BENDEGÚZ Óvoda, Gyermekjóléti és Alapszolgáltató Intézmény PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015
Intézmény neve: BENDEGÚZ Óvoda, Gyermekjóléti és Alapszolgáltató Intézmény 3240 Parád, Kossuth L. u. 128. Tel., Fax: 36 / 544 192 0620 6247576 email: ovodaparad@gmail.com Szabályzat típusa: Pedagógiai Program Intézmény székhelye, címe: 3240 Parád Kossuth l. 128 Intézmény OM-azonosítója: 031372 Intézmény fenntartója: Nagyközségi Önkormányzat 3240 Parád Kossuth L. 91 Intézmény vezetője: Bükerné Huszár Erzsébet 2015 2
Tartalomjegyzék I. Az óvoda jogi státusa 4.o. II. Bevezető 5. o. III. Óvodakép Gyermekkép 9. o. IV. Az óvodai nevelés feladatai 10. o. IV. 1. Egészséges életmód 11. o. IV. 2. Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása 13. o. IV. 3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 15. o. IV. 4. Sajátos nevelési feladataink 16. o. V. Az óvodai élet megszervezésének elvei 21. o. V. 1. Személyi feltételek 21. o. V. 2. tárgyi feltételek 23. o. V. 3. Az óvodai élet megszervezése 25. o. V. 4. Az óvoda kapcsolatai 26. o. VI. Az óvodai élet tevékenység formái és az óvodapedagógus feladatai 29. o. VI. 1. Játék, játékba integrált tanulás 30. o. VI. 2. Vers, mese, dramatikus játékok 33. o. VI. 3. Ének, énekes játékok, zenehallgatás 36. o. VI. 4. Vizuális nevelés, rajzolás, mintázás, kézimunka 39. o. VI. 5. Mozgás 42. o. VI. 6. Környezet megismerésére nevelés 48. o. VI. 7. Környezetünk mennyiségi és formai összefüggései 52. o. VI. 8. Munka 55. o. VI: 9. A tevékenységekben megvalósuló tanulás 58. o. VI. 10. Fejlesztő program 59. o. VII. Egészséges életmódra nevelés 76. o. VIII. Érzelmi nevelés, társas kapcsolatok, szocializáció 82. o. IX. Speciális feladatok 86. o. IX. Jogszerűség, dokumentumok 91. o. Érvényességi rendelkezések 92. o. Mellékletek 93. o. 3
I. Az Óvoda jogi státusa 1. Az intézmény neve és székhelye : BENDEGÚZ Óvoda Gyermekjóléti és Alapszolgáltató Intézmény 3240 Parád Kossuth L.128 2. Az intézmény alapítója és fenntartó szerve: Nagyközségi Önkormányzat 3240 Parád Kossuth L.91 3. Az intézmény felügyeleti szerve, székhelye: Nagyközségi Önkormányzat 3240 Parád Kossuth L.91 4. Az intézmény felügyeleti szervének vezetője: Polgármester 5. Az intézmény alapító okiratának száma, kelte: 94/2014.(XII.15.)számú határozata Az intézmény módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt hatályos alapító okiratának számú határozata 94/2014.(XII.15.)számú határozata 6. OM-azonosító: 031372 7. Szakfeladat: 851020 8. Alaptevékenység: Óvodai nevelés 9. Kiegészítő tevékenységek: Gyermekjóléti és Alapszolgáltatás, Konyha 10. Férőhelyek száma: 90 fő 11. Maximálisan felvehető létszám: 90 fő 12. Felvételi körzet: Parád, Parádsasvár, Bodony 13. csoportok száma: 3 14. Nyilvánosság. Parád honlap, Intézmény 11. Közalkalmazotti létszám: 12/Óvoda+ Gyermekjóléti+ Családsegítés/ 12. Konyha: 6 fő 13. Szociális alapszolgáltatás 6 fő 13. Az intézmény jogállása : Ónálló jogi személy 4
II. Bevezető Az óvodai nevelési program célja, nevelés filozófiája. A Komplex Prevenciós óvodai program épít a hazai tradicionális nevelési értékekre, összhangban van az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával, fő feladatának tekinti a 3-7 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének szem előtt tartásával: - az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztés, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítását - az iskolai potenciális zavarok megelőzését, az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével - a jelzett területeken történő fejlesztés, értelmezésünk szerint: - a gyermekek érési folyamatához igazított, életkori sajátosságainak megfelelő, ahhoz messzemenően illeszkedő eszközökkel történő támasznyújtás, amely az éppen fejlődő szomatikus és pszichés funkciók kibontakoztatásához biztosít szociális és tárgyi környezetet - ebben meghatározó a 3-7 éves kor alapvető sajátossága az érzelmi biztonság alapszükséglete, az érzelem vezérelt megismerés, az élmény fonalán haladó gondolkodás - a testi-lelki szükségletek kielégítése a gyermekek alapvető joga, melyre programunk messzemenően törekszik. A Gyermeki jogok érvényesülését óvodai nevelésünkben kiemelten kezeljük - Az óvónők és a nevelőmunkát közvetlenül segítők ismerik az ENSZ Gyermekjogi Egyezményt, az alapjogok érvényesülését biztosítják. - Minden gyermeknek joga van a szeretetre, gondoskodásra - Minden gyermek egyenlő - Minden gyermeknek joga van az egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz - Minden gyermeknek joga van a játékhoz - A gyermekeket nem szabad elhanyagolni - A gyermek nem válhat szexuális visszaélés áldozatává - Joguk van kifejezni saját véleményüket, joguk van saját vallásuk gyakorlására - Joguk a másokkal való együttélés - Joguk van az információkhoz, joguk van a speciális védelemhez - A menekült gyermekeknek joguk van a speciális segítséghez - A fogyatékkal élőknek joguk van a speciális gondozáshoz - A gyermek személyiségét, emberi méltóságát mindenki köteles tiszteletben tartani - Tilos a hátrányos megkülönböztetés, alkalmazni kell az egyenlő bánásmód és az egyenlő hozzáférés elvét - A gyermekek mindenek feletti érdekét kell előtérbe helyezni, az óvodai nevelés területén különösen azt jelenti, hogy minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyiségének fejlesztéséhez - A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvodai nevelés kiegészíti a családi nevelést - A család nevelési elveit az óvodának tiszteletben kell tartani, azt felülírni, felülbírálni nem lehet, csak abban az esetben, ha a gyermek veszélyeztetve van 5
