Paksi Borbála OH TÁMOP-3.1.5./12-2012-0001 Pedagógusképzés támogatása kiemelt uniós projekt A pedagógusok és pedagógusjelöltek pályamotivációinak vizsgálata és a pedagóguspálya megítélése az életpályamodell elemeivel összefüggésben" című kutatás keretében keletkezett adatok ELTE PPK, Neveléstudományi Intézet, Budapest, 2015. 09.29.
SZERVEZETI ÉRDEKELTSÉGEK A KUTATÁS LEBONYOLÍTÁSA Eruditio Oktatási Szolgáltató Zrt. Viselkedéskutató Társadalom-tudományi és Szolgáltató Kft. ELTE PPK (Felvinczi Katalin, Magi Anna, Paksi Borbála,) TUDOMÁNYOS HÁTTÉR BCE Viselkedéskutató Központ (Paksi Borbála) MTA TK Szociológiai Intézet (Schmidt Andrea, Vörös András) MEGBÍZÓ FINANSZÍROZÁS Oktatási Hivatal TÁMOP-3.1.5./12-2012-0001
RÉSZKUTATÁSOK a pályájuk különböző pontjain elhelyezkedő pedagógus-csoportok vizsgálta I. részkutatás: A PÁLYAVÁLASZTÁS ELŐTT ÁLLÓK pályamotivációinak és a pedagóguspályával kapcsolatos megítélésének vizsgálata. II. részkutatás: A GYAKORLÓ PEDAGÓGUSOK pályamotivációinak és lelki egészségének felmérése, a pedagógusokat pályán tartó tényezők vizsgálata. III. részkutatás: A PEDAGÓGUSPÁLYÁT ELHAGYÓK pályamotivációinak és lelki egészségének, illetve a pályaelhagyás okainak kvalitatív vizsgálata. IV. részkutatás: A pedagóguscsoportokban és -hálózatokban rejlő erőforrások feltárása.
A BEVONT VÁLTOZÓK AZONOSÍTÁSA A NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM ÁTTEKINTÉSE: SYSTEMATIC REVIEW 1) ERIC (Educational Resource Information Center):. (http://www.ebscohost.com/us-high-schools/eric) 2) ERC (Education Research Complete):. (http://www.ebscohost.com/academic/education-researchcomplete). 3) Tanári motiváció kutatásával (is) foglalkozó társaságok, intézetek, szerveződések kiadványai HAZAI SZAKIRODALOM: 1) Szakfolyóiratok : Educatio (http://www.edu-online.eu/hu/educatio.php); Iskolakultúra (http://www.iskolakultura.hu/); Magyar Pedagógia (http://www.magyarpedagogia.hu/index.php) Neveléstudomány (http://nevelestudomany.elte.hu/); Hungarian Education Research Journal (http://herj.lib.unideb.hu/);pedagógusképzés (http://www.matarka.hu/szam_list.php?fsz=298); Practice and Theory in Systems of Education (http://www.eduscience.hu/indexptse.html);új Pedagógiai Szemle (http://epa.oszk.hu/html/kereso.phtml?id=00035) 2) Oktatáskutatással foglalkozó kutatócsoportok kiadványai OFI (http://www.ofi.hu/publications-printed-pubs-periodicals), TÁRKI Tudok, illetve T-TUDOK (http://www.t-tudok.hu/?hu/oktataskutatas), MTA Kapcsolatháló- és Oktatáskutató Központ, RECENS (http://recens.tk.mta.hu/publikaciok2); Neveléstudományi doktori iskolákban (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Szegedi Tudományegyetem, Miskolci Egyetem, Debreceni Egyetem, Pécsi Tudományegyetem) készült disszertációk 3) Szakértői ajánlások 4) Az (1) (c3) forráscsoportok mentén összegyűjtött, a témába tartozóként azonosított publikációk hivatkozásai 5) Az (1) (4) forráscsoportok mentén összegyűjtött, a témához tartozóként azonosított szerzők publikációi.
