Tatai Ágnes 2010. Június 24. SZOLVENCIA II Technikai tartalékok 1
Az 1. pillér elemei eszközök viszontbiztosítás tőke többlet szavatolótőke-szükséglet minimális tőkeszükséglet kockázati marzs legjobb becslés biztosítástechnikai tartalékok helyettesíthető cash flow-k: megfigyelhető piaci érték 2
Legjobb becslés első szintű szabályozás Szolvencia II keretirányelv A tartalékok összetevői Legjobb becslés + kockázati marzs: alapértelmezett VAGY 2009/138/EC Megfigyelhető piaci érték: ha a kötelezettség pénzáramai megbízhatóan replikálhatóak olyan pénzügyi eszközökkel, melyeknek megbízható piaci értéke megfigyelhető 77(1) 77(4) 3
Legjobb becslés első szintű szabályozás Szolvencia II keretirányelv 2009/138/EC A legjobb becslésre vonatkozó alapelvek Várható jelenérték A legjobb becslés a jövőbeli cash flow-k valószínűséggel súlyozott átlagának felel meg, a pénz időértékét a releváns kockázatmentes hozamgörbe szerint figyelembe véve Aktuális információk, megfelelő aktuáriusi módszerek Számítása aktuális és hiteles információkon és realisztikus feltételezéseken alapul, és megfelelő, alkalmazható és releváns aktuáriusi és statisztikai módszerekkel történik Minden pénzáram figyelembevétele Figyelembe vesz minden bejövő és kimenő cash flow-t, amely a biztosítási kötelezettségek rendezéséhez szükséges azok teljes tartama alatt Bruttó értékelés Számítása a viszontbiztosítóktól és SPV-ktől eredő megtérülések levonása nélkül történik; azokat külön kell értékelni 77(2) 4
Kockázati marzs első szintű szabályozás Szolvencia II keretirányelv 2009/138/EC A kockázati ráhagyásra vonatkozó alapelvek Átruházási érték A kockázati ráhagyásnak akkorának kell lennie, hogy hozzáadásával a biztosítástechnikai tartalékok nagysága megegyezzen azzal az értékkel, amelyre egy biztosítónak vagy viszontbiztosítónak a biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségek átvállalásához és teljesítéséhez szüksége lenne. Tőkeköltség A kötelezettségeknek azok teljes időtartama alatti fedezéséhez szükséges szavatolótőke-szükséglettel egyező nagyságú figyelembe vehető szavatoló tőke előteremtési költségének meghatározásával kell kiszámítani A tőkeköltség ráta Minden (viszont)biztosító esetében azonos, és időközönként felül kell vizsgálni 77(3) 77(5) 5
Legjobb becslés első szintű szabályozás Szolvencia II keretirányelv Egyéb rendelkezések A cash flow-előrevetítésben figyelembe veendő további elemek: költségek infláció garantált és diszkrecionális nyereségrészesedés beágyazott garanciák és opciók Szegmentálás homogén kockázati csoportok, de legalább ágazatok szerint Viszontbiztosítóra eső tartalékrész partnerkockázati korrekció Adatminőség és közelítések Összevetés a tapasztalattal A tartalékszint megfelelősége 2009/138/EC 78 79 80 81 82 83 84 6
7
Tartalékképzés a QIS5 specifikáció alapján Szegmentálás Cash flow előrevetítés Feltételezések Diszkontálás Kockázati ráhagyás Megfigyelhető piaci érték Viszontbiztosító (SPV) részesedése 8
Szegmentálás Minimálisan: Lines of Business (LOB végrehajtási rendelet) A LOB-ok alábontandók a kötelezettség kockázati profiljának megfelelően Különböző célra lehet más-más szegmentálás (a cél a fontos, tartalom a jogi forma felett) A legjobb becslésre és kockázati marzs-ra ugyanaz a szegmentálás alkalmazandó Aktív viszontbiztosítás (arányos esetében a direkt üzlettel megegyező, nem-arányos esetében kevéssé részletes) Nem-élet: 12 kategória, élet: 16 kategória (ezek még változhatnak!) 9
Tartalékképzés a QIS5 specifikáció alapján Szegmentálás Cash flow előrevetítés Feltételezések Diszkontálás Kockázati ráhagyás Megfigyelhető piaci érték Viszontbiztosító (SPV) részesedése 10
Cash-flow előrevetítés Időhorizont: az összes bejövő- és kimenő cash flow elem teljes időhorizontját figyelembe kell venni az értékeléskori szerződések tekintetében. A pénznemenkénti kötelezettségekre külön-külön kell a számítást elvégezni. Bejövő cash-flow elemek: díjak (új üzletek: NEM; szerződés határai!) maradványérték, visszakövetelés Kimenő cash-flow elemek: károk, szolgáltatások (diszkrecionális nyereségrészesedés!) költségek egyéb (pl.: adók) 11
