ú ű ú ü ú ö ö ö ö ú ú í ű í ú ö ú ú ú ú ü ü ö ü ü ö ö ö ö ú í ü ö ü ú ö ü ü í ü í ö ü ü í ö í í ö í ú ü ö í í ú ü ö ü Á ü ú ü ö Á ö ö ü ö ü
2012. jan. febr. A Szolnoki KTTE kéthavi túraértesítője túrázóknak. Kedves Túratársak!
2012. jan. febr. A Szolnoki KTTE kéthavi túraértesítője túrázóknak 76. szám Kedves Túratársak! Kérünk mindenkit, akinek módjában áll a személyi jövedelem adója 1%-áról rendelkezni, támogassa ilyen módon
Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai
Dr. Hadnagy Imre József Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Kiállítócsarnok nem lévén a gyűjtemény néhány muzeális tűzoltószere és a hazai tűzvédelem jeles személyiségeinek domborműve az intézménynek