Az áttekintett szakirodalom Az egyes részkutatásokhoz rendelt hipotézisek és kutatási kérdések (összesen 45 kutatási hipotézis és kutatási kérdés alapján) NEMZETKÖZI HAZAI 1. részkutatás 114 78 2. részkutatás 200 25 3. részkutatás 27 14 4. részkutatás 23 1 Összesen 364 118
A részkutatások bemutatásának struktúrája minden részkutatás esetében 0) A kutatás fókusza, felépítése 1) Mintaválasztás módja, minta nagysága 2) Az adatfelvétel módja 3) Az adatfelvétel eszköze 4) Az eddigi feldolgozás szempontjai 5) Kedvcsináló: néhány eredmény Meggyőződésünk, hogy minden adat értéke és felhasználási lehetőségei csak az adat keletkezési körülményeinek pontos ismerete alapján ítélhető meg.
I. RÉSZKUTATÁS (0) Fókusz: hogyan írhatók le, illetve milyen külső és belső okokkal magyarázhatók a pedagóguspályát és a más foglalkozásokat, valamint a pedagógusszakma különböző szakterületeit választók pályaválasztási szempontjai, motivációi, a pedagóguspályára vonatkozó percepciói, továbbá a különböző személyes jellemzőik. Két alkutatás: a) Kvantitatív vizsgálat a felsőfokú végzettség megszerzését tervező középiskolás tanulók körében (az Országos Kompetenciamérés (OKM) adataival való összefűzés révén kiegészült a tanulók intézményi-képzési körülményeire vonatkozó háttéradatokkal). b) Kvantitatív vizsgálat a felsőoktatási tanulmányaikat már megkezdett hallgatók körében.
I/a. RÉSZKUTATÁS: minta, adatfelvételi eljárás Célpopuláció Mintakeret Területi lefedettség Mintaválasztás módja Mintavételi egység Mintanagyság A pályaválasztás előtt álló, felsőoktatásba jelentkező középiskolások KIR 2013-as adatai Országos FHtípus, területi elhelyezkedés (régió) és FHméret (<50; 50-100; >100 érettségiző) szerint rétegzett, egylépcsős, csoportos, véletlen mintavétel Intézmény Várható továbbtanulási arányokkal kalkulált tervezett mintanagyság: 3000 fő, megvalósult mintanagyság: 3485 fő (64 középiskola) (pótminta alkalmazásával) Elméleti hibahatár 95%-os megbízhatósági szinten ±1,7% Adatgyűjtési eljárás Az adatfelvétel ideje Súlyozás Papíralapú önkitöltős kérdőívvel végzett, kérdezőbiztos által kontrolált körülmények között csoportos adatfelvétel 2014. május Rétegkategóriák szerinti mátrixsúlyozás
I/a. RÉSZKUTATÁS: adatfelvételi battéria Mintegy 50 kérdésből álló papír-alapú kérdőív az alábbi témakörökben : i. FH azonosító adatok (OKM adatok illesztéséhez) ii. középfokú tanulmányokkal kapcsolatos kérdések, iii. felsőfokú továbbtanulással kapcsolatos tervek iv. pályaválasztási motivációk (a felsőoktatási jelentkezéskor pedagógusszakot (is) választók körében) v. a pedagóguspálya percepciója, vi. vii. a pedagógus-pályaválasztással kapcsolatos körülmények értékelése (pl. pályaalkalmassági vizsga, pedagóguselőmeneteli rendszer), szociodemográfiai kérdések (nem, családi háttér, regionális jellemzők). Az adatok kiegészítésre kerültek az OKM feladatellátásihely-szintű adatbázisából készített makrováltozókkal (a tizedik évfolyamokon 2013-ban mért matematikai és szövegértési kompetenciamérés feladatellátási helyre aggregált értékével) melyeket az FH-azonosító segítségével rendeltünk hozzá a középiskolai kutatás egyénsoros adatbázisához.
