ÉRD MJV, DIÓSD ÉS TÁRNOK

Átírás

1 ÉRD MJV, DIÓSD ÉS TÁRNOK TELEPÜLÉSEK TERVEZETT PROJEKTJEINEK ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS A KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI LEHETŐSÉGEINEK KIHASZNÁLÁSA, MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYOK V ÉGSŐ BESZÁMOLÓ I. HELYZETFELTÁRÁS - MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZ február Ecorys Magyarország Kft Budapest, Kemenes u. 6 Tel.: Fax: / [email protected] 1

2 ÉRD MJV, DIÓSD ÉS TÁRNOK I. HELYZETFELTÁRÁS - MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZ - Megbízó: Érdi kistérségi Társulás Megbízó: Megbízó képviselője: Szolnoki Gábor soros elnök Szabó Miklós kistérségi menedzser Készítette: ECORYS Magyarország Kft. Munkatársak: Sz. Mosoni Dóra geográfus, vezető tanácsadó Székely Rita Karácsony Krisztián Bedőcs Bernadett Dobri Bence településtervező, projektmenedzser ingatlanfejlesztési tanácsadó, ügyvezető geográfus, senior tanácsadó közgazdász, junior tanácsadó Budapest, február ECORYS Magyarország Mérnöki Tanácsadó Kft. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 2

3 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 4 I. HELYZETELEMZÉS 8 I.1. Történeti áttekintés 8 I.2. Elhelyezkedés, térségi kapcsolatok 11 I.3. A természeti és épített környezet vizsgálata 13 I.4. A népesség vizsgálata 22 I.5. A gazdaság vizsgálata 24 I.5.1. Általános gazdaság 24 I.5.2. Az érdi kistérség turizmusa 25 I.6. Meglévő tervek áttekintése Fiókvizsgálat 28 I.7. Kistérségi SWOT analízis 41 I.8. Helyszín-alkalmassági mátrix 42 I.9. Keresleti körülmények, prognózisok 44 I.10. Értékválasztás és iránymutatások 51 I A közösség mozgósítása 52 I Identitásépítés 52 I Programalkotás, tervezés 53 MELLÉKLET 56 Települési értékek és adottságok 57 AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 3

4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány célja: Érd MJV, Diósd és Tárnok települések egy megvalósíthatósági tanulmány készítését, a települések tervezett projektjeinek előkészítését és a kistérség idegenforgalmi lehetőségeinek kihasználását tűzték ki célul. Szándékuk egy olyan komplex turisztikai program összeállítása volt, amely a térségben lévő turisztikai lehetőségek kombinált kiaknázását célozza és egymást erősítő fejlesztéseket határoz meg. A munka az érintett önkormányzatok által átadott tervek, dokumentumok, továbbá személyes interjúk, helyszínbejárások és kiegészítő kutatások alapján foglalja össze a térségre vonatkozó főbb megállapításokat, amely kiegészül az általános nemzetközi és a magyarországi trendek elemzésével. Így világos képet kaphatunk, hogy a kistérségnek melyek azok a külső és belső lehetőségei és veszélyei, amelyekre különös gondot kell fordítani a program és az egyes projektek részletes kidolgozása során. Az érintett települések egységes kontextusba helyezésével láthatóvá válik, hogy az önkormányzatnak mely elemekre kell építeni, és melyek azok a potenciális veszélyforrások, amelyeket mielőbb le kell küzdeni ahhoz, hogy turisztikailag vonzó és ismert települések lehessenek. A tanulmány felépítése: A dokumentum három egységből épül fel: az első, a kistérség egészére vonatkozó helyzetelemző rész. Ezt követi majd a koncepcionális és elemző munkarész, amelyben tartalmazza a fejlesztés koncepcionális és funkcionális programját. Végül a harmadik, megvalósíthatósági előtanulmányokat tartalmazó a végső beszámolóban a kistérség három településének potenciális projektelemei külön is részletesen elemzésre kerülnek (hatásvizsgálat és pénzügyi elemzések), illetve az anyag összefoglalja a fejlesztés módszerét, lehetséges irányait és várható hatásait. Koncepcionális megállapítások A helyzetelemzésben foglaltak, illetve a helyszínbejárások során tapasztaltak, valamint a program felelőseivel és idegenforgalmi szakértővel történt konzultációk eredményeképpen a kistérség turisztikai fejlesztését illetően az alábbi összegző megállapítások tehetők: A főváros közelsége és a települések szuburbanizációs jellege miatt, valamint regionális szintű turisztikai látványosságok híján a kistérség jelenleg nem tartozik a turisztikai célpontok közé. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 4

5 Fontos megjegyezni, hogy az Érdi Többcélú Kistérségi Társulás sajátos helyzete (Budapest közeli fekvés, alvó települések, stb.) miatt a szó klasszikus értelmében vett turizmusról ma még nem beszélhetünk, inkább csak a vendégforgalom növeléséről, fejlesztéséről. Azaz első lépésben kisebb, helyi célcsoportokat vonzó fejlesztések teremthetik meg az igényt és a keresletet is a távlati, igazán nagy vonzerővel rendelkező projektek számára. A lakók leginkább a fővárosban, és a főváros közeli - budaörsi és törökbálinti - bevásárlóközpontokban veszik igénybe a szolgáltatásokat, ami tovább fokozza a főbb útvonalak túlterheltségét, miközben a településeken lévő lehetséges szabadidő eltöltésének helyszínei felfedezetlenül, alulhasznosítatlanul maradnak. A rekreációs és szabadidő-eltöltési lehetőségek vonatkozásában a kistérség települései jelenleg egymással alig vagy egyáltalán nem kommunikálnak. A kistérségben igen magas az ingázók száma, ezért többnyire alvótelepülésekként funkcionál Érd, Tárnok és Diósd. A szabadidő-eltöltési lehetőségek és helyszínek fejlesztését tehát ehhez kell igazítani: a családok számára - és elsősorban az itt élő családok számára - hétvégi programokat és minőségi helyszíneket, a helyi fiatalok számára pedig szórakozási és sportolási lehetőségeket kell biztosítani. Az agglomerációs települések lakossága még napjainkban is növekszik. Az új betelepülők körében a helyi identitás ismerete, elfogadása és hozzá való kapcsolódása nélkül a társadalmi elidegenedés jelei tapasztalhatók, velük szemben pedig esetenként ellenérzések az őslakosok körében. Megítélésünk szerint tehát még középtávon sem reális célkitűzés, hogy Érd és környéke Budapest tőszomszédságában nagy látogatószámot és bevételeket produkáló idegenforgalmi célponttá nője ki magát. Hosszú távon elképzelhető, hogy a kistérség Százhalombattával együtt egy déli ellenpólusát tudja majd képezni az északi Szentendre-Visegrád vonzáskörzetnek, de mivel az itt meglévő adottságok is jóval szerényebbek, ez csak igen nagy befektetések árán (pl. a dunai kapcsolat maximális kihasználása, termálfejlesztések, egyedi gyógy- és welness szolgáltatások, stb.), összehangolt, tudatos fejlesztési és marketing munkával érhető el. Az identitásépítés is kiemelt feladat e térségben az idegenforgalmi célkitűzésekkel összefüggésben valamint a térség- és településmarketing, azaz a helyi imázs, arculat meglévő és új, eddig nem közismert elemeinek kifelé történő hirdetése, a településről kialakult összkép megváltoztatása, árnyalása. A sikeres (támogatott, megvalósítható és fenntartható) fejlesztésekhez már a kezdettől be kell vonni, érdekeltté tenni és partnerként kezelni a helyi vállalkozásokat. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 5

6 Az első és a második munkarészben megfogalmazottak alapján tehát egy többlépcsős szabadidős-rekreációs fejlesztés beindítása javasolt, amely az első lépésben a helyi igények kielégítését szolgálná. Települési projektek fejlesztési lehetőségek A kistérség egészéhez hasonlóan Érden is egy többlépcsős szabadidős-rekreációs fejlesztés beindítása javasolt, amely az első lépésben a helyi hiányosságok és igények kielégítését szolgálhatja. A helyi igények kielégítése után elkezdhető a tágabb piac számára is programot kínáló vendégforgalmi fejlesztések: elsősorban a kultúrára alapozott helyszínfejlesztések megkezdése javasolt (Érd Ófalu kastély); valamint a gyógy- és welness szolgáltatások továbbfejlesztése (Thermál Hotel Liget); a speciális természeti környezet adta lehetőségek kínálta egyedi helyszínek és programok fejlesztése (Beliczay-sziget: tanösvény és vízitúra); és a bor-és gasztronómaiai kínálat fejlesztése, ami a folyamatos helyi igények kielégítése mellett az alkalmi eseményekkel megteremtheti a vendégforgalom alapját (Ófalu Mély utcai pincesor); Diósd legfontosabb attrakciója a Rádió- és Televízió Múzeum, mely napjainkban csak korlátozottan látogatható. Ez utóbbi létesítmény fejlesztése, hatékonyabb marketingje jelentős látogatószámot eredményezne. A kőfejtő (Felső-bánya) mai állapotában szintén fontos eleme a helyi kínálatnak, egyrészt, mint geológiai park működik, s bemutatja az egykori kőfejtés folyamatának maradványait is, másrészt fontos rendezvényhelyszín. Diósdon a központ rehabilitációja, megújítása a fejlesztési stratégia középpontjában áll. A meghatározó súlyú és megfelelő kereskedelmi, igazgatási-hivatali, kulturális-művelődési - funkciókkal bíró központ megvalósítása az elsődleges célkitűzés, továbbá a célok között szerepel a még meglévő építészeti emlékek, hagyományos utcaképek megőrzése, régi épületek közösségi célú átalakítást kísérő felújításával a vonzerő növelése és az itt élők helyi kötődésének erősítése érdekében. Tárnokon a meglévő kínálati elemekhez való (természetjárás, programok, borturizmus) kapcsolódás a relatíve kisebb helyi látványosságokat, műemlékeket is hatékonyan bekapcsolhatja a kínálatba. Tárnok településfejlesztési és egyben idegenforgalmi fejlesztési vezérprojektje a Radetzky program, amely a falu központjában a tipikus, helyi védelem alatt álló központi településkép megóvása mellett a Falumúzeum, a Radetzky Emlékház és a Gondoskodó Ember Parkjának és számos más kisebb helyszín - kialakítását foglalja magában. A Fő utcában a mai igényeknek megfelelő megújításokkal és a meglévő helyi AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 6

7 értékek megőrzése és felújítása révén egy egységes szép falukép jöhet létre, amely tökéletes díszletet adna helyi és térségi rendezvények számára, azonban a vendégforgalom megfelelő ellátáshoz szükséges a helyi szolgáltatások és kiskereskedelem élénkítése is. A már ma is rendezvényhelyszínként funkcionáló egykori kőfejtő komoly potenciált jelent a település számára. Tárnokon az egykori borászati hagyományok felelevenítése is megkezdődött, az Öreghegyi pincék, mint önálló projekt jelent meg a település portfoliójában (a vincellérkultúrát bemutató pincemúzeum terve, programok szervezése, pincék és a hegy szőlőültetvényeinek menedzselése, kiadványok, stb.). Fontos kiemelni, hogy a három település közül Tárnokon folyik a legaktívabb és a leginkább céltudatos, felépített turisztikai fejlesztés. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 7

8 I. HELYZETELEMZÉS I.1. Történeti áttekintés A kistérség három településére egyaránt jellemző, hogy már a legkorábbi időktől kezdve megtalálhatók az emberi élet nyomai. Az őskori emlékeket az érdi Magyar Földrajzi Múzeum mutatja be, a kora-vaskori ún. halomsírokkal a százhalombattai Matrica Múzeum Régészeti Parkja foglalkozik. Legjelentősebb római kori emlékek Százhalombattán 1 találhatóak (katonai tábor és római kori fürdő maradványai), de meg kell említeni Érden az egykori limes vonalán megépített Római utat, valamint a Tárnokon feltárt útmaradványt, illetve síremlékeket. Mindhárom település első okleveles említése a XIII. századhoz kötődik, a török időszakban az elnéptelenedés mellet a különböző nemzetiségek megjelenése mutat közös jegyeket. A Sárkány, Szapáry, Illésházy, Sina és Károlyi családok mindhárom település életében a fejlődés, fejlesztés főszereplői voltak. Érd Érd első okleveles említése 1243-ból ismert, mai közigazgatási területén a honfoglalást követően több falu is kialakult: Érd, Székely, Deszka és Berki. A török időkben ezek közül több elpusztult, elnéptelenedett Diósdhoz, Tárnokhoz és Százhalombattához hasonlóan a magyar lakosság helyére a török, illetve a török elől menekülő délszláv népesség érkezett. A mai Érd folyamatosan, bár nemzetiségét tekintve változó lakott magja a mai Ófalu volt. Itt épült meg a török időkben a dzsámi, a Szapáry-kastély. A XVIII-XIX. században a földbirtokos családok révén gazdagodott a város műemlékekben (kápolnák, szobrok), a kastély utolsó nagyobb felújítására pedig 1869-ben került sor. A kastély a XIX. sz. végétől a katolikus egyház kezébe került, a háborúban hadikórházként működött, majd hosszú ideig gazdátlanul kallódott és végül miután építőelemeit jórészét széthordták 1971-ben lebontásra ítélték. Az 1920-as évek második felét követően a Károlyi család fokozatosan felparcellázta több mint 3 ezer holdnyi itteni birtokrészüket. A viszonylagos olcsó telekárak és a közeli munkahelyekre való bejárás lehetősége miatt később az ország minden részéből érkeztek betelepülők. A kezdeti üdülőtelepből hamarosan a főváros környéki agglomeráció legnagyobb települése, Közép-Európa legnagyobb falva jött létre. A meggondolatlan és gyorsütemű telepítés a háború után még évtizedekig nyomasztó gondok (vízhiány, magas talajvíz, járhatatlan utak stb.) forrásává vált. Jelentősebb gyáripar itt nem alakult ki, csak a hagyományos malomipar (dunai hajómalmok) és téglagyártás fejlődött tovább korszerűbb formában és kisebb üzemek keletkeztek (Mezőgép, Texelektro, ÉRUSZ, Kenyérgyár stb.). A városias jellegű központ 1 A tanulmány az Érdi Kistérségi Többcélú Társulás (ÉKTT) három településére készül (Százhalombatta nem tartozik az ÉKTT-hez); a földrajzi közelség, a történelmi kapcsolódások és (statisztikai) kistérségi kapcsolatok miatt a kistérségi elemzésben sok helyütt szót ejtünk róla. Már csak azért is, mert a rendelkezésre álló statisztikai adatok e 4 településre vonatkoznak, továbbá a kistérség turisztikai koncepcióját integráltan kezeljük a környező települések programjaival, így Százhalombatta adottságaival és meglévő kínálatával is együtt. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 8

9 kialakulása 1972-ben kezdődött a buszpályaudvarként is szolgáló üzletkomplexum létesítésével, folytatódott a lakóteleppel és az ÁFÉSZ Áruházzal, s az utóbbi években nyer a Budai úti üzleti-szolgáltató épületsor felépítésével. I. katonai felmérés ( ) II. katonai felmérés (1859.) III. katonai felmérés (1902.) Diósd Az okleveles anyagok bizonysága szerint Diósd a XII. századtól a török korig Pest megyében található, majd a török kort követően sorolták Fejér megyéhez, ahova egészen január 1- jéig tartozott. A község neve a dió szó származéka, amely valószínűsíthetően az itt birtokkal rendelkező Diódy nemzetségtől ered, ám Diód birtokosa kezdetben a Kartal nemzetség volt. Diósd a török időkben teljesen elnéptelenedett. Buda felszabadulása után a környékbeli települések, így Diósd is kezdett ismét élettel megtelni. az újonnan betelepedők között a környékbeli szerbek mellett németek érkeztek. A zsellérek közül kettő magyar, tizenöt német és három szláv lehetett, a nevek alapján. Az 1774-ben már bizonyítottan újjátelepült falu gyorsan virágzásnak indult, 1785-ben megejtett népszámlálás már 37 családot, 172 lelket jegyez fel. Az új népesség az egykori Diósdtól mintegy 1,5 km-re építette fel faluját, ahol 1772-ben Illésházy János a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére kápolnát emeltetett. (A hagyomány alapján ma Szent Gellért-kápolnának nevezzük.) A lakosság egészen az 1930-as Károlyi-féle parcellázásig döntően gyümölcs- és szőlőműveléssel foglalkozott, az újonnan betelepülőket azonban már a nagytétényi üzemek munkalehetőségei vonzották. Az 1970-es évektől a falu népessége rohamos növekedésnek indult. I. katonai felmérés ( ) II. katonai felmérés (1859.) III. katonai felmérés (1902.) AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 9

10 Tárnok A települést az oklevelek először 1259-ben említik a szomszédos Deszka faluval együtt egy határelszántási per kapcsán Tavarnok néven, de a település már ez előtt is létezhetett. (Deszka a Szőlőhegy délnyugati lejtőjén állt.) Nevében őrzi a fejedelmi (királyi) udvarnak beszolgáltatott és raktározott termékekre (élelmiszerek, bőrök, textilek) felügyelő emberek lakóhelyének emlékét, feltehetőleg a kőbányát használták tárolásra. I. katonai felmérés ( ) II. katonai felmérés (1859.) III. katonai felmérés (1902.) Birtokosai többször változtak: Somi, Pelsőczi Bebek, Serkei, Szécsi, Héderváry, Vasdinyei Vas családok, majd a Sárkány nemzetség tudhatták magukénak 1518-tól. A törökdúlás után az elnéptelenedett faluba 1696-ban délszláv családok érkeztek Csernovics Arzén, a görög rítusú egyház pátriárkájának vezetésével, akiket rácoknak neveztek. Többségben szerbek, kisebb számban bosnyákok és dalmátok (illírek) voltak. A török veszély elmúltával egy részük visszatért hazájába, ezért 1720-ban megkezdődött a falu újratelepítése. A Felvidékről nagy számban letelepült szlovákok (régebbi nevükön tótok) mellett magyarok és németek is érkeztek Tárnokra. Az érdi uradalom tartozékának számító települést a fentiekben említett családok birtokolták, amit Károlyi Imre gróftól 1913-ban Üszögi Nagy Sándor vett meg. Modern gépekkel felszerelt gazdaságot és szeszgyárat teremtett, valamint elkezdte a község jelenlegi arculatának kialakítását az újtelepi és a ligeti terület parcellázásával. Százhalombatta Míg Diósdon a németek, addig Százhalombatta területén a szerbek játszottak fő szerepet a török pusztítás és elnéptelenedés utáni újjátelepítésében tól a honfoglalás óta fennálló két helyiség nevének egyesítésével Százhalombatta lett a település neve, városi rangot ben kapott. Rohamos urbanizációja a hatvanas években indult meg két nagyvállalatának (Dunai Kőolajipari Vállalat és a Dunamenti Hőerőmű Vállalat) építésével párhuzamosan. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 10

11 I.2. Elhelyezkedés, térségi kapcsolatok A Diósd, Érd és Tárnok által alkotott ún. Érdi Kistérség a fővárosi agglomerációban Budapesttől délnyugati irányban helyezkedik el, az M0-ás autóút és M7-es autópálya közvetlen közelében. Elhelyezkedése és a napjainkban lévő tendenciák (pl. szuburbanizációs hullám) miatt a kistérség szoros kapcsolatban áll a fővárossal és az agglomerációs településekkel. Az önkormányzatok a területfejlesztési feladatok koordinálása érdekében létrehozták a Dél- Budakörnyéki Területfejlesztési Önkormányzati Társulást (DBTÖT). A DBTÖT három dél-budai kerületet (XI., XII., XXII. kerületek) és kilenc agglomerációs települést (Érd, Százhalombatta, Diósd, Tárnok, Budakeszi, Budaörs, Pusztazámor, Sóskút, Törökbálint) foglalt magába ben jött létre a Budaörs Kistérség Többcélú Társulását (BTT) az akkori statisztikai kistérség kilenc településének részvételével, mely szerveződéshez év végén csatlakozott Érd is. Így létrejött egy olyan, települések közötti intézményesített szervezeti forma, amely jogszabályi keretek között normatív támogatást vehetett igénybe a közösen felvállalt és társulási megállapodásban foglalt tevékenységek elvégzéséhez. 2 Érd és a környékbeli települések 2006-ban a Budaörsi statisztikai kistérségből kiváltak, majd egy új, Érd központú statisztikai kistérség megalakítását kezdeményezték. A kezdeményezést támogatták Diósd, Százhalombatta és Tárnok Önkormányzatai, a sikeres önkormányzati együttműködés érdekében. 2 Egyéb, nem statisztikai kistérségekhez kötött települési társulások nem vehetnek igénybe jogszabályi keretek között normatív támogatást. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 11

