SZENT JÓZSEF KATOLIKUS SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM EGYHÁZASGERGE 2013 Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Pedagógiai program 2013 oldal 1
Tartalomjegyzék 1. HIVATALOS ADATOK... 7 1.1 AZ ISKOLA... 7 1.2. AZ ISKOLA JELLEGE... 7 1.3 AZ ISKOLA KÜLDETÉSNYILATKOZATA... 8 2. NEVELÉSI-PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK TÖRVÉNYI HÁTTERE... 11 2.1 LEGFONTOSABB TÖRVÉNYEK:... 11 2.2 AZ EGYHÁZ ÁLLÁSPONTJA... 12 3. NEVELÉSI ALAPELVEINK... 12 3.1. A KATOLIKUS NEVELÉS SZENTÍRÁSI, TEOLÓGIAI HÁTTERE... 12 3.2. SZENTÍRÁS... 13 3.3. ZSINATI DOKUMENTUMOK ÉS MEGNYILATKOZÁSOK... 13 4. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 14 4.3. ISKOLÁNKBAN FOLYÓ ROMA ISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁSÁRÓL (MAGYAR NYELVEN)... 15 4.4. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ISKOLÁNKBAN TÖRTÉNŐ OKTATÁSÁRÓL... 16 5. KULCSKOMPETENCIÁK... 17 5.1 ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ... 18 5.1.2 Idegen nyelvi kommunikáció... 18 5.2 MATEMATIKAI KOMPETENCIA... 18 5.3 TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KOMPETENCIA... 19 5.4 DIGITÁLIS KOMPETENCIA... 19 5.5 A HATÉKONY, ÖNÁLLÓ TANULÁS... 20 5.6 SZOCIÁLIS ÉS ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIA... 20 5.7 KEZDEMÉNYEZŐKÉPESSÉG ÉS VÁLLALKOZÓI KOMPETENCIA... 21 5.8 ESZTÉTIKAI-MŰVÉSZETI TUDATOSSÁG ÉS KIFEJEZŐKÉPESSÉG... 22 5.9 A KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK... 22 5.9.1 Énkép, önismeret... 22 5.9.2 Hon- és népismeret... 23 5.9.3 Európai azonosságtudat egyetemes kultúra... 23 5.9.4 Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés... 23 Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Pedagógiai program 2013 oldal 2
5.9.5 Gazdasági nevelés... 24 5.9.6 Környezettudatosságra nevelés... 24 5.9.7 A tanulás tanítása... 25 5.9.8 Testi és lelki egészség... 25 5.9.9 Felkészülés a felnőtt lét szerepeire... 26 5.10 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK... 27 5.10.1 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos főbb feladatok:... 27 5.11 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK28 5.11.1 Iskolai helyzetkép... 29 5.11.2 Egészségnevelési alapelvek, célok:... 30 5.11.3 Az egészségfejlesztés iskola feladatai... 31 5.11.4 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása... 32 5.12 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK33 5.12.1 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre... 36 5.13 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG... 37 5.13.1 A fejlesztés lehetőségei tanórán, tanórán kívül és önálló formában:... 37 5.13.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program... 38 5.13.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése... 38 5.14 AZ IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA... 39 5.14.1 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 40 5.15 AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTELI RENDJE... 40 5.15.1. Kapcsolattartás az iskola partnereivel... 41 6.. A HATÉKONY TANÍTÁSI, NEVELÉSI FOLYAMAT SZÍNTEREI... 41 6.1. A SZOCIÁLIS NEVELÉS TERÉN... 41 6.2. A VALLÁSOS ÉS ERKÖLCSI NEVELÉS FORMÁI... 42 6.3. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETRE NEVELÉS RÉVÉN... 42 6.3.1 Baleset megelőzésére és bekövetkezésekor szükséges teendők... 42 6.4 AZ ESZTÉTIKAI NEVELÉS RÉVÉN... 42 6.5. NEMZETI ÖNTUDAT, HAZAFIAS NEVELÉS... 43 6.6 ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS... 43 6.7 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE... 43 6.8 A CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS... 43 6.9 A TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGRE NEVELÉS... 44 6.10. FELELŐSSÉGVÁLLALÁS MÁSOKÉRT, ÖNKÉNTESSÉG... 44 Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Pedagógiai program 2013 oldal 3
6.11 FENNTARTHATÓSÁG, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG... 44 6.12 GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI NEVELÉS... 44 6.13 MÉDIATUDATOSSÁGRA NEVELÉS... 44 6.13.1 Fontos, maradandó és követésre méltó értékek iskolánk életében:... 45 6.14 TANÍTÁSI - TANULÁSI FOLYAMAT RÉVÉN... 46 7. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS: TANÁR, DIÁK, SZÜLŐ... 46 7.1 AZ ISKOLÁN BELÜLI KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FONTOS FELADATAI... 46 7.2 OSZTÁLYKÖZÖSSÉGEK... 46 7.3 DIÁKÖNKORMÁNYZATUNK SZEREPE... 46 7.4 A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLAT... 47 7.5 NEVELŐTESTÜLETÜNK KÖZÖSSÉGE, SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE... 47 7.6 KAPCSOLATAINK... 48 7.7 TÁRSADALMI KÖRNYEZET, AMELYBEN ISKOLÁNK MŰKÖDIK... 49 8. KERESZTÉNYI, ERKÖLCSI ELVÁRÁSOK... 49 8.1 A TANÁROK SZEMÉLYES PÉLDAMUTATÁSA... 49 8.2 ELVÁRÁSAINK A DIÁKJAINK FELÉ... 50 8.3 AJÁNLÁSOK A SZÜLŐK FELÉ... 51 9. MŰVELTSÉG, KULTÚRA, HAZASZERETET... 51 9.1. AZ ISKOLA KULTURÁLIS ÉLETE... 52 9.2 TESTI NEVELÉS, SPORT... 52 9.2.1 Tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 54 9.3 MAGYARSÁGUNK, HAZASZERETET... 55 10. ISKOLÁNK HITÉLETE, ÜNNEPEINK, HAGYOMÁNYAINK... 55 11. OKTATÁSI-NEVELÉSI KÖVETELMÉNYRENDSZERÜNK... 57 11.1 A KÖVETELMÉNYRENDSZER ALAPELVEI... 57 11.2 A JUTALMAZÁS ÉS BÜNTETÉS... 58 11.3 ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS, OSZTÁLYOZÁS SZEMPONTJAI... 60 11.4 ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE... 64 11.5 OTTHONI FELKÉSZÜLÉS LEHETŐSÉGEI... 65 11.6 VIZSGAREND... 66 11.7 A TANULÓK TOVÁBBHALADÁSÁNAK FELTÉTELEI... 72 Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Pedagógiai program 2013 oldal 4
