15. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2006/JÚLIUS ÁRA: 650 FT, ELÕFIZETÕKNEK: 600 FT www.vadaszlap.hu

15. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2006/JÚLIUS ÁRA: 650 FT, ELÕFIZETÕKNEK: 600 FT www.vadaszlap.hu

A szerkesztõ jegyzete Betûorvosság Megjelenik havonként, a megelõzõ hónap utolsó hetében. Meg nem rendelt kéziratokat és fotókat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza. Ára: 650 Ft, elõfizetõknek: 600 Ft Az elõfizetési díj 2006-ban 3000 Ft A Magyar VADÁSZLAP elõfizethetõ Belföldi Postautalványon a szerkesztõség címén, átutalással a 65100149-11301439 számlán, vagy a hírlapkézbesítõnél, a postahivatalokban. Kiadó-fõszerkesztõ: Csekõ Sándor (70/702-50-01) Olvasó szerkesztõ: Homonnay Zsombor (70/702-50-02) E szám felelõs szerkesztõje: Wallendums Péter (70/702-50-04) Fõmunkatárs: Somfalvi Ervin (70/702-50-03) Munkatárs: Márok Tamás (70/702-50-05) Hirdetési igazgató: Polster Gabriella (70/702-50-06) Tervezõszerkesztõ: Kõszegi Szilvia (70/702-50-22) Webmester: Hegedûsné Wéber Ildikó (70/702-50-37) Szerkesztõségi titkár: Elek Ferencné (70/702-50-40) Kiadja: a VADÁSZLAP Kft. A szerkesztõség és a kiadó címe: 1031 Budapest, Pákász u. 7. Központi telefon és fax: 242-00-42 Vadász-flotta: 70/702-50-00 E-mail: vke@vadaszlap.hu www.vadaszlap.hu Terjeszti a Lapker Rt., a Magyar Posta és az alternatív terjesztõk. A terjesztést gondozza a Hírvilág Press Kft. Telefon és fax: 411-04-91 E-mail: hirvilag.press@hirvilagpress.com Erdélyben terjeszti és az elõfizetéseket fogadja a Krónika Kiadóház Rt. Telefon: 0264-420-320 Az elõfizetési díj 2006-ban 500 ezer lei. Szlovákiában a COLOR Interpress Kft. megbízottja a New Gazza Ábel Gábor a terjesztõ. Telefon: 036/771-2331 Mobil: 0905-407-017 Az elõfizetési díj 2006-ban 500 korona. Nyomdai elõállítás: Pharma Press Nyomda Felelõs vezetõ: Dávid Ferenc ügyvezetõ igazgató ISSN 1215-6159 (Nyomtatott) ISSN 1588-1229 (Online) Ha egy kvízmûsorban vagy egy mûveltségi vetélkedõn feltennék a kérdést: ki volt Bérczy Károly? valószínûleg kevesen tudnák a helyes választ. Pedig sajtótörténeti, de még inkább vadászattörténeti szempontból igen jelentõs személyiségrõl van szó. Bérczy Károly íróként tagja volt az Akadémiának és a Kisfaludy-társaságnak is, ami azonban számunkra ennél sokkal fontosabb: nevéhez fûzõdik az elsõ vadászújság elindítása, amely Lapok a lovászat és vadászat körébõl címmel jelent meg 1857. január 15-én. Jövõre tehát fennállásának 150 esztendõs évfordulóját ünnepli a magyar vadászsajtó. A másfél évszázados múlt azt jelenti, hogy a vadászlapok a hazai újságírás kezdetéhez kötõdõ szakmai kiadványok közé tartoznak. Ezeknek a lapoknak a száma, színvonala, a megjelenés gyakorisága minden korban hûen tükrözte a vadászat társadalmi megítélését, az adott kor gazdasági-politikai viszonyait. Mint ahogy majdnem mindig több vadászati szervezet mûködött az országban, a párhuzamosságot a vadászlapok is megjelenítették. Gondoljunk csak a kezdeti lovas-vadász kapcsolatra, a két világháború között a Magyar Vadászújság és a Nimród Vadász-lap konkurenciájára, majd a jelenlegi Nimród és Magyar VA- DÁSZLAP versenyfutására. A vadászújságok szerkesztõségei mindig egyfajta szellemi központok, egyben mûhelyek is voltak, hiszen maguk köré gyûjtötték a kor ismert és népszerû íróit, zsurnalisztáit, szakembereit, tudósait, mûvészeit. Fekete István is éppen a Kittenberger Kálmán szerkesztette Nimród -ban kezdett el publikálni, s lett nemzetközi hírû regényíró. 1880-ban alapították a legrégebbi, kizárólag vadászattal foglalkozó szakújságot, a Vadászlap -ot. 1992 januárjában a hajdani, patinás újságot újraindítottuk, így jövõre a Magyar VADÁSZLAP is születésnapos, 15 éves lesz... Sajnos napjainkban a magyar vadászok több mint ötvenezres táborából és a több tízezres érdeklõdõ közül viszonylag kevesen olvassák a vadászújságokat, és talán még kevesebben a vadászati szépirodalmat, vagy éppen a szakkönyveket. Talán mindenki ismeri azt a ránk nézve hízelgõnek cseppet sem mondható kis szlogent, amely így hangzik: Nem írok, nem olvasok, én magyar vadász vagyok. Úgy gondolom, van némi igazság ebben a gúnyos megállapításban. A probléma azonban nem új keletû... A Nimród Vadász-lap 1947. február 1- jei számában, a Mitõl függ a magyar vadállomány sorsa? címû cikkben a következõket olvashatjuk: A magyar vadászat kultúra hiányában szenved! Súlyos, nagyon súlyos betegség ez... Szerencsénk van azonban: megvan hozzá a biztos gyógyszerünk... úgy hívják, hogy betû. Ez a gyógyszer pedig azóta is rendelkezésünkre áll, csak éppen a hatóanyagokat megfelelõ arányban kell vegyíteni, a dózist pedig a lehetõ legnagyobb mértékben növelni. A túladagolás veszélye kizárt! A múlt arra kötelez bennünket, hogy méltóképpen képviseljük az elõdöktõl kapott örökséget, és hogy hónapról-hónapra minden vadász számára elérhetõvé tegyük a legfontosabb szakmai írások és az aktuális hírek mellett a vadászati kultúra részét képezõ irodalmat is. Nagy ünnepre készülünk! A hazai vadászok semmi mással nem bizonyíthatnák jobban szeretett szenvedélyük melletti kiállásukat, minthogy rendszeresen beveszik a gyógyszert, azaz megvásárolják és olvassák a vadászlapokat. Szépen lassan el kell érni, hogy a magyar zöldkalaposok nemzetsége jól ismerje saját, igen gazdag vadászati kultúráját. A rendhagyó születésnap különlegessége, hogy ezúttal az ünnepelt a magyar vadászsajtó fogja betûorvossággal megajándékozni nagyra becsült Olvasóit és ne kérdezzék meg se orvosukat, se gyógyszerészüket a mellékhatásokról. 401

Tartalom VKE Majális Rendellenes bakok Vadászok, Vadászotthonok Hidvégi Béla Ópusztaszeren A kézre rá lehet ismerni A fácán ára Elõfizetési tájékoztató CÍMLAPON: AKI A VIRÁGOT SZERETI, ROSSZ DISZNÓ NEM LEHET BLAUMANN ÖDÖN FELVÉTELE A szerkesztõ jegyzete Betûorvosság...401 Interjú Zala, Gyulaj, Gemenc...403-404 Hírek, tudósítások...405-411, 431, 445 Módosult a vadászati rendelet...405 Parádés idénykezdet...407 Dacolva az égi áldással...431 VKE könyvajánló...412 13. oldal Csipeszt adunk, törlést kérünk...413 Megrendelés Név: Cím: Az elõfizetési díj 2006 végéig Magyarországon 3000 Ft Romániában 500 ezer lei Szlovákiában 500 korona Az elõfizetési díjat Magyarországon a VADÁSZLAP Kft. címére (1031 Budapest, Pákász u. 7.) lehet elküldeni belföldi postautalványon, vagy a 65100149-11301439 számlaszámra átutalással. (Kérésre számlát, ill. csekket küldünk.) Romániában a Krónika Kiadóház Rt. lapterjesztõinél lehet elõfizetni, információt a 0264-420-320-as telefonon ad a kiadó. Szlovákiában a New Gazza Ábel Gábor gyûjti az elõfizetéseket. Címe: 93701 Zeliezovce, Hviezdoslavova 41. T: 036/771-2331, mobil:0905-407-017 Majális Vadászünnep a Magyar Tenger partján...415-419 Vadgazdálkodási gyakorlat A fácán ára...420-421 Mitõl jó a fácán?...422-423 Aktuális Disznó-konferencia...425 A második tulajdonosi gyûlés...430-431 Aphrodité szigetén......433 Jegyzet Kétség helyett egységben az erõ...427 Évezredek bizonyítékai Az örök vaddisznó...428-429 Vadászok, vadászotthonok Jó gének és fegyelem...434-435 Mûvészportré A kézre rá lehet ismerni...436-437 Safari Piros betûs ünnep...438-439 Oktatás A vadászatvezetõk új képzési rendszere...441 Irodalom A jubileumi jégbak...442-443 Egy jó és egy valódi baklövés...443-444 Olvasói levelek Szarvas mûhiba...447 Esküszegésre ítélve...447 Fegyver Miért kell a fegyvereket vizsgálni?...450-451 Könyvkritika A képzelet vadászmezején...453 Gyerekeknek Csakcsak, a mi kedvencünk...454 Állatkölykök...455 Ízválasztó Baklövések a konyhában...456 Pilvax étterem...457 Barkács Léces sózó...458 Háttámlás ülõke...458 Mikor mi mennyiért? Nyári vadászati árak...459 Horgászat Zemplén kincse a hegyközi pisztráng...461 Apróhirdetések...463 A következõ számunk július 24-én jelenik meg.