12 2007. szeptember 17-én kihirdetett a "települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló" évi CVII. törvény módosított 1. sz. melléklete szerint létrejött az Érdi statisztikai kistérség (Érd. Százhalombatta, Tárnok, Diósd). Majd megalakult az Érdi Kistérségi Többcélú Társulás, amelybe mindeddig Százhalombatta nem lépett be, de mind az ÉKTT települései, mind Százhalombatta elkötelezte magát a közös irányok melletti területfejlesztési feladatok ellátására, így létrehozták az Érdi Kistérség Fejlesztési Tanácsot (ÉKFT), amelyben Százhalombatta is tagságot vállal. A létrehozott szervezetek tevékenységének és feladatvégzésének irányait a Többcélú Társulás 2009 január végi ülésén elfogadott dokumentumok cselekvési terv, munkaterv határozták meg, amely irányok közül kiemelhetők: Az Érdi Kistérségi Többcélú Társulás - alapdokumentumaiban is rögzített - fő feladatellátási területei a következők: oktatás és nevelés, szociális ellátás, egészségügyi ellátás, környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés, szennyvíztisztítás és elvezetés, esélyegyenlőség és foglalkoztatás, valamint gazdaság- és turizmusfejlesztés. A fejlesztések megalapozását segítő térségi dokumentumok - Területfejlesztési koncepció és stratégia, Esélyegyenlőségi terv, Egészségügyi intézkedési terv kidolgozási folyamatának elindítása, az anyag elkészítése. A térségi közszolgáltatási feladatellátás hatékonyságának biztosítása. A kialakított intézmények Többcélú Társulás, Fejlesztési Tanács, Kistérségi Iroda működési feltételrendszerének kialakítása. Elérhetőség A közlekedési folyosóknak és a főváros közelségének köszönhetően az Érdi kistérség földrajzi elhelyezkedése kistérségi és nagyobb szinten (regionális, országos) is kedvező. Különösen a közlekedésföldrajzi helyzet, amelyet a természeti határok, mint a Duna is meghatároz. A kistérség főúthálózatának sajátossága a sugaras szerkezet (M6, M7 autópályák és a 6 és 7- es számú főutak), a haránt irányú hálózati elemek azonban hiányosak. Az egyetlen jelentősebb haránt irányú tengely az M0, ami gyorsforgalmi út lévén nem alkalmas a kistérségen belüli forgalom helyi terítésére. Az M0 adja a legjelentősebb, a fővárost elkerülő útvonalat Pest megye, Dél-Alföld és Észak- Magyarország felé. Az M6 autópálya Dél-, még a dunaújvárosi Duna-híd a kistérség Kelet- Magyarországgal való összeköttetését biztosítja. Az M7 autópálya a kistérség közúthálózatának egyik legmeghatározóbb délnyugati irányú hálózati eleme, amely összegyűjti Tárnok, Érd MJV főváros irányú forgalmát. Az autópálya az érdi csomópontig ingyenesen használható. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 12

13 A kistérségen keresztülhalad a páneurópai közlekedési folyosó: az V. számú Helsinki folyosó 3, amely az Adriát köti össze Ukrajnával; egy alág, a V/C. jelű folyosó 4, amely Budapest és az Adriai-tenger középső medencéje közti kapcsolatot biztosítja; valamint a VII. számú, amely maga a Duna vízi útja. A vasútvonalak egy része nemzetközi jelentőségű, a főváros-centrikus országos vasúthálózat nyugati origója, egyben Budapest déli-délnyugati vasúti kapuja. A kistérségben egyedül Diósdnak nincs saját vasútállomása, ezért a diósdi lakosok Érdliget vagy Nagytétény-Diósd állomásokat használják. Kiemelkedő vasúthálózati szereppel bír Érd MJV, amely szerepet tovább erősít az elővárosi vasút szervezésében és kiszolgálásában betöltött központi funkciója is. A vasút szolgáltatási színvonalát emeli, hogy elkészült az Érd-alsói intermodális (többféle közlekedési eszközt csatlakoztató) csomópont, ahol a vasúti peron mellett autóbusz pályaudvar, P+R parkoló és szolgáltató központ létesült. Az Érdi kistérség közforgalmú közlekedési elérhetőségét jelenősen javítják a főváros közigazgatási határát átlépő BKV autóbusz járatok. A településeket azonban leginkább a Volánbusz Zrt. helyközi járatai szolgálják ki, Budapest Etele téri végállomással. Ezen járatokat egészíti ki néhány távolsági járat (népligeti végállomással), amelyek megállnak a kistérség egyes településein (pl. Diósd, Érd MJV, Százhalombatta). Budapest és Százhalombatta - Dunafüred között a MAHART 2008-tól kezdte meg a menetrend szerinti szárnyashajó járat üzemeltetését a nyári időszakban, hétvégenként egy hajópárral. A Dunán való további közlekedést a Csepel-szigetre a százhalombattai komp biztosítja, ám jelentősége inkább helyi szintű. A Ferihegyi repülőtér az M0 gyorsforgalmi úton keresztül 30 percen belül elérhető, amely a kistérség szempontjából igen előnyös. I.3. A természeti és épített környezet vizsgálata Természetföldrajzi besorolás alapján a kistérség két kistáj találkozásánál fekszik: az Alföld nagytáj Mezőföld középtáj Érd-Ercsi hátság kistáj, valamint a Dunántúli-középhegység nagytáj - Dunazug-hegyvidék középtáj Tétényi fennsík kistáj területén. A felszín morfológiája változatos, a kistérség déli területe szabdalt felszínű, tengerszint feletti magassága m között változik, az átlagos relief 4-60 m/km 2, az északi területek eróziós-deráziós mérsékelten tagolt dombságán az átlagos relatív relief m/km 2 között alakul. A Dunához közel fekvő területek a folyóvíz hatására formálódtak, a pannóniai üledékre itt durvaszemcséjű folyami üledéksor települt. A medencékben és a Tétényi-fennsíkon jelentős építési nyersanyag-készlet halmozódott fel, amelyek egy része nem termelhető ki gazdaságosan: Diósdon öntödei homok, Érden téglaagyag található. Természetvédelmi és 3 Az V. számú páneurópai közlekedési folyosó a Velence Trieszt/Koper-Ljubljana-Budapest-Ungvár-Lvov főirányban húzódik. Része a M7 autópálya és Budapest-Székesfehérvár-Boba-Bajánsenye vasútvonal. 4 Az V/C. jelű páneurópai közlekedési folyosó a Budapest-Eszék-Szarajevó-Plocse főirányban húzódik. Része az M6 autópálya és Budapest-Dombóvár-Pécs-Magyarbóly vasútvonal. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 13

14 gazdasági megfontolásból a terület legnagyobb részén a bányászati tevékenység visszaszorulóban van, vagy nem folytatható; a felhagyott területek rekultiválása szükséges. A kistérség éghajlata mérsékelten meleg, száraz / mérsékelten száraz. A kistérségben két flórajárás található. A déli részek az Alföld flóravidék Mezőföldi flórajárásába tartoznak és a Duna-Tisza közi flórajárásba, amely potenciális zárótársulásai a tölgy-kőris-szil ligeterdők, gyöngyvirágos tölgyesek, tatárjuharos löszpusztai tölgyesek, borókás-nyárasok, alföldi gyertyános-tölgyesek, nyílt társulásai között pedig leggyakoribbak a löszpuszta-rétek. Északon a Dunántúli-középhegység flóravidék Pilis-Gerecsei flórajárás található, amelynek potenciális erdőtársulása a cseres-(kocsánytalan) tölgyes, gyertyános kocsánytalan tölgyes, a tatárjuharos tölgyes, tölgy-kőris-szil ligeterdő, karsztbokorerdők, nyílt társulások közül pedig a sziklagyepek és a pusztafüves lejtős sztyepprétek elterjedtek. A kistérség vízfolyásai a Duna vízgyűjtő területéhez tartoznak, legjelentősebb kisvízfolyása a Benta-patak, és ennek mellékvize a Zámori-patak. A Tétényi-fennsík vizeit a Törökbálinti-patak vezeti a Hosszúréti-patakba, az érdi Sulák-csatorna pedig közvetlenül a Dunába. A vízszint erősen ingadozó, árvizek nyár elején, kisvizek ősszel fordulnak elő. A kistérség állóvize a százhalombattai 33 ha-os halastó, és Tárnok területén is található egy kis horgásztó. Jelenleg az Érden működő termálkút az egyetlen termálvíz-lelőhely, amelyre fürdő és szálloda is települt. Ez a hévízkészlet további kivételekkel nem terhelhető, legfeljebb új fúrással tárhatók fel még a törésvonal mentén feltörő hévizek. A hévízkészlet hasznosítását tervezik Százhalombattán is. TERMÉSZETVÉDELEM A táj arculatát alapvetően az emberi tevékenység határozza meg. A természetközeli élővilág utolsó mozaikjai a gazdaságosan meg nem művelhető területekre szorultak vissza, megőrzésük kiemelten fontos feladat. A természetvédelmi törvény értelmében védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár. A kistérség országos természeti védelem alatt álló értékei között említhető: Érd-százhalombattai földvár a Sánchegy és környéke (római sánc, Százhalmok- kora vaskori halomsírok területe), a Diósdon több helyütt (pl. Árvalányhaj utca) fellelhető kaptárkövek ( ex lege ) a diósdi római barlang a fennsík karsztgyepe (a Rádió és Televízió Múzeum területén és környékén; és a felhagyott kőfejtő területén és a környező szurdokban fennmaradt erdőtársulások). AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 14

15 A térségben illetékes természetvédelmi hatóság a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága. Országos jelentőségű védett területek közül a Budai Tájvédelmi Körzet érinti a kistérséget, helyi természetvédelmi terület kevés településen van. Település Diósd Érd MJV Helyi védelem alatt álló természeti értékek az Érdi kistérségben Védett terület leírása A fennsík karsztgyepe Pest megye kaptárkövei, kaptárfülkéi közül az érdi előfordulások érdi idős tölgyfa Czabai-kert Berza-kert Fundoklia-völgy Magas-part és Százhalmok Százhalombatta Halomsírok Tárnok Horgász-tó és környéke Öreghegy 13,9 ha Szőlő-hegyi erdő Érd, Duna-part Érd, Duna-part Érd, Beliczay-sziget Képek: Ecorys, Érd, Beliczay-sziget Érd, Beliczay-sziget Érd, gát AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 15

16 A térséget érintik a nemzetközi ökológiai hálózat elemei is. Az ökológiai folyosók gyakorlatilag a vándorló fajok hagyományos útvonalai. Nem összefüggő területek, hanem élőhely-maradványok, ahol a vonulás során a vonuló fajok táplálkoznak, vízhez jutnak, megpihennek. A Natura 2000 az Európai Unió által létrehozott, összefüggő ökológiai hálózat, melynek alkotóelemei lényegében a tagországok ökológiai hálózatai. Elemei a különleges madárvédelmi területek, a különleges természet-megőrzési területek és a kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek. A kistérségben kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési terület található Diósd, Érd, Százhalombatta közigazgatási területén. A természeti szempontból érzékeny földeken a természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése és fenntartása érdekében kerültek kijelölésre az érzékeny természeti területek. Ezeken a területeken természetkímélő gazdálkodás önként vállalt korlátozásokkal folyik, melyet támogatással ösztönöznek. Ilyen tervezett terület a kistérségben a Csepel-sziget és környéke érzékeny természeti területen belül Érdet és Százhalombattát érinti. Érd természetföldrajzi különlegességei között a Fundoklia-völgy vált világhírűvé az érdi paleolitkori vadásztelep, a Neander-völgyiősember egykori tanyájának ásatása nyomán. A völgyet még az érdiek közül is igen kevesen ismerik, pedig látnivalóit tekintve több kirándulást megérdemel. Forrás: Érdi Környezetvédő Egyesület, avarosvedo.hu A Fundoklia-völgy (az elnevezés mogyoróaljat jelent) északnyugat-délkelet csapásirányú aszóvölgy, melynek tengelyét egy tektonikai törésvonal határozta meg. A 3 km hosszú, meredek lejtőkkel határolt méter mély karsztos szurdokot erős túlzással Érd "Grand Canyonjaként" is emlegetik. Az azonban vitathatatlan, hogy a festői szépségű karsztos aszóvölgy Érd tájképileg legemlékezetesebb, legelragadóbb része, mely turisztikai célpontként is megérdemli a figyelmet. A völgy felső harmadát elválasztja az M7-es autópálya az alsó, meredek oldalú résztől, amely természeti értékei miatt tavaszán helyi védettséget kapott. A völgy területén előforduló, több mint 300 féle növényből 32 védett faj, AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 16

17 növénytársulásából 5 fokozott védelemre és 2 védelemre javasolt, ezek közül kettőnek különleges, helyi változata él ezen a környéken. 5 A 2009 decemberében átadott tanösvény a völgyben példaértékű lehet a kistérség többi természeti értékeinek bemutatására, a továbbiakban rendszeres programokkal lehet fenntartani és növelni a helyi lakosok érdeklődését. KÖRNYEZETVÉDELEM A környezetvédelem átfogó feladatait meghatározó környezetvédelmi program a kistérség minden településén elkészült: Diósdon (2005.), Tárnokon (2005.), Százhalombattán (2007.) és Érden (2008.) is. Levegőállapot jellemzői Emisszió: A kistérség településeinek többségén jelentős szennyező ipari tevékenység nem folyik. A legnagyobb ipari kibocsátó a százhalombattai Dunamenti Erőmű Rt. és a MOL Rt. vegyipari vállalata. Lakossági eredetű levegőszennyezés nem jellemző. Érden ipari eredetű levegőszennyezés miatt érkeztek bejelentések (malom pernye, autófényező műhely oldószer, por). Minden településen kiépült a vezetékes gázhálózat és a lakások többségében (70-92%) gázfűtést alkalmaznak, kivétel ez alól Százhalombatta, ahol a távfűtés aránya 70%. A kistérség több települését is fokozottan érinti a közlekedési eredetű levegő és zajszennyezés. CO és NOx tekintetében országos szinten is legjelentősebb szennyező a közlekedés, emellett az illékony szerves vegyületek 50%-át is közlekedési eredetű szennyezés okozza. A szilárd burkolattal nem rendelkező utak mentén száraz nyári időszakban jelentős a porterhelés. Imisszió: A légszennyezettség mértéke alapján a kistérség települései Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációba tartozik. Ennek alapján a légszennyezettség NO 2 és talajközeli ózon tekintetében meghaladja a határértéket és a tűréshatárt, a szilárd szennyezőanyag mennyisége a határérték és tűréshatár között van, CO tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a határérték között, SO 2 és benzol tekintetében pedig a felső és alsó vizsgálati küszöb között van. Egyre jelentősebb probléma a gyomnövények irtásának hiánya és a parlagon hagyott szántóföldek gyomosodása következtében a növekvő allergén pollen mennyisége a levegőben. Az ÁNTSZ mérései szerint a térségben a tavaszi és az őszi összes allergén pollenkoncentrációja rendre a nagyon magas kategóriába esik. 5 Forrás: Dr. Kubassek János: Érd földrajza, Majoros Katalin: a Fundoklia AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 17

18 Transzmisszió: A légszennyezés terjedési lehetőségeit a domborzat és az uralkodó szélirányok határozzák meg. A kistérségben az uralkodó szélirány jellemzően északnyugati, így Komárom-Esztergom és Fejér megye területeiről terjedhet erre a levegőszennyezés. Zaj- és rezgésterhelés Mérési eredmények nem állnak rendelkezésre, azonban a zavaró zajhatásokról megfelelő képet adnak az önkormányzatokhoz beérkezett lakossági panaszok. A kistérség településein jellemzően a közlekedési eredetű zaj okoz problémát az autópályák, és főútvonalak mentén. Néhány esetben ipari tevékenység zajhatása miatt érkeznek bejelentések az önkormányzatokhoz (pl. diósdi csapágy gyár). Időszakos zavarást jelentenek az építkezések és alkalomszerű a szórakozóhelyek zajkibocsátása. Tárnokon környezeti szempontból veszélyforrásnak minősül a zámori szemétlerakó léte és a volt érdi szeméttelep esetleges szennyező hatása a Horgásztóra nézve. A környezeti problémák jelentős részét a tudatlanságból vagy a nem megfelelő hozzáállásból fakadó emberi tevékenység okozza. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG A kistérség számos országos védelem alatt álló épített értékekkel rendelkezik, Százhalombatta és Tárnok helyi védelemben 6 részesít további épületeket, építményeket, amelyek esetében elsődleges a történelmi múlt és karakter megőrzése, mint pl. szőlőhegyi borospincék, hagyományokat tükröző házak. Az Érdi kistérség Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott műemlékei Település Címe Műemlék leírása Diósd István tér barokk, római katolikus Szt. Gellért-kápolna Szent István tér késő barokk, Nepomuki Szt. János-szobor hrsz. 1381/1 Rádió és Televíziómúzeum Érd MJV Budai út 4. (Alsó és felső utca klasszicista stílus, Wimpffen-kúria (Magyar között) Földrajzi Múzeum) épületegyüttese Kutyavári út Kutyavár, gótikus vadászkastély romjai Mecset u. török kori minaret Molnár u. 6. barokk, római katolikus plébániaház Szent Mihály tér barokk, római katolikus templom Ófalu Kinga u. 1. előtt kőkereszt Ófalu Külső Római út 1/A fogadalmi kápolna hrsz híd Százhalombatta Alkotmány u. 94. barokk, görögkeleti ortodox templom hrsz. 24, 44. feltehetően római eredetű Bara-Benta patak hídja hrsz. 0128/11, 12, 13, 0132/6 római katonai tábor területe, falmaradványok hrsz. 0128/10, 0132/6, 1680 római kori fürdő romjai Tárnok Fő u. 55. barokk, Nepomuki Szent János-szobor Fő u. 59. barokk, római katolikus templom hrsz barokk, római katolikus Szent Rókus-kápolna Forrás: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 6 Az egyes védett elemek részletesebb leírását az 1. sz. melléklet tartalmazza. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 18

19 HELYI VÉDELEM ALATT ÁLL DIÓSDON A Tájház Béla u., és az épület mellett lévő kút 2006/1 hrsz Szent Flórián-szobor Kossuth L u. 2424/2 hrsz Rádió és Televízió Múzeum, 1381/1 hrsz Római katolikus templom 2509 hrsz Községháza 2510 hrsz Szt. Gellért szobor 2508 hrsz (templomkert) I. és II. világháborús áldozatok emlékére állított emlékművek 2508 hrsz (templomkert) Anya gyermekével 2475 hrsz Barátság kútja 2424 hrsz Perczel Mór szobra 2428 hrsz Zöldfa utca Eötvös utca kereszteződésében a diósdi 1950 hrsz-ú ingatlanon lévő kereszt Arany J. u. Szabadság u hrsz keresztezési pontján lévő kereszt Kremele kreuz 3828 hrsz (Sashegyi u. Hattyú u. kereszteződése) Rákócz F. utcában lévő (újjáépített) gémeskút 1764 hrsz. Diósd Közösségi ház 2501 hrsz. Temetői kereszt Régi síremlékek (ravatalozó mögötti területen beépített öt darab jellegzetes sírkövek a XIX. századból) Benjamin Denkinger sírkereszt XIX. századból Fusz család síremléke Rösler Ignác síremléke Paár József plébános síremléke Dr. Pessek István síremléke Herbs János síremléke Orosz katonák nyughelye Dr. Dizseri Tamás emlékhelye 2424/3 hrsz Búzaszentelő kereszt (Határ út Völgy utca) Érden a volt Sina-kastély alatt és mellett található középkori pincerendszert, a Sugár út és a Mély út mentén található pincék, a Kálváriakápolna a Kálvária-dombon, a Minaret, a Kutyavár, Batthyány Fülöp Kereszt, és a Szent Sebestyén Kápolna. Minaret Sina-kastély pincerendszer lejárata Szent Mihály templom Képek: Ecorys, AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 19