11.8 TANULMÁNYI VERSENYEK... 72 11.9 TOVÁBBTANULÁS... 73 11.10 AZ INTÉZMÉNY FELVÉTELI SZABÁLYZATA... 73 12. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGÜNK... 73 12.1 SZOLGÁLTATÁSAINK... 73 12.2 SZEMÉLYRESZÓLÓ GONDOSKODÁS... 74 12.3 EGYÉNI FEJLESZTÉS SNI-S TANULÓINK SZÁMÁRA... 74 12.4 A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS INTÉZMÉNYI FELADATOK... 75 13. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG... 76 13.1 AZ ISKOLA EGÉSZSÉG- ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAMJA... 76 13.1.1 Egészségnevelés... 77 13.1.2 Környezettudatos nevelés... 78 14. TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, CSOPORTBONTÁSOK RENDSZERE... 80 14.1 SZAKKÖRI FOGLALKOZÁSOK, SPORTKÖRÖK RENDSZERE... 80 14.2 EGYÉB ISKOLAI PROGRAMOK: ISKOLA-NAP, KIRÁNDULÁSOK, FARSANG, TÁNCHÁZ, KÉZIMUNKA-FOGLALKOZÁS... 80 15. ANYAGI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEK... 81 15.1 AZ ÉPÜLET ÉS FEJLESZTÉSE, A DIÁKKÖZPONTÚ SZAKKÉPZÉST SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEINK... 81 16. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ- OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE... 82 16.1 AZ ISKOLA KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERE... 83 17. AZ ISKOLA SZAKKÉPZÉSI RENDSZERE... 85 18. HELYI TANTERV... 85 18.1 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE... 85 18.2 SAJÁTOS NEVELÉSI IGENYŰ ENYHE FOKBAN ÉRTELMI FOGYATÉKOS DIÁKOKAT OKTATÓ OSZTÁLYAINKBAN:... 88 18.2.1 Az előírt tananyag és követelmények... 91 18.2.2 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei.. 91 18.2.3 Mindennapos testnevelés... 92 19 SZAKMAI PROGRAM... 92 Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Pedagógiai program 2013 oldal 5
19.1 AZ ISKOLA SZAKKÉPZÉSI RENDSZERE... 92 19.2 SZAKMAI KÉPZÉS ÓRATERVEI... 92 19.3 ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE... 95 20. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK... 96 21. MELLÉKLETEK... 97 Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Pedagógiai program 2013 oldal 6
1. Hivatalos adatok 1.1 Az iskola Az iskola neve: címe: Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola 3185 Egyházasgerge, Dobroda major A fenntartó neve: Váci Egyházmegye Ordináriusa címe: 2600 Vác, Migazzi Kristóf tér 1. Az alapító neve: KALOT Katolikus Szövetség Budapest, Nagy Jenő út 5 Az alapítás éve: 1993 Működési engedély kelte: 1995. szeptember 29. A Váci Egyházmegye Ordináriusa átvette az alapítói és fenntartó jogokat: 1997. december 29. Egységes szerkezetbe foglalt és módosított működési engedély kelte: 2011. július 30. Kiadója: Nógrád Megye önkormányzatának főjegyzője Egyoldalú fenntartói jogi nyilatkozat kelte: 2008. december 28. Nógrád Megye Önkormányzatához Aláírója: dr. Beer Miklós váci megyéspüspök Együttműködési megállapodás Egyházasgerge Önkormányzatával Aláírója: dr. Beer Miklós váci megyéspüspök és Egyed Rezső polgármester 1.2. Az iskola jellege Az iskolát 1993-ban alapította a KALOT Katolikus Népfőiskolai Szövetség. Az első tanév az 1993/94-es volt, amely szerény tárgyi és személyi feltételek mellett indult pályaorientációs és szakmai alapozó képzéssel 2 évfolyamos szakiskolaként Karancslapujtőn, a helyi TSZ bérelt épületében. A következő tanévben átköltözött az iskola Egyházasgergére, a Dobroda majorba, szintén bérelt épületbe. 1997. december 29-én a Váci Egyházmegyei Hivatal Ordináriusa átvette az alapítói és fenntartói jogokat is a KALOT Katolikus Népfőiskolai Szövetségtől. A Váci Egyházmegye segítségével tudtuk megvásárolni a jelenlegi iskolaépületet 1996 decemberében. Az iskola szellemisége a kezdetektől katolikus keresztény világnézeti elhivatottságú. Az 1989/90-es tanévtől a fenntartó engedélyével hivatalosan is elindítottuk az iskolában az enyhe értelmi fogyatékosok oktatását-nevelését is. Az intézmény jellege szakiskola és speciális szakiskola. Iskolánkba a 8. általános iskolai osztály befejezése után jelentkezhetnek a tanulók. Jellemzően azok élnek ezzel a lehetőséggel, akik hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetűek. A Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Pedagógiai program 2013 oldal 7
