Tanmenetjavaslat. dr. Széplaki György és dr. Vilcsek Béla VILÁGJÁRÓ. címû 7. osztályos irodalomtankönyvéhez

Tanmenetjavaslat dr. Széplaki György és dr. Vilcsek Béla VILÁGJÁRÓ címû 7. osztályos irodalomtankönyvéhez 1

Az integrált magyar nyelvi és irodalmi program általános iskola 1 8. osztály 7. osztályos része Írta: dr. Széplaki György Alkotószerkesztõ: Adamikné dr. Jászó Anna Szerkesztõ: dr. Vilcsek Béla Tördelés: Szücs Bt. Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes dr. Széplaki György ISBN 963 657 220 8 A Kiadó a kiadói jogot fenntartja. Felelõs vezetõ: Ballér Judit ügyvezetõ igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97. 2

AJÁNLÁS Dr. Széplaki György Dr. Vilcsek Béla VILÁGJÁRÓ címû 7. osztályos irodalomkönyv és szöveggyûjtemény (Az integrált anyanyelvi és irodalmi program (1 8. osztály) tankönyvcsomagjának része) A tankönyv szerzõi a Világjáró címû ötödik és hatodik osztályos irodalomkönyvek folytatását írták meg a hetedik osztályosok számára. A folytatás tényébõl következik, hogy hasonló alapelveken és szerkesztéssel készült, mint elõdei. Fejezetei áttekinthetôk, elválnak egymástól a szép képekkel illusztrált irodalmi szöveganyagok, az összefüggéseket feltáró magyarázatok, az olvasniés tanulnivalók, valamint a gyakorlásra szánt feladatok. Mindemellett a tankönyv egésze igen módszeresen köti össze a különbözõ mûfajú mûveket, részben az írók személye által, részben a témák és a megoldandó, készséget fejlesztõ feladatok hasonlósága folytán. A Világjáró címû 7. osztályos irodalomtankönyv egy régebben felmerülõ tanítási alternatíva tankönyve kíván lenni. Nevezetesen a nem feltétlenül történeti rendben tanított irodalmi mûveltséganyag tankönyve. A 7. évfolyamban tanítandó mûvek zöme a 19. század irodalmából való, itt a könyvben a mûvek kiválasztása igazodik a hagyományokhoz. A szerkesztés alapelvét viszont a mûnemek és azon belül a legismertebb (tanítandó) mûfajok adják a tankönyvben. Így természetes egységet képeznek például a legszebb ódák, szerelmes versek, hazafias énekek, a novellák különbözõ válfajai, módot adva az elmélyítésre és a párhuzamos elemzésre. A tankönyv kiegészítõ, magyarázó szöveganyaga és Szöveggyûjteménye ezt a lehetõséget tovább gazdagítja, hiszen a könyvben a mûfajok és témák hasonlósága mentén világirodalmi, valamint modern, napjaink irodalmát képviselõ alkotások is találhatók. Az Írói arcképek fejezetben valamennyi kiemelt alkotó életrajza megtalálható, így az sem elképzelhetetlen, hogy a könyv anyaga tanítható a hagyományosabb történeti rendben is. Az egyes mûvekhez kapcsolt feladatsorok elsõ renden olvasásra (újraolvasásra) buzdítják a tanulókat, ugyanakkor segítik a kutató-kíváncsi kérdések megválaszolását: miért szép, mitõl szép, miért tetszik nekem? A korábbiakhoz képest a 7. osztályos tankönyvben bõségesebb a jegyzetapparátus és a mûvek történeti hátterének bemutatása. A feladatok elõtti részben a tantárgyakat, tudományterületeket, mûvészeteket összekapcsoló ismeretek találhatók, természetesen nem kötelezõen a megtanítás igényével. A bõséges feladatsorból könnyen kiválaszthatók az iskolai, az otthoni szóbeli és írásbeli feladatok. Mindezekhez járul még a speciális segítséget igénylõ gyakorlás, gyûjtés munkálkodása, a készülõ, a nyelvtani anyaggal egybeszerkesztett feladatfüzetben. A késõbbi magasabb szintû elméleti ismereteket, az egyre önállóbb egyéni olvasást is eredményesen lehet majd ezekre az alapokra építeni. A könyvben található mûelméleti alapok, a mûnemek és a mûfajok itt megjelenõ formái egyre teljesebben, részletesebben rajzolódnak ki természetesen az elõzõ évfolyamokban tanultakra épülve, a fogalomtárban pedig a három év anyaga együtt található. Egy-egy elemében, defeníciójában megjelennek a felsõbb évfolyamokban tanítandó ismeretek is. A tankönyv egészében is magában hordozza a továbbfolytatás és az elmélyítés késõbbi lehetõségeit. Hagyományos tananyaga: A lírában Janus Pannonius, Csokonai, Kölcsey, Vörösmarty, Petõfi, Arany verseibõl áll, de a lírai mûfajok csoportosításában (epigramma, népdal, mûdal, szerelmi dal, óda, himnusz, elégia, rapszódia stb.) más alkotók is helyet kaptak. Az epikai mûvek sorában kaptak helyet Jókai, Mikszáth, Gárdonyi alkotásai, de nem hiányzik Kölcsey Parainesise, néhány szónoki beszéd és naplórészlet sem, melyek igen jól jellemzik a kor történeti miliõjét és hangulatát. 3

