Bátonyterenyei kistérség Régió: Észak-Magyarország Megye: Nógrád megye A 14 települést magába foglaló kistérség Nógrád megye keleti részén, a Cserhát és a Mátra találkozásánál fekszik. Két, egymástól jól elkülöníthetı egységre osztható, a Cserhát délkeleti oldalán található Kis-Zagyva völgybéli és a Mátra északi, északnyugati oldalán fekvı mátrai településekre. A térség falvainak közös múltja, hagyományrendszere, hasonló adottsága szoros kapocsként főzi össze ezeket a településeket. Nagy részük középkori eredető, így több településen találunk román-, illetve gótikus stílusú templomot. A térség természeti adottsága is sok értéket rejteget. A területre benyúlik a Kelet- Cserhát Tájvédelmi Körzet és a Mátra Tájvédelmi Körzet jelentıs része. Itt halad át a Kék túra egyik szakasza, mely hosszú évek óta kedvelt útvonala a kirándulóknak. Jelentıs a kistérség palóc hagyományrendszere, páratlanul gazdag a népi és egyházi kultúrája. Itt található Magyarország két Nemzeti Kegyhelyének egyike, Szentkút, a ferencesek gondozásában. A kistérségben járva többször találkozunk a környékre régen oly jellemzı szénbányászat emlékeivel, e munkafolyamat tárgyaival. Érdemes megnézni a szomszédos Pásztói kistérség Tar községét, melynek határában egyedülálló érdekes színfolt a Karma Kagyüpa Buddhista Közösség által létesített és fenntartott Kırösi Csoma Sándor Emlékpark és Békesztúpa. Ajánlás: A térség meglátogatását olyan diákoknak és pedagógusoknak ajánljuk elsısorban, akik nem riadnak el az izgalmas, vadregényes tájak megismerésének fizikai fáradtságaitól, értékelik a vulkáni jelenségek felszíni formakincseit, kızeteit, akiket különösen érdekelnek a vallástörténet-, és a vallási kultuszok, kegyhelyek kérdései. Kíváncsiak Kırösi Csoma Sándor munkásságára és nemzetközi elismerésére, vagy azoknak, akiket érdekel a magángyőjteményként létrehozott, négy nemzedék korát bemutató különleges képeslap-győjtemény. Ezen a tájon a diákok megismerhetik azokat a problémákat is, amelyekkel a korábbi bányaszén vidékeken élı embereknek meg kellett és meg kell küzdeniük a bányák bezárása óta.
Bátonyterenye Közigazgatási rangja: város (népesség: 14175 fı) A Zagyva völgyében, Nógrád megye keleti részén a Cserhát és Mátra találkozásánál fekvı városhoz a 21-es és 23-as számú fıútvonalon juthatunk el, vasúton a Hatvan- Salgótarjáni vonalon. Bátonyterenye négy településbıl jött létre 1964-84 között (Maconka, Nagybátony, Kisterenye, Szúpatak). A környék már idıszámítás elıtt 1500 körül lakott volt. A korai középkorban Kisterenye játszotta a legjelentısebb szerepet, mivel a nevéhez tartozó vásáros elınév arra utal, hogy piacközpont lehetett mezıvárosi ranggal. A török idıben ez a terület is a portyák célpontja volt, felégették a falvakat, így Nagybátony és Szúpatak száz évig lakatlan maradt. A falvak újratelepítésekor nagyrészt az ıslakosok jöttek vissza, de Szúpatakra sok felvidéki szlovák család települt be. A hely rohamos fejlıdése a 19. század közepén indult meg, a szénfeltárásokkal