PÁLYÁZAT Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Középiskolája, Szakiskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma 6100. Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos utca 34. Készítette: Ágoston Tibor Pál Kapja: Papp Gyula tagintézmény-vezető főigazgató 70/938-4476 77/738-837 agoston.tibor@gmail.com 1
Tisztelt Főigazgató Úr! A mellékelt vezetői programmal megpályázom a Nemzeti Közigazgatási Intézet honlapján 2016. március 7-én közzétett, a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Középiskolája, Szakiskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma magasabb vezetői álláshelyére meghirdetett tagintézmény-vezetői állást. Minden további egyeztetés, információadás érdekében készséggel állok Főigazgató Úr, a döntést hozó bizottság és az érdeklődők rendelkezésére. Kiskunfélegyháza, 2016. április 2. Ágoston Tibor Pál tagintézmény-vezető pályázó 2
NYILATKOZAT Hozzájárulok, hogy vezetői pályázatomat, a benne szereplő személyes adataimat, a pályázati eljárással összefüggésben a szakértői véleményezők, az értékelők és a döntéshozók részére átadják, sokszorosítsák, felhasználják, azon kívül hozzájárulok pályázatom nyílt ülésen való tárgyalásához. Kiskunfélegyháza, 2016. április 2. Ágoston Tibor Pál tagintézmény-vezető pályázó 3
1. Vezetői összefoglaló A bölcs vezető méltósága a nem-vezetés. Társait segíti: igazán bizonygatni, felettük győzelmet aratni, bennük hibát találni nem akar. Közösséget követi, így akkor sem vesztes, ha másé éppen a szó. (John Heider) 1.1. Célkitűzés A pályázat megírásával az a célom, hogy átfogó vezetői tervet készítsek a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Középiskolája, Szakiskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma számára. Ehhez érzek magamban erőt, szaktudást, motivációt. Van célom, országos szintű kapcsolati tőkém, aminek felhasználásával tovább tudom folytatni az 9 évvel ezelőtt elkezdett munkát. Nagy feladat előtt áll az iskola, hiszen 2015. július 1-én megalakult a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum tagintézményeként kell beilleszkedni Bács-Kiskun megye iparfejlesztését kiszolgáló szakképzési tevékenységébe. A 2013. 08.01.- 2015.07. 01. között megélt KLIK-es időszakot átvészeltük kisebb-nagyobb anyagi-, szakmaszerkezeti-, mentális veszteségekkel, amiket ki kell javítanunk. Ezért az előző pályázatomban vázolt feladatok továbbra is aktuálisak, nem vesztették el jogosultságukat. Ez magyarázza, hogy az előző pályázatomat aktualizálom. Továbbra is fontos a vezető és az alkalmazottak közötti kommunikáció, a konfliktuskezelés, az innováció, a szervezeti működés hatékonysága, az oktatás színvonalának megtartása, fejlesztése, mint fő prioritások. A KLIK-es financiális helyzetünk megváltozása és a gazdasági önállóságunk bizonyos szintű visszaállításában bízva, a belső szervezeti struktúra szintjén, az innovációs pontok folyamatos figyelemmel kisérésében, a régebben alkalmazott és bevált módszerekben illetve a feladatokban résztvevők számának kiszélesítésében látok lehetőséget a megújulásra, a fejlődésre. Új elvárásoknak kell megfelelni vezetőként és tanárként egyaránt. Az eddigiekhez képest is jelentősen nőnie kell az igazgató kommunikációs és menedzseri repertoárjának. El kell fogadtatnia programját a tantestülettel, a fenntartóval, a társ intézményekkel, a civil szervezetekkel, az iskola lakókörnyezetével, és mindezekhez támogatókat is kell szereznie. A tantestületet motiválnia kell, miközben nyitottá kell tennie az innovációra. A konfliktuskezelő technikákat időben és módszereiben alkalmazni nem egyszerű feladat, de egyre fontosabb. A szervezet fejlődése szempontjából fontos a kulcsfolyamatok PDCA logika alapján történő kezelése, a vezetési-, szervezési-, pedagógiai kutatások legújabb módszereinek, eredményeinek használata a mindennapokban, a rendszerszemléletű gondolkodás, a belső ellenőrzés hatékony működtetése és építő jellegű alkalmazása. Professzionális módon kell az intézmény külső és belső kommunikációját felépítenie, szerveznie, működtetnie, a fennmaradás és a versenyképesség érdekében, hiszen a demográfiai hullámvölgyben a tanulók a lábukkal szavaznak, és ha nincs cipőcske az iskolában, akkor nincs szükség tanárra, igazgatóra. Kiemelt feladatként jelenik meg a helyi, intézményi konszolidált légkör megteremtése, mely biztosítja a nyugodt munkavégzést, a biztos megélhetést adó munkahelyi környezetet. Ezt a kreativitás - közös élmény - csapatmunka hármasával kívánom elérni. A fejlesztések feltételrendszerét tanműhelyek bővítésével, tanműhely hálózat létrehozásával és az IKT technika széles körű elterjesztésével kívánom megvalósítani. Gazdasági stabilitásunkat meg kell alapoznunk a vállalkozói tevékenység újbóli kialakításával, oktató kft. vagy iskola szövetkezet létrehozásával, új innovációs stratégia bevezetésével, mely alkalmazkodik a megváltozott gazdasági feltételekhez. 4
Nyitnunk kellett és továbbra is kell a megváltozott munkaképességűek, szociális hátrányban élők, közfoglalkoztatottak képzése felé, mely nem csak ezeknek az embereknek a felzárkóztatásában, munkába állásában eredményes, hanem a gazdasági és pályázati lehetőségek kihasználásával a felnőtt képzés és a felnőtt oktatás területén plusz bevételi lehetőséget is eredményez a bérmunka mellett az intézménynek. Környékünk vállalkozóit, a jó szándékú lakosokat összefogva kell létrehozni a városban egy olyan közösséget, akik támogatják a szakképzés fejlődését Kiskunfélegyházán, ugyanis A befektetőket szervezni kell, azok nem jönnek maguktól. Legfontosabb fejlesztésünknek kell lennie a 40 éve átadott tanműhelyünk felújításának és minden szakma számára szükséges tanműhelyi háttér, a tanműhely hálózat kialakításának a duális szakképzés igényeinek megfelelően, valamint a Referencia intézményi hálózatba való aktív bekapcsolódásnak. 