A MUNKAERÕPIAC, A MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS A FOGLALKOZTATÁS MAKROÖKONÓMIAI ÖSSZEFÜGGÉSEI Munkakihelyezés Az USA-beli vállalatok versenyképességük megtartása érdekében gyorsuló ütemben helyezik ki a tevékenységüket alacsony bérű külföldi országokba. Ez a tendencia kezdetben a textiliparra, majd az autógyártásra volt jellemző, mostanra elérte a szolgáltatásokat, beleértve a magasabb képzettséget igénylő állásokat. A vélemények megoszlanak azzal kapcsolatban, hogy a jelenség előnyt, vagy hátrányt jelent az USA számára. Ugyanakkor a hazai munkavállalókat a külföldről beáramló olcsó munkaerő is fenyegeti. Tárgyszavak: munkakihelyezés; innováció; munkaerő-bevándorlás. Bevezetés Gondterhes idők járnak az amerikai munkavállalók számára. Alig múlik el egy hét anélkül, hogy ne jelenne meg újabb hír magas fizetésű szellemi tevékenység exportjáról jóval olcsóbb területre, mint pl. India, Kína, vagy a Fülöp-szigetek. A fehér-galléros állások áttelepítésének növekvő gyakoriságával újra fellángolt a vita, ami korábban az ipari tevékenységek külföldi kihelyezésére irányult: mennyire érinti súlyosan ez a változás Amerikát, munkaerejét és gazdaságát. Két évtizeddel ezelőtt az autógyártás és más jól fizető ipari tevékenységek munkahelyeinek elvesztése keltett aggodalmat az USA gazdaságának kiüresedése miatt. De az erős gazdasági növekedés és az innováció sokkal több és jobb munkahelyet teremtett. Egyes közgazdászok véleménye szerint jelenleg ugyanez a folyamat játszódik le a szolgáltatások területén. Néhány jól képzett programozó vagy mérnök elveszíti állását, mivel ugyanezt a feladatot kevesebb, mint a feléért elvégzik mások bárhol a világon. De az USA gazdaságának kibontakozásával az innováció új, jól fizető munkahelyeket fog létrehozni. Mások úgy vélik, hogy a magasan képzett szolgáltatói állások ki-
helyezése alapvetően eltérő és nagyobb kockázatot jelent az amerikai gazdaság számára. Mennyire kell aggódni? két eltérő vélemény: Igen... jelenleg minden harmadik állás veszélyben van! 1. táblázat Elveszítjük előnyünket? Az USA-ból kihelyezett* magas képzettséget igénylő állások becsült száma 2005 2015 Élettel foglalkozó tudományok 3 700 37 000 Művészet, dizájn 6 000 30 000 Jog 14 000 75 000 Értékesítés 29 000 227 000 Építészet 32 000 184 000 Ügyvitel 37 000 288 000 Üzleti tevékenység 61 000 348 000 Számítógépipar 109 000 473 000 Irodai tevékenység 295 000 1 700 000 Összesen 588 000 3 300 000 * Alacsony bérű országok felé, mint India, Kína, Mexikó, Fülöp-szigetek. A kihelyezés már a szakképzett munkaerőt is érinti, ami korábban biztonságosnak számított, ráadásul a kihelyezés lélegzetelállító sebességgel történik (1. táblázat). Tíz évvel ezelőtt a számítógép-programozás és a felhasználói programok karbantartása még biztos megélhetésnek számított, ma már a számítógépes vállalatok Írországtól Indiáig bárhol el tudják végeztetni ezeket a tevékenységeket. Nyugtalanító, amilyen mértékben kitelepítik a középszintű szakképzettséget igénylő munkákat a csúcstechnológia, üzleti és pénzügyi szolgáltatások területén. Ezekben az ágazatokban, az üzemi munkahelyekkel együtt, minden harmadik állást fenyegeti a kihelyezés veszélye. És ebbe még nincsenek beleszámítva a háttértevékenységek, mint a könyvelés, marketing, értékesítés, humánerőforrás-menedzsment. Mindez külföldre kerülhet a költségcsökkentés nevében. Mihelyt egy munka rutinná válik, lehetőség van a kitelepítésére. Ez azt jelenti, hogy az a pálya, amelyért valaki tanult és egy csomó tandíjat kifizetett, nem tartja el munkával egész élete során. A
