A MÚLTAT TISZTELD, S A JELENT VELE KÖSD A JÖVŐHÖZ Vörösmarty Mihály AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA EGER, KERTÉSZ ÚT 128. +36/36-312-166 OM AZONOSÍTÓ: 031 625 ISTEN ÁLDJA A TISZTES IPART!
A Pedagógiai programunk jogszabályi háttere 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet az oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet mellékletei 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 106/2012. (VI. 1.) Kormányrendelet Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13. Kormányrendelet módosításáról. 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 2011. évi CLXXXVII. törvény - a szakképzésről 2
TARTALOMJEGYZÉK AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM NEVELÉSI PROGRAMJA 7 I. AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUMBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 7 I. 1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁNK ALAPELVEI, ÉRTÉKEI... 7 I. 2. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI... 8 I. 3. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI... 10 I. 4. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI... 14 I. 5. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELJÁRÁSAI... 16 II. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK... 17 III. A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK... 19 IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 24 IV. 1. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 24 IV. 2. AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 26 V. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI... 28 V. 1. A PEDAGÓGUSOK LEGFONTOSABB HELYI FELADATAI... 28 V. 2. AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE... 30 VI. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIA TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE... 32 VI. 1. BTMN ÉS AZ SNI-S TANULÓK EGYÉNI FEJLESZTÉSÉT, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEINEK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK ÉS AZ EHHEZ IGAZODÓ FEJLESZTŐ PROGRAMOK... 32 VI. 2. A HÁTRÁNYOS ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK INTEGRÁCIÓJÁT ELŐSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK 36 VI. 3. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK... 38 VII. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELE, JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE.. 39 VIII. A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI... 41 VIII. 1. A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI... 41 VIII. 2. A TANULÓKKAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI... 42 3
VIII. 3. FENNTARTÓVAL, MŰKÖDTETŐVEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI... 43 IX. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI... 44 IX. 1. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK... 44 IX. 2. AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA... 46 X. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL NKT.(50. ) KERETEI KÖZÖTTI HELYI SZABÁLYAI, VALAMINT A SZAKKÉPZŐ ISKOLA TEKINTETÉBEN A SZAKKÉPZÉSRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY FELVÉTELRE, ÁTVÉTELRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEI... 46 XI. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV... 50 A BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM HELYI TANTERVE... 52 XII. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE... 52 XIII. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, AZ EHHEZ SZÜKSÉGES KÖTELEZŐ, KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ VAGY SZABADON VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGNEVEZÉSE, ÓRASZÁMA... 53 XIV. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI, FIGYELEMBE VÉVE A TANKÖNYV TÉRÍTÉSMENTES IGÉNYBEVÉTELE BIZTOSÍTÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGÉT... 65 XV. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI, ÉS A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT MEGSZERVEZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK... 66 XVI. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSA... 69 XVII. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI... 71 XVIII. VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK A HELYI TANTERVI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE MELLETT... 73 XIX. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI A KÖTELEZŐ ÉS A SZABADON VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAKBÓL. 75 XIX. 1. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 75 XIX. 2.TÖRTÉNELEM... 76 XIX. 3. MATEMATIKA... 78 XIX. 4. IDEGEN NYELV... 81 XIX. 5. BIOLÓGIA... 82 XIX. 6. INFORMATIKA... 83 XIX. 7. FIZIKA... 85 XIX. 8. FÖLDRAJZ... 90 4
XIX. 9. TESTNEVELÉS... 91 XIX. 10. ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK... 93 XIX. 11.GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK... 95 XIX. 12. KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK... 98 XX. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI... 100 XXI. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI... 106 XXII. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK... 107 XXIII. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK... 110 XXIII. 1. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ELVEK... 110 XXIII. 2. A KÖRNYEZETNEVELÉSI ELVEK... 112 XXIV. A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK... 113 XXV. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK... 115 XXV. 1. A TANULÓK DICSÉRETÉNEK ÉS JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI... 115 XXV. 2. A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM OSZTÁLYZATOK MEGÁLLAPÍTÁSA... 118 AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKMAI PROGRAMJA... 122 A SZAKMAI PROGRAM AZ ALÁBBI 22 SZAKKÉPESÍTÉS HELYI PROGRAMJÁT TARTALMAZZA... 122 A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... 131 1. BEVEZETÉS... 131 2. A KOLLÉGIUM KÜLDETÉSE, JÖVŐKÉPE... 132 3. HELYZETELEMZÉS... 133 4. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS CÉLJA ÉS ALAPELVEI... 135 5. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS FELADATAI... 146 6. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE, KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK... 150 7. A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉGEK... 154 5