I/b. RÉSZKUTATÁS: minta, adatfelvételi eljárás Célpopuláció Mintakeret Területi lefedettség Mintaválasztás módja Mintavételi egység Mintanagyság Az állami felsőoktatási intézmények aktív jogviszonnyal rendelkező, alap- és mesterképzésben, valamint osztatlan képzésben, bármilyen munkarendben és finanszírozási formában tanuló hallgatóinak teljes köre FIR: 2013/2014-es tanév második félévében aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező diákok Országos Kétlépcsős rétegzett mintavétel: az első lépcsőben régió, intézményméret és intézménytípus (pedagógusképzési profil) szerint rétegzett véletlen mintavétel, a második lépcsőben nem és képzési szint szerint rétegzett kvótás mintavétel Első lépcsőben: kar; második lépcsőben: egyén Tervezett: 1200 fő (ped. képzési területről 800 fő), megvalósult: 1220 fő (ped: 808 fő) Elméleti hibahatár 95%-os megbízhatósági szinten ±2,86% Adatgyűjtési eljárás Az adatfelvétel ideje Súlyozás Papíralapú, kérdezőbiztossal támogatott személyes kérdezés 2014. május június Régió (Ny-, Közép-, Kelet-Mo), képzési szint (alap, mester, osztatlan), munkarend (nappali, nem nappali) és nemek szerinti mátrixsúlyozás.
I/b. RÉSZKUTATÁS: adatfelvételi battéria 65 kérdésből álló papír-alapú kérdőív az alábbi témakörökben: i. képzési jellemzők, ii. hallgatói státus, iii. felsőoktatási jelentkezés és a belépés körülményei, iv. pályaválasztási motivációk, v. pedagóguspálya percepciója, vi. a pedagógus-pályaválasztással kapcsolatos körülmények értékelése (például pályaalkalmassági vizsga vagy a pedagógus-előmeneteli rendszer), vii. szociodemográfiai kérdések (nem, családi háttér, regionális jellemzők).
II. RÉSZKUTATÁS (0) Fókusz: a pedagógusok pályamotivációinak, lelki egészségének és az ezeket meghatározó, a pályán maradást segítő külső és belső tényezőknek a feltárása áll. Három alkutatás: 1.) Kvalitatív kutatás gyakorló pedagógusok körében: problématérkép kialakítása céljából. 2.) Kvantitatív kutatás gyakorló pedagógusok országos reprezentatív mintáján (kiegészítve az OKM formális intézményi jellemzőkre, és tanulói összetételre vonatkozó adataival) 3.) A DPR adatainak célzott másodelemzése: a pedagógus- és a nem pedagógus-munkakörben dolgozók, illetve a pedagógusszakon végezett, de nem a pedagóguspályán elhelyezkedők közötti különbségek.
II. RÉSZKUTATÁS: minta, adatfelvételi eljárás Célpopuláció Mintakeret Területi lefedettség Mintaválasztás módja Mintavételi egység magyarországi közoktatási intézményekben fő munkaviszony keretében, pedagógus munkakörben alkalmazott pedagógusok OSAP 1410 2013 adatbázis 2013 október 1.-i adatai alapján (168.176 fő) Országos területi elhelyezkedés + fenntartó+ feladatellátási hely típusa szerint rétegzett (32 réteg) véletlen mintavétel Első lépcsőben: FH; második lépcsőben: egyén Mintanagyság Br: 224 FH, 1200 fő / N: 188 FH, 1078 Elméleti hibahatár 95%-os megbízhatósági szinten ±3% Adatgyűjtési eljárás kevert: face to face + önkitöltős technika Az adatfelvétel ideje 2014. április-június Súlyozás rétegkategóriák szerint mátrix-súlyozás, 2 lépcsőben
II. RÉSZKUTATÁS: adatfelvételi battéria Közel 550 kérdésből álló papír-alapú kérdőív: i. pályamotiváció, ii. lelki egészség (érzelmi intelligencia, kiégés), iii. személyiségdimenziók, iv. szociodemográfiai jellemzők (nem, életkor, családi minta, gyermekek száma), v. képzettséggel kapcsolatos jellemzők (kvalifikációs szint, tanulmányi teljesítmény, a szaktudás piacképessége), vi. munkával kapcsolatos individuális jellemzők (a pályán eltöltött idő jellemzői, az iskolában végzett feladatok, a tanított tárgyak, szakmaterület stb.), vii. a szakma gyakorlásának intézményi körülményei (szervezeti bizalom, szervezeti légkör, intézményi támogatottság, infrastruktúra és felszereltség, tanulói összetétel), viii.személyes és szakmai kapcsolatokra vonatkozó háttérkérdések, ix. egyéb véleménykérdések (a pedagógus-előmeneteli rendszerrel kapcsolatos vélemények, a pedagóguspálya percepciója, személyes jövőkép, orientációk).