és a vasút megépítésével, és az ezt követı ipari fellendüléssel. A várost alkotó négy település különbözı fejlıdéseken ment keresztül. A lakosság közel fele a bányászatban dolgozott a bányák bezárásáig. A munkahelyek megszőnése komoly gondot jelentett és jelent ma is az itt élık számára. A település 1989-ben városi rangot kapott. Római katolikus templom Az épület többször leégett, de a 14. és 18. századi újjáépítés során mindig megırizte az eredetileg 13. században épült román stílusú templom lényeges jegyeit. Festményeinek és falképeinek egy része 13. és 14. század végén készültek. A freskók a középkori Mária kultusz jellemzıit örökítik meg. A templom mellett találunk egy 19. század második felében készült mőemlék jellegő díszes fakeresztet. Udvarában látjuk a trianoni emlékkeresztet és a község II. világháborúban elesett katonáinak emléktábláját. Bátonyterenye-Maconka, Ózdi út A templom csak elızetes bejelentkezéssel látogatható. Érdeklıdni: Kabai Sándorné Tel: 06/20-200-6085
Maconkai víztározó Maconkáról Pétervására felé vezetı út (23-as) mellett található Nógrád megye legnagyobb felülető állóvize, mely a Mátra hegység lábainál 65 hektáron terül el. A 35 halfaj néhány példánya óriás méreteivel a magyar rekordlistára is felkerült. Az elmúlt években országosan és már nemzetközi szinten is megalapozta hírnevét a természetközeli horgászturizmus és a versenysport területén. Tóparti sétával, beszélgetéssel, játékkal lehet színesíteni az osztálykirándulást. Vízkezelı: Bátonyterenye-Maconkai Szabadidı- és Sporthorgász Egyesület (BSHE) Gyürky-Solymossy Kastély és Park A hagymakupolás barokk kastélyt a 18. században a Gyürky család építtette. Házasság útján késıbb a Solymossy család birtokába került, akik átépítették. A kastélyban ma a településrıl elszármazott id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászmővész állandó kiállítása átfogó képet ad a mester munkásságáról. A bányászattörténeti és néprajzi tárgyú szobrok, fa dombormővek mellett megismerhetjük a mővész által használt szerszámokat, eszközöket a rekonstruált mőteremben. A kastély körüli a Zagyva és a Tarján patak találkozásánál - 13 hektáros angolparkszerő kertben több mint 120 fafaj, - korai juhar, hatalmas koronájú kocsányos tölgyek, kanadai vasfa, ecetfa, kínai borókafenyı, stb. található. A hazai honos fák szépen keverednek az érdekes külországbeli egyedi fajokkal. A parkot 1975-ben védetté nyilvánították. Bátonyterenye-Kisterenye, Népkert utca A kiállítás nyitva tartása: kedd-vasárnap: november 1 - április 30. között: 10-14 óráig május 1 - október 31. között: 9-15 óráig. Hétfı: szünnap Csoport esetén elızetes bejelentés szükséges. Kastélykert Mővelıdési Ház és Könyvtár, Kisterenye Tel:32/350-620 Palóc Tájház A kiállítás az 1900-as évek elejének palóc kultúrájával ismerteti meg a látogatókat, népviseletek, berendezési és használati tárgyak segítségével. A tájház a kastély közelében található. Bátonyterenye, Árpád u. 20. Nyitva tartása azonos a kastélyéval.
