15. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2006/MÁRCIUS ÁRA: 650 FT, ELÕFIZETÕKNEK: 600 FT

Átírás

1 15. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2006/MÁRCIUS ÁRA: 650 FT, ELÕFIZETÕKNEK: 600 FT Kérjük az igaz vadászokat, akik szeretnék támogatni a magyar vadászati kultúrát, személyi jövedelemadójuk 1 %-át ajánlják fel a VKE-nek. Adószámunk:

2

3 A szerkesztõ jegyzete Megjelenik havonként, a megelõzõ hónap utolsó hetében. Meg nem rendelt kéziratokat és fotókat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza. Ára: 650 Ft, elõfizetõknek: 600 Ft Az elõfizetési díj 2006-ban 7200 Ft A Magyar VADÁSZLAP elõfizethetõ Belföldi Postautalványon a szerkesztõség címén, átutalással a számlán, vagy a hírlapkézbesítõnél, a postahivatalokban. Kiadó-fõszerkesztõ: Csekõ Sándor (30/ ) Olvasó szerkesztõ: Homonnay Zsombor (30/ ) E szám felelõs szerkesztõje: Márok Tamás (30/ ) Fõmunkatárs: Somfalvi Ervin (30/ ) Munkatárs: Wallendums Péter (20/ ) Hirdetési igazgató: Polster Gabriella (20/ ) Tervezõszerkesztõ: Kõszegi Szilvia Webmester: Hegedûsné Wéber Ildikó (20/ ) Szerkesztõségi titkár: Elek Ferencné (30/ ) Kiadja: a VADÁSZLAP Kft. A szerkesztõség és a kiadó címe: 1031 Budapest, Pákász u. 7. Központi telefon és fax: vke@vadaszlap.hu Terjeszti a Lapker Rt., a Magyar Posta és az alternatív terjesztõk. A terjesztést gondozza a Hírvilág Press Kft. Telefon és fax: hirvilag.press@hirvilagpress.com Erdélyben terjeszti és az elõfizetéseket fogadja a Krónika Kiadóház Rt. Telefon: Az elõfizetési díj 2006-ban 1 millió lei. Szlovákiában a COLOR Interpress Kft. megbízottja a New Gazza Ábel Gábor a terjesztõ. Telefon: 036/ Mobil: Az elõfizetési díj 2006-ban 1000 korona. Nyomdai elõállítás: Pharma Press Nyomda Felelõs vezetõ: Dávid Ferenc ügyvezetõ igazgató ISSN (Nyomtatott) ISSN (Online) MAGYAR VADÁSZLAP/2006. március FOTÓ: CSEKE CSILLA Tényleg Tény, hogy márciusban a vadászok zömét legalább két dolog biztosan foglalkoztatja. Hogy ne felejtsék el a nõnapot, s hogy minél többször kijussanak szalonkázni. Mindkét témáról a Dianákról és az erdõk királynéjáról bõséges terjedelemben olvashatnak a szaporodó hirdetések miatt 76 oldalra bõvített számunkban. De tény, hogy nem tartozik mindenki a zöm közé, akik sok minden mással is kénytelenek foglalkozni Itt van például az 1 százalékok fölajánlása. Tény, hogy mostanában kell dönteni a kedvezményezettrõl. Évente írunk róla, évente gyõzködjük a vadászokat, hogy a személyi jövedelemadójuk 1 százalékát a Vadászati Kulturális Egyesületnek ajánlják fel. Nem mondom, hogy eredménytelenül, hiszen tavaly forint támogatást kapott az egyesület ez a tény de hol van ez a 9303 tagú madarászegyesület több 10 milliójához képest? Pedig tény, hogy a VKE nemes célokra költi a támogatást, ebbõl szervezte meg Dunapatajon a majálisát, az elsõ Bársony István Prózamondó Versenyt, a Hortobágyon az elsõ õzetetõ építõ versenyt, ebbõl segítette a gyerekek Matula-programját, a Diana Vadászhölgy Klub budavári trófea-kiállítását és támogatott minden olyan rendezvényt, kiállítást, mûsort és pályázatot, amely a magyar vadászati kultúra és kommunikáció céljait szolgálta. Ha két-három vadász mostanában találkozik - hát még, ha körülülnek egy képzeletbeli kerek-asztalt valószínûleg nem állják meg szó nélkül, hogy ne vitatkozzanak arról is, mi vár ránk 2007-ben? Nincsenek még tények, álmodozunk és szervezkedünk, találgatunk és javasolgatunk, de biztosat mondani, iránytût, eligazítást adni a földtulajdonosoknak és a vadászatra jogosultaknak olyan, mint lottózni. Vagy bejön, vagy nem! Május után talán okosabbak leszünk, ha leszünk Tény, hogy az összeomlás határán bukdácsol a vadászat, segítségre vár az ágazat, de a források sorra-rendre bedugulnak, s pályázni sem nagyon érdemes, a vadászat szó hallatán azonnal kereten kívülre kerülünk. Aki nem hiszi, gyõzõdjön meg róla a saját olvasatában, ezúttal a terméktanács szemszögébõl tálaljuk a tényeket. Ha azt mondom, rendesen megvezették a kormányt, amikor aláíratták vele az új lõfegyvertartási rendeletet tényleg nem járok messze a tényszerûségtõl. Ez a rendelet felrúg mindenféle logikát és a végrehajtásába belegebedünk. És még ott lebeg a fejünk fölött Damoklesz kardjaként az egészségügyi és igazságügyi miniszter rendelet-tervezete - egyelõre még nem tény - hogy újabb sarcként, minden vadászt pszichológiai vizsgálatra akarnak kötelezni. Tisztújító küldött közgyûlést tartott az Országos Magyar Vadászkamara. A beszámolója hemzseg a tényektõl, olvasható benne jó és rossz tény lehetne belõle csemegézni, de csak egyetlen jó és rossz tényre van ehelyütt hely. A középtávú programban, mint iránymutató javaslat szerepel, idézem: A kamarának részt kell vállalnia a színvonalas vadászati kultúra ápolásában és népszerûsítésében, a vadászati rendezvények és ünnepek nívós megrendezésében. Néhány oldallal késõbb: A évi vadásznapi rendezvények támogatására nincs forrásunk. Végül az is tény, hogy nem mehetünk el szó nélkül az elmúlt hetek vadász-balesetei és az FVM kockázatcsökkentõ intézkedése mellett. Minden balesetnél tartalmazza a tényállás, hogy milyen szabálytalanságot követett el a puska mögött álló vadász mégis kollektív büntetéseket vagyunk kénytelenek miattuk elviselni. A kamara etikai bizottsága négy év alatt mindössze hat ügyet tárgyalt. Ez a tény! Tényleg képtelenek vagyunk ezeken a tényeken változtatni? 129