III. RÉSZKUTATÁS Fókusz: a pedagógusok pályaelhagyását meghatározó motivációs háttér részletes feltárása. A kutatás a pályaelhagyás okai mellett a pályát elhagyók személyiségprofiljának felvázolására is kiterjedt. Célpopulációval kapcsolatos megfontolások: a jelenleg nem a közoktatásban dolgozó, OM-azonosítóval és szakmai gyakorlattal rendelkező, aktív korú pedagógusok. Mivel a célpopuláció csak elméletileg határozható meg, a kutatás számára a gyakorlatban nem identifikált, ezért ebben a helyzetben a szakirodalom (például Babbie, 1999; Kemmesies, 2000; Schleicher, 2007) klasszikusan a hólabda módszert javasolja, amikor egy kiinduló személy adja meg a mintaválasztási kritériumoknak megfelelő, általa ismert személyek elérhetőségét. Egy másik - a nehezen elérhető, rejtőzködő populációk esetében javasolt (Rácz, 2006). módszer az ún. networking-módszer, amikor a kiinduló személy nem adja meg az érintettek elérhetőségét a kérdezőnek, hanem rajta keresztül történik a kapcsolatfelvétel. A szakirodalom szerint ez utóbbi technika különösen is alkalmas.
III. RÉSZKUTATÁS: minta, adatfelvételi eljárás A IV. rk. mintájába eső intézményekkel azonos megyékben, jelenleg nem a közoktatásban dolgozó, Célpopuláció OM-azonosítóval és szakmai gyakorlattal rendelkező, aktív korú pedagógusok a pedagógusszakma minden területéről Mintakeret - Budapest Pest megye, Hajdú-Bihar megye és Fejér Területi lefedettség Mintaválasztás módja Mintavételi egység Mintanagyság Adatgyűjtési eljárás Az adatfelvétel ideje 2014. június július megye A IV. rk. mintájába eső, magas pályaelhagyási aránnyal rendelkező intézményekből rekrutált pályaelhagyó pedagógusoktól induló hólabda-, illetve networkingmintavétel az interjúalanyok összetételének folyamatos ellenőrzése mellett, hogy a pedagógusszakma minden területe képviselve legyen egyén 40 fő Kombinált technika: személyes megkeresésen alapuló strukturált interjús adatfelvétel, face to face és önkitöltős kérdőíves elemekkel, előzetesen felkészített interjúzási gyakorlattal rendelkező munkatársak bevonásával
III. RÉSZKUTATÁS: adatfelvételi battéria A. A pályaelhagyók individuális jellemzői i. szociodemográfiai jellemzők (nem, életkor, családi állapot, gyermekek száma, szubjektív anyagi helyzet, jelenlegi foglalkozás) ii. képzettséggel kapcsolatos jellemzők iii. személyes jövőkép, orientációk iv. személyiségdimenziók v. lelki egészség (érzelmi intelligencia, kiégés) vi. pályaválasztási motivációk vii. a korábbi pedagógusi munkával kapcsolatos individuális jellemzők B. A munkahelyi körülményekkel kapcsolatos kérdések (arra a munkahelyre vonatkoztatva, ahol utoljára pedagógusként dolgozott) i. formális szervezeti jellemzők: munkakörülmények, infrastruktúra, felszereltség ii. tanulói összetétel iii. iv. intézményi támogatottság informális szervezeti jellemzők: iskolai légkör, szervezeti bizalom, tanárok bevonása az intézményi döntésekbe, v. személyes és szakmai kapcsolatokra vonatkozó háttérkérdések C. A pedagóguspályával kapcsolatos tapasztalatok, vélemények i. társadalmi presztízs, anyagi megbecsültség ii. iii. iv. a pedagógus-előmeneteli rendszerrel kapcsolatos vélemények a pedagógiai tevékenységhez kötődő pozitív és negatív szakmai tapasztalatok a pedagóguspályán maradás általános tényezőivel kapcsolatos vélemények.