A dráma is elméleti bevezetéssel indul. A Bánk bán és a Liliomfi részletei pedig a drámai szöveg illusztrálását, és még inkább a korfestést szolgálják. A mûnem és a drámai szöveg sajátosságainak megismerése a 7. évfolyamban fontosabb feladat, mint egy teljes drámai mû elolvastatása. A Liliomfi esetében a mû alapján készült film forgatókönyvének részlete is megtalálható a Szöveggyûjteményben. Beszédesek a tankönyv fejezetcímei: Íz, csín, tûz vagyon a versben Nyelvében él a nemzet Színház az egész világ A Szöveggyûjtemény fejezetei általában a mûnemekhez és a mûfajokhoz igazodnak, de egy fejezete: Szabadság, szerelem! A nagy nap március 15-e köré csoportosít gazdag irodalmi és dokumentációs anyagot. A tankönyv anyagából és szerkesztésébõl is kitetszik, hogy míg az elméleti megközelítés viszonylag zárt, kész tudást ad, addig az olvasnivalók tekintetében bõséges, színes kínálatot tartalmaz a tankönyv. Nyilvánvaló célja: könyvtárlátogató, olvasó diákokat kíván nevelni. A fejezetek végéhez kapcsolt Kitekintõ olvasmányt, kutatási anyagot kínál tanárnak és diáknak egyaránt. A tanmenetjavaslatról A tanmenetjavaslat régi hagyományokat követ. Magában foglalja az egész évi részletes tanári tervet, benne a tananyag beosztását (a tankönyv kereteihez igazítva), a legfontosabb fogalmakat, ismereteket, feladatokat, és bõségesen ad a megvalósításhoz módszertani ajánlásokat. A tananyag 72 órára történõ beosztásának több oka van. Az elsõ ok a kényszerûség, hiszen az oktatási törvény kötelezõ óraszámából ennyire lehet biztosan számítani. A másodiknak a gyakorlati megfontolás az alapja: teret kell engedni a tanári szabadságnak, s ezért a lehetséges magasabb óraszámot nem kötöttük le a tervezésben. Az elmélyítés, gyakorlás céljára vagy kiegészítõ anyagok tárgyalására így annyi óra fordítható, amennyit a helyi körülmények megengednek. A tanmenet egyéni felhasználása történhet egyszerû átszámozással ill. bõvítéssel. A tankönyvhöz és tananyaghoz illeszkedõ struktúrát a tanítandó anyag logikája kívánta meg, mégsem elképzelhetetlen a más sorrendben történõ feldolgozás. A tankönyv felépítése ugyan zárt egységekben valósul meg, de ezek a kisebb egységek mentén illetve egész fejezetek sorrendjének megváltoztatásával átrendezhetõk. Ilyen jellegû mûveletekre a kollégák gyakorlatában mindig volt példa. A dolgozatok megíratásának több lehetséges idõpontját tanmenetjavaslatunk is jelzi. Hogyan tanácsos olvasni, majd használni a tervet? Egy-egy tanóra anyagát és javasolt módszereit a táblázatos megoldásban a módszertani fogalmak és kategóriák szerint rendeztük. Így mintegy az óra horizontján jelentkezõ problémákat és megoldásukat csoportosítja a tanmenet egy-egy sora. A rovatok válaszolnak a legfõbb kérdésekre: mit tanítok az adott órán, milyen módszerekkel, eszközökkel, és milyen feladatok megoldásával. Az elsõ rovatban bõséges a kiegészítõ, illetve összevethetõ anyagok választéka. (A 7. osztályosok nagyobb önállóságára számítva vagy a differenciálás lehetõségeit kihasználva érdemes a kiegészítõ anyagot osztálycsoportra tervezni.) Kirajzolódnak a lényeges elemek, láthatók az alternatívák, és pontosan mutatja a terv a tankönyvi szöveg, az ajánlott feladat helyét, számát is. (A tkv - megjelölés azért szükséges, hogy a késõbbi, bõvített változat a Feladatfüzet gyakorlatait is egyértelmûen jelezhesse.) Még a szinte változtatás nélküli felhasználás is szükségképpen alkotó jellegûvé válik, hiszen a terv egyes sorai alapján számtalan 45 perces tanórát lehet komponálni. Gondoljunk csak a sorrendiségre, az arányokra vagy a hangsúlyeltolódásokra. A gyakorlat hamar megmutatja, miben szükséges újabb és újabb variációkat létrehozni, idõszerûbb ötletekkel pótolni vagy a helyi lehetõségeket, adottságokat kihasználni. 4

Ha viszont a rovatokat függõlegesen nézzük végig, felfedezhetõ a témákon, sõt az egész évi tananyagon belüli elõrehaladás is. Például ahogyan egymásra épülnek a fogalmak, ismeretek (alkalmanként ezek ismétlésére is sor kerül), ahogy felkészítjük tanítványainkat egy szóbeli beszámolóra, egy újabb olvasmányra, vagy az összetettebb írásbeli feladatokra, illetve a dolgozatokra. Ezt mindenképpen érdemes átvizsgálni és legalább témánként elõre végiggondolni. Eközben és a tanórákon biztosan megszületnek az alkotó tapasztalatok. Voltaképpen alapnak szántuk a tervet, amelynek segítségével minden kolléga kialakíthatja a saját egyéni arculatú tanmenetét. Úgy véljük, a kezdetekkor érdemes ezt a segítséget nagyobb mértékben igénybe venni, majd tapasztalatból, egyre finomítva átformálni, a legjobb, a testre szabott, a saját tanítványainknak megfelelõ formát kialakítani. Ami feltétlenül megkönnyíti a tanár tervezõ munkáját, az jól látható már a külsõ szerkesztésben is. A tanév anyaga kisebb egységekre tagolódik, új ismeretek feldolgozását és gyakorló szakaszokat biztosít, ismétlõ, összefoglaló és ellenõrzõ szakasszal zárul. A leghosszabb témánál, a líránál ezt a részösszefoglalások oldják meg. A tervezésnek ezt a kisebb szakaszú ütemezését a témák, a tanórák címével még tanítványainknak is megadhatjuk. Eredményesebb lesz a munkánk, ha õk is jól látják a közös célt, a megoldandó feladatokat. Budapest, 1998. november Dr. Széplaki György és Dr. Vilcsek Béla ÉVES ÓRAKERET: ÉV ELEJI ISMÉTLÉS: ÉV VÉGI ISMÉTLÉS: DOLGOZATÍRÁS ÉS JAVÍTÁS: ÍZ, CSÍN, TÛZ VAGYON A VERSBEN: NYELVÉBEN ÉL A NEMZET: SZÍNHÁZ AZ EGÉSZ VILÁG: 72 ÓRA 3 ÓRA 3 ÓRA 6 ÓRA 33 ÓRA 20 ÓRA 7 ÓRA 5

ÉV ELEJI ISMÉTLÉS (3 óra) 1. Tankönyvünk 1.: A tanulás módszerei az új tanévben. K.: Figyelemfelkeltés: a történelem, a zenetörténet, a film és a színház ismeretei gyakran kapcsolódnak ez évi tananyagunkhoz. M.: A tartalomjegyzék és a fejezetek közös áttekintése, megbeszélése. Sz.: a tankönyv képei Olv.: a bevezetõ levél önálló olvasása megbeszélése: Mi ragadta meg a figyelmedet? Hf.: A már ismert alkotók és mûvek megjelölése a tartalomjegyzékben; felkészülés beszámolóra nyári élményekbõl. 6 2. Tudományunk tára az elmúlt év ismereteinek felfrissítése F.: líra, epika, dráma mûfajok M.: az elõzõ tanévben megismert mûvek felidézése, besorolása a tanult mûnemekbe és mûfajokba. (A Fogalomtár használatával önállóan is lehet.) A mûnemek táblázatának elkészítése (tantermi használatra, a füzetbe). B.: beszámoló nyári olvasmányélménybõl, érdekes eseményrõl Hf.: Egy téma, amirõl szívesen írok... fogalmazás írása saját alcímmel, szabad formában. 3. Mit tanultunk az irodalmi mûvek formájáról? F.: vers, próza ritmus, rím, ütem, versláb szerkezet M.: megbeszélés összefoglaló táblai vázlat alapján. Esetleg rövid, 10 15 perces feladatlap megoldása. Olv.: felolvasás a házi fogalmazási feladatokból. B.: tanári és tanulói értékelések a fogalmazásokról. Az év során feldolgozandó kötelezõ és ajánlott olvasmányok számbavétele. Jó tanácsok az ütemezéshez, felhívás a könyvtár használatára. ÍZ, CSÍN, TÛZ VAGYON A VERSBEN LÍRA (33+4 óra) 4. A líra F.: mûnem, lírai mû, líra, érzelmi-hangulati líra, gondolati líra K.: ének-zene M.: a tankönyvi bevezetõ (6. old.) szövegének közös olvasása, megbeszélése, a fejezet áttekintése, a lírai mûfajok, mûvek cím szerint; az ismeretek kiemelése. Sz.: a lírai mûnem összefoglaló táblázata Olv.: lényegkiemelés, áttekintés, tájékozódás a tankönyvben. B.: az ismert mûvekrõl könyv nélkül is! Hf.: legkedvesebb népdalom írásb.: Miért tetszik? Szób.: (szöveg, ének); a lírai mûnem sajátosságaiból az ismert példákkal.

