Oktatási és Kulturális Minisztérium E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról Budapest, 2007. október
I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) módosítására az alábbi okok miatt van szükség: 1. Az alapműveltségi vizsga a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2006. évi LXXI. törvénnyel történt módosításával megszüntetésre került. Az alapműveltségi vizsga - alapvizsgaként - 1993-ban megjelent a törvény szövegében. Eredeti célja szerint az akkor tíz évfolyamos iskolaként szabályozott általános iskolai tanulmányokat zárta volna le. Az általános iskola nyolc évfolyamos működése miatt a vizsga célja kérdésessé vált. A törvényben való benntartása 2006-ig azért látszott szükségesnek, hogy a szakképzésbe történő belépés egyik előfeltételeként szolgáljon. Az elmúlt időszak alapján azonban megállapítható, hogy a szakképzésben sincs szükség erre a vizsgatípusra, mivel az Országos Képzési Jegyzék szerint belépési szintekre, kompetenciákra alapul a szakképzésbe való belépés. Ezt a vizsgát egyébként először 2008-ban lehetett volna megkövetelni a tanulóktól. Az alapműveltségi vizsga megszűnése miatt a közoktatási törvény végrehajtási rendeleteiből, így az R.-ből is ki kell iktatni az alapműveltségi vizsgával kapcsolatos szabályokat, továbbá hatályon kívül kell helyezni az alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 24/1997. (VI. 5.) MKM rendeletet is. 2. Tekintettel arra, hogy a tanulmányok alatti vizsga, illetve a művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolításával kapcsolatosan az R. 26. (2) bekezdésében és 26. (3) bekezdésében a fentebb említett 24/1997. (VI. 5.) MKM rendelet egyes passzusaira hivatkozik, szükségessé válik ezen vizsgákra vonatkozó eljárási szabályokat az R.-ben újraszabályozni. Emiatt az R. a tervezet szerint egy új 9. számú melléklettel egészül ki. A 9. számú melléklet nemcsak tisztázza a tanulmányok alatti vizsgák fajtáit, részeit, a vizsgák lebonyolításában részt vevők feladatait, hanem a vizsga egyes részeihez kapcsolódó ügyviteli feladatokat, az esetleges szabálytalanságok kezelésének szabályait, a hozzá kapcsolódó iratokat és azok kezelését is meghatározza. A jövőben mindezek alapján a tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítása a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet új melléklete előírásainak megfelelően, de a helyben kialakított szabályok szerint történne. 3. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 5. számú mellékletében támogatási lehetőséget biztosított a HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI SZAKISKOLAI PROGRAMJA (AJKSZP) meghirdetésére. A program 2007 áprilisában meghirdetésre került az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján és az Oktatási Közlöny 11. számában. A miniszteri közlemény mellékleteként a program pedagógiai programja is kiadásra került. A program 2007. szeptember 1-től alkalmazható. Az AJKSZP-ba való intézményi bekerülés az Oktatási és Kulturális Minisztérium által közzétett pályázati eljárás alapján valósul meg a pályázati felhívásban foglalt feltételek alapján. 2
Az AJKSZP célja, hogy a jelenleginél nagyobb arányban tanulhassanak eredményesen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, szakképzésben szakiskolában - a legszegényebb, gyermekvédelmi ellátásban részesülő fiatalok a legképzetlenebb szülők gyermekei közül. Az AJKSZP további célja, hogy a célcsoport számára szakiskolai tanulmányaikhoz inkluzív pedagógiai környezetet, valamint szociális és kulturális hátrányok kompenzálását és ezeken keresztül a lemorzsolódás elkerülését biztosítsa az AJKSZP-ot megvalósító kollégiumokban. A program alapvető szabályait jogszabályban is szükséges megjelentetni a jövőben történő alkalmazhatóság érdekében. Ezen szabályokat az R. 39/H. -ába szükséges beépíteni a tervezet szerint. 4. Az államtitkári értekezletet követően az R. még egy további rendelkezéssel történő kiegészítése vált szükségessé az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól kapott, egyes jogszabályok deregulációjáról szóló értesítés miatt. 2008. január 1-jével ugyanis hatályon kívül helyezésre kerülne a központi műhelyekről szóló 5/1988. (II. 17.) MM rendelet. Emiatt a központi műhelyekre vonatkozó szabályozás az R. új, 39/K. -ába került beépítésre. Az R. módosításának hatályba lépésével egyidejűleg, a deregulációs feladatnak is eleget téve, hatályon kívül helyezésre kerül a 5/1988. (II. 17.) MM rendelet is. 3
Az oktatási és kulturális miniszter.../2007. (...) OKM r e n d e l e t e a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. -ának b) pontjában, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. -a (1) bekezdésének b) és h) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat-és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva következőket rendelem el: 1. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) 26. -ának (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét a nevelőtestület a helyi tanterv alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik - vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait pedig a vizsgáztatásra kijelölt intézmény vezetője bízza meg. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kell lenni e rendelet 9. számú mellékletének rendelkezéseire. (3) Az alapfokú művészetoktatási intézményben a művészeti alapvizsgát és a záróvizsgát a tanév rendjében meghatározott időpontban kell megszervezni. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsga szervezője bízza meg. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsgakövetelményeit és témaköreit, erre építve a vizsgatantárgyait az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletben foglaltak alapján kell az alapfokú művészetoktatási intézmény helyi tantervében meghatározni. A vizsgafeladatokat az intézmény helyi tanterve alapján kell kidolgozni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata, amelyet az intézmény a saját hatáskörében szervez meg. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát művészeti áganként, illetve tanszakonként több intézmény megállapodás szerint közösen is megszervezheti. 2. Az R. 30. -ának (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A szakmai munkaközösség véleményét szakterületét érintően be kell szerezni] 4
d) a szintvizsga részeinek és feladatainak meghatározásához. 3. (1) Az R. 39/H. -át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép: A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja és a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Szakiskolai Programja (2) Az R. 39/H. -a a következő (8)-(12) bekezdésekkel egészül ki: (8) A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Szakiskolai Programjában (a továbbiakban: Kollégiumi Szakiskolai Program) részt vehetnek azok a szakiskolai tanulókat is ellátó kollégiumok, amelyek vállalják, hogy a program célcsoportjához tartozó, meghatározott számú gyermeket szakiskolában, nappali rendszerű iskolai oktatásban tanuló osztályokban államilag elismert szakképesítés megszerzéséhez segítenek. (9) A Kollégiumi Szakiskolai Programba a közoktatási törvény 121. (1) bekezdésének 14. pontja szerinti halmozottan hátrányos helyzetű tanulók vehetők fel. (10) A Kollégiumi Szakiskolai Programban részt vevő kollégium kiválasztása - az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiírt - nyilvános pályázat útján történik. A pályázatot az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján kell meghirdetni. (11) A Kollégiumi Szakiskolai Programban az a kollégium vehet részt, amely pedagógiai programját az Oktatási Közlöny 2007. évi LI. évfolyam 11. számában közzétett Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Szakiskolai Programjában meghatározottak szerint készítette el. (12) Az intézmény tájékoztatja a tanulót a Kollégiumi Szakiskolai Programban való részvétel során őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről. 4. Az R. a következő 39/K. -sal és alcímmel egészül ki: A központi műhelyek 39/K. (1) A központi műhely alapfeladata az óvodás gyermekek neveléséhez, valamint az általános és középfokú iskolai tanulók technikai műveltségének megalapozásához, fejlesztéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása. A központi műhely alapfeladata keretében az óvodák, az általános és középfokú iskolák igénye szerint a) gondoskodik a technika tantárgy tantervi törzsanyagának oktatásához szükséges anyagok, eszközök, szerszámok (a továbbiakban együtt: anyagok) beszerzéséről, tárolásáról, előkészítéséről, elosztásáról és az általános iskolákba, illetőleg a gimnáziumokba való szállításáról, 5
b) gondoskodik az a) pontban megjelölt nevelési-oktatási intézményekben a technika tantárgy oktatásához szükséges eszközök, szerszámok állagának ellenőrzéséről és karbantartásáról, c) segíti az óvodai neveléshez, az iskolai kiegészítő tananyaghoz, a fakultációhoz, valamint a technikai jellegű szakkörökhöz szükséges anyagok megtervezését és beszerzését, d) közreműködik a technika tantárgyat tanító pedagógusok továbbképzéséhez szükséges technikai eszközök biztosításában. (2) A központi műhely alapfeladatát az önkormányzatok közötti - körzeti feladatok ellátására vonatkozó - megállapodás keretében a fenntartó önkormányzat működési területén kívül is ellátja. (3) A központi műhely vezetőjének technika tanári szakképesítéssel vagy műszaki egyetemi, illetőleg műszaki főiskolai végzettséggel kell rendelkeznie. (4) A központi műhely vezetője dönt a központi műhely működésével, a dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy szabályzat nem utal más személynek vagy szervnek a hatáskörébe. A központi műhelyt az intézményvezető képviseli. (5) Azokban az ügyekben, amelyekben a közoktatási törvény a közoktatási intézmény működésével összefüggő döntések meghozatalában a nevelőtestület részére állapít meg jogkört, a központi műhelyben a vezetőkből és az alapító okiratban meghatározott alapfeladatok ellátását szolgáló munkakörben foglalkoztatottakból álló alkalmazotti közösség jár el. (6) A központi műhely szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a) a működés rendjét, b) a vezetők közötti feladatmegosztást, c) a belső szakmai ellenőrzés rendjét, d) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, e) mindazokat a kérdéseket, amelyeket jogszabály ír elő. (7) A központi műhely dolgozói: szakmunkások, anyagbeszerző, gépkocsivezető, takarító, esetleg ügyviteli dolgozó. 5. Az R. az e rendelet mellékletével kiadott 9. számú melléklettel egészül ki. 6. (1) E rendelet a kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba. (2) E rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon hatályát veszti. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti 6