Interjú Pétervári Gáborral Zala Gyulaj Gemenc Hát, ha egy kicsit jobban belegondolunk, kevés olyan profi vadász létezik ebben a kis, de csodálatos országban, aki ellenállna, tiltakozna az ellen, hogy a címben szereplõ három régióban szolgáljon. Az idén nyugdíjassá vált, 61 éves Pétervári Gábor életpályájának pedig ezek a vadászati szempontból mindenképpen csúcshelyeknek számító - területek voltak a helyszínei. Szerencsés ember mondhatnánk, aki természetesen átvitt értelemben nem csak belekóstolhatott a vadászat krémjébe, 34 év alatt annyit ehetett belõle, hogy akár elege is lett tõle. VADÁSZLAP: Megcsömörlöttél a vadászattól? Pétervári Gábor: Nem, de már nem vagyok a régi. Sok mindenbõl elegem lett, amit magamnak is úgy fogalmaztam meg, hogy meghasonlottam. Már nem izgatnak a hajnali lesek, a cserkelések nem vágyom új fegyverekre, mintha elmúlt volna a vadászati éhségem. VADÁSZLAP: Olyan sokat vadásztál, olyan sok mindent lõttél, annyi fegyvert gyûjtöttél össze, hogy elég volt? Pétervári Gábor: Egyáltalán nem errõl van szó. Lehet, hogy nevetséges, de a legnagyobb gímbika, amit elejtettem Zalában, 6 kg 40 dekás. Gyulajban mindössze 3 dámbikát lõttem. Õzbakra legalább tíz éve fel sem emeltem a puskám. A vaddisznóim zömét hajtásban lõttem és Gemencen többet vadásztam fácánra és kacsára, mint nagyvadra. Nem a munkám és nem ezek a meghasonlásom indokai. 1997-ben egy nagyon olcsó, referenciavadászaton kint voltam Dél-Afrikában és egy farmon autóból négy vadat lövettek velem, ami nem volt más, mint izgalom és illúzió nélküli céllövészet. Na, ez tette be a kaput, azóta nem nagyon vadászom, valami eltört bennem, rossz érzés volt. Azóta inkább nézem a vadat, a vadászatokat, filmezek, fényképezek és legfeljebb vendégeket kísérek. VADÁSZLAP: Pedig a céllövészet mindig izgatott. Versenyzõként lõttél sörétes és golyós vadászpuskával, pisztollyal, íjjal, vadászíjjal. Pétervári Gábor: Talán ezért. Göllén ahol Fekete István, a neves vadászíró született pontosabban Inámpusztán születtem én is, de Budapesten, Zuglóban nevelkedtem. 11 évesen éltem meg 1956-ot, ami nekem a fegyverekkel való ismerkedést jelentette, volt mindenem: pisztolyom, géppisztolyom, aknáim amit eldobáltak vagy otthagytak a grundokon a harcosok. A Telepes utcai iskolába jártam, ahol az egyik tanárom íjászkodott és a vagányabbak ezt nem hagyhatták ki. Aztán a gimnáziumban az MHSZ-nél kötelezõ volt a lövészet, 22-es puskákkal lõttünk és úgy tûnt, van érzékem az ujjgörbítéshez. Amikor Sopronba kerültem az erdõmérnöki karra, az egyetemi éveim alatt egyike voltam a lövészklub alapítóinak, a szárhalmi lõtér betonkockái az én munkámat is dicsérik. Itt a vadászati tanszék sörétes puskáival lõhettem, magunk töltöttük a töltényeket, egészen jó eredménnyel. Aztán kipróbáltam a pisztolyt is, az 50 méteres kisöbû sportpisztollyal az élvonalba kerültem és döntenem kellett: sportoló vagy mérnök lesz belõlem. Mérnök lettem, 1972 tavaszától pedig Zalában erdészetivadászati és természetvédelmi felügyelõ a Gerecse öttusa versenyeket hosszú éveken keresztül nélkülem szinte nem rendezték meg, Egyed Pistával, Palkovics Gyurival vetélkedtünk a dobogós helyekért. A versenyzés azonban, ha nincs komoly támogatód, komoly pénzekbe kerül és én kipénzelõdtem belõle, már nem engedhettem meg magamnak, hogy a család mellett erre jelentõs összegeket költsek. 1979-tõl tíz évig voltam Gyulajban erdészetvezetõ, majd újabb tíz évig vadászati ágazatvezetõ és ekkor kezdtem el újra íjászkodni, konkrétabban csigás íjjal lõni. Két év alatt versenyzõként az élvonalba kerültem, válogatott kerettag lettem 50 évesen. VADÁSZLAP: A lõkészséged gondolom nem vonta senki kétségbe, akár apró-, akár nagyvad vadászatáról van szó. A szakmai pályafutásod is versenyszerûen alakult? Pétervári Gábor: Ellenkezõleg. Ha csak rajtam múlott volna, én még ma is Zalában lennék felügyelõ, ahol alaposan megtanultam az államigazgatási, szakigazgatási és a hatósági munka minden csínját-bínját. Személyi konfliktusok miatt fogadtam el a gyulaji ajánlatot, s lettem gyakorlati szakember a világ egyik legértékesebb 403

Interjú dámpopulációjáról ismert gazdaságnál. Talán azt tekinthetjük a versenyszellembõl adódónak, hogy a vadászati ismereteimet igyekeztem mindig gyarapítani, nem maradhattam le, ezért szereztem szakmérnöki diplomát is Gödöllõn. VADÁSZLAP: Gyulaj nem csak a dámjáról, az elsõ nagyterítékû disznóhajtásairól volt akkortájt nevezetes, hanem arról is, hogy a protokoll vendégeken kívül egyszerû földi halandó nem igen kerülhetett a kerítésen belülre, fõleg nem vadászni. Húsz év alatt rendesen belerázódik az ember a protokollba. Pétervári Gábor: Nem okozott gondot, sem a hazai protokoll-vendégek, sem a rendszerváltozást követõen a külföldi bérvadászok vadásztatása. Erdészetvezetõként megtanultam viszonylag sok ember irányítását, a középvezetést, ágazatvezetõként pedig úgy mûködtem, mint egy vadászatszervezõ iroda vezetõje, mint egy kereskedõ. Ennek köszönhetem, hogy tökéletesítettem a német és az angol nyelvtudásomat, hogy dolgozni tudjak s ha fiatalabb lennék, még legalább egy nyelvet megtanulnék. VADÁSZLAP: Híreim szerint 1999-ben Gyulajról kirúgtak. Pétervári Gábor: Igen, így is mondhatjuk. Nem sokra értékelték az ott töltött 20 évemet, úgy gondolom az eltávolításomnak azonban nem szakmai okai voltak. Tudod, lehet, hogy rossz a természetem. Meglehetõsen önálló egyéniségnek tartom magam, akinek vannak elképzelései, megmondja a véleményét és nem szeret hazudni. Ez nem mindig elõnyös tulajdonság, mint ahogy a becsületességet sem értékelik minden esetben nagyra. Az igazat megvallva, soha nem törekedtem arra, hogy az emberek szemében jó ember legyek, azt is tudom, elég hirtelen haragú vagyok, aki a lustaságot nehezen tolerálja, fõnökként pedig nem is tûri. A hátam mögött ezért neveztek vaddisznónak. De mentségemre legyen mondva, a gyulaji kollégákkal még most is tartom a kapcsolatot, pedig az eltávolításom óta hét év telt el. VADÁSZLAP: Gemencen viszont szívesen fogadtak. Pétervári Gábor: A bérvadászat irányítását bízta rám Csonka Tibor vezérigazgató és remélem nagyot nem csalódott bennem. Sajnos, ami sikert a vadgazdálkodásban Gemencen el lehet érni, azt idõszakosan elviszi az árvíz és lehet mindent elölrõl kezdeni. Most, hogy nyugdíjba mentem még egyéves szerzõdést kötöttünk a céggel, szakértõként fogok közremûködni a vadászterületek kialakítása, a haszonbérleti szerzõdések megkötése során. Egyébként a szakértõi tevékenység most a fõ profilom, az egész életem, a munkám és a vadászat majd minden területén szerzett tapasztalataim predesztinálnak erre. Egyelõre tetszik is a dolog, ahány ügyet, ahány megbízást kapok annyi az új kihívás, amit meg kell oldanom. VADÁSZLAP: Pár éve Érsekcsanádra költöztél. A falu végén akkora a telked, hogy akár lõtérnek is használhatnád. Íjazol egyáltalán mivel töltöd a szabad idõdet? 404 Pétervári Gábor: A lányaim felnõttek, az egyik orvos, a másik gyógyszerész két unokám van. Itt az érsekcsanádi házban új életet kezdhettem. Dolgozom a házon, olyan barkács-gépeket szereztem be, amivel ha kell a ház körül mindent meg tudok csinálni. Sajnos nem íjászkodom. Tavaly volt egy kisebb balesetem, elestem és kifordultak a vállaim, azóta nem tudom kihúzni az íjat. A fotózás, videózás mellett a legújabb hobbim a számítógép. Mondjuk, megközelítõleg profi felhasználó vagyok, Microsoft Excel programokat írok és a térinformatikai szoftverek alkalmazásai foglalkoztatnak. VADÁSZLAP: Még semmi közöm nem volt a vadászathoz, amikor Zalaegerszegen, a megyei tanács mezõgazdasági osztályán megismerkedtünk. Akkor még nem volt szakállad. Nem kell nagyon kutakodnom az emlékeimben, hogy fölidézzem, életem elsõ és egyetlen zalai bikájának meglövését hogyan próbáltad segíteni, s nem értetted, miért akarok kis bikát lõni, amikor nagyot is lõhetnék. (Csak zárójelben: lehet, hogy neked volt igazad.) Azután a vadászati rendezvényeken úton-útfélen találkoztunk, de sosem kérdeztem meg, hogy mi a kedvenc italod, melyik zsebedben hordod a zsebkendõd, szereted-e a vadhúst, megírod-e a vadászati élményeidet, tapasztalataidat, stb. Pétervári Gábor: Nem sok ez egyszerre? Igen, én is emlékszem arra a fiatal rádió-tudósítóra, aki idõnként megfordult az osztályunkon. Sõt, én még arra is emlékszem, hogy te szerkesztetted az erdõgazdaság lapját, a Zalaerdõt. Tényleg, Zalában még nem volt szakállam, 1981-ben szõrösödtem be. Ma sem igazán értem, hogy miért nem akartál egy spíszernél nagyobb bikát lõni, akkor még megtehetted volna A kedvenc italom egyébként a whisky, mindegy, hogy ír vagy skót, de szeretem a jó borokat is, különösen a tokajiakat. A zsebkendõmet egész életemben a jobb zsebemben hordtam, mert 25 éve a bal zsebemben van a mobil gyógyszertáram, amióta törõdnöm kell a cukrommal. A vadhúst megeszem, de otthon nem tartok a hûtõben. Úgy vagyok vele, mint a horgászattal. Addig érdekel a hal kifogása, amíg a szákomba nem kerül, mivel a pucolására nem vállalkozom, inkább visszadobom. Hogy megírom-e az élményeimet? Még nem tudom. Sosem akartam magamnak szobrot állítani de az öregkor kiszámíthatatlan, s bennem mindig dolgozott az egészséges hiúság, különben nem versenyeztem volna. Tudod mit? Térjünk vissza erre a kérdésre, mondjuk húsz év múlva! VADÁSZLAP: Adja a jó Isten, hogy így legyen! Piknik CSEKÕ SÁNDOR Június 30-án 15 órakor a Csergezán Pál emlékmûnél (Budakeszi erdészet, Anna-lak) a mûvészrõl elnevezett Alapítvány, a Vadász Könyvklub Egyesület, a Vadászati Kulturális Egyesület, valamint szerkesztõségünk újra megrendezi a szalonnasütéses pikniket. A mûvész tisztelõit és az érdeklõdõket szeretettel várjuk.