Az epigramma és az ars poetica 5. Janus Pannonius: Pannónia dicsérete Ki.: Búcsú Váradtól (Szgy.) F.: az epigramma M.: tanári bemutatás, magyarázat; a mû üzenete és az epigramma sajátosságai tkv. 8/1. f. Olv.: önállóan az író életrajza (Írói arcképek) A mû hangos olvasása (a memoriter elõkészítése). Í.: válogató adatgyûjtés az életrajzból. Hf.: Az epigramma mûfaji sajátosságai; íb.: az adatgyûjtés befejezése. Memoriter 6. Kazinczy Ferenc: A nagy titok Írói érdem F.: az epigramma; hegyaljai M.: Tanári bemutatás (skandálva is); önálló feladatmegoldások: a tkv. 9. old. kérdéseibõl. Sz.: tankönyvi képek Olvas ás,megbeszélés: Ki volt Kazinczy Ferenc? közös és önálló feladatmegoldás szóban a tankönyv segítségével. (A tankönyv kézikönyvszerû használata) Hf. íb. választhatóan: a) Szólj! a ki vagy elmondom. összevetése szólásokkal és közmondásokkal. b) A Jót s jól! elv igazsága saját tapasztalatból. Egy megtörtént eset leírása. 7 7. A pentameter és a disztichon F.: idõmérték, verslábak, hexameter, pentameter, disztichon M.: a memoriterek elmondása; a mûvek hangos olvasása (skandálva is); a ritmus lejegyzése táblán, füzetben, a tankönyvi példa feldolgozása 8/2,3. Sz.: Tábla, fólia, füzet Olv.: Játékos olvasás, ritmizálás a tkv. 11. old. epigrammáiból. B.: miért mulatságosak? A Kölcsey-epigrammák elõkészítése: tanári felolvasás, a ritmus érzékeltetésével. Hf. íb.: Miért tetszett? (Néhány mondat egy most olvasott epigrammáról) Önálló olvasásban: Kölcsey Ferenc élete (Írói arcképek) 8. Kölcsey Ferenc: Huszt Emléklapra F.: Kárpátalja, kurucok K.: földrajz, történelem M.: tanári bemutatás, értelmezõ magyarázat, megbeszélés (tkv. 10. old. feladatai); A mûvek és Kölcsey életútja beszámoló az önálló olvasásból. Olv.: A hangos, kifejezõ olvasás gyakorlása. B.: az írásbeli fogalmazások szóbeli elõkészítése. Hf.: Választható íb.: Gondolataim egy várromnál; Mirõl beszél egy régi kép? szb.: Memoriter 9 10. Petõfi Sándor: A XIX. század költõi Ki.: Rongyos vitézek F.: ars poetica, hivatás, hitvallás; a lábjegyzet szavaiból. K.: Bibliai ismeretek, képzõmûvészet (ld. tkv.-i kép!) M.: tanári bemutatás, követõ olvasás; a vers utáni értelmezõ szöveg közös olvasása, megbeszélése, a tkv.-i feladatok megoldása: válogató olvasással 14/1 3.; megbeszélés, kifejtés a tkv. 14/4 5. alapján. Olv.: keresõ olvasás; idézetek; kifejezõ, hangos olvasás, a hangulat- és témaváltások kiemelése. Önálló olvasás, megbeszélés a kiegészítõ versszövegbõl: Rongyos vitézek Hf.: szb.: Petõfi hitvallása kifejtés idézetek felhasználásával. 1 2 szakasznyi memoriter.

11. Részösszefoglalás F.: A tanult fogalmak rendszerezése Fogalomtár, a Líra címû bevezetõ (6. old.) M.: beszámolók a megszerzett ismeretekbõl, memoriterek, kiegészítõ olvasmányokról Olv.: Kifejezõ hangos olvasások, értékeléssel Í.: az adatlap készítésének technikája közös minta készítése pl. Janus Pannoniusról Íb.: adatlapok készítésének elkezdése a tanultakról: Janus Pannonius, Kazinczy, Kölcsey és megismert mûveik. (Késõbb folytatandó, írónként legfeljebb egy-egy oldalnyi lesz az év végére.) 8 A népdal és a mûdal A szerelmi dal és a szerelmi panaszdal 12. Megrakják a tüzet... (népdal) F.: dal, népdal, mûdal, szerelmi dal, szerelmi panaszdal; metafora, párhuzam, ellentét K.: népköltészet, ének-zene tantárgy, népdal(éneklés) M.: az elméleti bevezetõ közös olvasása, megbeszélése; rögzítés vázlatban az összefüggések alapján (líra dal népdal, mûdal szerelmi dal, szerelmi panaszdal). Α népdal elolvasása, éneklése; megbeszélés a tkv. 17. old. feladata alapján. Sz.: magnó, lemezjátszó. Olv.: közös és önálló szövegolvasás, értelmezés. Í.: gyûjtés párhuzamok és ellentétek a népdalban. Hf.: elméleti ismeretek; Íb.: gyûjtés a mûfajcsoportba tartozó népdalokból (énektankönyv vagy népdalgyûjtemény). Szb.: felkészülés egy népdal elõadására. 13. Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem Ha folyóvíz vónék... (népdal) Ki.: Csokonai Vitéz Mihály: Egy Tulipánthoz (Szgy.) F.: mûdal, szerelmi dal, szerelmi panaszdal; Lilla-dalok, Lilla-ciklus; K.: ének-zene M.: tanári bemutatás, megbeszélés, a régies nyelvi formák értelmezése; Tkv. 18. o. feladatainak közös megoldása; adatlap készítése Csokonai életrajzából (Írói arcképek). Sz.: tkv.-i képek, képek Csokonairól. Olv.: tanulói felolvasások (memoriter); önálló olvasás értelmezés (Ha folyóvíz vónék...) Í.: adatgyûjtés Csokonai életrajzából tanári segítséggel. Hf.: memoriter; néhány tény Csokonai életébõl. Íb.: a Csokonai-adatlap kibõvítése. Szorg.: Csokonai: Egy Tulipánthoz önálló beszámolóra. 14 15. Petõfi Sándor: Reszket a bokor, mert... Ki.: Válogatás Szeretet és szerelem versei (Szgy. 10 12.); Szana Tamás: Petõfiné Szendrey Júlia (20. old.) F.: népdal, mûdal, népies mûdal; Szendrey Júlia; I.: a mûfajcsoportba tartozó mûvek rendszerezése; az alkotók legfontosabb adatai. K.: Arany és Petõfi levelezése (6. oszt.) M.: tanári bemutatás, követõ olvasás; Miért szép? felfedeztetõ beszélgetés, tankönyvhasználattal (19. old.) Rögzítés: a vers szerkezete, (fokozás, ellentét, párhuzam) Adatok a Petõfi-életrajzból. Olv.: idézetek felolvasása, kifejezõ olvasás (memoriter); B.: az írásbeli hf. elõkészítése rövid levélhez témaötletek. Beszámoló önálló olvasásokból. Hf.: memoriter, a fontosabb életrajzi adatok. Í.: egy rövid levél írása, amelyre egyetlen szóval lehet válaszolni. Önálló válogatás a Szgy.-bõl (160 162. old.)