20 LAKÁSÁLLOMÁNY A szuburbanizáció egyik hatásaként a lakásépítések száma gyors ütemben gyarapodott óta a kistérségi lakásállomány 26%-kal bővült. A kistérségi lakásállomány 14%-a 1945 előtt épült, melyek csak egy töredéke alatt áll védelem alatt, a többi igen leromlott állagú. A 2001-es KSH adatok alapján, kistérségi szinten az új építésű lakások 12%-ot adnak ki. A viszonylag fiatal lakásállomány kedvezőbb komfortfokozatú lakásösszetételt eredményez, a lakások 71% összkomfortos, 14% komfortos. Az épített lakások jellege túlnyomó részben családi ház, ám az utóbbi években egyre gyakoribb a többszintes, többlakásos formában épült ház. A beépítések, a stílusok egymásmellettisége, a házak külső megjelenésének, összhangjának kontrollja azonban hiányzik, ami a településképet negatívan befolyásolja. KÖZMŰELLÁTOTTSÁG, HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Ivóvízellátás Érd városában körvezetékes vízellátó hálózat üzemel. A lakások csaknem 100%-ában van vezetékes víz. A regionális rendszer Százhalombattát kivéve a kistérség valamennyi településének (Érd, Diósd, Tárnok) vízellátását biztosítja. Ivóvíz-minőségi problémák a hálózaton nincsenek. Szennyvízkezelés A kistérségben hirtelen végbement lakosság- és területnövekedést, és az ingatlanfejlesztéseket nem követték a csatornahálózat szükségessé vált fejlesztései (Százhalombatta kivételével). A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége Érd MJV esetében 25% (!), Százhalombattán 97%, Diósdon 61%, Tárnokon 35%. A meglévő csatornahálózat mindenütt elválasztott rendszerű, jellemzően gravitációs üzemű. Érden az infrastrukturális fejlesztések közül a szennyvízcsatornázás a vízellátáshoz és a többi közműhöz képest jelentősen elmaradt és fejlesztésre szorul (jelenleg folyamatban van). Diósdon a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése folyamatosan zajlik. Csapadékvíz-elvezetés Érden a csapadékvizek elvezetése a lakótelepi és a városközponti részen zárt, egyéb részeken általában nyílt árokrendszerrel történik, vagy még nem épült ki, ezért a csapadékvíz-elvezetés burkolt utak kiépítésével egy időben, illetve a meglévő burkolt utak mentén meg kell oldani. A csapadékvíz-elvezető hálózat jelenlegi kiépítettsége mindössze kb. 30%-os. Tárnokon komoly probléma a felszíni vízelvezetés, hiszen a település a vízgyűjtő mélypontján található. Diósdon a csapadékvíz-elvezető hálózat csak részlegesen épült ki. Százhalombattán kiépült az új csapadékvízelvezető-rendszer, és a rekonstrukció is elkészült. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 20

21 Gázellátás A víz-és villamosenergia-ellátáshoz hasonlóan a gázellátás is szinte teljes mértékben kiépült, a gázhálózat átlagos kistérségi kiépítettsége kb. 95%-osra tehető (KSH 2007-es települési statisztikai adatok). Villamosenergia-ellátás A kistérség ellátása a vállalat Dél-Budai térség területi egységéhez tartozik. A 120 kv-os országos villamosenergia főelosztó-hálózatról a kistérség területén az érdi és a diósdi alállomásokon történik az elektromos áram transzformálása a 20 kv-os településközi hálózatba. Hírközlés, telekommunikáció A vezetékes telefon a mobiltelefonok térhódításával és az internetes telefonszolgáltatók megjelenésével egyre kisebb jelentőségű. A vezetékes telefonhálózatnak a jelenben fontos és valószínűleg a jövőben is számottevő szerepe lesz, leginkább a szélessávú Internet-hozzáférés kiszolgálásában. A közintézmények általában rendelkeznek internet hozzáféréssel, a kistérség önkormányzatainak mindegyike rendelkezik honlappal. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 21

22 I.4. A népesség vizsgálata Az Érdi kistérséget jelenleg alkotó települések össznépessége 2008 végén kb. 98 ezer fő volt, ami Pest megye népességének 8%-a. A kistérség területéhez (125 km 2, a megye területének 4%-a) képest, lakosságszáma nagy, így a népsűrűsége is magas (784 fő/km 2 ), több mint háromszorosa a megyei átlagnak (187 fő/km 2 ). A kistérséget alkotó négy település közötti lakosságszám-megoszlás nem egyenletes. A legnépesebb település a kistérségi központ, Érd (majd Százhalombatta) Tárnok és végül Diósd. Érd megyei jogú város lakossága tehát több mint a kétharmadát, míg a két község, Diósd (8000 fő) és Tárnok (9100 fő) összesen 17%-át adja a kistérség össznépességének. A lakónépesség-változás 7 a Százhalombatta szuburbanizációs folyamatoknak köszönhetően növekedést mutat. Érd Tárnok Diósd % 20% 40% 60% 80% 100% 0-14 év év 60-x év Forrás: KSH, T-star (érdi kistérségi fejlesztési tanács területfejlesztési koncepció) Korösszetételt tekintve Diósd mutatja a legkedvezőbb értékeket a nagyarányú fiatal és középkorúak arányával, a legkedvezőtlenebb értékeket Érd mutatja a kistérségi értékekhez képesti alacsonyabb arányú fiatal, és szélesebb idősebb rétegnek köszönhetően. Az aktív korúak legkedvezőbb arányát Százhalombatta mutatja. A kistérségbe betelepülők többsége fiatal és középkorú, így a születések számának növekedése valószínűsíthető és ennek köszönhetően az is, hogy a korszerkezet kedvező, fiatalos marad hosszú távon is. A 2001-es Népszámlálás alapján a kistérség 93%-a magyar, a kisebbségeken belül legnagyobb arányban a romák (29%), a német (22%) és szlovák (19%) nemzetiségűek képviseltetik magukat. A lakónépességhez viszonyított megoszlásuk azonban csekély, 1% alatti Települési szinten Érd lakosság 1%-át, a kisebbség közel felét (43%) a roma népesség adja, amely kistérségi szinten igen magas arány. A kisebbséghez tartozók között Tárnokon a legjelentősebb nemzeti kisebbség a szlovák (50%), Diósdon pedig a német (35%). Minden településen vannak kisebbségi önkormányzatok. A helyi kulturális életben is megjelenik a nemzetiségi hagyományok ápolása, amely nagyon fontos eszköz az identitástudat megerősítésében, különösen a gyors betelepedési folyamatot is figyelembe véve. A kistérség lakosságának 68%-a vallotta magát egyházhoz tartozónak. Legelterjedtebb, az országos 7 A születések és halálozások különbségéből adódó természetes szaporodásból és a vándorlási különbözetből vezethető le AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 22

23 tendenciához hasonlóan, a római katolikus volt (71%), majd a református (20%) és az evangélikus (3%). Kisebbségi Önkormányzatok Kisebbségi Önkormányzatok az Érdi kistérség településein Érd Százhalombatta Diósd Tárnok cigány, német, horvát, görög, horvát, szerb német szlovák, cigány görög, bolgár, szerb, lengyel Forrás: települési honlapok, 2009., (Érdi Kistérségi Fejlesztési Tanács Területfejlesztési Koncepció) Prognózis, a lakónépesség számának alakulása korcsoportok szerint, Forrás: KSH, T-STAR (Érdi Kistérségi Fejlesztési Tanács Területfejlesztési Koncepció) Az Érdi kistérség népességének gazdasági aktivitása kedvezőtlenebb volt a Pest megyei átlagnál 2001-ig, 2008-re azonban sikerült azt megközelíteni. A foglalkoztatottsági ráta a megyei átlag körüli, és az aktivitási ráta kis mértékben meg is haladta. Az inaktívak és munkanélküliek aránya kis mértékben növekedett. A kistérségi népesség foglalkoztatottjai 2001-ben 66% a szolgáltató szektorban, 33% az szekunder, 1% a primer szektorban dolgozott. A kistérségi átlagnál Tárnokon magasabb volt a mezőgazdaságban dolgozók aránya (2%), Százhalombattán az iparban dolgozók (45%), Diósdon a tercier szektorban foglalkoztatottak aránya (73%) volt magasabb. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 23

24 A kistérségben a településekre általában igaz, hogy a megyei átlagot a képzettség terén meghaladják, amely elsősorban az elmúlt évtizedben a fővárosból kiköltöző, többségében a magasan kvalifikált középosztálybeli családok kitelepedésének köszönhető. A kistérség aktív népességének jelentős a munkavégzéssel összefüggő mobilitása. A lakosság több mint fele ingázik (kivéve Százhalombatta). Az ingázás elsődleges célpontja leginkább Budapest, illetve a környező települések, pl. Budaörs. I.5. A gazdaság vizsgálata I.5.1. Általános gazdaság Az Érdi kistérség könnyen és gyorsan elérhető a nemzetközi úthálózatok mentén, egy európai mértékben is nagy gazdasági-üzlet-szolgáltatási-szellemi központ. Budapest közvetlen közelében fekszik, képzett munkaerővel, telephely-létesítésre alkalmas iparterületekkel és szolgáltatói háttérrel rendelkezik. Mindezen tényezők együttes megléte alapozta meg az Érdi kistérség dinamikus gazdasági fejlődését, ami a különböző adottságoknak és azok különböző mértékű kihasználásának eredményeként nem egyforma intenzitással érintette a kistérség településeit. Több autópálya M7, M0, M6 és a főváros közelségéből adódó közlekedés-földrajzi előnyök megléte megalapozta a térség területhasználati stratégiájának orientációját. A gazdasági területek koncentrációja jellemző e fontos közlekedési útvonalak mentén. Az ipar- és ipari park-fejlesztés Százhalombattán komoly eredményeket hozott, ám a többi település egyenlőre nem tudta megfelelően kihasználni kedvező fekvéséből adódó gazdaságfejlesztési lehetőségeit. A térség iparterület-hasznosításának meghatározó területe a logisztika és a kereskedelem. A nehézipar jelenléte a Dunamenti Erőmű és a MOL Rt. Dunai Finomítójának köszönhetően Százhalombattán meghatározó. A kistérség gazdasági fejlettsége a személyi jövedelemadót képező jövedelem alapján az országos átlag felett van, Pest megyében is kimagaslónak tekinthető, a negyedik legtöbb jövedelemmel rendelkező kistérség. Pest megyében az Érdi kistérség a második legmagasabb az aktivitási ráta. Pest megyében a vállalkozási aktivitás a nyugati agglomerációt magukba foglaló kistérségek esetében kimagasló, melyek közül 2006-ban az Érdi kistérségben regisztrálták a legalacsonyabb értéket (139 vállalkozás/ ezer lakos). A megyei átlagtól (120 vállalkozás/ezer lakos) azonban ez még így is 16%-kal magasabb érték, és meghaladja az országos szintet is (121 vállalkozás/ezer fő). Az Érdi kistérség társas vállalkozásainak 75 %-a szolgáltatás jellegű tevékenységet végez, 24% az iparban, és mindössze 1 % működik a mezőgazdaságban, mely arányok közel azonosak a Pest megyei adatokkal. Az ipar túlsúlya Százhalombattán kiugróan magas. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 24

25 A kistérség négy, legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalata az iparban működik: a százhalombattai Petrolszolg Kft. és Dunamenti Erőmű Zrt., a diósdi Kerox Kft. és az érdi Érd és Térsége Regionális Vízközmű Kft. A kistérség meghatározó nagyvállalata a budapesti székhelyű MOL Zrt. Érden a textilipar, a bőripar, valamint a fa-, papír- és nyomdaipar rendelkezik a legnagyobb kapacitásokkal, illetve meghatározó ágazat még a nyersanyag visszanyerése hulladékból, valamint a bútorgyártás. Százhalombatta a kistérség legjelentősebb nehéziparral rendelkező települése, jellemző ágazatai a villamosenergia ipar, a kőolajipar és fémipar. Itt állítják elő az ország villamos energia felhasználásának 10-14%-át. A kistérség városaiban meghatározó szerepet töltenek be az élelmiszer jellegű kiskereskedelmet folytató hipermarketek (Tesco Százhalombattán és Érden, Spar Érden, Interspar Diósdon) és az elektromos háztartási cikkek nagy- és kiskereskedelme. A mezőgazdaság súlya országos átlag alatti, mely egyrészt a kistérség gazdasági fejlettségére utal, másrészt a terület kertvárosias, agglomerációs jellegére és ezzel összefüggésben a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek alacsony arányának egyaránt betudható. I.5.2. Az érdi kistérség turizmusa Az Érdi kistérségben a kereskedelmi szállásférőhelyek száma 40%-kal csökkent az ezredforduló óta. Érd esetében még nagyobb visszaesés történt, miközben a kistérség másik városában, Százhalombattán ugyanannyival gyarapodott a szálláshelyek száma. Diósdon és Tárnokon nem tartanak nyilván kereskedelmi szálláshelyeket. A kistérségi szállásférőhelyek számának csökkenésével párhuzamosan a Pest megyei szállásférőhelyek esetében is jelentkezik ez a trend, noha jóval kisebb ütemben. A visszaesés globális szinten is megfigyelhető, amely a turizmusban a mennyiségi növekedés helyett egyre inkább a minőségi növekedést tette előtérbe, így az elmúlt években elsősorban az alacsonyabb minőségi színvonalú szálláshelyek szűntek meg, miközben a magasabb minőségi színvonalú szállásférőhelyek száma gyarapodott. Magasabb minőségű szálláshelyek Érden (Thermál Hotel Liget rekreáció, wellness) és Százhalombattán (Hotel Training konferenciák, vállalati tréningek számára) épültek. A többi szálláshely jellemezően 2 és 3 csillagos, amelyek mindössze a környéken folyó építkezéseken dolgozó nagyszámú vendégmunkásnak köszönhetik jó kihasználtságukat. Magánszállások, fogadók és kempingek egészítik ki a szállodai és panzió kínálatot. Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma (db) Tárnok Százhalombatta Diósd Érd Érdi kistérség Pest megye AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 25

26 Magyarország Forrás: KSH T-STAR, Az ezer lakosra jutó vendégek száma a megyei átlaghoz képest igen alacsony, évről-évre ingadozást mutat, amely összefüggésben áll a kistérség gyors népességnövekedésével. Ezer lakosra jutó vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (db) Tárnok Százhalombatta Diósd Érd Érdi kistérség Pest megye Magyarország Forrás: KSH T-STAR, A külföldi vendégek aránya lényeges mutató a turizmus jövedelemtermelése szempontjából, hiszen a külföldi turisták tartózkodási ideje jellemzően hosszabb, és nagyobb költségvetésből gazdálkodnak, ami lényegesen több pénzt juttat a gazdaságba 8. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött, ezer lakosra vetített vendégéjszakák száma a nagyarányú növekedést mutat (kivéve 2007.), hasonló mértékű növekedés jellemzi az országos átlagot is, szemben a megyei, megközelítőleg konstans trenddel. Az ezer lakosra jutó vendéglátóhelyek számának vonatkozásában az Érdi kistérség folyamatosan elmaradt a megyei és az országos adatoktól, amelynek oka a vendégek viszonylagosan alacsony száma, a megfelelő minőségű és mennyiségű szálláshelyek és vendéglátási infrastruktúra hiánya, s az ehhez kapcsolódó marketingtevékenység gyengesége. A kistérség turizmusa elsősorban a helyi és a fővárosi lakosság rekreációs tevékenységeire, a térség üzleti életéhez kapcsolódó hivatásturizmusra, valamint a jelentős tranzitforgalomra épül (ez utóbbinak a kistérség vendéglátóhelyeinek szempontjából van jelentősége). A rekreációs tevékenységek feltételei a kistérségben romlottak, amelynek oka elsősorban az intenzív területhasználattal összefüggésben a zöldfelületek visszaszorulása, valamint a növekvő környezeti ártalmak (zaj-, légszennyezettség). Így az ökoturizmus, vagy a természeti turizmus sokat veszítettek jelentőségükből, miközben nagyobb teret kapnak az aktív tevékenységek (pl. lovaglás, kerékpározás). A jelentős termálvízvagyon (Érd, Százhalombatta) turisztikai hasznosítása nagy lehetőségeket kínál. Leginkább a helyi lakosok és a kistérségben üdülővel rendelkező fővárosiak veszik igénybe a rekreációs szolgáltatásokat. Ám a kistérségi rekreációs kínálat sok esetben nem tud megfelelni a helyi lakossági igényeknek, és így nem versenyképes a turizmus szempontjából. A kerékpározás egyre népszerűbb Budapesten és az agglomerációban egyaránt, művelőik kisebb-nagyobb kerékpártúrákat tesznek a szomszédos térségekbe. A külterületi szakaszok ben az érdi kistérségben a külföldiek aránya 36% volt, míg a megyében 32%. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 26

27 kiépítettsége hiányos; a kiépített kerékpárutak nagy része belterületi kerékpárút, de nem alkotnak hálózatot. A forgalmas közutakon való kerékpározás azonban jelentős baleseti kockázatot jelent. A biztonságos kerékpározás (és a kapcsolódó megőrzők és szolgáltatások) kialakításáig nem lehet számolni a kerékpáros turizmus jelentősebb növekedésével, hiszen a turisztikai attrakciók kerékpárral történő megközelítését lehetővé kell tenni. A hivatásturizmus egyre nagyobb jelentőségre tesz szert, de a színvonalas szolgáltatásokat nyújtó konferenciahelyszínek száma kevés, a vállalatok inkább Budapestre tervezik rendezvényeiket, és a kistérség nem tud profitálni a főváros közelségében lévő üzleti élet kínálta lehetőségekből. Tárnok, Érd MJV és Diósd az egykoron virágzó bortermelés nyomait viseli magán, amelyet többségében elhanyagolt, ám értékes pincesoraik őrzik. A borkultúra felélesztése és a borturizmus fejlesztése kitörési pont lehet. Már jelenleg is vannak kisebb települési események (bornapok, pincefesztivál). A kulturális turizmus Budapest szoros szomszédságában nem számíthat tekintélyes vendégkörre, de a kistérség kulturális öröksége fontos eleme kell, hogy legyen a kistérség turisztikai kínálatának. (Százhalombattán a Matrica Múzeum által működtetett Régészeti Park, a kastélyok, kúriák és múzeumok, a Diósdon a Rádió- és Televíziómúzeum, a kőfejtő, Érden a minaret, a Magyar Földrajzi Múzeum, Ófalu borospincéi; Tárnokon a kőfejtő, stb.). Az attrakciók elszórtan, a településrészek között rejtve találhatók, jelentős részük elhanyagolt, rossz állapotban vagy kihasználatlanul, így vonzerejük jelenleg kicsi. A rendezvények jórészt helyi jelentőségűek, de vannak regionális és országos jelentőségű rendezvények is (Érd MJV Kilométeres utcabál, Százhalombatta sportverseny, Százhalombatta Summerfest), amelyek a rendezvényturizmust a kistérség jelentős turisztikai ágazatává teszik. A turizmus speciális formája a nemzetiségi rokoni látogatások, amelyek a térség sokszínű és értékes kulturális hagyományaiban is tetten érhetőek (sváb, szlovák, szerb). Az Érdi Kistérség szálláskínálata Szálláshely megnevezés Cím Kapacitás (férőhely) Thermál Hotel Liget *** 2030 Érd, Római u Romantika Hotel *** 2030 Érd, Balatoni út Póni Pihenőház 2030 Érd, Tárnoki út Majorka Panzió 2030 Érd, Törökbálinti út Ilka Majori Vendégház 2030 Érd, Selmeczi u Horváth Fogadó 2030 Érd, Diósdi út Flamingó Kemping 2030 Érd, Fürdő u (36 lakókocsi, 3 bungaló) Hotel Training *** 2440 Százhalombatta, Augusztus 20. u Forrás: Ecorys gyűjtés AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 27

