JELENTÉS az önkormányzatok kiemeit kommunális feladatai (közvilágítás, temető- és útfenntartás, lakásgazdálkodás) megoldásának, s az ehhez kapcsolódó állami hozzájárulás hatásának vizsgálatáról 1991. december 77.
A vizsgálatot vezette és az összefoglaló jelentést összeállította: Farkas László főtanácsos. A vizsgálat szervezésében közreműködött: A vizsgálatot végezték: Baranya megye: Simon Ákosné számvevő. Bács-Klskun megye: Békés megye: Remeczky László számvevő Tréfás Antal számvevő tanácsos Baji Perenené számvevő Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Csongrád megye: Fejér megye: Győr-Moson-Sopron megye: Fekete Tibor számvevő tanácsos Kocsis István számvevő dr.boda Sándor számvevő Horváth József számvevő Heves megye: Jász-Nagykun-Szolnok: Nógrád megye: dr.szeli Tibor számvevő Maróti Sándor számvevő Buczkó András számvevő Németh Péterné számvevő Pest me gye és a főváros: Somogy megye: Simon Ákosné számvevő dr.tóth Annamária számvevő Molnár Istvánné számvevő Giday Zoltán számvevő dr.szigeti István számvevő Szabolcs-szatmár-Bereg megye: Tolna megye: Vas megye: Zala megye: László András számvevő Csekei Gyula számvevő Horváth János számvevő Kiss Dénes számvevő
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V-88-27 /1991. Témaszám: 75 JELENTÉS Az önkormányzatok kiemeit kommunális feladatai (k.özvilágítás, temetö-és útfenntartás, lakásgazdálkodás) megoldásának, s az ehhez kapcsolódó állami hozzájárulás hatásának vizsgálatáról A vizsgálat célja: - annak megállapítása, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. tv. szerint a települési önkormányzatok részére kötelezö jelleggel meghatározott kiemeit kommunális feladatok (közvilágítás, temető és útfenntartás), lakásgazdálkodás megoldásához milyen nagyságrendü pénzügyi források állnak rendelkezésre, és ezek a források a kommunális szolgáltatási tevékenység fenntartását és fejlesztését milyen rangsorolásban és színvonalon biztosítják; - az 1990. CIV. tv. szerint a helyi önkormányzatok részéről kommunális célra igényelhető támogatások mennyiben segítik a folyamatban lévő beruházások befejezését, sa más kiemeit feladatok megoldását; - a lakásgazdálkodási rendszer változásából adódóan az önkormányzatok milyen mértékben tudják támogatni a fiatal házasok első lakásvásárlását, valamint a megnövekedett kamatterhek miatt jelentkező lakossági terhek enyhítését. A vizsgálatot 146 települési önkormányzatnál, valamint a fővárosi és 7 kerületi önkormányzatnál végeztük. Az önkormányzatok közül: 12 megyeszékhely város, 44 város, 28 nagyközség, 62 község. Az e települések lakossága az ország lakosságának 40 %-a. A kommunális normatíva a költségvetési törvény normatív állami hozzájárulásának l O %-át képviselte. A céltámogatásból a szilárd hulladéklerakó telep bővítésére biztosított támogatási összeg 0,8 %, míg a központosított előirányzatokból a lakossági gyűjtött folyékony hulladék 1,8 %, a hamvasztásos temetés támogatása 2,4 %.
- 2 - Az Országgyűlés I. ÖSSzefoglaló megállapítások a vizsgálat tapasztalatairól az 1990. évi CIV. tv-ben az önkormányzatok részére a közvilágítás, út-, temetőfenntartás, lakásgazdálkodás feladatainak megoldásához 14.766,5 MFt normatív állami hozzájárulást biztosított felhasználási kötöttség nélkül. A normatív állami hozzájárulás csak makroszámításon alapult és csak országosan nyújtott fedezetet az 1991. évre számított kiadási szinthez. A népességszám szerinti elosztás a települések között igen jelentős szór6dást mutat. Egyes települések forrástöbblethez jutottak, míg más településeken a feladatellátást veszélyeztető forráshiány alakult ki. A normatívának közgazdasági tartalma nincs. Mivel az állam nem deklarálta, hogy a kommunális feladatok megoldásában milyen mértékben kíván részt venni, nem határozható meg, hogy az önkormányzatok részére juttatott 14.766,5 MFt e feladatok mekkora hányadára nyújt fedezetet. A kommunális normatíva körébe vont feladatok az alkalmazott mutatószámmal nem mérhetők, az előbbiek eltérő jellege és a települések adottságainak differenciáltsága miatt. Ennek az lett a következménye, hogy a normatíva az egyes település tipusoknál felmerült feladatellátáshoz igen eltérő m6don járult hozzá, így nem segítette elő a feladatok és források 1991. évi összhangjának megteremtését. Ezért e feladatokra kidolgozott támogatási rendszer nem a legmegfelelőbb finanszírozási modell. A közvilágítás-, út-, temetőfenntartási feladatok tekintetében 1990. év végéig az útfenntartás-felújítás szerepelt a feladatrangsorban az első helyen. Az ebben az évben bekövetkezett többszöri energiaármelkedés eredményeként a közvilágítási többletköltségek miatt az útfenntartás-felújítás az 1991. évre háttérbe szorult. Ebből következik, hogy az önkormányzatok által fenntartott úthálózat múszaki állapotának szintentartására nem teremtődtek meg a pénzügyi feltételek. A lakásgazdálkodás finanszírozási rendszerében bekövetkezett változásnak, azaz a normatíva alapján múködő elosztási rendszemek az lett a következménye, hogy egyes önkormányzatok úgy jutottak ilyen címen támogatáshoz, illetve forrástöbblethez, hogy ezek nem a támogatott célt fogják szolgálni. A helyi önkormányzatok részéről igényelhető céltámogatás és központosított támogatások rendszere a gyakorlatban nem érte el tervezett célját. A szilárd bulladéklerakó telep építésére biztosított 50 MFt előirányzat csak töredéke a megkezdett beruházások megvalósításához szükséges összegnek, ezért célszerű lett volna a támogatott célok körét szűkíteni. A versenysemlegesség azt
-3- kívánná, hogy a folyékony hulladék gyűjtésével foglalkozó szervezetek közül ne csak a helyi önkormányzatok vállalatai, illetőleg maga az önkormányzat részesüljön támogatásban. A lakosság által fizetendő fajlagos köbméterenkénti díjtétel az egyes települések között igen jelentős eltérést mutat. A szaigáitatás magas díja hátrányosan érinti a csatamázatlan területeken élő lakosságat és nem ösztönzi a folyékony hulladék rendszeres elszállíttatására. A helykímélö hamvasztásos temetésre biztosított 4.000 Ft támogatási rendszer nem tesz különbséget a szállítási távolság között, minden állampolgárt egyenlő mértékben támogat. A kamatterhek enyhítésére vonatkozó költségvetési törvényben kialakított elosztási rendszer egyenlőtlenül támogatta az önkormányzatokat, azok is részesültek támogatásban, ahol a hitelszámlák kis számban, vagy egyáltalán nem fordultak elő. Ajánlások a Pénzügyminisztérium és Belügyminisztérium részére 1./ A kommunális normatíva - közvilágítás-, út -, temetőfenntartás-, lakásgazdálkodás - jelenlegi modelljének fenntartását nem tartjuk indokoltnak. Amenynyiben nem dolgozható ki e feladatokra pontosabb mutatószám rendszer, úgy célszerű e pénzeszközöket más normatívához kapcsoini és az itt jelentkező feladatokat az önkormányzatok más bevételi forrásából fedezni. 