A búcsúdal és a bujdosóének 16 17. Elmegyek, elmegyek... Elindultam... Bornemissza Péter: Siralmas énnéköm... F.: népdal, mûdal, búcsúdal, bujdosóének; vershelyzet; a lábjegyzetek szavaiból K.: ének-zene, 16. sz.-i történelem M.: a népdalok tanári és tanulói felolvasása, éneklése; megbeszélés a tkv.-i feladatok alapján; összehasonlító értelmezések mindhárom mûre vonatkoztatva. Sz.: térkép, magnó, lemezjátszó Olv.: kiemelõ, válogató olvasások a szövegek értelmezéséhez; a Bornemissza-vers olvasásának gyakorlása. B.: a saját olvasat elmondása; írásbeli hf. szóbeli elõkészítése. Í.: adatlap Bornemissza Péterrõl (Írói arcképek). Hf.: elméleti ismeretek; adatok Bornemissza Péterrõl. Íb.: Egy búcsúzásom története élmény leírása. 9 18. Csokonai Vitéz Mihály: Szegény Zsuzsi a táborozáskor F.: népdal, népies mûdal; a lábjegyzetek szavaiból K.: ének-zene, történelem M.: tanári elbeszélés a vershelyzet lehetséges történelmi hátterérõl (15 20 év katonaság, kényszer); bemutatás, követõ olvasás, szövegmagyarázat; megbeszélés a tkv. 23. old. feladatai alapján; verstani elemzés önállóan. Sz.: tkv-i kép Olv.: válogató olvasás a megbeszéléshez; kifejezõ felolvasás. Í.: önálló vázlatkészítés címszavakkal, idézetekkel. B.: történet kerekítése a vershelyzet és a vers tényei alapján (hf. elõkészítés) Hf.: elméleti ismeretek, az olvasott mûvek összehasonlítása; Íb.: történet írása a vers alapján saját címadással. 19. Részösszefoglalás F: a tanult elméleti ismeretek fogalmai I.: mûvek, írók a legfontosabb adatokkal M.: beszélgetés, összefoglaló vázlat készítése, beszámolók, feladatlap (választhatóan); mûsor memoriterekbõl; A dolgozat elõkészítése szóban: (történet írása, élmény vagy fikció, a megközelítése legyen érzelmi/értelmi.) B.: az anyaggyûjtés módszere, technikája tanári segítségadással. Hf.: felkészülés a dolgozat írására anyaggyûjtéssel 20 21. Dolgozatírás, értékelés és javítás (Megíratható a következõ rész, Hazafias dal és toborzó után is, kiegészítve, bõvítve a témák sorát!) F.: cím, téma, mûfaj, szerkesztés az elõkészítõ beszélgetésben és az értékelésben is! M.: rövid szóbeli elõkészítés, a gyûjtött anyag felhasználásának lehetõségei; A dolgozatok szóbeli tanári és tanulói értékelése, felolvasás a legjobb dolgozatokból; Intõ példák tanuljunk a hibákból! A legjobbnak ítélt mû kerüljön az osztály számítógéppel szerkesztett krónikájába! Választható témák: Életem megrázó élménye Szeretném mindenkinek elmondani Életem legszebb napja Ilyen társat szeretnék stb.

A hazafias dal és a toborzó 22 23. Petõfi Sándor: Nemzeti dal Ki.: Válogatás a Szöveggyûjteménybõl: Szabadság, szerelem! A nagy nap c. fejezet prózai és verset anyagából. Fr. Schiller: Az örömhöz (156. o.) F.: hazafias dal, toborzó; I.: március 15. kortörténet, események, Petõfi életrajzából. K.: történelem, zene (Örömóda, Marseillaise) M.: tanári elbeszélés, a történelmi események közös felidézése szemléltetéssel, zenei anyaggal. A mû bemutatása tanári és mûvészi elõadás (énekelt modern változat is). Mûértelmezés a tkv.-i szövegek és feladatok (26/1 4.) alapján, egy-egy elemében önállóan is. Sz.: tkv.-i képek, hangfelvételek Olv.: válogató és keresõ olvasások; kifejezõ, hangos olvasás (memoriter) B.: 26/3. kifejtése Í.: adatkeresés, hf. szóbeli elõkészítése, vázlat (tkv. 26/5.) Hf.: tkv. 26/5. f. írásbeli fogalmazás. Memoriter 10 24 25. Most szép lenni katonának... Gábor Áron rézágyúja... Arany János: Nemzetõr-dal Ki.: Kossuth Lajos: Beszéd a haderõ megajánlása ügyében (Szgy. 16. old.), Petõfi 48-as versei. F.: nemzetõr; a lábjegyzetek szavaiból. K.: minden elemében szoros kapcsolatban az elõzõ órák anyagával, fõleg 1848 49. történelmi eseményeivel M.: beszélgetés, az új ismeret kapcsolódjon egybe az elõzõ órákon tanultakkal. A szövegek tanári, tanulói felolvasása, hangfelvétel meghallgatása, közös éneklés. A tkv.-i feladatok (28 30. old.) megoldása közös megbeszéléssel. Sz.: tkv-i képek, hangfelvételek, ének. (Néhány könyv bemutatása a Kitekintõ anyagából 31. old.). Olv.: önálló olvasat, hangos felolvasás az ismert (énekelt) szövegekbõl. B.: összehasonlító elemzések a feladatok megoldása során, házi íb. feladat elõkészítése. Í.: adatlap Arany Jánosról Hf.: a mûfajcsoport ismeretei a tkv. és a füzet alapján, választható rövid írásbeli a tkv.-i feladatokból. Az óda és a himnusz 26. Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz 2. Ki.: Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz 1. (Szgy. 5. o.) F.: óda, himnusz; a lábjegyzetek szavaiból K.: történelem, zenetörténet (Kodály Zoltán) M.: a mû tanári bemutatása; közös értelmezés a lábjegyzetek használatával, a magyarázó szöveg olvasásával (önállóan is); következtetés: az óda fogalma (tkv. 34/1. f.); Sz.: tkv.-i képek, hangfelvétel B.: kifejtés (tkv. 34/3.) Olv.: Önálló feldolgozásban; Berzsenyi élete (Írói arcképek) Hangos, kifejezõ olvasás a memoriternek szánt szakaszokból. Szorg. íb.: tkv. 34/2. részleteibõl. Memoriter