a) az R. 39/A. -ának (1) bekezdés d) pontja és (6) bekezdése, b) az R. módosításáról rendelkező 8/2000. (V. 24.) OM rendelet 33. -a, c) az alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 24/1997. (VI. 5.) MKM rendelet, d) a központi műhelyekről szóló 5/1988. (II. 17.) MM rendelet, e) a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet 1. (4) bekezdése, f) a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról szóló 30/2004. (X. 28.) OM rendelet 12. -ának (1) bekezdése és a 14. -a, g) az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet 1. (2) bekezdés a) pontja, valamint h) az R.16. -a (8) bekezdéséből a,továbbá alapműveltségi vizsgát tehet szöveg, i) az R. 27/B. -ából az alapműveltségi vizsgára, szöveg, j) az R. 39/B. -ának (5) bekezdés b) pontjából alapműveltségi vizsgát, illetve szöveg, k) az R. 4. számú melléklete A nevelési-oktatási intézmények ügyintézésének, iratkezelésének általános szabályai és a tanügyi nyilvántartások cím, A tanügyi nyilvántartások alcím 7. a) pontjából az alapműveltségi vizsga, szöveg, l) a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet 2. számú melléklete Első részének II. A kisebbségi oktatás tartalmi követelményei című részében az alapműveltségi vizsgára és, továbbá az alapműveltségi vizsgára, valamint szövegrész, m) a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III.1.) OM rendelet 3. -ában az és alapműveltségi vizsga letételére szövegrésze. Budapest, 2007. október Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter 7
Melléklet a /2007. ( ) OKM rendelethez [9. sz. melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez] A tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályai A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága 1.1. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen: a) meggyőződik arról, hogy a vizsgázó teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, és szükség esetén kezdeményezi a vizsgáról való kizárását annak, aki nem teljesítette azokat, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat (így különösen jegyzőkönyv, feladatlapok, vizsgatételek), a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. 1.2. Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. 1.3. A vizsgabizottság munkáját, a vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató felel a vizsga törvényes előkészítéséért, zavartalan lebonyolításáért. 1.4 Az igazgató feladata különösen: a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, d) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, f) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. 1.5. Az igazgató feladatainak ellátásában közreműködhet - az igazgató megbízása alapján - az igazgató helyettese vagy más megbízottja. Az írásbeli vizsga menete 2.1. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató tanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). A gyakorlati vizsgán a 2.8. pont szerinti szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatantárgy általános vizsgakövetelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. 2.2. A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. 8
2.3. A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök a vizsgáztató tanár jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. 2.4. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. 2.5. Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja az írógép, számítógép használatát. 2.6. Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik; azokat egymás között nem cserélhetik. 2.7. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. 2.8. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló minimális és maximális idő vizsgatantárgyanként a) húsz-hatvan perc, b) nemzeti, etnikai kisebbség nyelve, illetve célnyelv használata esetén, harminc-kilencven perc, c) magyar nyelv és irodalom, valamint nemzeti, etnikai kisebbségi anyanyelv és irodalom vizsgatantárgy esetén, harminc-kilencven perc. 2.9. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni. Az egyes vizsgatantárgyak írásbeli vizsgarészének részletezését a helyi tantervben meghatározott követelmények tartalmazzák. 2. 10. A közoktatási törvény 30. -ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a) az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép, írógép) használja, c) engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. 2. 11. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között legalább hatvan perc pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótlóvizsga (2. 15.-2. 16. pontok) harmadik vizsgaként - szükség esetén a pihenőidő egy részének igénybevételével - is megszervezhető. 2. 12. Ha a vizsgáztató tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató tanár értesíti az igazgatót. 9