speciális szakiskolai osztályokba pedig azok, akik sajátos nevelési igényűek és különleges gondozást szeretnének kapni fogyatékosságuk mértéke és típusa szerint.melyet a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság állapította meg. Pályaorientáció beépítésével, választható, fogyatékosságuk fokának megfelelő, az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) által bejegyzett szakmákra jelentkezhetnek. Tapasztalatból tudjuk, hogy az iskolánkba felvett tanulók heterogén csoportot alkotnak: eltérő ismeretanyaggal rendelkeznek, szocializáltságuk nem azonos szintű, személyiség fejlődésük előző életszakaszukban akadozott, problémákat hordozó körülmények között zajlott. A tanulás és önérvényesítés területén elszenvedett kudarcaik nagymértékben meghatározzák társas viselkedésüket, tolerancia szintjüket, alkalmazkodó képességüket. A 90-es években, a gazdasági életben a város környékén is szerkezeti változás történt. Az iskolának alkalmazkodnia kellett az új gazdasági helyzethez. Változott a törvényi szabályozás is. Az 1993. évi Közoktatási és a Szakképzési Törvény hatálybalépése miatt a szakképzési rendszer tartalmi és szerkezeti átalakítására kellett az iskolának felkészülnie. A szakképzés tartalmilag megújult, kezdete pedig a tanulók 16. életéve utánra tolódik. A szakképzés megújításának mai alapkérdése az, hogyan képes a szakképző intézmény a piacgazdaság igényeit kielégíteni, milyen szakmák képzésére van szükség a jelenben és a jövőben, és képzési szerkezetében mindehhez hogyan tud alkalmazkodni. Az iskola koncepcióját indokolja, hogy a fogyatékosság nagymértékben korlátozza a tanulás hatékonyságát a szakképzési rendszerbe való bekapcsolódást, a társadalmi munkamegosztásba való beilleszkedést is. Sok esetben az alapképzés során megszerzett ismeretek alacsony szintűek, a felejtés gyors, a növendék személyiségének komoly problémái miatt gátolt a tanítás, a tanulás, a munkatanulás és a munkavállalás is A gyenge képességű diákokat életkezdéshez szükséges ismeretek oktatásával segítjük, a fizikai erejét és általános képességszintjét fokozzuk. A tananyag helyes meghatározásával biztosítjuk, hogy a legkülönbözőbb képességű fiatalok számára is legyen fejlesztő program, jöjjön létre a speciális szakiskola és a szakiskolák közötti átjárhatóság, fejlődjön a speciális oktatás metodikája, csökkenjen a lemorzsolódás, alakuljon ki az egyéni képességekre szabott optimális képzési idő. 1.3 Az iskola küldetésnyilatkozata Hisszük és valljuk, hogy Minden embernek bármilyen fajhoz, társadalmi osztályhoz vagy korosztályhoz tatozzék -, személyi méltósága, folytán elidegeníthetetlen joga van a neveléshez, amely megfelel céljának (Gravissimum Educationis) A Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola fontos feladatának, kötelezettségének tartja, hogy tanulóik életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra képes Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Pedagógiai program 2013 oldal 8
fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Jelentős erőfeszítéseket teszünk, hogy tanulóink korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányait felszámoljuk és piacképes szakképesítéshez juttassuk őket. Alapvető célunk tehát, hogy tanulóink lehetőségeink és adottságaink alapján színvonalas szakmai képzésben részesüljenek sikeres szakmunkásvizsgát tegyenek, majd szakmájukban elhelyezkedve, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. Az iskola katolikus keresztény elhivatottságából következően vállaljuk, hogy diákjainkat a műveltség, a kultúra és szakmai tudás közvetítése mellett a keresztény emberre jellemző életstílus vállalására biztassuk és bátorítsuk, hogy Jézus Krisztust tegyék életük alapjává, az Ő, és embertársaink szolgálata legyen életcéljuk. Kiket várunk? Szakiskolánkba a 8. általános iskolai osztály befejezése után jelentkezhetnek a tanulók. Jellemzően azok élnek ezzel a lehetőséggel, akik hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetűek. A speciális szakiskolai osztályokba pedig azok jelentkeznek, akik sajátos nevelési igényűek és különleges gondozást szeretnének kapni fogyatékosságuk mértéke és típusa szerint. Illetve azokat is szeretettel várjuk, akiket az illetékes tanulási képességeket vizsgáló és rehabilitációs bizottság iskolánk kijelölésével hozzánk irányít, vagy a szüleik felénk megnyilvánuló bizalma vezet hozzánk. Mit adunk? Az intézmény vallja, hogy minden gyermek Isten teremtménye, egyenrangú személyiség, akiben képesség, tehetség lakozik, s amelyet fejleszteni lehet. Ezáltal magasabb életszintre juthatnak, s ezt következetes neveléssel, oktatással a személyiség kiformálásával érhetjük el. Szakmakínálatunkban próbálunk a mindenkori munkaerő-piaci igényeknek megfelelni. A kerti munkás és parkgondozó képzést teremtettük meg, valamint felkészültünk arra, hogy a modulrendszer nyújtotta részszakképzések valamelyikébe is bekapcsoljuk diákjainkat. A szakács, eladó és asztalos szakmai képzés minden feltételét jó színvonalon megteremtettük. Miben vagyunk mások? Más szakiskolától, szakképző intézménytől abban térünk el, abban nyújtunk többet diákjainknak, hogy mivel az iskola tanulólétszáma viszonylag alacsony (80 fő), a pedagógusok a diákokkal szorosabb, személyesebb kapcsolatot tudnak kialakítani. Több lehetőségünk van a tanulókkal személyre szólóan foglalkozni, problémáikra, viselkedésükre, nehézségeikre fokozottabban odafigyelni és így azok megoldása, korrigálása is eredményesebb lehet. Mindez többek közt a diákok egészséges személyiségfejlődését és szocializációját segíti elő. A gondoskodó és elfogadó szeretet, a katolikus iskola keresztény értékei, hagyományaira mentén szervezzük életünket, munkánkat, amelyet szolgálatként végzünk. Mit vállalunk? Mi, a katolikus iskolában dolgozó pedagógusok arra vállalkozunk, hogy szellemi és fizikai tevékenységre, közös munkára neveljük diákjainkat, és hogy nevelő munkánkkal az evangélium és a Katolikus Egyház tanításában kifejezett értékeket egész életükben meghatározó elvekké alakítsuk. Ezek az értékek: - Az egyén fizikai és értelmi képességeinek felismerése és fejlesztése, - Az ember közösségi életét szabályozó erkölcsi értékek megvalósítására való képesség: Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Pedagógiai program 2013 oldal 9