27 28. Kölcsey Ferenc: Hymnus Ki.: Részletek a Hymnus mai értelmezéseibõl (tkv. 39. old.); F.: az óda és a himnusz; zsoltár a lábjegyzetek szavaiból K.: történelem, vallástörténet, zenetörténet (Szenczi M., Erkel) M.: tanári és mûvészi bemutatás (kórusmû is). Elõzmények, vershelyzet; a tkv.-i (36. old.) szöveg olvasása és megbeszélése, tanári magyarázatokkal. Megbeszélés, vázlatkészítés a tkv. 37/1 5. f. feldolgozásával. Verselése (tkv. 37/8. közösen, megbeszéléssel.) Sz.: tkv-i képek, hangfelvételek. Olv.: kiemelõ, válogató olvasások, a feladatok megoldása közben; kifejezõ, hangos olvasás (pl. 37/6. f.) és a teljes szöveg a memoriter elõkészítéséhez. Í.: idézetek felhasználása a vázlat készítésében. Hf. íb: tkv. 38/9. Memoriter Szorg.: a *** utáni feladatokból 11 29 30. Vörösmarty Mihály: Szózat Ki.: Arany János: Rendületlenül (Szgy. 8. old.) F.: óda; a történelmi ismeretek fogalmaiból; K.: történelem, zenetörténet (Egressy Béni) M.: tanári és mûvészeti bemutatás (kórusmû is). Közös megbeszélés tkv. 41/1., 3. f. Önálló vázlatkészítés a tkv.-i magyarázó szöveg adataiból (40 41. old.), Vörösmarty életrajzából (Írói arcképek) Sz.: hangfelvételek, képek, fotók Olv.: kiemelõ olvasás tkv. 41/2. f. a teljes szöveg olvasása, a memoriter elõkészítése. B.: elemzõ-értelmezõ megbeszélés (tkv. 41/4., 42/5. f.), az íb. hf. elõkészítése. Í.: adatlap Vörösmarty Mihályról Hf.: íb.: választhatóan a tkv. 41/4 5. f. alapján; és/vagy 42/7. Szb.: 42/8. szóbeli része 31. A Hymnus és a Szózat összehasonlító elemzése F.: az óda és a himnusz mûfaji sajátosságai M.: megbeszélés, közös olvasás, önálló feldolgozás; beszámoló a memoriterekbõl. Összehasonlító elemzés: A) a két mûrõl tanultak egyszerû számbavételével és összevetésével (a tkv. 42. old. feladata); B) a tkv. 39. old. és a 43 44. old. szövegeinek feldolgozásával együtt. B.: szép szövegmondás memoriterek; szorg.: könyvajánlás, könyvbemutatás a Kitekintõ anyagából. Hf.: ismeretek: az óda és a himnusz; az összehasonlító vizsgálat eredményeinek rögzítése kiegészítés egyéni feladatban is.

Az elégia és a rapszódia 32. Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez F.: Lilla-ciklus, Lilla-dalok, Elégia, (rapszódia) elégikus, allegória; a lábjegyzetek szavaiból. K.: ének-zene M.: tanári és mûvészi bemutatás (esetleg az énekelt változat megszólaltatása is), követõ olvasás, a hangvétel megfigyelése jellemzés elégikus, elégia fogalma; a mûelemzõ szöveg közös olvasása, értelmezése, megbeszélése; Közös és önálló feladatmegoldások a tkv. 48/1 4. f. Önálló vázlatkészítés (tkv. 48/5. f.) Sz.: képek, könyvek Csokonairól Olv.: keresõ, válogató olvasás (tkv. 48/1 2. f.), kifejezõ, hangos olvasás memoriter. B.: Miért szép, nekem miért tetszik? (kifejezés szóban, esetleg hf, írásban) Í.: vázlatkészítés, az adatgyûjtés befejezése a Csokonai-életrajzból (hf. is lehet!). Hf.: szb.: vershelyzet, keletkezés, életrajzi adatok; memoriter; Miért szép? szóban és/vagy írásban. 12 33. Berzsenyi Dániel: A közelítõ tél F.: elégia, koriambus; a lábjegyzetek szavaiból M.: tanári bemutatás, követõ olvasás; a tkv. 50/1. f. önálló megoldása, megbeszélése. Megbeszélés, kiemelõ olvasások (tkv. 50/2. f.). A verstani ismeretek a tkv. 50/3. f. alapján tanári magyarázattal. Sz.: hangfelvétel Olv.: Egy-egy szakasz kifejezõ hangos olvasása. B.: Az õsz képei Mit idéz fel az olvasóban a vers? az írásbeli hf. elõkészítése. Í.: a Berzsenyi-adatlap befejezése Hf.: Az õsz képei fogalmazás élmény vagy elképzelés alapján. 34 35. Petõfi Sándor: Szeptember végén Ki.:Petõfi: Pacsirtaszót hallok megint... (önálló feldolgozásban) Szana Tamás: Petõfiné Szendrey Júlia, Szabad válogatás Petõfi verseibõl (Szgy.) F.: elégia, anapesztus K.: korábbi ismeretek: Reszket a bokor, mert... M.: tanári és mûvészi bemutatás, követõ olvasás; önálló vázlatkészítés a tkv. 51. old. mûelemzõ szöveg alapján. Sz.: hangfelvétel, tkv.-i képek, könyvek, képek, Petõfi életérõl B.: összehasonlító elemzés: A közelítõ tél és a Szeptember végén (tkv. 52/2. f.) Olv.: tkv. 52/3 4.f.; ritmikus olvasás (tkv. 52/5. f.) Hf.: tkv. 52/6. írásban. Memoriter Szorg. egyéni olvasás Kosztolányi: Szeptember végén c. tanulmányából (Szgy. 182. old.)