szolgáltatások gyors és nagyméretű kihelyezésének másik oka, hogy sokkal kevesebb infrastruktúrát igényelnek, mint pl. a gyártelepítések. Elég egy íróasztal, egy számítógép és egy internet-csatlakozás. De egy szerkezeti változás is folyamatban van. A munkavállalóknak az USA-ban szembe kell nézniük a gyakori pályaváltoztatással, és a munkabérek leszorításával a gazdaság minden olyan területén, amely ki van téve a külföldi munkaerő versenyének. A vállalatoknak nem lehet megtiltani a kihelyezéseket, mert ez csökkentené a versenyképességüket. Ehelyett nagyobb figyelmet kellene fordítani a munkaerő képzésére, folytonos tanulására. Vállalati szinten tréningekkel kell elősegíteni, hogy az alkalmazottak jobb pozíciókba léphessenek elő. A kormánynak felül kell vizsgálnia a munkanélküli segélyezést, hogy időt és pénzt biztosítson az elbocsátott munkavállalóknak a pályamódosításra. Nem... Amerika legerősebb oldala az innováció, amely mindig új, jól fizető munkahelyeket hoz létre. Képzeljük el a világgazdaságot egy létrának, amelynek alsó fokán a textilt és más alacsony technológiájú termékeket gyártó országok, a tetején pedig az USA és más fejlett gazdaságok állnak, amelyek bonyolult elektronikai, software és gyógyszeripari termékeket állítanak elő. A gazdasági fejlődés egyszerű: mindenki egy fokkal feljebb akar mászni. Ez jól működik, ha a legfelső fokon álló országok képesek új iparágakat és termékeket létrehozni, amelyek lehetővé teszik, hogy a régi iparágakat külföldre telepítsék, míg az új munkahelyek otthon jönnek létre. Manapság sokan aggódnak, hogy elfogytak a létrafokok. Nincs kilátásban semmi, ami azonnal helyettesíteni tudná a kihelyezett tevékenységeket. Ráadásul, azok az országok, amelyek megkaparintották ezeket a munkákat, nagy számban bocsátanak ki egyetemet végzett diplomásokat. Fennáll az a veszély, hogy a globalizáció letiporja az USA jól képzett munkaerejét, mint ahogy ez a fizikai munkásokkal történt a 70-es és 80-as években. Az innováció terén Amerika még határozott versenyelőnyt élvez, így minden esélye megvan, hogy a gazdasági létrán új fokot találjon. A magas fizetésű állások elszívásáról szóló történetek ellenére a 25 év feletti főiskolai végzettségű munkavállalók munkanélküliségi rátája csak 3% (2. táblázat). Egyes közgazdászok azzal érvelnek, hogy ez az alacsony ráta abból adódik, hogy a magasan képzett amerikaiak kivonják magukat a munkaerőpiacról. De az általuk betöltött állások száma a múlt évben 2,2%-kal emelkedett, szemben a kevésbé képzettek 0,4%-ával. Kétségtelen, hogy a számítógépgyártásban a képzett munkaerő helyzete nyo-
mott, de ez annak a következménye, hogy véget ért a boom. Ezért az USA gazdaságának szüksége van egy lökésre az innováció részéről, ha folytatni akarja a vezető iparágak új generációjának létrehozását és új, jól fizető állások teremtését. Jelenleg Amerika rendelkezik a világ legnagyobb gazdaságával és legfejlettebb pénzpiacával, beleértve a kockázati tőkét és a magas hozamú kötvénypiacot, az új üzletágak finanszírozására. És a belátható jövőben még az USA rendelkezik a legképzettebb munkaerővel. Ami azért lényeges, mert a jobban képzett dolgozók jobban megbirkóznak a gyors változásokkal, új termékeket és stratégiákat tudnak kigondolni és kifejleszteni. Az USA számára nem a külföldi verseny a legnagyobb veszély, hanem az, hogy túl sokat foglalkozik a többi ország felkapaszkodásával a létrán és nem eleget a saját, magasabb létrafokának megtalálásával. 2. táblázat A diploma még mindig kifizetődik A felsőfokú végzettséget igénylő állások számának növekedése gyors, a diplomások munkanélküliségi rátája stabil A foglalkoztatás évi A munkanélküliségi ráta növekedése* (%) évi változása (%) Főiskolai végzettség 2,2 0,2 Valamelyik szakfőiskola 0,7 0,5 Gimnáziumi érettségi 0,6 0,3 Középiskolánál alacsonyabb végzettség 1,3 0,6 * 2003 júliusával végződő 12 havi átlag, összehasonlítva a 2002 júliusával végződő azonos időszakkal, 25 évnél idősebb dolgozókra. Túl sok vízum a műszakiak részére Az amerikaiak arról panaszkodnak, hogy az állásukba kerülhetnek a laza szabályok. A H-1B vízumprogram lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy képzett, külföldi dolgozókat alkalmazzanak. Egy 39 éves programozó mérnök úgy veszítette el állását, hogy egy indiai lépett a helyébe, akit ráadásul neki kellett betanítani. Szerinte a szakemberek részére bevezetett vízumokat mint a H-1B és az L1 arra használják, hogy olcsó munkaerőt hozzanak be (1. ábra).