Hírek, tudósítások Módosult az FVM vadászati rendelete 42/2006 (V. 31.) számmal érvénybe lépett a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. évi FVM rendelet módosítása, amely részben az új vadászterületek kialakításával kapcsolatos kérdéseket, részben a társas nagyvad-vadászatok új elõírásait tartalmazza. A változások közül bizonyára a legfontosabbak a földtulajdon igazolásával kapcsolatos új elõírások és a tulajdonosi gyûlés hirdetményének alaki követelményei. Természetesen ezenkívül sok más, nélkülözhetetlen tudnivalót tartalmaz az új rendelet azok számára, akik az új vadászterületek kialakításán fáradoznak. A jogszabály meghatározza a kijelölések teljes hatósági feltételrendszerét, a földtulajdonosi képviselõk feladatait, valamint az elõzõ bérleti ciklus lezárásával kapcsolatos teendõket is. A társas nagyvad-vadászatokkal kapcsolatos szigorításokat a súlyos balesetek közelmúltban megnövekedett száma indokolja. (A rendelet honlapunkon, a www.vadaszlap.hu címen teljes terjedelmében megtalálható Lábodi különlegességek Mire szabad vadászni? Júliusban: õzbakra vaddisznóra borzra aranysakálra dolmányos varjúra szarkára Augusztusban: õzbakra vaddisznóra borzra aranysakálra dolmányos varjúra szarkára szajkóra balkáni gerlére (15-étõl) örvös galambra (15-étõl) 2006 JÚLIUS 31 nap Közép-európai zónaidôben Budapesten A hó A hét Nap Hold napja napja kel nyugszik kel nyugszik fázisai (h min) (h min) (h min) (h min) (h min) 1 Szombat 3 51 19 45 9 38 22 50 2 Vasárnap 3 51 19 45 10 43 23 03 3 Hétfô 3 52 19 44 11 49 23 17 15 37 D 4 Kedd 3 53 19 44 12 56 23 32 5 Szerda 3 53 19 44 14 05 23 49 6 Csütörtök 3 54 19 43 15 18 7 Péntek 3 55 19 43 16 34 0 12 8 Szombat 3 56 19 42 17 49 0 43 9 Vasárnap 3 56 19 42 18 57 1 25 10 Hétfô 3 57 19 41 19 52 2 23 11 Kedd 3 58 19 41 20 34 3 36 02 02 O 12 Szerda 3 59 19 40 21 06 5 00 13 Csütörtök 4 00 19 39 21 30 6 27 14 Péntek 4 01 19 38 21 49 7 53 15 Szombat 4 02 19 38 22 07 9 16 16 Vasárnap 4 03 19 37 22 23 10 37 17 Hétfô 4 04 19 36 22 41 11 58 18 13 C 18 Kedd 4 05 19 35 23 02 13 18 19 Szerda 4 06 19 34 23 28 14 38 20 Csütörtök 4 07 19 33 15 57 21 Péntek 4 08 19 32 0 01 17 10 22 Szombat 4 09 19 31 0 45 18 11 23 Vasárnap 4 11 19 30 1 40 19 00 24 Hétfô 4 12 19 29 2 46 19 37 25 Kedd 4 13 19 28 3 56 20 04 03 31 l 26 Szerda 4 14 19 26 5 08 20 25 27 Csütörtök 4 15 19 25 6 18 20 41 28 Péntek 4 17 19 24 7 26 20 56 29 Szombat 4 18 19 23 8 32 21 09 30 Vasárnap 4 19 19 21 9 37 21 22 31 Hétfô 4 20 19 20 10 42 21 36 ÚJHOLD l ELSÕ NEGYED D TELIHOLD O UTOLSÓ NEGYED C A nyári idõszámítás kezdetétõl az idõpontokhoz egy órát hozzá kell adni. Tóth László, a parókás lapáttal Igazi agancskülönlegességekkel találkozott, aki ellátogatott a SEFAG Zrt. lábodi erdészetéhez, május 27- én. A bemutató reggelén a rendezõk vagy kilenc mázsa gímagancsot és hat mázsa dámlapátot fektettek a nagysalléri vadászház elõtti gyepre, amelynek nagy részét a dél-somogyi régióban szedték össze a kitartó és fáradhatatlan agancsgyûjtõk. Néhány éve még elképzelhetetlen lett volna egy ilyen rendezvény, mert az agancsozók nem voltak érdekeltek abban, hogy az erdõgazdaságoknak adják el a megtalált agancsszárakat. Mára a helyzet megváltozott, mert a legjobb áron éppen az erdészetek vásárolják fel a hullott agancsokat, sõt külön pénzjutalom is jár a legeredményesebb gyûjtõknek. A lábodi bemutató külön érdekessége volt a parókás dámlapát, amelyet Tóth László hivatásos vadász hozott. Nyúl András, a lábodi erdészet fõvadásza szerint a magas színvonalú vadgazdálkodás alapja az agancsszemle, hiszen ez alapján levonhatók a vadállomány minõségére vonatkozó következtetések, amelyek a tervezést is megkönnyítik. A. G. Gáz van mert akinek a vadászfegyvere mellett gáz-riasztó fegyvere is van, fegyvertartási engedélye megújítása során nem gondol arra - mondván gázfegyvert alanyi jogon bárki tarthat -, hogy ha a gázpisztolyt idõnként valahová magával szeretné vinni, akkor viselési engedéllyel kell rendelkeznie. Az engedélynélküliség ugyanis csupán arra az esetre vonatkozik, ha valaki a gázfegyvert kizárólag otthon tartja. A viselési engedély megszerzéséhez egyébként nem kell mást tennie, mint a rendõrségen kapott csekkre 2000 forintot befizetni és kitölteni egy ûrlapot. 405

Hírek, tudósítások 620 gramm kiskoponyával Parókás bak, terítéken A képen látható parókás õzbak a Magyarmecskei Nimród Vt. területén, Baksa (Baranya megye) határában került terítékre. Rákóczi János hivatásos vadász már napok óta figyelte a különleges bakot, mire május 12-én, az esti cserkelésen vendégének sikerült elejtenie. Bata Péternek, az elejtõnek ezzel a trófea különlegességgel régi álma teljesült. A fiatal bak zsigerelt súlya 14 kiló volt, a herék szokásos hiánya mellett, semmiféle külsérelmi nyomot a bakon nem találtak. A.G. A képen látható õzbakot május 5-én Létavértesen (Hajdú-Bihar megye), a Bocskai Vt. területén ejtette el a Hungarowild vadásziroda vendége, Albert Bellschan von Mildenburg osztrák vadász. A 6 évesnek becsült bak a bírálaton 176,47 pontot kapott. Göbölös János Rendellenes agancsú bakok sorozata Ópusztaszeren Az idei árvíz kiszorította a Tiszaparti galériaerdõkben élõ õzállományt a gáton kívüli erdõfoltokba és a folyó mentén lévõ mezõgazdasági területekre. Sosem látott agancsú, eddig rejtett életet élõ bakok kerültek elõ a több kilométer hosszú ártérrõl az Ópusztaszeri Vízügyi Vadásztársaságnál. Olajos Sándor erdész, társasági tagként részt vállalt a vadásztatásból, és tíznél több különleges, rendellenes agancsú bak elejtéséhez segítette hozzá a vendégvadászokat. Valamennyi közt a legcifrább a képen látható trófea, amelyet szerkesztõségünk fõmunkatársa, Somfalvi Ervin a gáttól pár száz méternyire ejtett el. A 6-7 évesre becsült bak zsigerelt súlya nem érte el a 10 kilogrammot. 406

Hírek, tudósítások Parádés idénykezdet Jól kezdõdött az õzbak vadászati idénye a Kiskunmajsai Petõfi Vadásztársaságnak. Az elsõ napon, április 15-én négy érmes és két különleges agancsú bak került terítékre. Veres Tibor vendégvadász reggel egy 462 grammos-, ezüstérmes, este pedig egy 520 grammos aranyérmes agancsú bakot zsákmányolt. Tóbi Mariann A titokzatos õzbak Agancsok a terítéken Wass Albert népszerû könyvének címe méltán illik arra a bakra, amelyet májusban a dombegyházi Lévesfarm Vadásztársaság területén ejtett egy spanyol vadászvendég. A szakmában futótûzként terjedt az óriásbak híre, hiszen fejdíszének súlyát a helyszínen több mint egy kilónak mérték (a hivatalos fizetõ súlyát végül 940 grammban állapították meg). Az agancsot a bírálat során rendellenesnek nyilvánították. Úgy tûnik, igaz a mondás, amely szerint, akit a kígyó megmart, az a gyíktól is fél, mert a közelmúltban kirobbant bolgár gímszarvas világrekord körüli dopping botrány még alig csitult el, ezért óhatatlanul mindenki valami hasonlót feltételezett. A vadászati hatóság szigorú vizsgálatot, valamint hír- és fotózárlatot rendelt el. Magukat megnevezni nem kívánók - akik a titokzatos fejdíszt látták - egy olyan különleges parókás baknak tartják, amelyik berakódott és viselõje képes volt le is tisztítani. Bármi is történt ígérjük a vizsgálat után erre furcsa titokra igyekszünk mielõbb fényt deríteni. Bikaréti bak Június 1-jén Bükkszentkereszt határában, a Bikaréten cserkelve ejtette el a képen látható õzbakot Rákóczy Csaba sportvadász, a Bükki Erdész Vt. tagja. Külön érdekesség, hogy a baknak csak egy heréje volt. Korát 4 évesre becsülték. BBO Május végén az ópusztaszeri Vízügyi- és a Balástyai Vt. közös trófea bemutatóra és idényértékelõ beszélgetésre hívta a környékbeli hivatásos vadászokat. Az õzagancsok java ugyan már valahol az elejtõ falán díszeleg, de a kiállított -közelmúltban terítékre került - bakok agancsfelrakásából is lehet következtetéseket levonni, értékelni a vadgazdálkodás sikerességét. Az érdekesebb agancsokat nem titkolt vadászirigységgel szemlélték a vendégek. A szándék, az akarat a fontos, hogy minél több agancsot lehessen látni és értékelni, hiszen ebbõl sokat lehet tanulni. A mustra után a jelenlévõk megállapodtak abban, hogy a mérések sorozatának elvégzése és a kapott adatok feljegyzése, majd kiértékelése után javaslatokat fognak tenni a trófeabírálóknak. A kis- és nagykoponyás mérések közti eltérések ugyanis nem felelnek meg a valóságnak. Szerintük az eltérés kevesebb annál, mint amilyen levonást jelenleg alkalmaznak, így vélhetõen milliós bevételektõl esnek el a vadgazdálkodók. -mgy- 407