1. Harmonikus személyiségfejlesztés - alapvető feladat az interperszonális kapcsolatok új formáinak alakítása, mely egyaránt értendő a gyerek-felnőtt és gyerek-gyerek kapcsolatra, hogy értelmes kooperációra alkalmassá váljanak. Ehhez szükséges a kapcsolat érzelmi igényének és a kapcsolat felvétel képességének folyamatos fejlesztése, elsősorban az óvodapedagógus modell hatása és a szoktatás révén. 1/1Énkép-önismret-önértékelés fejlesztése A gyermek természetes megnyilvánulásaira és teljesítményére adott konkrét és pozitív megerősítése által. Ennek eredményeként képesek felmérni saját helyzetüket a csoportban, képesek önálló helyzet megoldásokra (autonómiára törekszenek) hatékonynak (kompetensnek) érzik, észlelik magukat, így önérvényesítésük szociálisan, elfogadható módon, pozitív teljesítményeken és viselkedéseken keresztül történik. 1/2. Új attitűdök, normák alakítása Alapvető, hogy a gyerekek megismerjék és gyakorolják a társas együttélés és önérvényesítés alapvető szabályait (egymásra figyelés, együttérzés, egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése). Nevelési helyzetekben az összpontosításra, erőfeszítésekre való képesség mellett a jó megoldásra ösztönző belső igény alakítása, a jól elvégzett feladat utáni megelégedettség, mint jutalom érzésének alakítása. 1/3. Az érzelmi átélés Az érzelmek felismerésének és saját érzelmeik pontos kifejezésének alakítása, az érzelmek feletti (életkor figyelembe vételével) elvárható kontroll erősítése. 1/4. Erkölcsi értékek alakítása A szociális erkölcsi normák, felfogásán, beépülésén keresztül a jó-rossz felismerése, az őszinteség, igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése, saját élethelyzeteikben való megtapasztalása, érzelmi átélése mellett megfelelő értelmezéssel párosulva és a nevelő személyes példáján keresztül. 1/5. Inkluzív szemlélet Az óvodai nevelés értékrendje a befogadó szemlélet. Minden gyermeket egyenlően kezelünk, minden hozzáférést egyenlően biztosítunk. Előítéletek nélkül fordulunk feléjük. Nemüktől, etnikai, vallási hovatartozásuktól függetlenül. Tevékenységeiket szabadon választhatják meg, ez különösen vonatkozik a szabad játékra. Az óvónő feladata, a játékhoz szükséges idő, hely, eszköz, élmény biztosítása. A játékban indirekt módon vehet részt, kellő szabadságot hagyva a játék önkéntességére, tartalmára, a szerepek elosztására, a különböző játékfajták kiteljesedésére. 1/6. A gyermek fejlődésének nyomon követése A Nevelési programban kidolgozásra kerültek a gyerekek fejlődésének nyomon követésére készült szempontok, minden nevelési területre vonatkozóan. A bemeneti szintméréssel kezdődik a gyermekek megismerése, megfigyelése, a táblázatok vezetése rendszeresen dokumentált. 6
3. Halmozottan Hátrányos Helyzetű, Hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek Feladatunk: tanévkezdéskor, illetve új gyermek érkezésekor tekintjük át, hogy kik azok a gyermekek a csoportban, akik számára a család a fejlődést veszélyeztető hatású lehet, vagy a gyermek hátrányos helyzetben van a családban. A gyermekek szülei önkéntességen alapuló nyilatkozatot tesznek, arra vonatkozóan, hogy HHH helyzetűek. A nyilatkozat alapján a jegyző megállapítja a HHH helyzetet, az óvoda ezeknek a gyermekeknek nyújt speciális segítséget. - Az adatgyűjtés és a feldolgozás csak a szülők beleegyezésével történhet! Felelősek: az óvónők, gyermekvédelmi felelős, intézményvezető, gyermekjóléti szolgálat vezetője és dolgozói. A hátrányos helyzetet és/vagy a gyermek veszélyeztetettségét a következő esetekben valószínűsíthetjük: - anyagi hátrány - kedvezőtlen lakásviszonyok - a szülők elváltak, az anya (apa) egyedül neveli a gyermeket (gyermekeket), a gyermek örökbefogadott, a gyermek nevelőszülőknél él - a szülői bánásmód igen durva, vagy/és elhanyagoló - a szülő nem végezte el az általános iskolát, analfabéta - a szülő vagy a családdal együtt lakó személy tartósan beteg - a szülő alkoholista, kábítószert fogyaszt, büntetését tölti, rendszeres ideg (elme) orvosi kezelés alatt áll - halmozottan fordulnak elő a fenti jelenségek Minden esetben nélkülözhetetlen, hogy a tényleges családi viszonyok megismerésére törekedjünk. Egyetlen ún. külső ismérv sem értékelhető önmagában. Az áttekintés és a család ismerete az esetleges negatív következmények megelőzése érdekében történik. Itt különösen fontos jelentősége van a családlátogatásnak, a tapasztalatoknak. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek az: akinek a szülője nyilatkozott arról, hogy iskolai végzettségük nem magasabb 8 általános osztálynál és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek. A szülő nyilatkozatot tölt ki, amiben mindezeket igazolja. A nyilatkozattétel önkéntes. A csoportban dolgozó óvónők konkrét feladatai, amelyek az értékelés és elemzés szempontjai lehetnek: - összesítsük a csoportban lévő gyermekek családi hátterében lévő esetlegesen veszélyeztető, vagy/és hátrányos helyzetet teremtő körülményeket - vessük össze a családra vonatkozó ismereteinket az érintett gyermekekkel kapcsolatos saját megfigyeléseinkkel, tapasztalatainkkal! Gondoljuk át, vajon megjelenik-e kedvezőtlen környezet hatása a gyermek játékában, társkapcsolataiban, viselkedésében - azokban az esetekben, amikor a gyermek érzelmi-hangulati életének, tevékenységének, érdeklődésének, felnőtt- és gyermekkapcsolatainak, azaz fejlődésének első kedvezőtlen jelzéseit tapasztaljuk, gondoljuk át, mit tehetünk a további súlyosabb problémák megelőzése érdekében. 7
Tartsunk esetelemző megbeszélést, amelyre ha jónak látjuk a csoportvezető óvónőkön és a gyermekvédelmi felelősön kívül hívjuk meg a nevelési tanácsadó vagy a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársait. Gyermekvédelem 1998. április 01-től működik a Gyermekjóléti Szolgálat az óvodához kapcsolva. Feladata Alapító Okiratban rögzített. A gyermekvédelem intézményünkben kiemelt jelentőségű. Az óvoda dolgozói minden olyan információval rendelkeznek, ami a működéshez elengedhetetlenül szükséges. A Gyermekjóléti Szolgálat munkájának, kapcsolatainak, felépítésének rendszere megtalálható az 1999. szeptember 01-tól bevezetésre került Helyi Nevelési Programban. Működése SZMSZ-ben szabályozott, ezért újbóli kifejtése nem szükséges. A Szolgálat már beépült a köztudatba, a község lakói, oktatási-nevelési intézmények dolgozói, gyermekvédelmi felelősei, egészségügyi intézmények dolgozói (védőnő, orvos) kapcsolatot tartanak a Szolgálattal és a Szolgálat is rendszeresen igénybe veszi egy-egy eset kapcsán a közreműködésüket. Az észlelő és jelzőrendszer kiépített, jól működő. Az eset megbeszélések havonta, de indokoltság szerint is történik. Sajátos nevelést igénylő gyermekek nevelése Alapító Okiratban rögzítettek a feladatok. Intézményünk a szülők kérésére és együttműködésével felvállalja a sérült gyermekek integrált, a többi gyermekekkel együtt történő nevelését, amennyiben fogyatékossága ezt lehetővé teszi. Gyógypedagógiai vizsgálat alapján történik a fejlesztés, a velük való bánásmód. Az egyéni fejlesztés résztvevői a fejlesztő pedagógus munkáját a Szakértői Bizottság és a gyógypedagógus segíti, szakvéleményükre építve végzi munkáját. Az óvónők is ismereteket szereznek az adott speciális igény jellemzőiről és a fejleszthetőségéről. A speciális igényű gyermek fejlődéséről, megnyilvánulásairól kölcsönös az információáramlás a gyermek érdekeiben közösen együtt dolgozó szakemberek között. Intézményünk segíti a szülőt abban, hogy a felismeréstől kezdve a fejlesztésen keresztül a szükséges segítési lehetőségekről szóló információkat megkapja. A csoportok szervezésénél a speciális igényű gyermekeket úgy vesszük figyelembe, hogy a gyermekekre nagyobb odafigyelést, több időt fordíthassunk, az ép társaik szükségletének kielégítése mellett. Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelése Többéves pedagógiai tapasztalatunk szerint az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek alapvető szocio-kuturális hátránnyal érkeznek az óvodába. Ahhoz, hogy a bennük rejlő képességek önmagukhoz mérten leginkább kibontakozhassanak egyéni megsegítésben részesülnek. 8