8. A KOLLÉGIUM HAGYOMÁNYAI ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK TERVE... 155 9. AZ ISKOLÁKKAL, SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI... 155 10. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS MINŐSÉGE, EREDMÉNYESSÉGE... 156 11. NÉHÁNY GONDOLAT A JÖVŐRŐL... 156 12. ESZKÖZJEGYZÉK... 156 A KÖNYVTÁR PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... 159 I. BEVEZETÉS... 159 II. ISKOLAI KÖNYVTÁRI HELYZETKÉP... 160 1. A KÖNYVTÁR HELYE AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁBAN... 161 2. A MŰKÖDÉSI TÁRGYI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI... 162 3. A KÖNYVTÁROS-TANÁR FELADATA AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁBAN... 163 4. A KÖNYVTÁROS TANÁR ÉS A TANTESTÜLET TEVÉKENYSÉGÉNEK KOORDINÁCIÓJA... 163 III. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR KÜLDETÉSNYILATKOZATA... 164 IV. A KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ISMERETEK OKTATÁSA... 166 KÖNYVTÁRI ÓRÁK A KERETTANTERVBEN... 168 A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE, ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK... 181 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK... 183 6
AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM NEVELÉSI PROGRAMJA I. Az Egri Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégiumban folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai I. 1. A nevelő-oktató munkánk alapelvei, értékei Iskolánk mottója Vörösmarty Mihály gondolatához kötődve meghatározza az alapelvünket is: a hagyományokat tisztelve, de mindig a kor kihívásait figyelembe véve végezzük a munkánkat. A XXI. században a cégek elvárásainak megfelelő műveltségű, konvertálható szaktudású szakemberek képzése, továbbképzése, tanulóink számára szakmai, egzisztenciális perspektíva nyújtása. Arra törekszünk, hogy iskolánkban olyan nyitott személyiségű fiatalokat neveljünk, akik az élet bármely területén megállják helyüket, és képesek környezetüket alkotó módon és felelősséggel formálni. Értékeink megfogalmazásakor legfőbb szempont, hogy az iskolánkban folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai oktatás szerves egységet alkot. Az adott korosztályok remélhetőleg egyre növekvő hányadát befogadó szakközépiskola és szakiskola nevelési és oktatási rendszere akkor képes a kulturálisan és szociálisan heterogén diákság hatékony képzésére, ha követelményeiben igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez. Testületünk erőssége, hogy a magas színvonalú szakmai felkészültség mellett segíteni, támogatni tudja a hátrányokkal indulókat a felzárkóztatásban. Segíteni, támogatni tudja a különböző szociokulturális háttérrel rendelkező, egyébként leszakadásra ítélt rétegeket. Segíteni és támogatni tudja továbbá a tehetséges, motivált, ambiciózus fiatalokat, akik így lehetőséget és felkészültséget kapnak érettségi, kvalifikált szakma megszerzésére, vagy a felsőoktatásba való bekapcsolódásra. Tanítványainknak lehetőséget tudunk biztosítani, hogy egyéni képességeiket kibontakoztathassák, s a változó munkaerőpiaci helyzetben megélhetést biztosító, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező munkavállalókká nevelődjenek. Tudjuk 7
azonban azt is, hogy munkánk mindig csak relative minősíthető, hiszen az iskola mindig kitett a makro- és mikrokörnyezeti, a gazdasági és társadalmi hatásoknak. munkánkat a fentiek tudatában építjük fel és elemezzük. Összességében az iskolánkban folyó nevelőmunka értékközpontú, céljainkat is ennek tükrében fogalmazzuk meg. I. 2. A nevelő-oktató munka céljai Az iskolai nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, illetve megerősítése, amelyek egyrészt a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, másrészt ezt követően a családra, a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. Célunk, hogy a különböző képességű tanulóink mindegyike: a gyengék, a közepesek, a jók egyaránt fejlődjenek. Tanulóink legyenek motiváltak, nyitottak a folyamatos tanulásra, információk szerzésére: örülni tudó, nyitott emberek legyenek, akik elfogadják társaik személyiségét, másságát. Az intézmény valamennyi dolgozójával és diákjával kapcsolatosan célként fogalmazzuk meg a feladatok színvonalas megoldása iránti igény és készség megerősödését. El kell érni azt a helyzetet, amelyben mindenki a saját és az iskola sikerei érdekében tudásának folyamatos bővítésére, képességeinek fejlesztésére törekszik. Ez a mindenkori biztosítéka annak, hogy intézményünkben eredményes tevékenység folyjon, így a tanulmányaik befejezéskor kikerülő fiatalok reális eséllyel rendelkezzenek az életben való boldoguláshoz, valamint az élethosszig tartó tanuláshoz. A célok kitűzésekor mindig az ösztönzött minket, hogy a végzős tanulóink többszörös esélyt kapjanak a munka világába való eredményes beilleszkedéshez. Ez vezérelt minket abban is, amikor olyan programot dolgoztunk ki és olyan kereteket biztosítunk, amelyek nem egy, hanem több végzettség megszerzését teszik lehetővé a szakképzés során. A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési 8
folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére. A szakiskolai képzésben különös hangsúlyt helyezünk arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz, és a tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsuk. A szakiskolai oktatás színvonalának emelése kiemelt cél, mert az iskolánkba járó diákok családjainak szociális, kulturális és anyagi helyzete egymástól jelentős mértékben eltér. Kötelességünk és felelősségünk, hogy a tanórákon és tanórán kívül is segítséget nyújtsunk azoknak a diákoknak, akik nehéz körülmények között élnek. Célunk, hogy tanáraink a továbbképzések során olyan kompetenciákat szerezzenek, melynek segítségével még hatékonyabban tudnak megfelelni a mindennapi munka kihívásainak, még felkészültebbek legyenek a különböző szociokulturális háttérrel rendelkező tanulók integrálására, felzárkóztatására, hátrányaik leküzdésére. A szakmunkások szakközépiskolájába a szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkező tanulók számára biztosítunk továbbtanulási lehetőséget. Ebben az esetben arra építünk, hogy a fiatal felnőttek egy szakmával a kezükben rájönnek arra, hogy életük, esetleg a családjuk sorsa függ attól, hogy hol, milyen álláshoz juthatnak megszerzett képesítésükkel, tudásukkal. A munkaerőpiac és az egyéni tapasztalatok is gyakran arra késztetik őket, hogy további tanulmányokat folytassanak a munkaerőpiacra való kilépés helyett vagy mellett. Az érettségi bizonyítvány megszerzésével pedig lehetőségek nyílnak az érettségihez kötött szakmák és a továbbtanulás irányába is. Ez a munkalehetőségekben erősen korlátozott térségekben komoly motiváló tényező lehet. Felnőttek szakiskolája: a felnőttek középfokú iskoláinak feladata olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit, valamint felkészítik a tanulókat akik azzal még nem rendelkeznek azoknak a szakmáknak a tanulására, amelyek nem igényelnek érettségit. A felnőttek középfokú iskolái így megteremtik az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeit. 9
Szakiskolát végzettek középiskolája : a szakiskolások középiskolája a 3 éves szakiskolát (vagy korábban szakmunkásképző intézetet) végzett tanulók számára biztosítja az érettségi vizsgára történő felkészítést. A szakiskolák középiskolája 2 évfolyamból áll (I., illetve 11., II., illetve 12.), amelynek programja a 3 éves szakiskolai közismereti programra épül. Az iskolatípus célja az, hogy olyan ismereteket nyújtson, illetve olyan készségeket, képességeket fejlesszen, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét. Ugyanakkor tekintetbe kell venni azt, hogy a 3 éves szakiskolai program során az alacsony közismereti óraszámok miatt nem nyílt lehetőség arra, hogy a tanulók az elvégzett évfolyamokon maradéktalanul elsajátítsák a Nat-ban előírt követelményeket, ezért itt a hiányok pótlására különösen nagy hangsúlyt fektetünk. Különösen az idősebb hallgatók esetében lehetőség nyílik az élet- és munkatapasztalatokra, valamint a korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányok során megszerzett előzetes ismeretekre történő építkezésre. HÍD I-II program kutatásokból tudjuk, hogy Magyarországon évente 5-7 ezerre tehető az alapfokról a középfokra való átmenet időszakában a képzésből kimaradók, lemorzsolódók száma. Mivel nagy a valószínűsége annak, hogy elkallódnak, azaz a későbbiekben csak nehezen, vagy egyáltalán nem szereznek szakképesítést, alkalmi munkavállalóként vagy munkanélküliként tengetik éleüket. A köznevelési HÍD-programok fontossága és jelentősége abban áll, hogy ezeket a fiatalokat célozza meg, szándékai szerint őket segíti abban, hogy bennmaradjanak vagy visszataláljanak az oktatás-képzés világába. Célunk, hogy kihasználva tanáraink felkészültségét, az SZFP és HHR programokban szerzett tapasztalatait, minél inkább megfeleljünk a ránk szabott feladatnak. A végső cél: egyre több tanuló visszaterelése a szakképzésbe. I. 3. A nevelő-oktató munka feladatai A feladatok meghatározásánál figyelembe vesszük, hogy a nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembe vételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő közismereti vagy szakmai teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el szakmájuk 10
gyakorlása közben és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a közismereti és szakmai tárgyakat tanító pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. Fontosnak tartjuk a: kitartó, rendszeres munkavégzésre nevelést, a folyamatos értékelést a pozitívumok hangsúlyozásával, a környezetből, természetből megismerhető értékek tudatosítását, a piacgazdaság keretei között működő társadalomban, a mindennapi életben alkalmazható gazdasági-pénzügyi és vállalkozói ismeretek és technikák elsajátíttatását, az egészség megőrzését segítő szokások erősítését, a testi épségük iránti felelősség kiépítését az alapvető erkölcsi normák elfogadását és betartását. A nevelő-oktató munka feladatai a szakközépiskolában A szakközépiskolai tanítási-tanulási folyamat során ki kell alakítani a tanulókban az igényt az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására. Fejleszteni kell fogalmi gondolkodásukat, problémamegoldó képességüket, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs, valamint informatikai tudásukat. A tanulókban erősíteni kell a tevékenységeikkel kapcsolatos felelősségérzetet, és a reális önértékelés képességét. Az általános műveltséggel összefüggésben a szakközépiskolai nevelésünk és oktatásunk a tanulóinkat logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra neveli, képessé teszi őket arra, hogy a különböző információk között eligazodjanak, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre is találjanak válaszokat, és a különböző élethelyzetekben törekedjenek a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, majd az ezen alapuló felelős 11