Hírek, tudósítások Elhatárolódás Nem árt a figyelmeztetés Az OMVK alelnöke, Buzgó József a hivatásos vadászok érdekében kifejtendõ hatékonyabb munkára serkentõ értekezletre hívta össze a megyei alelnököket május 30-án. Az értekezleten, melyen Pechtol János fõtitkár is jelen volt, elsõként a hivatásos vadászok munka-, és életkörülményeit vizsgáló kérdõíves felmérés eredményeit elemezték a jelenlévõk, majd az FVM hivatalok vadászati osztályaival történõ szorosabb együttmûködést szorgalmazták. Ezt követõen részletesen ismertették és kiértékelték a továbbképzések tapasztalatait. A megbeszélésen az alelnökök úgy döntöttek, hogy ezentúl csak kétévenként rendezik meg a hivatásos vadászok országos szakmai versenyét, és határoztak arról is, hogy idén - augusztus 4-én - Csongrád megyében, Ópusztaszeren fogják rendezik a versenyt. Javaslatként elhangzott a munkahelyüket elveszítõ hivatásos vadászok adatbázisának kialakítása, elhelyezkedésük segítése is. Ugyancsak javaslatot tettek arra a bulgáriai bikasztori kapcsán, hogy a szakemberek határolódjanak el a magyarországi trófeagyártóktól, hiszen ez elengedhetetlenül szükséges a magyar vadgazdálkodás tisztaságának, a magyar vadászok becsületének megõrzéséhez. M.GY. Tapasztalatcsere A Veszprém megye Vadgazdálkodásáért Alapítvány támogatásával Kozma Tibor kuratóriumi elnök szervezésében május 20-án a világhírû Gyulaj Zrt. területére húsz Veszprém megyei vadgazda tehetett szakmai látogatást. Az állami erdészetektõl és vadásztársaságoktól egyaránt érkezõ szakemberek elsõként a bikácsi vaddisznós kertet tekintették meg, majd ellátogattak a tamási dámkertbe, ahol egy kései ebéd közben cserélhették ki tapasztalataikat egymással. A jól sikerült szakmai tanulmányutat a jövõben szeretnék megismételni, kiegészítve a hazai túzok-, illetve a fogolyprogram mintaterületeinek megismerésével. Sokan nem tudják, vagy elkerülte figyelmüket, hogy az 1996. évi LV. vadászati törvény 27. (1) bek. b pontját, amely a kényszerhasznosítás kérdéseit részletezi, az Alkotmánybíróság a 67/ 1997/ XII.29.) számú határozatában alkotmányellenesnek minõsítette, és rá egy évre, 1998. december 31-i hatállyal megsemmisítette. Az egésznek persze ma hírértéke se volna, ha manapság éppen az új területek kialakítása kapcsán a közkézen forgó, újból és újból elolvasott törvényekben ez a változás tételesen szerepelne. A vadászok legtöbbje ugyanis a vadászjegyekkel tavaly ingyen együtt kapott 2005-ös kamarai évkönyvbõl olvasgatja, idézi a törvényt és a végrehajtási rendeletet, amelyben hibásan de ugyanúgy szerepel az említett jogszabályi hely, mintha soha pedig immár 8 éve (!) el sem törölték volna. Érdemes egyebek között erre is figyelni, mert az ördög mindig a részletekben lakozik. Dr. Zoltán János 85 éves Olyan vadászember, akit sok mindenért tisztelünk. Tiszteljük mint orvost, kiváló plasztikai sebészt, aki orvosnemzedékeket tanított a szakmára, és akit nagy szaktudásának elismeréseként az angol királynõ udvari orvosai közé fogadott. Tiszteljük vadászként, aki egykor a kormány vadásztársaságának orvosaként részt vett a 70-es és 80- as évek vadászatain. Zoltán profeszszor nagy idõk tanújaként gazdag tapasztalatokra tett szert itthon és külföldön egyaránt, amelyeket könyveiben adott tovább. Születésnapja alkalmából jelent meg legújabb könyve, Vadászat az Osztrák-Magyar Monarchiában címmel. Dr. Zoltán János vadászpályafutása, etikus magatartása sokunk számára példaértékû lehet. Köszöntjük õt 85. születésnapján és kívánjuk, hogy jó egészségben még sokáig közöttünk lehessen. 408

Hírek, tudósítások Országos Vadásznap A méltán híres somogyi vadászmezõk adnak helyet az Országos Vadásznapi Fõrendezvénynek augusztus 26-án. A rangos eseményt a megyei vadászkamara Somogyzsitfa-Szõcsénypusztán, a Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola kastélyépületének ódon falai között és a festõi õsparkjában rendezi. A szervezõk szeretettel várnak minden érdeklõdõt, vadászt és nem vadászt, családtagjaikkal együtt. Igazi különlegességnek ígérkezik a hagyományos vadásznapi programok mellett a Baranya Vadászkürt Együttes Hubertus-mise õsbemutatója, valamint a világhírû somogyi gímszarvas agancsok egy idõben, egy helyen történõ kiállítása. A tavalyi év sikerein felbuzdulva, a Magyar VADÁSZLAP, valamint a Vadászati Kulturális Egyesület idén megrendezi az elsõ Országos Magasles Építõ Versenyt, amelyre öt tagú csapatok jelentkezését várják. Jelentkezni levélben (1031 Budapest, Pákász u. 7.), e-mailben (vke@vadaszlap.hu) vagy telefonon (06-70-702-5000) lehet. Mecseki agancsszemle A Mecseki Erdészeti Zrt. május 26-án, a pécsváradi erdészet mészkemencei vadászházánál tartotta idei hullott agancs bemutatóját, ahol három erdészet Pécsvárad, Sásd és Szigetvár mutatta be idei kollekcióját. Szijjártó Tibor vadászati ágazatvezetõ igen fontosnak tartja az ilyen jellegû találkozókat, amelynek célja egyrészt az állomány felmérése, másrészt alkalom a szakemberek tapasztalatcseréjére. Az agancsszemlén az erdészetek igazgatói és hivatásos vadászai egyaránt megjelentek. A.G. Új Bársony kötet Székesfehérvárott, a 77. megyei könyvnapon, június 7-ikén mutatták be A pagony dalnoka címû Bársony István könyvet. A kötetet dr. Csiák Gyula, a sárkeresztesi Bársony István Alapítvány elnöke szerkesztette. Az új könyvben többek között Benedek Elek, Bródy Sándor és Gárdonyi Géza tollából is olvashatunk írásokat, amelyeket Bársony mûveivel kapcsolatban vetettek egykor papírra. A kötet megrendelhetõ a Vadászati Kulturális Egyesületnél (1031 Budapest, Pákász u. 7.), e-mailben a vke@vadaszlap.hu címen, valamint a 06-70/702-5000 telefonszámon.

Hírek, tudósítások Cseh István emlékére lx. Vadõr(zõ) Kupa Tíz éve, 1996. május 13-án hunyt el Cseh István, a csongrádi Bársony István Szakközépiskola egykori szakoktatója. A vadászképzés karizmatikus egyénisége 1971-tõl munkálkodott az intézményben. Tevékenysége elismeréseként 2000-ben az általa alapított, azóta folyamatosan fejlõdõ lõtér felvehette a nevét. Halála óta minden évben megrendezik a róla elnevezett emlékversenyt, ahol egykori versenyzõtársai, barátai, tanítványai, ismerõsei emlékeznek meg róla. Az egyéni versenyt Magyar Ferenc nyerte, Szerdahelyi András és Palkovics András elõtt, míg csapatban Sarlóspuszta gyõzött (dr. Sipos Szerdahelyi Palkovics), megelõzve az Aranytölgy KLE (Hegyes Hegyi dr. Szabó), valamint Soponya (Szolga Tóth Magyar) együttesét. Folyamatosan szakadó esõben rendezték meg június 2-án Hódmezõvásárhelyen a hivatásos vadászok hagyományos korongvadász versenyét. A helyi Szakszervezeti Vt. lõterén kilencedik alkalommal versengtek a jágerek, és a versenyzõk szó szerint állták a sarat. A zord idõ ellenére is lelkesen - igaz, bõrig ázva - küzdötték végig a résztvevõk a versenyt, amelyen kiváló eredmények születtek. Csapatban a Bársony István Szakiskola megvédte tavalyi elsõségét, és mivel a tanintézet harmadszor diadalmaskodott, végleg elnyerte a Vadõr(zõ) Kupát, ezért jövõre már új serleggel várják a rendezõk a vetélkedni vágyókat. A gyõztesek mögött egyébként az Ópusztaszeri Vízügyi Vt., valamint a Szentesi Hubertus Vt. csapata végzett. Az egyéni versenyt Juhász Pál (DALERD Zrt.) nyerte Szabó Tamás (Bársony I. Szki.) és Locskai Zsolt (Hubertus Vt.) elõtt. -mgy- Kõhalmy Tamás Emlékverseny Az év erdésze A Nyugat-Magyarországi Egyetemen május 21-én, ötödik alkalommal rendezték meg az egyetemi lövészversenyt, amely ettõl az évtõl kezdve Kõhalmy Tamás nevét viseli. A szervezõk így tisztelegnek az 410 egyetem egykori nagyhírû professzorának emléke elõtt. A jó hangulatú versenyt Györök Lajos nyerte, megelõzve Fülöp Andrást és Erdei Szabolcsot. Tari Tamás Az Országos Erdészeti Egyesület versenykiírása alapján május 25-27-e között a Mátrafüredi Szakképzõ Iskola adott otthont a kétévenként megrendezendõ Országos Erdészversenynek. A szakembereknek az írásbeli feladatokon túl helyt kellett állniuk a különféle, terepi versenyszámokban is (fajfelismerés, gyérítés jelölés; fakészlet meghatározás, távolságbecslés, trófeabírálat, lövészet). A dobogó legmagasabb fokára végül Vincze Béla (Északerdõ Zrt.) állhatott, a második Marton János (Ipolyerdõ Zrt.) lett, míg a bronzérmet Som Árpád (Nyírerdõ Zrt.) szerezte meg. Gyenes István