III: Óvodakép - Gyermekkép Olyan óvodában neveljük gyermekeinket, ahol - szeretetteljes, nyugodt, kiegyensúlyozott, biztonságot adó légkörben nevelkednek, ahol van idő a kivárásra és egyéni képességeiket figyelembe vesszük - tiszteletben tartjuk a család nevelési elveit, és a gyermek személyiségét - teljes személyiség kibontakoztatás történik a nevelési területek és a nevelési eljárások helyes alkalmazásával - mindig van lehetőségük a mozgásra és a játékra - a kultúra átadás játékos szituációk teremtésével elsősorban egyénileg és mikro csoportban történik - felismerjük és megelőzzük a tanulási zavarokat - mindenki jól érezheti magát, mert szeretet kapcsolat van a gyermek-felnőtt, gyermekgyermek között - vidám, élményekben gazdag az élet - Nevelésünk alapelve, hogy mindent tapasztalati úton, élményszinten ismerjenek meg a gyermekek, fedezzék fel az őket körülvevő világot, környezetbarátok, óvják, védik a természeti környezetet - figyelembe vesszük a gyermekek igényeit, gondolataik, érzelmeik, véleményük megfogalmazására, kifejezésére bátorítjuk őket, aktívan hozzájárulunk önismeretük és pozitív önképük kialakulásához - az óvoda nyitott, ahová a szülők bármikor bejöhetnek és tájékozódhatnak gyermekeik aktuális állapotáról - Az óvodában minden gyermek egyenlő, a hátrányos megkülönböztetés tilos - A bizalom és szeretet megléte teszi lehetővé a gyermekek nevelhetőségét, ezért óvodába lépéstől kezdődően építjük ezt a folyamatot - Biztosítjuk a nemzeti- etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek kultúrájának és önazonosságának megőrzését, multikultúrájukat beépítjük az óvodai nevelésbe - Az interkulturális nevelés keretében biztosítjuk a migráns gyermekek integrációját, teret adva kulturális értékeiknek, hagyományaiknak, biztosítjuk annak a lehetőségét, hogy mindenki megismerhesse ezeket az óvodai nevelésünkben. Az egyenlő bánásmódot a számukra is biztosítjuk Gyermekkép: Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik - testileg, lelkileg egészségesek, harmóniában élnek környezetükkel és önmagukkal - vidámak, nyitottak, érdeklődőek, fogékonyak az új ismeretek befogadására - életmódjuk egészséges, mert a környezetükben élő felnőttek ezt biztosítják számukra - sokat mozognak, játszanak, mert mindkettő lételemük, e két tevékenység kapcsán kipróbálják magukat, tapasztalatokat szereznek önmagukról és környezetükről - a megélt sikerélményeik, tapasztalataik alapján bíznak önmagukban - a sikeresen megoldott feladatok nyomán erősödik a képes vagyok rá érzése, ezáltal elsősorban önmaguknak akarnak megfelelni és nem a környezetük, a felnőttek elvárásainak, ezáltal optimálisan fejlődnek képességeik (értelmes, bátor, mer kérdezni, kiegyensúlyozott) - társas kapcsolataikban aktívak, felnőttekhez, társaikhoz bizalommal fordulnak, segítőkészek, konfliktusaikat agresszió nélkül képesek elrendezni - tisztában vannak az udvarias viselkedés szabályaival - cselekedeteikért felelősséget vállalnak, mert igazságérzetük így kívánja - könnyen érthetően kommunikálnak, gazdag szókinccsel fejezik ki magukat, eligazodnak a metakommunikációs jelekben - önálló véleményük van, egyéni elképzeléseik az őt körülvevő világról, mert a környezetük erre ösztönzi őket 9
- a szabályokhoz képesek alkalmazkodni, mert a jó szokásokat elsajátították - érzelmi életükre a szeretet, az elfogadás a türelem a jellemző - erkölcsi értékeikben különbséget tesznek a jó és rossz között, őszinték, igazmondóak, segítőkészek - értelmi téren az iskolába lépéshez szükséges képességekkel, ismeretekkel rendelkeznek Mit jelent számunkra a gyermekközpontúság - Szeretem, elfogadom a gyermeket, előítéletek nélkül fordulunk felé - pontosan ismerjük a gyermekek egyéni képességeit, tudásszintjeit, családi hátterüket, neveltségi szintjüket és ehhez választjuk meg nevelési, fejlesztési eljárásainkat - tiszteletben tartjuk a gyermekek személyiségét - biztosítjuk számukra a szabad játék és mozgás lehetőségét - biztosítjuk komfortérzetüket - minden élményt nyújtunk, érdekessé tesszük számukra a napot - kipróbálhatják magukat az általunk felkínált tevékenységekben, igyekszünk sikerélményhez juttatni őket - fejlesztjük önismeretüket, alakítjuk pozitív önképüket - megtanítjuk a saját szemükkel látni a világot, ösztönözzük őket arra, hogy önálló véleményük legyen, egyediségüket, eredetiségüket erősítjük - ha egy gyermek szomorú, elesett, kudarc éri azt észre vesszük, a segítségére sietünk, ha nem érzi jól magát támaszt nyújtunk, segítjük negatív érzelmeit feldolgozni - örülünk a sikereknek, ezt kifejezésre is juttatjuk - szabadságot adunk nekik, fölösleges korlátozással nem élünk - kevés és ésszerű szabályokat állítunk eléjük - lehetővé tesszük, hogy többféle tevékenység közül választhassanak - törekszünk arra, hogy minden nap jól érezzék magukat, élményekben gazdagon menjenek haza - előre vetítjük a holnapi nap érdekességeit is 10