döntésekre. A szakközépiskolai kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak átadásával biztosítjuk az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés színvonalának folyamatos emelését. Kiemelt feladat az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra, a munkába állásra való felkészítés, valamint az élethosszig tartó tanulásra való nevelés. A nevelő-oktató munka feladatai a szakiskolai képzésben Kiemelt feladat a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztése. Az egyes műveltségterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket a mindennapi élet kontextusába helyezik, ehhez kell komoly segítséget nyújtani a tanulóinknak. eközben meg kell birkózni a hozott ismeretek hiányosságaival, az alulmotiváltsággal mind a tanulók, mind a szülői háttér tekintetében. Ennek ellenére minden erőnkkel azon leszünk, hogy ezekből a fiatalokból nagy százalékban sikeres munkavállalók legyenek, akik a saját és családjuk életét már másfajta értékek mentén szervezik, miközben megőrzik hagyományaikat és identitásukat. A nevelő-oktató munka feladatai a szakmunkások szakközépiskolájában Megállapítottuk, hogy az érettségi egy lehetséges kitörési pont a tehetséges és tanulásra megérett emberek számára. Ezért nem tagadhatjuk meg tőlük ennek a kitörésnek a lehetőségeit: amennyiben képesek akár segítséggel, akár önállóan élethelyzetük, perspektíváik felmérésére, értékelésére, ebben pedagógusaink partnerek. Ezeknek a későn érő fiataloknak vagy inkább fiatal felnőtteknek a tanulási szándékait mindenképpen támogatjuk. Komoly hozzáadott értékkel készítjük őket az érettségi vizsgára, egyúttal egy másfajta életszemlélet közvetítése is feladatunk. Ez a képzési forma új lehetőségeket nyit számukra. A nevelő-oktató munka feladatai a felnőttoktatásban A felnőttoktatásban hansúlyt helyezünk arra, hogy a középfokú tananyag nem csak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési, tanulási, és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is legyen. Ebben a képzésben építünk a tanulók önállóságára motiváltságára, törekszünk a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati 12
szintjeinek egyensúlyára. A felkészítés során tekintettel vagyunk az érettségire illetve a felsőfokkú továbbtanulás lehetőségének biztosítására is. Tehát: a szakiskolások középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A szakiskolák középiskolájának kerettantervét nappali és esti munkarendben szervezzük, de emellett bármely más munkarendben is lehet alkalmazni, amelyeknek a feltételei rendelkezésre állnak, illetve amelyet a Köznevelési törvény lehetővé tesz. A nevelő-oktató munka feladatai a Köznevelési Hídprogramban A nemzeti köznevelésről szóló törvényben rögzített HÍD-programok, ezen belül a HÍD I akkor éri el valós célját, ha megvalósítása során bizonyos pedagógiai feltételeknek eleget tesz, iskolánkban ezekhez kapcsoltuk a feladatokat: személyekhez igazodó pedagógiai gyakorlat alkalmazása életpálya-építés kompetencia alapú program modulrendszerű tananyag sok választható elemmel. Munkánkat úgy fogjuk szervezni és elvégezni, hogy ezeknek a feladatoknak meg tudjunk felelni. Ha a tanköteles tanuló tanulmányait nem kívánja folytatni, a törvényben foglaltak szerint( Nkt 14. ), az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a. A Híd II. programba, amely nyújtott képzésre, tanulásra motivál, fejleszti a szakma elsajátításához szükséges manuális készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, bizonyos esetekben 13
részszakképesítés megszerzésére készít fel. Ebben az esetben az a feladatunk, hogy differenciált pedagógiai eljárásokkal képessé tegyük a gyengébb képességű tanulókat a szakképzésbe történő bekacsolódáshoz szükséges bemeneti kompetenciák elsajátítására. Azt kell megértetnünk a tanulóinkkal, hogy a részszaképesítés megszerzésével újabb lehetőség nyílik a szakképzésbe való bekapcsolódásra, ezt a feladatot preferáljuk a konkrét tevékenységeink meghatározásakor. I. 4. A nevelő-oktató munka eszközei Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveinek, céljainak, feladatainak megvalósítását az intézmény személyi és tárgyi eszközrendszerének együttese biztosítja, ezzel is segítve a tanulók önmegvalósításának kibontakoztatását. A nevelési és oktatási rendszerünkbe beépülnek azok, az egyén kompetencia-szintjéhez igazodó differenciált nevelési-oktatási eszközök, illetve a fejlesztő célú problémakezelési módok és képzési tartalmak, amelyek a magyar társadalom demokratikus létformájából, Magyarország európai integrációs folyamatából, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az egész életen át tartó tanulás igényéből adódnak. A cél elérése érdekében az iskola valamennyi tanulója számára biztosítjuk a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését. Nevelő-oktató munkánk legfőbb eszközei a kötelező tanórák. Ezek maximális kihasználásával juthatunk céljaink eléréséhez, feladataink teljesítéséhez. Iskolánk tanulói összetételének differenciáltsága, sokszínűsége arra késztet bennünket, hogy a nem kötelező tantárgyak körét, a csoportbontások helyét, a szabadidős tevékenységek rendszerét a legnagyobb gondossággal tervezzük, szervezzük. Az eszközeink megválasztása elveinkből, alapvető célkitűzéseinkből következik: iskolánkban minden tanulónak fejlődnie kell, önmaga szintjéhez képest a lehető legnagyobbat. Ennek rendeljük alá a tehetséggondozást, illetve a felzárkóztatást elősegítő foglalkozásainkat, az egyéni fejlesztési lehetőségeket. Ezen célok elérésének érdekében a következő nevelési eszközöket kívánjuk alkalmazni, melyekben a nevelők szakmai autonómiája érvényesül: 14