Cash-flow előrevetítés Költségek: a szerződéshez kötődő, a kötelezettség rendezéséhez kapcsolódó minden költség (inflációt, menedzsment döntéseket figyelembe véve) adminisztratív befektetés kezelési kárrendezési szerzési Közvetlenül allokálható Közvetlenül nem allokálható (overhead) realisztikus feltételezések objektív, dokumentált szabályok nem élet esetén külön a díj- és kártartalékra 12
Cash-flow előrevetítés Egyéb, kimenő: a szerződéshez köthető, adó jellegű elemek díjfizetéshez kötött adók (pl. tűzbiztosítási hozzájárulás) szolgáltatáshoz köthető adók garancia alaphoz történő hozzájárulás 13
Tartalékképzés a QIS5 specifikáció alapján Szegmentálás Cash flow előrevetítés Feltételezések Diszkontálás Kockázati ráhagyás Megfigyelhető piaci érték Viszontbiztosító (SPV) részesedése 14
Feltételezések A Cash flow előre vetítéshez a létező szerződésekkel kapcsolatban az alábbiakkal kapcsolatos feltételezéseket kell számításba venni: szerződéses opciók és pénzügyi garanciák ügyfélviselkedés menedzsment döntései diszkrecionális nyereségrészesedés 15
Feltételezések / opciók és garanciák A szerződéses opciók esetében az ügyfélnek joga van előre meghatározott módon a szolgáltatást módosítani a szerződés megújítása vagy módosítása nélkül (Pl.: visszavásárlás, díjmentesítés); pénzügyi garanciák esetén az ügyfél átháríthatja a pénzügyi kockázatait vagy addicionális szolgáltatásban részesülhet pénzügyi változók alakulásától függően (hozamvisszaadás, garantált minimum). 16
Feltételezések / ügyfélviselkedés Ügyfélviselkedés : azon tényezők, melyek megváltoztatják a jövőbeli Cash-flow-kat megfelelő statisztika és/vagy szakértői megítélés szükséges figyelembe kell venni a pénzügyi és nem pénzügyi, külső- és belső tényezőket azt kell alapul venni, hogy az ügyfél megvizsgálja az opciót, és növekszik a tudatossága A múltbeli statisztikákból meríteni: mennyire voltak sikeresek a múltbeli ügyfél opciók lehívásai, mennyire befolyásolták azokat menedzsment döntések és a gazdasági környezet. 17
Feltételezések /Menedzsment döntések Menedzsment döntések : azok az elemek, melyek megváltoztatják a jövőbeli Cash-flow-kat a későbbiekben majd (IM13) az erre vonatkozó feltevéseknek megfelelő, részletes menedzsment akció terven kell alapulnia elsősorban a szimulációs technikák alkalmazása során érdekes Megjelenési formái: eszköz allokáció megváltoztatása (készpénz és likviditás menedzsment, ALM) nyereség-visszajuttatás, vagy termékek megváltoztatása költségek, költség allokáció megváltoztatása Kritériumok: objektív reális ellenőrizhető 18
Feltételezések / diszkrecionális nyereségrészesedés Főbb szempontok: A nyereségrészesedést a pénzáramok között figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy garantált vagy nem. A menedzsment döntések jelentős hatása miatt a profit felosztás módjának jól dokumentáltnak kell lennie. Kulcselemek: Hogyan oszlik meg a profit és a veszteség a tulajdonosok, ügyfelek között, továbbá az ügyfelek különböző csoportjai között Milyen megtérülést várnak el a befektetők a befektetett tőkén Mik azok a lényeges körülmények, melyek befolyásolják a diszkrecionális nyereségrészesedést Mi a társaság befektetési stratégiája Alapértelmezés szerint a társaságnak az értékelés napján rendelkezésre álló eszközportfóliót kell figyelembe vennie 19
Tartalékképzés a QIS5 specifikáció alapján Szegmentálás Cash flow előrevetítés Feltételezések Diszkontálás Kockázati ráhagyás Megfigyelhető piaci érték Viszontbiztosító (SPV) részesedése 20
Tartalékképzés a QIS5 specifikáció alapján Szegmentálás Cash flow előrevetítés Feltételezések Diszkontálás Kockázati ráhagyás Megfigyelhető piaci érték Viszontbiztosító (SPV) részesedése 21