IV. RÉSZKUTATÁS Fókusz: az oktatási intézmények társas hálója és a pedagóguspálya elhagyása közötti összefüggések felmérése, a pályán maradás, illetve a pályaelhagyás szempontjából az iskolai társas hálókban és szervezeti viszonyokban rejlő, releváns tényezők azonosítása. Célpopulációval kapcsolatos megfontolások: A pályaelhagyók tantestülethez viszonyított aránya alapján szélső elhelyezkedésű közoktatási intézmények, illetve az ott dolgozó pedagógusok i. Alacsony pályaelhagyási arányú intézményeknek azokat tekintettük, ahol a legritkább a pályaelhagyó pedagógus. Az intézmények 56,5 százaléka esetében (2584 iskolában) nem fordult elő pályaelhagyás a vizsgált időszakban (E/A = 0). ii. Magas pályaelhagyási aránnyal rendelkező intézményeknek azokat tekintettük, amelyek a pályaelhagyók tantestülethez viszonyított arányát kifejező index kumulált gyakorisága alapján a legfelső decilisbe tartoztak. Ezen intézmények pályaelhagyási gyakoriságot mutató indexének alsó értéke 10,34 százalék. Ennél magasabb pályaelhagyási aránnyal 623 intézmény rendelkezett.
IV. RÉSZKUTATÁS: minta, adatfelvételi eljárás Mintakeret Területi lefedettség Mintaválasztás módja Mintavételi egység Mintanagyság Adatgyűjtési eljárás Az adatfelvétel ideje Az OSAP 1410 2013. október 1-jei adatainak felhasználásával a pályaelhagyók tantestülethez viszonyított aránya alapján azonosított intézmények 6 város A szélső pályaelhagyási arányúként azonosított intézmények köréből szakértői mintavétellel történt. A magas pályaelhagyási aránnyal rendelkező intézmények kiválasztása során intézménytípus tekintetében a heterogenitás, település típus és intézmény méret mentén a homogenitás elvének érvényesítésére törekedtünk: közepes méretű, városi intézményeket választottunk ki. Az alacsony pályaelhagyási arányú intézmények a vizsgálatba bevont magas pályaelhagyási aránnyal rendelkező intézmények tükörmintája intézmény 6 intézmény; bruttó 210, nettó 163 pedagógus. Az intézményvezetők körében: személyes interjú A pedagógusok körében: személyes megkeresésen alapuló adatfelvétel kombinált technikával (face to face és önkitöltős adatfelvétel) 2014. május június
IV. RÉSZKUTATÁS: adatfelvételi battéria az intézményben dolgozó főállású pedagógusok részére Közel 450 kérdésből álló papíralapú kérdőív i. pályamotiváció, ii. lelki egészség (érzelmi intelligencia, kiégés), iii. személyiségdimenziók, iv. szociodemográfiai jellemzők (nem, életkor, iskolázottság, foglalkozási státus), v. munkával kapcsolatos individuális jellemzők, vi. a szakma gyakorlásának intézményi körülményei, vii. az intézményen belüli szakmai hálózatok, viii. az intézményen belüli személyes hálózatok, ix. a szakmai szervezeti részvétel, x. személyes és szakmai kapcsolatokra vonatkozó háttérkérdések
IV. RÉSZKUTATÁS: adatfelvételi battéria vezetői interjú i. az intézmény mérete, ii. tanár-diák arány, iii. az osztályok, csoportok intézményben jellemző létszáma, iv. tanulói összetétel (tanulmányi teljesítmény, szocioökonómiai státus, etnikai összetétel, motiváció, fegyelmi problémák), v. a pedagógusok összetétele (képzettség, pályán eltöltött évek száma stb.), vi. a pedagógusok munkaterhelése, vii. a pedagógusok munkáját segítő szereplők, intézmények, viii. pedagógusbérek, a pedagógusok megbecsültsége, ix. külső támogatás, x. a tanárkiválasztás intézményi mechanizmusai, xi. az iskola gazdasági helyzete, xii. az iskola környezetének gazdasági helyzete, xiii. a tantestület stabilitása.