36 37. Arany János: Letészem a lantot Ki.: Vörösmarty Mihály: A vén cigány; Petõfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet... F.: elégia a mûfaji sajátosságok összegezése (tkv. 55/4. f.), refrén; (a rapszódia) K.: bibliai ismeretek (lábjegyzet) M.: tanári bemutatás, közös értelmezés, önálló jegyzet készítése (tkv. 55/1. f.). Kiemelõ és válogató olvasás a megbeszéléshez (tkv. 55/2 3. f.) Sz.: tankönyvi képek B.: íb. hf. elõkészítése (tkv. 57. old. képe egyszerû leírás, a bukás tragikuma, a dicsõ napok felidézése lehetséges változatok megbeszélése. Olv.: kifejezõ hangos olvasás (tkv. 55/5.) memoriter Í.: adatlap Arany Jánosról Hf.: Gondolatok egy kép elõtt (tkv. 57. old. A világosi fegyverletétel) Memoriter 13 38. Összefoglalás: A lírai mûnem F.: a mûnem összefoglaló táblázata alapján a mûfajok M.: Áttekintés a tkv. és a Szgy. mûvei mûfajuk felidézése memoriterekkel és egyes részek felolvasásával; a Fogalomtár közös és önálló használata B.: Mirõl beszél egy kép? Elõkészítõ beszélgetés a dolgozathoz. (Lehetõleg mindenki saját kép alapján készüljön a dolgozata megírásához, de felhasználhatók a tkv. képei is.) Hf.: anyaggyûjtés, felkészülés a dolgozatra 39 40. Dolgozatírás, értékelés és javítás F.: cím, téma, mûfaj, szerkesztés az elõkészítõ beszélgetésben és az értékelésben is! M.: rövid szóbeli elõkészítés, a hozott kép felhasználásának módja. A dolgozatok szóbeli tanári és tanulói értékelése, felolvasás a legjobb dolgozatokból. Kis kiállítás a dolgozatokhoz kapcsolódó képekbõl. A legjobbnak ítélt mû kerüljön az osztály számítógéppel szerkesztett krónikájába! Alaptéma: Gondolatok egy kép elõtt... A címadás a választott képhez szóljon, és tükrözze a feldolgozás irányát! Jókai Mór: A kõszívû ember fiai A házi olvasmánnyal kapcsolatos megbeszélés!

NYELVÉBEN ÉL A NEMZET EPIKA (20 óra) 41. Epika A napló, a szónoklat és az intelem F.: epika, (líra, dráma), elbeszélõ, cselekmény, nézõpont, vers,próza M.: a tkv.-i szöveg közös olvasása, értelmezése; megbeszélés a mûnemek táblázata alapján példák keresése a tanult mûfajokra sajátosságaik Sz.: a mûnemek táblázata; az epika és mûfajai Olv. B.: A napló, a szónoklat és az intelem c. tvk.-i szöveg önálló olvasása, értelmezése közös megbeszéléssel. A fejezet áttekintése: mûvek a tkv.-i részben és a Szöveggyûjteményben. Hf.: önálló olvasmány: Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója, megfigyelés: a napló mûfaji sajátosságai (történet) személyesség, idõrend 14 42. Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója F.: a napló; a lábjegyzetek szavaiból. K.: történelem, földrajz M.: beszámoló az egyéni olvasmányokból; megbeszélés válogatás a tkv.-i feladatokból (66. old.) A Kazinczy-adatlap befejezése Sz.: tkv.-i képek, térkép Olv.: a tkv.-i szövegekbõl néma olvasás, értelmezés, adatkeresés. Í.: anyaggyûjtés, adatlap kiegészítése Kazinczy életrajzából (Írói arcképek) Hf.: Kazinczy portré a gyûjtött adatok és az olvasott mûvek alapján szóbeli beszámoló jegyzetbõl. Íb.: Egy vidám napom (naplórészlet) 43. Kölcsey Ferenc: A magyar nyelv ügyében F.: szónok, a szónoklat; a lábjegyzetek szavaiból. K.: történelem (reformkor) M.: tanári felolvasás, értelmezés tanári magyarázat (nemzeti cél, történelmi okok, a beszéd szerepe az országgyûlésen) A beszédrészlet összevetése a mûfaji jellemzõkkel a tkv.-i feladatok közös megoldása (67/1 2. f.) A Kölcsey-adatlap bõvítése Olv.: követõ olvasás; kiemelés, idézetkeresés (tkv. 67/2. f.) B.: az írásbeli hf. szóbeli elõkészítése; (Napjaink nyelvi jelenségei. Kit kell megszólítani? Hogyan formáljunk egy rövid meggyõzõ írásmûvet, felszólalást (?) Hf. íb.: A magyar nyelv ügyében... ma (Ahogy én látom) 44. Kölcsey Ferenc: Parainesis Ki.: Szent István: Intelmek Imre herceghez (részlet) (Szgy.) F.: intelem (parainesis), végrendelet M.: válogatása részletekbõl a kiemelt alcímek alapján tanári bemutatással és egyéni olvasással; Válogatás a tkv.-i feladatokból (71/1 4.) A Kölcsey-adatlap befejezése Olv.: egy-egy kiemelt rész kifejezõ olvasása memoriter Hf. íb.: a tkv. 72/5. f. szabad választással. Szóbeli beszámoló: Kölcsey Ferenc alakja olvasmányaim tükrében.

15 A regény, a verses regény és a kisregény 45 48. Jókai Mór: A kõszívû ember fiai A házi olvasmány feldolgozása Ki.: Válogatás a Szabadság, szerelem! A nagy nap c. fejezet olvasmányaiból; Mikszáth Kálmán: Jókai beszél (Szgy.) Ajánlott olvasmány Jókai Mór. A nagyenyedi két fûzfa (Az elõkészítés elsõ óráját jóval korábban is megtarthatjuk, hogy kellõ idõt hagyjunk a gyengébbeknek az olvasásra. Célszerû elkezdeni legkésõbb az elõzõ fejezettel együtt, de hozzákapcsolhatjuk egy gyakorló-, olvasás-, beszéd- és íráskészség fejlesztõ órához, akár nyelvtan órához, ahol a felmerülõ nyelvi és helyesírási kérdéseket is taglalhatjuk.) M.: A tankönyvi elõzetesen és olvasás közben megoldható feladatok (74 76. old.) olvasása, megbeszélése, biztatás a folyamatos használatra. Olvasási stratégia, ütemterv, tanácsadás, módszerek, ötletek az olvasáshoz. A feldolgozás írásos módszerének megbeszélése (füzet, olvasmánynapló, cédulázás). Sz.: a tkv.-i képek, a különbözõ kiadások képei és a történelmi dokumentumok, szemelvények a regénybõl tanári felolvasásban, részletek bemutatása a mozifilmbõl B.: A közös megbeszélés feladatai: A B) a 45 46. órán. C D) a 47 48. órán, önálló feladatmegoldásra javasolt: 77/3. f., 78/2. f. (íb. is) Í.: a jegyzetkészítés módszereinek megbeszélése, a folyamatos munka ellenõrzése, segítése (füzet vagy olvasmánynapló) Hf.: íb.: tkv. 77/4. f. és/vagy 78/2. f. Jókai-adatlap elkészítése (Írói arcképek) 49. Arany László: A délibábok hõse Ki.: Alexandr Szergejevics Puskin: Anyegin (részlet) (Szgy.) F.: verses regény, regényszerû teljesség; a lábjegyzetek szavaiból K.: történelem M.:válogatás a mû részleteibõl, tanári bemutatás, egy-egy feladat közös megoldása a mûfaj jellemzõinek megfigyelése. Javasolt önálló olvasásra is. (Gyengébb képességû osztályban elegendõ az áttekintés, tanári magyarázattal!) Olv. önálló olvasatok a verses regény egy-egy részletébõl. Í.: Arany László-adatlap készítése Hf.: íb. Az Alföld regényes rajza tkv. 83. old. feladataiból közös vagy önálló olvasás alapján.