Kockázati ráhagyás A kockázati ráhagyás kiszámítása azon a feltevésen alapul, hogy egy üres társaság átveszi a teljes portfóliót diverzifikációs hatás figyelembe vétele (ez még változhat: pl.: élet - nem-élet) CoC 0 CoC: 6% t (1 SCR RU ( t) t ( t 1) ) r Az r diszkont ráta: nem feltétlen ugyanaz, mint a tartalékszámításnál (nem tartalmaz illikviditási prémiumot) tükrözi a referencia társaság: SCR RU (t ) 1 underwriting kockázatát maradvány piaci kockázatát a viszontbiztosításokkal, SPV-kel kapcsolatos hitelkockázatát működési kockázatát a tartalékok veszteségelnyelő képességét figyelembe veszi, a halasztott adók veszteségelnyelő képességét nem SCR BSCR SCR Adj RU ( t) RU ( t) RUop( t) RU ( t) 22
Kockázati ráhagyás A kockázati ráhagyás LOB-okra osztása a LOB részesedése a teljes SCR-ból az üzlet kifutásáig E megközelítés alapján LOB-onként kellene SCR-t számolni az üzlet kifutásáig (úgy, mintha csak az az egyetlen LOB létezne) Egyszerűsítések alkalmazhatóak és alkalmazandóak, melyeknek öt szintje van: 1) elvégezni minden jövőbeli teljes SCR kalkulációt 2) egyes modulok, almodulok kockázatait közelítő eljárással meghatározni 3) a teljes SCR becslése valamilyen arányosítással 4) duráció segítségével egy lépésben meghatározni az SCR-t 5) a kockázati ráhagyást a legjobb becslés valamilyen %-ában meghatározni 23
Tartalékképzés a QIS5 specifikáció alapján Szegmentálás Cash flow előrevetítés Feltételezések Diszkontálás Kockázati ráhagyás Megfigyelhető piaci érték Viszontbiztosító (SPV) részesedése 24
Megfigyelhető piaci érték A tartalékok egészben történő meghatározása az alábbi három feltétel teljesülése esetén lehetséges a kötelezettség pénzáramai megbízhatóan replikálhatóak a replikálást pénzügyi instrumentumok adják ezek a pénzügyi instrumentumok megbízható piaci árral kell rendelkezniük, melyek megfigyelhetőek Az, hogy "megbízhatóan replikálhatóak nem csak azt jelenti, hogy a pénzügyi instrumentumok pénzáramainak ugyanazt a várható értéket kell produkálniuk, mint a kötelezettségek pénzáramainak, hanem ugyanazt a változékonysági mintát is. Megbízható piaci ár (piac konzisztencia): mély, likvid és transzparens piac Ha a pénzáramok egy részére teljesül, és szétválasztható szétválasztás (egyébként: alapmódszer BE+RM) 25
Megfigyelhető piaci érték A biztosítási kötelezettségek pénzáramai nem replikálhatóak megbízhatóan az alábbi esetekben A jövőbeli pénzáram egy vagy néhány tulajdonsága (mely a társaságra specifikus kockázati mintákon alapszik) nem található meg aktívan kereskedett instrumentumokban A jövőbeli pénzáram egy vagy néhány tulajdonsága (mely az ügyfelek viselkedésén alapszik) nem található meg aktívan kereskedett instrumentumokban (kivéve ha ez a viselkedés nem befolyásolja a kötelezettség értékét) A jövőbeli pénzáram egy vagy néhány tulajdonsága a társaságra specifikus faktorok fejlődésétől függ (pl.: költségek, szerzési jutalékok) A jövőbeli pénzáram egy vagy néhány tulajdonsága olyan a társaságspecifikumon kívüli faktorok fejlődésétől függ, melyekre nincsenek olyan pénzügyi instrumentumok, melyek megbízható piaci értéke megfigyelhető 26
Tartalékképzés a QIS5 specifikáció alapján Szegmentálás Cash flow előrevetítés Feltételezések Diszkontálás Kockázati ráhagyás Megfigyelhető piaci érték Viszontbiztosító (SPV) részesedése 27
Megtérülés viszontbiztosításból (SPV-ből) A viszontbiztosításból (SPV-ből) származó megtérülés az alábbiak szerint kalkulálandó Alapértelmezett módszerként (a viszontbiztosítási szereződésből eredő) valószínűségekkel súlyozott jövőbeli pénzáramok, melyek figyelembe veszik a pénz időértékét és a partner nemfizetés kockázatából származó várható veszteségeket Egyszerűsítésként indirekt módon: a legjobb becslés és a nettó legjobb becslés különbözete figyelembe véve a partner nemfizetés kockázatából származó várható veszteségeket Főbb elvek: külön az SPV-ből, pénzügyi vb-ből való megtérülést külön a díjtartalékra és kártartalékra a megtérülésre nem kell kockázati ráhagyást számolni a megtérülés lényegesen eltérő időzítését figyelembe kell benni 28
Kérdések? Köszönöm a figyelmet! 29