Az AGRIA TISZK infrastrukturális hátterének fejlesztése

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY Az AGRIA TISZK infrastrukturális hátterének fejlesztése TIOP-3.1.1-09/01 Eger, 2009. október

TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. AZ AGRIA TISZK környezete... 7 2.1. A régió erősségei... 7 2.2. Háttér és adottságok... 7 2.2.1. Természeti környezet... 7 2.2.2. Közlekedés, infrastruktúra... 7 2.2.3. Népesség, társadalmi környezet... 8 2.2.4. Gazdasági környezet... 9 2.2.5. Munkaerő-piaci környezet... 10 2.2.6. Az AGRIA TISZK hozzájárulása a helyi problémák megoldásához... 11 3. AZ AGRIA TISZK INTÉZMÉNYEI ÉS SZERVEZETE... 14 3.1. Az Eszterházy Károly Főiskola... 14 3.2. A projekt megvalósításában részt vevő partnerek... 16 3.2.1. Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Eszterházy Károly Gyakorlóiskola)... 16 3.2.2. KONTAWIG Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskola... 17 3.2.3. Neumann János Középiskola és Kollégium... 18 3.2.4. Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium... 19 3.2.5. Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium... 21 3.2.6. Az AGRIA TISZK intézményeinek összefoglaló adatai... 22 4. A projekt alapvető célkitűzései... 22 4.1 A projekt célcsoportjának bemutatása... 22 4.2 Korlátozó tényezők felmérése... 23 4.3 A projekt hatása a tanulók gyakorlati képzésére... 24 4.4 A projekt illeszkedése a tiop szakképzési célkitűzéseihez... 24 5. A projekt szakmai és műszaki tartalma... 25 5.1. A tervezett építési és műszaki beruházás... 25 5.1.1. Az Eszterházy Károly Gyakorlóiskola bővítése... 26 5.1.2. Más tagintézményekben tervezett beruházások... 27 5.1.3. A beruházás számszerűsített mutatói... 30 6. A projekt számára biztosított erőforrások, ütemezés... 32 6.1. A projektmenedzsment felépítése... 32 6.2. A tevékenységek ütemezése... 33 7. A projekt pénzügyi terve... 35 8. Fenntarthatóság... 38 8.1. A projekt környezeti hatásainak elemzése... 38 8.2. Esélyegyenlőségi szempontok érvényesülése... 38 9. Tájékoztatás és nyilvánosság, kommunikáció... 39 9.1. A belső kommunikáció... 39 9.2. Külső kommunikáció... 40 Tájékoztatás és nyilvánosság, PR... 40 Kommunikációs költségek... 41 2

10. Kockázatelemzés... 42 10.1. Lehetséges kockázatok... 42 10.2. Kockázatok azonosítása... 43 10.3. Kockázatok értékelése... 45 10.4. Kockázatok kezelése... 45 Összefoglaló mellékletek... 48 3

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az AGRIA TISZK 2008-ban sikeresen pályázott a TÁMOP-2.2.3/07/2 TISZK rendszer továbbfejlesztése című pályázati kiírásra. Jelen projektjavaslat alapvetően a TÁMOP-ban megfogalmazott szükségletekre, a gazdasági-társadalmi környezetben azóta bekövetkezett releváns változások ismertetésére, és a TIOP specifikus az infrastrukturális fejlesztési igényekhez kapcsolható szükségletek és igények bemutatására épül. A TISZK tagintézményei az Eszterházy Károly Főiskola, Neumann János Középiskola és Kollégium, Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium, KONTAWIG Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskola, Szent Lőrinc Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. Ahogy a sikeres TÁMOP pályázatban is megfogalmazódott, az AGRIA TISZK létrehozásának célja volt, hogy kialakuljon egy olyan képző rendszer, amely a közoktatás, szakképzés teljes vertikumát valósítja meg. A pályázatban résztvevő intézmények az általános iskolai, gimnáziumi, szakiskolai, szakközépiskolai, érettségit követő szakképzésben egyaránt tudnak képzési ajánlatot tenni. Mivel a rendszer kapcsolódik az Eszterházy Károly Főiskolához, ez a kínálat a felsőfokú szakképzési körbe tartozó szakmákkal is kiegészül. A szakképzési struktúrák megváltoztatásával, korszerűsítésével, fejlesztésével kielégíthetők azok a térségi igények, amelyek a gépipar, a jármű- és építőipar, a kereskedelem és vendéglátás valamint egyes szolgáltatások iránt jelentkeznek. Cél, hogy a modernizációs szakmák, a hiányszakmákra való képzéssel a munkaerőpiacon képzettség nélküliek részére lehetőséget biztosítson a munka világába való visszatérésre, segítse a hátrányos helyzetű diákok képzésbe való bevonását, lemorzsolódásuk minimalizálását, az egész életen át tartó tanulás feltételeinek biztosítását. Növekedjen a munkaerő-piacon nagyobb eséllyel induló, megfelelő karrier-kompetenciákkal rendelkező tanulók száma, a pályakezdők foglalkoztatottsági mutatója. Figyelembe véve a térség gazdasági és munkaerő-piaci helyzetének alakulását a következő években várhatóan növekszik a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a középfokú képzésben. Ennek várható következménye, hogy egyre több tanuló morzsolódik le vagy kerül ki hátrányos helyzeténél fogva a középfokú képzésből és válik szakképzetlen munkaerővé. A képzési struktúra fejlesztésével, a tágan értelmezett partneri, piaci környezettel folyatott kommunikáció, valamint együttműködés révén a TISZK, illetve tagintézményei képesek lesznek rugalmasan reagálni a gazdasági élet szereplőinek munkavállalókkal szemben támasztott igényeire, és felvenni a harcot a kedvezőtlen gazdasági, társadalmi folyamatokkal. Az együttműködésben résztvevő intézmények közösen megfogalmazott célkitűzése a közös tudás- és humánerőforrás-menedzsment, irányítási rendszer kialakítása, a gazdaság igényeihez igazodó, korszerű, moduláris szakképzési rendszer megvalósítása, a hátrányos helyzetű rétegek szakképzésbe történő bevonása, munkavállalói kompetenciáinak fejlesztése. A képzési szerkezetek hatékonyságának, rugalmasságának, alkalmazkodóképességének továbbfejlesztése. Olyan szakmai, pedagógiai módszerek, formák kialakítása és fejlesztése, amelyek segítenek a tanulók képzésben való tartásában, a lemorzsolódás csökkentésében, a képzési színvonal emelésében, a munkába állási és életkezdési lehetőségek bővítésében. A tartalmi és módszertani fejlesztések a TÁMOP pályázat segítségével megkezdődtek, jelen TIOP pályázat a minőségi oktatáshoz nélkülözhetetlen infrastrukturális háttér megteremtéséhez tud hozzájárulni. 4