2. 13. Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató tanár, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. 2. 14. Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat - az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt - a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató tanároktól. A jegyzőkönyveket aláírásával - az időpont feltüntetésével - lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. 2. 15. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatantárgyból pótlóvizsgát tehet. 2. 16. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné a) az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótlóvizsgát tegyen, b) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell. 2. 17. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet. 2. 18. A 2. 16. és a 2. 17. pontok alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. 2. 19. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató tanár haladéktalanul kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. 2. 20. Ha a vizsgáztató tanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az igazgatót. 2. 21. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő tanárból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja: a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott vizsgatantárgyból a vizsgázót javítóvizsgára utasítja. 2. 22. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. A szóbeli vizsga menete 10
3. 1. A szóbeli vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb este tizenhat óráig tarthat. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga. 3. 2. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. 3. 3. A vizsgacsoport legfeljebb hat vizsgázóból állhat. 3. 4. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként kap vagy húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. 3. 5. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. 3. 6. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. 3. 7. Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább húsz perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. 3.8. Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tíz percnél nem lehet több. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt. 3. 9. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére. 3. 10. Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt, legalább harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. 3. 11. Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. 3. 12. A közoktatásról szóló törvény 30. -ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a húsz perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen. 3. 13. Ha a vizsgázónak a közoktatásról szóló törvény 30. -ának (9) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a 11
második tétel kifejtése után legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni. A pihenőidő alatt a vizsgaterem nem hagyható el. 3. 14. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. 3. 15. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el (pl. társának segítséget nyújt, vagy társa segítségét veszi igénybe, meg nem engedett eszközt használ), vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. 3.16. Az igazgató a szóbeli vizsga szünetében vagy a befejezését követően haladéktalanul részletes jegyzőkönyvet készít a szabálytalanság elkövetéséről. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a meghallgatottak nyilatkozatát, minden olyan eseményt, körülményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és titkára, továbbá az, akit meghallgattak, írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. 3. 17. Ha a vizsgázó fel nem róható okból a szóbeli vizsgán nem jelenik meg, vagy a vizsga helyszínéről engedéllyel eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be - ha erre lehetőség van az igazgató engedélyével - az adott vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótlóvizsgát tehet. 3. 18. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgáról felróható okból távol marad, vagy a vizsga helyszínéről engedély nélkül eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedély nélkül nem fejezi be, azokból a vizsgatantárgyakból, amelyekből nem tett szóbeli vizsgát, a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban javítóvizsgát tehet. 3. 19. A 3. 17. és a 3. 18. pontok alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. A gyakorlati vizsgarész 4. 1. A gyakorlati vizsgafeladatokat a vizsgát megelőző két hónappal a vizsgabizottság elnöke javaslatára az igazgató hagyja jóvá. 4. 2. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek - ideértve a munkavédelmi, tűzvédelmi és egészségvédelmi feltételeket is - megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható. 4. 3. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati 12
vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. 4. 4. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket (részidőket stb.). 4. 5. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. 4. 6. A vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak meg kell adni a szükséges útmutatásokat, a feladattal összefüggő munkavédelmi tájékoztatást. A vizsgafeladatok megkezdése után további útmutatás csak baleset megelőzése céljából adható. 4. 7. A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy osztályzattal kell értékelni. 4. 8. A vizsgamunkát érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt érdemjegyet. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. 4. 9. A vizsgázó gyakorlati vizsgarész osztályzatát a vizsgamunkára és a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni. Jogorvoslat A vizsga e rendeletben foglalt, illetve helyben kialakított eljárási szabályainak megsértése esetében a tanuló, illetve a szülő a közoktatási törvény 83. -ában és 84. -ának (5) bekezdésében foglaltak szerint élhet jogorvoslattal. 13