2.1 Az energiaköltségek csökkentése érdekében a közvilágítás korszerűsítési program felgyorsítását szolgáló fejlesztések támogatását - a pénzügyi lehetőségek függvényében - célszerű lenne a céltámogatások körébe beépíteni, ugyanis az országos szinten elért energia megtakarítások az állami költségvetés későbbi kiadásait mérséklik. Megfontolandó, hogy például lakossági kötvény kibocsájtássailehetne-e a fejlesztések pénzügyi forrásait bővíteni. 3./ A céltámogatások között a szilárd hulladéklerakó telep címen 50 MFt támogatási összeggel előirányzott feladatmegoldás pályázati rendszerben történő elosztása az alacsony keretösszeg miatt nem célszerű, mivel ennek elaprózását jelenti. Amennyiben a támogatás mértéke nem növelhető, úgy célszerű csak a regionális jellegű feladatok megoldását támogatni. 4.1 A helykímélő (hamvasztásos) temetkezési módhoz a számított állami támogatást a temettető részére a krematórium és a halottak volt lakhelye között, a tényleges szállítási költséghez igazodóan, sávos átlagok alapján lenne célszerű meghatározni. 5.l Az érintett tárcák vizsgálják meg a költségvetés teherbíró képességének figyelembevételével a lakossági folyékony települési hulladékgyűjtés és ártalmatlanítás tekintetében, hogy a támogatás a különböző begyűjtési megoldásokra azonos feltételek mellett valósuljon meg és meghatározó a lakosság támogatása legyen.
-4- II. A vizsgálat részletes megállapításai 1./ A kiemeit kommunális feladatok megoldásának feltételrendszere a./ Az önkormányzatok forrásszabályozásának változásai Az Országgyűlés az 1990. évi LXV. tv. megalkotásávallétrehozta a tanácsokat felváltó önkormányzat rendszerét. A tanácsi gazdálkodás átalakítása - az államháztartási reform részeként - az 1990. évi költségvetési törvénnyel elindult. A kiadás orientált tervezést a bevételi érdekeltségre épülő forráss:whályozás, a tervalku mechanizmust pedig az állami pénzeszközök normatí\ ~!osztása váltotta fel. A normatív költségvetési hozzájárulás alanyi jogon illeti meg az önkormányzatokat A normatív állami hozzájárulást címzett, cél, és központosított előirányzat egészítette ki. Az 1990. évi állami költségvetési törvény a kommunális feladatokat még nem normatív úton támogatta. A tanácsok saját hatáskörükben forrásaik figyelembevételével önállóan alakították ki e feladatokra az éves költségvetési elő irányzatokat. Az 1991. évi költségvetési törvény szerint az önkormányzatok forrásainak struktúrája azonban - az előző évihez képest - jelentősen változott. Az átengedett bevételek közül 1991. évben a személyi jövedelemadó - az előző évi l 00 % helyett - 50 %-<>s mértékben került átengedésre az önkormányzatokhoz. A másik 50 % újraelosztás formájában állami támogatássá alakult át, ez kedvező az önkormányzatok finanszírozása szempontjából Az állami hozzájárulás keretében új támogatási elemek kerültek be a rendszerbe. Ilyen pl. a kommunális tevékenységhez rendelt normatíva megjelenése is. b./ A kiemeit kommunális feladatok normatív szabályozása Az 1991. évi költségvetési törvény az önkormányzatok kommunális tevékenységéhez - közvilágítás, út-, temetőfenntartás és lakásgazdálkodás - egy állandó lakosra számítva 1.400 Ft/fő normatívát biztosított. Az önkormányzatok költségvetésében a kommunális normatív hozzájárulás 14.766,5 MFt forrást jelent, amely az összes állami hozzájárulás l O %-át képviseli. A feladatokból az önkormányzati törvény csak a közvilágítás, a helyi közutak és köztemetők fenntartását írja elő kötelezően az önkormányzatok számára. A normatíva meghatározása - a tárcákrészéről -úgy történt, hogy e szakfeladatok 1990. évi bázisszintű előirányzatait (8.439 MFt) csökkentették az itt jelentkező bevételekkel (1 11 MFt), majd korrigálták az 1991. évi 16 %-os átlagautomatizmussal.az or-
-5- szágos szintü 9.660 MFt előirányzat került elosztásra az állandó népesség arányában, és így alakult ki az országos 900 Ft/fő átlagnormatíva, amely csak mak.roszlntq számításokon alapult és csak országosan nyújtott fedezetet a számított kiadási szlntre. c./ A lakásgazdálkodás finanszírozási rendszerének változása A lakásgazdálkodási feladatok megoldásához - a finanszírozási rendszerben bekövetkezett változások miatt - a központilag nyújtott támogatás 1991. évre azonos pénzügyi feltételek mellett önkormányzati hatáskörbe került. Erre a célra az önkormányzatok 500 Ft/fó normatív támogatást kaptak. A normatíva meghatározása úgy történt, hogy 3 MdFt-ot afiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatására, 2 MdFt-ot pedig a megemelt kamatterhek enyhítésére az 1990. január l-jei állandó lakosra számítva vettek figyelembe. A költségvetés Országgyűlés elé terjesztésének időszakában a Pénzügyminisztérium nem tudta felmérni miként fog reagálni a lakosság a meghozott intézkedésekre és az önkormányzatoknál hogyan alakul a kamattámogatási igény, ezért ez utóbbi támogatási összeget létszámarányosan osztották szét. 1991. január-február hónapban azonban a lakosság élt a kedvező törlesztési lehetőséggel és nagyszámú kölcsönt egyenlített ki. Ezért a fennmaradó hitelszámlák települések közötti megoszlása igen egyenlőtlenül alakult. Ennek ismeretében m6dosította az Országgyűlés az 1990. évi CIV. törvényt. Az 1991. évi XV. törvény rendelkezése alapján az emelkedő kamatozású és március elsején a települési önkormányzat illetőségi területén fennálló kölcsöntartozások után egy állandólakosra számítva 200 Ft/főlevonásáva15.000 Ft/fő támogatási összeg került elfogadásra. Eszerint, a törvény a kiegészítő támogatás megállapításakor figyelembe vette a költségvetésben szereplő népességszám alapján az erre a célra nyújtott összeget, azt mintegy újra elosztotta. Tehát azoktól a településektől nem vont el támogatást, ahol a támogatás összege kisebb mint a népességszám szerinti. Ez azzal a következménnyel járt, hogy az állami költségvetés általános tartaléka terhére 1.500 MFt-tal növelni kellett az önkormányzatok állami hozzájárulását. Igy a normatíva alapján működő elosztási rendszernek a következménye az lett, hogy egyes önkormányzatok úgy jutottak ilyen cúnen támogatáshoz, illetve forrástöbblethez, hogy ezek nem a támogatott célt fogják szolgálni. A pénzintézetek által megadott hitelszámlák száma 531.219 db a becsült 700.000 db számlával szemben, mely jelentösen elmaradt a prognosztizált számla számtól. Az 1991. évi :XV. tv. által átcsoportosított 1.500 MFt-tal szemben csak749 MFt kiegészítő támogatás illette meg az 1.252 önkormányzatot. A költségvetési törvény módosítása és a jogosan elosztott költségvetési támogatás között 751 MFt maradvány keletkezett. A Kormány, a vizsgálat időszakában, 3119 szám ú az 1991. évi költségvetési törvényt módosító javaslatával, melyet az Országgyűlés elé terjesztett, a "lakás gazdálkodási tevékenység" /kiegészítés/ rovatátafenti összeggel csökkentette. d./ A normatív szabályozás tapasztalatai Az 1.400 Ft/fő országos átlagszámítással képzett normatíva- ugyanúgymint a többi - a költségvetés szerint nem feladatfinanszírozást jelent, így ezzel az önkormányzatok felhasználási kötöttség nélkül önállóan gazdálkodhatnak.