1.2. Kiinduló helyzet - Kiskunfélegyháza város az oktatási ágazat átszervezéséről szóló 40/2007. kt. határozatában 2007. augusztus 1-i dátummal, három középiskola összevonásával létrehozta a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium-t, mely Bács-Kiskun megye legnagyobb szakképző intézménye lett, közel 2700 tanulóval és közel 300 dolgozóval. - 2013.08.01-én kivált a Mezőgazdasági tagintézményünk, majd 2015.07.01-én a Közgazdasági tagintézményünk is az átszervezések következtében. A létrehozott Kiskunhalasi Szakképzési Centrumban így külön, független tagintézményként folytattuk a munkánkat. - A meghirdetett tagintézmény vezetői álláshelyre kettő intézményvezetői ciklusban megszerzett gyakorlat után, belső pályázóként adom be vezetői programomat. - Egyetem utáni közvetlen termelésben szerzett vezetői tapasztalat, közel két évtizedes vállalkozói életút, 33 éves szakképzésben eltöltött mérnök-tanári gyakorlat és igazgatóként 9 éves, intézményi összevonással-szétválással, TISZK létrehozással tarkított szakmai életút sikerei, eredményei és megpróbáltatásai állnak mögöttem. - Az első 100 fő minősítő szakértő között kiválasztásra kerültem, így a kezdetektől részese vagyok a pedagógus életpálya rendszer kidolgozásának trénerként, vizsgáztatóként, szakértőként egyaránt. - A jelenlegi munkatársi közösséget, az intézmény szervezeti felépítését én alakítottam ki, válogattam meg a közvetlen munkatársaimat. Többen 6-7 éve cselekvő részesei, sikerek kovácsai ennek a folyamatnak, és ennek a team-nek a munkáját országos viszonylatban is elismerik, dicsérik, példának állítják mások elé. 1.3. Fő megállapítások - Ez a vezetői program szándéka szerint már minden vonatkozásában az új, korszerű nevelési-oktatási paradigmák integrálását jelenti, és megfelel az új törvényi előírásoknak. - Megállapítom, hogy a tantestület nagy része kész az új, az innovatív, az új pedagógiai módszereket alkalmazó szakmai munkára. - Az iskola eredményei, kitüntetései impozánsak (pl. Az év Szakképző Iskolája, 2009), de a merítési bázis változása miatt szükséges bizonyos beavatkozások megtétele az oktatás, a vezetés minden területén, a minőség megőrzése céljából. 5
- Az intézmény hatékonyságának növelése céljából, a konfliktusok megoldása és a feszültségek csökkentése érdekében céltudatos, integrált intézményi irányításra és professzionális kommunikációra van szükség. - A tantestület egészének pozitív megerősítésre van szüksége és olyan pályamodell kidolgozására, mely motiválja őket az iskola életének megújításában. Ennek a folyamatnak a sikerességét bizonyította a 2013. és 2014-ben megkapott KLIK-es dicsérő oklevél a helyi-, illetve a Megyei Tankerület részéről. - A beiskolázási program átdolgozása megtörtént. Hatékonyabbá tettük a Szakma próba beindításával, a Mentorháló programba való bekapcsolódással és a szakmai programjaink megyeivé, országossá tételével. Az intézmény vonzóbbá tétele ebben a nagy átalakítási folyamatban életbe vágó fontosságú a demográfiai mutatók, a tanulók egyre gyengülő tudása és a szakmák presztízsének romlása miatt. - Végzős diákjainknak olyan piacképes, széles alapon nyugvó tudás biztosítása szükséges, mely megkönnyíti az elhelyezkedésüket. Tanulóinkban ki kell alakítani azokat a kulcskompetenciákat, melyeket most igényelnek a munkahelyek: Elvárt szakmai, mentális kompetenciák az általános, gyorsan alkalmazható cselekvő képesség a problémamegoldó gondolkodás digitális írástudás intelligencia a jó kommunikációt, szakmai idegen nyelvi tudás a kooperációs képességeket, a csapatban dolgozás a fejlődés képessége az önálló munkavégzés a motiváció, elkötelezettség a modern munka kultúra, munkafegyelem 1.4. Következtetések - Bizakodva tekintek az újabb megmérettetés elé, mert hiszem, hogy a vezetés-, a szervezet-, a munkatársak- és a minőség fejlesztésébe befektetett munka meghozza gyümölcsét. - Az intézmény szellemi-, szervezeti- és környezet kultúrája, elhivatott munkatársi közössége biztos háttér egy korszerű, a mai fiatalok fejlődés-lélektani sajátosságait figyelembe vevő program megvalósításához. - Arra a következtetésre jutottam, hogy mind intézményi, mind Centrum szinten feltétlenül szükséges újra gondolni és kiépíteni egy horizontális és vertikális információáramlási rendszert, és ezt mindenkinek el kell fogadnia, tudnia kell kezelni és alkalmazni. - Az intézmény dolgozóival több egyeztetést és megbeszélést szeretnének folytatni a közös munka hatékonyságának érdekében. Ennek érdekében továbbra is törekszem olyan iskola kialakítására, ahol a kollégák biztonságban érzik magukat és ahol jó és konszolidált légkör uralkodik, ahol közösen kidolgozott nevelési és normarendszert, saját etikai kódexet hozunk/hoztunk létre. - A szakmai-, és a velünk kapcsolatban levő intézményekkel, cégekkel közösen fel kell térképezni az igényeket és fel kell ajánlani az erre épülő pedagógiai munkát a 6
szakképzésben, a felnőtt képzésben/oktatásban egyaránt. Tanulóinknak biztosítanunk kell a piacképes tudásához szükséges kiegészítő kompetenciák megszerzésének lehetőségét is. - Meggyőződésem, hogy a vezetői program kitörési pontjainak megvalósításával a negatív tendenciák megállíthatóak, és a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Középiskolája, Szakiskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma továbbra is a régió meghatározó intézménye marad. Megválasztásom esetén sikerorientált, csapatban dolgozni tudó, összehangolt munkavégzésre képes nevelőtestülettel és vezetőséggel szeretnék dolgozni a nem többet, hanem másképpen elv alapján, hogy így folytathassuk az új körülményekhez igazodva rendszerünk finomra hangolását. Tisztelettel kérem a véleményező munkatársaimat és a döntéshozó bizottságok tagjait, hogy az előző ciklusokban megfogalmazott vezetői programjaimat szembesítsék az eredményekkel! 7
2. Bevezetés Egy intézményben nem elegendő, ha az egyének tevékenykednek benne. Ettől mozaikra hullhat szét a munka, s bármilyen színesre csiszoltuk is az egyes mozaikot, értékessé csakúgy válhatnak, ha egységes képpé illeszkednek. (Kerékgyártó Imre) Egyetemi tanulmányaim befejeztével kerültem ki a magyar mezőgazdaságba. Üzemeltető gépészmérnökként dolgozva megismerhettem a szakmámat teljesen alulról építkezve, tapasztalatokat szerezve. 1983-ban kerültem vissza régi Alma Materembe, a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskolába, ahol mérnök-tanárként végig tanítottam a szakképzés minden lehetséges variációját. Közben vállalkozóként is tevékenykedtem és szereztem tapasztalatokat, kapcsolatokat. Szakmai tudásomat folyamatosan fejlesztettem és így lettem az elméleti munkaközösség vezetője, szakmai-, és érettségi vizsgák elnöke. 