Hírek, tudósítások Pest megyei vadõrverseny Lvomszki Tamás, Szegedi József, és Kolozsi Géza Mérnökjelöltek csatározása Május 24-én Galgamácsán rendezték meg a Pest megyei hivatásos vadászok versenyét. A tizennégy résztvevõ öt versenyszámban mérhette össze tudását. Elsõként egy elméleti tesztlapot kellett kitölteni, majd a szervezõk négy csoportra osztották a versenyzõket és a zuhogó esõnek fittyet hányva kezdõdött a négy feladatkörös gyakorlati verseny. Az agancs felismerésnél bokros területen 50-80 méterre lévõ gím- és õzagancsokat kellett korcsoport és elejthetõség szempontjából elbírálni. Ezt követte a kispuska- és a koronglövészet. Az utolsó versenyszámban mindenki a saját nagygolyós puskájával lõtt, ahol két különbözõ távolságra (100 és 150 méterre) elhelyezett lõlapon kellett a legnagyobb köregységet elérni. Az elérhetõ 120 pontból Szegedi József 95-öt gyûjtött be, és ezzel megnyerte a versenyt. Az ezüstérem 90 ponttal Lvomszky Tamásé lett, a harmadik helyen pedig Kolozsi Géza végzett. Siklósi Kürt-szóval A VKE majálisán találkoztak elõször a Magyar Vadászkürt Egylet regionális vezetõi. Tizenkét megyei képviselõ és a kürtegyüttesek vezetõi elfogadták az elnökség által vázolt éves munkatervet, amelyben a többi között a vadászkürtös tanfolyamok egységes tematikájának elkészítése szerepel. A vadászkürtösök szeretnék elérni, hogy a vadászkürtös kultúra mint az egységes magyar vadászati kultúra része 5-10 kérdés erejéig szerepeljen az állami vadászvizsga anyagában. A Gödöllõi Vadászati Szakkollégium második alkalommal rendezte meg május 5-7. között az Országos Felsõoktatási Vadászvetélkedõt. A kétnapos rendezvénynek a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centruma adott otthont. Az összemérést a versenybizottság elnöke, Rácz Fodor Gábor, az FVM vadászati osztályvezetõje ünnepélyes keretek között nyitotta meg. Az elsõ nap délelõttjén elméleti felkészültségükrõl tehettek tanúbizonyságot a hallgatók, ahol egy igen nehéz szakmai teszt megoldása mellett szóban is vizsgázniuk kellett. A gyakorlati feladatokat már a Nyírerdõ Zrt. gúthi erdészetének területén kellett teljesíteni. Az egyetemek, fõiskolák csapatai itt bemutathatták, hogy mennyire tudják természetes élõhelyükön elbírálni a vadat, és milyen jól ismerik az erdei és mezei növényeket. A második napon lõtudásukról kellett számot adniuk a versenyzõknek. Miután az elméleti és gyakorlati feladatokat is nagy fölénnyel nyerték a debreceni hallgatók, így otthon tartották a díszes vándorserleget. Egyéniben Takács Sándor (Debrecen) diadalmaskodott, megelõzve Horváth Ádámot (Sopron) és Kiss Andrást (Debrecen). Pechtol Szabolcs A VKE Magyar Vadászkürt Egylet augusztus 12-én szakmai napot rendez Sellyén, a Körcsönyepusztai vadászháznál. A rendezvényen lehetõség lesz a vadászkürt együttesek minõsítésére (A és B kategória) is. Délután dr. Koncz István a Hubertus legenda, Pávelkovics Ferenc plébános A Hubertus Mise menete az egyházi liturgiában, Kircsi lászló zeneszerzõ pedig A Hubertus Mise a komponista szemével címmel tart elõadást. A szakmai napon Rácz Rudolf fúvós hangszerkészítõ mester nyújt segítséget a hangszerek pontos hangolásához, valamint a fúvókák helyes kiválasztásához. Az egylet minden érdeklõdõt szeretettel vár. Jelentkezni július 15-éig Kovács Gábornál (06-30/239-4659), Jung Jenõnél (06-30/630-1214), valamint Agyaki Gábornál (06-70/702-5007) lehet. Nagy betûs a kijelzõ Nem véletlen, hogy szerkesztõségünk meghívást kapott az LG Electronics Magyar Kft. legújabb termékének, az LG Chocolate Phone sajtótájékoztatójára, amely jelenleg a világ egyik legjobb, legtöbbet tudó mobil telefonja és ami már két európai formatervezési díjat is bezsebelt. A kártya-független fekete csoda azért lehet érdekes a vadászok számára, mert rövidesen megvásárolható lesz a Vodafone vadász-flotta keretében. 411

CD-k, VHS-ek, DVD-k Baranya Vadászkürt Együttes: Vadászüdv CD...........2.980,- Concerto-Boldog: Vadász-zene CD....................2.500,- Heltay I.: Amit a nagyvadról tudni illik (v.vizsgához) VHS...3.950,- Heltay I.: Amit a nagyvadról tudni illik (v.vizsgához) DVD...4.800,- Homoki-Nagy István: Cimborák hegyen-völgyön DVD.....1.280,- Cimborák nádi szélben DVD.........................1.280,- Gyöngyvirágtól lombhullásig DVD....................1.280,- Sivatagi show DVD.................................1280,- Hunting video stúdió: A Highland Dream...............8.900,- Bow Hunting in South Africa.........................8.900,- Deer Stalking & Game Shooting.....................8.900,- Great Days.......................................8.900,- Highland fever....................................8.900,- Hunting Fever in New Zealand.......................8.900,- Hunting in Tanzania................................8.900,- Hunting rifles and ammunition.......................8.900,- My Very Best Buck................................8.900,- Up high in Norway................................8.900,- Ignácz M. dr.: A szarvasbõgés titkai VHS, DVD.....3.500-4.200,- Apróvadvadászat videó, DVD................3.500-4.200,- Élõhelyfejlesztés és vadgond. apróvadas v.területen VHS.2.000,- Élõhelyfejlesztés és vadgond. nagyvadas v.területen VHS.2.000,- Nagyvad egyéni vadászata videó, DVD...........3.500-4.200,- Nagyvad társas vadászata videó, DVD...........3.500-4.200,- Örökség Fekete Istvántól videó, DVD.............3.000-3.500,- Õzhívástól a vaddisznóhajtásig dupla DVD.............6.300,- Szalonka videó, DVD.........................2.500-4.000,- Szalonkától a vadlibáig dupla DVD...................6.300,- Természetvédelem és vadászat (IV.)..................2.000,- Vadászati Múzeumok videó, DVD................3.000-3.500,- Vadászösvényeken ecsettel videó, DVD..........3.000-3.500,- Kossuth Kiadó: A család kedvencei...cd-k.........4.990-4.990,- Kézi lõfegyverek CD..............................2.800,- Rácz Gábor: Tizenkét hónap az erdõn 2 DVD...........2.950,- Takács Viktor A nagyvad találatjelzése videó............3.500,- A vaddisznó vadászata videó, DVD..............5.200-5.800,- Erdõ-mezõ állatai videó............................2.700,- Meghívás vadászatra videó..........................2.700,- Õzhívás videó, DVD..........................5.360-5.800,- Tesztvadászat videó kazetta.........................4.950,- Vadászünnep videó................................2.700,- Velünk élõ természet videó..........................2.700,- Vetter János dr.: Gyógyító, mérgezõ növények CD.......4.490,- VKE: Vadászhimnusz CD............................1.000,- KÖNYVEK Avarffy Elek: Vadászképek..........................2.700,- Acél Csaba: Kuduláz...............................2.000,- Ádámfi Tamás, dr.: Vadászbibliográfia...................750,- Agroinform kiadó: A magyar állattenyésztés nagyjai.......4200,- Altmann, Horst: Mérgezõ növények, mérgezõ állatok.....1.440,- Ambrózy Árpád: Amit a vadászíjász vizsgán tudni kell.....1.300,- Egy vadászíjász kalandozásai a Kárpátoktól Kanadáig....1.600,- Ángyán-Tardy-Vajnáné: Védett és érzékeny természeti ter...6500,- Anno Kiadó: Képes paci lexikon........................850,- Apatóczky István: Ettünk falombot.......................850,- Attenborough, D.: Emlõsök élete......................5.990,- Balogh Gábor: Véges vadászmezõk....................450,- Balsay László: Történetek a vadászmúltamból..........1.600,- Bán István: A medve karmai között....................4.200,- Harc az elemekkel................................2.200,- Vadóc vakációk...................................1.200,- Zimankó........................................1.900,- Bársony István: A pagony dalnoka....................2.100,- Az erdõk könyve..................................2.400,- Elveszett Paradicsom..............................2.450,- Vadászhangok, hangulatok..........................2.100,- Basche: Vadak és vadszárnyasok.....................5.990,- Baumann, Doris: Kölyökkutya.........................600,- Békés megye: Békés megyei almanach...............7.500,- Békés Sándor: A természet bûvöletében...............1.590,- Az igaz vadász...................................2.000,- Emlékekbe kapaszkodva..........................2.900,- Imádkoznak a fák.................................1.940,- Vadászetika.....................................1.900,- Beregszászi György: Pernye.........................1.400,- Berta László: Vadászpuskával és horgászbottal..........2.100,- Bertóti István: Õzhívás.............................1.800,- Bicsérdy-Egri-Sugár-Sugár: Vadbetegségek............3.200,- Bíró Andor: Kutyakiképzõk kézikönyve................2.800,- Bodrogi Gyula: A vadász néha fõz is..................1.500,- Bogenfürst Fernc, dr.: Keltetés........................1.800,- Bozóki László: Vándorvadász........................2.500,- Bõhm István: A hannoveri véreb.....................1.480,- Vérebkrónika....................................6.500,- Brehm, Alfréd: Az állatok világa egy kötetben...........3.250,- Casparek, Erika-Törk Kan: Halak és a tenger gyümölcsei..5999,- Corvin Természetjárók: Gombáskönyv..................990,- Csathó Kálmán: Szarvasbõgés.......................2.000,- Cséplõ József: Hajnaltól késõ estig...................1.600,- Csurgó Sándor: Gyógynövények embernek állatnak.....1.900,- Deák István, dr.: A nagyvad és vadászata Erdélyben......2.980,- Az apróvad és vadászata Erdélyben..................2.980,- Dér Zoltán: A vadászgörény.........................1.190,- Dinich László "Bagomér": Gazsi bácsi törzsasztalnál.....1.970,- Döbbelin-Bulling: Ünnepek, vendégvárás..............6.000,- Dúcz László: Csillagfényben.........................1.500,- Élõvilág Könyvtár: Énekesmadarak...................2.200,- Gombák.........................................2.200,- Úszó- és gázlómadarak............................2.200,- Eperjesi-Kállay-Magyar: Borászat.....................4.900,- Fábián Gyula dr.: Wildhegerek ivadéka..................2.700,- Fáczányi Ödön: Egy hajdani vadásztársaság...........2.500,- Faragó István: Kápolna a hegytetõn....................590,- Faragó Sándor dr.: A vadállomány szabályozása........3.500,- Élõhelyfejlesztés az apróvadgazdálkodásban..........4.900,- Vadászati állattan..................................4.800,- Farkas Dénes: Nézd és lásd!........................2.900,- Farkas Zoltán: Bográcsszéli történetek................1.970,- Murphy horgászik.................................1.970,- Fehér György: Állatpreparátumok kikészítése............4.900,- Felsõeõri Nagy Gyula: Egy dudás két országban........2.200,- Fenyvesi Andrea: Süssünk, fõzzünk a keretben...........360,- Ferenczy Ferenc: Magaslesek holdfényben.............1.400,- Földi László: Végtisztesség..........................2.200,- Új vadregény.....................................2.490,- Friedl, Ludwig Wolf: Kutyabetegségek.................2.500,- Fix Term Könyvkiadó: A tenger állatvilága...............4.100,- Állatok képeskönyve...............................4.100,- Ragadozók az állatvilágban.........................4.100,- Führer E.-Rédei K.-Tóth B.: Ültetvényszerû fatermesztés...3.200,- Fülöp Gyula: A vadász és a nõk.....................2.500,- Gálfalvi G.: Székelykeresztúr és vidéke..................2.200,- Glória Könyvkiadó: Gombás ételek.....................298,- Gulázsi Aurélia: Kis Gomba ABC receptekkel............1.498,- Gyenes István: Megszállottan..........................350,- Öröklés...........................................350,- Gyimesi György: Európai vadászmezõkön.............4.800,- Európai vadászmezõkön bõrkötésben................8.000,- Vadászataim a Kárpátokban.........................4.800,- Vadászataim a Kárpátokban bõrkötésben..............8.000,- Bedrótozott Afrika.................................1.600,- Gyöngyöshalászi Takách Gyula: Vadászösvényeken......2.700,- H. Mészáros Erzsébet: Vadételek......................200,- Halmágyi Takács István: Magasban vadásztam.........3.200,- Hámory Gyula: Kurgánok között a Hortobágyon.........1.500,- Hangay György: A kacagó koponyák földjén............2.400,- Kuszkusz kókusszal...............................1.700,- Tábortüzek a dél keresztje alatt......................1.800,- Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében.......2.800,- Hankó László: A medvék országa.....................3.000,- Határozó kézikönyvek: Fák..........................2.800,- Gombák.........................................2.800,- Kutyák..........................................2.990,- Madarak.........................................2.990,- Határozó zsebkönyvek: Fák..........................2.700,- Ismerjük fel a fûszer-gyógynövényeket................1.450,- Ismerjük fel a gombákat 1...........................1.450,- Ismerjük fel a gombákat 2...........................1.450,- Ismerjük fel a gyógynövényeket......................1.450,- Vadvirágok.......................................2.700,- Heltay István: Amit a fegyverismereti vizsgáról tudni kell...2.950,- Az állami vadászvizsga tesztkérdései.................3.050,- Vadásziskola.....................................8.550,- Heltay I.-Rácz Fodor G.: Vadászatszervezés, vadászetika..4.600,- Hartink, A.E.: Antik lõfegyverek enciklopédiája...........4.990,- Golyóspuskák és karabélyok enciklopédiája............4.990,- Kések enciklopédiája..............................4.990,- Sörétes és vegyescsövû vadászpuskák enciklopédiája...4.990,- Horváth Zoltán: A kutya és a macska betegségei........3.900,- Iden, Karin: Karácsony, az ünnep varázsa..............6.000,- Ignácz Magdolna dr.: Vadásznapló....................3.900,- Iglói Pál: Perõcsényi vadászatok......................1.980,- Ilosvay Ferenc: Ha Dunáról fúj a szél................1.500,- Iváncsics L.,dr-Köller J., dr.: A természet harmóniája.......5.100,- K. Rhédey Zoltán: Verébtõl a szarvasbikáig............2.700,- Kafi Bt.: Borok, turizmus, gasztronómia Baranyában......3.500,- Kászoni Zoltán: A Kárpát-medencei vadaskönyv......1.600,- Hal és horgászat Erdélyben........................2.560,- Vad és vadászat Erdélyben..........................3.300,- Vad és vadászatok Erdélyországban.................4.800,- Vadászatok, vadászutak Erdélyben...................1.900,- Kis Természetkalauz: Gombák.........................940,- Kiss Marcell-Illyés Csaba: Örökzöld fenyõk, fák és cserjék..2000,- Klátyik József: Nemzeti kincsünk a vad..............3.990,- Koncz István dr.: Libagödör.........................1.300,- Kovács Dénes: A vívók apostola és a vadászat szerelmese 3.500,- Luxus vadászfegyverek............................8.000,- Vadásztöltény- és lõtechnikai ismeret..................4.400,- Kovács László: Amikor kevés a töltény................1.800,- Tarka teríték.....................................1.600,- Vadászpuskák bolondja............................1.700,- Vadászpuskák között..............................1.600,- Vadnyugati vadászpuskák.........................3.100,- Kovács M. Dóra Az én Namíbiám.....................4.950,- Kozma Sándor: Disznóságok......................3.000,- Kriesi-Osterwalder: Borok világa......................6.000,- Krizsán László: A szabad természet fia.................1.400,- Magyar vadászutazók a nagyvilágban.................1.700,- Kropog Erzsébet: Erdõk, mezõk virágai..................990,- Fák és cserjék (növényismeret)........................990,- Kuhnert, Wilhelm: Modelljeim földjén.................3.500,- Lakatos F.: Fenyõféléken elõforduló károsítók.............1.800,- Lakatos Károly: Az erdei szalonka és vadászata.........3.500,- Természeti és vadászképek.........................2.100,- Vadászhit, A császármadár és vadászata..............2.400,- Larusse:Vadászkönyv...............................8.600,- Lovász Sándor: A vadászat lázában Gelvács.............750,- Maderspach Viktor: Havasi vadászataim...............1.800,- Medve!..........................................1.800,- Márton Imre dr.: A vadon hívó szava...................3.900,- Mátray Gyula: Vadásztárcák és vadásztörténetek.......2.700,- Mess Béla: Apróvadra is vadásztam..................1.700,- Naplemente.....................................1.600,- MEOE: Vadászkutya vizsga- és versenyszabályzat.......2.150,- Molnár Kálmán dr.: Halbetegségek...................2.690,- Molnár L.-Motesiky Á.: Gróf Forgách Károly élete.........1.200,- Montagh András dr.: Négy földrészen vadásztam.......1.850,- Sikeres sörétlövés................................1.800,- Motesiky Árpád: Emlékezés Stróbl Alajosra..............700,- Felvidéki vadászörökség...........................1.100,- Lévától Nagymarosig..............................1.400,- Muray Róbert: Témám a természet...................6.800,- Münster, Georg: A szarvashívás......................2.200,- Nagy D.I.-Nagyné L.G.: Vadászatok és vadételek........1.400,- Nagy Imre: Lovas vadászatok.........................980,- Nagy László: Vadászgörények a családban............2.998,- Nagy László: Természetbarát zsebkalauz................600,- Nemeskéri Kiss Géza: Vadludak.......................900,- Novotni Péter: Lótartás a családban..................3.150,- A két kötet: 7.500 Ft 6.300 Ft 5.800 Ft 2.600 Ft 1.890 Ft 1.890 Ft 1.890 Ft 2.200 Ft 1.400 Ft 3.900 Ft A könyvek, CD-k, VHS kazetták utánvéttel megrendelhetõek a szerkesztõség címén, 1031 Budapest, Pákász u. 7. telefonon és faxon: 06-1-242-00-42 vagy e-mail-ben vke@vadaszlap.hu Elek Ferencnénél. A teljes lista megtekinthetõ a www.vadaszlap.hu honlapon vagy kérésre elküldjük az érdeklõdõnek. A VKE ajánlata 3.900 Ft 2 DVD 3.900 Ft 3.500 Ft