-6- A normatíva meghatározásának következménye, hogy közgazdasági tartalma nincs. Mivel a kommunális feladatokon belül az állam feladatvállalásának részaránya nem került meghatározásra, ezért nincs információ arra vonatkozóan, hogy az önkormányzatok részére juttatott 14.7 66,5 MFt állami pénzeszközök az elöírt feladatoknak mekkora hányadára nyújtanak fedezetet. A korábbi elosztási rendszer változatlauságát jelzi, hogy a szakfeladatok (közvilágítás-, út-, temetőfenntartás)lakónépességrevetített 199l.évikiadásiszintalapjánszámított átlaga, a megyék között-a megyék terilletén elhelyezkedő önkormányzatok összesített adatai alapján-az országos 900 Ft/fli átlaghoz képest Igen nagyszóródlist mutat. A plusz-minusz l O %-os sávban a megyék terilletén lévő önkormányzatok mindössze 30 %-a található. Az önkormányzatok 60 %-a aminusz l O% alatt helyezkedik el. Legalacsonyabb a Bács megyel átlag (519 Ft/fő), valamint a flivárosl és kerületi önkormányzatok (544 Ft /fő) normatívája. Legmagasabb a Baranya megyel átlag normatíva (1.0 19 Ft/fő). A tapasztalt jelenség azt mutatja, hogy a normatívához kapcsolt közvilágítás-, út-, temetőfenntartási feladatok a figyelembe vett mutatószámokkal nem mérhetök, részben a feladatok eltérő jellege, illetve a települési adottságok differenciáltsága miatt. A normatíva modeuezés problematikáját mutatja az a jelenség is, hogy ahol a megyei átlag lényegesen elmarad az országos átlagtól, mégis forrástöbblet mutatkozik, ugyanakkor néhány megye tekintetében pedig forráshiány alakult ki. Bács-Klskun megyében, ahol a számított kiadásiszint alapján képzett átlag a 900 Ft/főve l szemben csak 51 9 Ft/fő, ugyanakkor 27,2 %-os forrástöbbtettel rendelkeznek. Az összes í tett adatok szerint 1991. évre l 00 "MFt-tal növelték amegye területén az önkormányzatok az 1991. évi költségvetési előirányzatokat és ezen felülmég 109MFt forrást más feladatra átcsoportosítottak. Ehhez hasonló helyzet alakult ki Békés és Pest megyékben, a fővárosban és kerületeiben pedig megközelító1eg 950 "MFt forráshiány keletkezett. A helyszíni vizsgálat körébe vont 146 települési önkormányzat kapta az országos szintű 9.510 MFt kommunális normatíva 40%-át. Az állami támogatás a közvilágítás-, út-, temetöfenntartási feladatokra az 1991. évi tervezett előirányzatnak csak mintegy 75 %-ára nyújtott fedezetet. Az adatok településtípusonkénti feldolgozásából megállapítható, hogy a normatíva ~ltérő mértékben járult hozzá az 1991. évi tervezett előirányzatokhoz. A megyeszékhelyo, valamint a fővárosi és a kerületi önkormányzatoknál a normatíva 68,6 %-os, a városokban 99,3 %-os fedezetet nyújtott a tervezett elöirányzatokhoz. A nagyközségek esetében pedig 27,8 %-os, a községeknél 17 %-os forrástöbblet jelentkezett. Az 1991. évi előirányzat az 1990. évi teljesített kiadásokhoz viszonyítva valamennyi településtípusnál emelkedett.
