HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 17/2003.(V.27.) Kt. sz. rendelete a város Helyi Építési Szabályzatáról Ercsi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV tv. 16. -ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. -ának (1) bekezdésében biztosított jogkörében, hivatkozással a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelettel közzétett OTÉK 1. (1) bekezdésében foglaltakra, a város igazgatási területére vonatkozóan megalkotja a Helyi Építési Szabályzatáról szóló rendeletét, és egyúttal jóváhagyja a település szabályozási tervét, valamint azok kötelező együttes alkalmazását elrendeli. Jelen rendelet megalkotásának célja a település igazgatási területén az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megszabni és biztosítani. Ennek keretében a települési önkormányzat az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatosan, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan alkotja meg rendeletét. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya, alkalmazása 1. (1) Jelen rendelet hatálya Ercsi város teljes közigazgatási területére kiterjed. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest, tervezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások (pl. OTÉK és szabványok) betartása mellett kizárólag e rendelet (továbbiakban HÉSZ), továbbá e rendelet 1. Számú mellékletét képező a szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad. (3) Ezen építési szabályzattal együtt jóváhagyott szabályozási terv (továbbiakban: szabályozási terv) tömb mélységű szabályozást tartalmaz, amely a település döntő részére biztosítja az építési jogokat. A szabályozási terven SZT-vel jelölt területeken az építési jog biztosítása érdekében további szabályozási terv(ek)et kell készíteni a 3. szerint. A későbbiekben elkészülő szabályozási terv minden esetben a mindenkor érvényes HÉSZ részét képezi. (4) A rendeletben foglalt előírásoktól, szabályozási terv kötelező szabályozási elemeitől, való eltérésre kizárólag a HÉSZ és a szabályozási terv módosításával lehet. A szabályozási terv 2. (1) A település igazgatási területén a HÉSZ előírásainak területi értelmezéséhez szükséges térképi, rajzi információkat a szabályozási terv tartalmazza.
(2) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz. A szabályozási terven ábrázolt kötelező szabályozási elemek az alábbiak: a) A belterületi határ és a tervezett belterületi határmódosítás. b) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határa. c) Kötelező szabályozási vonal. d) Megszüntető jel. e) Övezet, építési övezet azonosítója, jele és határa. f) Védőterületek, védőtávolságok, védősávok. g) Műemlék és műemléki környezet határa. h) Helyi egyedi művi érték. i) Helyi területi védelem határa. j) Régészeti terület határa. k) Természeti és természetvédelmi terület határa. (3) Az irányadó szabályozási elemeket a további tervműveleteknél és az intézkedések során javaslatként kell figyelembe venni, a pontos hely vagy funkció szabályozási terv, megosztási vázrajz vagy engedélyezési terv alapján pontosítandó. Irányadó szabályozási elemek: a) Építési övezet beépítési módjára vonatkozó előírás. b) Szabályozási terven RSZT-vel jelölt továbbtervezésre javasolt területek határa. c) Szabályozási tervek készítésére kijelölt területek területfelhasználási kategóriája. (4) Területfelhasználási egység határa csak telek, építési telek határa mentén haladhat. Egy reületfelhasználási egységen belül esetlegesen két övezetbe nyúló telek esetében az övezeti előírások közül minden egyes övezeti előírásnál a szigorúbbat kell alkalmazni. Telekalakítás (telekegyesítés) úgy nem engedélyezhető, hogy egy telekre két területfelhasználási egység előírásai legyenek érvényesek. Ilyen telekegyesítési igény esetén a szabályozási tervet előzetesen módosítani kell annak érdekében, hogy eldönthető legyen mely területfelhasználási egység előírásai vonatkoznak a majdani telekre, építési telekre. További szabályozási tervek (SZT) készítésére vonatkozó rendelkezések 3. (1) Azokra a területekre, telkekre, telekrészekre melyeken a HÉSZ és a szabályozási terv nem biztosít feltétel nélküli építési jogokat (és műszaki akadály elvileg nem gátolja a telekmegosztást vagy a tényleges beépítést), csak telek mélységig kidolgozott SZT elkészítése és önkormányzati jóváhagyása után lehet telekalakítási vagy építési engedélyt kiadni. Ezek az alábbi területek: a) a szabályozási terv SZT készítését jelöli, b) építési helyen kívül jelentkezik építési igény (pl. tömbbelső). (2) A készítendő SZT tervezési területének határát a szabályozási terven jelölt lehatárolás figyelembe vételével a települési főépítész iránymutatása alapján minden esetben úgy kell megállapítani, hogy az a szabályozási terven alkalmazott lehatároláshoz igazodva legalább közterületekkel vagy részben más, beépítésre nem szánt területek által körülhatárolt telektömb területére terjedjen ki. II. FEJEZET Az ÉPÍTÉS ENGEDÉLYEZÉSÉNEK HELYI SZABÁLYAI Elvi építési engedélyezés (két lépcsős építési engedélyezés) 4. (1) Az építési munkák önkormányzat jegyzője által történő engedélyezése során az alábbi esetben kétlépcsős építésengedélyezési eljárást kell lefolytatni: - a helyi területi védelemre kijelölt területeken és egyedi védett létesítményeken kivéve, ha az adott telken a lakófunkció az elsődleges. (2) A kétlépcsős építésengedélyezési eljárásban az építési engedély kérelem benyújtását megelőzően a beépítési, településképi követelmények előzetes tisztázása érdekében elvi építési engedélyt kell beszerezni. (3) A beépítési, településképi követelmények tisztázására szolgáló elvi építési engedélykérelemhez mellékletként csatolni kell: a meglévő és tervezett állapotra vonatkozóan a tervezett beépítés mellett két oldalról
elhelyezkedő két-két telekre kiterjedő utcaképet, a tervezett építmény tömegvázlatát és színtervét, a települési főépítész, illetve az általa működtetett, külön rendeletben létrehozott tervtanács véleményét Építési engedélyezés 5. (1) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei a területelőkészítés, előközművesítés, stb. hiánya miatt nem biztosítottak, az építési engedély csak az építés feltételeinek biztosítása után adható. (2) A települési főépítész illetve az általa működtetett, külön rendeletben létrehozott tervtanács véleményére tekintettel kell lenni a városképileg védett területeken (a forgalmiutak és gyűjtőutak mentén, városközpont területén, valamint a látvány szempontjából kiemelkedő területeken, dombtetőkön) minden főrendeltetésű épület építési vagy elvi építési engedélyezési eljárása során, valamint a különleges és a gazdasági területeken minden egyes létesítmény elhelyezése, átalakítása esetén. (3) Az építési engedélyhez minden esetben utcakép csatolandó (a szomszédos telek épületei homlokzatainak feltüntetésével). III. FEJEZET AZ ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK Telekalakítás 6. (1) A település igazgatási területén telket, építési telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a HÉSZ-ben megadott értékeknek, a szabályozási tervnek és a vonatkozó egyéb általános jogszabályoknak is megfeleljen. (2) Kötelező telket alakítani a) a szabályozási vonallal érintett telkek esetében a szabályozási vonal mentén, b) területfelhasználási egység határával érintett telkek esetében a határvonal mentén, c) egyéb jogszabályban meghatározott esetekben, az ingatlant érintő építés vagy használati mód változás engedélyezésével egyidejűleg. (3) Ha a szabályozási vonal már meglévő épületet érint és a közterület terv szerinti kiépítése csak nagyobb távlatban valósul meg és ez a teljes közműellátást nem akadályozza a közút kezelőjének hozzájárulása esetén az egyes ingatlanokat érintő közterület kialakítását nem kell a telekalakítási vagy az építési engedélyezés feltételéül szabni, de engedély csak olyan módon adható, hogy az a tervezett közterület kialakítását ne akadályozza meg, illetve ne tegye költségesebbé. Az előirányzott közterület-alakítás területét az érintett telek területébe nem szabad beszámítani. (4) A telkekre már túlnyomó részben felosztott telektömbben az építési telkek kialakítása a telek építési övezetben előírt legkisebb területének legfeljebb 10%-os csökkentésével lehetséges, ha az így kialakítható egyedi telkek az övezeti és más általános érvényű hatósági előírások figyelembevételével beépíthetők. (5) A már meglévő, az övezeti előírásokban meghatározottaknál kisebb telkek esetében a telekhatárok változására csak akkor adható engedély, ha a telekhatárok megváltoztatása szabályozási vonal vagy övezeti határvonal miatt szükséges, vagy a telekhatárok megváltoztatásával az érintett telkek az előírt telekméretekhez közelítenek vagy azoknak megfelelnek. (6) Valamely területen HÉSZ vagy szabályozási terv eltérő előírásának hiányában, kialakult telektömbben legfeljebb az építési övezetben meghatározott telekméret ötszörösének mértékéig engedélyezhető telekegyesítés. (7) Telekalakítás esetén a felosztásra tervezett telek területe meghaladja az övezeti előírásokban meghatározott legkisebb telekterület nyolcszorosát, akkor a megosztási vázrajzhoz településrendező tervező által készített telekalakítási tervet kell benyújtani. (8) Az SZT-vel jelölt területeken a telekalakítás elvi engedélyezési eljárás keretében engedélyezhető, ha az telekösszevonásra irányul, vagy olyan telekhatár-rendezésre, amelynek során az érintett telkek területe legfeljebb 20 %-kal változik meg. (9) Építési övezetekben új nyeles telek nem alakítható ki.
Általános építési előírások 7. (1) Az egyes telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó tényleges övezeti, építési övezeti előírások határozzák meg. Építési engedély csak a HÉSZ vonatkozó általános és részletes előírásainak betartásával adható ki. (2) Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb területű, a megengedett minimális beépíthető telekterületnél nagyobb beépítettségű meglévő építési telken is engedélyezhető az építés, ha nem jár a beépített terület növelésével és az egyéb övezeti előírások betarthatók. (3) Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által meghatározott, továbbá a szakhatóságok által megszabott biztonsági övezetet, védőterületet, védőtávolságot, védősávot. (4) Építési engedély kiadása előtt a 10%-nál meredekebb rézsűkön, illetve azok alsó és felső élétől számított 20 méteren belül tervezett építés esetén talajmechanikai vizsgálatokkal kell igazolni az adott telek beépíthetőségét, s az engedélykérelemhez alapozási tervet is be kell nyújtani. (5) A talaj és felszíni vizek áramlását és minőségét veszélyeztető építés esetén építési engedély csak az illetékes vízügyi hatóság bevonásával adható ki. (6) Ahol a telek, építési telek hossz- vagy keresztirányú átlagos lejtése eléri a 20 %-ot, a tárgyi övezetre megadott engedélyezhető építménymagasság értéke legfeljebb 20 %-kal megemelhető. (7) Ercsi város területén önálló rendeltetési egységként működő terepszint alatti épület jellemzően egyik övezet és építési övezet területén sem létesíthető, amely alól kivételt képeznek az övezetenként meghatározott melléképítmények és a földdel borított pincék. (8) Ercsi város beépítésre szánt területén építési engedélyt csak teljes körű közműellátás megléte esetén szabad kiadni azokon a területeken, ahol már rendelkezésre áll a vezetékes közcsatorna hálózat. Addig, amíg a közmű hálózat ki nem épül, átmenetileg részleges közműellátással (hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezéssel) engedélyezhető a tervezett beépítés. A közcsatorna hálózat kiépítése után azonban ezekre az ingatlanokra nézve kötelező a közműpótló használatának a felszámolása és a hálózatra történő rákötés. A beépítésre nem szánt területeken a közműellátás tekintetében az OTÉK 33. -ában rögzített feltételek teljesítése esetén adható ki építési engedély. (9) Az egyes övezetekben, építési övezetekben tervezett létesítményekre akkor adható ki építési, használatbavételi és rendeltetés megváltoztatási engedély, ha a létesítményben tervezett tevékenység képes betartani az adott övezetre, építési övezetre előírt környezetvédelmi határértékeket. (10) Kerítés létesítésére engedélyt kiadni csak az OTÉK előírásainak megfelelően szabad. (11) Ercsi város igazgatási területén az eredeti funkciójától eltérően használt lakókocsi egyik övezet területén sem helyezhető el. (12) Hirdető berendezés elhelyezése és működtetése nem zavarhatja a köz- és közlekedésbiztonságot. (13) A település területén állattartó építmény engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendelet előírásait is be kell tartani. (14) Minden övezetben telken belül kell a szükséges számú gépkocsitároló, gépkocsi leálló helyet biztosítani. Intézmények, szolgáltató létesítmények építése esetén a szükséges számú parkolómennyiség lehetőleg telken belül alakítandó ki úgy, hogy a kerítésen kívüli közterülettel közvetlen kapcsolatban legyen. Amennyiben a telken belüli parkoló kialakítás nem oldható meg - és a létesítmény kialakítása városi érdek - úgy közterületen is megépíthető a szükséges számú parkoló a létesítmény 100 méteres körzetében, amely kizárólag közforgalmú parkolóként üzemeltethető. Egy épülethez szükséges közterületi vagy közforgalom számára megnyitott parkoló megépítése a létesítmény építtetőjének kötelessége. A közterületi parkoló helyét a közútkezelő és a főépítész javaslatára a Képviselő-testület Városfejlesztési Bizottsága a beépítést is ábrázoló terv alapján jelölheti ki. (15) Az építési telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában felsorolt létesítmények helyezhetők el az övezeti előírásokban és az állattartási rendeletben meghatározottak figyelembevételével. (16) Az építési övezetekre vonatkozó beépítési előírásokat az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:
ÖVEZET JELE beépítési mód Megengedett legkisebb / legnagyobb építménymagasság (m) Megengedett legnagyobb beépítettség (%) Legkisebb kialakítható telekterület (m 2 ) Legkisebb zöldfelületi arány (%) Legkisebb telek szélesség / mélység (m) BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Általános építési előírások 8. (1) Szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában terepszint felett és alatt új épület, meglévő épület bővítménye és meglévő épület használati módjának változása csak az építési hely határain belül engedélyezhető. (2) A kötelező előkertek mélysége (azaz az utca felőli építési határvonal) elsődlegesen a környezetben kialakult beépítésnek, az ingatlan terepviszonyainak és a tájolásnak megfelelően határozandó meg. Az előkert méretét a még beépítetlen területeken a területi adottságok és a tájolás figyelembevételével kell meghatározni. (3) Az előkert mérete 5 méter, kivéve a már kialakult építési vonal esetében, ahol az előkert méretét a kialakult építési vonal szerint kell meghatározni, továbbá a 10%-nál meredekebb lejtésű területen, ahol a telek terepviszonyai ennél kisebb előkert kialakítását indokolják. Amennyiben a telek domborzati viszonyai indokolttá teszik, az előkertben támfalgarázs is engedélyezhető. (4) Kijelölt vagy túlnyomó részben beépült tömbnél kialakult építési vonal esetén az új épületek utca felőli homlokzata hosszának legalább 50 %-a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell, hogy kerüljön. Az utcai homlokzat tagolatlan hossza 15 méternél több nem lehet. (5) Az építési hely határait és a szomszédos telkeken lévő építmények közötti legkisebb távolságot az OTÉK szerint, vagy szabályozási tervben előírt módon kell meghatározni. (6) Terepszint felett és alatt új épület építése, meglévő épület bővítménye és meglévő épület használati módjának változása építési szabályzatban foglalt külön előírás hiányában - csak az építési hely határain belül engedélyezhető. (7) Lakóterületen és a TV-1 övezetben az oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazása esetén az épületeket az oldalhatártól mért 1,0 m és 1,5 m közötti távolságra (csurgótávolság) kell elhelyezni, kivéve abban az esetben, ha a szomszédos ingatlan beépítése ennél nagyobb távolság elhagyását teszi szükségessé. (8) Egy közterülettel körülhatárolt, már túlnyomórészt beépült építési tömbön belül új építés esetén a már jellemzően kialakult, és a szomszédos telkek beépítését, illetve beépíthetőségét, valamint a telek szélességét figyelembe vevő beépítési módot kell alkalmazni. (9) Az adott építési övezetben meghatározott választható eltérő beépítési módokkal az adott övezet egyedi előírásait figyelembe véve lehet alkalmazni. Ebben az estben azonban más beépítési módot csak úgy lehet alkalmazni az adott telken, ha ez által a szomszédos telkek építési jogai (pl. telekhasználat, építési helyen történő későbbi beépíthetőség, bővíthetőség) nem sérülnek. (10) Az elhelyezésre kerülő épületek fő méreteinek a meghatározásakor a szomszédos épületek szélességére, magasságára, geometriai formájára, arányaira tekintettel kell lenni. (11) Az övezetekre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös,
vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetők. (12) Az egészségügyi és oktatási intézmények körül minimum 50 méteres körzetben lévő telkeken állattartás nem engedélyezhető. Lakóterületi építési övezetek Lakóövezetek általános előírásai 9. (1) Az FL és KEL építési övezetek területén a lakóépületet kiegészítő kiszolgáló funkciójú épületen kívül - egy telken egy épület helyezhető el. (2) A lakóterületi építési övezetek jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, azonban az OTÉK előírásai szerint, a HÉSZ övezeti előírásai alapján más funkciójú építmény, épület önállóan is elhelyezhető az övezet telkeinek területén. (3) Ha a KEL jelű lakóövezetekbe sorolt építési telkeknél az utcai telekhatártól mért 40 m-nél távolabb eső telekrészen is építési hely alakulna ki (OTÉK szerint), akkor a 40 m-en túli telekrész (házi kert) nem építhető be, nem tekinthető építési helynek, azaz ez a távolság az építési telek hátsókerti építési határvonalának felel meg. Meglévő nyeles telek esetén ez a távolság a nyélnek a beépíthető telekrészhez való csatlakozásától számítandó. (4) A lakóépületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge 25-50 fok között választható meg, a szomszédos beépítéshez igazodva. (5) Aszimmetrikus, íves, manzard- és lapostető csak városépítészetileg indokolt esetben, a környező épületek tetőszerkezetének figyelembevételével engedélyezhető. (6) Tetőfelépítmény, tetőablak a tetőfelület maximum 30 %-án építhető (kivéve a napenergia hasznosító berendezést). (7) Lakóterületen a lakóépületet kiegészítő kiszolgáló épület megengedett legkisebb és legnagyobb építménymagassága az övezeti előírásokban meghatározott határértéknél 0,5 m-rel csökkentett értékek között engedélyezhető. A KL jelű lakóövezet (Ercsi meglévő kisvárosias lakóterületei) 10. (1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni: KL K, Sz 40 % 40 % 6,0 / 12,0 K K K: kialakult állapot szerint (beépítési mód nem változtatható meg, telekméret nem csökkenthető) Sz: szabadonálló (2) Az övezetben lakóépületek, illetve a helyi lakosság ellátását szolgáló és a lakófunkciót nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület helyezhetők el. (3) Az övezet telkeinek kialakult zöldfelületi arányai nem csökkenthetők. A meglevő zöldfelületek máscélú indokolt igénybevétele esetén az igénybevett zöldfelület a telken belül -lehetőleg a terepszinten- pótlandó. (4) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (5) Ebben az övezetben a haszonállattartás építményei nem helyezhetők el. A falusias lakóövezetek (FL) általános előírásai (Ercsi meglévő jellemzően szabadonálló beépítésű falusias lakóterületei) 11. (1) Az övezetben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló
kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület valamint külön rendeletben megállapított állattartás céljára állattartó épület, s az OTÉK 31.. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen legfeljebb kétlakásos lakóépület, a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló épület, sportépítmény és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhetők el. (2) A lakóépülettel beépíthető kialakult telkek minimális nagysága 300 m2, szélessége legalább 10 méter. Kisebb telek esetében a telek méreteinek növelését követően engedélyezhető a beépítés. (3) Az övezetben már kialakult az előírt telekterületnél kisebb telek esetében a legnagyobb beépítettség az előírt legkisebb telekterület és a már kialakult telekterület különbségének 5%-ával az egyéb övezeti előírások betartásával - megnövelhető. (4) Az építési övezetben megengedhető legnagyobb szintterületsűrűség telkenként nem haladhatja meg a 0,5 értéket. (5) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni: FL SZ, O 30 % 40 % 3,0 / 6,0 700 18,0 / 30,0 SZ: szabadonálló; O: oldalhatáron álló A kertvárosias lakóövezetek (KEL) általános előírásai 12. (1) Az övezetben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, s az OTÉK 31.. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen legfeljebb négylakásos lakóépület, a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló épület, sportépítmény és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhetők el. (2) A lakóépülettel beépíthető kialakult telkek minimális nagysága 300 m2. A KEL-1 jelű lakóövezet (Ercsi meglévő jellemzően oldalhatáron álló beépítésű kertvárosias lakóterületei) 13. (1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni: KEL-1 SZ, O 30 % 50 % 3,0 / 4,5 600 14,0 / 30,0 SZ: szabadonálló; O: oldalhatáron álló (2) Az övezetben már kialakult legalább 300 m2-es területű és 10 méter széles telek beépíthető. (3) Az övezetben már kialakult az előírt telekterületnél kisebb telek esetében a legnagyobb beépítettség az előírt legkisebb telekterület és a már kialakult telekterület különbségének 5%-ával az egyéb övezeti előírások betartásával - megnövelhető. (4) Az építési övezetben megengedhető legnagyobb szintterületsűrűség telkenként nem haladhatja meg