Gyorsan változó világunk és a globalizáció a magyar szakképzést is komoly kihívások elé állította. Az oktatás iránt megnövekedett a társadalmi igény, megváltoztak a gazdaság, a munkaadók elvárásai is: a tudás a versenyképesség alapjává vált. Ezekre válaszul Magyarországon is az elmúlt időszak legnagyobb ívű szakképzési modernizációs folyamata indult el. A reform fő eleme a moduláris képzési rendszerre történő átállás. A szakképzésben nagy szerepet kapnak a gyakorlati ismeretek, az életszerű problémák, az oktatás ennek megfelelően koncentrál a reális problémák felismerésére és megoldására. A gyakorlatias képzéseket kiegészíti a munkaadók által szervezett szakmai gyakorlat. A szakképzéssel szembeni elvárásokat egyrészt a munkaerőpiac fogalmazza meg, másrészt a társadalom. A kereslet és a kínálat összhangjának a megtalálása nagyon fontos. Az összhang mértéke a foglalkoztatási mutatókban nyilvánul meg. A szakképzés az elvárásoknak alapvetően két formában tesz eleget: iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzéssel. A szakképzési projekt szempontjából több elemet kell figyelembe venni. Az egyik a képzési kínálat, a másik a munkaerő piacon megjelenő kereslet, a harmadik elem pedig az a csoport, aki a képzéseket igénybe akarja venni. Heves megye gazdaságát markáns területi egyenlőtlenségek jellemzik. A megye északi területe válságtérség. Ebben a térségben a gyógy- és termálturizmusnak, valamint a vendégfogadásnak van kiemelkedő szerepe. Heves megye középső része az Eger Gyöngyös Hatvan alkotta tengely gazdaságilag fejlettebb. Eger körzete az Észak-magyarországi régió egyetlen dinamikusan fejlődő típusba sorolt kistérsége. Gyöngyös térsége a fejlődő, Hatvané pedig a felzárkózó minősítést kapta. A megye déli és délkeleti részei alapvetően elmaradott, mezőgazdasági területek. A füzesabonyi kistérség stagnáló, a hevesi pedig lemaradó a KSH tipológiája szerint. (Forrás: Az Észak-magyarországi régió szakképzésfejlesztési stratégiája, www.nszi.hu.) Jelenleg Eger Heves megye legjelentősebb foglalkoztatási centruma. A feldolgozóipar mellett különösen fejlett a szolgáltató szektor és jelentős az idegenforgalma. A megyeszékhely funkcióból adódóan közigazgatási és egészségügyi szerepköre szintén sok munkahelyet jelent. Széleskörűen kiépült középfokú oktatási intézményei pedig a megyehatáron túl is vonzást gyakorolnak. A megye munkaerő keresletére jellemző, hogy szinte minden körzetében igény jelentkezik a vasas (CNC, forgácsoló, lakatos, öntő, hegesztő) és magasépítő (kőműves, ács, festő) szakmákra. Egerben igény van idegen nyelvet (angol, német) beszélő gépész és villamos mérnökökre. (Forrás: Heves Megyei Munkaügyi Központ) A kistérségekben nagy számban és arányban van jelen szakképzettséggel nem rendelkező munkaerő. Ezen emberek foglalkoztatása a legnagyobb gond. A munkaerő-piacon sok a szakképzetlen és sok a túlképzett munkaerő. A szükségesnél kevesebb a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzettségű munkaerő. Ezek a jellemzők ráadásul területenként, még akár kistérségeken belül is változnak. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés jelentős szerepet tölt be a foglalkoztatottság növelésében, egyrészt szakmát biztosít a munkanélkülieknek, másrészt a munkaerőpiac igényeinek megfelelő átképzéseket biztosítja. A közoktatásból érettségivel kijövő réteg, amelynek igényei az utóbbi időszakban a felsőoktatás irányába mutatnak, alacsony köztük a hajlandóság kétkezi munkakörök betöltésére. Motiváció szempontjából fontos csoportot alkotnak azok a munkában levő, tudatosan pályájukat szervező emberek, akik folyamatos képzéssel munkaerő-piaci pozíciójukat folyamatosan erősítik. Egy másik réteg az, amelyik motiválatlan nincs hosszabb távra mutató elképzelésük. Ezeknek a csoportok igényeinek megismerése, különböző típusú képzésekbe bevonása a fő cél. 5

A projekt révén a régióban és országosan is hiányszakmáknak (milyen) számító szakképesítések, és a nem hiányszakmának számító, de a munkaerőpiacon keresett műszaki szakképesítésekkel célozzuk meg a munkaerő piaci igények kielégítését. A projekt eredményeként növekszik a jól képzett, a munkaerő-piacon nagyobb eséllyel induló tanulók száma és csökken a lemorzsolódott diákok száma. A képzési struktúra fejlesztése során az intézmények képesek lesznek rugalmasan reagálni a gazdasági élet szereplőinek igényeire. Korszerű szakmastruktúránk alakítása, együttműködésünk a minőségi oktatás szempontjainak figyelembe vételével történik. A fentiek alapján stratégiai fontosságú az oktatás és gazdaság közötti kapcsolatok erősítése. Az átadott tudásnak, készségnek folyamatosan követnie kell a munkaerőpiac igényeit. A szakképzési rendet szociális párbeszéd útján kell kialakítani, melyben feltétlenül részt kell venniük a munkaadóknak és a szakma képviselőinek. 6

2. AZ AGRIA TISZK KÖRNYEZETE Az AGRIA TISZK környezetét a jelen megvalósíthatósági tanulmányt megalapozó regionális és intézményi szükségletfeltárás mutatja be részletesen, ezért itt a legfontosabb mutatókra, összefüggésekre hívjuk fel a figyelmet. 2.1. A RÉGIÓ ERŐSSÉGEI Erős helyi kultúra és közösségi szellem Széles körű igényeket kielégítő oktatási rendszer Gazdag kulturális örökség Gyorsan növekedő idegenforgalmi szektor Változatos nemzetiségi összetétel, kulturális sokszínűség Jelentős termálvíz lehetőségek és folyók Viszonylag nagy arányú erdősítés Változatos és érdekes tájkép Védett természeti területek A biogazdálkodás és a fenntartható vidékfejlesztés kezdeményezései Világhírű borvidékek A régió erősségei köztudottan kedvelt várossá tették Egert, ennek köszönhetően az ország harmadik legkedveltebb desztinációja (melyet a főváros és a Balaton térsége előz meg). A fenti előnyök számos lehetőséget tartogatnak azoknak, akik Egert választják mesterségbeli tudásuk megszerzésének helyszínéül. 2.2. HÁTTÉR ÉS ADOTTSÁGOK 2.2.1. Természeti környezet Eger az Észak-magyarországi régióban, Heves megye területén található. Heves megye az ország kisebb megyéi közé tartozik, az Északi-középhegység középső részét és a hozzácsatlakozó alföldi peremet a Tisza folyóig foglalja magában. Az Alföld síkságából hirtelen kiemelkedő vulkanikus Mátra hegység, a Bükk hegység nyugati része, a Mátraalja és a Bükkalja, továbbá a Hevesi-dombság határolja Heves megye területét. Felszínét fennsíkokkal tarkított hegyvidék, dombság és síkság teszi változatossá. Felszíni vízfolyásai közül a legjelentősebbek az Eger, a Tarna és kis darabon a Zagyva, melyek vizeit a Tisza gyűjti egybe. Forrásvizei között kénes és szénsavas vizek is vannak (Parád, Bükkszék, Eger), melyekre már a törökkorban gyógyfürdők épültek. Napjainkban ezek adják a gyógy turizmus alapját. A megye éghajlata - az alföldi részeket leszámítva - az országos átlagnál kissé hűvösebb és csapadékosabb. 2.2.2. Közlekedés, infrastruktúra A megye közúti és vasúthálózata fejlett, az M3-as autópálya biztosítja a gyorsforgalmat, de Eger városának nincsen közvetlen autópálya kapcsolata, a legközelebbi felhajtó mintegy 20 km-re található. A megyében a településeket kivétel nélkül szilárd burkolatú utak kötik össze; közülük azonban több felújításra szorul. A megyét átszelő Budapest-Miskolc vasútvonal, 7