Isten- és emberszeretet. Az emberi élet védelme, igazság és igazságosság, - Tanulóinkkal megismertetjük az önálló tanulás és az önképzés hatékony módszereit - Eligazítást adunk arra, hogy az iskolát befejező növendékeink megismerjék és választani tudjanak a képességeiknek megfelelő továbbtanulási és munkalehetőségek között - Gyakoroltatjuk a szeretet jegyében a szolidaritás gondolatát a lemondást és az önzetlen segítségadást. Különös gondot fordítunk a mások iránti tisztelet és a velük való közreműködési készség kialakítására, a dialógus, a szolgálatkészség és a társadalmi érintkezés formáinak gyakorlásával. A vallásos nevelés terén: - A katolikus iskola sajátos küldetésének megfelelően biztosítjuk, hogy a tanulók szilárd és kiegyensúlyozott hitbeli ismeretekhez jussanak a tanórai hitoktatásban. - Felvilágosítjuk őket a felelősségteljes emberi életvitel kialakításáról a keresztény erkölcsi elvek alapján. - Elvezetjük őket az Isten megismerésére és szeretetére a hit, remény és a szeretet jegyében. - Bevezetjük fiataljainkat az egyház életébe: a szentségek használatába, a közös imádságba, a szertartásokba a keresztény életvitelbe. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink során: - fokozott odafigyelés, egyéni beszélgetés: segítés a személyes problémák megoldásában, - kapcsolattartás a családdal, - segítés a hiányosságok pótlásában, - kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel, az áthelyező bizottsággal, - pályázatok figyelése, és azokon való részvétel. Fontos céljaink között a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységünk közt emeljük ki a következőket: - minden gyerek számára tartalmas, hasznos és ugyanakkor boldog iskolai élet biztosítása, - igyekszünk minden gyerek számára megtalálni azt a tevékenységet, amelyben sikerrel bontakoztathatja ki képességeit, - a szabadság, önállóság, ugyanakkor az alkalmazkodás és a tolerancia egyensúlyának megteremtése a mindennapokban. Kitűzött célunk, hogy felvállaljuk a hátrányos helyzetű fiatalok oktatását, nevelését,vagy azok a nehézségek, anyagi problémák, lelki sérülések, amelyeket nagyrészt környezetükből hoznak, ne determinálják életüket, hanem kapjanak lehetőséget tanulásra, felzárkóztatásra, szakmai végzettség megszerzésére, közösségbe való beilleszkedésre. A tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedő képességű diákok is megfelelő terhelést kapjanak. A tehetségnevelés a tanulásszervezésben megvalósítható differenciálással oldjuk meg. A kötelező tanítási órákon a nevelők előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodva. A tehetséges tanulóknak a tanórákon differenciált egyéni munkát adunk, fejlettségi szintjüknek megfelelően, erejükhöz mért erőfeszítésre ösztönző feladatokkal. Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Pedagógiai program 2013 oldal 10
A beilleszkedési, magatartási zavarok kezelésének terén: - Iskolai keretek között az érintett tanulók feszültségoldásának egyik módszere a bizalmas légkörben zajló segítő beszélgetések láncolata. - Az önismereti-, illetve a személyiségfejlesztő foglalkozások játékai lehetőséget adnak a problémás tanulóknak konfliktusmegoldó eszköztáruk bővítésére, pozitív viszonyulások kialakítására, valamint - a bizalom és nyíltságot, nyitottságot fejlesztő játékok segítségével - megváltozhat az osztálytársakhoz, tanárokhoz való viszonyuk. - A tanulók magatartási és/vagy tanulási zavarait előidéző okok, iskolakerülés mulasztások feltárásának céljából az osztályfőnök, az ifjúság-védelmis kolléga rendszeres családlátogatáson vesz részt. Ebben a munkában minden tanár, s az igazgató is részt vesz. Személyes és levélben történő, telefonkapcsolatot tartunk fenn a szülőkkel. Mindezekre nagy szükség van, működtetésük eredményes, miközben a szülői értekezleteinken a részvétel, szülői aktivitás igen szerény. Úgy hisszük, és folyamatosan tapasztaljuk, hogy a szakiskolás korosztálynak is szüksége van az ilyen típusú fokozottabb odafigyelésre, főleg azoknak a hátrányos helyzetű családokból érkező, vagy éppen állami gondozott fiataloknak, akik ezt a gondoskodást, szeretetet, odafigyelést otthonukban nem kapják meg. Ezért nagy szükség van a mi intézményünkhöz hasonló iskolákra, amelyek tudatosan felvállalják ezeknek a gyerekeknek az oktatását, nevelését. 2. Nevelési-pedagógiai programunk törvényi háttere 1996-ban ünnepeltük a magyarországi katolikus oktatás 1000 éves évfordulóját. Hazánk oktatását évszázadokon át az egyházi oktatás határozta meg. A két háború között, sőt még 1948-ban is több mint 50%-át oktatta a magyar diákságnak. Az iskolák államosításával ez a helyzet teljesen megváltozott. A kommunista időkben csak nyolc szerzetesi gimnázium működhetett. Az egyházi iskolák újraindítására csak 1990-ben nyílt lehetőség. Fenntartónk a Váci Egyházmegye a 2013/14- es tanévtől 30 oktatási intézmény működését biztosítja. 