az ismeretanyag elsajátításában a rendszerességre, alaposságra szoktatás a követelés, a folyamatos ellenőrzés és értékelés révén; a nevelési-oktatási folyamatban a beszélgetés, meggyőzés, a példaadás módszerének alkalmazása; fontosnak tartjuk a dicséretet, mint az elismerés módszerét, s nevelési céllal, alapos megfontolás után a büntetést, mint a helyes értékrend kialakításának eszközét, a nevelési célból felhasznált technikai eszközök megválasztásának is a tanulók sokoldalú fejlesztését kell szolgálniuk. Nincs azonban egyedüli célravezető módszer. Általában nem egy, hanem több módszert, eszközt alkalmazunk egy időben, párhuzamosan, meghatározott összefüggésben mindig szem előtt tartva a gyermekek egyéni képességeit, egyéni személyiségjegyeit. Nevelési és oktatási céljaink eléréséhez szakközépiskolai és szakiskolai tagozatainkon egyaránt alkalmazzuk az alábbi konkrét eszközöket, melyek egyúttal a nevelés hatékonyságát erősítik: Színvonalas iskolai ünnepélyek, régi hagyományok ápolása, új hagyományok teremtése, a természet és társadalomtudományok megszerettetése, szakmai versenyekre való felkészítés. Keressük, szervezzük azokat a lehetőségeket, amelyek erősítik a tanulókban az iskolához, osztályhoz tartozás érzését. A kiemelkedően teljesítő diákokat elismerjük. Az osztályfőnökök gondosan ellenőrizik a tanulókat, következetesen segítik őket a problémájuk tisztázásában, megoldásában. Arra törekszünk, hogy a külső megjelenés és a kulturált magatartás legfontosabb szabályainak betartása legyen természetes követelmény a tanulók számára, legalább az iskolában tanítsuk meg az alkalomhoz illő viselkedés, viselet fogalmát. A humán tárgyak tanárai tapintatosan irányítják a tanulók művészi érdeklődését, népszerűsítik az iskolai könyvtárat, az iskolai Kátai-galériát, az osztályfőnökök alaposan előkészítik osztályuk múzeumlátogatását vagy kirándulását. 15
Az iskolapszichológus egyénileg és osztályközösségi szinten foglalkozik a tanulókkal, ezzel is segítve a kollégák munkáját. Az ifjúságvédelmi felügyelő és az osztályfőnök ismeri és kezeli a különböző beilleszkedési zavarral küzdő tanulóinkat, segíti a problémák gyökerének feltárását és a problémák megoldását, tartja a kapcsolatot a különböző szakszolgálatokkal. A szabadidő-szervező a tanórán kívüli nevelés lehetőségeinek felhasználásával segíti a tanulók szocializációját. A pedagógiai asszisztens kapocs a tanárok és a tanulók között, segít a gondok megoldásában, segíti a tanulót a szabálykövető magatartás elsajátításában és betartásában. A könyvtáros aktív részese a mindennapi oktató-nevelő munkának, vonzóvá teszi a környezetet, tapintatosan formálja a tanulók érdeklődési körét, ízlését. A fejlesztő pedagógus segíti az BTMN-es tanulók felzárkózását egyénre szabott fejlesztési eljárásokkal. Az osztályfőnökök az iskolaegészségügyben dolgozókkal együttműködve segítenek az egészséges életmódra nevelésben. Infrastrukturális ellátottság: tanműhelyek, IKT-tantermek, szaktantermek, könyvtár, galéria, korszerű informatikai tantermek, nyelvi labor, tornaterem, valamint konditerem, amelyeket a nevelésben eredményesen felhasználhatunk egy-egy részfeladat sikeres megoldása érdekében. I. 5. A nevelő-oktató munka eljárásai A differenciált egyéni és csoportos eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását. Az egyénre szabott fejlesztési eljárások a tanuló szükségleteinek, képességeinek, teljesítményének megfelelően mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás keretében eredményezhetik más tanulási utak kijelölését is (pl. szakmunkások szakközépiskolája, felnőttoktatás, HÍD-programok). 16
Iskolánk pedagógusai az oktató-nevelő munka során a következő nevelési eljárásokat alkalmazzák: Közvetlen (direkt) módszerek, melyek által a pedagógus közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulókra: követelés, gyakoroltatás, segítségadás, ellenőrzés, ösztönzés, magyarázat, beszélgetés, a tanulók önálló és csoportos elemző-értékelő munkája, kompetenciák fejlesztése. Közvetett (indirekt) módszerek, melyek során a nevelő hatás áttételesen, a tanári-tanulói közösségen keresztül érvényesül ez összhangban áll az előző fejezetben említett tanórán kívüli tevékenységgel. Az eljárások alkalmazása során a szokások kialakítása, magatartási modellek bemutatása - közvetítése, tudatosítása (meggyőzés kialakítása) történik meg: a tanulói közösség megszervezése, közös célok kitűzése, hagyományok ápolása, ellenőrzés, ösztönzés, tanári részvétel a tanulói közösség tevékenységében. A tehetséggondozás módszeres eljárásai: megfigyelés, egyéni segítség személyre szabott feladatokkal; házi, megyei, országos versenyeken való szerepeltetés, ünnepélyeken való szereplés: színjátszó kör, énekkar, diákönkormányzati munka, egyéni fejlesztés, szakkör, sportkör, kapcsolatok különböző szakmai szervezetekkel. II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg. a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető közműveltségi tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás. 17
E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakítására, fejlesztésére. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amelyek ösztönzik a személyiségfejlesztő oktatást. Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: Kiemelten: - az önismeret fejlesztése, - a kezdeményező és vállalkozói készségek kialakítása, - a felelős társadalmi magatartás kialakítása, - az állampolgári szerepre történő felkészítés, - az anyanyelv igényes használatának kialakítása, - a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítása, - a tanulók erkölcsi tudatának erősítése, - a tanulókban a szakmához kötődő ismeretek önálló megszerzésének igényét növeljük, - megismertetjük a munkaerő-piaci lehetőségeket, - az iskolában nyújtott munkatapasztalatok és munkakultúra révén képessé tesszük tanulóinkat a termelési, illetve munkakörnyezetbe való beilleszkedésre, - a tanulókat igényességre, munkájuk eredményes és minőségi végzésére késztetjük. A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladat: a közösségi szolgálat körültekintő megszervezésével növeljük a szociális érzékenységet. A szakmai képzés alapozása területén elvégzendő feladatok: 18