28 I.6. Meglévő tervek áttekintése Fiókvizsgálat ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, A kistérségi koncepció nyarán készült el, amelyben egy alapos helyzetelemzést követően részletes program került kidolgozásra. Jelen dokumentumban mindösszesen a főbb állítások és tevékenységek kerülnek bemutatásra, amelyek turisztikai szempontból a kistérség számára meghatározó irányt jelentenek. (Kivonat a dokumentumból) A kistérség jövőképének az alábbit választotta: A főváros kapujában fekvő Érdi kistérség mind földrajzi, mind közlekedési helyzetét kihasználva, fejlett gazdasággal és növekvő népességgel bíró térség, mely a szükségleteket teljes körűen kielégítő intézményi és infrastrukturális rendszerre alapozva lakosságának fenntartható magas életminőséget, a térségben működő vállalkozásoknak és a befektetőknek versenyképes üzleti környezetet nyújt, valamint a Duna-mente természeti és táji potenciáljával hatékonyan élve, rekreációs és idegenforgalmi szerepe is bővül. Így átfogó céljai között külön nevesíti a versenyképes térség létrejöttét, úgy, hogy alakuljon ki a térségi adottságokra alapozó, fenntartható, több lábon álló gazdaság, valamint specifikus célként meghatározza: 3/5. A kistérség idegenforgalma, szabadidő-gazdasága mennyiségi és minőségi tekintetben egyaránt növekedjen, különös tekintettel a Duna-menti térségre; 3/6. Közös marketing révén alakuljon ki és váljon ismertté a kistérség turisztikai arculata. A dokumentum prioritásokat tesz program létrejöttéhez, amelyek mind elősegítik a célok elérését, az alábbiak a megadott intézkedések és tevékenységek megnevezése mellett: II. Közlekedési hálózatok fejlesztése, a szolgáltatások színvonalának emelése II./2. A közforgalmú közlekedés szolgáltatás színvonalának fejlesztése, a kapcsolódó közlekedési módok közötti integráció megteremtése Térségi autóbusz közlekedés színvonalának javítása, elővárosi vasúti ráhordó szerep erősítése Az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése Vízi közlekedés fejlesztése II./3. A kistérségi kerékpárút hálózat fejlesztése A kistérségi kerékpárút hálózat kiépítése Kerékpáros közlekedés kiegészítő infrastrukturális elemeinek kiépítése AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 28

29 III. Intézményi közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének térségi szintű fejlesztése, a működés gazdaságosságának erősítése III./4. A kistérség kulturális és aktív szabadidő-eltöltést szolgáló infrastruktúrájának fejlesztése A kistérség kulturális intézményeinek infrastrukturális és programfejlesztése, összehangolása A kistérség sportlétesítményeinek fejlesztése, összehangolása, kihasználtságvizsgálata IV. Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése IV./5. A kistérség turisztikai potenciáljának tágabb térségbe integrált, értékszemléletű kiaknázása Turisztikai vonzerők és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése Komplex turisztikai programcsomagok kialakítása A turizmusfejlesztésben érdekelt szervezetek és a turisztikai marketing fejlesztése ÉRD, KERÉKPÁROS KONCEPCIÓ, Az Érdi Kerékpáros Koncepció, Fejlesztési javaslatok Érd M.J.V. kerékpárosbaráttá tételéhez című dokumentum 2008-ban a Magyar Kerékpárosklub Tekergő Kerékpáros Egyesület által készült el. Az anyag régiós szemlélettel készült, tartalmazza a kapcsolódási pontokat a környező településekkel. Az elmúlt évek kerékpár-úthálózat fejlesztései: 2007., elkészült az EuroVelo 6 útvonalának (a Dunamenti kerékpárútnak ) érdi szakaszai, Budapest XXII. ker. városhatártól Érd Ófaluig, majd tovább Érd-Ófalutól Százhalombattáig; 2008-ban a városközpont-rehabilitációs pályázat részeként elkészültek a Budai úti kétoldali kerékpársáv tervei. A városban nagy tömegközlekedéssel lefedetlen területek vannak, ahol az ott lakok jellemzően gyalogolnak, vagy személygépjárműbe ülnek, amely területekről költséghatékony alternatívaként szoba kerülhet a kerékpáros közlekedés. Az alsórendű úthálózaton a kerékpárosok ma is jelen vannak. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 29

30 Forrás: vonatkozó dokumentum Érd térségi kerékpáros kapcsolatai is hiányosak, amely elsősorban a (kerékpáros) turizmus szempontjából hátrány: Százhalombatta fele az említett EuroVelo szakasz jelent kapcsolatot; Budapest (Nagytétény) felé szinten az EuroVelo jelenthet kapcsolatot, ugyanakkor a budapesti szakasz meg nem készült el, így funkcióját nem tölti be; Diósd fele az említett kerékpárút szakasz használható, de Diósdon valószínűleg nem építhető tovább; Tárnok, Torokbalint, Biatorbágy, Sóskút fele kiépített kerékpáros infrastrukturális elemek nincsenek. A térségi kapcsolatok hiánya elsősorban a Velencei-tó irányába hiányzik, hiszen a nagy közúti forgalmú, kerékpáros szempontból veszélyes 7. sz. főútnak nincs igazan alternatív útvonala. Évente két alkalommal helyi kerékpáros rendezvény (Érd Körbe) járul hozzá a kerékpározás népszerűsítéséhez. A résztvevők száma ugrásszerűen növekedni kezdett az elmúlt években. Cél: A szabadidős/turisztikai kerékpározás: nagyobb területre kiterjedő helyváltoztatás, célja a pihenés, vagy a pihenés területének elérése, gyakorisága heti vagy havi néhány alkalom, egyéni vagy csoportos, jellemző igény az egymás mellett kerékpározás. A turisztikai célú kerékpározásnak önálló, zavartalan, így a közúti forgalomtól a lehetséges legnagyobb mértékben elválasztott útvonalakra van szüksége. Belterületen a helyi közlekedésnek kijelölt útvonalak használhatók, azonban a kerékpáros turizmus szempontjából nagy jelentősége van a megfelelő térségi kapcsolatoknak is ennek megfelelően az Érden belüli útvonalak AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 30

31 továbbvezetése, külső kapcsolatok megteremtése érdekében a külterületeken, illetve a szomszédos települések területén új útvonalak építésére van szükség. A szabadidős kerékpározás: helyi vagy térségi, utóbbiban megjelennek a nagyobb távolságú utazások (kerékpáros túrák). Ófalu Városközpont tengely kapcsolja össze Érd-Ófalut, és ezáltal az EuroVelo útvonalat is a városközponttal. Javasolt vonalvezetése: Szántó utca Fő utca Felső utca Alsó utca A Szántó utcán táblázásra és forgalomcsillapításra van szükség. A Fő utcától kerékpársáv, védősáv, esetleg önálló kerékpárút építése javasolt a központig, megfelelő táblázással. Javasolt továbbá kijelölni/kiépíteni a Duna-parttal kapcsolatot teremtő útvonalakat (pl. Molnár utca, Csónak utca), a Duna-part rendezése mellett. A város távolabbi részeiből elsősorban a Városközpont Ófalu tengelyen lehetne ezt a területet megközelíteni, javasoljuk ugyanakkor Érdliget felől is megvalósítani egy közvetlen kapcsolatot, ami történhet pl. a Sulák-patak ill. a Bara-patak mentén. Térségi kapcsolatok, turisztikai kerékpáros útvonalak: hosszú távú cél, hogy a térség települései között kerékpárral biztonságosan közlekedhető útvonalak jöjjenek létre, melyek egyaránt szolgálják a közlekedés célú és a szabadidős kerékpározást egyaránt. Térségi kialakítandó kapcsolatok: Érd Törökbálint Érd Diósd Érd Budapest Érd Százhalombatta Érd Tárnok( Velencei-tó) Érd-alsó vasútállomás kerékpáros szolgáltató központtá alakítása Kerékpáros pihenőhelyek (10-15 km), az EuroVelo mentén min. 5 pihenőhelyet javasolt (Beliczay-szigeten a Duna parton, a Minaretnél, a II. Lajos emlékműnél, a Téglagyári területnél és a Magasparton) AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 31

32 A szolgáltatási kör ezeken a helyeken így alakul (esővédő, ill. árnyékoló létesítmény; asztalok, padok; kerékpártároló hely; ivóvíz vételező hely; szeméttárolók) A térkép elkészülése jó alapja lehet aztán egy helyi Tourinform iroda kialakításának. Oktatás jellegű feladatok: a biztonságos közlekedésre nevelést kell céloznia (az általános és a speciálisan kerékpáros közlekedési ismeretek egyaránt fontosak). Különböző motivációjú csoport számára javasolt információs füzet kiadását: Érd kerékpárral (általános kerékpáros információk, úticélok, tárolási és közlekedési ajánlások, kombinált közlekedés lehetőségei) Turisztikai kiadvány (turisztikai célpontok, útvonalak, pihenőhelyek, kerékpárosbarát szolgáltatók) Tömegrendezvények, személyes kapcsolatok Célzott kampányok (pl. Bringázz a Suliba! ) KRESZ-park létrehozása (magán források bevonása) TÁRNOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, Tárnok településének fő fejlesztési irányai a következők a turisztika vonatkozásában: a környezet természeti és tájképi értékeinek, a település jellegzetes, hagyományt őrző szerkezetének, beépítésének, egyedi épített értékeinek védelme, minőségének javítása, a településkép formálása, a település arculatának kialakítása; a helyi adottságokat kiaknázó gazdasági struktúra kialakítása a munkahelyek megőrzésével és új munkahelyek teremtésével, figyelembe véve a lakosság megélhetését, ellátását biztosító gazdasági érdekeket; az idegenforgalom, turizmus kiemelt fejlesztése, az arra alkalmas természeti adottságok hasznosításával; a település lakosságmegtartó képességének javítása, az identitás-tudat erősítése, egyúttal mérsékelt népességnövekedés elérése; a lakosság fizikai, szellemi és lelki igényeinek kielégítése, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a korlátozott képességűek igényeire, az oktatás, a sport, a szabadidő, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségeire. Területi elvek közül a turisztikai vonatkozások az alábbiak: természetközeli állapot megtartása, a fenntarthatóság elve mellett; tekintettel kell lenni a környezet-, és a természetvédelmére; környezeti állapotok javítása, a meglévő településrészek identitását, összetartozását, integrálását a beépítés jellegzetességeinek megtartása; őshonos környezet megteremtése; AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 32

33 A koncepció részletes tematikus célkitűzései az alábbiak a turisztikai irányra vonatkozóan: Természeti vonatkozás a környezet védelme, természeti kincsekkel történő észszerű gazdálkodás, az erőforrások kíméletes hasznosítása; a természetes környezet, a tájképi értékek természetközeli állapotának megőrzése, a természeti értékek megóvása; az értékes növény és állat populációk védelme az erdőterületek növelése, minőségi javítása, az erdőgazdasági, környezetvédelmi, szociális és üdülési célú fejlesztésére alkalmas területeinek kijelölése; az ökoturizmus elterjesztése során a természet megújuló képességének fennmaradásának biztosítása; szelektív hulladékgyűjtés és elhelyezés; Épített környezeti vonatkozás a természeti és az épített környezet harmóniájának megteremtése; rendezett, esztétikus település-központ, alközpont, rendezvények céljára is alkalmas kialakítása; sportolási és szabadidős lehetőségek bővítése; a település egyedi arculatának, hangulatának, az épített környezet védendő értékeinek megőrzése; a településkép esztétikus formálása, közterületek zöldfelületi fejlesztése, parkosítása, kivilágítása, gyalogos és kerékpárutak kialakítása, egységes, esztétikus utcabútorok, ivókutak, szobrok létesítése; a szőlőhegyi pincesorok előtti térszerkezet megtartása, továbbfejlesztése. Közlekedési vonatkozás a település kerékpárút-hálózatának kiépítése, a megyei kerékpárút-hálózathoz csatlakozva; gyalogos túraútvonalak, pihenőhelyek kiépítése; túralovaglásra alkalmas útvonal kijelölése; az elővárosi vasút integrációjának elősegítése; új buszmegállók kialakítása. Gazdasági vonatkozás a borturizmus minőségi fejlesztése vendéglátóhelyek kialakításával, a helyben megtermelt biotermékek, tájjellegű ételek kínálatával, színvonalas szálláshely szolgáltatással; AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 33

34 magas színvonalú állandó borkiállítás, és értékesítés céljára egyedi idegenforgalmi látványosság kialakítása (szőlőfeldolgozás, borpalackozás bemutatása turistacsoportok részére); a Szőlőhegyen kialakult pincerendszer meglévő adottságainak kiaknázása (alternatív lehetőségek (pl. filmipar) feltárásával, gazdasági eszközök segítségével); a helyi biogazdálkodás komplex feltételrendszereinek megteremtése, a biotermékek, gyógynövények, erdei termékek gyűjtésének, termesztésének megszervezése; kereskedelmi-és üzlethálózat, kisipari szolgáltatások bővítése; lovas turista bázis létesítése a turisztikai szolgáltatások bővítése érdekében, valamint lovas túra útvonalak kialakítása (pl. kempinggel is); téli sportok lehetőségeinek feltárása. Humán tényezőkkel kapcsolatos vonatkozás identitástudat, művelődés, helyi értékvédelmet végző társadalmi, szakmai közösségek, szervezetek tevékenységének, szerveződésének segítése, a helyi hagyományőrző rendezvények szervezésének, lebonyolításának segítése; turisztikai egyesületek megalakulásának segítése a vendégkör bővítése érdekében, komplex marketingtevékenység megteremtése, a település turisztikai kínálatának megismertetése érdekében; a kulturális örökség ápolása; a sportlétesítményekben programszervezés; régi tevékenységek bemutatása, oktatása (pl. szövés, fonás, hímzés, fafaragás, kosárfonás, kenyérsütés, stb.) állandó helytörténeti kiállítással; a falusi vendégfogadás kínálatának bemutatása, propagálása; közös turisztikai programok kidolgozása a hasonló turisztikai termékkínálattal rendelkező szomszédos településekkel. DIÓSD TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁS, (vonatkozó turisztikai hivatkozás) Tervkészítési feladatok Tanulmányterv készítése az épített környezet helyi értékvédelméről és a védelem módjának meghatározásáról. Kezelési és fenntartási útmutató készítése a helyi védettségű természetvédelmi területekre. Turisztikai fejlesztési koncepció készítése. Jogalkotási feladatok Helyi értékvédelem (művi és természeti értékvédelem) Természeti területek és egyedi tájértékek jegyzéke Közterületek (utak, terek, zöldfelületek) használata, fenntartása AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 34

35 Terven szereplő beavatkozások Kerékpárút építése Törökbálint Érd (Székesfehérvár irányban) a központot érintően Összefogás Diósdért c. Program ( Diósd töretlen fejlődéséért c. Polgármesteri- és az Összefogás Önökkel Diósdért c. programok felhasználásával) (Vonatkozó turisztikai hivatkozás) Élhető környezet és emberbarát közlekedés célkitűzései: a gyalogos, kerékpáros közlekedés feltételeinek bővítése, tanösvényt kialakítása a védett erdős területeken, régi boros- és gomba pincék helyrehozatala, turisztikai- és néprajzi érdekesség céljából A kultúra, oktatás és nevelés területek célkitűzés: A közösségi érzés megszilárdítását a hagyományok megőrzésével, közös rendezvények, közös munkák, ünnepek megfelelő időben és módon történő színvonalas megrendezése DIÓSD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT CIKLUSPROGRAMJA, (vonatkozó turisztikai hivatkozás) Az önkormányzat önként vállalt feladatai között szerepel: helytörténeti emlékek gyűjtése és gondozása, a helyi építési és természeti értékek védelme, a helyi műemlékvédelem támogatása, helyi önszerveződő karitatív alapítványok, kulturális-, közbiztonsági-, szabadidős-, és sportszervezetek támogatása, értékes közösségi programok fenntartása (Szent Gellért hét, Tavaszköszöntő, falusi disznóvágás ünnepe, Törökbálinttal együttműködve a Nemzetközi Fúvósfesztivál, mikulás hétvége, Május 1. családi Nap ), hangsúly fektetése a hagyományápolásra, helyreállított kőbánya területének közművelődési feladatellátása, további funkcióbővítése (közösségi rendezvények), a volt Homokbánya területén közpark kialakítása, egy alkotóklub létrehozása a helyi képzőművészet támogatása érdekében, Diósd kiemelt értékei a mészkőbánya, a kaptárkövek, a kápolnakert, az Ófalu és egyes magántulajdonban lévő pincék megőrzése, amelyek őrzik Diósd természeti és társadalmi értékeit, a rendeletekben megfogalmazott objektumok védelmének biztosítása (szükség szerint a helyreállításhoz, felújításhoz önkormányzati forrás nyújtása). AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 35

36 DIÓSD HOSSZÚ TÁVÚ FEJLESZTÉSI PROGRAMJA, DIÓSD PROGRAM, (2007.) - (vonatkozó turisztikai hivatkozás, kivonat) Váltás-orientált fejlesztési stratégia komplex stratégiává való összedolgozása a turizmus-fejlesztés, amely a Budafok-Tétény Érd Százhalombatta tengelyre épül; más, szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó turisztikai tevékenységek fejlesztése (szabadidő és kiránduló turizmus); a még meglévő építészeti emlékek, hagyományos utcaképek megőrzése, régi épületek közösségi célú átalakítást kísérő felújításával a vonzerő növelése és az itt élők helyi kötődésének erősítése. Diósd és környezete fejlesztésének prioritásai, intézkedései Prioritások: A Duna folyam kínálta turisztikai lehetőségekhez való kapcsolódás. Az épített és természeti környezet állapotának javítása. A rekreációs és zöldfelületi ellátottság javítása, a sportlétesítmények fejlesztése. Intézkedések Rekreációs, idegenforgalmi területek kijelölése, az ehhez szükséges elsősorban közhasználatú létesítmények megvalósíthatóságának elősegítése. A települési értékmegőrzési, értékfejlesztési, tevékenység erősítése. Fejlesztési Programok Településkép A központ rehabilitációja, megújítása a fejlesztési stratégia középpontjában áll. A meghatározó súlyú és megfelelő kereskedelmi, igazgatási-hivatali, kulturális-művelődési - funkciókkal bíró központ megvalósítása az alprogram célkitűzése. Célja Indoklása Tevékenység helye Kedvezményezettek Közreműködő szervezetek Célcsoport A beruházás átfogó célja Diósd központjának megújítása, vonzó környezet kialakítása. Diósdnak nincs egy egységes, az egész településre kiható, meghatározó súlyú központja. Diósd központ Önkormányzat Önkormányzat, vállalkozások A település és vonzáskörzete lakossága, valamint a vállalkozások. Sportberuházás Verseny- és szabadidősport létesítése Diósdon c. alprogram része a lakosság egészségét, közérzetét, elégedettségét biztosító kezdeményezésnek. Célja Diósd sport- és kulturális életének fellendítése. Indoklása A település jelenleg nem rendelkezik a különböző sportrendezvények befogadására, valamint a tömegsport igényeinek is megfelelő, multifunkcionális sportlétesítménnyel. Tevékenység helye Diósd Kedvezményezettek Önkormányzat Közreműködő szervezetek Hitelintézet Célcsoport A város lakossága, a térségi településeken élők, sportolók. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 36

37 Turisztikai és kulturális beruházások, Budapesttől - Százhalombattáig Gyöngyszemek a Duna mentén turisztikai és kulturális Alprogram fejlesztések Budapesttől Százhalombattáig (a Nagytétényi Kastélymúzeumtól a Százhalombattai Régészeti Parkig) Célja a Duna menti turisztikai és kulturális Értékek Közvetlen, megjelenésbeli és funkcionális fejlesztése, a térség települései természeti és épített értékeinek bemutatása. Indoklása A Dél-Budakörnyéki térség turisztikai programjában fogalmazódott meg az a törekvés, miszerint a területnek egy olyan turisztikai-kulturális vezértermékre lenne szüksége, amely a térségnek idegenforgalmi vonzerő karaktert ad, és ez által jól azonosítható a Közép-Magyarországi régió turisztikai piacán. Ez a vezértermék csalogatná a térségbe a régió kirándulóit, a Budapestre látogató külföldi turistákat, mely kedvezőbb látogatottsági feltételeket teremtene a térség egyéb látványosságai számára is. Tevékenység helye Budapest, XXII. ker. Nagytétényi Kastélymúzeum és környezetének fejlesztése, zöldterület és vendéglátó egységek bővítése. Érd: Érd Ófalu kulturális és természeti örökségének hasznosítására épülő turisztikai lehetőségek kiaknázása, Minaret felújítása, környezetében török kori állandó bemutató kialakítása, Termál Hotel környezetének rendezése (parkolók, járdák felújítása, zöldfelület rendezés), Természet közeli helyek turizmusba kapcsolása: programok, információs táblák, rekreációs övezetek, Sírhalmok: feltárások, látogathatóság fejlesztése, Vízi megközelítés fejlesztése. Százhalombatta: Régészeti park tartalmi fejlesztése, kiszolgáló épületének megépítése, környezetének rendezése (pl. parkolók, zöldfelület), Duna part: római kori tábor kialakítása, vízi sportcentrum kialakítása. Diósd: Rekultivált kőfejtő kulturális- és szabadidő orientáltságú fejlesztése. Kedvezményezettek Térségi Önkormányzatok Közreműködő szervezetek Illetékes környezetvédelmi- természetvédelmi és vízügyi hatóságok. Célcsoport A térség lakossága, az ide látogató vendégek. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 37