ALKALMAZOTT STANDARD MÉRŐESZKÖZÖK Pályamotiváció: FIT-Choice-skála (Factors Influencing Teaching Choice Scale FIT-Choice Scale, Watt Richardson, 2007) (I-IV. rk.) Érzelmi intelligencia: Bar-On Érzelmi Intelligencia Skála [Bar-On EQi YV(s), Bar-On, 2004; Kun mtsai, 2011; 2012; Rózsa mtsai, 2007] (II., III., IV. rk.) Kiégés: Maslach-féle Kiégés Kérdőív (Maslach Burnout Inventory- Educators Survey - MBI-ES, Maslach Jackson, 1986) (II., IV. rk.) Személyiségdimenziók: a személyiség ötfaktoros modelljén alapuló NEO-Five Factor Inventory (NEO-FFI, Costa McCrae, 1992) (II.,III. rk.) Informális szervezeti jellemzők: Szervezeti Bizalom Skála (Sass, 2005). (II., III., IV. rk.)
ALKALMAZOTT STANDARD MÉRŐESZKÖZÖK Pályamotiváció: FIT-Choice-skála (Factors Influencing Teaching Choice Scale FIT-Choice Scale, Watt Richardson, 2007) (I-IV. rk.) Érzelmi intelligencia: Bar-On Érzelmi Intelligencia Skála [Bar-On EQi YV(s), Bar-On, 2004; Kun mtsai, 2011; 2012; Rózsa mtsai, 2007] (II., III., IV. rk.) Kiégés: Maslach-féle Kiégés Kérdőív (Maslach Burnout Inventory- Educators Survey - MBI-ES, Maslach Jackson, 1986) (II., IV. rk.) Személyiségdimenziók: a személyiség ötfaktoros modelljén alapuló NEO-Five Factor Inventory (NEO-FFI, Costa McCrae, 1992) (II.,III. rk.) Informális szervezeti jellemzők: Szervezeti Bizalom Skála (Sass, 2005). (II., III., IV. rk.)