2007. hozta számomra a nagy kihívást, mikor Kiskunfélegyházán összevonásra került a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, a Közgazdasági Szakközépiskola és a Kossuth Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. Az intézmény vezetőjeként hasznosíthattam a mezőgazdasági gépészmérnöki végzettségemet, őstermelői gyakorlatomat, a mérnök-tanárként megszerzett gépgyártástechnológiai tapasztalataimat, a vállalkozói múltamból származó ismereteimet és a tanügy igazgatási érdeklődésemet. Jelenleg is több területen vagyok szakértő és vizsgaelnök. Aktívan dolgozom a Bács- Szakma Zrt Felügyelő Bizottságában. Mi a vezetői motiváció? Talán nem is lehet meghatározni. Az első gondolat az érzelmi kötődés az iskolához, a tenni és javítani akarás a mostani helyzetben. A második a bizonyítás vágya, az önmegvalósítás. Nagyon sokat dolgoztunk, szép eredményeket értünk el, büszkék lehettünk tanítványaink sikereire az SZKTV versenyeken. Számtalan pályázatban vettünk részt, foglalkozunk a hátrányos helyzetű (AJKSZP, Dobbantó), és a tehetséges (tehetségpont) fiatalokkal. Az Év szakképző iskolája, 2009. és az SZFP-II dicsérő oklevél kötelez minket a munka folytatására, amihez már megszereztük többek között az Innovatív iskolák szövetségének tagságát, a TÁMOP 3.1.4. keretén belül alkalmazzuk a kompetencia alapú oktatás teljes módszertanát, illetve a TÁMOP 3.1.7. pályázatban elnyerte mindhárom tagintézményünk a Referencia intézmény megtisztelő címet. Kiépítettük külföldi kapcsolatainkat, tanulóink a Mobilitás program és az Erasmus+ program keretében Magyarországon és külföldön is tanulnak, végzik szakmai gyakorlatukat Németországtól Romániáig bezárólag, illetve nyitunk új országok felé is. (Olaszország, Franciaország) Nagy kihívás volt a nehéz gazdasági helyzetben, a megszorítások közepette végezni a minőségi szakképzési feladatokat, mikor sokszor anyagra sem volt pénz. Ennek ellenére minden évben kijöttünk a finanszírozásból. Megválasztásom esetén mindent megteszek, hogy ne sérüljenek a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum, a város és az iskola érdekei, és továbbra is a csúcsminőségű technológiák, a modern műszaki szemlélet (AIPA tagsággal) megjelenésének színtere legyen az iskola, ahol a környék vállalkozói mindent megtalálhatnak, ami a versenyképességük megőrzéséhez szükséges. 8
3. Az iskola rövid története 3.1. A Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola története 1885. február1-jén kezdődött meg a tanítás a jogelőd intézményben, a KIS-KUN FÉLEGYHÁZI ALSÓFOKÚ IPARISKOLÁBAN, az egykori Fehér iskola termeiben. A kor igényeit kielégítő 23 szakma (például ács, lakatos, órás, talyigás) 164 tanoncának az elméleti képzése folyt itt heti 7 órában. 1886-ban már a kereskedők oktatása is megkezdődött, a két iskolát egyesítették Kis-kun-félegyházi Alsófokú Kereskedelmi és Ipariskola néven. A két oktatási intézmény 1892-től aztán újra önállósult. A tanulók három osztályt végeztek, a létszám általában 150-170 fő volt. Az ipariskolában az oktatás színvonala a helyi lehetőségek szintjén megfelelő volt, a Kecskeméti Iparkiállításon többször is jutalmazták az intézményt (például 1901-ben aranyérmet kapott). Önálló, saját épületbe 1909-ben költözött. A lányok szakmai oktatása 1925-től kezdődött, nekik kezdetben 7 szakmát tanítottak (például szabó, kalapos, fényképész).1936-ban újjászerveződött a szakoktatás, 5 alapszakma köré csoportosítva (cipész-, építő-, fa-, szabó-, fémipar).a második világháborút követően az oktatás szocialista átalakítása fokozatosan történt, kezdetben csak kisebb változtatásokkal. 1947-ben kezdte meg működését a Petőfi Sándor Tanoncotthon, 20 férőhellyel. 1948-ban az államosítás után az intézmény a Kiskunfélegyházi Állami Iparos Tanonciskola nevet kapta. Az 1949-ben megjelent IV. törvény gyökereiben változtatta meg a szakképzést, megkezdődött a szakembergárda kinevelése a nagyipar számára, kezdetét vette a tanerők speciális kiképzése, kiadják az első tanterveket, szerveződni kezdenek a mai értelemben vett szakiskolák. A helyi ipariskolában is a következő tanévtől már főállású, ide kinevezett pedagógusok tanítottak. A város ipari fejlődésével párhuzamosan a tanulólétszám kisebb nagyobb visszaesésekkel, de egyre nőtt, nagyobb férőhelyre volt szükség. Az új épület 1969-re készült el, akkor költözött az intézmény a mai helyére, a Kossuth utca 34. szám alá. 1972-ben megkezdődött az oktatás a Szakmunkások Szakközépiskolájában, ez 1983-ban levelező tagozattá alakult, 1998-tól pedig esti tagozatként működik. 1976-ban átadták a 200 férőhelyes kollégiumot és 120 munkahelyes iskolai tanműhelyt. 1984-ben megkezdődött a cipőipari és ruhaipari technikusképzés levelező tagozaton. A tanulólétszám növekedése okán (1100 tanuló) 1987-re elkészült az új épületszárny 5 tanteremmel és 4 csoportszobával. 1990-ben vette fel az intézmény Kossuth Lajos nevét, ugyanebben az évben indult meg az IPOSZ képzés. A rendszerváltás és a privatizáció hozta változások miatt a gyakorlati oktatást az iskolának kellett átvállalnia. Az eddigi 200-250 tanuló helyett közel 600 tanuló számára kellett gyakorlati helyet biztosítani. Ekkor alakult a Tanépítés-vezetőség is. A város a Molnártelepi, volt KUNÉP tanműhely megvásárlásával segítette a feladat megoldását. 1991-ben újraindult a kereskedő szakma oktatása (élelmiszer- és vegyi árukereskedő néven). 1993- ban a végzett szakmunkások számára intenzív tagozat létesült (nappali tagozaton 2 év alatt érettségizhettek le a szakmunkásképzőben folytatott iskolai tanulmányaik beszámításával). 1998-ban a Világbank támogatásával humán és közlekedési szakmacsoportban szakközépiskolai osztályok kezdték meg működésüket, és ekkor indult a 9-10 osztályos alapképzés is. 2000-ben a Budapesti Gazdasági Főiskola kihelyezett tagozataként kezdte el működését a felsőfokú szakképzés, az AIFSZ. 2002-ben ECDL vizsgaközpont alakult az iskolában. 2004-ben nyelvi előkészítő osztály indult a kereskedelem-marketing szakmacsoportban. 2006-ban a zsúfoltság csökkentése érdekében a tanműhely tetőterében 9