13. oldal Csipeszt adunk, törlést kérünk Tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy az értelmezõ szótár szerint a zaklatás és a molesztálás szó nem egészen azt jelenti, mint amit az elmúlt években vadászként az állategészségügytõl elszenvedtünk, de ettõl mi ezt így éljük meg. És hogy miért? Azért mert tetten érhetõ, tendenciózus, folyamatos, és mindig csak mi fizethetünk rá. Már az is nehezen dolgozható fel ép ésszel, hogy azért ülünk órákig hosszú, méla lesben, hogy ha elejtünk valamit, azonnal nem elme-, hanem állatorvoshoz kötelezõ rohannunk. Ugyanakkor mindenki tudja, hogy több mint hatszázezer éve, amióta az ember lemászott a fáról, vadászik, két pofára eszi a vadhúst, minden különösebb baj és kockázat nélkül. Persze bizonyára már a neandervölgyi vadászok is a zsákmányukból adtak kóstolót a hókuszpókoló megélhetési sámánoknak, de az egy rítus része volt, s a transzba esést külön nem kellett kagylóhéjakkal honorálni. A mai rítus szerint töret helyett különbözõ hatósági fityegõkkel ékesítjük a vadászzsákmányunkat, ráadásul lassan tovább tart már a papírmunka, mint maga a zsákmányszerzés, és egyre drágább. Lenyeltük a 3000 forintról induló, majd 500-ra csökkentett, végül 260 forinton záró, hivatalosan vízhatlannak nyilvánított, valójában súlyos nedvszívási tüneteket mutató vadkísérõ jegyeket. Fakír módra vállaltuk a sorozatban kiképzett vadhúsvizsgálók tanfolyami költségeit, akik voltaképpen semmit sem vizsgálhatnak, sõt a vizsgálati eredményeiket senki sem veszi komolyan, ezért nem is fizet érte semmit. Társadalmi munka a piacgazdaságban. Arra kiválóan bevált e módszer, hogy a vizsgáló többé ne tudjon nyugodtan aludni, mert akár éjjel kettõkor is felköltheti bárki, ha netán el- és megtalált valamit. Ha viszont esetleg egy õzpörköltet akar enni a társaság, vagy a földtulajdonosok gyûlésének meghívottjai, külön meg kell vizsgáltatni a vadat 2500 forintért, munkaszüneti napon pedig 5000-ért. De akad olyan területe is az országnak, ahol azt a vadat is kötelezõ állatorvossal megvizsgáltatni, melyet a vadász saját magának vásárol meg. A miértre az a logikus válasz, hogy azért számít a saját vadja is közfogyasztásúnak, mert egyedül senki nem tud megenni egy egész vaddisznót, valakinek biztosan ad belõle. Nemrég kaptunk egy jegyzõkönyv-mintát, amelyet Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében rendszeresítettek és arról szól, hogy megkezdõdött a vadkísérõ jegyek felhasználásának éber ellenõrzése. (A lehetséges büntetés: 20 ezertõl 20 millióig mehet.) A jegyzõkönyv rosszabb, mint egy rendõrségi kihallgatás, mert itt az eljárás alá vont a rubrikák szerint csak igennel és nemmel válaszolhat. (Részlet a jegyzõkönyvbõl) köteles az ellenõrzés során a tények megállapítása érdekében közremûködni, az ellenõrzés tárgyával összefüggésben nyilatkozatot tenni, véleményt nyilvánítani, amit csak elfogadható okkal (ha saját maga vagy közvetlen hozzátartozója vonatkozásában bûncselekmény elkövetését tárná fel, stb.) tagadhat meg Nos, bevallom nem csak a satöbbitõl rázott ki a hideg, a többi 15 "tétel" még ennél is tragikusabb, mert basáskodó és fennhéjázó, ilyen stílusban egyenrangú felek között kommunikálni csak a legkeményebb diktatúrában lehetett. Kész csicskáztatás. Érdekes, hogy például a megbecsült és képesített piaci gombavizsgáló aki például a gyilkos galócákat válogatja ki a nem gyilkosok közül minden további nélkül ehetõnek nyilváníthatja pörköltünk alapanyagát, pedig ott csak egyszer lehet tévedni. És egyelõre a horgász is fõzhet halászlét, mindenféle állatorvosi közremûködés nélkül. Apropó állatorvosok. Valahol, valaki üres órájában kitalálta, hogy a sertéspestis nyavalyáját fel kell térképezni és országos monitoring vizsgálatot kell elrendelni. Az FVM állategészségügyi fõosztálya a sertéspestis felderítésére az állategészségügyi állomásoknak írt is egy körlevelet, azok pedig a vadászati hatóságokkal közölték, hogy kötelezõen írják elõ az egyébként bizonyára halálosan unatkozó vadászoknak a monitoringozást. Országosan 13 000 lõtt vaddisznón kell a vadászoknak a lövés után a szívbõl fecskendõvel vérmintát venni és sürgõs mandulamûtétet végezni. Ha ez sikerül, annak eredményét be kell tenni egy speciális tasakocskába és legott be kell szállítani a legközelebbi hatósági állatorvoshoz. Õ aztán a szakintézetbe továbbítja és utána küldi is a számlát a vadászatra jogosultnak, merthogy a monitoringozás költségeit a közremûködõ vadászokkal fizettetik meg és amíg az állatorvostól visszajelzés nem érkezik a vadászokhoz, addig a vaddisznót hûteni kell, nem szabad se lefagyasztani, se megnyúzni, se szétdarabolni szóval felhasználni, csak a vadfeldolgozónak eladni. Van olyan információnk, hogy hetek óta hiába várnak a visszajelzésre. Érdekvédõ és érdekegyeztetõ vadászati képviseleteinkkel egyáltalán nem szokatlan módon most sem közöltek az égvilágon semmit, sem elõtte, sem utána. Pedig egy ilyen rendelkezés nem az etika-, az illem-, és az erkölcs mitikus körébe tartozik. Mitõl természetes, hogy mi vadászok az egyébként igen tisztelt állategészségügy beosztottjai lettünk, és ezért még mi állhatjuk a cechet. Tévedés ne essék, egyetértünk az esetleges sertéspestis felmérését szolgáló vizsgálatokkal, de ezt az fizesse meg, aki kitalálta. Ez így volna korrekt. Nekünk vadászoknak egyelõre nem a vaddisznók pestise okoz gyötrõ gondokat, sokkal inkább a túlszaporodásuk, amiért kapunk is államilag a fejünkre. A tudomány jelenlegi állása szerint, állítólag a pestis elleni beavatkozásra, prevencióra, gyógyszerezésre, védõoltásra nincs semmilyen bevált módszer legfeljebb tudni fogjuk, hogy van vagy nincs, s ha van, milyen gyakoriságú hazánkban a sertéspestis a vaddisznók körében. Ökológiai értelemben a vadon élõ állatfajok minden egyes betegsége egyfajta jól bevált, természetes állományszabályozó, a túlszaporodást gátló tényezõnek tekinthetõ. Ha ezekbe a folyamatokba az ember eddig valaha is beavatkozott, abból semmi jó nem származott. Ilyen például most a rókák immunizálásának következménye, a széles körû rühösség is. De ha már a divatos monitoringoknál tartunk, van egy javaslatunk, amiért akár fizetnénk is: el kellene rendelni egy olyan országos vizsgálatot, amelyben azt kellene bizonyítani vagy cáfolni, hogy milyen halálos veszélyt terjesztõ mikrobák mutathatók ki egy több órán keresztül 100 C fok fölött fõzött, majd utána alaposan lehidrogénezett õz-, szarvas- vagy dámkoponyán? Egy lefõzött agancs olyan steril, hogy bárki nyugodtabban ehetne vele, mint a sarki vendéglõ kétes tisztaságúra mosogatott villájával mégis darabonként 1700 forintot fizetünk az olyan vizsgálatokért, amelyet soha, senki el nem végez, mert a kocsiból, a táskából vagy a dobozból a trófeákat ki sem kell venni. Ennek ellenére a telepátiás vizsgálat, de fõként a számla kifizetése után még kötelezõ nejlonzacskóba is húzni. Akárcsak egy kehes süldõ nagy nehezen kioperált manduláját, ami akár már önmagában is egy újfajta gyõzelmi jel lehetne hatósági állatorvosi körökben. HoZso 413