a 0,6 értéket. A KEL-2 jelű lakóövezet (Ercsi jellemzően szabadonálló beépítésű kertvárosias lakóterületei) 14. (1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni: KEL-2 SZ, O 30 % 50 % 3,0 / 6,0 700 18,0 / 30,0 SZ: szabadonálló; O: oldalhatáron álló (2) Oldalhatáron álló beépítés esetén a megengedhető legnagyobb építménymagasság 4,50 m. (3) Az övezetben már kialakult legalább 300 m2-es területű és 10 méter széles telek beépíthető. (4) Az övezetben már kialakult az előírt telekterületnél kisebb telek esetében a legnagyobb beépítettség az előírt legkisebb telekterület és a már kialakult telekterület különbségének 5%-ával az egyéb övezeti előírások betartásával - megnövelhető. (5) Az építési övezetben megengedhető legnagyobb szintterületsűrűség telkenként nem haladhatja meg a 0,6 értéket. Településközpont vegyes építési övezet A TV-1 jelű településközpont vegyes építési övezet (Ercsi településközponti részeinek meglévő vegyes területe) 15. (1) Az övezetben a legfeljebb négylakásos lakóépületen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, s az OTÉK 31.. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhetők el. (2) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. TV-1 SZ, O, Ikr, Z 50 % 20 % 3,0 / 7,5 600 14,0 / - SZ: szabadonálló; O: oldalhatáron álló; Ikr: ikres; Z: zártsorú (3) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) A TV-1 övezet területére rehabilitációs szabályozási tervet (RSZT-t) kell készíteni. (5) Az építési övezetben megengedhető legnagyobb szintterületsűrűség telkenként nem haladhatja meg a 2,0 értéket.
A TV-2 jelű településközpont vegyes építési övezet (Ercsi településközponti részén lévő korábbi honvédelmi területek) 16. (1) Az övezetben a társasházi lakóépületen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, s az OTÉK 31.. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhetők el, illetve a meglévő épületek a fenti rendeltetés számára alakíthatók. (2) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. TV-2 SZ 80 % 10 % 3,0 / 12,5 1000 18,0 / - SZ: szabadonálló (3) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) A TV-2 övezet területére a telekalakításhoz valamint új épület építéséhez rehabilitációs szabályozási tervet (RSZT-t) kell készíteni. (5) Az építési övezetben megengedhető legnagyobb szintterületsűrűség telkenként nem haladhatja meg a 2,4 értéket. Gazdasági területek építési övezetei Gazdasági területek építési övezeteinek általános előírásai 17. (1) A gazdasági területek kereskedelmi, szolgáltató gazdasági (KG) illetve ipari gazdasági (IG) építési övezetekbe tartoznak. (2) Az 4000 m2 nél nagyobb építési telkek be nem épített részén (a telekhatárok mentén) összefüggő, legalább 5,0 m széles védőzöld sávot kell kialakítani. (3) Az övezet azon építési telkein, amelyekre nincs előírva SZT készítési kötelezettség, az építés engedélyezhető. Az övezet SZT készítési kötelezettséggel érintett részein kizárólag a későbbiekben készítendő SZT jóváhagyása után adható ki építési engedély. (4) Az övezetben a haszonállattartás építményei nem helyezhetők el. A KG jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet általános előírásai 18. (1) Az övezeten belül mindenfajta, nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, raktározás, kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás céljára szolgáló épület, szálláshely szolgáltató épület, iroda, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, parkolóház, üzemanyagtöltő, valamint az OTÉK 31. -ának (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével, kivételesen, nem gyermekelhelyezésre és betegápolásra szolgáló intézmény, oktatási, egészségügyi, szociális épület, vagy egyéb közösségi szórakoztató funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetők. (2) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.
(3) Pinceszint a telek maximális beépíthetőségének megfelelően alakítható ki. (4) Az övezetben a létesítmények működéséhez szükséges parkolót telken belül kell kialakítani. A KG-1 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (Ercsi tervezett kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területei) 19. (1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. KG-1 SZ 50 % 40 % 3,0 / 7,5 1000 20,0 / 40,0 SZ: szabadonálló (2) Az építési övezetben megengedhető legnagyobb szintterületsűrűség telkenként nem haladhatja meg a 2,4 értéket. A KG-2 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (Ercsi tervezett kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területei) 20. (1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. KG-2 SZ 40 % 40 % 3,0 / 12,5 3000 30,0 / 50,0 SZ: szabadonálló (2) Az építési övezetben megengedhető legnagyobb szintterület-sűrűség telkenként nem haladhatja meg a 2,4 értéket. Az IG jelű ipari gazdasági építési övezet általános előírásai 21. (1) Az övezeten belül mindenfajta ipari termelés, ipari szolgáltatás, raktározás célú épület, valamint az OTÉK 31. -ának (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, parkolóház, üzemanyagtöltő, oktatási, egészségügyi, szociális épület elhelyezhető. (2) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (3) Pinceszint a telek maximális beépíthetőségének megfelelően alakítható ki. (4) Az övezetben a létesítmények működéséhez szükséges parkolót telken belül kell kialakítani. (5) A meglévő környezetet károsító üzemi és szolgáltató létesítmények szennyezésének mértéke tovább nem növelhető, a szennyezést fokozatosan meg kell szüntetni. Környezetet szennyező üzemi létesítmény fejlesztésére csak akkor adható engedély, ha a beruházás az üzem környezeti szennyezésének a csökkentését, megszüntetését elősegíti. (6) Azoknál az üzemi létesítményeknél, amelyeknek a léte, tevékenysége védőterületet igényel, és a védőterületen belül építeni nem lehet, az építési tilalom miatti kártalanítás terheit annak kell viselnie, akinek a tevékenysége miatt a tilalmat elrendelték.