38 VALLUM POTENTIAE CAMPONA PROGRAM, Budafok-Tétény-Érd-Százhalombatta, Duna-menti területeinek Fejlesztési Programja, A három önkormányzat több mint 20 km hosszú Duna-parti szakasszal rendelkezik, amely kedvező természeti adottságainak köszönhetően jó lehetőségeket kínál a fejlesztésre, amelyek megvalósulása során kiemelt fontosságú feladat a kapcsolódó területek és projektek történő komplex, egymásra épülő fejlesztése. Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület fejlesztési céljai turisztikai vonatkozása: A városkép, műemlékek, helyi épített értékek megóvása, rekonstrukciója. Központi területek fejlesztése, sétáló utca kialakítása. A kerület közterületeinek rendbetétele, játszóterek, Duna-part rendezése. Környezetvédelmi problémák mérséklése. A kulturális tradícióra épülő idegenforgalom fejlődésének elősegítése. A sportolási és egészség megőrzési feltételek javítása. Rekreációs, idegenforgalmi területek kijelölése, az ehhez szükséges elsősorban közhasználatú létesítmények megvalósíthatóságának elősegítése. A meglévő védett területek (Háros-sziget, Kisháros-sziget, Tétényi-fennsík) botanikai és zoológiai értékeinek hosszú távú megőrzése. A Duna árterének és partjának rehabilitációja. A szigetszerű természeti értékek fennmaradásának biztosítása a szomszédos területek fejlesztésével és zöldfelületi hálózatba történő integrálásával Érd Az érdi Duna-part és az Óváros turisztikai fejlesztése Tanösvény kialakítása a Beliczay-szigeten Duna gyöngyszemei kerékpárút-fejlesztés Hajóállomás létesítése a volt Téglagyár előtti partszakaszon Motorcsónak- és jachtkikötő létesítése a Beliczay-sziget külső peremén Érd-Ófalu pincerendszerének hasznosítása Természetvédelmi területek megóvása Érden Környezeti nevelés fejlesztése a városban; iskolán kívüli nevelés Százhalombatta Téglagyári völgy rekultivációja: elhagyott bányaterület természeti és régészeti értékek közvetlen szomszédságában helyezkedik el, ahol kibányászott agyag révén instabil AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 38

39 meredek falak jöttek létre. Az agyagfal instabilitásával kapcsolatos teendők meghatározása és rekultiválása szükséges Természetvédelmi tanösvények: a halmok és a sánchegy történelmi, régészeti és természeti értékeinek bemutatása, összekötve a NATURA 2000 program Duna mentén húzott 50 m-es sávjával. A területen létesítendő tanösvények mellett bicikli és gyalogos utak, parkolók, pihenőhelyek kialakítására lenne szükség Régészeti Park fogadóépülete és egyéb fejlesztései: a fogadóépület régészeti konferenciákra alkalmas helyként a környezetben lévő feltárások európai jelentőségű régészeti kutatási és oktatási bázisává fejlődhetne Parkerdő program: a megfelelő városstruktúra érdekében a lakóövezettel érintkező szántók felvásárlásával parkerdő létesítése. Termálvíz feltárási program: a föld alatt lévő gyógyító erejű, melegvíz kivételi helyek feltárása. Fontos a kerékpárút a Duna-parti kiépítése, így közvetlen kapcsolat alakul ki a vízparttal, valamint a tervezett rekreációs, turisztikai és idegenforgalmi célokat is szolgáló Duna-parti terület szerves részévé válik. Érd TSzT-ben szereplő kerékpárút Nagytétény felől a Duna-menti védőgáton éri el Érd közigazgatási területét, majd védőgáton halad Ófalu központjáig, majd a Mély úton kapaszkodik fel a Kakukk-hegyre. Itt a halomsírokat érintve, a Sánc-hegy mögött elhaladva éri el Százhalombatta területét. A dunai hajó-forgalom felélesztése fontos. Érd településszerkezeti terve a Molnár utca végén jelölte ki egy személyszállító hajóállomás helyét. Javaslatok: Személyszállító hajók (sétahajók, menetrendszerűen közlekedő hajók) kikötésére alkalmas hely építhető ki Budafok-Tétény területén a meglévő felújításával, Érden (a településszerkezeti tervnek megfelelően) a Molnár utca végén, Százhalombattán a Téglagyári völgyben, továbbá Százhalombatta-Dunafüreden a meglévő felújításával. Kishajókikötő működik Budapest XXII. kerületben a Hárosi öböl bejáratánál, új kikötő létesíthető a volt katonai terület Duna-parti részén, Érden a Beliczay-sziget északi részén, a Sulák patak torkolatánál, Százhalombattán az Ófalu északi részén. Sportolási célú kikötő építésére, Nagytétény központja melletti parti sávon van lehetőség, Százhalombattán Dunafüredtől délre, a római tábor térségében a meglévő csónakház felújításával nyílik lehetőség. Komphajó-kikötő működik jelenleg is Százhalombatta Óvárosa és a Csepel-szigeti Tököl között, melynek megtartása indokolt. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 39

40 Tárnok túraútvonalak és tanösvények tanulmányterve - kivonat ben Tárnok a tét program keretében turisztikai felmérés és tanulmánytervek készültek, amelyek a település természetes és épített környezetét bemutatva, azokat felhasználva komplex útvonalak (tanösvényeket, turista útvonalakat) terveit hozta létre. A tanulmányterveket a melléklet tartalmazza. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 40

41 I.7. Kistérségi SWOT analízis ERŐSSÉGEK kiváló közlekedés-földrajzi adottságok megfelelő közúti-vasúti közlekedési hálózat az aktív népesség foglalkoztatottsági aránya magas kedvező a népesség képzettségi struktúrája országos szinten a legnagyobb létszámú és vásárlóerejű piac középpontjában fekszik (Budapest és agglomerációja) kedvező vállalkozási környezet jelentős zöldterületek, természeti értékek találhatók a térségben, melyek potenciális turisztikai helyszínek lehetnek a Duna mentén turisztikai célú fejlesztési területek (Érd-Ófalu, sziget) a kulturális turizmus alapját képező épített környezeti értékek (minaret, stb.) érdekes, egyedi és sok lehetőséget rejtő helyszínek (kőbányák) A formálódó rendezvényturizmus LEHETŐSÉGEK a települések meglévő kulturális programjainak továbbfejlesztése az egyes helyszínek fejlesztése, karbantartása összehangolt térségi kínálat megteremtése (helyszín- és programkínálat) EU források az elővárosi vasút fejlesztése az ingázás minőségi feltételeit megteremti, a közúti forgalom nagyságát csökkenti (+ ráhordó hálózat és parkolás) Budapest közelsége biztosítja a gazdaság fejlődéséhez szükséges tudásbázist, humán tőkét és üzleti infrastruktúrát Magyarország legjelentősebb turisztikai célterülete mellett kiegészítő, természetközeli rekreációs turisztikai kínálat kiépítése minőségi kínálatteremtés a növekvő rekreációs igény kielégítésére (budapestiek, a hazai és a külföldi üzletemberek) jelentős termálvízvagyon (rekreációs és gyógyturizmus; Érd, Százhalombatta,) Duna-menti európai kerékpárút-hálózat közös Duna Program (vízi személy- és áruszállítás) GYENGESÉGEK kihasználatlan dunai kapcsolat; kiépítetlen a vízi közlekedés kikötői infrastruktúrája a kvalifikált lakosság a fővárosba ingázik nem helyben hasznosul a tudás, alvótelepülések szennyvíz- és felszíni vízelvezetési problémák; a közlekedésben a főváros-centrikusság dominál közösségi terek, kulturális kikapcsolódásra alkalmas helyek hiánya; helyi identitás hiánya. a kistérségi turizmust kiszolgáló hálózat hiánya (attrakciók, szálláshelyek, iránymutatás, információk) a védett és bemutatható elemek kiépítetlensége a közlekedési és ipari eredetű környezetterhelés rontja a rekreációs tevékenységek és a természetközeli turisztikai ágazatok fejlesztésének feltételeit a nem összehangolt települési fejlesztések nem kívánt versenyhelyzetet teremtenek térségi szinten VESZÉLYEK öncélú közlekedésfejlesztés esetén a növekvő tranzit- és célforgalom összes káros hatása a kistérséget terheli egyoldalúvá vált térségi gazdaság: csak kereskedelmi és logisztikai tevékenységet folytató nemzetközi nagybefektetők jelenléte Budapest közvetlen szomszédságában fekszik, Magyarország legjelentősebb turisztikai célterülete mellett elszívó hatás ipari, gazdasági célú telephelyek, lakóterületek térnyerése gyengítheti a turisztikai lehetőségeket árvizek jelenléte gazdasági válság hatásai csökkenő fizetőképesség, vállalkozói kedv AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 41

42 I.8. Helyszín-alkalmassági mátrix ÉRD TÁRNOK DIÓSD Történelmi múlt Őskor, római kor, török kor maradványai Őskor, római kor, török kor idején szlovák lakosság jelenléte Épített értékek országos védelem Helyi védelem, egyéb Wimpffen-kúria (Magyar Földrajzi Múzeum), Kutyavár, gótikus vadászkastély romjai, török kori minaret, katolikus plébániaház és templom, Ófalu fogadalmi kápolna és kőkereszt. Sinka-kastély alatt és mellett található középkori pincerendszer, Sugár út és a Mély út mentén található pincék, Kálvária kápolna a Kálvária-dombon, Batthyány Fülöp Kereszt, Szent Sebestyén Kápolna. kastélyrom, római út, kénes vizű közkifolyó Természeti értékek Natura 2000 területek Földvár, Sánchegy és környéke, kaptárkövek, idős tölgy, Czaba-kert, Berza-kert, Fudoklia-völgy, Magas-part és Százhalmok Nepomuki Szent János-szobor, római katolikus templom, Szent Rókus-kápolna Kőbánya, szőlőhegyi pincék Horgász-tó és környéke, Benta-patak, Öreghegy, Szőlőhegyi erdő Nemzetiségi Délszláv, horvát Német, szlovák Német Elhelyezkedés, megközelítés Kiváló autópálya és vasúti kapcsolat Lehetőség Duna vízi közlekedés, kerékpáros hálózat kialakítása Lakosság Magasan kvalifikált, ingázó népesség. Sok fiatal. Kiváló vasúti kapcsolat, közeli autópálya kapcsolat Lehetőség a kerékpáros hálózat kialakítására. Kedvező korösszetételű, ingázó népesség Központi rész lakossága idősödő Őskor, római kor, török kor idején szerb és német lakosság jelenléte Szt. Gellért-kápolna, Nepomuki Szt. Jánosszobor, Rádió és Televíziómúzeum Rk. Templom, Tájház (Ófalu), Szt. Flórián szobor, községháza, közösségi ház, Rádióállomás Kőfejtő Natura 2000 területek Kaptár-kövek, római barlang, fennsík karsztgyep Jó - közeli autópálya kapcsolat Lehetőség kerékpáros hálózat kialakítása Magasan kvalifikált, kedvező korösszetételű, ingázó népesség. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 42

43 Infrastruktúra A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége a többi közműhöz képest jelentősen elmaradt, fejlesztésre szorul. Alacsony a pormentesített közutak aránya. Köztéri hulladékgyűjtők hiánya. Gazdaság- turizmus Identitásfejlesztés! Rekreációs turizmus fejlesztése sziget területe, tanösvény Százhalombattával, termálvíz-fejlesztés, lovaglás. Kerékpáros és vízi turizmus EuroVelo és Duna vonalán lévő fejlesztések kiaknázása. Hivatásturizmus - kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése. Borturizmus pincék fejlesztése. Kulturális és rendezvényturizmus: Szapáry-kastély pincerendszere potenciális kilátó és bemutató helyszínné válhat; minaret. Környezeti hatások Az Ófalu és a Duna-mente nyugodt, falusi hangulatot ad. Az ártéri erdő faállományában jelenleg nagy mennyiségű nyárfa található, amely allergia-szezonban erősen szennyez. A felszíni vízelvezetés komoly probléma. Köztéri hulladékgyűjtők hiánya. Rekreációs turizmus fejlesztése halastó és Benta-patak menti terület fejlesztése. Kereskedelmi szálláshelyek létesítése. Borturizmus pincék fejlesztése. Kulturális és rendezvényturizmus: a kőfejtő koncert- és színházteremként való hasznosítása Nyugodt, értékekkel teli településközpont jelenléte Az Öreghegy feltáró úthálózata rendkívül keskeny, a terület rendezetlen, pincék változatos állagúak Illegális hulladéklerakók. Megfelelő kiépítettségű és állapotú. Köztéri hulladékgyűjtők hiánya. Kereskedelmi szálláshelyek létesítése. Kulturális és rendezvényturizmus (a kőfejtő hasznosítása; potenciális rendezvényhelyszín; a múzeum és kertje bemutatása és további hasznosítása) Múzeum és kertje szabadon nem látogatható. A kőfejtő környezete rendkívül beépített a potenciális rendezvényhelyszín zavaró lehet az itt élők számára AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 43

44 I.9. Keresleti körülmények, prognózisok A TURIZMUS, MINT RENDSZER A turizmus 9 mint olyan, önmagában nem létezik, hanem egy komplex társadalmi jelenség. A turizmus rendszere magában foglalja egyrészről a keresletet jelentő turistát (ezáltal a küldő területeket), valamint másrészről a kínálatot megtestesítő turisztikai szektort (vagyis magát a turisztikai desztinációt). A magas minőségű turisztikai kiszolgálás iránti igény folyamatosan nő, az elvárások is folyamatosan bővülnek. Amíg a korábbi évtizedekben a kastély-, vár- és múzeumlátogatás jelentette a kulturális élménycsomagot, mára ebbe a körbe beletartoznak a különböző fesztiválok, a gasztronómia, a vallási utak és zarándoklatok, stb. Az egyre növekvő elvárások mellett, illetve ezzel a folyamattal párhuzamosan az egyes elemek tartalma is megváltozott. Korábban egy egy látványosság megtekintése passzív tevékenység volt, vagyis a látogató megnézte a kiállított tárgyakat, majd a szükséges háttérinformációt ő maga kutatta fel (akár egy útikönyvből, akár saját korábbi ismeretei alapján). A látogató azonban most már nem elégszik meg a kiállított tárgyak ily módon való bemutatásával, mivel ő maga is aktív részese kíván lenni a bemutatónak: meg akarja érinteni, ki akarja próbálni, bele akarja élni magát az adott korba/helyzetbe, ugyanakkor az információt is helyben akarja megkapni. Ahhoz, hogy ez az elvárás maradéktalanul teljesülhessen, a kiállított tárgyakat animálni, interpretálni kell. Az interpretálás azonban nem állhat meg egy vagy több bemutatási eszköznél, hanem folyamatként kell kezelni. Vagyis az interpretáció feladata 10 : ismeretek átadása/oktatás, szórakoztatás, bemutatás/kiállítás, informálás, élményekkel való gazdagítás. A TURIZMUS POTENCIÁLIS FAJTÁJI A kulturális turizmus legátfogóbb megközelítésben olyan turisztikai termék, amelynek központi eleme a turista legszélesebben értelmezett intellektuális igényeit kielégítő vonzerő. A kulturális turizmus iránt növekvő igény olyan keresletet feltételez, amely az átlagnál műveltebb, esetenként magasabb egzisztenciájú és rendszeresen vesz részt kulturális 9 A turizmus lényege a személyek élményszerzéssel párosuló környezetváltozása, amelynek során szolgáltatások igénybevételére kerül sor (Michalkó G, 2001) 10 Knudson, 1995; Forrás: Puczkó-Rátz: Az attrakciótól az élményig. 44

45 rendezvényeken. Ez a kínálat megtalálható a szűkebb térségi környezetben és a metropolisz-térben egyaránt. A másik igen lényeges keresleti szegmenst azok a turisták alkotják, akik nem kulturális céllal keresik fel a térséget, de ha ott helyben programot találnak, ők is több időt fognak eltölteni a térségben. Szűkebb értelemben a kulturális turizmus olyan kulturális motivációval történő utazás, mint például a műemlékek és örökséghelyszínek felkeresése, a fesztiválokon való részvétel, a kiállítás-, múzeum-, színház- vagy koncertlátogatás, a tanulmányút vagy a zarándoklat. A fenti két megközelítésből kiindulva a kulturális turizmus tehát olyan turisztikai termék, amelynek fejlesztése gyakorlatilag minden desztináció számára lehetséges alternatíva, a siker azaz a kívánt látogatottság, bevétel és életminőség elérése azonban számos tényező függvénye. A kulturális turizmus, mint támogatott prioritás szerepel nemzetközi összehasonlításokban. Egy 11 EU tagországban készített felmérés szerint az utazások 25 %-a kulturális motivációjú, ennek 65%-a múzeumokra, 40 %-a a kulturális örökség területére, 30%-a galériákra, míg 12%-a fesztiválokra vonatkozik. A színvonalas kulturális kínálatra napjainkban, nemzetközi viszonylatban is egyre erősebb kereslet mutatkozik, mivel a fogyasztói szokások átalakulásával fokozatosan a komplex turisztikai termékek kerülnek előtérbe. A nemzetközi turisztikai trendek továbbá az élményszerzés, a felfedezés és az örökség értékek közös fejlesztéseként kialakított vonzerők jelentőségét mutatják. Sokan a pihenésre szánt idő egy részét is szívesen áldozzák a hobbijukra, másokat pedig az ismeretlen izgalma ejt rabul, ezért olyan tevékenységgel szeretnék tartalmasabbá tenni üdülésüket, amely mást kínál, mint a munkájuk, a mindennapi életük. Az aktív pihenés úgy teszi lehetővé a kikapcsolódást, hogy közben addig ismeretlen világot tár elénk. Nemcsak a természetet fedezhetjük fel általa, nemcsak a világ rejtett zugait, hanem önmagunkat is, képességeinket, nyitottságunkat az újra, a szépre, a megszokottól eltérő életmódra. Vízi turizmus A vízi sport mára divatos lett. A csónakázás, kajak-kenu, vízibiciklizés, szörfözés, jet-ski, vízisízés nemcsak egészséges időtöltés, hanem azt is lehetővé teszi, hogy egyedül legyünk a természettel, az elemekkel. Ma már egyre kevesebben érik be azzal, hogy csupán gyönyörködnek a folyókban, tavakban, szeretnék kipróbálni erejüket, ügyességüket is a vízen. Lovas turizmus A lovassport szerelmesei számára legvonzóbb a tereplovaglás. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 45

46 Kerékpáros turizmus A kerékpározás ma reneszánszát éli. Nemcsak szép élményeket adó, hanem de egészséges időtöltés is. A kerékpáron ülőt hívja a természet, az országútról nem látható növények és állatok, erdők, természeti értékek és építészeti különlegességek - számukra a táj rejtett szépségeit is feltárja: ha kedve van, megáll, ismerkedik a tájjal, az emberekkel, a műemlékekkel; ha a gyorsabb haladást választja, akkor is lényegesen többet lát, és ismer meg egy-egy tájból, vidékből, mintha autóval vagy vonattal utazna. Gyalogtúrák, természetjárás Gyalogosan kelnek útra, akiket egy-egy tájegység jellegzetes, őshonos állat- és növényvilága érdekel. Az ökoturizmus hívei jól tudják, hogy gyalogosan készíthetők a legjobb természetfotók, végezhetők a legpontosabb megfigyelések. Gyalogolni jó! - írta riportregénye címéül Móricz Zsigmond is. Outdoor sportok A szabadban űzhető sportok mind népszerűbbek és a nemzetközi trendek szerint további felfutás várható e téren. Ezek a sportok nem csupán nagyszerű szabadidő tevékenységet kínálnak, hanem fejlesztik az ember kitartását, tűrőképességét, toleranciáját. A nem havas, hegyi sportok közül itt releváns lehet: nordic walking (északi gyaloglás), sziklamászás, sport-és kalandtúrák, GPS-túrák, paintball, íjászat, kötélpályák, stb. A turizmus rendszere és környezete Társadalmi környezet Kulturális környezet Politikai környezet utazás Kereslet, azaz maga a turista marketing Kínálat Természeti környezet Gazdasági környezet Technológiai környezet AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 46