AZ EDDIGI ELEMZÉSEK Az alkalmazott standard mérőeszközök pszichometriai elemzése A célváltozók (pályamotivációval, pályapercepcióval, lelki egészséggel kapcsolatos változók) leíró statisztikai elemzése, részkutatásonként, A pályájuk különböző pontjain elhelyezkedő pedagóguscsoportok közötti összehasonlítások elvégzése Látens csoportok és struktúrák keresésére (pl. pályapercepció) A célváltozók többváltozós (individuális és kontextuális) modellekkel (bináris logisztikus regresszió, lineáris regresszió) történő becslése
A PEDAGÓGUSPÁLYA MEGÍTÉLÉSE MÁS DIPLOMÁS PÁLYÁHOZ KÉPEST Átlagok (1=a pedagóguspálya sokkal rosszabb, 5=a pedagóguspálya sokkal jobb) Fizetés, jövedelem 5 4 Önkiteljesedés, örömforrás 3 2 1 0 Családdal való összeegyeztethetőség Társadalmi presztízs Szakmai karrier Pedagógus-képzésre jelentkezők körében Gyakorló pedagógusok körében Állásbiztonság Pedagógushallgatók körében Pályaelhagyók körében
A HAZAI ADATOK NEMZETKÖZI KONTEXTUSBAN Watt és Richardson (2012) ALAPJÁN SAJÁT SZÁMÍTÁS 1 2 3 4 5 6 7 Gyermekek jövőjének alakítása Társadalmi hozzájárulás Gyermekekkel való munka Pályaválasztással való elégedettség Karrier intrinzik értéke Képesség Szakértelem Nehézség (magas igények) Társadalmi egyenlőség erősítése Korábbi tanítási/tanulási tapasztalatok Állásbiztonság Családdal töltött idő Munkahely változtathatósága Társadalmi státusz Társadalmi nyomás Fizetés Társadalmi befolyás Másodlagos karrierút Magyarország 8 ország átlaga
A FIT-Choice Scale egyes alskáláinak magyarázatára épített individuális és komplex lineáris regressziós modellek erejének összehasonlítása individuális modell komplex modell alskálák Korrigált R 2 Sh Korrigált R 2 Sh változás TANÁRI/PEDAGÓGUSI PÁLYA MOTIVÁCIÓJA Képesség 0,063 0,8840 0,053 0,9936-0,010 Karrier intrinzik értéke 0,095 0,9626 0,106 1,0573 0,011 Másodlagos karrierút 0,064 1,3405 0,275 1,1535 0,211 Állásbiztonság 0,022 1,4754 0,119 1,3564 0,097 Személyes Családdal töltött idő 0,022 1,4696 0,186 1,2841 0,164 hasznosság Munkahely változtathatósága 0,033 1,1848 0,197 1,0410 0,164 Társadalmi hasznosság Gyermekek jövőjének alakítása 0,036 1,0114 0,116 1,0566 0,080 Társadalmi egyenlőség erősítése 0,044 1,5280 0,140 1,4952 0,096 Társadalmi hozzájárulás 0,027 1,3627 0,154 1,3087 0,127 Gyermekekkel való munka 0,107 0,9514 0,079 1,0134-0,028 Korábbi tanítási/tanulási tapasztalatok 0,043 1,2817 0,127 1,2045 0,084 Társadalmi befolyás 0,078 1,3559 0,154 1,3637 0,076 TANÁRI/PEDAGÓGUSI PÁLYA PERCEPCIÓJA Pálya elvárásai Szakértelem 0,049 0,8425 0,043 0,7543-0,006 Nehézség 0,037 0,7702 0,128 0,7379 0,091 Pálya előnyei Társadalmi státusz 0,040 0,9574 0,175 0,8953 0,135 Fizetés 0,043 1,3809 0,216 1,2414 0,173 Társadalmi nyomás 0,075 1,5770 0,140 1,4758 0,065 Pályaválasztással való elégedettség 0,064 1,0572 0,093 1,0357 0,029
A Kiégés alskáláinak és az Érzelmi intelligencia összpontszámának magyarázatára épített individuális és komplex lineáris regressziós modellek magyarázó erejének összehasonlítása alskálák KIÉGÉS individuális modell komplex modell Korrigált R 2 Standard hiba Korrigált R 2 Standard hiba változás Érzelmi kimerültség 0,076 9,8056 0,191 8,9793 0,115 Deperszonalizáció 0,100 5,1631 0,264 4,6913 0,164 Egyéni teljesítmény 0,115 6,2692 0,345 5,4323 0,230 ÉRZELMI INTELLIGENCIA (EQ) EQ összpontszám 0,026 8,8277 0,135 8,1712 0,109 Összességében elmondhatjuk, hogy a pedagógusok motivációi és lelki egészsége sokkal inkább az intézményi körülményekkel hozható összefüggésbe, mint személyes tulajdonságaikkal. Az intézményi kontextus különböző jellemzői közül is főként az intézményi támogatás, és az egyéb Informális szervezeti jellemzők azok, melyek releváns szerephez jutnak, s a formális intézményi jellemzők hatása kevésbé tetten érhető
Köszönöm a figyelmet!