-7- Legnagyobb mértékben a nagyközségeknél (37,9 %-kal), a községeknél (27, 7% kal), így ezeknél a településeknél a feladatok szlntentartisához tervezett előirányzatot a normatíva tehére biztosítani tudták. A kommunális normatíva egy része itt más feladat finanszírozásához is homjárul t. A megyeszékhely településeken, a fővárosban és a kerületi önkormányzatoknál, és a községeknél az előzőeknél mérsékeltebben 26,2%-kal, a városokban pedig csak 16,6 %-kal növekedtek az 1991. évi előirányzatok az 1990. évi tényszámhoz képest. A tervezett 1991. évi előirányzatok kialakításához ezeknél az önkormányzatoknál azonban jelentős többletforrás bevonására volt szokség. Szegeden 152 MFt, Székesfehérváron 98 MFt, Szekszárdon 33 MFt, a fővárosban és kerületeiben 950 MFt többletforrás bevonását tervezték. e./ Cél- és központosított támogatások Az állami költségvetés, az önkormányzatok részére nyújtott normatív állami hozzájárulást cél-, címzett és központosított előirányzatokkal egészítette ki. Az önkormányzatok részére biztosított állami hozzájárulásan (189.333 :MFt) belül a céltámogatások (6.210 :MFt) 3,3 %-os, a címzett támogatás (11.814 :MFt) 6,2 %-os, a központosított előirányzatok (5.949 :MFt) 3,1 %-os részarányt képviselnek. A kommunális feladatokhoz a céltámogatásod belül a "szilárd hulladéklerakó telep építése, bővítése" címen nyújthattak be pályázatot a települési önkormányzatok. Erre a célra központilag 50 :MFt-ot kü1önítettek el. Ez a folyamatban lévő beruházások támogatási összegének (3.580 :MFt) 1,4 %-a. A központosított előirányzatok közül a "környezet és vízbázisok fokozott védelme érdekében a lakossági folyékony települési hulladék gyűjtési", valamint a helykimélő "hamvasztásos" temetés támogatása kapcsolódik a kommunális feladatok köréhez. E feladatokra nyújtott támogatási rendszer 1990. év végéig úgy működött, hogy minden évben az állami költségvetés a megyei tanácsok részére árkiegészítő jellegű támogatást nyújtott. A megyei tanácsok állami támogatásába a kiegészítő "egyéb vállalati támogatás" címen lett beépítve. A megyei tanácsok között a Pénzügyminisztérium a tervtárgyalásokon történt megegyezések során kialakult keretszámok szerint osztotta szét a több éve változatlan nagyságrendű támogatási összeget. A szabályozási rendszer 1991. évre úgy változott, hogy a központosított támogatások körébe került - 1990. évhez képest változatlan ll O :MFt keretösszeg mellett - a lakossági gyűjtött folyékony hulladék támogatása. A helyi önkormányzatok költségvetési szervezetei, illetve a felügyeletük alatt álló közüzemi vállalatok igényelhetik a támogatást. A költségvetési törvény a támogatás mértékét 65 Ft/m3-ben határozta meg. A normatíva számítás alapját a ll O :MFt támogatási összeg és a településtisztasági statisztika alapján 1991. évben várhatólakossági folyékony hulladék gyűjtött mennyiségének (1.690 ezer m3) hányadosa képezte, ugyanis sem a ténylegesen keletkezett lakossági folyékony hulladék, sem a kezelt mennyiség nagyságrendje nem ismert. A temetkezés támogatása címen 1990. év végéig a megyei tanácsok az "egyéb vállalati támogatáson" belül l 00 MFt -ban részesültek. A megyei tanácsokon keresztül - ném kötelező jelleggel - az árkiegészítő jellegű támogatást a
-8 - vállalatok kaptálc. A temetkezési szolgáltatás 1990. év végéig több címen kapott támogatást, így a halotthamvasztó művek, a hamvasztó műbe való távolsági szállítás, a hatósági halottszállítás és a polgári gyászszertartás. A szabályozás 1991. évtől kezdődően megváltozott Az önkormányzatok érdeke a helykímélés és környezetvédelem miatt a hamvasztásos temetés arányának növelése. Az új temető létesítése, bővítése magas beruházási forrásigényű, ezért célszerű a lakosság támogatása, amennyiben ezt a fajta temetést vállalja. Erre a célra az 1991. évi állami költségvetés 140 MFt támogatási összeget biztosított. Az állandó lakhellyel rendelkező lakos, vagy más jogi személy aki hamvasztás útján gondoskodott az elhunyt eltemettetéséről 4.000 Ft egyszeri hozzájárulásra jogosult az állandó lakhelye szerinti önkormányzatnál Az ilyen címen kifizetett összeget negyedévenként igényelhetik vissza az önkormányzatok a BelügyminisztériumtóL A 4.000 Ft támogatás képzése a hamvasztás technológiai szükségessége alapján az alábbi tételek támogatását tartalmazza. Hamvasztó koporsó Halottas házhoz szállítás Hamvasztó műbe szállítás Umába helyezés stb. Összesen: 800 Ft 700 Ft 1.000 Ft 1.500 Ft 4.000 Ft A rendszer hibája, mint azt már az ÁSZ más vizsgálata is alátámasztotta, hogy nem vette figyelembe a szállítás távolságát, így ebből adódóan az eltérő fuvardíjat sem. Ezért a lakosságot indokolatlanul differenciáltan támogatja. 2.1 A kiemeit kommunális feladatok megoldásának helyzete. Az önkormányzatok által tervezett 1991. évi működési kiadások közül a kiemeit kommunális feladatok részaránya 3,62 %-os, ez az arány 1990. évben 3,5 %-os volt. A kiemeit kommunális feladatok részaránya 1991. évre az 1990. évi tényleges kiadáshoz viszonyítva O, 12 %-kal nőtt. (A számszerű adatokat az l. sz. melléklet tartalmazza). A kiemeit kommunális tevékenységek feladatonkénti megoszlását, továbbá az 1990. és 1991. évi előirányzatok összehasonlítását országos szinten az alábbi táblázat tartalmazza: 1990. Megoszlás 1991. Megoszlás Szak:f eladat terv tény terv tény terv 1991. M Ft % MFt % Közvilágítás 3.420 3.758 40,5 42,7 5.031 47,4 Helyi út -lúd fennt. felúj. 4.663 4.673 55,3 53,0 5.065 47,7 Temetőfennt 355 371 4,2 4,3 521 4,9 Összesen: 8.438 8.802 100,0 100,0 10.617 100,0