47 NEMZETKÖZI TRENDEK ÉS FELMÉRÉSEK A keresleti oldal trendje A turizmus és a szabadidős célú fejlesztések kapcsán néhány általános, a fogyasztói szokásokkal összefüggő tényezőt kell figyelembe venni. Jellemző, hogy a szektorban a fogyasztók folyamatosan változtatják pihenési és szabadidős szokásaikat, amely a meghatározó trendek, a vásárlóerő növekedése vagy csökkenése, illetve külső vagy belső politikai tényezők függvényében alakul. A kereslet szegmentálása többféle módon történhet. Az egyik legcélravezetőbb eljárás az életciklusok vizsgálata, hiszen az alábbi nyolc korcsoportba, kisebb-nagyobb eltérésekkel mindenki beilleszthető. Mindegyik csoportnak megvannak a sajátságos jellemzői, amelyek egyedi igényekkel párosulnak. A cél az, hogy meghatározzuk az igényeket, feltérképezzük a jelenlegi (kiindulási) állapotot és ehhez igazítsuk a jövőbeli fejlesztéseket. Gyerekek ÉLETCIKLUS FLYER Tinédzser DINK Fiatal felnőtt Fiatal pár Fiatal pár kisgyermekkel Növekvő család Középkorú pár, felnőtt, különélő gyerekkel Idős SZÜKSÉGLET Új élmények, gyerekek társasága, szülői segítség Új élmények, izgalom, státusz, függetlenség, aktivitás Új élmények, aktivitás Új élmények, romantika Bababarát szolgáltatások Takarékosság, élmény a család minden tagjának Újra felfedezés élménye, passzív részvétel Passzív részvétel, társaság, könnyű megközelíthetőség Az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) szerint, 2006-ban a 14 évnél idősebb magyar lakosság 35%-a vett részt legalább egy alkalommal négy napnál hosszabb ideig tartó szabadidős utazáson. Ez a mutató Lengyelországban 33%, a Baltikumban 18 26%, Romániában pedig még ennél is kevesebb (17%) volt, ugyanakkor Csehországban 52%, Szlovéniában 60% és egyes nyugat-európai országokban pedig még ennél is magasabb volt. A 14 évesnél idősebb magyar lakosság 4,3 millió utazást tett meg, amely négy- vagy annál több napos szabadidős belföldi utazás. A hasonló lakónépességű országok közül Csehország 5 millió, Portugália 2,9 millió utazásról számolt be. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 47

48 ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI KERESLETI TRENDEK A turisztikai szektort nagyban befolyásolja az adott ország gazdasági helyzete, amelyet az alábbi táblázat szemléltet Magyarország éves GDP-növekedését mutatva óta folyamatos a visszaesés, 2009-ben jelentősen csökkent az ország gazdasága. A fellendülés csak lassan indul be, szignifikáns GDP-növekedés csak 2012-től várható GDP-növekedés (%) 104,1 104,2 104, ,1 101,1 100, Forrás: MNB, Ecorys becslés (2009, 2010, 2011) A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban 2008-ban a beruházások értéke 58,4 milliárd forintot tett ki, volumenét tekintve 10,9%-kal többet, mint az előző évben, miközben a nemzetgazdaság egészét 3%-os visszaesés jellemezte. Az ágazat beruházásainak aránya 2006-tól folyamatosan emelkedett, és 2008-ban meghaladta az 1,2%-ot. Főbb belföldi turisztikai indikátorok Az utazások főbb jellemzői Egynapos utazáson résztvevők aránya 72% 63% Többnapos utazáson résztvevők aránya 61% 58% ebből: csak belföldre 62% 58% csak külföldre 19% 17% belföldre és külföldre 19% 25% A többnapos utazások legfontosabb úti céljai Balaton, Budapest Közép- Dunavidék, Dél-Dunántúl Utazások hossza 4,78 éjszaka 3,42 éjszaka Egy utazás költsége/fő/nap forint forint Főutazások legfontosabb úti céljai Balaton, Észak-Alföld, Budapest Közép-Dunavidék Főutazások hossza 6,36 éjszaka 4,96 éjszaka Egy főutazás költsége/fő/nap forint forint Forrás: Magyar Turizmus Zrt. Balaton, Észak- Magyarország, Budapest Közép-Dunavidék Balaton, Észak- Magyarország, Budapest Közép-Dunavidék Az áremelkedés általában magasabb volt a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatások körében, 2008-ban 7% és 8 % között ingadozott, amint az alábbi grafikon (2005 és 2008 között fogyasztói árak alakulása) is jól szemléltet, de mint látszik, 2008-ban erős esésnek indult. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 48

49 A turizmusból való kimaradás okai leggyakrabban anyagi (42%), illetve egészségügyi problémák (23%). Az anyagiak utazást korlátozó körülményére az Alföldön, illetve az Észak- Magyarországon lakók hivatkoztak az átlagosnál gyakrabban ban a magyar lakosság alig egynegyede vett részt hétvégi (víkend) típusú utazáson, amely során 1 3 éjszakát töltenek távol állandó lakóhelyüktől, tartós utazást csupán a lakosság egyötöde tett. Az utazás legalább egyik formájában így együttesen 36%-uk vett részt, tehát a népesség kétharmada teljesen kimaradt a szabadidős utazás élményeiből. Forrás: KSH, Jelentősek a regionális különbségek. A gazdasági fejlettség tekintetében előnyösebb helyzetben lévő főváros és a Dunántúl népessége turisztikai szempontból aktívabb, a keleti országrészekből viszont kevesebben, ritkábban, rövidebb időre és közelebbi célpontokra utaztak. Forrás: Magyar Turizmus Zrt. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 49

50 A Közép-Magyarországi Régió a legnépszerűbb célrégió (amit az alábbi grafikon is jól szemléltet) így országos viszonylatban a főváros környezetében lévő kisebb települések nem lehetnek versenytársaik Budapestnek. Így a Budapest vonzáskörzetében található, az agglomerációban található települések, mint turisztikai célpontok jellemzően a főváros lakossága által látogatottak. Az Érdi kistérségben is a mai napig jellemző az üdülőtelkek nagy száma. Ezek egy része folyamatosan alakul át állandó lakhellyé, de nagyobb hányaduk továbbra is üdülőként, hétvégi házként használt. A kistérség lakosai és az üdülési célból idelátogató népesség (jellemzően fővárosi) az elsődleges célcsoportjai a kistérség turisztikai látványosságainak, elsősorban a természeti, másodsorban az épített környezet értékei megtekintése és a kulturális programokon való részvétel. Az 1-3 éjszakás utak során eltöltött idő turisztikai célrégió szerint, Forrás: Magyar Turizmus Zrt. A főváros közelsége és a települések szuburbanizációs jellege, valamint régiós szintű turisztikai látványosságok híján a kistérség jelenleg nem tartozik a turisztikai célpontok közé. Kitörési pontok: a természet közeli helyek vonzóbbá tétele, az egy-kétnapos kiránduló turizmus feltételeinek megteremtése, valamint kulturális programok szervezése. Ezzel egyidejűleg elengedhetetlen a térségmarketing; a meglévő és a fejlesztés alatt álló kínálat hirdetése, népszerűsítése, egy összehangolt térségi kapcsolatrendszer bemutatása; a térség felhelyezése Magyarország turisztikai mental mapjére. PROGNÓZIS A legtöbb európai ország turizmusának teljesítménye romlott az első negyedévben, Közép- Kelet-Európát pedig kiemelt mértékben sújtotta a válság az (ETC) tanulmánya 11 szerint. Lengyelország, Románia, Csehország, Litvánia, Oroszország és Magyarország kétszámjegyű visszaeséssel kellett, hogy szembenézzen. 11 European Travel Commission (ETC) jelentése az európai turizmus 2009 második negyedévéről AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 50

51 Az elkövetkező években is folytatódni látszik a szuburbanizáció. Igaz, lassuló mértékben, de növekedni fog a lakosságszám az agglomerációs kistérségekben. A kitelepülő és helyi gyökerekkel rendelkező lakosság egyaránt igényli a helyi kulturális és természet közeli kikapcsolódási lehetőségeket. Az e téren tett helyi szintű fejlesztési elképzelések is igazolják, hogy ezek az intézkedések szükségesek. A magyar turisztikai szektorban a várakozások szerint az egy utazásra jutó költés rövidtávon várhatóan csökken, ugyanakkor jobb piaci pozíciót foglalhatnak el az egyedi ajánlatok, és jelentősebb szerepe lesz az ár-érték aránynak, ami tovább erősítheti a térség pozícióját versenyhelyzetben egy megfelelő, jól kidolgozott komplex programcsomaggal. Az idegenforgalmat érintő közép- és hosszabb távú hatások között számolni kell a nyugdíjkorhatár emelésével, valamint a gazdasági válság miatti munkaerőpiaci bizonytalanság elhúzódása esetén a kereslet csökkenésével. A belföldi turizmusra építő vendéglátóhelyeket és a szállodákat hátrányosan érintik a 2010-től esedékes adóváltoztatások. A béreket terhelő adók és járulékok csökkenése mellett az üdülési csekk valamint a meleg étkezési juttatás megadóztatása miatt forgalomcsökkenésre lehet számítani, a szálláshelyeket terhelő forgalmi adó emelése pedig veszélyes árversenybe kényszerítheti a szolgáltatókat. A közeljövőben tehát a fent említett többnyire negatív hatások érvényesülhetnek, ám hosszútávon mindenképpen megtérülnek a minőségi környezetbe invesztált és a turisztikai fejlesztések. A jövőben várható trendek szerint azonban a gazdasági mélypontot követő fellendülési szakaszban a turizmus élénkülésével lehet számolni, ami megnövelheti a kisebb méretű tematikus szállodák iránti keresletet. I.10. Értékválasztás és iránymutatások A térség- és településfejlesztés során elsősorban az embert és a térség működését kell a középpontba állítani, ahhoz, hogy a megfelelő, és mindenki számára érthető és szerethető környezet jöhessen létre, a végfelhasználó megfelelő kiszolgálása érdekében a helyi lehetőségek és korlátozások figyelembevétele mellett. A másik fontos elem, hogy a fizikai környezet átalakítása akkor lesz/lehet sikeres, hosszútávon fenntartható és működőképes, ha a fejlesztés során végig széleskörű társadalmi részvétel biztosított a kitalálás, a tervezés és a megvalósítás során. A közösségi tervezés metodikájának egyik lényeges eleme továbbá, hogy még a tervkészítés folyamatában felszínre hozza, kibeszélhetővé teszi az egyes szereplők, potenciális résztvevők között esetlegesen felmerülő konfliktusokat, lehetőséget nyújt a megvalósítás későbbi fejlesztéspolitikai és értékválasztási kockázatainak csökkentésére is. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 51

52 I A közösség mozgósítása A legfontosabb elem a fejlesztésben érintett vagy érdekelt csoportok számára az átláthatóság és a nyomon követés biztosítása, amely a kiválasztott és megvalósításra szánt projekteket legitimizálja. Partnerségépítés: A közösség bevonásával elérendő cél rögzítése és a célkitűzésnek megfelelő szervezeti és kommunikációs rendszer meghatározása, amihez szükséges önkormányzati és nem önkormányzati szereplők megkeresése és bevonása a tervezésbe, valamint a folyamatos tájékoztatás és visszacsatolás rendszerének meghatározása. Tájékoztatás, megjelenések a helyi médiában: rendszeres és ütemezett tájékoztató cikkek megjelentetése a helyi lapokban, panelbeszélgetés a helyi TV-ben, az önkormányzat hivatalos honlapján. Civil portál / vendégforgalmi honlap létrehozása: egy új honlap beindítása, amely lehetőséget biztosít egy valódi kétoldalú kommunikáció lefolytatásához a fejlesztésben érintettekkel és érdekeltekkel. I Identitásépítés Az agglomerációs települések lakossága a szuburbanizációs trendeknek megfelelően erősen növekszik. Az új betelepülők körében a helyi identitás ismerete, elfogadása és hozzá való kapcsolódása nélkül a társadalmi elidegenedés jelei tapasztalhatók, velük szemben pedig esetenként ellenérzések az őslakosok körében. Ezért javasolt olyan programok szervezése, amelyek során a helyi lakosság megismeri lakóhelye múltját és jelenét, és közben megismeri a települési identitást is. Ilyen akció lehet a fotópályázat, amely egyrészről identitásépítő erővel bír, hiszen az ilyen jellegű kezdeményezések gerince a helyi értékek megragadása és népszerűsítése. A pályázat nyertes fotói jó alapanyagként felhasználhatóak a települési kiadványok tervezésénél is. Valamint a tervparádé, amely a potenciális helyszínre készült korábbi tervek, elképzelések bemutatása, összevetése, illetve az esetleges ütközések feltérképezése érdekében gondolatébresztő beszélgetés, vitafórum lefolytatása, szakértők és a tervek készítőinek bevonásával. Az identitásépítés kiemelt feladata e térségben az idegenforgalmi célkitűzésekkel összefüggésben a térség- és településmarketing, azaz a helyi imázs, arculat meglévő és új, eddig nem közismert elemeinek kifelé történő hirdetése, a településről kialakult összkép megváltoztatása, árnyalása. E nélkül a helyi lakosok identitásépítése és a külső kommunikáció nélkül nem lehet sikeres egy bármilyen jól kidolgozott kistérségi vendégforgalmi kínálat. Mindezt szolgálhatja az egységes megjelenés (közös arculat, egységes kiadványrendszer), az eseménymarketing, közös rendezvénynaptár, stb. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 52

53 I Programalkotás, tervezés I. Igényfelmérés, programalkotás megalapozása Tematikus műhelybeszélgetések során lehetőség van Kerekasztal-beszélgetések lefolytatására, amely során a helyi civil szervezetek, gazdasági szereplők (igény szerint személyes interjú nagyvállalkozók), képviselőtestület, oktatási intézmények és egyházak igényfelmérése és tájékoztatása történik meg. Firka Party: a tervezési területre vonatkozó ötletek elképzelések nyilvános megvitatása, helyi kreatív alkotók (építészek, képzőművészek, grafikusok) bevonásával interaktív játék, amelyben a laikusok elképzelései össze lehet vetni a szakmai javaslatokkal, a bevont szakemberek segítenek az ötletek megjelenítésében és feldolgozásában. Szakmai és kulturális rendezvény: A helyszín adottságaira és értékeire épülő kulturális és identitáserősítő egész napos rendezvény. Az ilyen jellegű családi rendezvényeken széleskörű szakmai és identitáserősítő tevékenységeket lehet folytatni a szórakoztató kulturális és interaktív programok mellett. II. Programalkotás során figyelembe veendő elemek A történelmi hagyományokon és meglévő művi és természeti értéken alapuló fejlesztések kialakítása; A felhagyott vagy kiüresedett területek újrahasznosítása, új funkcióval való megtöltése az új, még beépítetlen területek beépítésével szemben (bányaterületek, pince, pincerendszer, téglagyár, stb.); A természet közeli állapotot megtartó turizmus előnyben részesítése a nagymértékű tömegturizmussal szemben (a meglévő helyi lakosság kedvező életkörülményeinek megtartása); A közúti, vasúti, kerékpáros és vízi közlekedés át/kialakítása, összehangolása; A térségben lévő fejlesztések területi szinergiájának megfelelő, egymást erősítő projektek támogatása; Helyi igények kielégítése mellette a térség előnyeit kihasználva komplex turisztikai csomag kidolgozása a cél (a magyar turisztikai szektorban az egy utazásra jutó költés rövidtávon várhatóan csökken, ugyanakkor jobb piaci pozíciót foglalhatnak el az egyedi ajánlatok, és jelentősebb szerepe lesz az ár-érték aránynak, ami tovább erősítheti a térség pozícióját versenyhelyzetben egy megfelelő, jól kidolgozott komplex programcsomaggal); Jelentős, de rendkívül alulhasznosított a Duna menti területek, amelyek jelentős turisztikai potenciállal és az ingázó forgalom szállítási lehetőségeivel rendelkeznek (Érd Ófalu téglagyár) (Duna-part hasznosításának egyik első lehetősége lehet a Budapest AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 53

54 Vigadó tér és Százhalombatta közötti, menetrendszerinti személyhajó forgalom megindítása); A kistérség egységes és sikeres marketingjéhez elengedhetetlen egy jól kitalált és kidolgozott arculat, valamint a települési elemek, amelyek jelentősebb vonzerővel bírhatnak (portfolió, kiadvány, turisztikai térképek) A turizmus kistérségi szervezeti hátterét meg kell erősíteni (turisztikai szakreferens, Tourinform iroda létrehozása) az érintett szervezetekkel való szoros kapcsolattartás mellett (helyi turisztikai szolgáltatók, vállalkozók, non profit szervezetek közös fóruma, amely segítené az önkormányzati fejlesztések létrejöttét). III. Rendezvények, eseménymarketing Rendezvények: interaktív társadalmasítás (információszolgáltatás és közvélemény-kutatás) akció lebonyolítás a térségben megrendezett lakossági eseményeken ahol lehetőség nyílik interaktív beszélgetésekre, és installációk segítségével társadalmasítást/népszerűsítést lehet elérni. A potenciális fejlesztés vonatkozásában végzett társadalmasítási programra nyitó rendezvényét a leghatékonyabb, ha egy olyan lakossági eseményre kerül rászervezésre, amely a települési lakosságát amúgy is megmozgatja. Rendszeres események, rendezvények a kistérségben Település Programok Helyszín Érd első fesztivál, 2 napos zenei fesztivál Ercsi út sportpálya Érd Tavaszi Szőlővirágünnep és Nemzetiségi Fesztivál Ófalu Érd Szüreti Mulatság pincesor Érd érdi napok, kilométeres utcabál több helyszín Érd több program Szepes Gyula Művelődési Központ Érd Táncfesztivál Szepes Gyula Művelődési Központ Érd kilométeres utcabál több helyszín Tárnok nyitott pincék, szüreti hét, Orbán nap Öreghegy Tárnok Erzsébet-bál, Katalin-bál, Szlovák- bál Művelődési Ház Tárnok nyári napok több helyszín Tárnok Krvatacska Tárnok Úrnapi körmenet, virágszőnyeggel Tárnok főutca Tárnok búcsú októberben Tárnok főutca Tárnok Mikulásünnep a tárnoki Mikulás ösvénye Művelődési Ház Tárnok Republic koncert (százhalombattai Summerfesthez kapcsolódva) kőfejtő Diósd Szent Gellért hét több helyszín Diósd Nemzetközi Folklór Fesztivál Szent István tér Diósd Diósdi Majális kőbánya Diósd hagyományőrző disznótor AMK- Általános Művelődési Központ Diósd Dec. 21. Fény ünnepe, nap-tűz mágia felsőkőbánya AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 54

55 Az egységes arculatrendszer és identitáserősítő kiadvány olyan elemek, amelyek a komplex turisztikai csomag kiajánlását és beazonosítását segítik elő. Ajánlott a kistérség nem hivatali/adminisztrációs felületein és eseményein használható egységes identitáserősítő arculat (logó, névjegy stb.) és kiadványrendszer megtervezése és kivitelezése. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 55