50 52. Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyõje (Tárgyalható a Mikszáth-novellák után is, a fejezet végén!) F.: regény, kisregény; az elõzetes feladatok szemelvényeinek szóanyagából a közös megbeszélés során feldolgozva, a regény szóanyaga önállóan M.: (Ütemtervezés az osztály olvasási szokásai, olvasási sebessége szerint.) Az elõzetes feladatok szövegei közös és önálló olvasásban, megbeszéléssel. (Az érdekességek, anekdoták felhasználhatók elbeszélésre és írásbeli feladat szerkesztésére is.) Beszámolók az 50. órán. Sz.: a tkv.-i képek, mozifilm B.: a közös megbeszélés feladatai: 51. óra: A, B) feladatsor 52. óra: C, D feladatsorok és az E) feladatsor beszámolója; önálló feladatmegoldásra javasolt: B) A történet szereplõi, D) A megjelenítés módja a legkedvesebb részek újraolvasása. Í.: Mikszáth-adatlap készítése. Hf. íb.: olvasmánynapló vagy füzetvezetés; alakrajz a legérdekesebb szereplõrõl 16 A karcolat, a tollrajz és a novella 53. Mikszáth Kálmán: A korlátfa Ki.: Anton Pavlovics Csehov: A kaméleon F.: mûfaj, átmeneti mûfaj; kisepikai mûfajok, karcolat; komikum, szatíra, gúny, irónia; a lábjegyzet szavaiból M.: tanári bemutatás, követõ olvasás, a hangnem megfigyelése; megbeszélés tkv. 95/1. f., önálló vagy közös feldolgozás a tkv. 95/3. f. alapján. Olv.: kifejezõ olvasás egyes részekbõl tkv. 95/2. f. és íb. hf. elõkészítése. Í.: Mikszáth-adatlap folytatása Hf.: A mû újraolvasása; szb: elméleti ismeretek; Íb.: 95/2. alapján saját karcolat írása. 54. Mikszáth Kálmán: A pénzügyminiszter reggelije Ki.: Mikszáth Kálmán: Jókai beszél Esterházy Péter: Termelési-regény (részlet) (Szgy.) F.: karcolat, komikum, szatíra, irónia, gúny; a lábjegyzet szavaiból. K.: történelem; napi politikai tapasztalatok. M.: tanári bemutatás, követõ olvasás, megbeszélés tkv. 98/1 2. f. alapján. Sz.: tkv.-i képek, képek Mikszáth Kálmán életébõl, a korabeli parlamentbõl. Olv.: kiemelõ, válogató olvasás tkv. 98/1. f. önálló feldolgozás a kapcsolódó kísérõ szövegekbõl a Mikszáth-adatlap parlamentbõl. Hf.: A mû újraolvasása; szb.-íb.: 98/2. f.-ból 55. Gárdonyi Géza: A tûz F.: kisepikai mûfajok, tollrajz K.: könyvtári ism. (Az én falum kötet) M.: tanári bemutatás, követõ olvasás; megbeszélés a tkv. 100/1 2. f. alapján. Gárdonyi-adatlap készítése (Írói arcképek) Sz.: képek Gárdonyiról Olv.: Válogató, keresõ olvasás tkv. 100/2. f.; önálló olvasás a mû utáni magyarázó szöveg, kifejtés: az olvasottak egybekapcsolása a mûvel. Hf.: a mû újraolvasása íb. a tkv. 100/3. f.

56. Gárdonyi Géza: Az ablak F.: kisepikai mûfajok, tollrajz, novellisztikus rajz M.: tanári bemutatás, követõ olvasás. Megbeszélés: miért novellisztikus rajz? (vö. tkv.-i magyarázat önálló olvasással!); megbeszélés, vita tkv. 103/2. f. alapján. Olv.: keresõ, válogató olvasás tkv. 103/1. f. közös megoldása, íb. vázlat készítése önállóan. A hf. szóbeli elõkészítése. Hf.: a mû újraolvasása; Íb.: 103/1. f. alapján, választhatóan. 17 57. Gárdonyi Géza: Megmutatás F.: kisepikai mûfajok, novella; komikum, (szatíra) humor; K.: néprajzi ismeretek, könyvtári ismeretek (Néprajzi lexikon) M.: tanári bemutatás, követõ olvasás. Megfigyelés: hány történet rejtõzik a novellában? Megbeszélés a tkv. 105/1. f. alapján. Tkv. 106/3. f. alapján a humor fogalmának meghatározása (Fogalomtárból is!) Sz.: tkv.-i képek a Gárdonyiadatlap befejezése. Olv.: válogató olvasás a tkv. 105/2. f. megoldásához. Í.: vázlatpontok szerkesztése. B.: Saját történet, a rajzok kikerekítése. Hf.: a mû újraolvasása; Szb.: Gárdonyi-portré gyûjtött anyagból és az olvasott mûvekbõl. Íb.: Választható feladatból 58. Mikszáth Kálmán: A néhai bárány F.: kisepikai mûfajok, novella; komikum, (szatíra), humor; K.: könyvtári ismeretek, néprajzi ismeretek hiedelmek; a lábjegyzetek szavaiból M.: tanári bemutatás, követõ olvasás. Közös megbeszélésben; tkv. 110/1 2. f. és 111/4. f. Önállóan, esetleg házi feladatként: tkv. 111/3.5.6. f. Sz.: a tkv.-i képek, képek Mikszáth Kálmánról Olv.: közlésformák kiemelése, hangos olvasása: leírás, (alak)rajz, párbeszéd. B.: a történet elmondása különbözõ nézõpontokból, beleképzeléssel. Az írásbeli hf. elõkészítése: Miért szép, miért tetszik nekem? Hf.: a mû újraolvasása, felkészülés hangos bemutatásra. Elméleti ismeretek: novella, a komikum és változatai. Íb.: rövid értelmezõ-értékelõ írásmû a Mikszáth-novelláról 59. Mikszáth Kálmán: Bede Anna tartozása F.: nézõpont; a lábjegyzet szavaiból K.: könyvtári ismeretek (A jó palócok novelláskötet), néprajz (halottakkal kapcsolatos hiedelmek) M.: tanári bemutatás, követõ olvasás. A mûelemzõ szöveg önálló olvasása, majd közös megbeszélés tanári kérdésekkel. Közös megbeszélésben: tkv. 115/1 2. f. Sz.: tkv.-i kép Olv.: keresõ, válogató olvasás: tkv. 115/4 5. f. Í.: közös vázlatírás: tkv. 115/3. f. alapján. a Mikszáth-adatlap befejezése Hf.: Szorg.: a *** utáni feladat