magas képzettségű diplomások számára kiadott H-1B vízumok száma vállalati áthelyezésekre kiadott L1 vízumok száma 2002 2001 2000 1999 1998 0 50 100 150 200 ezer 1. ábra Külföldiek beáramlása A multik viszont úgy érvelnek, hogy a vízumprogram elfojtása alááshatná az USA versenyképességét, és arra ösztönözné az amerikai munkáltatókat, hogy még több munkahelyet telepítsenek külföldre. Becslések szerint 700 000 ilyen vízumtulajdonos van az USA-ban és számuk elérheti az 1 milliót. A Kongresszus nemrég 4 törvényjavaslatot terjesztett elő a vízumrendszer megreformálására. A javasolt változtatások a meglevő rendszer korlátozásától a teljes elvetéséig terjednek. A legtöbb vitát az L1 vízum váltotta ki. Ennek a vízumfajtának, amelyet 1970-ben vezettek be, a H-1B-el szemben nincs számszerű korlátja, és bírálói szerint kedvelt eszközzé vált a jól fizetett amerikai dolgozók alacsonyabb bérű külföldiekkel való helyettesítésére. Míg a H-1B vízumkérelmet egyénekre kell kitölteni, az L1 kérelmeket a vállalatok egyszerre több tucat dolgozóra nyújthatják be. Így a hatóságok nem tudják alaposan megvizsgálni az egyes kérelmeket. Továbbá a H-1B-el szemben az L1 vízummal dolgozóknak nem kell a szokásos bért megfizetni, és a munkáltatóknak azt sem kell igazolni, hogy az adott álláshelyre megkíséreltek USA-beli dolgozót felvenni. Az egyik törvényjavaslat szerint az L1 vízumok számát évi 35 000-ben limitálnák, és megtiltanák, hogy egyszerre több kérvényt nyújtsanak be, továbbá megkövetelnék a munkáltatóktól, hogy az USA-ban szokásos béreket fizessék. A H-1B-el kapcsolatos vita során javasolták, hogy a vízumhosszabbítási kérelmek számítsanak be az éves keretszámba. A technológiai
iparágakban érdekelt csoportok azonban nem adják fel a harcot. Javasolják, hogy a jelenlegi 195 000 évi kvóta ne kerüljön csökkentésre az eredeti tervek szerint. Ha a vízumkiadás terén több a korlátozás, kénytelenek leszünk több tevékenységet kihelyezni érvelt egy Indiával folytatott műszaki kereskedelemben érdekelt csoport vezetője. Összeállította: Kaposi Mária Ante, Spencer. E.; Magnusson, P.: Outsourcing jobs: is it bad? = Business Week, 2003. aug. 25. p. 36 39. Burden, K.; Lyde, B.: We re in it to win it negotiating successful outsourcing transactions. Introduction. = Computer law and Security Report, 19. k. 6. sz. 2003. p. 478 479. Knoblauch, S.; Egardt, V.: Service Level Management als Grundlage erfolgreicher IT- Outsourcing Kundenbeziehungen. = IM Die Fachzeitschrift für Information Management and Consulting, 18. k. G9765. F. Különsz. 2003. okt. p. 28 29.