Képes levelezılap - magángyőjtemény Barják Gyula közel 38.000 darabos képeslapgyőjteményén megelevenedik Nógrád Vármegye történelme, régmúlt idık életformája, kiemelkedı egyéniségek, történelmi események, eltérı korok eltérı ízlésvilága. Nyitva tartás: H-V 9-19h Bátonyterenye- Nagybátony, Alkotmány u. 24., Tel.:32/353-146; 06/30-445- 6146 Erdei túrák, túravezetés A környéken erdei túravezetést vállal elızetesen egyeztetett idıpont alapján a terület kiváló ismerıje, Kiss Péter ezüst jelvényes túravezetı. Tel.: 06/30-5415457
Erdei kirándulás a Mátrában: Elızetes igénybejelentés és egyeztetés alapján szervezett túrát is ajánlanak az idegenforgalmi iroda dolgozói. 1. Bátonyterenye (képeslapgyőjtemény) Fenyvespuszta - Tuzson Arborétum, a fenyvespusztai erdészháznál bográcsolás, nyársalás (idıtartam 1 nap, utazás egyénileg) 2. Nemti (tájház) Nádújfalu (különleges fakazettás római katolikus templom) Mátraterenye (tájház) Mátranovák (ebéd, Bányász Emlékház, helyi kézmővesek) Nyírmedpuszta (idıtartam 1 nap, utazás egyénileg) Tourinform Bátonyterenye Ózdi u. 9. Tel/fax: 32/553-295, E-mail: batonyterenye@tourinform.hu Bec-kút és forrás Bátonyterenye Szoros-patak irányából közelíthetı meg portalanított erdıgazdasági úton. Ez a forrás és kút, mely a tengerszint felett 520 méter magasságban van. Innen indul útjára a Dobronka patak. A kút melletti tisztás kedvelt kirándulóhely. Itt vezet a Bátonyterenye Mátraszentlászló - Galyatetı közötti sárga jelzéső turistaút. 6. 9. évf. természetismeret, 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 7. 11. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) hon-, és népismeret, néphagyomány, természet-, és környezetvédelem, illetve középkori vallástörténettel, illetve 19-20. századi helytörténettel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára. A képeslapgyőjtemény megtekintése ösztönözheti arra a diákokat és a tanárokat egyaránt, hogy saját családjukból és környezetükbıl összegyőjtsék a hasonló kordokumentumokat. SZÉLKAKAS FOGADÓ ÉS ÉTTEREM Ózdi út 3. Nyitva tartás: 8.00-23.00 Étterem: 8.00-22.00 Telefon: 32/553-185, fax: 32/553-186
Mátraverebély Közigazgatási rangja: község (népesség: 2166 fı) İsi település, a Cserhát és a Mátra találkozásánál, bár a község nevében a Mátra szerepel, de az ófalu a Cserhát hegységhez volt közelebb. Majd 600 évig a Vereb család volt a terület birtokosa. Vereb Stefanus 1180 körül telepedett le a Zagyva partján. A családtagok között meghatározó szerepe volt unokájának, Henche ispánnak, mert ı építette a település kis román stílusú kápolnáját a 13. század elején, és ugyanakkor Szentkút közelében egy fa kápolnát is. Mindkettı búcsújáró hely lett. A 18. század közepétıl 170 évig az Almásyak birtokához tartozott ez a terület. Az Almásy család nagyon sokat tett a szentkúti kegyhely kialakításáért, és a verebélyi birtok fejlesztéséért. Vadregényes völgyben - melyben a Szentkút patak csordogál, és a Cserhát hegyei szegélyezik fekszik a községhez tartozó Szentkút, Nemzeti Kegyhelyünk. Nagyboldogasszony plébániatemplom A pápa az eredeti búcsúengedélyt Verebély községnek adta meg 1258-ban, de az odaözönlı nagy tömeg miatt a templomot folyamatosan bıvíteni kellett. Mai formáját 1380 és 1400 közötti idıben nyerte el, ekkor már széles körben ismert búcsújáróhely volt a templom. Az épület legrégebbi köveibıl az északi hajóban kıtárat állítottak össze. Kitüntetett figyelmet érdemelnek a fıszentély jobb oldalának kettıs ülıfülkéi, és a késı reneszánsz szószék. Mátraverebély, Dózsa Gy. u. 4. Plébánia: Dózsa Gy. u. 10. Tel: 06/32-471-020
Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely Nagyboldogasszony templom "Vereb kútja", Szentkút is búcsújáró helyként szerepel, egy 1290-es okirat szerint. A nagyhírő búcsújáró hely Szentkút, Mátraverebélyrıl közelíthetı meg. A kegyhely kialakulásának legendája: A kunokat üldözı Szent László királyt és katonáit bekerítette az itt lévı keskeny völgyben az ellenség. A magyarok, mivel nem volt vizük engedélyt kértek a királytól, hogy pogány áldozatot mutassanak be. A szent király erre haragjában egy sziklába dobta a lándzsáját, és amikor kihúzták onnan, friss viző forrás fakadt a helyén. Az itt található csodatévı forrás fölé 1290 körül fa kápolnát építettek, majd 1757-ben Almásy János kegyúr támogatásával a forrás közelében emelték fel a ma is látható kéttornyú barokk templomot. VI. Pál pápa 1970. április 26-án "Basilica Minor" rangra emelte és teljes búcsút engedélyezett az év minden napjára, vagyis megerısítette XI. Pius által adományozott búcsút, és az Apostoli Szentszék engedélye alapján ezen a kegyhelyen a húsvéti gyónás egész évben érvényesen elvégezhetı. Szentkúti Nemzeti Kegyhely 3077 Mátraverebély-Szentkút 14. Tel.: 16/32-471-559, e-mail: szentkut@ofm.hu, honlap: www.szentkut.hu Évente több százezren keresik fel a Szentkúti Nemzeti Kegyhelyet, ezért a templom mellett lourdesi barlangot építettek, ami elıtt szabadtéri szentmiséket tudnak tartani, a fákkal borított árnyas térségen. A fı búcsú augusztus 15-én Nagyboldogasszony napján van, de jelentıs a szeptember 8-i Kisasszonynapi búcsú is. 2006-ban Erdı Péter bíboros Nemzeti Kegyhellyé nyilvánította a templomot.
Remetebarlang A szentkúti patak bal partja fölött homokkıbe vájt remetebarlangokat találunk, melynek egy része 1231- ben Vereb Imre pálos remete idejében készült. Késıbb, a 18. században a Szent Antal rendjébıl való remeték bıvítették tovább a barlangokat. Az utolsó szentkúti remete Dobát Jozafát 1767. július 6-án halt meg. Egyes vélemények szerint alkalomszerően a 20. század elejéig is használták. A remetebarlangok közepén kápolna, két oldalán két-két lakóhelyiség, ezek elıtt nyitott elıtér található. A kápolna felett a kıfalon három fakereszt látható. A barlangkápolnák és lakások erısen emlékeztetnek az anatóliai ıskeresztény barlangtemplomokra és lakásokra. Felújítás, barlang megerısítés 1996-1998 éveken történt. Mátraverebély - Szentkút, Meszes-tetı A szentkúti templom mögött a patak túloldalán induló hegyi út vezet a barlangokhoz. 6. 9. évf. természetismeret, 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 6. 10. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) hon-, és népismeret, néphagyomány, természet-, és környezetvédelem, illetve középkori és újkori vallástörténettel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára. Különösen ajánljuk katolikus egyházi iskolák diákjai és tanári részére!
Sámsonháza Közigazgatási rangja: község (népesség: 283 fı) A Nógrád megyei község a Kis-Zagyva völgyében, a Mátra és a Cserhát hegység találkozásánál a 21-es (Hatvant és Salgótarjánt összekötı) út tari elágazásától 4 kmre keletre fekszik. A falut részben szlovákok lakják, akik feltehetıen a Zólyom melletti Krivány és környékérıl származnak. A hagyomány szerint a község II. Béla király idejében élı pártütı fıúrtól, Sámsontól kapta a nevét, aki a trónkövetelı Borisznak (Borics) volt a híve. Elsı írásos adat a településrıl 1401-bıl származik. A szájhagyomány szerint Sámson (személyét népmonda is megörökíti) építtette a hegyen lévı Fejérkı várat is, melyet 1409-ben erıdítményként említenek a Zsigmond-kori oklevelek. A 15. században a Tari család birtokába került a terület, ezt követıen Gúthi Ország Mihály, késıbb a Losonczi család, majd a 16. század végén a Török család uralja. A török idıkben a váci adókerülethez tartozik a létszámában jelentısen lecsökkent falu, egy adóköteles házzal. A török kiőzését követıen a régi lakosság helyére a Felvidékrıl szlovák etnikumhoz tartozó népesség települt be. Több alkalommal pusztított tőzvész. Néhány régebbi épülete még idézi a múltat, és magán hordozza a hagyományos palóc házépítészet jellegzetességeit. A település az országos kék túra útvonala mellett fekszik. Evangélikus templom Nógrád megye egyik legrégebbi gyülekezetében, Sámsonházán már 1678-ban jól szervezett evangélikus egyházi élet folyt. Sajnos az erre vonatkozó helyi dokumentumokat az 1808. május 3-án pusztító tőzvész megsemmisítette. Ekkor a tőz elhamvasztotta a templomot, a paplakot, az iskolát, a házakat, gyakorlatilag az egész községet. Ezután, egy szerény, torony nélküli templom épült. Késıbb, mivel Sámsonházán nagyon laza a talaj, - a házak többsége is folyamatosan megsüllyed - az új templom helyszínéül a dombot választották. Így az 1870. október 19-én felszentelt gyönyörő templom már messzirıl jól látható.