- teamekben való munkáltatással a tanulók csoportmunkára felkészítése, - a szakmai gyakorlatokon a manualitás kiteljesítése, a kreativitás megalapozása. III. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az iskolai egészségfejlesztés a mindennapos iskolai életbe beépülő tevékenység, amelynek célja, hogy minden tanuló részesüljön testi-lelki jólétét, egészségét hatékonyan fejlesztő tevékenységben, elősegítve ezzel egészségi állapotuk kedvező irányú változását. E folyamat során kiemelt figyelmet fordítunk a tanulók biológiai, társadalmi és életkori sajátosságainak megfelelő az egészség-ismereteinek, jártasságainak bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Az egészségfejlesztés magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges és másodlagos prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Folyamatos és a kölcsönös partnerségen alapuló együttműködésre törekszünk az iskolánkban működő iskolaegészségügyi szolgálat munkatársaival: ennek a fejezetnek az elkészítése is közös gondolkodás eredménye, és napi kapcsolatban vagyunk a feladatok minél hatékonyabb megoldása érdekében. Személyi erőforrások Belső iskolaorvos, védőnő gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő iskolapszichológus szabadidő-szervező diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus 19
Külső kapcsolatok (támogató szervezetek): egészségügyi (a kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve, drogambulancia, Vöröskereszt, kórházak szakorvosai) rendvédelmi (városi és megyei rendőrkapitányság) Gyermekjóléti Szolgálatok és Családsegítő Központok Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) pedagógiai szakszolgálatok (városi és megyei) drogprevenciós pályázatok szakemberei Tárgyi erőforrások: Könyvek: egészséges táplálkozással, szenvedélybetegségekkel, szexuális felvilágosítással, családi életre való felkészítéssel, serdülőkori változásokkal, pszichológiával foglalkozó szakkönyvek tanárok és diákok számára; DVD-k: szenvedélybetegségekkel, drogokkal kapcsolatban a tanárok és a kortárssegítő diákok számára; Videofilmek: családi élettel, konfliktusokkal, szenvedélybetegségekkel, táplálkozási zavarokkal, szexuális felvilágosítással, AIDS-megelőzéssel foglalkozó DVD-k. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából kiemelt területek feladatai: egészséges táplálkozás: iskola-egészségügyi szolgálat munkaterv szerint ütemezett ismeretterjesztő foglalkozásai, szűrővizsgálatai; tematikus projektnapok szervezése; tananyagba építve szaktárgyi illetve osztályfőnöki órákon; az iskolai büfé kínálatának összehangolása az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleményével; alkohol és drogfogyasztás, a dohányzás káros hatásai: iskola-egészségügyi szolgálat munkaterv szerint ütemezett ismeretterjesztő foglalkozásai, szűrővizsgálatai; tematikus projektnapok szervezése; 20
A tananyagba építve a szaktárgyi illetve osztályfőnöki órákon: az iskolapszichológus és az ifjúságvédelmi felügyelő évente egy alkalommal kérdőíves felmérést végez egészségmagatartás témakörben minden osztályban, eredményét értékeli, a tervezésnél figyelembe veszi; bántalmazás és az iskolai agresszió megelőzése: minden tanév elején beilleszkedési tréninget tartunk az ifjúságvédelmi felügyelő, az iskolapszichológus és az osztályfőnökök vezetésével az induló osztályokban; családi és párkapcsolatok: iskola-egészségügyi szolgálat munkaterv szerint ütemezett ismeretterjesztő foglalkozásai; tananyagba építve szaktárgyi illetve osztályfőnöki órákon; személyes higiéné: iskola-egészségügyi szolgálat munkaterv szerint ütemezett ismeretterjesztő foglalkozásai, szűrővizsgálatai; tematikus projektnapok szervezése; a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége: a környezettudatos viselkedés megtanítása. Hosszú távú pedagógiai célok: a stratégiai célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása holisztikus szemléletmód kialakítása önismeret, tolerancia és empátia fejlesztése az egészségmegőrző magatartás és életvitel segítése a személyes felelősség tudatosítása ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. az életminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása a családi életre nevelés fejlesztése 21
az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése Feladatok a rövid és hosszú távú célok elérése érdekében: állapotfelmérés készítése: a diákok egészségi állapota, életmódja a diákok ismeretszintje, attitűdjei a kollégák körében a problémaérzékenység szondázása, a kooperáció mérése a szülőkkel való kommunikáció fejlesztése, igényfelmérés a támogató szervezetekkel, személyekkel való együttműködés fenntartása, fejlesztése a kortárssegítő diákok működésének szervezése, utánpótlásuk biztosítása a tanórán kívüli tevékenységi formák bővítése, rendszeressé tétele az egészségnevelési szakkönyvek és videofilmek rendszerezése, továbbiak beszerzése a diákok dohányzásának visszaszorítása, az alkohol- és drogfogyasztás megelőzése a daganatos betegségeket megelőző önvizsgálat módszereinek megtanítása az egészséges táplálkozás igényének kialakítása a lelki egészség megőrzése, stressz oldó módszerek megismertetése a mindennapi testmozgás elterjesztése A rövid távú célokat és feladatokat a tanévi munkatervek tartalmazzák. Rendszeres programjaink: Minden tanévben rendszeresen tart előadásokat osztálykeretben vagy évfolyamonkénti szervezésben: a rendőrség ifjúságvédelmi szakembere az iskolaorvos és a védőnő 22