valamint a Vámosgyörk-Gyöngyös illetve a Füzesabony-Eger közötti vonalak villamosítottak; komoly hiányosság azonban, hogy a megye északi területe a Nagybátony-Szentdomonkos közötti Heves-Borsodi dombság vasúti szempontból teljes mértékben ellátatlan. A közművek kiépítettek, jelenleg fejlesztés alatt áll a kistelepülések csatornahálózat és a gázvezeték építése. 2.2.3. Népesség, társadalmi környezet Az Észak-magyarországi Régió a negyedik legnépesebb régió az országban. A 323 ezer fős Heves megye székhelyén 53.000 lakos él. A megye hét városából a tízezer főnél nagyobb lakosúak Gyöngyös (33.000), Hatvan (24.000), és Heves (11.000). A városokon kívül 111 község van a megyében. A lakosság létszáma erősen csökken. A népességfogyás okai közé tartozik az alacsony születésszám és az elvándorlás. A régióban a gazdasági aktivitás jelentősen elmarad az országos értéktől. Az egészségügyi ellátás területén az országos átlagnál is rosszabbak az életkilátások. A lakónépesség alakulása Egerben és a megyében (Forrás: KSH) 1990. január 1. 1999. január 1. 2009. január 1. Eger 61 892 57 891 56 429 Heves megye 334 406 324 096 320 886 A népesség korösszetétele (Forrás: Eger szakképzési koncepció) 1990. január 1. 2006. január 1. Magyarország Heves Eger Magyar- Heves Eger megye ország megye 0-14 év 20,5 % 20,1 % 21,7 % 15,4 % 15,4 % 13,5 % 15-64 év 66,2 % 65,7 % 67,9 % 68,8 % 67,5 % 71,2 % 65 év felett 13,2 % 14,2 % 10,4 % 15,8 % 17,1 % 15,2 % Az oktatás-nevelés területén a népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása az országos átlagnál kedvezőtlenebb: jóval kisebb a középfokú és felsőfokú végzettségűek aránya. A népesség iskolai végzettsége összességében a nagyobb és gazdaságilag fejlettebb városi térségekben (így Eger térségében is) kedvező helyzetű. A régióban a gimnáziumi képzésben részt vevők aránya a legalacsonyabb, míg a szakközépiskolában tanulók aránya itt a legkiemelkedőbb. Eger mint iskolaváros meghatározó jelentőségű az Észak-magyarországi régióban. Eger térsége a történelmi hagyományokkal, a várral és történelmi városközpontjával, a környező területek természeti szépségével, szőlő- és borkultúrájával, valamint gyógy- és termálvizeivel a régió meghatározó vonzerejét képezi. A várost sokan csak barokk gyöngyszem -ként emlegetik, amit az itt élők igaznak is tartanak. Vonzerejét a barokk belváros hangulatos terei és utcái, a Dobó tér és környéke, a Líceum épülete, a Bazilika és középkori vára alapvetően meghatározzák. Nem kevésbé ismert és népszerű valamint a termálfürdő élménye, a borvidék, a Szépasszonyvölgy és környéke, a tufakőbe vájt hangulatos pincesorok. A turisztikai kínálat úgynevezett sarokpontjai tehát alapvetően a műemlékek, a gyógyvizek és a tüzes borok, a pincerendszer adta lehetőségek, valamint azok a kulturális rendezvények, melyek évről évre színesebb és tartalmasabb szórakozást, kikapcsolódást ajánlanak vendégnek és helyieknek egyaránt. Iskolaváros jellegét ékesen bizonyítja a felsőoktatáson túli húszezer a város népességének egyharmada! közoktatásban és szakképzésben tanuló diák. 8

Életkor szerinti lakónépesség alakulása Egerben (Forrás: KSH) 2003. jan.1. 2004 jan. 1. 2005 jan. 1. 2006 jan. 1. 0-2 1 454 1 413 1 401 1 406 3-5 1 346 1 377 1 414 1 446 6-13 4 438 4 266 4 102 4 057 14-18 4 445 4 484 4 363 4 279 19-24 5 401 5 235 5 195 5 000 25-64 31 370 31 358 31 354 31 513 65-8 242 8 325 8 488 8 573 Össze sen 56 696 56 458 56 317 56 274 A kulturális adottságok között meghatározó intézmény a Művészetek Háza, a Megyei Művelődési Központ, a Forrás Gyermekszabadidő-központ, a felújított Gárdonyi Géza Színház, a Bartakovits Művelődési Központ, a mindig megújulni tudó Uránia Mozi, a megújult, városi kiállításoknak, rendezvényeknek helyet adó zsinagóga és azok az amatőr vagy félamatőr csoportok, civil szervezetek, melyek nélkül a város szegényebb lenne. 2.2.4. Gazdasági környezet Az Észak-magyarországi régió az ország második legkevésbé fejlett térsége, csupán Észak-Alföld gazdasága elmaradottabb nála. Az egy főre jutó GDP az országos átlagnak mindössze kétharmada, az Európai Unió átlagának pedig pontosan egyharmada. A gazdasági fejlettség egyéb mutatói is a térség hátrányos helyzetét mutatják: a működő gazdasági szervezetek száma mindössze 81 ezer, ami csupán 9,3%-a az ország vállalkozásainak, a régió az országban foglalkoztatottak számából csupán 8,7%-kal részesedik. (Forrás: Magyarország régiói és megyéi. Észak-magyarországi régió.) Vállalkozási szempontból mintegy kétszeres a különbség a legaktívabb és legkevésbé aktív régiók között. Különösen rossz helyzetben van Észak-Alföld és Észak-Magyarország, aminek oka elsősorban a humán feltételekben kereshető. (Forrás: Nemzeti Fejlesztési Terv 2004 2006). Az Észak-magyarországi Régió és más régiók adatainak összehasonlítása során kiderül, hogy a régió a munkanélküliek számát tekintve az első helyen áll, ugyanakkor az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások számát tekintve a rangsorban az utolsó. A régió gazdasági adatai az utóbbi években biztató jeleket is mutatnak. Fejlődik a közlekedési hálózat; a többi régióval való összehasonlításban is kedvező az ipari termelés növekedési üteme, az egy lakosra jutó külföldi tőke, az egy foglalkoztatottra jutó GDP növekedési üteme. Az építőanyag-ipar, a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparágak (cukoripar, malomés sütőipar) mellett az elmúlt évtizedben nehézipari fejlesztések is megvalósultak Heves megyében. Az iparban dolgozik a foglalkoztatottak 39%-a, a mezőgazdaságban dolgozók aránya mindössze 8%. A tercier szektor mára 53%-ot képvisel. Az északi régió másik két megyéjéhez hasonlóan Heves is a magas munkanélküliséggel sújtott területek közé tartozik (15337 fő regisztrált munkanélküli). A munkanélküliségi ráta 11,1%, melynek alapján a 8. helyen áll a megyék között. Kedvezőtlenebb a helyzet a kevéssé iparosodott, hátrányos helyzetű északi és a mezőgazdasági jellegű déli térségben, melyben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszűnése, átalakulása is csökkentette a munkahelyek számát. 9