-9- Az önkormányzatok 1991. évben - közvilágítás-, út-, temetőfenntartásra 10.617 MFt-ot terveztek, ebből a normatíva 9510 MFt-ot jelentett, amely 89,6 %-os fedezetet nyújt. Az önkormányzatok a normatív állami hozzájárulást 1.107 MFt többletforrás bevonásával egészítették ki. Erre azért volt szükség, mivel a normatíva számítás e feladatokra csak 16 %-os átlag automatizmussal számolt, mely elmaradt az előző években bekövetkezett áremelkedésektől (pl. közvilágítás). Az 1990. évben terv és tény szinten egyaránt legnagyobb részarányt a helyi útfenntartási- felújítási feladat képviselte. Az önkormányzatok, mivel 1990. évben az energiaárak többször emelkedtek, a közvilágítási feladatok többletköltségét jellemzöen az út-híd fenntartás és felújítás szakfeladatra fordított elöirányzatok terhére oldották meg. Az 1991. évben a közvilágításra tervezett előirányzatok aránya további 4,7 %-kal nőtt, míg az útfenntartás 5,3 %-kal csökkent. A temetőfenntartás korábban is alacsony (4,2 %-os) részaránya minimális mértékben 0,7 %-kal emelkedett. a./ Közvilágítás A vizsgált körben a megyeszék.helyvárosokmil az útfenntartás-felújítási előirányzat 2 %-kal, a városoknál 9 %-kal, a nagyközségeknél 8 %-kal csökkent A közvilágítási feladatokra tervezett előirányzat ennek arányában emelkedett. Ez a magasabb szinten kialakult infrastruktúra kiépítettségére vezethető vissza. A nagyközségek és községekaz útrenntartási előirányzatoknál mutatkozóforrástöbbletet jeuemzően- az úthálózat kiépítetlensége miatt-az egyes települések úthálózatának fejlesztésére kívánták fel használni. Az 1990. évi költségvetésben tervezett előirányzatok a kétszeri teljesítménydíj és áramdíj emelkedés következtében nem nyújtottak fedezetet a kiadásokra. Az 1990. évi kiadás 9,9 %-kal emelkedett, így e feladatokra többletforrás bevonására volt szükség. Az 1991. évre tervezett előirányzat 33,9 %-kal emelkedett az előző évi tényleges kiadáshoz képest. A közvilágítási feladatoknál a tervezési munkára jellemző, hogy a települések többségénél csak pénzügyi tervezés folyik, a naturális mutatók alakulásának elemzése háttérbe szorul. A tervezési munkára még mindig a bázisszemlélet a jellemző, korrigálva a várható díjemelés pénzügyi kihatásával Az önkormányzatok a közvilágítási szolgáltatásért a fizetendő díjat egyrészt a beépített villamosteljesítmény, másrészt a szerződésben rögzített "világítási naptár szerint" számított energiafogyasztás alapján fizetik. A villamosenergia szolgáltató szervezeteknek a teljesítménydíj ellenében elvégzendő karbantartási és üzemeltetési feladatait, így a hibabejelentés módját, a javítási kötelezettség határidejét, a szerződések egyértelműen nem rögzítik. A közvilágítási lámpahelyekről vezetett nyilvántartásokat az önkormányzatok általában nem ellenőrzik. A szolgáltatási szerződések pontatlanságai miatt, továbbá az áramszolgáltatási számlák nehéz áttekinthetősége következtében igen sok eset~n a számláknak csak formális ellenörzésére került sor. A
- 10- kisebb települések a megfelelő végzettségű szakemberek hiánya Iniatt nem tudják folyamatosan ellenőrizni a szolgáltatást. A közvilágítási költségek alakulását a fényforrások korszerűsége döntően meghatározza. A fényforrások korszeruség szerinti megoszlását, valamint a beépített villamosteljesítmények alakulását országos adatok alapján a 2. sz. melléklet tartalmazza. A helyzetelemzést az 1988-1989-1990. év december 31-i adatok figyelembevételével végeztük. A beépített teljesítmény a fejlesztések növelő és a korszerűsítések csökkentő hatása mellett 1988. évröl 1990. év végére 7,45 %-kal emelkedett. A fényforrások száma ugyanakkor 5,6 %-kal csökkent. Ezen belül a fényforrások korszerüség szerinti megoszlása az 1988-1989-1990. év vonatkozásában a beruházások következtében kedvezö r olyamatot tükröz. Az Izzó (mint legkorszerűtlenebb fényforrás) aránya mind a darabsúmot. mind a beépített teljesítményt illetően 1990. év végére 1988. évhez képest 35,84 ~kal csökkent. Az összes fényforrás háromnegyed részét a higanylámpa típus (J fényforrás képezi. Ennek a fényforrásnak a fényhasznosítási mutatója átlagosan fele az ún. nátrium típus 6 fényforrások ugyanezen mutatójának. Ez azt jelenti, hogy ugyanazt a megvilágítási szintet a nátrium típus() fényforrással közel fele akkora beépített teljesítménnyel, ezáltal csökkent költséggel biztosíthatják az önkormányzatok. A higanylámpák kiváltását korszerűbb nátrium típusú lámpálera elkezdték az önkormányzatok, ennek eredményeként a higanylámpák aránya 1988. évhez viszonyítva 4,22 %-kal csökkent. A nátrium típus() fényforrások arányának növekedése Igen kedvezó af ényforrások és a beépített teljesítmény szempontjából ls. Az önkormányzatok fejlesztési forrásai erősen korlátozottak, ezért a korszerűsítési program - a befektetett pénzeszközök viszonylag gyors megtérülése mellett (3-4 év) is - végrehajtása lassan halad. Több önkormányzat a korszerűsítési program felgyorsítását vállalkozók, illetve az áramszolgáltató vállalatok bevonásával tervezi. A vállalkozók által befektetett tőke és hozadékának fedezetét az energiamegtakarítás biztosítja pl. fövárosban, Nyírbátorban, Jász-Nagykun-Szolnok megye több településén, Székesfehérváron. b./ Helyi útfenntartás és felújítás. A helyi útfenntartásra és felújításra tervezett 1990. évi előirányzatok és a felhasználások, valamint az 1991. évi tervszámok is azt tükrözik, hogy e feladatok tekintetében a tervezési munkában a ''maradékelv" kétszeresen is érvényesül. Egyrészt a kommunális feladatok az egyéb működési (oktatásegészségügy-szociálpolitika stb.) kiadásokon belül az intézményhálózat múködtetése érdekében fokozatosan háttérbe szorulnak. Másrészt a kiemeit kommunális feladatokon belül viszont a közvilágítási kiadásokra fordítandó pénzeszközök növekedésemellett az útrenntartási ráfordítások fokozatosan csökkennek. Ez a jelenség legjobban a fő városban és a kerületekben, a megyeszékhely városokban, valamint a városok esetében jellemző, itt az 1991. évi tervezett előirányzat nom ln állsan ls elmarad az 1990. évi pénzügyi teljesítéstől A nagyközségek és községek többségében az erőteljesen jelentkező lakossági igények és a nonnatíva által biztosított kedvezőbb pénzügyi f eitételek mia tt az 1990. évi szin tet jelen t ösen meghala-