IV. Az óvodai nevelés feladatai Az óvodai nevelés általános feladatai Nevelési programunk fő törekvése, hogy a tanulási képességek és kompetenciák célzott fejlesztésével minden gyermeket lehetőségeihez mérten felkészítsünk a zökkenőmentes iskolai életre és az iskolai közösségbe történő beilleszkedésre. A gyermekek alapvető megnyilvánulási módjára és fő tevékenységi formájára a MOZGÁSRA és a JÁTÉKRA alapozva szervezzük a nevelési területeken végzett pedagógiai és pszichológiai feladatokat. A program nevelési keretét meghatározzák a gyermekek természetes megnyilvánulási formái, valamint az óvoda kultúraátadó hatásrendszerének együttese, kölcsönössége és harmóniája. IV. 1. Egészséges életmód alakítása A fejlődés korai szakaszában az egészséges életmódra nevelés meghatározó, mert ebben az életszakaszban kialakított szokások, készségek a későbbi életvitelben meghatározóak. A gyermekek már bizonyos ismeretekkel érkeznek az óvodába, ezekre alapozva alakítjuk a testápolás, táplálkozás, öltözködés, mozgás, pihenés, levegőzés és a testedzés szokásrendszerét. Meghatározó a megfelelő napirend, mely elegendő időt biztosít a tevékenységekre, így megteremti a kiegyensúlyozott, biztonságos, teljesítmény kényszer nélküli, nyugodt, a gyermekek számára kiszámítható légkört. Az egészséges környezet és az egészséges életmód kölcsönhatását erősítjük, kiemelten kezeljük a környezettudatos magatartás és szemléletmód alakítását. Célunk: - A gyermekek testi- lelki szükségleteinek és a mozgásigényüknek a kielégítése - Az egészséges életmód, testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése - A gyermek testi- lelki egészségének védelme, megőrzése, szervezetük edzése - A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, teljesítmény kényszer nélküli és biztonságos környezet megteremtésével és megőrzésével a környezet megóvására irányuló szokások alakítása Az egészséges életmód alakításának területei Gondozás A testi- lelki, szellemi egészség egyik lapvető feltétele a gyermek testi komfortérzetének kielégítése. A gondozási feladatok teljesítése bensőséges gyermek- óvónő, gyermek dajka kapcsolatot igényel. Ezek a tevékenységek érintik a gyermek intim szféráját, ezért bizalomnak, meghittségnek kell lennie a gyermek és az őt segítő felnőtt között. / toalett használat, testápolás, öltözködés/ Alapvető cél az önállóság fokozása, a minden napos gyakorlással, szokások, készségek kialakításával. E közben fejlődik az én- kép. Evidencia, hogy minden tevékenység elvégzésére elegendő idő legyen, hogy türelmes, nyugodt légkörben valósulhasson meg. Óvodáskor végére szükségletté válik az egészséges életmód és azokhoz kapcsolódó tevékenységek. Testi nevelés A testi nevelés és az egészséges életmódra nevelés akkor érvényesül hatékonyan, ha az optimális feltételek rendelkezésre állnak. Ezek: Biztonságos környezet, épületen belül és kívül. Tiszta, gondozott, esztétikusan berendezett óvodai helyiségek. Kellő mennyiségű, minőségű eszközök a tevékenység elvégzéséhez. Ehhez biztosított a gyermekek számára a nagy füves, fás EU szabvány szerinti udvari mozgásfejlesztő eszközök, játékok, sport szerek, focikapuk, ping- pong asztal, és a jól felszerelt tornaszoba. A természeti környezetünk pedig kimeríthetetlen lehetőségeket nyújt a testi nevelésre. 11
Mozgás. Mozogni lehet az óvodai időtartamban, a csoportszobában, tornateremben, udvaron, játszótéren, és a természetben. Fontos a mozgáshoz a megfelelő ruházat, kényelmes, szellős legyen. A természetjáráshoz, az ún. hátizsákos kiránduláshoz szorosan hozzátartozik a természet védelmére nevelés, a környezettudatos magatartás alakítása. Élményszinten, tapasztalatszerzés útján történő ismeretszerzés kiemelt jelentőségű. Alapelv, hogy mindent, amit csak lehetséges természetes környezetben kell megismerni, megtapasztalni, megfigyelni, felfedezni. A nevelési programunk egyik legfontosabb tényezője a mozgás fejlesztése, a mozgásra idő, hely,eszköz biztosítása. Levegőzés A lehető legtöbb időt a szabadban töltenek a gyerekek, az időjárás függvényében. A nyári erős napsütést azonban ki kell védeni, de meg kell tapasztalniuk a hideget, meleget, esőt, az egészséges életmód és az edzettség kialakításához ez is fontos tényezők. A szabadban töltött idő lehetőséget biztosít a környezetvédelmi tapasztalatok szerzésére, a környezettudatos magatartás alakítására. Pihenés Legfontosabb a nyugodt légkör biztosítása, az altatás hangulatának a megteremtése. Az egyéni alvásigény és szokások figyelembe vételével a személyi és tárgyi környezet megteremtése. Kényelmes fekvőhely, ruházat, csendes környezet, amiben el tud lazulni, felnőtt jelenléte, simogatás, halk közlések / ha szükséges/. A felmerülő igények kielégítése, a komfort érzés biztosítása. Egészséges táplálkozás szokásrendszerének kialakítása. A gyermekek étrendjének összeállításakor fő szempont a természetes alapanyagok felhasználása. A porok kerülése, zöldségek, gyümölcsök rendszeres fogyasztása. Az udvaron vannak termő gyümölcsfáink, ezek terméseit a gyermekek fogyaszthatják, miután teljesen bió. A szülők által behozott gyümölcsöket, zöldségeket is rendszeresen felhasználjuk, a gyerekek salátákat készítenek belőle, amit aztán közösen elfogyasztanak. A családok vallási, vagy más okból eltérő étkezési szokásait tiszteletben tartjuk, a gyermek óvodai étkeztetését ahhoz igazítjuk. Egészségvédelem, edzés A gondozási, a testi nevelési, és a mozgásfejlesztési feladatok ellátása elősegíti a gyermekek egészségének megóvását. Ezen kívül nagy hangsúlyt fektetünk a higiénés szabályok betartására. Ilyenek. A környezet tisztántartása, fertőtlenítések rendszeres végzése, környezeti ártalmak kiküszöbölése, pl. szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékos izzók biztosítása, az udvar füvesítése, rendszeres fűnyírás, udvar tereinek rendben tartása, játékok átmosása, stb. Az anamnézis lap kitöltésénél fontos, hogy a szülők jelezzék, ha van betegség, allergia, asztmatikus tünetek, epilepszia stb., hogy a kellő ellátásukat tudjuk biztosítani. A gyermekek testi épségének védelme, a baleset- megelőzés magába foglalja a személyi- tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök, berendezések folyamatos és tervszerű ellenőrzését, valamint a karban tartások elvégzését. Az óvónői felügyelet az óvoda teljes nyitva tartásában biztosított ez lehetővé teszi az állandó kontrollt, a tevékenységek figyelemmel kísérését. Önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük a gyermekeket (konfliktuskezelés, tolerencia, önkontroll fejlesztés) Testi edzettség érdekében minél több időt töltünk a szabadban, figyelembe véve az időjárási viszonyokat és az egészségre ártalmas tényezőket. Az egészséges életmód alakításából adódó óvónői feladatok - A gyermekek életkorának megfelelő párhuzamos tevékenységek végzését lehetővé tevő optimális életritmus kialakítása a napirendben - Az időkeretek rugalmas alkalmazása a gyakorlatban - Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése a csoportokban - A gyermekek szükségleteinek a kielégítése a nap egész folyamán 12