A helyi evangélikus egyház fıfelügyelıjének Kossuth Lajost kérte meg, aki e bátor fölkérésre - 1871. április 6-án Turinban (ma Torinó) kelt levelében elfogadta ezt a tisztséget, mint egyetlen közmegbízatást a számőzetésben. Az utókor elismerı tiszteleteként Kossuth Lajosnak a templom följárata elıtti parkban szobrot állítottak. Béke u. 1. A templomot kérésre kinyitja, szívesen mesél a történetérıl, Alapi Ferencné. Tel.: 06/20-824-4938. Sámsonházi tanösvény KİFEJTİ - Földtani alapszelvény A község határában a várhegy déli csúcsán található régi kıfejtı, mely a 13. századtól kezdve az 1970-es évek elejéig gyakorlatilag folyamatosan üzemelı kıbánya volt. Földtani értékei, felszínalaktani jellegzetességei miatt természetvédelmi oltalom alá került, a Kelet- Cserhát Tájvédelmi Körzet részeként, amely a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik. A hat magyarázó táblával ellátott tanösvény kiválóan mutatja be a sekély tengeri környezetben mőködı vulkánikus kitörés termékeit, lávafolyásait, tufarétegeit, és az erre települı igen sok tengeri faunát tartalmazó üledékes öszlet rétegeit. Keletkezésének földtani környezete, a ma jelenleg is mőködı Stromboli vulkánhoz hasonlítható. A bányában feltárt andezit lávák és piroklasztikumaik és tufáik egykorúak a Mátrát felépítı rétegvulkáni sorozattal. A feltárásban nagyon szépen követhetı a rétegvulkáni mőködés tipikus jellegzetessége, a többszörös idıbeli ismétlıdés. Fejérkı vára (Sámson vára) Amennyiben az osztálykiránduláson nem csak egy napot töltünk Sámsonházán, hanem ott is alszunk, érdemes kirándulást szervezni a kıfejtıtıl északra elhelyezkedı 299 méter magasan fekvı várba, mely igaz, hogy elég romos, de szép látványt nyújt. Az odavezetı út is gyönyörő helyeken megy keresztül (jó alkalom kiscsoportos beszélgetésre, közösség építésre), viszonylag könnyen járható, de alsó tagozatosoknak, illetve kisebb gyermekeknek azért nem nagyon ajánljuk. A vár építését a néphagyomány Sámsonhoz köti, a valóságban azonban nagy valószínőséggel a 13. század második felében épült, a 15. században már az
oklevelek is említést tesznek Fejérkı váráról. Ebben az idıben Cillei Borbála volt a birtokosa. A vár viszonylag hamar elpusztult, feltehetıen a huszita háborúkban, mert a török idıkben már nincs hadászati jelentısége. Építıanyagának egy része fellelhetı a település régebbi házaiban. A falu fıutcáján tábla jelzi a várhoz vezetı út irányát. Szlovák konyhamúzeum A Fejérkı Turistaszálló épületében található. 18-19. századi konyhafelszerelések, eszközök győjteménye. Az érdeklıdık részére elızetes bejelentkezés alapján kinyitják a múzeumot. Rákóczi út 42. Bajnokné Képes Györgyi 06/20-824-5057 6. 9. évf. természetismeret, 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 7. 11. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) hon-, és népismeret, néphagyomány, természet-, és környezetvédelem, etnikai kisebbségekkel, szlovák-magyar együttéléssel, illetve Kossuth Lajos életével foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára. Fejérkı Turistaszállás A Megyei Területfejlesztési Tanács állami beruházás támogatásával 2001-ben kialakított turistaszállás 30-35 fınek tud alvási lehetıséget biztosítani télen-nyáron. Étkezési lehetıség: elızetes megrendelés alapján megoldható. A szállás és környezete ideális a közösség-fejlesztésre, a háztartási munkafolyamatok felosztására, gyakorlására. Rákóczi út 42. 32/393-070 E-mail: samsonhaza@profinter.hu Kapcsolattartó: Alapi Ferencné Tel.: 20/824-4938