(7) Azoknál a környezetet szennyező üzemi létesítményeknél, amelyek védőterületére a szabályozási terv véderdő létesítését írja elő, a véderdő telepítését és fenntartását a környezetet szennyezőnek kell biztosítania. A tervezett ipari területek szükségessé váló véderdő telepítése és fenntartása a területre települő üzemek feladata. (8) Azoknál a környezetet károsító tevékenységet végző üzemeknél, ahol hely hiányában véderdő nem telepíthető, a védelmet telken belüli védőfásítással, intenzív növénytelepítéssel kell megoldani. Az iparterületeken a telephelyeket kerítéssel kell körülvenni, a kerítés mellett fasort kell telepíteni. A telken belüli tevékenység, szabadtéri raktározás csak rendezett keretek között történhet, a lehetőségeken belül törekedve a telken belüli zöldfelületek növelésére. (9) A telephelyeken belül nem folyhat olyan tevékenység, szabadtéri raktározás, amely településesztétikai szempontból zavaró. (10) Ipari és ipari jellegű szolgáltató létesítmények elhelyezéséhez szakvéleményt kell készíteni a várható káros környezeti hatásokról, valamint a jogszabályok által megállapított terhelési határértékek betartásának tervezett megoldásairól, és ezt az engedélykérelemmel együtt az építéshatóságnak be kell nyújtani. A felhagyott vízterület mellett a 041 hrsz-ú ingatlan távlatiakban szükség esetén- kikötő céljaira felhasználható.0 00 Az IG-1 jelű ipari gazdasági építési övezet (Ercsi tervezett ipari gazdasági területei) 22. (1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. IG-1 SZ 40 % 40 % 3,0 / 12,5 4000 40,0 / 50,0 SZ: szabadonálló (2) A megengedhető legnagyobb szintterületsűrűség telkenként nem haladhatja meg a 2,0 értéket. Az IG-2 jelű ipari gazdasági építési övezet (Ercsi meglévő és tervezett ipari gazdasági területei) 23. (1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. IG-2 SZ 50 % 40 % 3,0 / 7,5 1000 20,0 / 40,0 SZ: szabadonálló (2) Az építési övezetben megengedhető legnagyobb szintterületsűrűség telkenként nem haladhatja meg a 2,4 értéket. Különleges területek építési övezetei
Különleges területek építési övezeteinek általános előírásai 24. (1) A különleges területek építési övezeteibe a város területén a különleges szolgáltató létesítmények területe, a szabadidőközpont, a sportpálya, a temető, a meglévő hulladéklerakó területei tartoznak. (2) Az övezetek telkei a szabályozási terven rögzített funkciók mellett az övezeti előírások szerint alakíthatók. (3) A különleges területek övezeteinek telkein a haszonállattartás építményei nem helyezhetők el. A K - SP jelű különleges építési övezet (sportolási létesítmények területe) 25. (1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. K - SP SZ 15 % 60 % 3,0 / 7,5 3000 40,0 / 50,0 SZ: szabadonálló (2) Az övezeten belül a szabadidő eltöltés, turizmus, idegenforgalom, tömegszórakoztatás és a sportolás céljait szolgáló épület, építmény helyezhető el. (3) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. A K - Te jelű különleges építési övezet (temetők területe) 26. (1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. K - TE K 10 % 60 % 3,0 / 6,0 K K K: kialakult állapot szerint (beépítési mód nem változtatható meg, telekméret nem csökkenthető); (2) Az övezeten belül, az OTÉK 24. -a 3) bekezdésének 7. pontjában felsorolt temető funkcióval összhangban lévő épület, építmény helyezhető el. (3) Az övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1.sz. melléklet 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) A kijelölt új temetőterület szabályozási terv alapján történő kialakítását geotechnikai és vízügyi szakvéleménnyel is meg kell alapozni. A K/H jelű különleges építési övezetek (a meglévő hulladékártalmatlanító telephely területe) 27. (1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.
K/H SZ 10 % 50 % 3,0 / 4,5 K SZ: szabadonálló K (2) Az övezeten belül az OTÉK 24. -a 3) bekezdésének 10. pontjában felsorolt funkcióhoz igazodó épület, építmény helyezhető el. (3) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), k), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. A T K - Te jelű különleges építési övezetek (a tartalék különleges területek) 28. (1) Az övezet területén a területfelhasználást és az engedélyezett beépítés paramétereit a későbbiek során, a szükséges szakvéleményekkel megalapozott készítendő SZT-ben kell meghatározni. (2) Az övezetbe tartozik az új temető részére fenntartott szabályozási terven T K Te jelű, valamint a zöldfelületi rekreációs célú fejlesztésre szánt T K Re jelű övezet. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK A közlekedési és közműterületekre vonatkozó előírások A közlekedési területekre vonatkozó előírások (K: közlekedési területek) 29. (1) A közlekedési területekbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak, a vasúti, víziközlekedési területek a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt, a szabályozási terven övezeti jellel el nem látott területek. (2) A város területén a közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani. (3) A közutak, vasutak és víziközlekedés építési területén (szabályozási szélességén) belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, kikötők létesítményei, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető. (4) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása: M6 autópálya: K.I. 6. sz. főút külterületi szakasza K.III. 6204 j. ök. út külterületi szakasza K.V., átkelési szakasza B.IV.b. Bekötőutak B.V.c. Belterületi gyűjtőutak B.V.c. Egyéb települési utak, utcák (kiszolgáló utak, lakóutcák) B.VI.d. (5) Külterületen a közlekedési területek védősávja a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterületek értékei az úttengelytől mérve: Gyorsforgalmi és főút nyomvonala mentén 100-100 m. Az alsóbbrendű országos közutak külterületi szakasza mentén 50-50 m. Az országos közforgalmú vasútvonal mentén az OTÉK előírásainak megfelelő 50 m széles védősávot kell biztosítani, amelyen belül csak a vonatkozó ágazati jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően helyezhető el építmény. (6) A tervezett közutak kiépítéséhez az alábbi szabályozási szélességek biztosítandók az adottságokhoz alkalmazkodó módon: forgalmi út: jellemzően 30,0 m, min. 20,0-25,0 méter,