4 tanterem (benne korszerűen berendezett közlekedési, kereskedői, mérőszobai kabinet) létesült, az építési munkálatok nagy részét a tanulók végezték. 128/2007. képviselő-testületi határozat: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete 2007. június 7-én tartott ülésén Előterjesztés alapító okiratok módosítása és az új nevelési, oktatási intézmények alapító okiratának elfogadása tárgyában napirenden megszüntette a következő iskolákat: Göllesz Viktor Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola, Közgazdasági Szakközépiskola, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola és létrehozta a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium nevű új nevelési-oktatási intézményt, elfogadva az alapító okiratát. Összevonás kezdete: 2007. augusztus 1 Tagintézmények: - Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola - Közgazdasági Szakközépiskola - Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola 3.2 Szakmai munka - 2007. szeptember 1-től kibővített vezetői ülésen meghatároztuk azokat a munkaközösségeket, melyekre mindenképpen szükség van. - Bevezettük az áttanítást - Iskolapszichológus, pszicho pedagógus és fejlesztőpedagógusok alkalmazása, ilyen irányú képzések támogatása - Jelentős mértékű tanári továbbképzés zajlott az iskolában - Jelentősek a megyei és országos versenyeken elért eredmények, mind szakmai, mind sport vonalon - Arany János Kollégiumi Szakiskolai Programban résztvevő diákok száma évről évre emelkedő tendenciát mutat, ennek függvénye az elnyert támogatási összeg, ami a következők szerint alakult. 2008/2009 20 fő 20.000.000,- forint 2009/2010 45 fő 45.000.000,- forint 2010/2011 70 fő 57.750.000,- forint 2011/2012 90 fő 111.019.000,- forint 2012/2013 98 fő 99.470.000,- forint 2013/2014 96 fő 95.315.000,- forint 2014/2015 102 fő 98.537.000,- forint Tanulói eredményesség érdekében kidolgozott, alkalmazott módszerek, jó gyakorlatok - Patronáló tanárokkal való együttműködés 10
- Felzárkóztató és pótvizsgára felkészítő hétvégék - Egyéni fejlesztési tervek (a szakiskolai mérések és megfigyelések valamint az OKM eredményeinek figyelembe vételével) - Mediációs helyiség kialakítása a kollégiumban, AJ-s terem az iskola épületében - A programba pályázó tanulók átfogó megismerése (nyílt hétvége környezettanulmány gólyatábor túlélőtábor bemeneti mérések) - Havi kontaktórák a szakiskolai osztályfőnökökkel, szaktanárokkal és szakoktatókkal, mentortanárokkal Szakmapróba Szülők iskolája Szakmacsoportos/fejlesztő tanulószoba Kolimpia Targoncavezetői tanfolyam/jogosítvány szerzési lehetőség/2. szakma Identitás-arculat hétvégék Mérés-értékelés feladatterve: tanulási kompetenciák és kompetenciaháló, szakmai kompetenciák, neveltségi kategóriák és önreflexív képességek - Kihelyezett pályaorientációs foglalkozások általános iskolásoknak: 1.félév: 8. évfolyam, 2. félév: 5-7. évfolyam - Szakmák éjszakája - Szakkollégiumi műhelyek működtetése: művészetek (rajz, grafika, tánc, irodalom, népművészet), sport (labdajátékok, úszás, dzsúdó, jóga, kerékpározás, lovaglás), hobby: wii-u, x-boksz, háztartási ismeretek (főzés), nemzetközi kapcsolatok (Erasmus+) - NTP-k megvalósítása: népi mesterségek, sportágak népszerűsítése, szakmai kompetenciák fejlesztése, Kollégiumi SZÍN-TÉR - Speciális Szakiskola Az intézmény tevékenységét a Kun utca 2. alatt folytatja. Kiskunfélegyházán 1948-ban nyílt meg az első gyógypedagógiai osztály. 1969-ben a kibővült számú tanulócsoportok önálló épületbe költöztek az Arany János utcába. 2000 nyarán a város tanulói létszámának csökkenése miatt a képviselőtestület megszüntette a Bajcsy-Zsilinszky Endre Általános Iskolát. Ezt az épületet kapta meg az iskola, mely 2001. novemberében felvette a Göllesz Viktor Speciális Általános Iskola, Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat nevet. A 2007-2008-as tanévtől a speciális szakiskola előkészítő 9-10. osztálya és a 11-12. szakképző évfolyama a Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Kossuth Lajos Középiskolája és Szakiskolája részévé vált. A 2013/14-es tanévtől indítjuk az előkészítő osztályunkat, majd ezt követően a 2014/15-ös tanévtől megkezdtük a Kun utcai feladatellátási helyen is azoknak a szakképesítéseknek a képzését, melyek komplex vizsgával végződnek. Jelenleg még kifutó rendszerben kőműves és burkoló szakképesítésre is készítünk fel. A speciális szakiskola jövőjét tekintve szükség van az épület felújítására, internet hálózat kiépítésére. A tantermek felszereltsége jónak mondható. Tanulóink az elmúlt években sikeresen szerepeltek a Szakma Kiváló Tanulója Versenyen 2010/2011-es tanévben kőműves szakmában I. és III. helyet, a 2014/15-ös tanévben élelmiszer-, vegyiáru és gyógynövény eladó szakmában III. és V. helyezés. Szépíró versenyen 2013/14-es tanévben megyei I. hely, 2015/16-os tanévben megyei I. hely. A katasztrófavédelmi vetélkedőn tanulóink minden évben sikeresen teljesítenek. 11
A 2013/14-es tanévtől kezdve KYU vizsgát szervezünk tanulóinknak. Minden tanévben szabadidős programokat, versenyeket szervezünk szavaló verseny, UNO bajnokság. Az idei tanévtől kezdve a sport poharak rejtelmeibe vezetjük be tanulónkat. Pedagógiai, szakmai értelemben a piac igényeinek megfelelően elképzelhető nyitás más fogyatékossági csoportok felé is (autizmus spektrum pedagógiája, értelmileg akadályozottak pedagógiája, látássérültek pedagógiája). - HÍD-I és HÍD-II. Reintegrációs képzést 2008/2009-es tanévben elindítottuk, a szakképzést előkészítő kettő osztállyal. Jelenleg a HÍD-I és a HÍD-II programra is van engedélyünk. Itt a Dobbantó programban megszerzett tapasztalatainkat hasznosítva zárkóztatjuk föl a 8. osztályt nem végzetteket és juttatjuk el Őket a szakmaszerzéshez szükséges kompetenciák meglétéhez. - Digitális Középiskolát az Apertus Közalapítvány segítségével és irányításával indítottuk 2010-ben, 40 fővel. Azóta folyamatosan képezünk hallgatókat, de most már szakközépiskolaként. Terveink között szerepel a szakképzésre való kiterjesztése. - Digitális középiskola 2015. 62 fő - Felnőttképzésünk évről-évre fejlődik, és jelentős bevételt hoz. (2007. év 4.311.200,- 2008. év 9.110.100,- 2009. év 3.016.000,- 2010. év 9.022.089,- Ezüst és Aranykalászos tanfolyamok, Zöld könyves tanfolyam, virágkötő tanfolyam, tej és tejtermék feldolgozó tanfolyam, ECDL és EBCL tanfolyamok stb.) 2013-tól minden évben megyei Bázis iskola -ként szervezzük a közmunkások Újra tanulok programját, ahol 400-1300 fő között végeztek és szereztek rész-, és OKJ-s szakképesítést. - Év Képzések száma Létszám Képzési költség Elméleti óraszám Gyakorlati óraszám 2012. 3 60 5.979.600 107 303 2013. 64 1318 131.011.743 6254 10339 2014. 25 433 67.173.264 2908 5782 2015. 27 415 36.401.510 1748 3475 2016.04.01. 2 20 2.260.632 216 264 Megszereztük az Akkreditált felnőttképzési Intézményi cím mellé a Vizsgaközponti kinevezésünket is 2015-ben. Felnőtt oktatás bevezetése sem érte váratlanul iskolánkat. Felkészültünk, beiskolázási tevékenységünket növeltük, így elértük, hogy a mi iskolánk majd annyi tanuló képzését kezdte meg, mint másik Centrumok összesen. Felnőttoktatás szakmai képzés 2015/2016 tanév Szakma megnevezése Létszám Hegesztő 22 fő Kereskedő 8 fő Kisgyermekgondozó,-nevelő 16 fő Karosszérialakatos 12 fő 12
