DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

Átírás

1 DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának elnyeréséig Az előző fejezethez képest-mivel a forrásoknak a XVI századtól már szélesebb köre ismert - az egyes események forrásának közlésétől eltekintünk Továbbra is a levéltári, okmánytári forrásokat vettük elsősorban figyelembe, de ezentúl Debrecen történetének, a korszak országos eseményeinek lényeges, átfogó műveit is felhasználtuk Debrecen város történeti kronológiája november 25 I János király a várost és a derecskei uradalmat az Ártándy testvéreknek adományozta 1527 január 27 I János mentesíti a debreceni polgárokat a vámfizetési kötelezettség alól, december I János a sajóládi ütközet után Debrecenben rendezte vert hadát 1528 január vége I János Debrecen melletti téli táborából Kassa visszafoglalására indul október 2 I János Lengyelországból jövet városunkban, a ferencrendi szerzeteseknél szállt meg 1529 Boncz László debreceni polgár megalapította a Szt Erzsébetnek ajánlott kápolnával együtt a későbbi bels ő Ispotálynak nevezett menházat 1530 júlias 15 I János Debrecen várost a neki nyújtott segítségért a vám alól teljesen felmenti Tűzvész pusztította el a Cegléd utcát

2 Ez évben szerezte meg Enyingi Török Bálint a várost zálogtulajdonként Török Bálint Debrecenbe költözteti Bálint nevű papját Ezzel kezdi meg térhódítását városunkban a reformáció Debrecen a Török család tulajdona szeptember közepe I Ferdinánd segélyhada Debrecenbe érkezik 1542 A törökök elől menekülő szegediek egy része Debrecenbe költözik 1544 július 6 A Szapolyai János uralmi területének és híveinek els ő debreceni rész-országgyű lése megkezdte munkáját 1545 június 7 Második rész-országgy űlés Debrecenben 1548 szeptember 12 I Ferdinánd király Debrecen városának részbirtokát Serédy Gáspárnak zálogba adja 1549 szeptember 9 Izabella királyn ő elrendeli, hogy az állami és megyei tisztviselők tartsák tiszteletben a Debrecennek a János király által adományozott kiváltságokat 1550 Egyre több nemes költözik be Debrecenbe 1551 Megkezdi működését Debrecenben Kálmáncsehi Sánta Márton, a katolikusból helvét reformátussá vált pap 1552 május 12 Török János meger ősíti Debrecen város 1552 április 24-én alkotott igazgatási és önkormányzati szabályrendeletét Török János földesúr szabályrendeletben körvonalazta a város önkormányzatát

3 A debreceni katolikus templomok a reformált egyház kezére kerülnek Debrecenben 1216 portát írtak össze - a város lakossága kb fő Protestánsok Szegedr ől Debrecenbe menekülnek Debrecenben megszűnt a római katolikus egyház működése 1555 június 11-Z0 A város a szolnoki szandzsákba került, de a hódoltsági adót még a budai pasának fizeti 1556 december 27 Izabella királynő és János Zsigmond közösen megerősítik Debrecen városának több kiváltságlevelét Kezdetét veszi városunkban a sző lőművelés 1557 Az ötvös céh első említése 1558 Méliusz Juhász Péter Debrecen lelkipásztora Nagy károkat okozó tűzvész pusztított a város déli részén 1561 június 9 János Zsigmond király elrendelte, hogy a Debrecenbe költözött nemesek fizessenek adót november 30 Az antitrinitárius tanokat hirdet ő Arany Tamás nyilvános hitvitát folytat Debrecenben Méliusz Juhász Péterrel Bebek György fegyveresei felégették és kirabolták Debrecent Huszár Gál megalapítja könyvnyomdáját 1562 A húsvéti vásárok idején a törökök felprédálják Debrecent Szabó Miklós debreceni főbíró kiváltságlevelet adott a varga céhnek Török János halála Ez évtől megszűnt a közvetlen idldesúri beleszólás Debrecen életébe Megjelenik Debrecenben Méliusz Juhász Péter fogalmazásában az els ő református magyar hitvallás : Confessio catholica 1563 János Zsigmond meger ősíti a jobbágyok Debrecenbe való szabad költö- július 18 zését 1564 szeptember E hónapban három nagy tűzvész pusztított városunkban Leégett a Szent- András templom is 205