gyűjtő út: jellemzően 22,0 m, min. 18,0 méter, lakóutca: jellemzően 12,0 (max. 10 telket kiszolgáló lakóutca esetében min. 8,0) méter, önálló kerékpárút: min. 4,0 méter. (7) A külterületi közutak szabályozási szélessége 12 m, azonban a közterületek jelenlegi szélességi méretei mindaddig fenntarthatók, amíg a területhasználat vagy építési igény az előbbi szélesség kialakítását nem igényli. Az új szabályozási szélességet a jelenlegi közterület tengelyétől szimmetrikusan kell biztosítani, ha ez nem lehetséges, akkor szabályozási tervet kell készíteni. Külterületi mező- és erdőgazdasági (üzemi) utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el. (8) Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. A már működő közintézmények parkolása csak abban az esetben oldható meg közterületi parkolóval, ha már jelenleg is így van megoldva a parkolása. A lakóterületen működő vállalkozások, valamint a településközpont vegyes területek esetében is teljes körűen ki kell elégíteni a parkolási normákat, elsősorban a telken belül. Amennyiben ez nem lehetséges, az alábbi megoldást kell alkalmazni: az Önkormányzat parkolási rendelete alapján az igények legalább 50 %-át a tulajdonos saját telkén köteles elhelyezni, a többit az Önkormányzat által kijelölt erre alkalmas közterületen vagy egyéb telken. Ezt is a vállalkozónak kell megépíteni vagy az építés ráeső költségét megfizetnie. (9) A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani. (10) A hajóállomás, valamint a kompkikötő helyét a város területén a tervlap jelöli, fejlesztési igény esetén az érintett területre szabályozási tervet kell készíteni. Közművekre vonatkozó előírások 30. (1) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetein, védőtávolságain belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető. (2) Épületek építésére engedély csak az adott övezetre vonatkozó előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható. (3) Mindenféle házi-kút létesítése engedélyköteles. (Amennyiben a tervezett kút házi vízszükséglet kielégítése céljából készül és a tervezett vízhasználat nem haladja meg az 500 m 3 /év mennyiséget, valamint a talajvíz réteget csapolja meg, akkor az Önkormányzat jegyzője engedélyezi a tevékenységet. Minden egyéb esetben a VIZIG az engedélyező hatóság.) (4) A csatornázatlan területeken a zárt szennyvíztározó medencéből az összegyűjtött szennyvizeket rendszeres és ellenőrizhető módon a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállíttatni. (5) A szennyvízcsatorna megépítése után legkésőbb két éven belül az érintett fogyasztókat és azokat, akiket a csatornahálózat 100 m-en belül megközelít, kötelezni kell a csatornára való rákötésre. Ezután közműpótló létesítése és használata sem engedélyezhető. (6) Az előírttól eltérő szennyezettségű szennyvizeket telken belül kell előtisztítani (ipari szennyezettség, olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.) és csak ezután szabad bevezetni a közcsatornába vagy a közműpótlóba. Az előtisztítást a hatóságok által előirt mértékig kell elvégezni. A szennyvíz előtisztításból származó veszélyes hulladékot elszállításig úgy kell tárolni, hogy az környezeti szennyezést ne okozzon. (7) A vízfolyások, vízfelületek partéleitől a karbantartás számára szabadon kell hagyni az alábbi szélességű sávokat: a) VIZIG kezelés esetén 6-6 m-t, b) társulati kezelés esetén 4-4 m-t, c) önkormányzati kezelés esetén 2-2 m-t, d) nyílt árkok mentén az egyik oldalán legalább 2 m-t, a másik oldalán legalább 1 m-t. (8) A Rába-patakot érintő beavatkozásokat, rákötéseket hidraulikailag méretezni kell. (9) 20 gépkocsinál több gépkocsi számára parkolót létesíteni csak kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal szabad, a felületéről összegyűlő csapadékvizet hordalékfogó műtárgyon keresztül szabad csak a közcsatorna hálózatba, vagy élőfolyásba vezetni. Szénhidrogén szennyezettségnek kitett út, illetve parkoló felületről összegyűlő csapadékvizeket benzin és olajfogó műtárgyon is keresztülvezetve szabad közcsatornába, vagy élőfolyásba vezetni. (10) A beépített, illetve beépítésre szánt területen a csapadékvíz elvezetésére az út szilárd burkolatú
kiépítésénél, illetve rekonstrukciójánál zárt csapadékvíz csatornahálózatot kell kiépíteni. (Hosszútávon nyílt árkos csapadékvíz gyűjtés beépített, illetve beépítésre szánt területen csak földúttal feltárt területen, illetve beépítésre nem szánt területen és külterületi út mentén maradhat fenn.) (11) Az országos műemléki védelem alatt álló, továbbá a helyi védelemre kijelölt területeken és egyedi létesítmények környezetében a földfelszín felett vezetett vezetékhálózatok (villamosenergia, táv- és hírközlés) átépítése, rekonstrukciója vagy új hálózat építése csak földfelszín alatti kialakítással engedélyezhető. A településen az út szilárd burkolatú kiépítésénél, illetve rekonstrukciójánál kell a földfeletti vezetéket föld alá áthelyezni. (Hosszútávon föld feletti vezeték beépített, illetve beépítésre szánt területen csak földúttal feltárt területen, illetve beépítésre nem szánt területen és külterületi út mentén maradhat fenn.) (12) Középnyomású földgázzal ellátott területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáz nyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető. (13) A mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében elrendelt magassági korlátozásokat be kell tartani. Ettől eltérni csak az Antenna Hungária Rt-vel történő egyeztetés alapján lehet. (14) Közcélú antennát elhelyezni csak meglevő tornyokon, magas épületeken, a városképvédelmi szempontoknak is megfelelően építési engedéllyel szabad. Zöldterületi övezetek A KP jelű zöldterületi övezet (a közparkok területei) 31. (1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni: KP SZ 2 % 80 % 3,0 K SZ: szabadonálló K (2) Az övezet telkein az OTÉK 27. (4) bekezdésének a) és c) pontjában felsorolt létesítmények helyezhetők el. (3) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak elhelyezhetők a j), k), l), pontban meghatározott létesítmények kivételével. (4) Az övezet telkein létesítendő épületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge 25-45 fok között választható meg. (5) Az övezet telkein a közparkokat legalább 80%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani. (6) A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról tulajdonosának gondoskodni kell. Új zöldterületek létesítése és a meglévők felújítása kertészeti kiviteli tervek alapján készülhet, a kialakításnál a területek biológiai aktivitásának növelését kell elérni. (7) A zöldfelületek létesítésénél, rehabilitációjánál a növényanyag kiválasztásánál szárazságtűrő, nem szennyezésérzékeny és nem vattázó fajok telepítendők. (8) Az övezet telkein, különösen a gyermek játszószerek esetén csak a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. (9) A tervben önálló terület-felhasználási kategóriaként nem szabályozott a telepszerű lakásépítési területen kialakított közkertek, lakóterületi zöldfelületek védelme érdekében nem növekedhet a beépített felületek aránya a zöldfelületek rovására. (10) A közparkokat úgy kell kialakítani, hogy azokat kerekesszékkel és gyermekkocsival is használni lehessen. (11) Az övezetben a haszonállattartás építményei nem helyezhetők el.