CKC gépkezelő Autószerelő Autóelektronikai műszerész 13 fő 14 fő 17 fő Országos elismeréseink: - Akkreditált felnőttképzési intézmény 2007-től - 2009-ben az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettől iskolánk elnyerte az Erőszakmentes egészségtudatos iskola elismerő címet. - BKM Kereskedelmi és Iparkamara az Év szakképző Iskolája címet adományozta intézményünknek 2009-ben. - Elismerő oklevél az SZFP II-ben végzett munkáért 2010-ben - Intézményünk Kossuth kollégiuma és Speciális Szakiskolája jogosult a Tehetségpont cím viselésére 2011-től. - Bács-Kiskun megyei tehetség hálózat tagja. - Innovatív iskola 2011. - Microsoft innovatív iskolai programban való részvételért 2013. - Referencia Intézmény Az előminősítés után 2012. márciusában mindhárom tagintézményünk megkapta ezt az országos elismerést kifejező címet. - Helytállás az országos szakmai és tanulmányi versenyeken, sport rendezvényeken. - KLIK dicsérő oklevél 2014. és 2015. évben Megnyert pályázatok: - SZFP II - AJKSZP - Dobbantó - TÁMOP 3.1.4. (kétszer) - kolloka - TÁMOP 3.2.9. - Mobilitás (belföldi és külföldi) - Gyermeknyelven az erőszakmentességről (OFI) - Útravaló Macika program - Határon Túli Magyar Oktatásért - TÁMOP 3.1.7. Referencia intézmény mindhárom tagintézményünk - Béres Egészség Hungaricum tanszoba kialakítás - HEFOP 3.1.3./b - NTP-OKA-XVI (Speciális Tehetségpont) - Támop 2.2.5. A 3 éves szakképzés bevezetése - Támop 2.1.6. Újra tanulok (közmunkások képzése). - Támop 3.3.10. Esély a biztosabb jövőéért. - Tiop 1.1.1. Informatikai eszközök beszerzése. - Támop 3.3.15. Te-is program - Decentralizált pályázat eszközbeszerzésre. - NTP pályázat 2015-ben (5 db) - Erasmus+: Mesterségek északon és délen. (Olaszország, Ausztria) 13
Egyesületi tagságaink: - Műszaki Oktatói (Kamarai) Egyesület tagság, Gyakorlati Oktatási Bizottság központja a Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola vezetője Ágoston Tibor igazgató úr, aki az elnökségnek is a tagja. - AIPA (Alföldi Regionális Iparfejlesztési Klaszter) tagság Részvétel a rendezvényeken, 5 új OKJ-s szakma bevezetésében részvétel. - Innovatív Iskolák Szövetsége tagság - Magyar Szakképzési Társaság (MSZT) - Tehetség hálózat, melyet 2016-ban újra szerveztünk. A szakképzési szekció az iskolánkban van, képviselője: Ágoston Tibor tagintézmény vezető. Kollégiumi élet Az iskolához szervesen kapcsolódik - egy telephelyen helyezkednek el- a 208 férőhelyes kollégium. Fontos és népszerű a tanulók között, mivel a tanulók közel fele bejáró vagy igénybe veszi a kollégium szolgáltatásait. Az épület 2007-ben felújításra került, de azóta is bővítjük, fejlesztjük, hogy családias, diák központú legyen. A tanulói összetétel elég heterogén, amit a 208 fős férőhelyre számított 268 fő is bizonyít. A Kossuth kollégiumban a 2008/2009-es tanévben indítottuk az első csoportot az Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Szakiskolai Programjában. Az országban 7 olyan kollégium van, amely működteti a HHH AJKSZP programot. A hétből egynek lenni nemcsak a kollégiumnak dicsőség, hanem a Kossuth Tagintézménynek, sőt a városnak is. Az alkalmazott pedagógiai munkában, a szervezésben a kooperativitásra és a projekt alapú oktatásra építünk. Tanáraink igen széleskörű képzésekben vettek részt, sőt speciális szakemberekkel is megtámogattuk munkájukat. A régi alapokra új, kollégium 2.0. -ás projektet építettünk, így az inkluzív pedagógia illetve az esélyteremtés felzárkóztatás - tehetséggondozás hármas egysége jelen van a minden napokban. Igyekszünk teljes emberré nevelni tanulóinkat, természetesen a szülők aktív bevonásával. Célunk a szakkollégiumi cím megszerzése. A kollégiumnak és a szakiskolának a többlet feladatokat az elfogadott feladattervek alapján kell ellátniuk. A kollégiumi feladatterv kilenc, törvényben rögzített kulcsfolyamatokat, pedagógiai célokat, célindikátorokat, pedagógiai feladatokat, tevékenységeket, azok ütemezését, célés tevékenység indikátorait tartalmazza. Ezek a következők: 1. A tanulók felkutatásának, beiskolázásának folyamata. Közel 300 főt szondázunk. 2. A felkészítés folyamata a programban való részvételre. 3. Bemeneti mérés folyamata. 4. Egyéni fejlesztés folyamata. 5. Egyéni fejlesztés eszköz rendszere. Pl katonai kiképzés az első hetekben. 6. Pedagógiai, módszertani környezet és kultúra. (kooperatív technikával megtartott csoport foglakozások, projekt módszer, családi hétvégék, KOLLIMPIA szervezése) 7. A tanulói mérés-értékelés folyamata. 8. Pályaorientáció 9. Az AJKSZP folyamatos fejlesztése. (Horizontális tanulás, workshopok, pedagógusok egyéni képzése, mentor tanári képzés) 14
A 2011/2012 tanévben egy pályaorientációs osztályba helyeztük el a gyerekeket, a pedagógiai munka és a napirend kialakításának megkönnyítése végett. A csoport eredményei figyelemre méltóak. A lemorzsolódás egy-két fő évente, a bukások száma kb. fele a kontrol osztályénak, sőt 2011/2012 tanév első félévében bukásmentes lett az osztály Lemorzsolódó tanulók aránya, lemorzsolódás oka: Tanév Lemorzsolódók Lemorzsolódás oka száma aránya 2008/2009 0 0 % - 2009/2010 0 0 % - 2010/2011 3 4,29% Iskolai tanulói viszony megszűnése 2011/2012 4 4,76% Iskolai tanulói viszony megszűnése 2012/2013 2 2,04% Iskolai tanulói viszony megszűnése 2013/2014 2 2,08% Iskolai tanulói viszony megszűnése 2014/2015 9 8,41% Iskolai tanulói viszony megszűnése 2015/2016 Összesen 20 3,08% Évfolyamonként 25 főre van támogatásunk, de mi 30 főt veszünk fel a lemorzsolódások pótlása miatt. Ez a pénzügyi stabilitás feltétele. Programba pályázott, felvett tanulók (2008-2016) Tanév Pályázók létszáma Felvettek száma Pályázati létszám Ellátásban részesülők száma 2008/2009 20 20 20 2009/2010 32 25 25 + 5 2010/2011 40 25 25 + 5 2011/2012 59 25 25 + 5 2012/2013 43 25 25 + 5 2013/2014 52 26 26 + 5 2014/2015 58 26 26 + 5 2015/2016 48 26 26 + 5 2016/2017 47 (72) Összesen 356 (1,8) 198 233 15