2.1 Legfontosabb törvények: Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48. (1) a) és b) pontja 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011.évi CXII.törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságró 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2012. évicxxv. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXXVII. törvény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, az alkalmazott kerettantervekre vonatkozó rendeletek Szakiskolaként működő intézményünk pedagógiai alaptevékenységét a módosított 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelettel kiadott Nemzeti Alaptanterv (a továbbiakban: Nat) Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Pedagógiai program 2013 oldal 11
EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról határozza meg. 32/2012 ( X. 8. ) EMMI rendelet a sajátos nevelésiigényű gyermekek iskolai nevelésének irányelve 2.2 Az egyház álláspontja Az egyház az iskolák alapítását és fenntartását fontos missziós feladatnak tartja. Ezt különböző dokumentumokban pápai enciklikák, püspökkari állásfoglalások - részletesen kifejti, és az Egyházi Törvénykönyvben szabályozza: "A mai társadalomban (...) az Egyház égető szükségességét érzi annak, hogy biztosítsa a keresztény gondolkodás jelenlétét." (Kat. Isk. 11.) Ezért a Katolikus Nevelés Kongregációja "felhívja a nevelés összes felelőseit - a szülőket, az oktatókat, a fiatalokat, az iskolai hatóságokat -, hogy ide összpontosítsák minden erejüket és minden rendelkezésükre álló anyagi eszközt, hogy ezek segítségével a katolikus iskola valóban a társadalom javát szolgáló és egyúttal apostoli munkát végezzen." (Kat. Isk. 4.) Az újonnan szerveződő vagy már működő katolikus iskoláknak a Kódex megfogalmazására kell figyelniük, hogy megfelelhessenek az elvárásoknak: "Katolikus iskolának azt az iskolát nevezzük, amelyet az illetékes egyházi hatóság, vagy egy hivatalos egyházi jogi személy igazgat, vagy amelyet az egyházi hatóság írott okmánnyal ilyennek ismer el. A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus oktatás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes és példamutató életükkel. (CIC 803. 1., 2. ) "A nevelés eszközei közül a krisztushívőknek különösen nagyra kell értékelniük az iskolákat, amelyek kiemelkedő segítséget nyújtanak a szülőknek nevelői feladatuk teljesítésében." (CIC 796. 1. ) "A katolikus iskolák igazgatói a fenntartó, az EKIF felügyelete alatt gondoskodjanak arról, hogy az oktatás ezekben az iskolákban oktatási-nevelési, szakmai képzés színvonala és a törvényesség tekintetében legalább olyan szinten álljon, mint az illető vidék többi iskolájában." (CIC 806. 2. ) 3. Nevelési alapelveink 3.1. A katolikus nevelés szentírási, teológiai háttere " Minden ember feladata, hogy saját és embertársai üdvösségén fáradozzon, hogy folyamatos legyen a kapcsolata Istennel, és másokat is elvezessen erre. Ennek számos formája lehet. Az Egyház 2000 éves történelme csodálatos példákat nyújt az örömhír átadásának különböző formáiról. Ezek közül is kiemelkednek az egyes karizmatikus személyiségek körül kialakuló iskolák. Olyan közösségek jönnek létre, melyekben a túlcsorduló szeretet célja a gyermekek felemelése, nevelése. Az ilyen iskola "megteremti az evangéliumi szabadság és szeretet légkörét az iskolai közösségben, segíti a fiatalokat abban, hogy személyiségük kibontakoztatásával együtt növekedjék bennük az új teremtmény, amellyé a keresztségben lettek. Az egyetemes kultúrát úgy kapcsolja össze az üdvösség hírével, hogy a hit fénye járja át a világról, életről és emberről fokozatosan szerzett ismeretüket." (G.E. 8.) A katolikus iskolában a nevelés és oktatás szoros egységben van. "Az iskola azért tanít, hogy Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Pedagógiai program 2013 oldal 12
neveljen, vagyis belülről alakítsa az embert." (Kat. Isk. 29.) Minden tudás, amely mögött nem áll biztos erkölcsi háttér, holt tudássá lesz. A XX. század történelme számos esetben példázza, az erkölcsileg kontrollálatlan tudomány milyen súlyos pusztításokra képes. Ezért minden tudást az örök élet fényében kell felülvizsgálni, és megfelelő erkölcsi háttérrel kell átadni. A keresztény nevelésnek arra kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős használatára, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt, megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot, felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára. Számunkra a hitre nevelés nem annyira szavakkal történik, mint inkább az életünkkel, ahogyan a hétköznapokon viselkedünk és gondolkodunk. A gyermek azt az életstílust sajátítja el, amit a közvetlen környezetében lát (otthon a szülőknél, az iskolában a tanároktól). Amikor tehát a katolikus iskolákról, a katolikus nevelésről akarunk szólni - mivel Jézus által adott küldetésről van szó -, fontoljuk meg: - a Szentírás tanítását - Az Egyházi Törvénykönyv rendelkezéseit; - a zsinati dokumentumokat és pápai megnyilatkozásokat. - a keresztény nevelő etikai kódexének