Hírek, tudósítások Vérebverseny nehezített vércsapán Vérebes tanfolyam a szomszédoknak Nehezített vércsapa-versenyt rendeztek Verõcén, a festõi szépségû Börzsöny hegység lábánál, a csattogó-völgyi üdülõ területén május 19-én. A népszerû versenyt Buzgó József, a Magyar Vérebegylet elnöke és Kemenes Miklós, a versenynek otthont adó Börzsönyi Borostyán Vt. elnöke nyitotta meg. Az úgynevezett szlovák rendszerû, mesterséges, nehezített vércsapán történõ megmérettetésre hat véreb vezetõje nevezett. Babáj Csaba az elmúlt két év nyertese szakmai irányításával a szervezõk minden nevezõnek azonos feltételeket biztosítottak, ami azt jelenti, hogy egyenként mintegy 1500 méteres hosszúságban fektetett csapán kellett elindulniuk a versenyzõknek. A csapák kijelölését 2,5 deciliter szarvasvér és csapafektetõ cipõ segítségével végezték. A rálövés helyét imitáló kiindulási pontot szõr és csontszilánk jelezte, amelyet törettel jelöltek. Minden egyes csapát két derékszögû töréssel és egy tompaszögû visszatöréssel, valamint egy nagyjából harminc méter hosszú vér nélküli szakasszal, valósághûen alakítottak ki. A csapa teljes hosszán még öt darab számozott jelet (ujjnyi hosszúságú csövescsont szilánk) helyeztek el, amelyeket a vérebvezetõnek össze kellett gyûjtenie. A munkára engedélyezett 75 percnyi idõt a kutya fekvésbõl való felszabadításakor kezdték mérni. Az elsõ helyen Tóth Réka vezetése alatt Fürtönbükki Blanka hannoveri véreb végzett. A dobogó második fokára Kacur András állhatott Keletmecseki Apród oldalán, míg a bronzérmet Márkus József akaszthatta Borosmenti vadász Apród nevû kutyája nyakába. Siklósi Kálmán Spektív díj A Csongrád megyei Vadászkamara és az FVM Hivatal közös felhívást tett közé az idei õzbakvadászattal kapcsolatban. Az õzzel való gazdálkodás érdekében meghirdették az úgynevezett Spektiv díjat, amelyet az a vadászatra jogosult nyerhet el, amelyik az idényben nem, vagy csak csekély számban mutat be a trófeabírálatra olyan õzagancsot, amely mínuszpontos minõsítésû lenne. Holtverseny esetén az dönt, hogy melyik vadgazdálkodó terítéke közelíti meg jobban az éves vadgazdálkodási tervben elfogadott koreloszlást. A korrekt értékelés miatt csak azok a vadgazdák vesznek részt a versengésben, akik minden, idén terítékre került õzbakot a megyei bíráló bizottságnál mutatnak be. A fõdíj amint a nevében is szerepel egy nagy értékû spektív. M.Gy. A Magyar Véreb Egylet, amely alapító tagja az 1930-ban alakult Nemzetközi Véreb Szövetségnek (ISHV), örömmel támogatja a Romániában a közelmúltban megalakult Román Véreb Klub (Limier Klub Roman) munkáját. Pompil Varga úr két szebeni társával 2005-ben alakította meg az azóta már az ISHV-ba is kandidáló szervezetet. A barátság és az együttmûködés jegyében májusban 14 tagú, Romániából érkezett vérebes küldöttség számára a SEFAG Zrt. segítségével 4 napos vérebvezetõ tanfolyamot szerveztek a Lábodi vadászerdészethez tartozó Nagysallérban. A küldöttséggel román és magyar anyanyelvû hivatásos vadászok, erdészek is érkeztek. Az elõadásokat a vendéglátók igyekeztek úgy megszervezni, hogy a tudnivalókat a legnevesebb hazai vérebes szakemberek (Bõhm István, Zilai János) adják elõ. A gyakorlati bemutatók során a résztvevõk megismerkedhettek az elõvizsga követelményeivel is, hiszen két véreb vizsgáját erre az idõpontra ütemezték. A nyár folyamán a Magyar Véreb Egylet újabb vérebvezetõ tanfolyamot szeretne indítani, de ennek helyszíne már Romániában lesz, ahol a vérebvezetõk mellett már a jövendõ véreb-bírák szakszerû felkészítésére is sor kerülhet. Buzgó József CAC klubkiállítás és fõtenyészszemle A Magyar Vizsla Klub egyik legrangosabb rendezvénye az évi fõtenyészszemle, amelyet idén Soponyán (Fejér megye) rendeztek, május 14-én. A programok kellemes környezetben, a régi horgásztavak mellett zajlottak, s egyúttal klubkiállítást és alapvizsgát is tartottak. A rendezvényre kizárólag a rövidszõrû magyar vizslák nevezését fogadták el. A klubkiállításra 60, a tenyészszemlére 21, az alapvizsgára 12 kutya gazdája jelentkezett. A fõtenyészszemlén amely a hazai elit tenyészanyag kiválasztását szolgálja 30 magyar vizsla vett részt. A.G.

Vadászünnep a Magyar Tenger partján Majális A Vadászati Kulturális Egyesület ebben az esztendõben Balatonmáriafürdõn tartotta hagyományos vadászmajálisát. A május 20-án megrendezett - színes és változatos programokkal fûszerezett - eseményen a megelõzõ napok csapadékos és hûvös idõjárása ellenére több ezer érdeklõdõ vett részt. A VKE által szervezett vadászkürtös fesztivál, a prózamondó verseny, a trófea- és természetfotó kiállítás mellett a helyi önkormányzat is ünnepelt. A Balatonparti község ugyanis idén jegyzi fennállásának 80. évfordulóját, így - társrendezõként - természetesen õk is erre a napra idõzítették a falunapi, valamint a balatoni szezonnyitó ünnepségeit. Amegnyitóünnepség a Vadászhimnusszal kezdõdött, ezt követõen Galácz György alpolgármester házigazdaként köszöntötte az ekkorra több száz fõre duzzadt közönséget. Oláh Csaba, a VKE elnöke beszédében kitért a vadászati kultúra fontosságára, kiemelve, ezeknek a rendezvényeknek óriási szerepük van abban, hogy a közvélemény is megismerje a vadászat igazi szépségeit. Az érdeklõdõk a megnyitó ünnepség után válogathattak a különféle kulturális rendezvények és színpadi programok közül, akinek pedig éppen arra támadt kedve pénztárcája vastagságától függõen vásárolhatott is a több tucat vadászboltos, agancsfaragó és ruhakészítõ portékájából. Sokan mégis inkább a strandon álló egykori fürdõépület felé vették az irányt, ahol egész nap látogatható volt a bõséges látnivalókkal szolgáló helytörténeti-, a trófea-, a képzõmûvészeti- és a természetfotó kiállítás. A színpadon pedig kezdetét vette a III. Bársony István prózamondó verseny és vele együtt a nemzetközi vadászkürtös találkozó. A Balatonmáriafürdõi majorette csoport vezetésével katonás sorokba rendezõdve érkeztek meg a vadászkürtösök a reggeli felvonulást követõen. A díszes menet a község központjában lévõ Templom térrõl indult, majd a helyiek legnagyobb gyönyörûségére végigballagott a Fõ utcán, egészen a központi strandig, ahol addigra már álltak a vásározó árusok standjai. A menet idõnként meg-megállt, a résztvevõ tizennégy kürtöscsapat valamelyike pedig fújta a magáét. A késõn kelõknek tehát zenés ébresztõben volt részük. Ha zenél az emberi szó Aharmadik alkalommal megrendezett Országos Bársony István Prózamondó Versenyre 8 középiskola 17 tanulója nevezett. Idén rendhagyó módon a versenyt megzenésítettük olyan módon, hogy egy-egy prózamondó között léptek fel a már említett vadászkürt együttesek. A zsûri elnöki tisztét Oszter Sándor színmûvész vállalta, tagjai: dr. Csiák Gyula, a sárkeresztesi Bársony István Alapítvány elnöke és Homonnay Zsombor, a verseny ötletgazdája volt. Nevezni a páratlanul gazdag Bársony életmû egyegy szabadon választott novella-részletével lehetett, amelynek terjedelme nem haladhatta meg az öt percet. Márok Tamás mûsorvezetõ ennek mindvégig igyekezett érvényt szerezni, így a zene és a próza egymást sajátosan kiegészítve tette kerekké és pergõvé a másfélórás mûsort a népes hallgatóság számára. Végtére az is egyik titkolt célunk volt, hogy a vadászok között ugyan töretlenül népszerû, de az irodalmi mûsorokban hivatalosan mellõzött Bársony-mûveket, a szavak szépségét a közönség újra fölfedezze. A zsûri végezte a munkáját, szigorúan pontozott az elõírások szerint, de a versenyzõk közül mégis a legsikeresebbeknek azok bizonyultak, akik szuggesztív elõadásmódjukkal a közönség figyelmét úgy tudták ma- 415