Tar Közigazgatási rangja: község (népesség: 2020 fı) A Bátonyterenyei kistérségbe tett kirándulásunk során mivel az utunk átvezet a településen érdemes megállni a Pásztói kistérséghez tartozó Tar községben. Kırösi Csoma Sándor Emlékpark - Békesztúpa A Mátra alján, a Zagyva folyó völgyében közvetlenül a 21-es út sámsonházai elágazásánál találjuk a Kırösi Csoma Emlékparkot. Az Emlékpark legfıbb vonzereje a Kırösi Csoma Sándor Békesztúpa. Ez a hagyományos buddhista kegyeleti emlékmő nagy tudósunknak, kutatónknak állít emléket. Halálának 150. évfordulója alkalmából 1992-ben emeltek, s ıszentsége a Dalai Láma szentelte fel. A sztúpa mellett áll a Kırösi Csoma Sándor Emlékpavilon, mely nagy tudósunk életútját mutatja be, aki a magyar ıshaza keresése közben jutott el Tibet indiai részébe (Ladakhba). Itt megalkotta az elsı tudományos tibeti-angol szótárat, amely még ma is használatos, és nagy segítséget nyújt e sajátos kultúra megismeréséhez. A magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség által fenntartott létesítményben kiválóan tanulmányozhatjuk a buddhista-lámaista vallás és filozófia jellegzetes tanításait, illetve mővészeti ábrázolási módjait. Az emlékpark minden nap nyitva van, és látogatása ingyenes. Honlap: www.korosi-emlekpark.hu A látogatók kényelmét szolgálja a tibeti stílusú Tara Teaház és az indiai ajándékbolt.
Szent Mihály Római Katolikus Templom láthatóvá tették és az egykori boltozatokat hálószerő ívekkel jelzik. A hajóban és a szentélyben a gótika idıszakából származó freskók láthatók. A templom déli elıcsarnokában rendezett kiállítás segítségével megismerkedhetünk az építtetı Tar család és a templom történetével. Festıi látványt nyújt (érdemes lerajzoltatni a gyerekekkel), a templom közelében található 15. századi várkastély maradványa. A 13. század elsı felében emelt román stílusú templomot a 14. század elején kibıvítették, és lıréses nyílású körfallal vették körül. A bıvítési munkát a 15. században tovább folytatta Tar Lırinc, majd a 18. században barokk tornyot kapott az építmény és elé 1845-ben egy klasszicista portikuszt emeltek. A templom helyreállításakor az eredeti pilléreket Petıfi u. 7. A templom rendszerint zárva van, kérésre kinyitják. Plébánia: Kossuth u. 8. Tel: 06/32-470-330 6. 9. évf. természetismeret, 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 7. 11. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) hon-, és népismeret, néphagyomány, természet-, és környezetvédelem, illetve középkori vallástörténettel, illetve 19-20. századi helytörténettel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára. A képeslapgyőjtemény megtekintése ösztönözheti arra a diákokat és a tanárokat egyaránt, hogy saját családjukból és környezetükbıl összegyőjtsék a hasonló kordokumentumokat.