56 MELLÉKLET AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 56

57 ÉRD Települési értékek és adottságok Az érdi minaret 12 Érd Ófaluban, a Duna árvédelmi töltésétől nem messze, a római hadiút nyomvonala mellett a Mecset utcában emelkedik a török világ letűnt emlékét idéző, XVII. században épült dzsámi minaretje. A műemlékként számon tartott török torony az érdiek büszkesége, hiszen minaretet városunkon kívül Magyarországon csak Egerben és Pécsen láthatunk. A dzsámi építési idejét sokáig XVI. századinak vélték abból kiindulván, hogy Érd Hamza székesfehérvári bég ( ) tulajdona volt az esztendőkben. Magyarország régészeti topográfiája részletesen beszámol a lelőhelyen közötti években Fehér Géza régész által vezetett ásatás eredményeiről, amely szerint a török imahely egyértelműen a XVII. században épült a már XVI. sz-ban létező palánkvár kibővített területén. A palánkvár észak-déli irányú kiterjedése a feltárás szerint 147 m hosszú lehetett. Az alapfalak feltárása során felszínre kerültek teve és bivaly csontok, színes cserepek, bőrzacskók, szelencék. A régészeti ásatás eredményeit alapul véve készítette el Ferenczy Károly építész 1970-ben a csonka torony helyreállítási terveit a dzsámi befoglaló méreteit (10x11 m ) jelző díszburkolattal, valamint a Mekka felé tájolt Mihráb fülke vasbeton imitációjával. A dzsámi sarkait villanyoszlopok jelzik. A minaret hiányzó részeinek pótlására az eredetitől szándékosan eltérő anyagot ( vasbetont ) használtak, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, melyek az eredeti és melyek a kiegészített részek. A műemlék helyreállítása a Velencei Carta szellemének megfelelően történt. Azt a környezetet, amelyben az érdi dzsámit építették, XVI.-XVII. sz.-i feljegyzésekből, vázlatos térképekről ismerjük. Az érdi palánkvár első említése 1569-ből ismert. Musztafa budai pasa Miksa királynak tett panaszában említi, hogy "...Az tataiak alá jüttenek, Hamza bég parkanniatul 700 ökröket ragattanak el..." A sokat idézett török utazó, Evlia Cselebi 1663-ban járt Érden, Ercsi felől érkezvén a következőket jegyezte föl a palánkvárról: "Innen északi irányban menve négy óráig Hamza bég palánkvára jutottunk. Ezt Szulejmán Kán parancsára Simontornya várának bégje, Hamza bég építette. Miután Zerin oglu ezt felégette, Iszmail pasa, budai vezír, mikor meghallotta, hogy a nagyvezír győri hadjáratra fog jönni, a rájákat és népeket összegyűjtvén, újból felépítette. Parancsnoka, háromszáz katonája van. A várban húsz deszkatetejű ház és egy dzsámi van. " Egy másik, ugyancsak 1663-ban készült, Ottendorf Henrik nevű osztrák utazótól származó beszámolóból idézve a következőket ismerhetjük meg a palánkvárról és környékéről.: "Hamsevee (Hamza bég) Budától háromórányira fekszik a Duna partján. Igen silány négyszegű alkotmány: minden szögletén félkörű, cölöpökből készült erődítményekkel és sárral tapasztott, fonott kerítéssel van ellátva. Röviddel ezelőtt építették fel újra, mert Souches tábornok három évvel ezelőtt a régi palánkot a faluval együtt felégette. Ez a falu a palánk mellett kelet és dél felől fekszik, s még alig épült fel újra. Néhány lakója van, s ezek legnagyobbrészt rácok. A faluban egy helyen régi, romba dőlt sok évvel ezelőtt lerombolt templom maradványai állnak. A Dunából kisebb mocsár ágazik ki, mely a palánkon innen kissé előre nyomul..." Ottendorf Henrik katonai szemszögből mérte fel a palánkot s a dzsámiról egy szót sem ejt július 21.-én Lotharingiai Károly fővezér döntő csapást mért az Érden állomásozó török seregre. A csatát J. Waldtmann és U. Kraus: "Csata Érd mellett 1684-ben c. rézkarcában örökítette meg 1696-ban. 12 Forrás: AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 57

58 A csonka török tornyot már a múlt században is számon tartották, s mint ritka műemléket többen lerajzolták. Az egyik legszebb ábrázolást Varsányi János mérnök készítette 1847-ben, amelyet az Akadémiai Értesítőben adtak közre. A 23 m magas érdi minaret a magyarországi török tornyok között zömökségével tűnik ki. Törzse 12 szög alaprajzú. Körerkélyéhez 53 db változó magasságú kicsorbult csigalépcső vezet fel. A lépcső megvilágítását a torony falába épített résnyi nyílások biztosítják. A Mekka felé tájolt felső ajtón át kilépve csodálatos panoráma nyílik Ófalura, a Dunára és a Beliczayszigetre, amelyet a régi oklevelek csak érdi szigetként emlegetnek. Az érdi minaret sokszögű testét nem hangsúlyozták kannelurákkal, éleit emelték csak ki, s a körerkély párkány alatti felületét fordított szív alakú motívumokkal díszítették ben Érd Város Önkormányzata a török kori emlék konzerválása céljára pályázati úton, a Nemzeti és Kulturális Örökség Minisztériumától anyagi támogatást nyert, amelynek felhasználásával elkészült a minaret külső kőkonzerválási munkája. A restaurálást Módy Péter és Konkoly György okleveles kőszobrász restaurátorok végezték. A kőfelület tisztításakor a körerkély alatti díszítésnél vörös színű festésnyomokat találtak a faragványok negatív felületein. A díszítőfestést a minaret konzerválása során rekonstruálták a restaurátorok. A török torony belső terének és lépcsőjének, továbbá környezetének helyreállítása még várat magára, megfelelő anyagi fedezet biztosítása esetén valósulhat csak meg. A teljes felújításig a minaret megtekintésekor fokozott elővigyázatosság szükséges, mert a kicsorbult lépcsőfokok a sötét belső térben balesetveszélyesek, ezért az emlék csak korlátozott számban látogatható egyidejűleg. Halomsírok (Százhalombatta-Érd) 13 A bronzkorban földvárrá alakított magaslati telepet a koravaskori betelepülők É-ÉNY felől magas sánccal erősítették meg. Az ún. Hallstatt kultúra népe előkelőinek hamvait a magaslati telepek mellett halmok alá temette, az egyszerű embereket urnában elföldelte. Az Érd-battai Sánchegytől NY-DNY-ra, mintegy 50 hektáron található a Dunántúl egyik legnagyobb sírszámú halomsíros temetője. A szántóföldeken, gyümölcsösökben, zártkertekben emelkedő halmok a földvárba vezető utak mentén épültek, nagy része mára régészeti és természeti védelmet élvez. A környezetükből feltűnően kiemelkedő halom-sírokat, a "százhalmokat" elsőnek Anonymus említi Gestájának 47. Fejezetében. Kézai krónikája alapján sokáig a hunok temetkezőhelyeinek hitték ezeket a halmokat, s kutatásuk is e hit jegyében indult meg a múlt században ben Varsányi János mérnök 122 halmot mért fel, manapság sírt lehet felismerni a terepen. A halmok modern, szakszerű kutatása Holport Ágnes nevéhez fűződik, aki 8 halomsírt tárt fel a temető déli részén. Mindegyik halom alatt égetéses temetkezés található az őskori járószinten, szórt-hamvasan vagy urnában, kőborítással vagy sírépítményben. A megmaradt kalcinált csontokból az antropológusok következtetni tudnak az elhunyt korára és nemére. Fantasztikus építészeti emlék került elő az között folytatott ásatáson a 115. sz. nagy halom alatt, mely a temető legdélibb sírja. A behordott forró máglyamaradványoknak köszönhetően meglepően jó állapotú tölgyfából épített, boronafalas szerkezetű fapadlós sírkamrát tártak fel. A kamrához tölcséresen szélesedő folyosó csatlakozott, ide szórták a középkorú férfi hamvait. A sírkamrát a boronafal végéig rézsútos kő-felhordással támasztották meg, majd a sírépítményt földdel takarták be. A halom kerülete megközelítően kör alakú, átmérője 28,8 m, eredeti magassága 6 m körüli volt, az ásatás kezdetekor 3,6 m. Százhalombatta Város Önkormányzata és a "Matrica " Múzeum úgy döntött, hogy a halmot eredeti formájában a helyszínen konzerválva és kiegészítve mutatja be a látogatóknak. 13 Forrás: VALLUM POTENTIAE PROGRAM, Budafok-Tétény-Érd-Százhalombatta Duna-menti területeinek fejlesztési programja, az alábbi további idézett részek is ugyaninnen AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 58

59 A rekonstruált 115.sz. halomsíron kívül mintegy 5 hektár területen az Önkormányzat, a Múzeum és a Százhalom Alapítvány Régészeti Parkot létesített. Itt a legépebb öt nagy halom található. A temető déli szélén sövénykerítéssel elkerített részen bronzkori és vaskori házrekonstrukciók, melléképületek, kemencék épülnek folyamatosan - érzékeltetve az őskori élet színterét. A bronzkorban és vaskorban honos fás és lágyszárú növények visszatelepítésével hiteles környezeti rekonstrukció készül. A százhalombattai Régészeti Park Magyarország első őskori szabadtéri múzeuma, s mint ilyen, egyedülálló kezdeményezés. A park nemcsak idegenforgalmi látványosság, hanem oktatási és környezeti-kísérleti régészeti oktatóbázis is. A Régészeti Parkhoz kapcsolódó területen az önkormányzat parkerdő létesítését tervezi, sokféle hasznosítási lehetőséggel: erdei iskola, erdei tábor (különösen sérült gyermekek részére), rekreációs központ, kirándulóhely tűzrakókkal, sétányokkal, nyári vendéglővel, hagyományos parasztgazdaság haszonállatainak és a környék szabadon élő állatainak bemutatóhelye, stb. Az elképzelések szerint a Régészeti Park olyan fogadóépülettel is bővül, amely régészeti kutatások, konferenciák és a kulturált vendégfogadás feltételeit biztosítja. Római limes-út (Aquincum-Intercisa) (Forrás: VALLUM POTENTIAE PROGRAM, Budafok-Tétény-Érd-Százhalombatta Duna-menti területeinek fejlesztési programja, 2006.) A római limesút az egész középkorban használatban volt, s pl. Ercsi és Adony között a 6.sz. fő közlekedési út ma is annak nyomvonalát követi. A kutatásokból és a légi fényképek elemzéseiből vált ismertté a limesút százhalombattai szakasza: az Érd határától dél felé haladó dűlőút közelében, a halmok mellett, az Óvárosba bevezető műútig terjedő útszakasz jó állapotban maradt ránk. Onnan az Erőmű területén nyomon lehetett követni a Benta-patakig, tovább délre Dunafüred északi széléig, itt az út a vicus militaris-on és a táboron haladt keresztül. Halomsír modell a múzeumban Római híd a Benta-patakon A limesút és a határ védelmét őrtornyok biztosították. A tábor területén előkerült egy burgus /őrtorony/ építési felirata 185-ből, Commodus császár idejéből. Az 1960-as években a limesút mellett egy víz-mosásban 10 római mérföldkő került elő, mind-egyiket a Nemzeti Múzeumba szállították. Az 1,5-2,5 m magas oszlopszerű kövek feliratai az állító császár nevét és címeit AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 59

60 tartalmazzák, s a felírat végén feltüntették a mérföldtávolságot a legközelebbi fontosabb helységtől. A római limes-út érdi szakasza (Mély út) különösen figyelemre méltó. Az út jelenlegi kőburkolatának korát illetően nagyon sokáig megoszlottak a vélemények. Egyesek római korinak tartották a burkolatot, a Régészeti topográfia viszont újkorinak becsülte ben a Magyar Nemzeti Múzeum régészei feltárták a Mély út szerkezetét, és kiderült hogy a burkolat nem a római korból származik. Erre a tényre a kövek alól előkerült leletek, és az út keresztmetszeti jellegzetességei utaltak, megtalálták az út két oldalán, mára már betemetődött vízelvezető árkokat. Az ófalusi idős lakók visszaemlékezései szerint között készült az út jelenlegi kőburkolata, vagy az azelőtt is létező javítása. A mészkő burkolatú, 4 méter széles, faragott szegélykövekkel határolt út érdekessége még, hogy vízelvezetését rendhagyó módon az úttengely menti középső vízelvezető csatornával oldották meg, melyet a domborzati viszonyok tettek indokolttá. (a római műutak többnyire domború kialakításúak, a vízelvezetés az út mindkét oldalán, kiépített árkokban történt, szélességük 5-10 m volt.) Százhalombatta egyik érdekes építészeti emléke a Benta-patakon átívelő híd, melyet a hagyomány római korinak tart. Valószínű azonban, hogy a XVIII. században építették, s nevét a közelében húzódó római kori útról kapta. Szent Mihály római katolikus templom (műemlék) A Szent Mihály arkangyal kegyeibe ajánlott római katolikus templom szentélye és hajójának falai már a XV. században álltak. A török időkben a templomot lőporraktárnak használták, majd a XVII. században felrobbantották. A falak nem pusztultak el teljesen, 1703-ban Illésházy Valburga segítségével a templom hajóját újra beboltozták. A templomot 1723-ban áldották meg, belső díszítése, felszerelése, oltárai a XVIII. sz. közepén mondhatók a leggazdagabbnak. Illésházy János kegyúr bőkezűségéből épült fel a templom órapárkányos tornya 1774-ben, amelyben 5 harang hangja hívta a híveket. Ezt megelőzően harangok csak a templom előtti haranglábon függtek. A templom körül 1793-ig temető volt, amelyet ma is látható kőfalú kerítés vett körül. Az uradalmi magtár (granarium) közelében lévő domboldalon jelölték ki a temető helyét, ahol az első temetésre január 22-én került sor. A templom körüli temetkezést Mária Terézia rendelettel tiltotta be. Szent Mihály templom 1846-ban Rajzok a plébániáról 1846-ban AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 60

61 1885-ben nagy felújításokat kezdeményezett Sina Simon báró leánya Wimpfen Anasztázia (született: Sina Anasztázia). Elrendelte a hajó és a torony megerősítését, az öt harang egyikének újraöntését, s a többi átalakítását. A helyreállítási munkákat befejezően ünnepélyes keretek között október 5-én újra felszentelték a templomot. Római katolikus plébánia (műemlék) A műemlékként nyilvántartott Molnár utcai barokk plébánia földszinti része Szapáry Péter zálogbirtokossága idején épült 1686 és 1695 között. Molnár utcai r.k. plébánia A téglalap alaprajzú magas lábazati kialakítású egyemeletes épület utcai homlokzatán mindkét szinten négy kőkeretes ablak, a szintek között vízszintes osztósáv látható. Ereszpárkánya homorú. Oromfalairól két kisméretű félköríves padlásszellőző ablakot láthatunk. Hódfarkú cseréppel fedett teteje csonkakontyos kialakítású. Legutóbbi helyreállítása során eltérő színnel jelölték az épület két építési periódusát. A földszinti helyiségekben a XVII. sz. végére jellemző korabarokk fiókboltozatok figyelhetők meg. A plébániaépület alaprajzi beosztása gyakorlatilag teljes mértékben megőrizte korabeli kialakítását a múlt század közepi épületfelmérés minden helyisége ma is azonosítható. Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália fogadalmi kápolna "A kápolna a budai út felé, a régi római út és a török mecset mellett 1734-ben épült, a nagy pestis alkalmával Szent Rosalia és Fábián Sebestyén tiszteletére, a község által tartatik fel egy haranggal van ellátva, mely harang St Rochus és Szent Kereszt tiszteletére van szentelve." Szt. Sebestyén, Szt. Rókus és Szt. Rozália fogadalmi kápolna 1955-ben AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 61

62 Volt Sina-kastély területe Érd talán legértékesebb műemlékét 1971-ben, a kastély rossz állapotára történő hivatkozással törölték a műemlék jegyzékből, majd lebontották. A kastély pontos építési idejét nem tudjuk. Csak valószínűsíteni lehet, hogy a XIII. századtól helyén erődítmény állhatott. A "Kőkúria" első említése 1519-ből való, amikor az Ákosházi Sárkány család birtokába került után a törökök is megjelentek Érd birtokosai között. Ebben az időben a kastélyt, mint Hamza bég szeráját említik. Érd Ófalu egykori kastélya 1970-ben, a lebontása előtt 1653-ban Pálffy György az érdi földesúr, 1675-től az Illésházy család tagjai a kastély lakói a XIX. sz. elejéig tól Batthyány Fülöp az érdi uradalom (Tárnok és Diósd) új gazdája ben a dúsgazdag Sina György vette meg a kastélyt. Sina György báró halálát követően fia, Sina Simon lett a nagy múltú épület ura, aki átépítette a kastélyt 1869-ben neoreneszánsz stílusban. A főúri lak pazar berendezéséről a benne folyó fényűző életről legendák szólnak. A kastély földszintjének és pincéjének felmérési terve 1846-ból Alaprajz az 1869-es átépítés után Sina Simon főúri vendéglátását élvezték 1876-ban a régészeti kongresszus angol, francia, német tudósai, akiket fellobogózott gőzhajó hozott Érdre, hogy a régészeti nevezetességeket AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 62

63 tanulmányozzák. Sina báró halálát követően (1876) a Wimpfen család örökölte a birtokot, majd a Károlyi család tulajdonába került ban a Jézus-társaság újoncháza lett, majd 1928-tól a vizitációs női szerzetesrend költözött a kastély falai közé ben a vizitációs nővérek kiköltöztek az épületből és helyüket a KALOT (Katolikus Legényegyletek Országos Testülete) népfőiskola oktatói és hallgatói foglalták el. A II. világháborúban hadikórház volt az öreg falak között. A közel 30 éve elbontott kastély timpanonos előcsarnokának oszlopdarabjai a helyszínen és a Hamzsabég téren láthatók. Szerencsére fennmaradtak alaprajzok mind az átépítést megelőző korszakból, mind az átépített változatról. A Wajthay Ferenc féle felmérésnek köszönhetően ma sokat tudunk a kastély átépítését megelőző korszakából, az egyes helyiségek használati módjáról, a térsorok funkcionális rendjéről. Ha egymás mellé tesszük az 1846-ban készült alaprajzot és az átépítést tükröző 1958-ban rögzített épületfelmérést, láthatjuk, hogy Sina báró nem bontotta el a régi kastélyt, csak saját igényei szerint átalakította, neoreneszánsz stíluselemekkel gazdagította. A gazdatiszti épület a kastélytól délre még ma is áll, az 1846-os felmérésen látható gazdasági épületek (istállók, kocsiszín, ólak) már elpusztultak. A gazdatiszt háza előtti 50 m mély kút még ma is használatban van. Jelenleg a gazdatiszti épületben szociális lakások vannak kialakítva. A terület ma lényegében egy beépítetlen fennsík, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik Ófalura és a Dunára. Idegenforgalmi hasznosítása kézenfekvő. Bár a magyar műemlékvédelem általában nem szereti, mégis elképzelhető lenne az egykori kastély meglévő tervek alapján történő visszaépítése, vagy helyén annak tömegét visszaidéző új épület építése. Az épület javasolt funkciója elsősorban szálloda, de lehetséges idősek otthona, vagy más, gyógyászati funkciójú épület is. A kastély alatt található középkori pincerendszer (890 m2) hasznosítása is kapcsolódhat a tervezett fejlesztéshez. Kakukkhegyi Kálvária kápolna A Kakukk-hegy tetején lévő Kálvária vagy "Szenvedő Krisztus" kápolnát báró Péterffy János emeltette 1749-ben annak emlékére, hogy 1748-ban végre megszűnt a sokak halálát okozó kolerajárvány. A kápolna a második világháborúban teljesen elpusztult, a jelenlegi épület rekonstrukció, ezért nem szerepel a műemlékjegyzékben. Érdi fogadalmi kápolnák 1846-ban Kálvária kápolna 1999-ben Nepomuki Szent János szobra Bár egyedi törzsszáma nincsen, mégis műemlékileg védett a szobor mivel a műemlék templom környezetében, annak kertjében áll. Nepomuki Szent János a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje, így a XVIII. században Érden több szobra is létezett. A AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 63

64 szobrok közül a Szent Mihály templom kertjében lévő "élte túl" a történelem viharait. A második világháborúban megsérült szobor kőanyaga teljesen tönkrement, felülete elgipszesedett, szilárdságát elveszítette. Az érdi szobor is festett volt, hasonlóan az országban számos helyen lévő társaihoz. A helyreállítás 1998-ban készült el, s az újjászületett szobor a püspök áldásában is részesült. Szent Walburga szobra Nepomuki Szent János restaurált szobra Bár a szobor nincsen műemlékjegyzékben, művészeti, történeti értékénél fogva jelentős értéket képvisel, Érd-Ófalu lebontott kastélyának jelenleg is meglévő támfala előtt áll. Szent Walburga szobrát Illésházy János készíttette 1789 körül. Szent Walburga a parasztok, földművesek védőszentje. Segítségét kérték a bő termés érdekében és a háziállatok gyarapodásához, kutyaharapás és veszettség ellen. Szent Walburga XVIII. sz-ban készült szobra Rekonstruálva, eredeti helyén, 1999-ben Keresztek A Szent Mihály téri r.k. templom bejáratának közelében áll az a barokk talapzatú kőkereszt, amelyet a Nepomuki Szent János szobor elkészíttetésével egyidejűleg rendelhetett meg a kőfaragótól Illésházy János. Az Érden elhelyezett feszületek közül műemléki szempontból értékesnek mondható még az a "Vaskrisztus", amelyet a múlt század elején a Molnár utca végén, a felhagyott téglagyárhoz közeli részen állítottak. A "gyormai" keresztet vagy "Fehérkeresztet" a Mély úton (feltételezett limes) felfelé haladva, majd a Százhalombatta felé kanyarodva a dűlőúton találjuk meg. Illésházy János akkor állította, amikor a fia Ferenc meghalt, 1789-ben. Bár ez a kereszt sem védett, mégis, műemléki értéke jelentős! AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 64