- ll - dó előirányzatokat is terveztek 1991. évre. (Pl. Nyékhidhiba 357%, Szentlstvlin 260 %, Forró, Tállya, Böcs, Bogács községekben sorrendben 161, 260, 97 és 68%). Az 1990. évre tervezett útfenntartási előirányzatok év végére 9,8 %-kal emelkedtek. A településtípusonkénti növekedés mértéke igen eltérő. Az önkormányzatok egy része az útfenntartási előirányzatot egyfajta torrástartalékként kezeli, és esetenként tartós, vagy átmeneti forráshiány finanszírozására használja. Pusztaföldváron az 1990. évi előirányzatot 1.5 %-ra, Szeghalmon 36,1 %-ra, Jakabszálláson 6 %-ra tel jesítették. A tervtó1 való jelentős nagyságrendű eltéréseket az önkormányzatok az év végére bekövetkező forráshiánnyal magyará.zzák. Az útfenntartás, felújítás feladatainak tervezési folyamatára alapvetöen a pénzügyi szemléletü tervezés jellemzö. A tervezés műszaki megalapozottsága igen eltérő. A kistelepüléseken a fenntartási keret terhére egyszerűsített megoldással, többnyire lakossági részvétellel építik az úthálózatol Kivltell terv nem készül, a munkákra épltésügyl hatósági engedélyt nem kémek. A munlli során elmarad az útszegélyek padkák, kialakítása, a burkolatok nem szabványosak (pl. Fejér, Békés, Jász-Nagykun Szolnok megye több településén). A főváros kerületelnek többségére az a jellemző, hogy csak a legfontosabb javításokra biztosítanak fedezetet, naturális és költségszámításokkal alátámasztott terv nem készül (pl. VI., XV. ker.). Ez a jelenség tapasztalható Szombathely, Nyírbátor, Békéscsaba, Sarkad, Szeghalom, Salgótarján, Szécsény, Szolnok városokban is. Az útienntartásra -, felújításra tervezett 1990. évi előirányzatokat a tanácsok döntően a költségvetési üzemeiken, városgazdálkodási vállalataikon keresztül használták fel. Az önkormányzatok 1991. évi előirányzat felhasználásában előtérbe került a vállalkozók versenyeztetése, ez elősegíti a szűkös pénzeszközök gazdaságosabb felhasználását. Szabolcs-Szatmár-Bereg me gye vizsgált településein jellemzően a 2MFt feletti bekcrülési költséget meghaladó felújítási, karbantartási munkákra a kivitelezőket pályázat útján választják ki. Hasonló a tapasztalat Jász-Nagykun-Szolnok, Fejér megyék vizsgált önkormányzatainál. Ugyanakkor a fővárosi önkormányzat, mely az országos előirányzat 28 %-át, megközelítőleg l MdFt forrást biztosítútfenntartási-felújítási felada tokra, a Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat részére átengedi az előirányzat felhasználását. A teljes körű lebonyolítással megbízott vállalatnál az egyes munkák esetében a szerződéskötést és a végrehajtást is a vállalat kétszervezeti egysége végzi, szimulált "piaci" feltételek között. Versenytárgyalásra nem kerül sor a PM. 7 0.1 Z 9 l 1988. sz. állásfoglalására hivatkozva, mely a Fővárosi Tanács általlétrehozott ún. lebonyolító vállalatokat védte azzal, hogy a törvény értelmezésével mentesítette a tanácsi megrendeléseket az 19 8 7. évi 19. sz. - a versenytárgyalásokat szabályozó- törvény és hozzá kapcsolódó 3 6/1988. (VIII. 6.) PM. sz. rendelet hatálya alól. A műszaki ellenőrzést szin t én az FKFV szakemberei végzik. Af őosztály tevékenysége kizárólag a
- 12- hatósági feladatokra irányul. nem elemzik menetközben, hogy az l Md Ft nagyságrendű előirányzat milyen gazdaságossági feltételek mellett hasznosul. Az út-, híd fenntartásra, felújításra fordított előirányzatok bizonylatolása nem minden esetben felelt meg az előírt követelményeknek. Több esetben az építési naplót nem vezették. A felmérési naplóban a múszaki ellenőrök folyamatos bejegyzése több esetben elmaradt. Az elvégzett munkák a költségvetésekkel a nyilvántartásbeli hiányosságok miatt több településen nem voltak összebasonlíthatók, a kistelepüléseken pedig a múszaki szakemberek hiánya miatt hatékony múszaki ellenőrzés sem volt. c.! Temetőfenntartás A temetők részben önkormányzati, részben egyházi kezelésben vannak. Az önkormányzatok kezelésében lévó temetök esetében a lakónépesség arányában igénybe vehető kommunális normatíva - melynek meghatározásánál a temetőfenntartásra országos átlagként tervezett költségvetési pénzeszközöket vették figyelembe - nem az önkormányzatok feladatvállalásával arányosan biztosítja a forrásokat. A rendszer leülönösen hátrányosan érintette a fővárost, ahol a normatívának kellett az összes állami tulajdonban lévő köztemető fenntartására fedezetet nyújtani, így azokra a különleges feladatokra is amit a nem köztemetői funkciót betöltő temetők, parcellák, mauzóleumok fenntartása, nemzeti emlékhelyhez méltó színvonalának megőrzése jelent. A kisebb településeken viszont az a jellemző, hogy a temetők jelentős része egyházi kezelésben van. Az önkormányzatok részvétele az egyházi temetök fenntartása vonatkozásában nem tisztázott, ezért igen eltérő képet mutat. Nem támogatják a temetőfenntartást Egerben, Gyöngyösön, Kiskunhalason és Békés megye négy telepillésén. Az önkormányzat az általa tervezett előirányzatot teljes egészében az egyházi temetőf enntartáshoz átengedi Békéscsa bán, Kiskunfélegyházán. Leggyakoribb megoldás, hogy az önkormányzat vállalja a karbantartás-, f elújítási feladatok elvégzését, vagy az üzemeltetés költségeit. A temetőfenntartásra fordított kiadások bizonylatolása, a megkötött szerződések általában megfeleltek az előírt követelményeknek, azonban a számlák ellenőrzése néhány helyen formális. A temetőfenntartás ráfordításainak gyüjtése, elkülönítése más tevékenységek kiadásaitól nem minden településen történik meg. Pécsett a temetkezési vállalattal kötött szerzödés mellékletét képező árlista egyes számlákban feltüntetett árakkal nem azonosítható, ennek ellenére a számlákat "kollaudálták", reklamációra nem került sor. Fejér me gye több településén nem választották szét a temetői szemétszállítást az egyéb községi hulladékszállítás tól. a ravatalazókban nincs külön árammérő, a temetök fenntartását részben társadalmi. részben pedig közhaszn ú munkások egyéb tevékenységével cgyü tt számol ják el.