A megye nagyvállalatai között sok a külföldi tulajdonú: Mátrai Erőmű Rt. (német), a ZF Hungária (német) az autóalkatrész-gyártásban, a Robert Bosch Elektronika Gyártó Kft. az elektronikában, az EGÚT Egri Útépítő Rt. (osztrák), az Omya-Eger Mészkőfeldolgozó Kft. (osztrák) az építőanyag-iparban, a Schön-Kaev Eger Kft. (német) a könnyűipari gépgyártásban tevékenykedik. A felsorolt külföldi cégek befolyása tükröződik a megye exportjának ágazati szerkezetében is. A fenti cégek nagy része egri telephellyel rendelkezik. A megye nagyszámú borászati vállalkozása közül a legnagyobb magyar tulajdonú cégek a Szőlőskert. Rt Nagyrédén, illetve az Egervin Rt. Egerben. (Forrás: ÉMOP 2007-13) A gazdasági fejlődés regionális lehetőségei, perspektívái világszerte és Magyarországon is a felsőoktatás, a kutatások és a gazdaságfejlesztés homlokterében álló témák. A fejlett országok is sikerrel szorgalmazzák és valósítják meg a felsőoktatási intézmények és a vállalatok közötti együttműködést, és a kapcsolatokból létrejött ipari körzetek, hálók kiépülését. Az Egri kistérség kereskedelmi viszonyait tekintve, szerkezete, jellege látványos változáson ment át az elmúlt időszakban a nagy kereskedelmi láncok (TESCO, OBI, Penny Market stb.) betelepülésével. Ezzel is összefüggésben Eger kereskedelmi, szolgáltató funkciói jelentősen bővültek, jóval túlmutatnak a kistérség határain. Valószínűsíthető, hogy a koncentrációs folyamat folytatódni fog. Az É-i városrészben kialakult kereskedelmi központ mellett várható a D-i, Ipari Parkot övező terület kereskedelmi-szolgáltató funkciójának jelentős, az M3-as bevezető szakaszának megépítését követően várhatóan igen gyors bővülése. 2.2.5. Munkaerő-piaci környezet A KSH munkaerő-felmérése szerint a 2008. I. negyedévében országosan a 15-74 éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4.176,8 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál mintegy 1,1%-kal kevesebb, az aktivitási arány pedig 54,7%-ról 54,1%-ra csökkent. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 3 millió 844 ezer fő volt, közel 61 ezer fővel, 1,6%-kal csökkent az elmúlt év azonos időszakához képest, amíg a munkanélküliek száma 16.300 fővel, 332.600 főre emelkedett, így arányuk 8,0% lett, fél százalékponttal magasabb az előző évinél. A gazdaságilag inaktív 15-74 éves népesség száma 3.538,5 ezer főt tett ki, közel 40 ezer fővel növekedett 2007 első negyedévéhez képest. Az észak-magyarországi régióban 2008 első negyedévében a gazdaságilag aktív 15-74 éves népesség száma az egy évvel korábbihoz képest 8.100 fővel, 471,9 ezer főre csökkent (aránya 50,1%), az inaktívaké pedig 1.500 fővel 470 ezer főre csökkent. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma a negyedévben átlagosan 407,7 ezer fő volt, mintegy 17.600 fővel több, mint a megelőző évben, arányuk 43,3%. A munkanélküliek száma ugyanebben az időszakban 64,2 ezer főt tett ki, aránya pedig 13,6%-nak felelt meg. 10

Gazdasági aktivitás - 2008. I. negyedév Megnevezés észak-magyarországi régióban országosan Foglalkoztatottak, 1000 fő 407,7 3.844,2 Munkanélküliek, 1000 fő 64,2 332,6 Gazdaságilag aktívak,1000 fő 471,9 4176,8 Gazdaságilag inaktívak, 1000 fő 470,0 3538,5 Aktivitási arány, % 50,1 54,9 Foglalkoztatási arány, % 43,3 49,8 Munkanélküliségi ráta, % 13,6 8,0 A KSH 15-74 éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján Az álláskeresők számát és összetételét vizsgálva, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint országosan a nyilvántartott álláskeresők száma 2008 első negyedévének végén 462 ezer fő volt, ami 3%-kal, 14 ezer fővel volt kevesebb, mint az előző hónapban, az egy évvel korábbi adatokhoz képest pedig 1,9%-os, 8.500 fős létszámnövekedést tapasztalhatunk. A tartósan legalább egy éve megszakítás nélkül nyilvántartott álláskeresők aránya 31% volt. Március végén az országban nagyjából minden ötödik munkanélküli az északmagyarországi régióban volt nyilvántartva, számuk közel 96,5 ezer fő, ez mintegy 2,3%-kal kevesebb az előző havinál, és 3%-kal több az egy évvel korábbinál. A pályakezdő álláskeresők száma országosan 41,4 ezer fő volt 2008. március végén, mely februárhoz viszonyítva 2%-os, (864 fős) mérséklődést mutatott, a tavalyi év azonos időszakához képest viszont 1,6%-kal nőtt. Régiónkban februárhoz képest, az országoshoz hasonló trendet figyelhettünk meg, 2,3%-kal mérséklődött a számuk. 2008 márciusának végén régiónk 27 kirendeltségének nyilvántartásában több mint 10 ezer fiatal pályakezdő szerepelt nyilvántartásunkban, a tartósan álláskeresők aránya megközelítette a 40%-ot. Március végén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 61,8 ezer főt, Heves megyében 17,5 ezer főt, míg Nógrádban 17,1 ezer főt tartottak álláskeresőként nyilván munkaügyi kirendeltségeink. A havi csökkenés mértéke mindhárom megyében 2% körüli volt, az éves növekedés ismét Heves megyében az átlagosnál nagyobb ütemű (5,7%) volt, Nógrádban annál mérsékeltebb (3,1%) és Borsodban volt a legalacsonyabb (2,2%). A munkanélküliségi arány a regisztrált álláskeresők létszámát a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 18,5% volt az észak-magyarországi régióban az első negyedév végén, ez továbbra is számottevően meghaladja az országos 10,5%-ot, a hét régió között a legmagasabb. 2.2.6. Az AGRIA TISZK hozzájárulása a helyi problémák megoldásához Együttműködés az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottsággal Szervezetünk megalakulása óta folyamatosan figyel és reagál a régióban és az országban zajló szakképzés fejlesztési folyamatokra. Társaságunk alapításakor rögzítette, hogy együttműködik a képzésfejlesztésben dolgozó regionális szervezetekkel, kamarákkal. A 2008. évben lezajlott kutatásokat követően a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság meghozta döntését a támogatott, nem támogatott és kiemelten támogatott szakmákat illetően. Ez a döntés még nem volt kötelező érvényű a TISZK szervezetek számára, ennek 11

ellenére egy irányt jelölt ki minden fenntartónak a későbbi beiskolázási stratégia meghatározására. Már ekkor felismertük ennek fontosságát, és nagy energiát fektettünk a képzési palettánk átvilágításába, racionalizálásába. Ennek eredményekét a 2009. évben történt beiskolázás szinte teljes mértékben tükrözte az RFKB elvárásait. A 2009. őszén történt folyamatos egyeztetéseket követően már most tudhatjuk, hogy a 2010/2011-es tanévtől milyen tanulócsoportokat fogunk indítani. Ehhez természetesen az kellett, hogy a megye TISZK szervezetei és az RFKB lefolytassa azokat az egyeztető tárgyalásokat, amelynek eredményeként kialakulhatott a 2009. évi RFKB döntés. Véleményünk szerint ez a döntés mindenki számára hordoz kompromisszumokat, de a folyamatba való beavatkozás lehetősége hozzásegít minden intézményt a döntés elfogadásához. Szervezetünk elkötelezett Eger város szakképzési struktúrájának racionalizálása mellett. Emiatt a helyben működő másik TISZK (Eger TISZK) szervezettel külön megbeszéléseket folytattunk a párhuzamos képzések indítása kapcsán. Úgy gondoljuk, hogy az egyeztető megbeszélések komoly előrelépést jelentenek a képzési szerkezet átalakítása során, Az Agria TISZK intézményei iránt nagy igény mutatkozik. Ez olyan szakmákban is megfigyelhető, amely nem hiányszakma. A TISZK beiskolázási adataiból és a tanulók elhelyezkedési és továbbtanulási esélyeiből is látható a növekvő kereslet, illetve a minőségi képzés iránti igény. Szervezetünk partnerintézményei a maguk profiljainak megfelelően színvonalas képzést biztosítnak tanulóik számára. Az EKF-en nappali, levelező és esti tagozaton, valamint távoktatási formában folyik képzés. Számos posztgraduális, illetve felsőfokú szakképzési területen van lehetőség a szakismeretek bővítésére. A főiskolán oktatott felsőfokú szakmák szintén a régió igényeire válaszolva jöttek létre (bortechnológus, projektmenedzser asszisztens, hulladékgazdálkodási szakmenedzser, stb.) Az Eszterházy Károly Gyakorlóiskola az alapfokú és a gimnáziumi képzés mellett érettségi utáni szakképzést folytat. A gimnáziumban érettségit szerző tanulók 15%-a az iskolában folytatja tanulmányait 13-14. évfolyamon és szerez szakmát. A művészeti szakképzéseket tekintve a régióban túlképzés mutatkozik. Ezt ellensúlyozva iskolánk célul tűzte ki, hogy a felmerülő igényeknek megfelelően alakítja szakképzési stratégiáját. A művészeti szakképzés összetett, eszköz- és humánerőforrás igénye speciális. Az elmúlt évek fejlesztő tevékenységének köszönhetően iskolánk kínálatával képes rugalmasan reagálni a képzési igényekre. A gyakorlóiskolai művészetoktatás a régióban hiánypótló jellegű, másrészt az itt végzett tehetséges tanulók iránt nagy érdeklődés van a média, a marketing, és informatikai cégek, kulturális intézmények részéről. Elhelyezkedési esélyük az elektronikus kiadványok terjedésével még inkább nő. A tanulók nagy része itt is továbbtanul, s csak ezután jelenik meg munkavállalóként. A Wigner Jenő és a KONTAWIG középiskolák tanulói a gépészeti és elektronikai szakmák birtokában kiváló eséllyel indulnak a munka világában, illetve jó arányban tanulnak tovább a felsőoktatás ezen szakirányaiba. Neumann János Középiskolai, a KONTAWIG Szakképző Iskola és a Wigner Jenő Középiskola, mint szakképző intézmény iskolarendszerben szakmai orientáció, alapozó, és érettségi utáni szakmai képzéseket folytat. A jelenlegi helyzet az érettségi utáni szakképzés szempontjából rendkívül összetett. Az osztott profilú intézményekben tanulók jelentős része az érettségit követően nem a szakképzést választja, hanem a felsőoktatásban készül főiskolai, egyetemi képesítéseket szerezni. 12