4 Balassa Menyhárt emberei feldúlták a város egy részét Schwendi Lázár csapatai felégették és kirabolták Debrecent 1565 Székely Antal fegyveresei feldúlták, felégették és kirabolták Debrecent az ún régi kastély is Elpusztult Vásári rendtartást bocsát ki a város A város megszerezte Szulejmán szultán oltalomlevelét A református egyház imatermet épít a leégett Szent-András templom északi kápolnájából Felépítik az új parochia házát és a városházát 1567 február A kálvinista irányzat híveinek debreceni zsinata október 13 János Zsigmond oltalomlevelében fogalmazta meg Debrecen adó- és vámmentességét A tatárok első ízben pusztították és dúlták fel városunkat 1568 május 28 János Zsigmond biztosítja a Debrecenben élő nemesek felett a város bíráskodási jogát a királyi személyes bírósághoz való fellebbezés mellett 1569 október 6 János Zsigmond felmenti Debrecent a Bihar megyének szokott adó fizetésétől október 6 János Zsigmond elismeri és megerősíti városunk korábban megszerzett mindenfajta vám- és adómentességét Karácsony György felkelése A fekete embert" Debrecenben végezték ki 1570 Debrecen tanácsa szabályozta a város dolgában tett útiszolgálatok díját : Erdélybe, Budára 3-3 frt, Szolnokra, Kassára 1,50 frt, Egerbe, Diósgyőrbe, Szatmárra 1 frt, Tokajba és Ecsedbe 50 dénár 1576

5 1577 Megjelenik Debrecenben az els ő magyar nyelvű számtankönyv : Arithmetica 1580 Tűzvész pusztított a városban Leégett a városnak a Szent Anna és a Miklós utcától délre eső része 1582 október 22 Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel király megerő síti Debrecen részére adományozott korábbi kiváltságleveleket október 25 Báthori István Debrecen lakosságát jogvédelemben részesíti a hajdúk és más személyek ellenében Szavatolja a polgárok, vagyonát, a heti és országos vásárok szabadságát 1583 január 8 Báthori István elrendeli, hogy a városban lakó nemesek részt vállaljanak a közterhek viseléséből március 30 Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem Debrecen részére a Nagyerd ő, Apafája nevű erdőségeket és a Máta nevű földet a város határain belül az ősi joggyakorlatnak megfelelően a debreceni polgároknak adja új adomány levéllel (nova donatio) május 25 Debrecen bormérési jogot nyert Báthori Istvántól december 15 Báthori István elrendeli, hogy a Debrecenben élő nemesek osztozzanak a városterheiben 1585 A város lakóit az éhínség és a pestis tizedelte 1588 október 25 Báthori István felhatalmazza Debrecen város hatóságát, hogy bármiféle bűnösöket saját hatáskörben üldözhessen és büntethessen, közöttük a hajdúknak nevezett ökörhajcsárokat is Felállítják a kollégium akadémiai tagozatát 1590 A kerékgyártók céhe szabadalomlevelet kapott március 22 Rudolf király a debreceni iparosok által előállított termékek után vám- mentességet biztosít jwius 18 Debrecen népe futásban keresett menedéket a pusztító tatár hordák elől 207

6 1595 A tatárok megölték Kabay Ferenc szenátort Nádasdy Tamás Debrecen alatt szétverte a szolnoki bég seregét 1598 január 12 Báthori Zsigmond megtiltja a hajdúknak, hogy háborgassák a debrece" nieket február 5 II Rudolf átírja és megerősíti Debrecen városának korábbi kiváltság-' leveleit Debrecen Erdéllyel együtt Habsburg fennhatóság alá került Gáspár Benedek és Szabó Péter szenátorok estek áldozatul a tatároknak Ignát András másodbírót a nagyvezér meggyilkoltatta Szappanos Tólcés Tamást a tatárok meggyilkolták február 5 II Rudolf a szappanos céh számára szabadalomlevelet adott szeptember 4 II Rudolf megtiltja, hogy Debrecen lakosságát különböző terhekkel sújtsák szeptember 4 II Rudolf utasítja a város hatóságát, hogy a nagyobb utcák korábban élvezett hetivásári jogát ne korlátozza, mert ez a communitas érdekei ellen van XVII sz elején 1603 március 10 Básta György Erdély császári főkapitánya oltalomlevelet adott Debrecennek 1604 október 16 Bocskai István a hajdúk élén bevonul Debrecenbe A csizmadiák és vargák céhe ketté válik 1605 május 5 Bocskai István megerősítette Debrecen korábbi kiváltságait május 6 Bocskai István a Debrecenben lakó nemesek részére engedélyezi, hogy a személyes felkelés helyett bizonyos számú katonát adjanak, vagy a szolgálatot pénzen váltsák meg 1607 június 19 Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem megerősítette a Debrecenbe költözött jobbágyok helyzetét A tímárok céhe szabadalomlevelet kapott