4. Az iskola külső és belső kommunikációja Az iskolai kommunikációnak a célja az intézmények gondolkodásában, természetesen a tanuló képzésének, oktatásának, fejlesztésének, nevelésének alárendelve, mint eszköz jelenik meg. Gyakorlatias célokat is találhatunk, például azt, hogy az intézményből kilépő tanulóknak a munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez hogyan lehet tényleges segítséget, információkat adni, mivel ez is része lehet az iskola kommunikációjának. Azaz az iskolának a továbblépési lehetőségekkel is tisztában kell(ene) lennie, és mint kommunikációs csatorna közvetíthetné a hiteles információkat, valóban konkrét címekkel, kapcsolattartó személyekkel. Az iskolai kommunikációt meghatározza: - intézmény szervezeti felépítése - iskola kommunikációs szervezettsége - iskolai demokrácia - a munkahelyi hierarchia demokratizmusa 4.1. Az iskola belső kommunikációjának jellemzői - Alapvetően hagyományokra és szokásrendre épül. Szóbeliség és papíralapúság jellemzi. Sajnos a fokozott ellenőrzések igénylik a papír alapú dokumentálást. Ennek ellenére mi e-mailben küldjük ki az utasításokat, mert az visszakereshető, sőt a netet használjuk bizonyos dokumentumok mentésére is. - Az iskolák belső szervezete alapvetően hierarchikus, ebből következően maga az információrendszer is az, és az irány fentről lefele való irány: fent az iskolavezetés, az igazgató, lent a tanár meg talán a tanuló. Nálunk a heti, rendszeres operatív vezetői értekezlet biztosítja a horizontális kommunikációt 4.2. Az iskola külső kommunikációjának alapkérdései - Nagyon lényeges, hogy az iskola külső kommunikációját működtetni bizonyos értelemben egy külön szakma, ami ideális esetben egy külön állást is jelenthetne, akár a könyvtáros vagy a gyermekvédelmi felelős stb. A pályázatírással vagy más feladatokkal összekapcsolva, de alapvetően az iskola külső megjelenéséért, külkapcsolataiért felelős munkakör kialakítása ma már igen szükséges szinte minden iskolában. Nyilvánvaló azonban az is, hogy ilyen állás finanszírozását ma Magyarországon az iskolák nem engedhetik meg maguknak. Ugyanakkor a feladat egyre markánsabban fogalmazódik meg. - Az alapkérdés: tud-e kommunikálni, tud-e vonzó arculattal megjelenni az iskola? Ki és hogyan kommunikál, mint iskola? Természetesen valaki mindig képviseli, megjeleníti az iskolát. Ez a feladat az igazgatóra marad, mert sok bonyodalom származhat a meggondolatlan nyilatkozatokból. - Már évek óta beszélünk a nyitott iskoláról. (Létezhet-e egyáltalán zárt iskola?) Mit jelent a nyitottság kommunikációs szempontból? Alapvetően azt, hogy minél átláthatóbb legyen az iskola tevékenysége, minél látványosabb legyen az, amit csinálnak. Ez nálunk mindhárom tagintézményünkben a nyílt szakmai napok feladata. 16
- Pályázatfüggőség van, és a pályázatoknak egyik nagyon fontos eleme az, hogy minél nagyobb, minél több együttműködő partnerrel tegye ezt meg, illetve minél átláthatóbb legyen az iskola, az itt folyó munka. - A külső kommunikációnak egyik nagyon fontos eleme az arculat, ahogyan az iskola megjelenik. Nincs más lehetőség, mint az, hogy az iskola kitalálja a maga arculatát, hogy hogyan is néz ki a külső szemlélő számára. Ezért van új honlapunk, céges levélpapírunk, egységes névkártyánk, összevont iskolai emblémánk, iskolai pólóink stb. - Elég széles kapcsolatrendszerekről lehet beszélni iskolánkkal kapcsolatban. Kötelező körök : a fenntartó, a szülők, a különböző szakmai szervezetek stb., de mindenhol ott látható a helyi jellegzetesség, az, amit a helyi feltételrendszerben hozzá tudunk tenni, és amilyen irányú kapcsolatokat szeretnénk még működtetni, amire szükségünk van. Nyilvánvaló, hogy széles kapcsolatrendszer nélkül nincs sikeres iskola ma Magyarországon. 4.3. Az iskolai kommunikáció dilemmái - -. Ezt az iskola mérete és a technikai felszereltsége, valamint az ott dolgozó pedagógusok gondolkodásmódja meghatározza. - Az iskolák belső kommunikációjának egyik alapvető kérdése, és a pedagógiai munka minőségét is meghatározó kérdés, hogy létezik-e szakmai kommunikáció a tantestületen belül. Nem csak néhány szaktanár diskurzusára kell itt gondolni, hanem elsősorban a rendszeres szakmai témájú eszmecserékre, esetleg aktualitástól függetlenül. Nálunk a kontaktórák rendszere már bevett gyakorlat. - Az intézményi kommunikációnak minta jellege is van, vagyis ahogyan az intézmény kommunikál, akár a belső kommunikációra gondolunk, akár kifele, minta azok számára, akik abban az intézményben tanulnak. - Fontos kérdés az is, hogy hogyan kommunikálnak egymással a tanárok különösen a diákok előtt. Egy demokratikus légkörű, szellemiségű oktatási intézményben a demokratikus játékszabályokat tiszteletben tartó, azt komolyan vevő és működtető iskolavezetés biztosíthat egy olyan hétköznapi kommunikációs gyakorlatot, amelynek a megélése életre szóló tapasztalatszerzést jelenthet a diákoknak. - Fontos téma: a kommunikáció a tanórán és az információkezelés problémái. A tanári kommunikáció az iskolai kommunikáció magva, és mint ilyen, önmagában is számtalan problémát rejt magában. 4.4. Néhány tanulság Az intézményen belül nyilvánvalóan több irányú kommunikációnak kell, kellene működnie az információk szabad áramlásával, áramoltatásával, valamint a szakmai (formális és nem formális) párbeszédeknek az állandó napirenden tartásával. Ehhez természetesen meg kell teremteni a közös szakmai nyelvet és a megfelelő légkört. Nagyon jól tudjuk, hogy egy iskolán belül az évek során kialakul egy szakmai nyelv, amelyet a régebben ott dolgozók alakítanak ki. Ez igazából része az iskola (szakmai) hagyományrendszerének. Ennek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, mivel többek között ez lehet a helyi innováció forrása. A külső szemlélő számára az iskola akkor látható jól vagy jónak, ha átlátható. Ennek biztosítása nemcsak az iskola iránt érdeklődők számára fontos, hanem minden pedagógus 17
érdeke is. Világos, egyértelmű, megérthető módon kell kommunikálni az iskola pedagógiai szemléletét és napi gyakorlatát. E nélkül néha elrettentőnek tűnhet egy-egy oktatási intézmény. (Arról már nem is szólva, hogy minél kevésbé átlátható, minél kevesebb információt közöl magáról, annál több gyanakvást, feltételezést termel ki környezetéből.) A könnyű hozzáférés és elérhetőség, a sokféle kapcsolat felvételi és tartási módok, úgy vélem, ma már alapkövetelmények. Ahogy a korszerűség és a szakszerűség is mindig az volt a magára valamit is adó iskolának. A támogató környezethez pedig szükségszerűen hozzátartozik, hogy folyamatosan kommunikálja kifele, hogy segíteni akar, a maga támogató eszközrendszerével célba akarja juttatni a tanulót. Az oktatási intézmények vezetői előtt egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a belső és külső kommunikációs folyamatokat nem szabad lebecsülni, ezek értéke folyamatosan felértékelődik, és eminens érdeke az intézményüknek, hogy a belső kommunikáció javításával a pedagógiai munka minőségét és hatékonyságát fejlessze, valamint, hogy az iskola külső kommunikációjának dinamizálásával szélesítse lehetőségeit, javítsa annak feltételrendszerét. 5. Iskolai innováció Változnak az idők, és velük változik az iskola is. Hogy milyen lesz a jövő iskolája, s hogy a jövő iskolája sikeres lesz-e az új kihívások kezelésében, azt a mai iskolai innovációk intenzitása és sikeressége szabja meg. Az iskolai innováció lényege - Jövőképre van szükség. - Tárjuk föl a lehetőségeinket! - Legyünk innovatívak! - Vonjuk be a közösséget! - Inspiráljuk a pedagógus kollégákat! - Mérjük fel, hogy hol tartunk és, hogy mit kell még tennünk? - Építsük be az új technológiákat a mindennapokba! - Tanuljunk szakértőktől! Az innovációt akadályozó tényezők - A pénzhiány az egyik gátló tényező, hiszen saját forrásunk nem volt a fenntartó bank megszorító csomagjai miatt, a pályázati pénzek elapadása, az elszámolás nehézségei, az elvonások kigazdálkodása nagyon megnehezítette életünket. - A piaci bizonytalanság a másik fő probléma, ezért nehezen tudjuk felmérni a befektetési irányokat, kevésbé lehet bevállalni a hosszú távú fejlesztéseket, hiszen a megtérülési idő kitolódik 18