- 13 - d./ Lakásgazdálkodás A lakásgazdálkodás finanszírozása kétcsatornás formában működik. Egyrészt az állami költségvetésben tervezett "különféle támogatási formában", másrészt az 1990. év végéig a helyi tanácsok, illetve önkormányzatok részére biztosított kedvezményes kamatozású hitelkonstrukció keretében. A lakásrendszer finanszírozása az állami költségvetés terhére a következő jogcímeken történik: lakbértámoga tás, forgóeszközhitel kamattámoga tás. fegyveres testületek lakásépítése, magánerős lakásépítéssel kapcsolatos támogatás-ez 1990. év végéig magában foglalta a fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatását. A költségvetés e címen 3 MdFt támogatást biztosított. A tanácsok 1985-1990. közötti időszakban a 106/1988. MT. rendelet alapján a lakosság részére lakásépítés-vásárlás címen az OTP-től felvett kedvezményes kamatozású hitelkonstrukció keretében visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatást nyújtottak. A Pénzügyminisztérium "lakástámogatási hitel címen" 1985. évben 800 MFt hitelkeretet engedélyezett, majd minden évben emelte ezt az összeget és 1988. évtó11990. december 31-ig évi 2 Md Ft -ot biztosított. A tanácsok 1988. december 31-ig 3 %-os kamat mellett vették igénybe a hitelt, 13 éves futamidőre szólóan, 3 év türelmi idővel. Az OTP 1989. január l-től kereskedelmi bank lett, és piaci kamat mellett hitelezett az állami költségvetésnek is. Az állami költségvetés a törlesztési támogatások között tervezte és egyenl í tette ki a kamatkülönbséget olymódon, hogy a megemelt kamat 70%-át az állami költségvetés, a fennmaradó részt a tanácsok emelt kamatfeltételek mellett egyenlítették ki. Igy alakult ki 1989. évben a tanácsok 5,5 %-os, 1990. évben a 7,3 %-os, míg 1991. évben a 9,6 %-os kamatfizetési kötelezettsége. Az állami költségvetést kamattámogatás címen 1991. évben 2 MdFt terheli. Az önkormányzatok 1990. december 3-i hitelállománya 8.250 MFt, és a hitelek 2003. évben járnak le. Az állami költségvetést a kamatkülönbözet térítése ez ideig terheli. A megyék hitelállományaközött igen nagy a szóródás. A hitelállomány 25,39 %-a a főváros kerületi önkormányzatainál jelentkezik. A fővárosban a hitelkonstrukció t egy jól működő céltámogatási rendszer is kiegészítette. A kerületi tanácsok 38 %-os hi tclf elvételmellett jutottak 62 %-os céltámogatáshoz. A megyék között a hitelkeretet a benyújtott kérelmek alapján a PM-OT. osztotta szét. A hitelkonstrukció a kistelepüléseket forráshiány miatt szinte kizárta a támogatási rendszerböl. Az állami költségvetés a növekvő kamatterheket finanszírozni nem tudja, ezért a hitelkonstrukció lehetősége 1990. december 31-én megszűnt. Az új normatív alapon nyújtott 1991. évi támogatás előnye, hogy minden települési önkormányzat részesedik állami támogatásban. A fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatása az állami költségvetésben csak 1990. évben szerepelt. Az állami költségvetés e célra 3 MctFt-ot különített el. A támogatás mértéke 150 eft volt, ezt minden elsőlakáshoz jutó állampolgár megkapta a pénzintézeten keresztül. Az állami költségvetés
- 14- rendezte a pénzintézettel a felmerülő kiadást. Az l évig müködő támogatási rendszemek kettős ellentmondása is volt. Egyrészt a támogatás a "rászorultság" kérdését figyelmen kívül hagyta, minden állampolgárt támogatott. Másrészt kizárta a támogatásból a magánforgalomban vásárolt első lakáshoz jutók körét. A támogatási rendszer 1991. évtől megváltozott. A fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatása az önkormányzatok feladatkörébe került. Erre a célra a települési önkormányzatok normatív alapon 3 MdFt támogatást kaptak. Az új rendszer lehetövé teszi, hogy a a lakáshoz jutás m6djától függetlenül a rászorultság szempontjainak kialakítása mellett támogassa az önkormányzat a lakosságat A központosítás csökkentése azért is szükséges, mivel jelenleg Magyarországon nincs valós jövedelemmérés, továbbá vagyonmérés sem, ezért a ''rászorultság" meghatározására központilag nincs lehetőség. Az önkormányzatok 1991. évre 300 Ft/fő normatív támogatást kaptak - felhasználási kötöttség nélkül -, ezzel önállóan gazdálkodhatnak. Az önkormányzatok az 1991. évi költségvetési tervezetüket több fordulóban tárgyalták és azok elfogadására általában a tervév II. negyedévében került sor. Ennek következtében a támogatási rendszer feltételeit rögzítő önkormányzati rendeletet általában csak 1991. év május-június hónapban fogadták el a képviselő-testületek. Igy a lakosság által benyújtott igények elbírálása időben jelentősen elhúz6dott. A támogatás l igénylőre jutó összege az egyes önkormányzatok tekintetében eltérő képet mutat. Békés megyében 15 ef t és 150 ef t, Zala megyében 50 ef t -tól l 50 ef t -ig, Borsod megyében 50 ef t és 250 ef t, Pest megyében 130-150 ef t, a fisviiros kerületeiben 100-700 ef t közölt helyezkedik el az l igénylőre eső támogatás összege. A Pénzügyminisztérium ezen támogatás címen folyósított pénzeszközök felhasználására önálló szakfeladatot nem nyitott, így a tervezésnél és a felhasználásnál pontosan nem mutatható ki, hogy az önkormányzatok milyen nagyságrendben nyújtanak a lakosság részére támogatást. A megemelt kamatteher miatti támogatásra az önkormányzatok 1991. évben 200 Ft/fő normatív állami hozzájárulásban részesültek. Az önkormányzatok képviselő-testületei a normatíva alapján juttatott forrást a rendkívüli szociális segély szakfeladaton tervezték meg. A megemelt kamatterhek odaítélésének feltételeit az önkormányzatok többsége rendelet formájában szabályozta. Az odaítélés feltételeként elsősorban a "rászorultságot" tekintik, ennek fogalmát azonban az önkormányzatok eltérően állapították meg. Az önkormányzatok nagy része a rászorultsághoz figyelembe vehető jövedelem határát amindenkori legalacsonyabb nyugdíj, munkabér összegéhez, vagy az ún. létminimumhoz kötik. A feltételek között szerepcl a kölcsönök száma, a törlesztés összege, valamint a havi jövedelem és a havi törlesztés aránya.
- 15- Az önkormányzatok az 1991. évi költségvetés összeállításánál a lakossági igényeket nem ismerték, ugyanakkor több településen a lakosság sem volt kellően illformálva az igénylés lehetőségéről és feltételrendszeréről A kamatteher támogatásának szabályozásával, az igények elbírálásával az önkormányzatok egy része - az Alkotmánybíróság döntésére várva - nem foglalkozott. A halaszthatatlan igényeket egyszeri rendkívüli szociális segélyként elbírálva rendezték. Ezt az álláspontot képviselte af ő viirosi I., III., VI., VIII., XX. kerületi önkormlinyzat, valamint Nógrlid megyében több település. Az önkormányzatoknál a támogatás mértéke igen differenciált, havi 200 Fttól 1500 Ft-ig, illetve az egyszeri támogatás esetén 3.000 Ft-tól 15.000 Ft-ig terjed. Az önkormányzatok az előirányzat felhasználásáról a vizsgálat idején egy-két kivételtől eltekintve nem tudtak számot adni, ennek oka az el bírálatlan igények nagy száma. Az információk általánosítható következtetések levonására nem alkalmasak, mert