A Neumann János Középiskolát tekintve a korábbi időszakok 15-20%-os szakképzés választási aránya napjainkra lecsökkent 3-5%-ra. Ez azt jelenti, hogy az érettségi utáni szakképző évfolyamainkat az átlagosan 170-körül érettségizők közül legfeljebb 5-8 fő választja. A többi tanulónk más intézményből érkezik. Ez az adat abban az összefüggésben érdekes, hogy szakmai orientációban, alapozó képzésben kb. 400 fő vesz részt. A többi tanuló egyetemi, főiskolai képzésre jut be. A közgazdasági és informatikai szakmacsoportban tartozó szakmák esetében a régiót tekintve a munkaerő-piacon telítettség alakult ki, erős konkurencia jött létre az utóbbi években a képzőket tekintve. A tanulók nagy százaléka nem jelenik meg közvetlenül a munkaerő-piacon, hanem kiváló eredménnyel tanul tovább. A Szent Lőrinc Szakközépiskolában végzettekre nagy igény mutatkozik a munkaerőpiacon (szakácsok, cukrászok, pincérek stb.). Már gyakorlati idejük eltöltése során munkahelyet találnak maguknak, sőt, az iskola kapcsolatai és jó hírneve alapján külföldön is érdeklődés mutatkozik számukra. A hagyományos képzéseket az új OKJ érvénybelépésével, moduláris képzési rendszerűvé kell alakítani, alkalmazkodni kell ehhez a kihíváshoz, illetve a környezetünkben levő gazdasági és demográfiai helyzethez. Az intézmények tanulóinak döntő többsége Heves, Nógrád és Borsod megye településeiről érkezik az iskolákba. Azonban nem ritka, különösen az érettségi utáni szakképzések esetében hogy a tanulók az ország legtávolabbi pontjából is jelentkeznek az intézményekbe. A tanulói összetételben főszerepet játszó Észak-magyarországi régió és különösen Heves megye lakosságszáma folyamatosan csökken, ezen belül a középiskolás korú tanulók száma csökken a legnagyobb mértékben. A népességcsökkenés mellett a 0-14 év közötti gyermekkorúak lakónépességen belüli aránya 22%-ról 14%-ra esett vissza, míg a 65 évesek és az annál idősebbek aránya 10%-ról 15%-ra emelkedett, ami egy elöregedő korstruktúrát vetít elő. Az együttműködésben résztvevő intézményeknek tehát az elkövetkező években csökkenő gyermeklétszámmal kell számolniuk. A régió munkaerő helyzete, foglalkoztatási viszonyai a térséget a kedvezőtlen adottságú területek közé sorolják. A projekt egész tevékenységében figyelembe veszi a térség munkaerő-piaci viszonyait és igényeit. Az partnerintézmények szoros együttműködést alakítottak ki a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, a Heves Megyei Munkaügyi Központtal és az Észak-Magyarországi Regionális Munkaerőfejlesztési és Átképző Központtal. A térségben különösen Heves megyében megnőtt az érdeklődés a vendéglátó és idegenforgalmi szakmák iránt, elsősorban a helyi munkalehetőségek bővülése, illetve a külföldi munkavállalási lehetőségek növekedése miatt. Ez a tendencia megmutatkozik az iparukat vesztett borsodi és nógrádi térségek viszonylatában is. A megjelenő álláshirdetések, állásajánlatok a vendéglátó szakmák iránti folyamatos igény meglétét jelzik, az iskolában megjelenő vállalkozók a végzős tanulók közül választanak pályakezdőket üzletükbe. Mindezek hosszabb távon biztosítják a szakmai oktatás létszámigényét, az iskola tanulólétszámának feltöltését. A Szent Lőrinc Szakközépiskola és Szakiskola a térségünkben működő vendéglátó vállalkozókkal együttműködési szerződés és tanulószerződés alapján szervezi tanulói gyakorlati képzését. Tizenhárom utazási irodával és több száz vendéglátó és kereskedelmi vállalkozással működünk együtt. A KONTAWIG Szakképző Iskola és a Wigner Jenő Középiskola szakképzéseivel jelentős szerepet tölt be a térségben, hiszen a kvalifikált fizikai munkát vállalóknak elhelyezkedési gondjai nincsenek, elhelyezkedési arányuk 100%. Ez annak is köszönhető, hogy a gépészeti szakmák, nemcsak a térségben, de országosan is keresettek. A hátrányos helyzetű tanulók arányának vizsgálatakor szembetűnik Eger város középiskoláinak eltérő helyzete. Nagy a szakadék a gimnáziumok és a szakiskolák között, de 13