pénz hiány piaci bizonytalanság lassú pályázati elbírálás kedvezőtlen piaci környezet szakképzett munkaerő hiány információ hiány fokozott verseny kapcsolathiány K+F központokkal 1ábra: Innovációt akadályozó tényezők 0 10 20 30 40 50 60 70 Ennek ellenére fő innovációnak tervezem a digitális képzés elterjesztését. Ennek érdekében a középiskolásoknak tartandó digitális órákat tervezek megvalósítani, illetve digitális terméktámogató szakember képzésben és pedagógusok továbbképzésében vezetnénk be a Samsung Smart School modell adaptációját. A Samsung olyan digitális megoldást ajánl tanároknak és diákoknak, mely segítségével: Élményszerűvé és hatékonyabbá válik a tanulás. Tanárnak, diáknak fejlődik a digitális írástudása, digitális képességük. Az értékelési folyamat sokkal gyorsabb, egyszerűbb. A tanóra irányítása a digitális eszközökkel végig a tanár kezében marad. Az egyéni és a csoportos munka hatékony, jól szervezhető. Minden gyereknél tablet van és a tanár a saját tabletjével vagy okos telefonjával vezeti az órát. A Samsung interaktív táblája működik TV-ként, tablettként és digitális táblaként is. Előnyök: A tanár minden gyereknek láthatja a tabletjét. Tud segíteni, látja a más irányú tevékenységet is (rá tud szólni a gyerekre, de a többiek ezt nem látják.) A differenciálás gyerekre irányuló (plusz feladatot lehet neki adni, akár dolgozat közben is) Összekapcsolhatók a tanári, diák tabletek a táblával, láthatók a diák munkák. Kézírással is lehet dolgozni az eszközökön. Javítani szintén lehet. A dokumentumok elmenthetők, dokumentálhatóak. A tanárok alkalmazásokat, videókat oszthatnak meg a diákokkal. Élményszerű a tanítási-tanulási folyamat, javulnak az eredmények. A figyelem tovább fenntartható. A tananyagokhoz, feladatlapokhoz a hozzáférés biztosított, javulnak az eredmények. A gyerekek motiválása egyértelmű, az órai munka hatékony. A speciális szakképzésben és a fejlesztéseknél nagyon hatékony eszköz lenne. Tanárképzés során felkészítik a pedagógusokat, javulnak a digitális képességeik. Polgármester asszony kinyilvánította azon szándékát, hogy Kiskunfélegyházán létre szeretnének hozni egy regionális központot, mivel Jászfényszaru és 19
Kiskunfélegyháza kapcsolata nagyon jó a jászok és a kunok betelepítése kapcsán. A Kossuth Szakiskola be tudja fogadni ezt a fajta képzést. Hátrány: Kettő terem kiépítése 14mFt-ba kerül képzéssel együtt. A technikai amortizációja kb. 2-3-év, az eszközök folyamatos cseréje anyagilag megterhelő. 6. Vezetői funkciók változása (TQM) A menedzserek jó dolgokat csinálnak, a vezetők jól csinálják a dolgukat - Tervezés: A jövőbe kell pillantani és meg kell tervezni a lépéseinket - Szervezés: Fel kell építeni a szervezet anyagi és emberi szerkezetét. - Irányítás: Az alkalmazottak körében fenn kell tartani az aktivitást. - Koordinálás: Minden tevékenységet és erőforrást egyesíteni és harmonizálni kell. - Ellenőrzés: Meg kell bizonyosodni arról, hogy minden az elfogadott és kidolgozott elvek és utasítások szerint történik. - Változtatás 6.1. A vezetői funkciók és az időgazdálkodás A helyes dolgokat kell megtenni, ahelyett, hogy a dolgokat (csak) helyesen tennénk meg. ( Wolfgang Hovestadt: Önszervezés) A különböző menezsmentfunkciókra szánt idő és annak hangsúlyossága a szervezeti hierarchiában Felsőszintű menedzsment Középszintű menedzsment Tervezés Szervezés Alsószintű menedzsment Irányítás Vezetés 2. ábra: Vezetői funkciók és az időgazdálkodás Tevékenységelemzés Igyekszem mindenkivel tudatosítani az alábbi teendőket 1. Gondold át mindenekelőtt, azokat a munkákat végzed-e, amelyeket Neked kell elvégeznie. 20
2. Addig ne is próbáld az idődet beosztani, ameddig nem tudod, hogy az hova fogy el. Készítsünk időelemzési naplót! Idő Tevékenység -tól -ig Megszakítás, zavarás Ideje Érzés Ezután soroljuk be a tevékenységeinket az alábbi táblázatba! 6.2. Eisenhower hatékony időgazdálkodási modellje Nem nagyon sürgős ÜTEMEZD! SZABJ HATÁRIDŐT! Ne engedd, hogy sürgőssé váljon! EJTSD! KI VELE! Ha nem érdekes, ne foglalkozzunk vele! Sürgős MOST! CSINÁLD! Ha csakis Te tudod elvégezni, ne késlekedj! GYORS MEGOLDÁS! ADD KI, DELEGÁLD A FELADATOT! Rangszám Fontos Nem nagyon fontos 3. ábra: Eisenhower hatékony időgazdálkodási modellje Tervezési szempontok Készítsen listát! Rangsorolja a fontosságot! Rangsorolja a sürgősséget! Ossza szét! Alakítsa ki a kategóriákat! A tevékenységekhez rendeljen időt; legyen időtartaléka! (20-40%) Napi teendők listája, tevékenységi napló (hosszabb távra) 21
4. ábra: A Pareto-elv Ezek figyelembe vételével működtetni kívánom a feladatkultúrás szervezeti modellt, mely során a feladat megvalósításának idejére a legjobb szakembereket bízom meg egy bizonyos célfeladat elvégzésére, az eredeti szervezeti helyük és beosztásuk megtartásával. Ennek elvi vázlata a következő: 7. Továbbképzés Érdemesebb kettőt hátralépni, hogy egy nagyot lehessen előre lépni. (Hegel) A szakképzés jelenlegi helyzetében nagy-nagy kihívás előtt állnak az iskolák. Leküzdendő problémák: - Az általános iskola nem adja meg a tanulóknak az alap kompetenciákat, (írás, olvasás, számolás). - Hiányoznak a manuális készségek a gyerekeknél, mert a pályaorientációs órákat számítógépes vagy multimédiás teremben tartják és nem tanműhelyben, satupadok mellett. 22