- A szokás és szabályrendszer kialakítása, betartásának figyelemmel kísérése, reális, a gyermek egyéni fejlődéséhez viszonyított fejlesztő értékelése - Önállósági törekvések támogatása - A kulturált étkezés szokásainak megismerése, gyakorlása - A toalett használatának, higiénés szabályaink a megismertetése, gyakorlása, intimitás biztosítása - A kézmosás, tisztálkodás igényének alakítása, ápoltság, gondozottság biztosítása - A fogmosás technikájának megismerése, gyakorlása, a fogmosás eszközeinek tisztántartása - A fésű használatának megmutatása, gyakoroltatása, szükség szerinti segítségnyújtás - Az öltözködésnél egyéni szükséglet szerinti segítségnyújtás, réteges öltözködésre szoktatás, kényelmes ruhák biztosítása, melyben a szabad mozgás biztosított - A levegőzés biztosítása minden nap, kivéve, ha nagyon hideg, vagy erős uv sugárzás van - A pihenés optimális feltételeinek a biztosítása / szellőztetés, csend, nyugalom, mesélés, simogatás stb./ - A gyermekek balesetvédelmi oktatása a tevékenységekhez kapcsolódóan csoportnaplóban dokumentálva / udvar, csoportszoba, tornaterem, kirándulás óvodán kívül stb/ - Beteg gyermek elkülönítése, szükség szerint orvosi vizsgálat biztosítása, szülő azonnali értesítése IV. 2. Érzelmi erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása Az óvodás korosztály számára meghatározó a gyermek és az óvónő kapcsolatának minősége. A felnőtthöz fűződő viszony nyújtja azt az érzelmi biztonságot a gyermek számára, amely jó közérzetet, nyugodt, harmonikus tevékenységet tesz lehetővé. Ezért az óvodai viszony rendszerekben elengedhetetlenül fontos a pozitív érzelmi töltés a pozitív attitűd megnyilvánulása. Az óvodai nevelésben érvényesül a kultúra átadás, melyben beletartozik a nemzeti, etnikai és az interkulturális nevelés is. Az inkluzív szemlélet, a befogadó, nyitott környezet lehetővé teszi a kultúra értékeinek az elsajátítását. Az óvodai nevelés messzemenően támaszkodik a családi nevelésre, a család és óvoda szoros együttműködésre törekszik. Programunkban fontos a gyermek korai, óvodáskort megelőző testi- lelki fejlődésének alapos ismerete. Ennek egyik eszköze az anamnézis lap, melynek kitöltése önkéntes és titoktartási kötelezettség alá esik, valamint az óvodába lépés előtti családlátogatás. Az ebből kapott információk segítik a gyermek minél jobb megismerését, egyéni adottságait, sajátosságait feltérképezni, az óvónők ezek ismeretében tudják megválasztani a nevelői eljárásaikat. Az óvodában az érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtésével meleg, elfogadó, befogadó, szeretetteljes kapcsolatot alakít ki a gyermekekkel, részben átvállalva az anya szerepét. Minél kisebb életkorú a gyermek annál nagyobb igénye van az ilyen jellegű kapcsolatra. A fejlesztő munka során az óvónő arról gondoskodik, hogy a gyermek tapasztalatai változatos tevékenységformák közben gazdagodjanak. A gyermek az énközpontúság alapján elsősorban önmagára tud figyelni, azonban emocionális alapon fokozatosan kifejleszthetjük azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével képessé válik másokkal is törődni. Az együttéléshez szükséges erkölcsi normák és tulajdonságok csak akkor fejlődnek, ha a gyermek állandóan gyakorolja a társaihoz való helyes viszonyulást. Ezt alapozzák meg a kooperatív megoldásra ösztönző páros és kiscsoportos tevékenységek. Ezáltal minden gyermeknek lehetősége van: - Kommunikálni társaival a közös tevékenységek során, számos tapasztalatot szerezni az eredményes, kölcsönös, elfogadható kommunikáció formáiról. - Megtanulni a közös tevékenységek alkalmával, hogy hogyan viszonyuljanak társaikhoz a jobb kapcsolat kialakításának érdekében. - Megtanulják a kritikát elfogadni és a kritikát elfogadható formában kifejezni. A társaktól érkező pozitív visszajelzés egyben önerősítő, önbizalom növelő, ami hozzájárul a személyiség kibontakozásához. 13
- Észrevenni, hogy a közös tevékenységekben együttműködő társak sokféle, színes egyéniségek, egymástól különböző, saját kulturális környezetükből származó értékeiket képviselik és közvetítik. Az óvónők modell szerepet töltenek be. Az óvoda minden lehetőségek biztosít arra, hogy a gyermekek egymás kultúráját megismerjék, felfedezzék, szépségeit élvezzék. Nyitottak legyenek a világra, a benne élő emberekre és az általuk képviselt értékekre. - Megtapasztalni azt, hogy egy problémát több oldalról is meg lehet közelíteni, megoldási lehetőségeket keresni. Célunk: - Erkölcsi, akarati tulajdonságok kialakítása, erősítése, fejlesztése, melyben az óvónő és a dajka modell szerepet tölt be. - A társadalmi beilleszkedést segítő szociális együttélés szabályainak értékközvetítése. - A különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés. - A szülőföldhöz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, az önazonosság megőrzése, átörökítésének biztosítása. - A természeti és emberi környezetben megmutatkozó értékek, szépségek megbecsülésére, tiszteletére való nevelés. - A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, speciális igényű, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt gyermekek esetében speciális fejlesztéssel, az egyéni szükségleteknek megfelelő pedagógiai eljárások alkalmazásával az esélyegyenlőség biztosítása. - Esélyteremtés a migráns gyermekek számára. - A kiemelkedő képességű gyermekek igényeit figyelembe vevő pedagógiai eljárások alkalmazásával való személyiségkibontakoztatás. - Pozitív énkép alakítás a sikerélmények elérésével, belsőkontrollos személyiség nevelés. - Minél több közös élmény szerzése, mely a közösségformálásban elengedhetetlen. - Erkölcsi tulajdonságok, jellemvonások fejlesztése, a közös és egyéni tevékenységek alkalmával is. Különös tekintettel az együttérzésre, segítőkészségre, figyelmesség, önzetlenség, a közösségért végzett faladatok, udvariassági szabályok. - Minden tevékenység célja az önállóság, önfegyelem, szabály és feladattudat fejlesztése. A szokás és normarendszer egészséges felállítása, minden napi gyakorlása, ami egy idő után a gyakorlás útján automatikus cselekvéssé véli, vagyis beépül a személyiségbe. - Tolarenciára nevelés, a gyermekek személyiségéből, eltérő szociokulturális hátteréből adódó másságok elfogadására nevelés. - Egymás tiszteletben tartása a kulturált viselkedési minták elsajátítása, ebben minden felnőtt óvónő, dajka modell értékű az óvodai nevelésben. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosításából adódó óvónői feladatok: - Nyugodt, kiegyensúlyozott, biztonságot árasztó légkör kialakítása. - A csoportszoba környezettudatos szemléletű, otthonos, esztétikus kialakítása. - Személyiségének szeretetteljes, empátiás kisugárzása, odafigyelő anyapótló magatartása. - A szociális tanulásban komplex viselkedésminták beépítése a gyermeki viselkedésbe. - A környezetvédelmi magtartás formálása, az élethelyzetek teremtésével. A természeti és társadalmi környezet tiszteletére, megbecsülésére nevelés. - Az udvarias érintkezési formák megtanulására nevelés. - Erkölcsi ítéletek, normák megfogalmazása. - A gyermek önálló véleményalkotásának és döntésfejlődésének támogatása. - Az élethelyzetek teremtésével az interperszonális kapcsolatok alakításához szükséges készségek, képességek alakítása. - A társas kapcsolatok formálásának a segítése, az összetartozás érzésének a mélyítése a mi- tudat alakítása. - A feladathelyzetek teremtésével a kooperatív technikák alkalmazása. 14