néhány önkormányzat ilyen címen egyáltalán nem adott ki támogatást, máshol viszont a pénzügyi keret felhasználása is megtörtént 3.! Céltámogatás J ól tükrözi ezt Borsod me gye, ahol néhány településen már felhasználták az előirányzatot, ugyanakkor néhány községben az egész évi felhasználható keretösszeggel még rendelkeztek, máshol 6 és 93% között mozog az igénybevétel. A szilárd hulladéklerakó telep építése, bövítése címen 134 település nyújtott be céltámogatási igényt, ebből a céltámogatási követelményeknek 66 igény nem felelt meg. A megfelelt pályázatokat beadó települések több éve folyamatosan építették szilárd hulladéklerakó telepüket, illetve kistérségi összefogással néhány település közös lerakóhelyet épített. A pályázatok elbírálásánál elsösorban a határrnenti (határátkelő) idegenforgalmi, környezetvédelmi szempontokat vették figyelembe. Másodsorban javasoltak között azok a települések szerepeltek, amelyek hulladéklerakó telepei még üzemelnek és ezek bizonyos tartalék kapacitással is rendelkeznek, így egy-másfél évig üzemeltethetők. A beérkezett pályázati igények 246 MFt-ról szóltak, az 50 MFt-tal szemben. Ebből 151 MFt megfelelt a pályázati szempontoknak. A céltámogatások között pályázat útján elérhető 50 MFt csak töredéke az indokolt beruházások befejezéséhez szükséges összegnek. Ilyen alacsony pénzeszköz biztosítása mellett nem célszerü a feladatra nem rangsorolt pályázatot kiírni. 4.1 Központosított támogatás A településtisztasági szolgáltatást döntően a helyi tanácsok által alapított megyei szakvállalatok, továbbá a városgazdálkodási vállalatok, illetve kommunális költségvetési üzemek végzik. A támogatási rendszer oly m6don való működtetése, miszerint nem a lakosságat támogatja, hanem csak az önkormányzatok, ill<;tve vállalataik lakossági szolgáltatását, azokon a településeken,
- 16- ahol nem támogatott szervezet végzi a szolgáltatást a lakosság magasabb árat kénytelen fizetni. Szentlörincen az önkormányzat lakossági folyékony települési hulladék gyűjtésével és ártalmatlanításával nem foglalkozik, ennek ellenére ilyen címen 65 eft állami támogatást igényeltek le a Belügyminisztériumtól. A körjegyzőség a vizsgálat jelzésére a jogtalanul leigényelt állami támogatást visszafizette. A helykímélö hamvasztás támogatására az állami költségvetés 140 MFt előirányzatot biztosított. A költségvetési törvényben szereplő központosított támogatás a helykimélő hamvasztásos temetést célozza, azonban a területi adottságokat nem veszi figyelembe. Ugyanis helykimélő csak ott lehet, ahol urnatemető, vagy urnák elhelyezésére szolgá16 fal van. Ahol ilyen nincs ott a temetés hagyományos sírba történik, nem helykimélő, nem környezetvédő. A 4.000 Ft igényelhető támogatási összeg azonban nem veszi figyelembe az eltérö halottszállítási távolságot ennek megfelelően indokolatlanul eltérö mértékben támogatja a Iakosságot. Budapest, 1991. december - --,- it.~.tl- HageL-nayer István
Az állami költségvetésból az önkormányzatok nükbdé::;i k; ao:isa in;li-: tcrvc:ctt c:lúir<inyzijl;j Milli ó forintbon!. sz. mclléklet Költségvetési szervek múködési kiadásai :!990. évi tel-!991. évi elúirányzat. jc::;ités Parl <Jmcnli Önkorm.-i MEGOSZLÁS : ~ 1990.évi!99l.évi tény : terv: Index ~ 1991/1990. EgészségUgyi szo!gj!tatás Szociális ellátás Oktatás Kulturális és sporlszervek Igazgatási szcrvck Lakás-'v<iros és ki.iz ~;éggazdálkodás Ebb ő l: C[)yéi.J konmun;ílis felada t Tcmetúfcnntartás Közvilágí tás )9.443 17.!64 96. 834!3. 369 l o. 97) 13.643 9. 514 371 3. 7)8 70.423 22.360 120.373 14. 716 22. 224 13.426 7.874 521 ).031 23,63 6,82 38,)1 ),32 7,)) ),43 3,78 O,lS l ') 24,02 7,63 41, 06 5, 02 7,58 4,58 2,69 o, 18 1,71 118,47 130,27! 24' 31 110,08 117' 12 98,41 82, 76 140,43 133,87 Közl ekedés, posta, hirközlés Ebből: Egyéb közl, posta, hirközlés Helyi utijk-hídak fcnntartása,fel~jítása 14.302 9.629 4.673 1S.7!R 10. 653 ).06) ), 69 3,83 l,86 5,36 3,63 1,73 109,9 IlO, 63 108,39 Vizgazdálkodás Ipar, kereskedelem, egyéb ágazatok l. 692 16.0)0 2.396 l l. 4 98 0,67 6,38 0,82 3,92 141 '61 71,64 ö s s z e s e n 251. 472 314. 417 293.!34 IDO 100 116,57
A közvilágítási feladat 1988-1989 -1 990. XII. : 1.-i 11;:;',urál.s r. 1u~~.r:in > ; < al<: kul<is<j 2. sz. n1 c l l é k l e t 1988. XII. 31. Korszerliségi 1989. XII. 31. Korszerúségi 1990. XII. 31. Korszerúség i Index ( %) megos zlá s ~: megoszlás: mr.goszlás : 1990/1908. (%) (%) (%) a/ lámpahely db 109527 934 92 81512 74,42 b/ Lámpa t est db 109690 93 565 81585 74,38 IZZÚ c/ Fényforrás db 113503 8,62 95 928 7,27 84169 6,43 74, 16 d/ Beépített telj. ~l\ v 8,043 6, 9486 5, 8478 66,13 e/ Ebbő l félé j jel es t l\ / 0, 063 0, 0144 0,0144 22, 86 f l f aj l ~gos telj. \'1/db 80,73 74,32 '71, 74 88,86 ll' a a/ Lámpahely db 11570 11 122 10526 90,98 b/ Lámpa test db 16594 15746 14956 90,13 Ftt/YCSÓ c/ Fényf orrás db 70380 5,34 6720 1 5,09 622 82 4,76 88,49 d/ Beépített telj. t \\'/ 2, 089 2, 6737 2,5019 86,6 e/ Ebbő l fé léjjel es H \'l 0,4 o' 362 3 0,2793 69,83 f/ Fajlaqos telj. \ //db 249,69 2~0,4 237,68 95, 19 ev a a/ Lámpahely db 761612 783860 750355 98,52 b/ Lámpa test db 776468 776031 762665 98,22 Hg1 LÁI lpa c/ Fényforrás db 1016266 77,17 1002212 75, 88 974400 74, 44 95,88 d/ Beépített t elj. 1 1', / 135,662 129, 6414 143, 8123 106,01 e/ Ebből féléjjeles t l\</ 14,12 12, 7029 10, 94 46 77,07 fl Fajlagos telj. vi /db 178,12 169, 72 191, 65 107, 6 ev a a/ Lámpahely db 100944 135405 166355 164,8 b/ Lámratcst db 104255 129 569 171233 164,24 t!a LÁt \PA cl Fényfon <is db 116700 8,87 15 5368 ll, 76 188137 14,37 161,21 d/ Beépített telj. 1 11'1 16,03 19,6302 23,430 146,16 ' e/ Ebbő l féléj jel es 1 1\ 1 1, 704 1,6809 1, 7523 102,83 f l FaJ l agos telj. \ 1/ db 158,0 144,9 140, 84 88,69 d/ o a/ Lárnpohc l y ll b 983653 l,003879 1,008748 102, 55 KÖZ'!li.ÁG I b/ L<i:np a test U lj 1,007007 l,025711 1,030439 102,33 cl Fé n y f o rrj~; r lll 1, 316fl49 JllO % l, 320709 100 :'to 1,300988 100 % 99, 4 T.\5! OEHEII- d/ fl cr' pítr. tt telj. 1 1~ 1 1(,3,424 158,8939 175,592 107, 45 OEZtSEK e/ Ellllii l féléjjt!les I H I 16,207!4, 7CBS 12,9906 79, 76 OSSZESE ll: fl Foj l agos te l j. \ 1/dll! CG, 13 1)8,2 174,06 104,77 rt/a l l