Majális Új szalagok a vadászlobogón A megnyitó részeként a Magyar Vadászok Zászlójára melyet 1993-ban a Vadászati Kulturális Egyesület alapított ünnepélyesen felkötötték a februárban megalakított VKE Ifjúsági Tagozat, valamint a márciusban létrehozott Magyar Vadászkürt Egylet hímzett selyemszalagját. gukra vonni, hogy a hangok a levegõben szinte önálló életre keltek, és a maga teljességében tárulhatott ki Bársony István elmúlt, de semmi máshoz nem hasonlítható csodálatos világa. A helyezéseket természetesen, mint bármely más megmérettetésen a végsõ pontszámok döntötték el. Hoppmesternek lenni nem is olyan könnyû. Ha valaki visszahúzódó természet, akkor azért, ha viszont magamutogató, akkor meg azért. Hisz mit is csinál a mûsorvezetõ? Kiáll a színpad közepére, elmondja, mi következik majd félreáll. Nem õrá kíváncsiak. Ha dadog, ha hibázik, ha színtelen, avagy tolakodó, akkor mindenki a fejét csóválja. Ha viszont jól csinálja a dolgát, akkor észre sem veszik. Márok Tamás mûsorvezetõ POLSTER GABRIELLA, SIKLÓSI KÁLMÁN, SOMFALVI ERVIN ÉS WÉBER ILDIKÓ FELVÉTELEI Egyéni eredmények: I. Tímár Dániel, Drávavölgye Szakközépiskola, Barcs II. Koronczai Kata, Hunyadi M. Szakközépiskola, Székesfehérvár III. Juhász Lenke, Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola, Szeged Csapatverseny eredmények: I, Bársony István Szakközépiskola, Csongrád II. Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola, Szeged III. Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola, Szõcsénypuszta Díjesõ Idén tizennegyedik alkalommal írta ki a Magyar VADÁSZLAP együttmûködve a Törley Pezsgõgyárral a Szalonka Dublé Díjat. Az egy-egy láda Törley pezsgõt azok a szalonkavadászok vehették át, akik hiteles tanúkkal tudták igazolni, hogy a tavaszi szalonkavadászat során dublét lõttek és a madarakat fel is vették. A díjakat Csekõ Sándor, a VADÁSZLAP kiadó-fõszerkesztõje adta át. A díjazottak: Antal János (Derecske), Bai Tibor (Budapest), Bán István (Budapest), Benák Csaba (Makó), Buzás Pál (Ózd), Dobó Béla (Oltárc), Dombi Zsolt (Jászfényszaru), Fölker Tibor (Pásztó), Greksa Zsolt (Homokmégy), Juhász Béla (Miskolc), Kelemen István (Nagyhalász), Kiss Miklós (Tatabánya), Kovács Gábor (Szentlászló), Kovács Tibor (Budapest), Kovács Zoltán (Pécs), Kreiner Roland (Zalaegerszeg), Nagy László (Debrecen), Pesti József (Jászberény), 416

Majális Shmilliár Tamás (Sopron), Siffer Géza (Révfülöp), Sillinger Tamás (Székesfehérvár), Tihanyi Attila (Boldogasszonyfa), Torday László (Szeged), Újhelyi Gábor (Herend), Vati Géza (Hatvan). A Magyar VADÁSZLAP által kiírt 2006. évi Fotópályázaton harmadik díjat nyert Adorján Péter Fácánkakas címû képével, a második helyet Jakabfi Tamás szerezte meg, Hajnal címû fotójával. Az elsõ díjat a zsûri Nagygyörgy Péter Libasorban címû alkotásának ítélte. A VKE különdíját Nagy Barnabás kapta. A díjazottak fotózási lehetõséget nyertek a Gemenci, az Egererdõ és a Nyírerdõ Zrt., valamint a Sellyei Szarvas Vadásztársaság területére. Az Arany Ecset Toll mûvészeti nagydíj kitüntetettje 2006-ban Mráz János festõmûvész lett, aki a díjat a vadászati-természeti témák mûvészi feldolgozásáért, a Magyar VADÁSZLAP-ban megjelent illusztrációiért, valamint a VKE lógójának tervezéséért kapta. Az Arany Fácán Toll irodalmi nagydíj kitüntetettje Keszthelyi Jenõ, aki egyéni hangvételû novelláinak, esszéinek elismeréseként részesült a díjban. A Vadászati Kulturális Egyesület életmûdíját, az Arany Túzok Toll díjat ebben az évben az elnökség Homonnay Zsombornak, a Magyar VADÁSZLAP olvasószerkesztõjének ítélte oda, aki a vadászati kultúra és kommunikáció ápolása és fejlesztése érdekében kifejtett több évtizedes újságírói és szakértõi munkásságáért kapta meg az elismerést. A VKE évente egyszer, egyetlen személynek adományozott elismerését, az Aranygyûrût közéleti személyiségként a vadászati kultúra népszerûsítésének érdekében végzett tevékenységéért, valamint a VKE rendezvényein való aktív közremûködéséért a neves színész-vadász, Oszter Sándor vehette át. A Hubertus Kereszt elismeréseket a VKE elnöke, Oláh Csaba nyújtotta át a kitüntetetteknek. A VKE a Hubertus Kereszt ezüst fokozatát adományozta Asztalos Zoltánnak, a Csongrádi Bársony István Szakközépiskola szakoktatójának, valamint Czeglédi Sándornak, aki a VKE Jász- Nagykun-Szolnok megyei területi szervezetének tagja. Ugyancsak a Hubertus kereszt ezüst fokozatát kapta Szabó Ferenc, aki a vadászati rendezvényeken nyújtott kulturális tevékenységéért, a vadászok és nem vadászok közötti kommunikáció fejlesztéséért érdemelte ki a kitüntetést. A hazai vadászkürtös kultúra felkarolásáért, fejlesztéséért, a mecseki kürtös-tanfolyamok szervezéséért, a Magyar VADÁSZLAP Baranya megyei tudósítói tevékenységéért a VKE a Hubertus Kereszt arany fokozatát adományozta Agyaki Gábornak, a Magyar Vadászkürt Egylet elnökének. Szintén a Hubertus Kereszt arany fokozatát kapta Bíró Gabriella a hazai és külföldi kiállítások, az országos vadásznapok szervezéséért, és a VKE Diana Vadászhölgy Klub titkári teendõinek lelkiismeretes ellátásáért. A Hubertus Kereszt legmagasabb fokozatát, a gyémántot az idei évben Mészáros Iván, a Vadászati Kulturális Egyesület programigazgatója kapta a Matula-programok, a Vad-karácsonyok szervezéséért, a VKE Ifjúsági Tagozatának aktív támogatásáért, valamint a VADÁSZLAP Pest megyei tudósítói munkájáért. 417

Majális A Magyar VADÁSZLAP A vadászat és a telefon tematikájú irodalmi pályázatán a megosztott harmadik helyet A becsapódás címû írásával Zsigárcsik Gyula, valamint Csõvégrõl címû novellájával Várszegi József érdemelte ki. A pályázat második díját A gyöngyös címû mûvével Pethes Ferencné nyerte. A gyõztes írás A vadászat és a telefon címmel Páll Endre nevéhez fûzõdik. A díjakat, egy-egy LG mobil telefonkészüléket az LG Electronics Magyar Kft. ajándékát Csekõ Sándor adta át a nyerteseknek. Kiállításaink Frappáns ötlettel a régi fürdõépület lett átalakítva kiállítási helyszínné, így az esõ nem okozott gondot sem a felépítésben, sem a látogatásban. Több mint száz, igazi kuriózumnak mondható trófeát hoztak el a vadásztársak az Életem trófeája címmel megrendezett bemutatóra, ahol sûrûn lehetett meglepett felkiáltásokat hallani a számtalan különleges, vagy csak kiemelkedõ nagyságú õz, dám, szarvas, muflon, vaddisznó-, valamint idegen földrészeken zsákmányolt trófeák szemlélõitõl. Sóvárgó, sõt (vadász)irigy pillantásokkal mustrálták az egyedi darabként kiállítottakat, és hatványozottan azokat, ahol egy-egy vadász gyûjteményének több különleges darabja egymás mellett díszlett. Külön ki kell emelni a helybéli Somogyi Hunor vadásztársaság tagjainak szép kollekcióját egyedüliként a megyei kamara által felkért 35 vadgazdálkodó közül Közel ötven nagyított színes fénykép kapott helyet a falon, a szerkesztõségünk fotópályázatára beérkezett alkotásokból láthattak az érdeklõdõk válogatást, míg az átellenes falon Blaumann Ödön 20 képbõl álló önálló kiállítása nyújtott látványos esztétikai élményt. Vadász-alkotóink közül Boros Zoltán, Kiss Richárd, Keszthelyi Jenõ, Meszlényi Attila, Mráz János, Simon Ferenc és Valaczkai Erzsébet tisztelte meg alkotásaival a színvonalas, hangulatos kiállítást. Vadászközönség elõtt elsõ alkalommal, ehelyütt mutatta be a négy évtized alatt szenvedélyesen gyûjtött vadászbélyeg- és képeslap gyûjteményének anyagából készített páratlan válogatását dr. Greff Lajos orvosprofesszor. A megnyitó beszédet dr. Bod Lajos tartotta, aki nyugalomba vonulása elõtt 34 évet szolgált a somogyi vadászokat összefogó szervezeteknél. Szavaiban külön kiemelte az etika fontosságát: Ami közös a trófeákban, a festményekben, a fotókban, és a bélyegekben: az etika, a birtokolt szép és jó megosztásának, közkinccsé tételének szándéka, és íme itt vannak azok A trófeát vagy a különbözõ alkotásokat bemutató vadász a jószívûségérõl is tanúbizonyságot tesz, mert megosztja másokkal azt, amije van. Ez az etika a gyakorlatban! A szomszédos termekben igényesen felépített helytörténeti kiállítás, valamint a somogyzsitfai Széchenyi Az elsõ találkozás... Zsigmond Szakiskola tanárai és tanulói által látványosan megalkotott vadászerdõben elhelyezett tárgyak, állat- és növénypreparátumok csábították a leendõ diákokat, s adtak számos információt erdõrõl, vadról, iskoláról a látogatóknak. Borverseny Fennállása óta a VKE már két alkalommal is közremûködött a Vadászok bora borversenyek szervezésében, és támogatta a Vadász Borrend megalakítását, de még egyszer sem került sor arra, hogy egy borversenyen az egyesület vagy a VADÁSZLAP saját 418