- Rövidül a tankötelezettségi korhatár, ami befolyásolja a műveltségi területek arányainak megváltozását. - A szakképzéstől várja mindenki, hogy kihúzza önmagát a sárból (Münchausen báró esete a lovával.). - Újra kell gondolni az LLL-t. - Le kell tisztulnia a szakmák struktúrájának is. - Nagy a bizalomvesztés minden területen, melyet a nagy lemorzsolódás és a kezdetleges partnerség jellemez. - Magyarország szakképzését a dualitás jellemzi, mert a szakképzés mellett szociálpolitikai feladatot is el kell látnia az iskolának. - Át kell vennünk az Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditrendszert (ECVET) és a Szakképzési Keretrendszert, melyekről sok iskolában nem is hallottak - A kamaráknak nagyon megnő a feladatuk az SZVK-k kidolgozásában, a NAT beillesztésben, a tanuló szerződések átdolgozásában, az OKJ megreformálásában, a vizsgarendszer megújításában, működtetésében stb. Ezek a feladatok az iskolákban fognak lecsapódni és sikerük a pedagógusokon fog múlni. Megváltoztak a pedagógus szerepek is. Régen Ma - Fáklyaláng - Siker és teljesítmény központúság - Tudás átadó, visszakérdező - Facilitátor, támogató - Beavatkozó - Mentor, tudás szervező - Eligazító - Multidiszciplináris - Munkaközösség szerepe - Team munka 5. ábra 1 1 Kutatás-fejlesztési kaleidoszkóp pedagógusok számára OFI Budapest, 2015. 23
Elodázhatatlan tehát a tanári, pedagógusok szerepének újra gondolása. A Kiskunfélegyházi Szakképző Intézményben erre nagy hangsúlyt fektetünk, melyet a mellékelt táblázat bizonyít. Az elmúlt 4 év alatt több pályázathoz kapcsolódó képzésen vettünk részt, és az ott tanultakat a kollégák adták tovább a többieknek, így szinte minden pedagógus rendelkezik a kor elvárásait kielégítő kompetenciákkal. Kossuth Szakképző Intézmény 2012. 2013. 2014. 2015. Összes pedagógus létszám: 104 fő 116 fő 122 fő 120 fő Továbbképzésen résztvevő 32 fő 28 fő 53 fő 36 fő pedagógusok száma: Továbbképzések összes óraszáma: 1059 óra 744 óra 3475 óra 1455 óra Ezzel kialakul a pedagógus szerepek komplex jellege: - Szakember: pedagógus, szaktárgyat oktat - Nevelő: feladata a személyiség fejlesztése - Tisztviselő: adminisztrációs feladatokat is ellát - Ötvözi a hagyományos, normatív nevelési koncepciókat a konstruktív, cselekvő feladatokkal. A kutatások megmutatták, hogy a vezetők szerint a tanárok legnagyobb hiányossága tanórához kötődik, azon belül is a motiváció hiányában, mértékében és annak megőrzésében található. 6. ábra 2 2 Kutatás-fejlesztési kaleidoszkóp pedagógusok számára OFI Budapest, 2015. 24
8. HR tervezés A jó vezető, akár a jó karmester, az egész zenekar összhangjára figyel, de úgy, hogy azt is meghallja, ha egy zenész hamisan játszik (P. Drucket) Pedagógusi értékrendek: - Normákhoz való igazodás - A tudás tisztelete - Környezetkultúra - Tolerancia - Etikai értékek elfogadása - Szolidaritás - Becsület, jellem - Életmód, életvitel Az irányítási folyamatok is komplexebbé váltak, melyet kutatási eredmények is alátámasztanak. A humán erőforrások jobb kihasználása érdekében a kollektív vagy a megosztott vezetést kell alkalmazni. Ebben az egyszemélyi vagy kis csoportos vezetés helyett az egyének közötti együtt működést, az igazgató tanárok diákok közösségének jellemzőinek kihasználásában írhatjuk le. Ennek fő mozgató rugója a gyereklétszám drasztikus csökkenése. A humán erőforrások jobb kihasználása érdekében az alábbi fontossági sorrendet mutatják a kutatások: 7. ábra 3 Törekszünk a közteherviselésre, bár tudjuk, hogy a 20-80-as törvény ismeretében mindenki tisztában van azzal, hogy az eredmények 80%-át a tantestület 20%-a szerzi meg. Ezért alkalmazzuk az 5K modellt. 3 Kutatás-fejlesztési kaleidoszkóp pedagógusok számára OFI Budapest, 2015. 25
8.1. Amire az iskolának szüksége van (5K modell) Mindenkire szükség van a csapatban, de mindenkire másképpen Kreativitás K Kooperáció Kommunikáció álóság Közösség Kiválóság 8. ábra: 5K modell Jelenleg a pedagógus értékelés keretében határozzuk meg a kollégák tulajdonságait, motivációit, majd különböző feladatokkal bízzuk meg Őket. Az elért eredmények és a folyamat figyelemmel kisérése pontosan meghatározza, hogy melyik csoportba sorolható be a kolléga. Egy csapaton belül 6-8 fő lehet csak, többnek nem érdemes, mert akadályozzák egymás munkáját. (Belbin-féle meghatározás). 9. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 9.1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: - biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a Nemzeti - Alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt - működését), - segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, - hatékonyságát, - az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a - pedagógusok munkavégzéséről, - szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő- és oktató - munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 9.2. A nevelési és oktatómunka belső ellenőrzésére jogosultak: a) iskolai tevékenységekben (elméleti-gyakorlati képzés és oktatás területén): - főigazgató, főigazgató-helyettes - tagintézmény-vezető, - tagintézmény-vezető helyettes(ek), - gyakorlati oktatás-vezető (helyettesek), - munkaközösségek vezetők, - felkért pedagógusok 26
b) kollégiumi tevékenységek területén: - főigazgató, főigazgató-helyettes - tagintézmény-vezető, - általános tagintézmény-vezető helyettes, - kollégiumvezető, - pedagógiai munkaközösség vezetője. Az ellenőrzés konkrét területeit, tartalmát, módszerét és ütemezését nyilvános féléves ellenőrzési tervek tartalmazzák. 9.3. Az ellenőrzés módszerei: - a tanórák, gyakorlati foglalkozások, tanórán kívüli és kollégiumi foglalkozások látogatása, - tanulói munkák vizsgálata, - írásos dokumentumok vizsgálata, - írásbeli, illetve szóbeli beszámoltatás, - felmérések - kompetencia-mérés eredményének értékelése. Az ellenőrzés tapasztalatait egyénileg a pedagógusokkal kell megbeszélni az általános tapasztalatokat pedig tantestületi értekezleten kell összegezni. 10. Az iskola értékelési eredményei: A nehézség nem az új eszmék kialakításában rejlik, hanem a régiektől való megszabadulásban. (John Maynard Keynes közgazdász) 10.1. Peer-rewyou értékelés Tapasztalatok Erősségek Menedzser szellemű vezetés, irányítás Az igazgató stratégiai gondolkodása, elkötelezettsége a fejlesztés és az innováció irányába Kollégáit hagyja dolgozni; felelősségi és döntési jogosítványok biztosít számukra Reintegrációs és speciális szakiskolai képzés felvállalása További innovációs programok: Arany János, nyelvi előkészítő osztály Felkészült pedagógusok; képzésen való részvételüket támogatja az iskola A szakmai versenyeken való részvétel ösztönzése Gyakorlati oktatás nagyon jól szervezett Az iskolai klímát a diákok pozitívan értékelik Pályaorientációs tevékenység Horizontális átjárhatóság Pályázati tevékenység Iskola és a kollégium kapcsolata, együttműködése 27