Erdő övezetek Az erdő övezetek általános előírásai 32. (1) Az övezetbe tartozó telkek tovább nem oszthatók, de igény és lehetőség szerint összevonhatók. (2) Az övezetben kerítés csak vadvédelmi vagy közbiztonsági céllal létesíthető, az erdészeti hatóság engedélye alapján. Az erdőterületeken a gazdálkodás erdészeti üzemterv alapján folytatandó. Az erdőterületek művelési ág változtatása csak az Állami Erdészeti Szolgálat Budapesti Igazgatóságának engedélye alapján lehetséges. (3) Az egyéb terület-felhasználási kategóriák /gazdasági terület, mezőgazdasági terület, vízgazdálkodási terület, stb./ területén lévő meglévő erdőállományok védelme biztosítandó, a faállomány növelésére kell törekedni /kerítésen belüli védőfásítások, dűlőútkísérő és egyéb közterületi fásítások, stb./ létesítésével. Az EG jelű erdő övezet (a gazdasági erdőterületek) 33. (1) Az övezetben elsősorban az erdőgazdasági termelés építményei helyezhetők el. Egyéb, különleges rendeltetésű épület (intézmény) csak az OTÉK-ban és a HÉSz-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén létesíthető, az épületben csak az erdészeti alaprendeltetést nem zavaró közszolgálati funkció engedélyezhető. Az övezetben más jellegű, nem erdőgazdasági célú épület (lakó-, üdülő-, stb) nem helyezhető el. (2) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a legkisebb beépíthető telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. EG SZ 0,5 % 99 % 3,0 / 4,5 100.000 SZ: szabadonálló K A fenti paramétereknek megfelelő beépítés csak az erdészeti hatóság hozzájárulásával végezhető. (3) Ha a beépítésre alkalmas méretű telken a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete a 500 m 2 -t meghaladja, akkor a beépítés csak jóváhagyott SZT alapján engedélyezhető. (4) Az övezet kialakításának elsődleges célja a erdőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el más rendeltetésű épület, ha: a) a hozzá kapcsolódó erdőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik, b) a hozzá kapcsolódó erdőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg, ebben az esetben a más célú épületre nem adható önállóan építési és használatbavételi engedély. (5) Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét az erdőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg. (6) A épületek csak magastetős kialakítású lehetnek. A tető tetőhajlásszöge 35-45 O között választható meg. (7) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül bármely létesítmény elhelyezhető a d), h) és i) pontban foglaltak kivételével. (8) A 100.000 m 2 -nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem engedélyezhető. (9) Az övezethez tartozó erdőterületek min. 90 %-ban zárt faállománnyal telepítendők be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki. Új növényállomány telepítésénél elsősorban őshonos fajok használhatók. Az övezetben vadgazdálkodás esetén az összterület max. 3%-án szántó művelés alakítható ki, melynek vadföldként kell funkcionálnia. A kivett (beépített, udvar, út, stb) területek aránya nem haladhatja meg az 1%-ot.
Az EV jelű erdő övezet (védő erdőterületek) 34. (1) Az övezet véderdőinek és védő zöldsávjainak területe min. 95 %-ban zárt faállománnyal telepítendő be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki. (2) A tervezett védőzöld területeket, véderdőket erdészeti, illetve kertészeti tervek alapján tömör, többszintes növényállománnyal, lehetőleg zárt fás állomány létesítésével kell kialakítani az áthaladó közművezetékekre vonatkozó előírások figyelembe vételével. (3) E területeken csak a rendeltetésszerű használatot elősegítő létesítmények, építmények helyezhetők el, az övezet tartós emberi tartózkodásra szolgáló épülettel nem építhető be. A véderdő területek egyéb célra nem használhatók fel. Mezőgazdasági övezetek A MEZŐGAZDASÁGI ÖVEZETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 35. (1) A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési és az állattenyésztési tevékenységek területei, ezért itt jellemzően a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén lakóépület is építhető. (2) Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik. (3) Mezőgazdasági terület csak kivételes esetben keríthető le, természetes hatású anyag használatával. A beépítetlen földrészlet nem keríthető le. (4) Az övezetekben épület, építmény csak szabadon állóan helyezhető el külterületen épület oldalhatárra nem építhető. Legalább 12 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 4 méter oldaltávolságot kell biztosítani. (5) Külterületen lapos tetős épület nem építhető, a nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős épület tetőhajlásszöge 30-45 0 között lehet. Az építményeken kívülről látható burkolatként csak természetes hatású anyag alkalmazható. Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terepszinthez képest 50 cm-nél nagyobb magasságban nem emelhető ki. (6) A távlatilag más célra hasznosítandó jelenlegi mezőgazdasági területek művelését a más célú igénybevételig folyamatosan biztosítani szükséges. (7) A mezőgazdasági területeken bármilyen építmény /kerítés, fóliasátor, stb/, épület engedélyezési terv alapján kiadott építési engedély szerint létesíthető. Üdülő funkciójú épület külterületen nem engedélyezhető és nem építhető. Az engedélyezhető gazdasági épületek paraméterei meg kell, hogy feleljenek a terület jellegének, művelési ágának és tájbaillesztés követelményeinek. (8) Az épületek engedélyezése és létesítése során figyelembe kell venni a környezetvédelmi védőtávolságokra és közlekedés- és közműbiztonsági övezetekre vonatkozó építést tiltó és korlátozó előírásokat. (9) Beépített földrészlet a minimális területnagyságnál kisebb, illetőleg a megengedett beépítettséget túllépő területűvé utólag sem alakítható. Ha a közvetlenül szomszédos földrészletek területe csak együttesen éri el a megfelelő nagyságú területet, azok tulajdonosai - megállapodás alapján - egy közös gazdasági épületet helyezhetnek el. (10) A mezőgazdasági földterületekre művelésből való kivonással járó funkcióváltás esetén a szabályozási terv készítendő. Művelésből való kivonás a Földhivatal engedélyével, a megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás hozzájárulásával végezhető. A MEZŐGAZDASÁGI ÖVEZETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI 36. Általános mezőgazdasági övezet (M 1 ) (1) Általános mezőgazdasági övezet /M 1 / szántó, kert, ültetvény /szőlő, gyümölcsös/ és gyep művelési
ágban hasznosítható, területén a művelési ágnak megfelelő, 1 db 300 m 2 -t meg nem haladó, gazdasági épület (növénytermesztést vagy állattartást szolgáló építmény) helyezhető el építési engedély alapján, amennyiben a földrészlet nagysága meghaladja a 50.000 m 2 -t, átlagos szélessége eléri a 60 m-t. (2) Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg. (3) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül bármely létesítmény elhelyezhető a d), h) és i) pontban foglaltak k i v é t e l é v e l. A 50.000 m 2 -nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem engedélyezhető. A beépíthetőség alsó határát el nem érő földrészlet önállóan nem építhető be, területének max 5%-án fóliasátor létesíthető. Felépítménnyel nem rendelkező pince szőlőművelés esetén építhető. (4) Az állattartáshoz szükséges gazdasági építmények engedélyezéséhez és az alkalmazott állattartási technológia működtetéséhez legalább a környezetvédelmi, a közegészségügyi és a vízügyi hatóság hozzájárulását be kell szerezni. (5) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a legkisebb beépíthető telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. M SZ 0,5 % 90 % 3,0 / 4,5 50.000 SZ: szabadonálló 60 / K (6) Az övezet mezőgazdasági rendeltetésű földrészletein a kivett területek (épület, udvar, belső út, stb) összterületének aránya nem haladhatja meg a 3%-ot. 37. Farmgazdasági mezőgazdasági övezet (M 2 ) (1) A farmgazdaság céljára kijelölt mezőgazdasági területek jele /M 2 /. Amennyiben a mezőgazdasági termelés az állandó ottlakást indokolttá teszi /főfoglalkozásként űzött tevékenység, családi vállalkozás/, az infrastrukturális /út, közmű/, valamint a területi feltételek /min. 6.000 m 2 -es és legalább 30 m szélességű földrészlet/ adottak, max 3%-os beépítettséget eredményezve, max. 150 m 2 alapterületű lakó- és max. 200 m 2 alapterületű gazdasági épület építhető egy épülettömegben, tájba illő, földszintes, magastetős kivitelben, építési engedély alapján. Az építési engedéllyel rendelkező, illetve beépített földrészletek a későbbiekben nem oszthatók meg. (2) Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg. (3) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül bármely létesítmény elhelyezhető a d) és h) pontban foglaltak k i v é t e l é v e l. A 6.000 m 2 -nél kisebb területű, illetve 30 m-nél keskenyebb meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem engedélyezhető. (4) A beépíthetőség alsó határát el nem érő földrészlet önállóan nem építhető be, területének max 10%-án fóliasátor létesíthető. Felépítménnyel nem rendelkező pince szőlőművelés esetén építhető. (5) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a legkisebb beépíthető telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.