útmutatásait 3.2. Szentírás Jézus, amikor eljött a világba, üdvösségünkre, magához vonzott mindenkit: a gyermekeket, az ifjúságot, a felnőtteket. Jézus többször bizonyítja szeretetét a gyermekek iránt: "Akkor gyermekeket vittek hozzá, hogy tegye rájuk kezét, és imádkozzék felettük. A tanítványok elutasították őket, Jézus azonban így szólt: Hagyjátok csak a gyermekeket, ne akadályozzátok meg őket, hadd jöjjenek hozzám, hiszen ilyeneké az Isten országa." (Mt 19,13-15) De Jézus kiszélesíti a "tanítók" körét, amikor a hetvenkét tanítványnak is hasonló feladatot ad, elküldve őket kettesével azokba a helységekbe, ahová menni készült. Lelkükre köti a jézusi pedagógia alapszabályát, hogy szelídséggel kell tanítását hirdetni. Ez a magatartás jellemezze a mai pedagógusokat is: "...tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű..." ( Mt 11,29 ) A tanítványok Jézus mennybemenetelekor kapták meg az isteni parancsot: "Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket!" ( Mt 28,19 ) Ebben az apostoloknak szóló parancsban maga az Egyház kapta meg feladatát és küldetését. Ezért is törekszik minden korban ennek a krisztusi küldetésnek megfelelni. 3.3. Zsinati dokumentumok és megnyilatkozások A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai közül különösen a már korábban is idézett Gravissimum Educationis Momentum kezdetű szögezi le a katolikus nevelés jelentőségét, amikor azt írja: "Az Egyháznak is feladata a nevelés, sajátos okból: először is azért, mert el kell ismernie, hogy nevelésre képes közösség, legfőképpen pedig azért, mert kötelessége hirdetni az üdvösség útját minden embernek, a hívők számára át kell adnia Krisztus életét és állandó szorgoskodással, segítenie kell őket, hogy ennek az életnek teljességére eljussanak." (G.E.3.) E feladat megvalósításához szükséges, hogy az Egyház intézményesen is vállalja a tanítást, a nevelést az életkorok különböző időszakaiban. "Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy - bár más-más fokon - az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Pedagógiai program 2013 oldal 13
az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá." (Kat. Isk. 34.) Ezzel, az Egyház hivatalos tanításának elfogadásával és megvalósításával lesz a katolikus iskola a hit és műveltség találkozásának helye. A katolikus iskolának kötelessége vállalni a növendék személyiségének keresztény szellemű formálását: "ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal. hogy a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll." (Kat. Isk. 45.) Másrészt törekednie kell arra, hogy a tanítványok mind jobban és érettebben éljék meg személyes hitüket, kialakítva magukban a keresztény állásfoglalást. Ebben tanáraik, nevelőik és hitoktatójuk jó életpéldája is segítségükre kell, hogy legyen. 4. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A katolikus iskola is, mint minden más iskola, arra a célra van rendelve, hogy kritikusan és módszeresen átadja az általános műveltséget és ezáltal az emberi személy teljes kiformálódásán munkálkodjék. Ezt a célt a keresztény világszemlélet szerint igyekszik elérni, ezáltal kapja meg az emberi kultúra a maga előkelő helyét az ember küldetésében. Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy bár más-más fokon az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világszemléletben, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és végső céllá. A katolikus iskola feladata, hogy szintézist teremtsen egyfelől a műveltség és a hit, másfelől a hit és az élet, a mindennapok gyakorlata között a keresztény ember, fiatalként élni szellemében. A katolikus iskola nyitott minden tanuló számára, aki elfogadja, tiszteletben tartja oktatási és nevelési programját. Olyan szellem kialakítására törekszünk, amelyből minden tanuló, szülő tudja és érzi, hogy a tantestület a tanulók testi és szellemi előmenetelén munkálkodik, megbecsüli minden tanítványát, de amelynek hatására a tanulóknál is belső igénnyé kell, hogy váljon az iskolai követelményeknek való megfelelés. Olyan iskolát szeretnénk, ahol tanár és diák, vezető és beosztott egyaránt biztonságosan és jól érzi magát, ahol egymás tisztelete és segítése jellemzi az emberi kapcsolatokat, ahol kiteljesedhet mind a pedagógus, mind pedig a tanítványok személyisége. Valljuk, diákjainkat segíteni kell abban, hogy stabil, harmonikus személyiségekké váljanak, s ezért törekszünk egészséges életmódra, személyiségük megismerésére, önmaguk vállalására, önmaguk tudatos és következetes alakításának igényére, képességeik fejlesztésére, érzelmi életük egyensúlyban tartására, sikereik és kudarcaik egészséges feldolgozására, szorongásaik oldásának képességére, önbecsülésre, tisztességes becsvágyra nevelni őket. Fontosnak tartjuk, hogy emberi kapcsolataik egészségesen fejlődjenek, ezért arra neveljük őket, hogy a társadalmilag elfogadott együttélési és viselkedési normákat, civilizációs szokásokat megtartsák, törekedjenek mások megértésére, egymás jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartására, igyekezzenek tartalmas és tartós emberi kapcsolatokat kialakítani, legyenek fogékonyak a bensőséges emberi viszonyok: a barátság, a szeretet megnyilvánulásai iránt, esetleges negatív tapasztalataik ellenére tiszteljék a család intézményét, törekedjenek konfliktusaik békés eszközökkel való megoldására, tegyenek szert személyes felelősségtudatra és lelkiismeretre, a magukról és másokról való gondoskodás igényére és képességére. Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Pedagógiai program 2013 oldal 14