- Évente egyszer szociometriai felmérés készítése és elemzése. - Inkluzív szemlélettel a különbözőségek elfogadásának a segítése. - A konfliktushelyzetek mindenki számára elfogadható megoldások keresése. - A lassabban fejlődő gyermekek felzárkóztatása, a tehetséges gyermekek fejlesztésének biztosítása. - A migráns gyermekek beilleszkedésének a segítése. - A családdal történő együttműködés erősítése. - A felvétel előtti családlátogatások elvégzése. - Egyeztetett időpontban fogadóórákon a gyermek aktuális fejlettségéről személyes kapcsolatban történő információnyújtás, konzultáció lehetőségének biztosítása. - Szülői értekezletek tartása. - Anamnézis lap felvétele, szülővel történő beszoktatás biztosítása. IV. 3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Az értelmi nevelés változatos tevékenységeken keresztül a kultúraátadás hatásrendszerében az óvodai nevelési módszerek segítségével, elsősorban a gyermek szabad játéka által valósul meg. Az értelmi fejlesztés szoros kapcsolatban van az anyanyelv és a kommunikáció alakulásával. A program lényeges része a beszéd, az anyanyelv, és a kommunikáció fejlesztése. Csak a kellő nyelvi fejlettséggel rendelkező gyermekek lesznek képesek az alap- kultúrtechnikák elsajátítására. A kommunikáció a beszéd és a gondolkodás egyik eszköze. A kommunikáció egyszerre cél és eszköz a társas kapcsolatokban. Célja a kapcsolat felvétele, az információ eljuttatása a másikhoz, és a megértés. A kommunikáció és a metakommunikáció elválaszthatatlan egymástól, a jelzések kiegészítik, mélyítik a szóbeli közlést. Az egyéni fejlődés biztosításához szükséges, hogy az óvónő személyes példával, helyzetek teremtésével ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt. Bővítse szókincsüket, gazdagítsa metakommunikációjukat. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósuló feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása / beszélő környezet, helyes mintaadás/ az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. A gyermek beszédképessége függ a családi szocializációtól, mely előnyös, vagy hátrányos helyzetet teremt a gyermek számára a közösségben. Célunk: - A gyermek spontán szerzett ismereteinek, tapasztalatainak rendszerezése, célirányos fejlesztése, bővítése. - Kognitív képességek fejlesztése Így: egyre pontosabb, valósághű észlelés - figyelem összpontosításra való képesség - gazdag képzeleti működés - reproduktív emlékezet - problémamegoldó és kreatív gondolkodás - alakuló fogalmi gondolkodás - A beszédkedv felkeltése, fenntartása - A beszédhallás és szövegértés fejlesztése - A kapcsolatfelvétel támogatása, információk továbbítása, kommunikáció és metakommunikáció eszköztárának a bővítése. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztésből és nevelésből adódó óvónői feladatok. - Olyan biztonságos, elfogadó, szeretetteljes légkör megteremtése, ahol bátran elmondhatják a gyerekek a gondolataikat. - Változatos tevékenységek szervezése. - Sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása, mely a későbbiekben élményekként előhívható. - A környezet jelzéseinek, nonverbális közléseinek megismerése. - A gyermek kíváncsiságára, érdeklődésére építés. - Figyelem összpontosításra motiválás. 15
- A pszichikus képességstruktúrák fejlődésének egyéni nyomon követése, a szükséges fejlesztési feladatok tervezése és beépítése a gyakorlatba. - Minden gyermeki kérdés megválaszolása. - A gyermek beszédkedvének felkeltése, szókincs és, metakommunikációs eszköztár bővítése. - Differenciált fejlesztés a gyermek nyelvi fejlettségéhez igazítva. - Nyelvtanilag helyes, jól érthető, tiszta beszéddel mintaadás. - Migráns gyermekek egyéni fejlesztése, a magyar nyelv tanulásának a segítése. - Logopédus biztosítása. Sajátos nevelési feladataink Programunk lényege: A természetes gyermeki megnyilvánulásokra, a mozgásra és a játékra épít. A programfejlesztő jellegű, az ún. fejlesztő program áthatja az egész óvodai nevelést. Főbb területei: - nagymozgások fejlesztése (különös tekintettel szem-kéz, szem-láb koordináció, egyensúlyérzék fejlesztése - finommotorika fejlesztése - testséma fejlesztése - a test személyi zónájának fejlesztése - test-fogalom alakítása Percepciófejlesztés - vizuális észlelésfejlesztés - alaklátás-formaállandóság - tapintásos sztereognosztikus észlelés fejlesztése - mozgásos kinesztetikus észlelés fejlesztése - térészlelés, térbeli viszonyok felismerésének fejlesztése - hallás, auditív észlelés - hangzási analízis-szintézis fejlesztése - keresztcsatornák fejlesztése - verbális fejlesztés A különböző nevelési területeken is érvényesülnie kell a fejlesztő program tartalmának. Nevelési területek: - testnevelés - környezetünk mennyiségi és formai összefüggései - vizuális nevelés - zenei nevelés - mese, vers, dramatikus játék - környezet megismerésére nevelés Programunkból adódó célok: - az óvodás korú gyermekek egészséges, harmonikus személyiségfejlesztése a testi, szociális, értelmi érettség kialakítása az egyéni és életkori sajátosságaik, valamint eltérő fejlődési ütemük figyelembe vételével - alapvető testi, lelki szükségleteik kielégítése - önismeretük, pozitív én-képük kialakítása az átélt tapasztalataik és a siker élményhez való juttatások nyomán - tanulási zavarok korai kiszűrése és azok megelőzése - élményszintű, észrevétlen tanulás lehetőségének biztosítása - tudatosan tervezett, szervezett nevelési eljárások alkalmazásával ismeretekhez, tapasztalatokhoz juttatás 16