Vetélkedők: Az érdeklődő tanulókat, csapatokat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt versenyeken.a kortárssegítő diákok bevonásával évente az egészséges életmód népszerűsítése céljából iskolai vetélkedőt rendezünk. Iskolai médium A jeles napok kapcsán az iskolarádióban rövid műsort sugárzunk. A faliújságon folyamatosan találhatók az egészséges életmóddal foglalkozó cikkek, amelyeket a kortárssegítők segítségével folyóiratokból, internetes oldalakról gyűjtünk. Akció jellegű programjaink évente: Lelkes természetjáró tanárok vezetésével a Bükkben alkalmi túrákat szervezünk. Bornemissza-napok: az egészséges életmód népszerűsítése Véradás Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel Programok és rendezvények kapcsán a tanulóink találkozhatnak a helyi és országos egészségvédő, AIDS-megelőző és drogprevenciós civil szervezetekkel; részt vehetnek diákkonferenciákon (Kortárssegítők konferenciája; Országos Gyermek-egészségügyi Intézet Diákkonferenciája). Aktívan bekapcsolódhatnak egészségvédő mozgalmakba (Vöröskereszt Ifjúsági Tagozata). 23
IV. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok IV. 1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és a tudat tart össze. (Hankiss Elemér) e gondolat mentén fogalmaztuk meg, hogy az igazi nevelőközösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője amellett, hogy messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait. Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontakoztatását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el. A közösségfejlesztés színterei: A közösségfejlesztésre az intézményen belül sor kerülhet: a tanórákon (különös tekintettel az osztályfőnöki órákra) a tanórán kívül felnőttek által szervezett foglalkozásokon a tanórán kívül diákok által szervezett foglalkozásokon a szabadidős tevékenységek keretében Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), a másság elfogadásához, az együttérző magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. 24
A közösségfejlesztés az a folyamat, amelyben az egyén és a társadalom közötti kapcsolat kialakítása, megteremtése végbemegy. Ennek megvalósítása érdekében a következő főbb területeket jelöljük meg: osztályközösségek kialakítása, működtetése és erősítése, diákönkormányzat a fiatalok önszerveződő tevékenysége, a diákok demokráciára nevelése szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a konfliktusok közös kezelése és megoldása terén, a kommunikációs kultúra fejlesztése, a környezeti kultúra fejlesztése és ápolása, a makro- és mikro-környezetben történő eseményekhez való kapcsolódás: színházlátogatás, iskolai és városi rendezvényeken való részvétel, művészeti nevelés. A fenti célok megvalósítása érdekében önképzőköröket, szakköröket, klubokat működtetünk a felmerülő igények és a fenntartótól kapott lehetőségeknek megfelelően: iskolarádió, énekkar, irodalmi színpad, színházbaráti kör, honismereti kör, Európa-klub, Egészségőrző kör. Az intézeti közösségfejlesztés érdekében a hagyományos rendezvényeinket megtartjuk, és bekapcsolódunk a városi programokba is: év eleji közösségépítő tréning, tanévnyitó ünnepség, kiállítások a Kátai-galériában, DÖK tréning, Bornemissza Gergely Emléknap, a köztársaság ünnepe, emlékezés 1956-ra, Mikulásjárás, karácsonyi ünnep, gombavató ünnepség a végzős diákoknak, március 15.-i ünnepség, tavaszi diáknap, ballagás, tanévzáró ünnepség, üzemlátogatás, épületlátogatás, helyi múzeumok látogatása, városi koszorúzási ünnepségek. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz: sikeres pályázat esetén részvétel a Comenius programban, melynek segítségével a tanulóink megismerkedhetnek más népek kultúrájával, 25
sikeres pályázat esetén bekapcsolódás a Határtalanul programba, amelynek keretén belül a pedagógusaink és tanítványaink együtt dolgozhatnak a határon túli magyar iskolákkal, ezzel is erősítve nemzeti identitásunkat, nyitottak vagyunk együttműködésre, testvériskolai kapcsolatok kialakítására. IV. 2. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az intézményvezető a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: szakmai munkaközösségek, munkacsoportok, az egy osztályban tanító tanárok, diákönkormányzat, osztályközösségek. A szakmai munkaközösségek A Nat műveltségi területeinek szakmai megvalósítására létrehozott közösségek, kapcsolatot tartanak egymással a tanulók egységes szemléletű neveléséért, oktatásáért. Együttműködnek a rendezvények megszervezésében, a hagyományok ápolásában, a helyi tantervek tananyagtartalmának kialakításában, projektek, témanapok megvalósításában. Munkacsoportok Adott feladatra létrehozott csoportok, melyeknek vezetőjét az iskola igazgatója jelöli ki. Éves munkaterv alapján végzik a munkájukat, amelyről rendszeresen beszámolnak. MÉCS: a belső értékelés megvalósításáért felel Arculatépítő: feladata az iskola imázsának alakítása Környezettudatos csoport: a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokat koordinálja 26
Az egy osztályban tanító tanárok Az egy osztályban tanító tanárok testülete munkáját az osztályfőnök fogja össze. Tevékenységük kiterjed a tanulók magatartása, szorgalma és tanulmányi előmenetele értékelésére. Állásfoglalást alakítanak ki olyan esetekben, amikor az év közben adott érdemjegyek átlagától az év végi osztályzat lényegesen eltér. Az állásfoglalást a nevelőtestület elé terjesztik. A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, döntés az osztály belügyeiben. Kollégiumi közösség Saját program szerint végzik munkájukat, de az ott dolgozó kollégák szoros munkakapcsolatban vannak az iskola vezetésével és az osztályfőnökökkel. 27
V. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai V. 1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai a tanítási órákra való szakszerű felkészülés, a tanítás órarend szerinti megtartása, a tanítás elméleti feltételeinek előkészítése, karbantartása és alkalmazása, a tanítási órákhoz szükséges eszközök, segédletek kiválasztása, előkészítése és azok alkalmazása az oktatási folyamatban, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, ismereteinek számonkérése, az ezzel kapcsolatos feladatok elvégzése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, statisztikai adatok szolgáltatása, érettségi, különbözeti, beszámoltató, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók (HH, HHH) fejlesztésével kapcsolatos feladatok elvégzése, a tanulók eredményes fejlesztése, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, 28
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, kapcsolattartás a szülőkkel, tájékoztatás nyújtása a tanuló előmeneteléről, fejlődéséről, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben a kiírt ügyeleti rend alapján, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, folyamatos önképzés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása, a titoktartási kötelezettség megtartása, az adatvédelmi törvények betartásával A mentortanár feladatai: A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 30. (7) bekezdése értelmében a szakképző iskolában szakmai elméleti, gyakorlati tárgyat oktató szakember munkáját két éven keresztül a szakképző iskola által kijelölt szakmai mentor pedagógus módszertani kérdésekben segíti és értékeli, amennyiben a szakember pedagógus végzettséggel, szakoktatói végzettséggel vagy legalább két év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal nem rendelkezik. A mentortanár feladatai: segíti a mentoráltat az alkalmazandó jogszabályok, intézményi alapdokumentumok, szabályzatok megismerésében értelmezésében a mentorálás során a szakértő, tanácsadó szerepét tölti be 29
bemutatja be a nevelési-oktatási módszereket, eszközöket segíti a mentoráltat a tanításhoz kapcsolódó adminisztráció elvégzésében visszajelzést, konstruktív kritikát ad a mentorált munkájáról konkrét tanácsokkal, javaslatokkal látja el mentoráltját a mentorált munkáját elemeznie, korrigálnia kell megismeri a hallgatót és jó kapcsolatot épít ki vele óralátogatásokat végez, majd rövid konzultációkat tart segíti a mentoráltat a többi tanárral és a gyerekekkel való kapcsolat kiépítésében és fenntartásában segíti a hallgatót az iskolai életbe való beilleszkedésben lehetővé teszi, hogy a mentorált reálisabb képet alakítson ki a tanári pályáról évente szövegesen, írásban értékeli a mentorált teljesítményét V. 2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az intézményvezető bízza meg a feladat ellátásával, elsősorban a folyamatosság figyelembe vételével. az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire, tevékenységével elősegíti az osztályközösség kialakulását és megerősödését. együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját, kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével, 30
rendszeresen konzultál az osztályában tanító kollégákkal, figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, minősíti és folyamatosan dokumentálja a tanulók magatartását, szorgalmát. Ehhez kikéri az osztályban tanító kollégák, s a tanulók véleményét is. szülői értekezletet tart, melyen megadja a szülőket érintő legfontosabb, aktuális tájékoztatást, ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, a törzslap folyamatos vezetése, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása, segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát, kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelemmel foglalkozó kollégával és az iskolapszichológussal, közreműködik a tanulók és a tanárok konfliktusai megoldásában, amennyiben szükséges, a szülőket is bevonja a problémamegoldásba, tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, és részt vesz a lebonyolításában, javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére, részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását, órát látogat az osztályban, leszámoltatja a tanulót, kapcsolatot tart a gyakorlati helyekkel, tájékoztatja a szülőt/gondviselőt a tanuló igazolatlan mulasztásáról, annak következményeiről, magatartásáról, szorgalmáról. 31
VI. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógia tevékenység helyi rendje VI. 1. BTMN és az SNI-s tanulók egyéni fejlesztését, tanulási, magatartási nehézségeinek enyhítését szolgáló tevékenységek és az ehhez igazodó fejlesztő programok A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), az írásmozgással (diszgráfia) és a számolással (diszkalkúlia) kapcsolatban az iskolai oktatás során feltűnő nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás vagy a számolás területén önálló, (körülírt) vagy kevert típusú zavar (együttjárás) formájában jelenhetnek meg. A tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakértői véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően történik. Az iskolai oktatásban érvényesítjük a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslata alapján az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól mentesítjük. A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely területen tehetségesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogatja a pályaorientáció folyamatát is. A specifikus tanulási zavarokkal küzdő tanulók oktatása a többi tanulóval együtt, integrált nevelés, oktatás keretében történik. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat a) a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása, 32