65 Öntöttvas krisztus a Molnár utcában Érd pincesor Érd dombjainak gyümölcs és szőlőtermelésre való adottságát már a rómaiak is felismerték. Ezt bizonyíthatja a római korból fennmaradt fogadalmi oltárkő is, melyet a bor istene Bachus tiszteletére állítottak. Később a település magyar lakói is folytatták a hagyományt. Ófaluban a domboldalon és a Dunai szigeten honosodott meg igazán e művelési ág. A törökök idején is fennmaradt a szőlőtermesztés, a település elnéptelenedését követően a rácok és svábok betelepülésével pedig újra fellendülhetett a szőlőtermesztés. Utóbbiaknak köszönhetjük a Szüreti Mulatságok meghonosítását is. 14 Egykori térképek, lexikonok, útikönyvek Érdet, mint borvidéket tartották számon, melyre leginkább a vörösborok voltak a jellemzőek. Minőségük a budaival vetekedett, sőt olykor még felül is múlta azt. A bort elsősorban a helyi fogyasztásra értékesítették, de került Fehérvárra és Budára is. Az 1700-as évek közepén a szőlőbirtok a parasztok vagyonának legszilárdabb részét képezte. Érd-Ófalu évszázadok óta ismert volt a szőlőkultúrájáról, sőt a település növekedésével távolabbi kerületekben is elterjedt. Nagy változást hozott az 1884-ben kezdődő filoxérafertőzés, melynek során a szőlő legnagyobb része elpusztult. Helyükön gyümölcstermelés kezdődött (főleg őszibarack és alma). Azóta sok helyen újratelepítették a szőlősöket, így sok év kihagyás után ismét fellendülhet Érden a borászat. 14 Forrás: Dr. Kerékgyártó Imréné Érdi Újság április 9., Dóka Klára: Az érdi parasztság a XVIII-XIX. Században AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 65

66 2009-ben harmadik alkalommal került sor a szüreti mulatságra. A rendezvényt Érd-Ófaluért Közhasznú Szervezet szervezi az önkormányzattal közösen. Az egyesület szeretné bemutatni és népszerűsíteni a sokak által nem ismert érdi szőlő- és borkultúrát. A Mély utca és Kerülő utcai pincesorok rekonstrukciója megkezdődött, Sánc-hegy (Érd-Százhalombatta) Az Érd-Százhalombatta földvár és környéke-területet először 1980-ban a Művelődési Minisztérium Múzeumi osztálya helyezte védelem alá kb. 2,4 ha-os területen az ottani bronzkori telep és kora-vaskori földvár, valamint a halomsírok megóvása érdekében ben a Pest Megyei Tanács rendelete a védett terület határát mind Százhalombatta, mind Érd területén a Dunáig kiterjesztette, s azóta a védettség nemcsak az európai jelentőségű régészeti lelőhelyre vonatkozik, hanem a 17 ha-os terület növény és állatvilágára (löszvegetáció, védett madárfajuk), és a magaspart állapotának megtartására. A tájképi érték a különleges látványt nyújtó Érdi-magaspart üledéksorozata (a pannon földtani kor felsőmiocén pontusi emelete). A földvár és a település régészetileg védetté nyilvánítása megtörtént. Kakukk-hegy (Érd) A Kakukk-hegy alsó részét országos szintű védelem alá helyezésre terjesztették fel, jelen pillanatban már csak elfogadására kell várni. A Duna-Ipoly Nemzeti Park készítette el a Kakukk-hegy TT Természetvédelmi Kezelési tervét 2000-ben, ami az egyik feltételét képezi a védetté nyilvánításnak. A Kakukk-hegy védendő része Érd város belterületén helyezkedik el. Az Ény-Dk csapású területet É-Ék felől beépített belterületi ingatlanok D-Dny-ról 50 %-ban beépített zártkertek határolják. A védetté nyilvánításra AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 66

67 tervezett 9,2827 ha kiterjedésű terület teljes egészében az Önkormányzat tulajdonában van. Mivel teljes kiterjedésében a város belterületén fekszik, művelési ága pedig kivett (kopárság), vadászati, bányászati, illetve egyéb hasznosítási jogok nem kapcsolódnak hozzá. Az érdi Kakukk-hegy védetté nyilvánítását botanikai értékei indokolták. A terület a Mezőföld mára elpusztult, illetve átalakult löszvegetációjának Budapest közelében jelenleg ismert legnagyobb összefüggő maradványa. Diverzitásá a meredek, erőteljesen tagolt térszínen kialakult, rendkívül változatos, kis távolságon is jelentős különbségeket mutató klíma, illetve a vázolt sajátságokat kihasználó hegyvidéki, homokpusztai és sziklagyepi fajok megtelepedése növelte. A magas diverzitás mellett a vegetáció különleges értéke az, hogy a gyomfajok száma és aránya alacsony. A területen 29 védett és egy fokozottan védett (bíbor sallangvirág Himantoglossum caprinum) növényfaj található. A terv szerint a terület nem látogatható, oktatás nem, vagy csak korlátozottan folytatható. Nagyon fontos viszont a terület flórájának további kutatására irányuló lehetőség biztosítása, a helyi és tágabb környezet lakosságának folyamatos tájékoztatása a terület értékeinek tudatosítására, és jó kapcsolat megteremtése és fenntartása a helyi önkormányzattal, és hatóságokkal. (Duna-Ipoly Nemzeti Park 2000) Beliczay-sziget (Érd) A Duna-Ipoly Nemzeti Park természeti területként tartja nyilván. Bár az eredeti lombkoronaszintet alkotó fafajok borítása csekély, a cserjeszint, a vadszőlők helyenként áthatolhatatlan liánszintje, és az aljnövényzetet képező lágyszárúszint még természetközeli állapotban fellelhető azokon a helyeken, ahová az eredeti erdőalkotó fajokat ültették, telepítették, sőt részben a papírnyárasok alatt is! Egy másik, nagy pozitívumként számontartható adottság, hogy a Duna-part nincs mesterségesen kiépítve, lehetővé válik a hullámtér elárasztása, ez az ártér gyomosodását csökkenti, fenntartja az ártéri vegetációt, és sajátos mocsári növényzettel jellemezhető belső állóvizek kialakulását eredményezi. Magyar Földrajzi Múzeum (Érd) 15 Az egykori Wimpffen-kúriában lévő, országos gyűjtőkörű szakmúzeum 1983 októberében nyílt meg, célja a geográfiával, valamint a magyar utazókkal, földrajzi felfedezőkkel kapcsolatos tárgyi emlékek, kéziratok, levelek, naplók, expedíciós jelentések, könyvek, újságcikkek, képzőművészeti alkotások, személyi hagyatékok felkutatása, gyűjtése, megőrzése, tudományos feldolgozása és közkinccsé tétele. Kiállításai: Magyar utazók, földrajzi felfedezők; A Kárpátmedence feltárói, Magyarország felfedezői; Hely- és Sporttörténeti Kiállítás. Az állandó kiállítások mellett évente 2-3 időszaki kiállítás is megrendezésre kerül. Az Érdi Napok rendezvénysorozathoz érdekes programokkal csatlakozik 15 Forrás: és interjú AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 67

68 a múzeum: könyvbemutatók, időszaki kiállítások, előadások, illetve az éves tudományos konferencia kerül megrendezésre a múzeum profiljához kötődő témákban. A gazdag és egyre bővülő múzeumpedagógiai program (versenyek, pályázatok, múzeumi órák, nyári táborok, kézműves foglalkozások révén az intézmény) révén a Magyar Földrajzi Múzeum szorosan együttműködik a térség oktatási intézményeivel. Legfontosabb célcsoport a látogatók körében a év közötti korosztály, ég második helyen a földrajz, természetrajz és pedagógus szakos hallgatók állnak, elsősorban az ő kutatásaikat szolgálja az intézmény 9000 kötetes könyvtára is. TÁRNOK 16 Szőlőhegy Tengerszintfeletti magassága méter millió évvel ezelőtt a szarmata tenger hullámzott itt, amelynek gazdag mészvázas faunájából, a tenger fenekén felhalmozódott kagylóhéjak és csigaházak millióiból alakult ki kőzetanyaga, a szarmata mészkő. Jellemző növénytársulásai a mészkősziklagyep és a pusztafüves lejtősztyepp, amelyek a Vímol oldalán bokorerdőhöz simulnak. Valóságos kincsesbánya ez a táj! Tavasszal ölti fel legszebb ruháját, amikor kivirágzik a nagyszámú védett őshonos és reliktum (maradvány) növényfaj. Elsőként virít a védett leánykökörcsin, a tavaszi hérics, az apró nőszirom, a törpe mandula és a pusztai meténg, a nem védettek közül pedig a homoki pimpó, a hegyi ternye, a fürtös gyöngyike és a magas gubóvirág. Májusban és júniusban nyílik a csabaíre vérfű, a magyar szegfű, a koloncos legyezőfű, a sárga hagyma, a harangvirágok több faja (pongyola, csomós, kereklevelű és olasz harangvirág), valamint a hegyi len, a macskafarkú veronika és az ágas homokliliom. Ekkor díszlik a hegytetőn a védett hangyabogáncs, a csinos és a délvidéki árvalányhaj, a bunkós hagyma, a budai imola, az árlevelű len, a fehéres csüdfű és a borzas vértő. A Vímol és a Fundoklia bokorerdejének ékessége a védett nagyezerjófű, a sárga len, a selymes boglárka és a magyar repcsény. Augusztustól pompázik a Szőlőhegy legféltettebb kincse, a jégkorszakok közötti melegebb időszakokból fennmaradt magyar gurgolya. Rovarok hada nyüzsög a növényeken. A legszebbek a rózsa- és díszbogarak. A sok színes virág idecsalogatja a lepkéket, boglárka- és csüngőlepkék, kardos és admirális lepkék pihennek és táplálkoznak a virágmezőn. Nyár végén gyakran találkozhatunk az imádkozó sáska példányaival. Kiváló élőhelye a gyíkoknak is. A fűben fürge gyíkok cikáznak, a sziklákon fali gyíkok sütkéreznek, a cserjések peremén zöld gyíkok találnak otthonra. A terület jellegzetes madarai a tollbóbitás búbos banka, a tövisszúró gébics és a tengelic. A Fundoklia löszfalában fészkelnek a csillogó, színes tollú gyurgyalagok, amelyek gyakran köröznek a falu fölött is táplálékért kutatva. Római katolikus műemléktemplomunk középkori falmaradványok felhasználásával 1731 és 1737 között épült újjá, provinciális barokk stílusban. Plébániáját 1723-ban alapították. Mai állapota az 1948-as helyreállítást tükrözi AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 68

69 A templom előtt látható barokk műemlékünk, a Nepomuki Szent János-szobor, amit gróf Illésházy József állíttatott 1760 körül ban restauráltattuk. Itt áll a Millenniumi emlékoszlop is. Műemlék jellegű Marton utcai Általános Iskola 1848-ban épült. Falán látható Radetzky Dezsőnek, a falu egykori tanítójának és nemzetközi hírű ornitológusának, valamint fiának, Jenőnek, a település szülöttének emléktáblája, aki mint ornitológus és környezetvédő vált ismertté. A két világháború áldozatainak emlékműve a Kegyeleti parkban látható, amit két részletben emeltek: 1927-ben a Gyalus László műépítész által tervezett I. világháborús obeliszket, majd 1989-ben a II. világháború halottainak két emlékkövét helyezték el az áldozatok nevével. Vele szemben található az 1956-os forradalom emlékét idéző Kopjafa és az es forradalom és szabadságharc emlékműve. A 2003-ban restaurált Sárkányölő Szent György-emlékmű az 1696-ban betelepült rácok kápolnájának helyét jelzi a Fő utcában. (1. kép) A tárnokligeti római katolikusok igényét kielégítendő létesült 1963-ban a Jó Pásztor Plébánia és Templom az életveszélyes kápolna helyén régi temetőben áll a műemlék Szent Rókuskápolna, amit az 1739-es pestisjárvány megszűnésének emlékére építtetett, feltehetően a Gajárszky család. Külseje egyszerű, belső része barokk stílusú. (2. kép) Az öreg temetőben mészkőből faragott, szlovák feliratú sírkövek találhatók től az Állatorvosi Tanintézet igazgatója volt, ahol az ő működése alatt létesült az ország első bakteriológiai intézete. Nádaskay Bélával közösen alapította meg az első magyar állatorvosi szaklapot, a Veterinariust. A tárnoki öreg temetőben nyugszik feleségével, Tély Franciskával ( ) közös sírban. Ide temették 1950-ben leányukat, a 86 éves korában elhunyt Vilmát, aki Liszt Ferenc utolsó tanítványa volt. Rösler Endre operaénekesnek ( ) egykor nyaralója volt a Szőlőhegy lábánál, ahol utcát neveztek el a tiszteletére. (3. kép) AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 69

70 1. kép 2. kép 3. kép Megkapó szépségű a Szőlőhegy hatalmas kőbányája, amelynek udvara nyaranként zenei rendezvények színhelye. Az 1722 óta virágzó szőlő- és bortermelés emlékét őrzi a mészkőbe vájt többszintes pincesor az Öreg-hegyen. A századból fennmaradt pincék és pihenőhelyek a borkóstolással egybekötött mulatságok, baráti találkozók legkedveltebb helyei. Vidám esemény a borversennyel és folklórműsorral színesített Orbán-nap minden év májusában, az itt létesített szabadtéri színpadon. A Sóskúti út mellett helyezkedik el a Magyar Királyi Posta által 1923-ban megvásárolt 8 hektárnyi területen, a magyar rádiózás történetének egyik legrégibb állomása. Tárnok Rádióállomást (mai nevén Mérőállomást) a környéken még sokan Szikrának nevezik. Az állomásra telepített Telefunken gyártmányú vevőkészülék volt az első hazai szupervevő. Az utóbbi években a Posta három részre válása után a Műsorszóró Vállalat, illetve jelenleg az Antenna Hungária Rt. keretein belül működik, fő feladata az ország műsorszóró adóhálózatának mérése és ellenőrzése. A faluban helyi védelem alatt álló népi építészeti emlékekkel találkozhatunk. Gyönyörködhetünk különleges homlokzatokban, oszlopos gangokban, népi motívumokkal díszített faragott ereszdeszkákban, udvari pincékben, kerítésekben és kapukban. A házak homlokzatát, ritkább esetben az egész házat, valamint az udvari pincéket és kerítéseket kőből építették. A hozzávalót részben a Kőbányából termelték ki, részben pedig a szőlőhegyi pincék kivájása során nyerték. A többségben lévő szlovákság határozta meg településünk kultúráját. Történelmi hagyományokon alapuló szokásaik ma is élnek, és színesebbé teszik az egyházi ünnepeket (húsvét, karácsony) is. Ma is szép szokás a karácsonyi betlehemezés, húsvét hetében a kereplés, amely nagycsütörtöktől nagyszombatig a harangszót helyettesíti, a Júdáshordozás és a feltámadási körmenet. Húsvét hétfőjén a locsolkodást sibázás kíséri. Színes szalagokkal feldíszített, fűzfavesszőből font korbáccsal megveregetik a lányokat, hogy egész évben frissek legyenek. Legszebb egyházi ünnep a körmenettel egybekötött úrnapja, amely egyedülálló látványosság. Az ünnepre csodálatos virágszőnyegeket és oltárokat készítenek. AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 70

71 DIÓSD A mai Diósdon középkori műemléket nem találunk: sem az oklevelek által említett kora középkori Szent Szabina-templom, sem az egy pár száz évvel későbbi Szent Bertalan-templom romjai nem maradtak fenn, valamint a Zsigmond-kori diósdi kastélyt Érdhez csatolták. Az újjátelepítés után 1772-ben épült a barokk Szent Gellért-kápolna (mely védett műemlék) fatornyát lebontották, a benne lévő harangot a templomba szerelték fel. A Szűz Mária tiszteletére öntött harang felirata: JOANNES KOHLL GOSS MICH IN PEST A falu templomát 1896-ban szentelte fel Károly János; Say Ferenc székesfehérvári építész műve. A XVIII. sz. második feléből való az országos védelem alatt álló Nepomuki Szent János szobra, mely a templom előtti téren található, vágott élű balluszter idomú talapzaton. Az ezt utánzó talapzaton álló barokk Szent Flórián-szobrot Tranger Benedek építtette az május 4-i tűzvész áldozatainak emlékére. Az I. világháború áldozatainak hősi emlékműve a templom előtt áll (1993). A II. világháborús emlékmű felavatására 1994-ben került sor. Az 1996-ban elkészült Barátságemlékmű és a Barátság-kút Szőke Lajos szobrászművész és Antal Sándor kőfaragó munkája. A Tájházat 1997-ben avatták, a 48-as diósdi nemzetőrök emlékművét ban, míg az Anya gyermekével című szobrot 1999-ben. Helyi egyedi védelem alatt áll a Tájház, a mellette levő kút, a Szent Flórián szobor, a római katolikus templom, a Barátság kútja, a Szent Gellért szobor és a Kék Géza Közösségi Ház. Kőbánya 17 Tengerszintfeletti magassága méteren, millió évvel ezelőtt a szarmata tenger. Diósdi Kőbánya-Geológiai park az egykori kőbánya és erdő Diósd közigazgatási területének része, a Budai-hegység déli peremét képező Érd-Tétény fennsík egy 150 km 2 -es területének közepén fekszik m tengerszint feletti magasságban. Ez az értékes terület a főváros központjától 15 km-re a budai oldalt szegélyező "zöld gyűrű"része. Az itt található kőzetek, a bennük megbúvó kövületek a régmúlt idők megbízható tanúi. A folyóvízi kavics és homok felhalmozódása szárazföld jelenlétére utal, a sósvízi állatok maradványai tenger egykori létezését bizonyítják. Ezek anyaga millió éve rakódott le. A legidősebb kőzetek a legrégebben élt állatok kövületeit, lenyomatait őrizték meg. A kőzetek életkora szempontjából térségünk viszonylag fiatal. A földtani korbeosztás szerint döntő 17 Forrás: AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 71

72 tömege az új harmad és negyedidőszakból származik. A vidék leglátványosabb formáit a mészkövek alkotják, amelyeket a bennük található ősmaradványok alapján két típusba oszthatjuk: lajta mészkő és szarmata mészkő. A vidék legkevésbé ismert kőzete a bentonit, amely sokoldalúan hasznosítható Diósd határában található kvarchomokkal együtt. Ezen a területen XVIII. században kezdődött meg az iparszerű kőbányászat. A diósdi és a közvetlen környékbeli kitermelésből épült fel többek között a parlament, sok budapesti középület, de ezt a követ használták a budai vár helyreállításánál is. Annak idején kb m 3 követ termeltek itt ki. Nemcsak felszíni, hanem tárnaszerű bányászat is folyt Diósdon. A tárnák ma gombapinceként szolgálnak. Az egri Geotheam Kft. közel két éves munkájának köszönhetően ma az egykori életveszélyes, szeméttel fertőzött terület már biztonságos, a természet szerelmesei számára különleges és szép parkká változott. Rádió- és Televíziómúzeum 18 Ihletett környezetben, az Antenna Hungária Zrt. diósdi rövidhullámú rádióállomásának épületében december 1-jén, a magyar rádió-műsorszórás megindulásának 70. évfordulóján nyílt meg a múzeum. A kiállítás a régi nagy adóteremben és a mellette lévő kisebb helyiségekben található. A parkban szabadtéri kiállítás sorakoztatja föl a magyar műsorszórás kültéri tárgyi emlékeit (antennák stb.). A múzeumi tárgyak zöme adástechnikai berendezésekből áll, de itt láthatók a stúdió- és vételtechnika, valamint a hajózás és katonai hírközlés rádiós és televíziós tárgyi emlékei is. A múzeum büszke arra, hogy a hajdani postamérnök, a Nobel-díjas Békésy György fizikus, akadémikus - USA-ból hazatért - tudományos hagyatéka is itt kaphatott helyet két szobában. A kiállításról audiovizuális információs berendezések adnak részletes tájékoztatást. A magyar rádiózás és a hazai rádiógyártás története CD-ROM-on is megjelent, ami kikölcsönözhető a múzeumban. Üzleti forgalomban nem kapható AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 72

73 A tárnoki túra és tanösvények tanulmányterve AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 73

74 AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 74

75 AZ ÉRDI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. HELYZETFELTÁRÁS 75