4.1 A képzés szerkezete, szakaszai Mint minden oktatási intézménynek, így iskolánknak is egyik alapvető célja és feladata az eredményes tanítás, képzés és nevelés. Törekvésünk, hogy a hozzánk beiratkozott fiatalok és felnőttek sikerrel vegyék az akadályokat, kihasználják a kínált lehetőségeket, megszerezzék a kívánt végzettséget, szakmá(ka)t. Intézményünk képzési kínálata rendkívül sokrétű és sokszínű, változó, ezért a továbbiakban az egyes képzési formák általános jellemzőit, felvételi követelményeit, az egyes iskolafokozatok közti átlépés lehetőségeit és a továbbhaladás módozatait részletezzük. Az intézmény képzési formáira vonatkozó legfontosabb jogszabályok Köznevelési törvény 11., 12., 13., 15.. Az elérendő ismeretszinteket, a részletes vizsgakövetelményeket az egyes tantárgyak tantervei tartalmazzák. 4.2 Iskolarendszerű képzések Szakiskolai képzés 9-10. osztály 2 év 9-10. évfolyamokon az általános műveltség megalapozása mellett iskolánk különös hangsúlyt fektet az oktató-nevelő munkában a diákok eredményes fejlődését alapvetően befolyásoló kulcskompetenciák fejlesztésére. Ezek a következők: problémamegoldás, szóbeli és írásos kommunikáció, szabálykövetés, szociális és a személyi területek. Ebben a differenciált pedagógiai eljárásokat igénylő szakaszban az új ismeretek átadása mellett iskolánk tanárai vállalják az általános iskolai tudásanyag rendszerzését, illetve az esetleges hiányok felszámolását elősegítő hatékony, felzárkóztató módszerek alkalmazását. Ezen komplex folyamat koordinálásában a Szakiskolai Fejlesztési Program II. periódusában meghatározott irányelveket, valamint a Szakiskolai Fejlesztési Program I. részben kifejlesztett kerettanterv elvárásait vesszük figyelembe. A program lezárulta ellenére a módszertani eljárásokat kifutó rendszerben alkalmazzuk. A szakiskolában folyó képzés alapvető célja a tanulók motiválása és kreativitásuk fejlesztése. Mindez aktív részvétel mellett valósítható meg, amely feltételezi diákjaink fokozott bevonását az órai, valamint egyéb fakultatív tevékenységekbe. Ezt hivatott elősegíteni a tanórán megvalósításra kerülő differenciált csoportmunka, illetve a gyakorlat szintjén is realizálható projektek bevezetése, alkalmazása. Ezen feltételrendszer megvalósulása a szakmatanulás iránti motivációt is eredményesebben mozdítja a kedvező irányba. 4.3. Iskolánkban folyó roma iskolai nevelés-oktatásáról (magyar nyelven) Már iskolánk indulásakor, 1993. őszén kiderült, ebbe az iskolatípusba jelentős arányban jelentkeznek cigány etnikumú tanulók. E tény tudatában és értelmében nevelőtestületünk a lehető legteljesebb mértékben igyekszik a cigány etnikumú tanulók különböző fokú és típusú lemaradásait behozni, a hátrányokat enyhíteni. Próbálunk megismerkedni ennek a népcsoportnak sajátos szociokulturális, néprajzi és történelmi hagyományaival, szokásaival, hogy a velük való foglalkozás, kapcsolat eredményes és hatékony lehessen. Az MKM 32/1997. (XI.) rendelete engedélyezi, illetve előírja a kisebbségi oktatást, azokban Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Pedagógiai program 2013 oldal 15
az intézményekben, ahol a tanulók aránya ezt megköveteli. Iskolánk a kiadott irányelv alapján kidolgozott egy tantervet, illetve tantárgyat, mely a cigány etnikai kisebbségi oktatás céljának, kritériumainak és tartalmának megfelel. Ez a tantárgy a roma kultúra. A roma kultúra tantárgy segíti a roma etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. 4.4. Sajátos nevelési igényű gyermekek iskolánkban történő oktatásáról A fenntartó felé kéréssel fordultunk, mely 1998/99. tanévtől engedélyezte és az alapító okiratban rögzítette, hogy Speciális Szakiskolaként is működhet intézményünk. Speciális szakiskolánk tanulócsoportjaiba sajátos nevelési igényű gyermekek járnak. A sajátos nevelési igényű tanulókat két csoportra kell osztani a szakértői véleményben megfogalmazottak szerint: SNI a) tanulásban akadályozottak, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdők; Az (SNI a) csoportba tartozó tanulóknak előírt tanórán kívüli habilitációs / rehabilitációs (heti, kötelezően előírt óraszámban, Kt. 52/6. alapján) célú fejlesztő tevékenységet gyógypedagógus szakember végzi. Az ellátásukról a gyógypedagógiai ellátás körében kell gondoskodni. Az esedékes kontroll vizsgálatot, a szakértői vélemény kiadását a területileg illetékes szakértői bizottság végzi. SNI b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd. Az SNI b). csoportba tartozó tanulók fejlesztő foglalkozásra jogosultak, amely ellátást az iskolai tanórán kívüli fejlesztő foglakozások keretében kell biztosítani és megvalósítani. Ez a megkülönböztetés lényeges, mivel rávilágít arra, hogy miért sorolta a közoktatási törvény 121. - a(1) bekezdésének 29. pontja két csoportba a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekeket, tanulókat. Sajátos