- egyénre szabott fejlesztés, alapos, precíz gyermekismeret - érzelmi biztonság, családias légkörű nevelés biztosítása - érzelmi átélés, érzelmek felismerése, kifejezése, érzelmek feletti kontrol erősítése - erkölcsi értékek alakítása, jó-rossz felismerése, őszinteség, igazmondás, felelősségvállalás, egymás segítése - társas kapcsolataik alakítása közös élmények átélésével - az önérvényesítés és a közösségi magatartás összehangolása egymáshoz való alkalmazkodás, egymásra figyelés, tolerancia fejlesztése - mozgás igény kielégítése, mozgásfejlesztés, az egészséges életmód megalapozása - sokirányú gondozási tevékenységgel a gyermekek komfort érzetének biztosítása, az ilyen irányú igények felkeltése, szokásrendek kialakítása - testi képességek, fizikai erőnlét, edzettség fejlesztése - az iskolai tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók fejlesztése - a kultúra értékeinek közvetítése, amelyet áthat a játékosság - igénynívó, belső motiváció alakítása, a jól elvégzett feladat utáni megelégedettség, mint jutalom értékének alakítása A program megvalósulás jelenlegi helyzete A Komplex Prevenciós Program elméletét, filozófiáját minden óvónő elsajátította, alkalmazása készségszintre jutott. Ismereteinket ez irányban folyamatosan gyarapítottuk a továbbképzéseken való részvételekkel is. A fejlesztő programot minden óvónő alkalmazza különböző nevelési területeken, de az egész óvodai nevelésre kihat. A gondozás a szokásrendek kialakítása során is beépült. A program beválás felülvizsgálata során pontosítottunk, elvekben megegyeztünk a beszoktatásoktól kezdődően minden területen végig mentünk, egységes elveket alakítottunk ki: - a beszoktatás rendszere - játékvezetés - játék átadás szabályai - nevelési területek - munkára nevelés - szülők tájékoztatásának új formái - gyermekek megfigyelése, mérése - személyiséglapok vezetése - szülői értekezletek - kirándulások, túrék szervezése - helyi természeti, társadalmi környezet megismerése témaköreire vonatkozóan. Ezekre kitérünk az aktuális helyeken, ill. háttéranyagként kezeljük. A mérési-értékelési rendszer kidolgozása során sok tapasztalatot szereztünk, felülbíráltuk jelenlegi gyakorlatunkat és arra a következtetésre jutottunk, hogy az új rendszer beépítése igen tudatos munkára ad lehetőséget, viszont kevesebbet kell tervezni, mert a tudásszint mérése csak így lehetséges. Kevesebbet, de azt alaposan. Néhány területen változtatni szükséges, ill. újításokat is be kell építeni, főként a szülők tájékoztatására vonatkozóan. Amit a gyermek elsajátított, arról a szülőt tájékoztatni kell, hogy pontosan ismerje gyermeke aktuális állapotát. A szülői értekezleten megbeszéltük ennek a kivitelezését, formáját. Ennek értelmében minden hónapban kikerülnek a faliújságra az elsajátítandó ismeretek témakörei. A szülő látja mivel foglalkoznak az adott időpontban. Mindhárom csoportban a fogadóórák rendszeresítettek, ahol személyre szólóan minden információ átadható, ill. kicserélhető az óvónők és a szülők között. Az egységes elvek kialakítása után elvárható minden óvónőtől az egységes alkalmazás is, ez már a szakmaisághoz tartozik és az értékelés alapját is képezi. 17
Stratégiatervezés - presztízskérdést csinálunk abból, hogy minden szülő széleskörű ismereteket szerezzen az óvodai nevelés programjáról, teret, lehetőséget biztosítunk arra, hogy mind az elméleti, mind a gyakorlati oldalról bemutassuk az itt folyó életet - ehhez partnerként megnyerjük a szülőt - az óvoda nyitottsága lehetővé teszi, hogy a szülő bármikor betekintést nyerjen az óvodai életbe - a szülők elégedettségi szintjét minden második év májusában felmérjük, kezdő év 2001, azok eredményeit elemezzük, értékeljük, szükség szerint intézkedési tervet készítünk a kevésbé eredményes területeken - a gyermekek elégedettségi szintjét is felmérjük a nemszeretem területekre alternatívákat dolgozunk ki - a pályázati lehetőségekkel élve eszközparkunkat folyamatosan gazdagítjuk - a rendelkezésre álló nevelést segítő eszközeinket maximálisan kihasználjuk - természeti környezetünk lehetőségeivel élünk, kirándulásokat, túrákat szervezünk, megfigyeléseket végzünk, a természet védelemének fontosságát erősítjük - törekszünk arra, hogy mindennap élményekben gazdagon menjenek haza a gyermekek - mozgásra, játékra mindig kellő időt biztosítunk - az élményszintű tanulás nevelésünkben fontos szerepet játszik, tapasztalatok szerzésén keresztül fedezik fel a világot, a már meglévő ismereteikre alapozzuk a további megismerési lehetőségeket - a szülők tájékoztatására új alternatívákat dolgozunk ki, mely szervesen illeszkedik értékelési, mérési rendszerünkhöz - a minőség értékelési rendszert minden dolgozó tudatosítja önmagában, az önellenőrzésre is nagy hangsúlyt fektet - kidolgozzuk a gyermekek megfigyelésének, mérések végzésének az ideális módját, keressük a kivitelezések lehetséges formáit - alkalmazzuk COMENIUS 2000 I modell bevezetése és kidolgozása kapcsán tanultakat, tapasztalatainkat, későbbi gyakorlatunknak szerves részét képezi a partnerkapcsolataink hatékonnyá tétele - 5 évenként felülvizsgáljuk programunkat, az a mindenkori gyakorlathoz, környezetünk változásaihoz igazítjuk - minden dolgozótól elvárjuk, hogy munkájával működjön közre abban, hogy az intézmény megítélése, szakmaisága, eredményessége egyre tudatosabb és jobb legyen - szolgáltatásainkkal, specialitásainkkal is vonzóbbá tesszük az intézményt - rövid összefoglalót prospektust készítünk az óvodai nevelésről, amit a szülőknek közreadunk. Mivel programunk tudatosan felvállalja a potenciális tanulási zavarok korai kiszűrését és korrekcióját, ezért ennek érdekében vizsgálatokat, megfigyeléseket, méréseket végzünk, amit személyiséglapon vezetünk. Az általunk alkalmazott vizsgálati fajták: - dyslexia előrejelző teszt - beszédészlelés Gósy GMP teszt - beszédértés teszt - rajzelemzés Goodenuch-féle - térben való eligazodás megfigyelése - oldaliság, lateralitás megfigyelése - balról jobbra haladás megfigyelése - Difer Ha megállapításra került a részképesség zavar bármely fajtája, abban az esetben megkezdődik az egyéni fejlesztés, egyénre szabott fejlesztő program alapján, annak érdekében, hogy mindazok a 18