60. Összefoglalás: írók, mûvek, mûfajok, korszakok M.: az adatlapok és a füzetben készült vázlatok felhasználásával áttekintõ beszélgetés, beszámoló szorgalmi feladatokból (Ellenõrzés, értékelés is lehet!) Í. B Olv.: az adatlapok sorba rendezése az írók idõrendjében következtetések levonása a korszak irodalmáról SZÍNHÁZ AZ EGÉSZ VILÁG DRÁMA (7+2 óra) 18 61. Dráma A tragédia és a komédia (Az egész fejezet fõ célja: megismerkedni a drámai mûnem alapjaival, a drámai szöveg sajátosságaival, annak néma és hangos olvasásával. Tehát nem cél a mûvek teljes szövegének elolvastatása! Színházi elõadás megtekintése viszont kívánatos!) F.: a dráma, a drámai mûnem, színjáték (színházi elõadás), magánbeszéd (monológ), párbeszéd (dialógus), szerzõi utasítások, hármas egység, a dráma szerkezete: elõkészítés, bonyodalom, válság (konfliktus), sorsfordulat, megoldás; tragédia, komédia M.: a tkv.-i bevezetõ közös olvasása, megbeszélése, szemléltetéssel. Sz.: drámai mûvek jellemzõ részletei (felolvasásban, videofelvételen) Olv.: a drámai mû szövegének felolvasási módja példa a Toldi dramatizált részlete a bevezetõben. Hf.: rövid beszámoló írása egy színházi élményrõl. (Lehet televíziós alkotás, vagy bábelõadás, esetleg saját színjátszás élménye is!) 62 63. Katona József: Bánk bán Ki.: Katona József: Bánk bán Gertrudis halála (Szgy. 60. old.), operaária (65. old.) F.: tragédia (szomorújáték) dialógus, monológ, szerzõi utasítások, drámai jambus; vándorszínészet. K.: történelem, színháztörténet; könyvtári ismeret a Kitekintõ könyvanyagából tkv. 135. old. M.: felolvasás, ismertetés a mûrõl és Katona Józsefrõl a tkv.-i összefoglaló és az Írói arcképek alapján tanári magyarázat, önálló olvasás és megbeszélés. Tnári bemutatás a dráma részletébõl megbeszélése a tkv. 125/1. f., tanulói olvasópróbák. Közös megbeszéléssel tkv. 126/2. f. A tkv. 126/3. f. megoldása közösen és önállóan. A drámai jambus tanári magyarázattal és önálló feladatmegoldással (tkv. 126/4.) Sz.: tkv.-i képek (a Szgy.-ben is!), (videofelvétel), könyvek, lexikonok, az operaária hangfelvétele Olv.: Katona József élete (önálló); a dráma egy-egy részlete hangos olvasásban, szereposztással. Í.: adatlap készítése Katona Józsefrõl Hf.: a mû története, történelmi háttere, Katona József személye; válogatott (kijelölt) részek olvasása a mû tkv.-i részleteibõl. Íb.: Mirõl szól Tiborc panasza? rövid, tényszerû fogalmazás. Szorg.: Adatgyûjtés az 1848. márc. 15-iki Bánk bán elõadásról (Szgy. és más források)

64 66. Szigligeti Ede: Liliomfi Ki.: Liliomfi (filmforgatókönyv részlet Szgy. 66 70. old.) F.: komédia (vígjáték), dialógus, monológ, szerzõi utasítások, helyzetkomikum, jellemkomikum; vándorszínészet; (forgatókönyv), filmvígjáték K.: színháztörténet, film(történet) M.: Általános ismertetés a mûrõl, az íróról tanári közlés, magyarázat, a bevezetõ szöveg közös és önálló olvasása, megbeszélése. Tanári felolvasás, egy-egy jelenet szereposztásban is, a tanulók bevonásával. Közös megoldás, megbeszéléssel: tkv. 132/1. f. Önálló feladatmegoldások: tkv. 133/2 3. f. Sz.: tkv.-i képek a Liliomfi c. film Í.: adatlap készítése Szigligetirõl Olv.: olvasópróba, egy-egy jelenetbõl változó szereposztásokban. B.: szabad szövegmondás, kis színjáték rendezése. Hf.: a jelenetek újraolvasása. elméleti anyag: a komédia mûfaji sajátosságai (tkv. 133/4. f.) íb.: Amit a jelenetek elárultak a szereplõkrõl rövid jellemzések a tkv. 133/5. f. alapján. 19 67. Összefoglalás: (Líra), epika, dráma a dolgozatírás elõkészítése (Ha a dolgozat az epika fejezet után következik, itt elegendõ a dráma rövid összefoglalása!) M.: áttekintõ megbeszélés lírai, epikai, drámai mûfajok és sajátosságaik. (A kisepikai mûfajok áttekintése a dolgozathoz: karcolat, [tárca] novella, tollrajz) Sz.: a mûnemek összefoglaló táblázata B.: a dolgozati témák szóbeli elõkészítése ötletbörze (Mit találtam érdemesnek a megírásra?) Stílus, hangvétel (ld. pl. a 98/1. f. jótanácsai!) Í.: írói notesz alaphelyzetek, alakrajz címszavakban gyûjtõmunka a dolgozati témákhoz Hf.: gyûjtõmunka a dolgozat mûfajához, saját választott témakörhöz. 68 69. Dolgozatírás, értékelés és javítás (A dolgozat megírható az epika fejezet után is!) F: cím, téma, mûfaj, szerkesztés az elõkészítõ beszélgetésben és az értékelésben is! A dolgozatok szóbeli tanári és tanulói értékelése, felolvasás a legjobb dolgozatokból. A legjobbnak ítélt mû kerüljön az osztály számítógéppel szerkesztett krónikájába! Témák: Tollhegyre való Ez azért túlzás! Így láttam Tábortûznél Csupa kacagás...stb.

ÉV VÉGI ISMÉTLÉS (3 ÓRA) 70. Írók, mûvek idõrend M.: ismeretek, rendezése, beszélgetés beszámolók. Sz.: adatlapok, szemléltetõ- és munkaeszköz a tankönyv teljes anyagával! B. Í.: a korszak írói irodalomtörténeti, történeti rendben az adatlapok összesítõje. 71. Mûvek, mûfajok M.: megbeszélés. (A példák felsorolása az idén tanult anyagból legyen!) Sz.: a mûnemek összefoglaló táblázata B.: Ami a legjobban tetszett... Ami nem tetszett... Amit nehéznek találtam... Amit szívesen folytatnék... (Minden vélekedést szakszerû indoklással kérünk.) Hf.: készülõdés mûsorórára memoriterek, szép, érdekes, izgalmas, mulatságos, tragikus stb. részetek, dramatizált jelenetek felolvasása, eljátszása a tanult mûvekbõl. 20 72. Mûsoróra M.: az osztály bemutatkozása: memoriterek, felolvasások, jelenet (Rendezõ legyen!). Az osztály krónikájának bemutatása. Ajánlatok: nyári olvasmányok, programok, kirándulások, táborok