7 1608 december 8 II Mátyás király kiváltságlevelet adott a városnak a vámfizetés alól 1609 Báthori Gábor fejedelem a szepesi dézsmát a kollégiumnak adomá- szeptember 13 nyozta 1616 április 12 Bethlen Gábor fejedelem meger ősítette városunk polgárait vagyoni és személyi szabadságukban 1617 A budai pasa martalócai meggyilkolták Turi Szabó János és Tóth Lőrinc tanácsnokokat 1619 szeptember Megjelent Debrecenben Bethlen Gábor híres röpirata : Querela Hungariae" Debrecen az erdélyi fejedelem magánföldesúri birtoka 1621 Súlyos pestis járvány szedte áldozatait városunkban halt meg Négy hónap alatt 3000 ember 1624 Debrecen követeit meghívták a gyulafehérvári országgyű lésre 1625 szeptember 22 Bethlen Gábor fejedelem Váradon kelt levelében város részére különböz ő időkben kiadott kiváltságleveleket meger ősíti Debrecen 1628 november 26 Bethlen Gábor fejedelem támogatásával két év alatt újjáépült András templom átadása a híveknek 1631 március Súlyos földrengés volt Debrecenben 1634 Nagy károkat okozott Debrecenben és környékén az aszály

8 1636 I Rákóczi György harangot ajándékozott a városnak 1640 április 26 : Hatalmas tűzvész pusztított a városban Leégett a városháza, a kereskedőknek piacon volt boltjai, összesen 302 ház, 12 szárazmalom és a város kerítésének jó része Megépült az ún Rákóczi-harang számára a Verestoronynak nevezett harangtorony a Nagytemplom délnyugati sarkánál 1648 A kollégium diákjai fellázadtak a bánásmód ellen 1656 február A gyulafehérvári országgyűlésen debreceni küldöttek részt vettek március-április Gyújtogatók több alkalommal súlyos tüzeket okoztak Az akkori város egyharmada leégett 1657 Elkészült a debreceni kollégium második iskolatörvénye 1660 április 30 Szejdi Ahmed budai pasa serege súlyosan megsarcolta Debrecent Martonfalvi György professzor vezetésével a váradi diákok Debrecenbe menekültek jímius 13 A török csapatok rajtaütöttek városunkon Nagyon sok polgárt megöltek, sokakat rabságba hajtottak augusztus Várad 45 napos ostrom után török kézre került 1661 szeptember 1 Vígkedv ű Mihály debreceni főbírót Szinán váradi pasa kivégeztette 1664 Nagy Kállói Fényes István nótárius elkészítette Debrecen város 1664-ik esztendejérő l verses krónikáját 1666 Megjelent Barta Boldizsár Rövid Chronikája 210

9 1667 július 1 I Lipót király a Debrecenben élő görög és más idegen kereskedők részére 12 pontban foglalt kiváltságlevelet adományoz 1671 október 20 Báthori Zsófia Sárospatak földesura a református főiskola épületét és minden vagyonát a jezsuitáknak adományozza, a tanulókat pedig a város elhagyására kényszeríti A diákok tanáraik vezetésével Debrecenbe vonulnak kön3fveikkel és nyomdájukkal Innen tovább vándorolnak Marosvásárhelyre, majd Gyulafehérvárra végén térnek vissza Sárospatakra 1673 A csizmadia céh legényeit az abbahagyott munka folytatására kötelezték 1675 december 6 Strassoldo kassai főkapitány elfoglalja Debrecent 1676 február Strassoldo csapatai tallért sarcoltak a polgároktól Megalakult a molnárok céhe május 6 Súlyos tűzvész pusztított a városban A külső ispotállyal együtt 1900 épület lett hamuvá Megalakult a debreceni diákok önkéntes tűzoltó testülete 1686 február eleje Caraffa generális, felső-magyarországi főkapitány, megsarcolja Debrecent forintot követelt, de ennél jóval többet hajtott be Katonái erőszakoskodásai elól a város mintegy 15 ezer lakosából 10 ezer elszéledt, három ezer házból több mint kétezer lakatlanná vált 1688 Megnyílt Debrecen els ő fogadója a, Fejérló" a Piacz utca (ma Vörös Hadsereg útja) 58 szám alatti Dobozi-féle házban 1689 október 14 I Lipót megerősítette a város eddigi összes kiváltságait 21 >,

10 1690 Galga szultán forint sarcot vett városunkon 1691 december 4 I Lipót a Diploma Leopoldinumban jogait és javainak háborítatlan birtoklását 1692 megerősíti Debrecen összes régi június 6 Heister tábornok csapatai visszafoglalták Váradot a törökökt ől július 23 Sáskák tömege lepte el a várost a veres Torony csak közel- és alig-alig látszott a Sáskáknak sokasága miatt " 1693 április 11 Debrecen elnyeri a szabad királyi város státusát 212