képességek kialakuljanak iskolakezdésre, amelyek lehetővé teszik az írás-olvasás-számolás megtanulását. Fontos megemlíteni a tanulás szervezésével kapcsolatban, hogy az élményszintű észrevétlen tanulást preferáljuk, mindent, amit csak lehet, természetes környezetben figyeltetünk meg, minden érzékszerv bevonásával ismeretekhez, tapasztalatokhoz juttatjuk a gyermekeket. A spontán adódó lehetőségeket kihasználjuk a tapasztalatszerzésre, építünk a gyermekek meglévő tudására. Olyan környezetet teremtünk, ahol a gyermekeknek van lehetőségük kérdések feltevésére, nyitott az óvodai élet a kísérletezésekre, felfedezésekre, kipróbálásokra, figyelembe vesszük a gyermekek ötleteit, elképzeléseit, érdeklődési területeit és ehhez igazítjuk a tárgyi környezetet is. A tanulási folyamatban célzott fejlesztések esetén az egyéni és mikro csoportos formát helyezzük előtérbe, az óvónők által szervezett tevékenységek csak ezután következnek, és a legkevesebbszer fordulnak elő. Ismerkedünk a kompetencia alapú óvodai neveléssel, szemléletével, az inkluzív pedagógiával. Amennyiben ismereteink a témával kapcsolatban elegendőek lesznek, innovációként beépítjük óvodai nevelésünkben. Mérési és értékelési személyiség fejlődési lapok: 2003 szeptember 01-től kerül bevezetésre, ezek a következők: - mozgás - játék - testséma fejlesztés - percepciófejlesztés - vizuális (látás) fejlesztés - tapintásos (sztereognosztikus) észlelés fejlesztése - térészlelés, térbeli viszonyok felismerésének fejlesztése - hallási (auditív) észlelés fejlesztése - keresztcsatornák fejlesztése - verbális fejlesztés - egészséges életmódra nevelés - érzelmi nevelés, társas kapcsolatok, szocializáció - munka jellegű tevékenységek - környezet megismerésére nevelés - környezetünk mennyiségi, formai összefüggései - vizuális nevelés (rajzmintázás, kézimunka) - vers, mese, dramatikus játék - ének, énekes játék, zenehallgatás A mérési, értékelési lapok bevezetésével a gyermekek, óvónők teljesítménye egyaránt mérhető, értékelhető. Az önellenőrzés egyik fajtáját, valamint az ellenőrzés alapját is képezi. Testi nevelés Átfogó tevékenység, feladat rendszerét elsősorban a gondozás, a mozgás, a testgyakorlatok által valósítjuk meg. E tevékenységek az egész óvodai életet átszövik. A gondozással folyamatosa biztosítjuk a gyermekek komfort érzetét, a jó közérzet adhat alapot az összes óvodai tevékenységhez. A gyermekek legfőbb, természetes megnyilvánulási formája a MOZGÁS, ami csak akkor lehet fejlesztő hatású, ha azt a gyermekek kellemes, nyugodt, biztonságos környezetben, jó közérzettel, örömmel végzik. Ezért a testi nevelésben fő feladatunk és célunk: - sokirányú gondozási tevékenységgel a gyermekek komfort érzetének biztosítása, a gyermekek ilyen irányú igényeinek felkeltése, jó szokások kialakítása - a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgás megszerettetése - rendszeres mozgással egészséges életvitel kialakítása 19
- testi képességek, fizikai erőnlét, edzettség fejlesztése. Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, prevenciója - a program tudatosan felvállalja az iskolai tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztését, így a potenciális tanulási zavarok korai kiszűrését és megelőzését is - az észlelés és finommotorikus struktúrák fejlesztését - a fő nevelési területeken végzett feladatokba integrálva, indirekt nevelési módszerekkel realizálja a pszichikus funkciók fejlesztését, a gyermekek spontán aktivitására épít - a fejlesztés alapja a mozgás, játék és az egészséges önérvényesítés - a mozgás szocializáló hatású, segítségével fejlődik a pozitív én-kép - a mozgási tapasztalatokból gyökereztethetőek az értelmi műveletek - melyben feladat és cél a kultúra átadás hatás rendszerében az óvodai nevelési módszerek segítségével a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése oly módon, hogy ezen keresztül fejlődjenek kognitív képességei A fejlesztő program alkalmazásának alapelvei - szervesen illeszkedik a nevelési programba - messzemenően épít a gyermekek érzelmi-belső motivációjára - lehetőség szerint kapcsolódjon a gyermekek spontán tevékenységéhez - az óvodai nevelés egész időtartamára elosztott, folyamatos, következetes alkalmazást igényel - az óvoda egész napos életrendjének minden mozzanatához kapcsolható legyen - alapvető követelmény a gyermekek jó közérzetének biztosítása, ezért a fáradtság jeleit észlelve módszerváltás, vagy teljes elhagyás az ésszerű 20
V. Az óvodai élet megszervezésének elvei V. 1. Személyi feltételek Az óvoda pedagógusainak személyisége már önmagában is alapvető forrása a nevelő hatásoknak, motivációs tényezője az egyes tevékenységeknek. Az óvodai nevelés minőségét, eredményességét alapvetően a személyi feltételek határozzák meg. 1/ Az óvónők végzettségének elemzése A Közoktatási törvényben meghatározott felsőfokú szakirányú végzettséggel az intézmény pedagógusai rendelkeznek. 1 fő Intézményvezető: felsőfokú óvónő képzettséggel, szociálpedagógus végzettséggel, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi és tanácsadó tanári képzettséggel és vezető óvodapedagógus szakvizsgával rendelkezik. 5 fő óvodapedagógus: felsőfokú, ill. főiskolai végzettséggel rendelkezik. 1 fő pedagógus felsőfokú óvónői végzettséggel és gyógypedagógus végzettséggel rendelkezik 1 fő Mesterpedagógus, jelenleg minden óvodapedagógus Pedagógus I fokozatban van. Dajkák: 3 fő dajkai végzettséggel, 1 fő pedagógiai asszisztens végzettséggel rendelkezik. 2/ Továbbképzések elemzése A továbbképzési rendszer követelményeinek eleget téve 7 évenként teljesítjük az előírt 120 órás, valamint a szociális szakképzésben előírt 80, ill. 60 pontos előírásokat. A beiskolázások rendje folyamatos, rugalmas, a képzési lehetőségek megválasztásának ismérvei a következők: - a képzés tartalma harmonizáljon programunk filozófiájával, a megszerezhető ismeretek csoportosuljanak programunk fő területei köré, kiemelt terület a tanulási zavarok témája - a választott továbbképzés az óvónők érdeklődési körének megfelelően szabadon választott, ahol ismereteiket, tudásukat gyarapítják, személyiségük formálódik, valamint a gyengeségek kiküszöbölésére is lehetőséget ad A továbbképzések személyenként a KIR információs rendszerben kerülnek rögzítésre. Szervezeti-vezetési jellemzők: Az idevonatkozó szervezeti felépítés az SZMSZ- ben található. Az intézmény belső rendje: A munkafegyelem erős, a munkaidő lépcsőzetesen kezdődik és fejeződik be. Nyitástól zárásig óvónői jelenlét biztosított. Indokolatlan hiányzások nem fordulnak elő, rendkívül kevés a betegség miatti hiányzás. Mindhárom csoportban két fő óvónő látja el a nevelési feladatokat és egy fő dajka segíti a munkájukat. Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak rendelkeznek a törvényben előírt képesítéssel. Az ismeretek gyarapítása folyamatosan történik, a továbbképzéseken rendszeresen részt veszünk, az ott tanultakat kollégáinkkal megosztjuk. A továbbképzések harmonizálnak a nevelési programunkkal, az óvónők érdeklődési körüknek megfelelően választhatnak a továbbképzési programok közül. Az óvoda belső rendjét szabályozza az SZMSZ, a munkaköri leírás, valamint az éves munkatervek. A munkatervben szerepel az adott év ellenőrzési rendszere. A munkaterv úgy áll össze, hogy a tanévzáró értekezleten megbeszéljük a következő tanév feladatait és az ehhez kapcsolódó ellenőrzési szempontokat is. A munkaterv minden tanév kezdéskor szeptember hónapban kerül elfogadásra, a munkaterv mindenki számára bármikor hozzáférhető. 21