az egyes középiskolai típusokon belül is vannak különbségek. A hátrányos helyzetű tanulók legnagyobb számban a szakiskolai képzésben jelennek meg. Sokan közülük olyan szakképzésben részesülnek, amelyekkel esélytelenül próbálkoznak belépni a munkaerőpiacra, vagy csak alacsony presztízsű és jövedelmű állások betöltésére képesek. Figyelembe véve tehát a térség gazdasági és munkaerő-piaci helyzetének alakulását a következő években várhatóan növekszik a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a középfokú képzésben. Ennek várható következménye, hogy egyre több tanuló morzsolódik le vagy kerül ki hátrányos helyzeténél fogva a középfokú képzésből és válik szakképzetlen munkaerővé. A Heves Megyei Munkaügyi Központ adatai alapján jelenleg is nagytömegű, alacsony iskolai végzettségű szakképzettséggel nem rendelkező munkaerő elhelyezése jelenti a legsúlyosabb problémát a régió kistérségeiben. A szakképzési struktúrák megváltoztatásával, korszerűsítésével, fejlesztésével kielégíthetők azok a térségi igények, amelyek a gépipar, a jármű- és építőipar, a kereskedelem és vendéglátás valamint egyes szolgáltatások iránt jelentkeznek. Az egyes szakképesítések iránt támasztott létszám és minőségi igények kielégítésére a projektben együttműködő iskolák képesek és alkalmasak. 3. AZ AGRIA TISZK INTÉZMÉNYEI ÉS SZERVEZETE 3.1. AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Észak-Magyarország egyik meghatározó, két és fél évszázados múltjára méltán büszke felsőoktatási intézménye. Az állami felsőoktatás Egerben 1949-ben kezdődött, amikor a magyar országgyűlés által 1948-ban alapított és Debrecenben egy évig működött Pedagógiai Főiskola 14 oktatóval és 93 hallgatóval az egri Líceumba költözött. Azóta az egri főiskola mintegy ötvenezer felsőfokú végzettségű szakembert adott a magyar társadalom számára. Napjainkban a főiskola közel 10 ezer főt megközelítő hallgatói létszámmal, és közel 600 fős oktatói karral valamint egy kiváló gyakorlóiskolával rendelkező intézménnyé vált. Az 1991-es évektől kezdődött képzésfejlesztés eredményeképpen az egri tanárképző főiskola szélesebb kínálatú főiskolává vált. Az intézmény projektmenedzsment tapasztalatai széleskörűek. Jelentősebb, a megvalósítás szempontjából releváns, támogatott projektjeink: Felsőfokú szakképesítések gyakorlati képzését szolgáló fejlesztések támogatása - DT- ÉM/4/002/2006 A korszerű tudásalapú társadalom követelményeinek megfelelő információs és kommunikációs technológiák és módszerek széleskörű elterjesztésének támogatása - DT-ÉM/3/006/2006 Kompetencia-alapú tanítási-tanulási programok elterjesztése a pedagógusképzésben az egri Eszterházy Károly Főiskolán - HEFOP 2006/3.3.2 Integráció, differenciálás, multiplikáció, reform - HEFOP/2005/3.1.3 Akadálymentesítéssel az esélyegyenlőség megteremtéséért - Phare HU-2003-004-347-02-01/050 Almamater program a hátrányos helyzetű és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók tanulási és továbbtanulási esélyeinek növelésére - Phare HU0008-02-01-0059 Hatékony, korszerű, a munkaerő-piac igényekre rugalmasan reagálni képes szakképzési rendszer létrehozása Egerben - TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0022 14

Líceum a természettudományért - TIOP-1.3.1-07/1-2007-0002 EKF a Természettudás Főiskolája TÁMOP-4.2.3-08/1 Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja Regionális Pedagógiai Kutató- és Szolgáltató Központ kialakítása pedagógusképző intézmények együttműködésére (RPKSZK) - TÁMOP-4.1.2-08/1/B Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása TTKK - TermészetTudományi Képzők Képzése - TÁMOP-4.1.2-08/1/C Képzők képzése, különös tekintettel a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai (MTMI) képzésekre és azok fejlesztésére Minőségi szolgáltatásokkal a jövő felsőoktatásáért az Eszterházy Károly Főiskolán - TÁMOP-4.1.1-08/1 Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban Kompetencia alapú oktatás fejlesztése az Eszterházy Károly Gyakorlóiskolában - TÁMOP-3.1.4-08/2 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben Az Egerfood Élelmiszerbizotnsági és Technológiafejlesztési Klaszter működtetése és tevékenységének kiszélesítése ÉMOP-1.2.1 Regionális jelentőségű klaszterek közös beruházásainak támogatása, szolgáltatásainak kialakítása és fejlesztése Az intézmény fő tevékenysége két csoportba sorolható: 1. Oktatási tevékenység: A főiskola oktatási tevékenységét a sokszínűség jellemzi. A képzés nappali, levelező és esti tagozaton folyik, valamint megjelent intézményünkben a távoktatási forma is. Számos posztgraduális, illetve felsőfokú szakképzési területen van lehetőség a szakismeretek bővítésére. A képzés jelenleg 28 főiskolai alapszakon és 26 master szakon folyik, melyek különböző mértékben fedik le a bölcsészettudományi, a gazdasági- és társadalomtudományi, a természettudományi, valamint a művészeti szakterületeket. A szakirányú továbbképzési és a szakvizsga kurzusok széles kínálata az intézmény akadémiai tevékenységének jelentős hányadát teszik ki, mely jelentősen hozzájárul az aktuális piaci igények kiszolgálásához. Az intézményünkben 13 felsőfokú szakképzés folyik. Főiskolánkon eredményesen működik a kétmodulos, felsőfokig (OKJ) elvezető szakképzés. Felsőfokú szakképzési kínálatunk a régió gazdasága és intézményei szakemberszükségletének figyelembevételével került kialakításra. Nappali és levelező iskolarendszerű, felsőfokú szakképzések: Bortechnológus Csecsemő- és gyermeknevelő, gondozó Gazdálkodási menedzserasszisztens Hulladékgazdálkodási technológus Idegenforgalmi szakmenedzser Ifjúságsegítő Intézményi kommunikátor Logisztikai műszaki menedzser Médiatechnológus asszisztens Pénzügyi szakügyintéző Projektmenedzser-asszisztens Számviteli szakügyintéző Web-programozó 15

Nem felsőoktatási (iskolai rendszeren kívüli) felnőttképzési tevékenység: Országos Képzési Jegyzékbe tartozó, iskolai rendszeren kívüli szakképzési programok Kompetencia programok, tanfolyamok Tanácsadás Részvétel más gazdálkodó szervezetekkel közös projektekben, fejlesztésekben, a gazdálkodó szervezetek saját munkavállalóinak képzésében A felnőttképzés, azaz az egész életen át tartó tanulás társadalmi méretű szükségletének felismerése és megvalósítása kulcsfontosságú feladat az Eszterházy Károly Főiskola számára is. A munka világában lévők rákényszerülnek a folyamatos tanulásra. Általánossá válik a munka melletti tanulás, s az egész életen át tartó tanulás lesz a munka világába való bejutás és bennmaradás általános feltétele: az életút során történő többszöri szakmaváltás, vagy akár egy szakma elméleti és gyakorlati ismereteinek többszöri megújításához. Célunk a gazdag kínálatú és minőségben tovább javuló színvonalú, rugalmas és átjárható képzés biztosítása. Több tudományágban és művészeti területen folyamatosan bővítjük képzési kínálatunkat alap- (Bachelor) és mesterképzéseinkkel (Master). Régiónkban az élethosszig tartó tanulás lehetőségét kínáljuk távoktatásunkkal, felnőttoktatási, szakirányú és pedagógus-továbbképzéseinkkel. Minden képzésünket úgy építjük fel, hogy hallgatóink biztos munkaerő-piaci kompetenciákkal rendelkezzenek végzéskor. 2. Kutatási tevékenység: Főiskolánkon szaktudományi alapkutatások és alkalmazott kutatások folynak. A főiskolán folyó alapkutatások feltétele, rendszere elsősorban a biológia, a történelemtudományok területén erősödött, továbbra is jó a nyelvészet vonatkozásában. Az alkalmazott kutatásokban jelentős az előrelépés az élelmiszer-analitikai, borászati, környezetvédelmi, földrajzi és közgazdasági területen. Megtörtént a bekapcsolódás és részvétel a nemzeti kutatási és fejlesztési programokba elsősorban az informatika és a borászat terén. Nem elhanyagolható a bölcsész területen végzett kutatómunka sem, amely általában egyéni kutatásokat jelent. Az egyéni kutatások mellett az utóbbi időben megnövekedett a teamekben folytatott kutatások száma, a karokon kutatócsoportok jöttek létre. A TTFK-n több éve sikeresen működik az MTA Bryológiai Kutatócsoportja. A külső kutatási igények jobb kielégítését a régió kutatóhelyeivel való együttműködést is segíti az Integrált Természettudományi Szolgáltató és Kutatócentrum (ITSC). A TKTK-n a BME közreműködésével az Információs Társadalom Oktatása és Kutatása Központ (ITTOK) jött létre. A GTFK-n a Regionális Gazdaságfejlesztési Kutatócsoport erősíti az intézmény és a régió gazdasági szférájának kapcsolatát, lehetővé teszi regionális témák kutatását. Az intézmény innovációs szervezete 2006-tól az EGERFOOD Regionális Tudásközpont, amely az Észak-magyarországi Innovációs Stratégiával összhangban az innovációs képességek és tevékenységek fejlesztését, a kutatási tevékenységek összehangolását tűzte ki célul a gazdasági szféra számára is történő szolgáltatásával. 3.2. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁBAN RÉSZT VEVŐ PARTNEREK 3.2.1. Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Eszterházy Károly Gyakorlóiskola) Fenntartónk az Eszterházy Károly Főiskola. Iskolánk az EKF képzőhelye, gyakorlóiskolája. Székhelyünk: 3300 Eger, Eszterházy tér 1. 16