nevelési igényű körbe tartoznak mindkét esetben ezek a gyermekek, tanulók, azonban más ellátásra jogosultak azok, akiknél organikus okokra visszavezethető, és azok, akiknél organikus okokra vissza nem vezethető rendellenesség áll fent. A harmadik csoportot a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók alkotják. Esetükben nem áll fent a sajátos nevelési igény, de a nevelési tanácsadó javaslata alapján a kijelölt tantárgy(ak)/tantárgyrész(ek) értékelése alóli felmentésre, és a fejlesztő foglalkozásra ők is jogosultak. A fejlesztő foglalkozás megvalósítható tanórán kívüli fejlesztés (felzárkóztató, stabilizáló foglalkozás), tanórai differenciált oktatás. Az igazgatóhelyettes tartja nyilván az esedékes kontroll vizsgálatok időpontjait, és figyelnek arra, hogy az érintett tanulók számára a 14/1994. MKM rendelet (VI.24.) által előírt határidőn belül. A tanulócsoportok heterogének, a képességek igen eltérőek, nehezíti a tanítás-tanulás folyamatát, hogy sok esetben kell számolni devianciával, szocializációs zavarral, neurózissal és egyéb mentális-idegi problémákkal. Az elmúlt évek során tapasztalataink szerint ezek az enyhe értelmi fogyatékos tanulók értelmi funkciói az iskolai oktatás hatására jelentősen fejlődtek. Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Pedagógiai program 2013 oldal 16
A gyógypedagógiai ellátást igénylő tanulóink oktatását - nevelését a Nógrád MegyeiTanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság irányítása mellett végezzük. Iskolánkban az enyhe értelmi fogyatékos tanulók a b tagozaton tanulnak, a legtöbb tantárgy tekintetében külön a normál értelmi képességűektől. Igen fontos, hogy ahol csak lehet, törekszünk az együttnevelésre, s a közös iskolai élet megélésére. A normál és speciális tagozaton ugyanazok a szaktanárok dolgoznak. Rendszeresen iskolapszichológus segíti munkájukat. Néhány, az általános iskolából jó bizonyítvánnyal érkező enyhe értelmi fogyatékos tanulót integráltan, a normál osztályokban oktatunk, ezzel is a tanulóknak nagyobb esélyt adva a mielőbbi és eredményes felzárkózásra. Eddigi tapasztalataink igen kedvezőek. A 2004. szeptember 1-je óta hatályos pedagógiai programok az eredeti "NAT műveltségterületeire alapozva határozták meg egy-egy intézmény sajátos, helyi nevelésioktatási értékrendjét, célrendszerét, feladatait és módszereit/eljárásait. Miután a Szent Jószef Katolikus szakiskola és Speciális Szakiskola alapfeladatai a 2013/2014. tanévtől számottevően megváltoznak, nevelő-oktató munkánk alapdokumentumát már az időközben megváltozott, országos érvényű új NAT szellemiségével és tartalmával összhangban terveztük meg. A Nemzeti Alaptanterv 2012. évi módosításának legfőbb jellemzője, hogy az iskolai műveltség tartalmának irányadó, meghatározó tényezőjeként a kompetencia-alapú megközelítést fogadja el és érvényesíti valamennyi műveltségi területen. Ennek befogadása és megvalósítása alapvető pedagógiai szemléletváltást (paradigmaváltást) feltételez, ami folyamatos fejlesztést kíván és szükségszerűen nem hagyhatja érintetlenül az iskolák nevelési-oktatási programját. Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, osztályzást, jutalmazást, stb. A műveltségterületek fejlesztési feladatait a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetenciának részét képezi (ilyenek például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése,stb.) 5. Kulcskompetenciák A kulcskompetenciák fejlesztése elengedhetetlen az egész életen át tartó tanulás alapjainak elsajátításához. Olyan ismeretek, készségek és attitűdök egységével kell rendelkeznie minden tanulónak, amelyek lehetővé teszik, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, beilleszkedhessen a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. Mindezeket a kulcskompetenciákat az oktatás-képzés során kell fejleszteni. Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Pedagógiai program 2013 oldal 17
5.1 Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. 5.1.2 Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. A tanult szakma idegen nyelvi szókincséből a közismeret kifejezések. Szükséges ismeretek, képességek Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. 5.2 Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérő mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Pedagógiai program 2013 oldal 18
Továbbá a tanult szakma matematikai műveleteinek és a biztonságos használatára. Szükséges ismeretek, képességek A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. 5.3 Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. 5.4 Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Pedagógiai program 2013 oldal 19
A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) a szabadidő, az információ megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való munka, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. 5.5 A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT- eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. 5.6 Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, személyeken átnyúló, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Pedagógiai program 2013 oldal 20