M2 SZ 3,0 % 90 % 3,0 / 4,5 6.000 SZ: szabadonálló 30 / K (6) Az övezet mezőgazdasági rendeltetésű földrészletein a kivett területek (épület, udvar, belső út, stb) összterületének aránya nem haladhatja meg a 10%-ot. 38. Mezőgazdasági gyepterületek övezete (M gy ) (1) A 3 ha-t meghaladó és legalább 50 m es átlagos szélességgel rendelkező mezőgazdasági gyepterületeken /Mgy/ max. 0,1 %-os beépítettséggel és max. 150 m 2 alapterülettel elhelyezhető földszintes, max. 3,5 m építménymagasságú gazdasági épület. (2) A meglévő földrészletek megosztásával 50.000 m 2 -nél kisebb és 50 m-nél keskenyebb földrészletek nem hozatók létre. Az övezetben max. 1,6 m magasságú, fa anyagú kerítés, karám létesíthető. (3) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a legkisebb beépíthető telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. M2 SZ 0,1 % 99 % 3,0 / 3,5 30.000 50 / K SZ: szabadonálló (4) Az övezet mezőgazdasági rendeltetésű földrészletein a kivett területek (épület, udvar, belső út, stb) összterületének aránya nem haladhatja meg az 1%-ot. Egyéb övezet A VT jelű övezet (vízgazdálkodással kapcsolatos területek) 39 (1) Az övezetbe a kisvízfolyások medre és partja, a vízbeszerzési, vízbázis területek és védőterületeik tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el. A vízmedrek övezetébe tartozik a Duna-folyam, Váli-patak, Szent László víz és a Dunai holtág és a mesterséges tavak területe. (2) A Duna-part szabályozására vonatkozó Általános Szabályozási Terv /KÖVIZIG 1979./ irányelv jellegű, az ábrázolt partvonal nem kötelezően kiépítendő, irányadó jellegű. A vízügyi szervek hatáskörébe tartozó partkialakítás, folyamszabályozási művek létesítése, valamint a kikötő telepítések a városi Önkormányzattal, a környezet- és természetvédelmi hatóságokkal egyeztetendők, a 46/1999. (III. 18.) Kormányrendelet előírásainak betartása mellett. (3) A Váli-patak partélétől, illetve töltéskoronáitól kifelé min 10 m-es védő- és fenntartási sáv biztosítandó. (4) Az egyéb vízmedrek és vízfelületek /csatornák, árkok, kisebb tározók/ és vízművek önálló övezetként nem jelennek meg, a mezőgazdasági és erdőterület közlekedési, ipari és üzemi terület övezeteiben helyezkednek el, szabályozásukra az általános vízügyi előírások vonatkoznak.
(5) A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki. A vízfelületeket kísérő (egyéb területen lévő) galériaerdők, faállományok megtartandók. (6) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők. (7) Az övezetben a haszonállattartást szolgáló épület építése tilos. IV. FEJEZET ÉRTÉKVÉDELEM 40. A védett és védendő /természeti és régészeti értékű/ területek elsődleges rendeltetése a területükön lévő természeti /táji, geológiai, növény- és állattani/, valamint régészeti-kultúrtörténeti értékek megőrzése, bemutatása. A megőrzési tevékenység az értékmentés és értékvédelem biztosításán túl a degradált, károsított területeken tájrekonstrukciós feladatok megoldását is magában foglalja. Művi értékek védelme 41. (1) Az országos műemléki védelem alatt álló alábbi építmények építési hatósági ügyeiben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes eljárni. Az országosan védett létesítmények jegyzékét e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza. (2) Az alábbi országos műemléki védelem alatt álló objektumok műemléki környezetében folyó építési hatósági ügyeiben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként meg kell bevonni az eljárásba. (3) A helyi védelemre javasolt természeti és épített értékek jegyzékét a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza. A helyi védelemre javasolt természeti és épített értékek védelme külön önkormányzati rendeletben kerül szabályozásra. A helyi értékek védelméről szóló önkormányzati rendelet hatálybalépéséig a 2. számú függelékben felsorolt létesítményeket védett helyi értékként kell nyilvántartani, azokat elbontani, jelentősen átalakítani nem szabad. (4) Régészeti lelőhelyek által érintett területeken az építésengedélyezési eljárás és az építési tevékenység során a területileg illetékes múzeumot meg kell keresni. Az I. fokú szakhatóság a Megyei Múzeum Igazgatóság. A település területén előkerülő régészeti emlékek leletmentésével, bemutatásával kapcsolatban a Fejér megyei Múzeumok Igazgatóságával kell egyeztetni. Ha a földmunkák során régészeti leletek kerülnek elő, a munkálatokat azonnal fel kell függeszteni, és a területileg illetékes múzeumot haladéktalanul értesíteni kell. (5) A régészetileg védett területeken tervezett építkezések megkezdése előtt leletmentő feltárást kell végezni a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével. (6) A bel- és külterületen lévő egyéb ismert régészeti területeket a környezetszabályozási tervlap tájékoztató jelleggel tünteti fel, az ezek területét érintő bármilyen tereprendezési, építési tevékenységet előzetesen engedélyeztetni kell a Fejér Megyei Múzeumi Igazgatósággal. A földművelési, tereprendezési és mélyépítési munkák során előkerülő régészeti leleteket jelenteni kell a Múzeum igazgatóságnál. Természeti értékek védelme 42. (1) Természeti területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) az engedélyezési eljárás során egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon. (2) Az országos védettségű természeti területeken és a védőzónáiban bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével végezhető. (3) Helyi védettségű természeti területen bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak az Önkormányzat engedélyével,