A szakképzési intézményegység feladatellátási helye (Barkóczy út 5.) Eger belvárosában található, frekventált, jól szituált szociális környezetben, megközelíthetősége mind a helyi, mind a helyközi közlekedést tekintve kiváló. Iskolánkban a környező nyomdai és képzőművészeti tevékenységgel, reklámmal foglalkozó vállalatok, vállalkozások munkaerőigényének kielégítésére a 2003/2004-es tanévtől kezdődően az érettségi megszerzése utáni szakképzést indítottunk festő, díszítőfestő, grafikus és elektronikus grafikus szakmákban. A szakképzéshez szükséges személyi feltételeket iskolánk művésztanárai alapozva teremtettük meg, és a szakképzés indításához szükséges legalapvetőbb eszközök az általános és középiskolai rajz tanításához rendelkezésre álló taneszközökből kerültek ki. Az iskola szakképzési kínálatát a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően alakítjuk. 2005-től további kettő, keresett szakmában végzünk szakképzést: díszlet- és jelmeztervező asszisztens, mozgóképi animációkészítő. Képzési szerkezetünket rugalmasan változtatjuk. Az RFKB 2008. évi döntése arra hívta fel a figyelmünket, hogy a művészeti szakképzés komoly beiskolázási többlettel bír, míg a tanulók elhelyezkedési esélye alacsony. Iskolánk ennek ismeretében egy rugalmas rendszert választott, amelyben minden évben csak egy osztályt kíván indítani, de nem határozza meg az indítandó tanulócsoportok típusát. Így lehetőség nyílik a jelentkezőknek bármely képzést választani. Az iskola csak azt a képzést fogja indítani, amelyre komolyabb munkaerő-piaci igény mutatkozik. Érettségire épülő szakmák, szakmacsoportonként: Művészeti: Bábszínész, Díszlet- és jelmeztervező- asszisztens, Festő, Grafikus, Mozgóképi animációkészítő, Zománcműves. A hátrányos helyzetű tanulók száma az iskolánkban 124 fő (34 a bejáró), a szakképzési intézményegység tekintetében 10 fő, ami a szakképzésben tanulók 9,3%-a. Az 1536 fős összlétszámon belül a diákok 8,1 %-a hátrányos helyzetű. Tanulóink 20%-a bejáró. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma a rendelkezésre álló szülői nyilatkozatok alapján 14 fő (6 fő bejáró), arányuk az összlétszámon belül 1%, csak a Barkóczy úti tagiskolában reprezentáltak (1,6%-a az ott tanulóknak). Ugyanígy 1% a magántanulóink száma is, az országos átlagot mérsékelten haladja meg. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők 11%-a tette meg az önkéntes nyilatkozást a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős megkeresésére. Jó kapcsolatot alakítottunk ki a civil szféra (Művelt Ifjúságért Alapítvány, Művészeti Nevelésért Alapítvány, Eszterházy Károly Főiskola Hallgatói Egyesület) és a gazdasági élet több szereplőjével. Tanulóink 70-80%-a a szakképesítés megszerzését követően a szakirányú felsőoktatásban (művészeti, nyomdaipari képzések) folytatja tanulmányait, 20-30%-a munkába áll, vagy további szakképzettség megszerzéséért tanul tovább. 3.2.2. KONTAWIG Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskola Székhelye: 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc út 2. A KONTAWIG Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskolát (rövid nevén KONTAWIG Szakiskola) 2001. februárjában alapította, a Műszaki és Üzleti Oktatásért Alapítvány, melyet a KONTAVILL Legrand Rt. Szentes és a Wigner Jenő Műszaki, 17

Informatikai Középiskola és Kollégium hozott létre az iskola fenntartása és működtetése céljából. Az iskola alapításának célja Eger és vonzáskörzete iparának munkaerő ellátása képzett szakmunkásokkal. Alapítása óta az iskola fokozatosan fejlesztette létszámát és tanári karát, a 2004/2005 tanévben sor került az első végző szakmunkás osztályok kibocsátására. A 9-10. évfolyamokon szakmai orientáció és szakmai alapozó képzés folyik az általános közismereti oktatás mellett. Oktatatott szakmák, szakmacsoportonként: Elektrotechnika, elektronika: Villanyszerelő, Villamosgép-és készülékszerelő. Gépészet: Fémforgácsoló (hiányszakma), Gépi forgácsoló (hiányszakma). Tanulóinknak olyan szakmákban kínálunk képzéseket, amelyek keresettek, és amelyek birtokában biztonságos a végzett fiatal szakmunkások elhelyezkedése. A fémforgácsoló (gépi forgácsoló) képzést az iskola kiemelten kezeli egyrészt az iskola profilja és hagyományai miatt, másrészt mert a fémforgácsoló (gépi forgácsoló) szakma hiányszakma. Az iskolai rendszerű képzések mellett folyamatosan foglalkozik felnőttképzéssel, és a vállalatok egyedi igényei szerinti céltanfolyamok, képzések szervezésével. Szakképzési tevékenységünket, fejlesztéseinket a gazdasági élet szereplőitől kapott támogatások is segítik. 3.2.3. Neumann János Középiskola és Kollégium Székhelye: 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc út 48. A jelenleg Neumann János Középiskola és Kollégium néven működő iskola 1987-ben jött létre az egykori Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskolából kiválva. Az indulástól kezdve informatikai, közgazdasági szakterületen folytatott képzéseket az iskola. Az első pár évben önkormányzati fenntartású volt az intézmény, amely 1993-ban átalakult alapítványi fenntartásúvá. Az iskola létrejöttétől kezdve tanulóit az északmagyarországi régióból, valamint az ehhez kapcsolódó alföldi megyékből szervezte. Az iskola fennállása óta kiemelkedő innovatív szerepet játszott a szakképzés területén. Ezt támasztják alá azok a fejlesztések, amelyek a különböző tananyagok, képzési modellek, a különböző világbanki programokban végzett az iskola. Ezek közül nagy jelentőségű az egri modellként az ország 13 közgazdasági szakközépiskolájában bevezetésre került számítástechnikai programozó és képesített könyvelő képzésünk, amelyet az iskolák 2000-ig folytattak. Ebben a rendszerben középfokú szakképesítést szerezhettek az érettségivel egyidejűleg a tanulók számítástechnikai programozó és középfokú képesített könyvelőit. A szakképzés megújítására irányuló első világbanki program során, és az OKJ kialakításával egy időben intézményünk fontos szerepet játszott több szakma kialakításában. A legjelentősebb tevékenységet a gazdasági informatikus (közép és emelt), a számítástechnikai programozó szakmák esetében végeztük a központi programok kialakításakor, egyes tananyagok fejlesztésekor, lektorálásakor. A második világbanki program során a kompetencialapú, moduláris tananyagfejlesztésbe szintén bekapcsolódtunk. Ekkor ismét a gazdasági informatikus képzés továbbfejlesztésének voltunk felelősei. Oktatott szakmák, szakmacsoportonként: Informatikai Közgazdasági 18

Az iskolai rendszerű képzések mellett folyamatosan foglalkoztunk felnőttképzéssel. Ezt a tevékenységet a Heves Megyei Munkaügyi Központ támogatásával kezdtük el. Ennek révén legtöbb alkalommal OKJ szerinti informatikai képzéseket szerveztünk. Legnagyobb számban számítógép-kezelői, számítástechnikai szoftverüzemeltető képzéseket valósítottunk meg az igényeknek megfelelően. Az OKJ rendszerű képzések mellett a vállalatok egyedi igényei szerint céltanfolyamokat szerveztünk. Működésünk során többször kerültünk kapcsolatba a különböző hátrányos helyzetűek problémáival. Az ilyen helyzetben levő emberek, embercsoportok részére több programot szerveztünk különböző pályázati források felhasználásával. Ezek közül kiemelendő a roma asszisztens képzés, melyet két alkalommal tudtunk Heves megyében megszervezni. Másik és jelentőségét tekintve fontosabb programcsoportunk a vállalkozóvá válást segítő képzések sorozata. Ennek a programnak keretében már nem csak a szűkebben vett regionális feladatmegoldásra vállalkozott az iskola, hanem egész országra kiterjedő hálózati fejlesztést sikerült megvalósítani. Az utóbbi években pedig az un. Youngbusiness.net program keretében nemzetközi kapcsolatok kiépítésével a vállalkozási ismeretek terjesztését, aktív vállalkozóvá válást segítő programokat működtettünk. Ezek a programok döntő részében a felnőttképzésekhez kapcsolódtak. Pályázatainkban a Phare keretében és a HEFOP-1.3.1 is különböző szempontok szerinti hátrányok kompenzálását tűztük ki célul. Ezek a komplex programok tananyagfejlesztéseket, képzéseket, különböző rendezvények szervezését tartalmaztak, melyek célcsoportjai a különböző szempontok szerint hátrányos helyzetűek voltak. Iskolánk a nappali rendszerű képzésekben is kiemelten foglalkozik a különböző okok, szempontok miatt hátrányokkal indulók megsegítésén. Ezen a területen ebben a tanévben valósul meg az Arany János Tehetséggondozó Program 5 éves képzésben résztvevőinek érettségije. Ez a program egy kollégiumi nevelési programmal kombinált felkészítő a szociálisan és egyéb okok miatt hátrányban levők megsegítésére. Ezen programon túl minden egyéb hátránnyal induló tanulónkat segítjük, minden évben kétszer felmérésre kerülnek a hátrányban levők és segítő személyre szabott támogatást kaphatnak ezek a tanulók. Szakképzés alapozó szakában eredményesen folytatunk két tanítási nyelvű képzést már 8 éve. A képzés iránya közgazdasági és részben informatikai. Szakképzési tevékenységünket, fejlesztéseinket a gazdasági élet szereplőitől kapott támogatások is segítik. 3.2.4. Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Fenntartónk a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképzési Alapítvány. Székhelyünk: 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc út 95. Az iskola alapítására 1996. augusztusában került sor. Az oktató-nevelő munka 1999-től folyik a jelenlegi iskolaépületben. Az iskolában folyó szakmai képzés egyik erőssége, hogy a tanulók gyakorlati képzését élő szakmai környezetben, tehát nyílt értékesítésű, vendégeket fogadó tanegységekben végezzük. Az iskola alapító okirata szerint 900 fő nappali tagozatos, 150 fő esti és 150 fő levelező tagozatos befogadóképességgel rendelkezik. A nappali képzés kihasználtsága 90 %-os, az esti és levelező tagozatos képzések az érdeklődés hiánya miatt szünetelnek. Intézményünk szakközépiskolai, szakiskolai képzést és szakképzést folytat a vendéglátás idegenforgalom, kereskedelem marketing, üzleti adminisztráció és egyéb szolgáltatás szakmacsoportban. 19

Angol és német nyelvből nyelvi előkészítő képzés történik egy osztályban a nulladik évfolyamon. Felmenő rendszerben, a 9-14. évfolyamon évfolyamonként állandósulnak az alábbi képzési formák: három szakközépiskolai osztály (9-12); kettő szakiskolai osztály (9-10); 11-12. évfolyamon érettségire felkészítő osztály; 11-12-13. évfolyamok szakképző osztályai, öt szakmában; 13-14. évfolyamok érettségihez kötött szakképző osztályai 4-5 szakmában. Évente 200-300 fő vesz rész felnőttképzési tanfolyamokon. A képzés jellemzői: A tanulók a szakoktatók irányításával vendéglátó-ipari anyagnorma szerint (10 15 adagos hideg- és melegétel, sütőforma szerinti sütemény anyagnorma) készítik szakoktatáson az ételeket és süteményeket. A szakács tanulók működő konyháinkon készítik a hideg- és melegételeket helybeni étkezésekhez és a kitelepüléses rendezvényekhez. A pincér gyakorlatokon a működő étteremben terítenek, fogadják a vendégeket, felszolgálnak, szervíroznak az ebédelni betérő vendégeknek, és alkalmi rendezvényeket bonyolítanak le a szakoktatók irányításával házon belül és a házon kívüli rendezvényeken, party-szervízeken. A cukrász és vendéglátó-eladó tanulóink működő cukrászüzemünkben készítik a süteményeket majd a cukrászdákban szakszerűen értékesítik, csomagolják azokat - szintén szakoktatók irányításával. A vendéglátó technikus tanulóink a képzési követelményeknek megfelelően mind a négy szakmai területen gyakorlatoznak. A kereskedelmi szakmacsoportban tanuló diákjaink tanboltban és tanirodai gyakorlaton sajátítják el a kereskedelmi szakma legfontosabb gyakorlati ismereteit. Kozmetikus és fodrász tanulóink egy európai szintű kozmetikus és fodrász tanszalonban sajátíthatják el a mesterség mai és jövőbeni fortélyait. A képzés színvonalát és népszerűségét, ezen kívül a tanulók felkészültségét, képességeit is jelzi, hogy az érettségizett tanulók 80-90 %-a az iskola emelt szintű szakmai képzésein tanul tovább. Az alapszakmákban bizonyítványt szerzett szakiskolai tanulók jelentős hányada munkavállalás előtt két éves érettségire felkészítő képzésen vesz részt, utána közülük sokan választják az iskola érettségihez kötött szakképzéseit. Ezt bizonyos mértékig alátámasztják a szakközépiskolai és szakiskolai kompetenciamérés mérsékelt eredményei. Az iskolai lemorzsolódás aránya a tanulmányi teljesítmények folyamatos romlásának következményei. Az alacsonyabb évfolyamokon viszonylag magas az elégtelen tanulmányi eredményeket elérők száma, de ezek döntő többsége a javítóvizsgán megfelelő eredményeket produkál, viszonylag kevesen kényszerülnek évismétlésre. Az iskolát évközben elhagyók aránya nem jelentős. A tankötelezettség kiterjesztésének következtében, a viszonylag korai iskola és szakmaválasztás kényszere miatt ezek a váltások érthetők és támogathatók. Tanulóink mintegy 90 %-a a régióból érkezik, kétharmaduk Heves megyéből, de szinte minden megyéből van egy-két diák. Az iskola szállodai minőségű kollégiumában 130, externátusában 110 vidéki tanuló elhelyezését tudja biztosítani. 20