4 Tartalom Kerekasztal 2007-rõl oldal Mûvészportré: Valaczkai Erzsébet oldal 06/ oldal Báli tudósítások 134. oldal A nõivarúak szerepe a nagyvad szaporodásában oldal Elõfizetési tájékoztató CÍMLAPON: SOMFALVI ERVIN FELVÉTELE Jegyzet Tényleg Interjú Ani néni Hírek , 193 Tisztújítás a Vadászkamaránál Vadászat a fõvárosban Szent Hubertus Mise VKE könyvajánló oldal Közigazgatás jogos önvédelembõl A vadászok érdekében Megrendelés Név: Cím: Az elõfizetési díj 2006 végéig Magyarországon 7200 Ft Romániában 1 millió lei Szlovákiában 1000 korona Az elõfizetési díjat Magyarországon a VADÁSZLAP Kft. címére (1031 Budapest, Pákász u. 7.) lehet elküldeni belföldi postautalványon, vagy a számlaszámra átutalással. (Kérésre számlát, ill. csekket küldünk.) Romániában a Krónika Kiadóház Rt. lapterjesztõinél lehet elõfizetni, információt a as telefonon ad a kiadó. Szlovákiában a New Gazza Ábel Gábor gyûjti az elõfizetéseket. Címe: Zeliezovce, Hviezdoslavova 41. T: 036/ , mobil: Kerek-asztal Nagy meccs lesz Aktuális Szalonka-centrum Halló, halló, szalonkainfó Szalonka-nyitány, Dublé-díj Ne adjuk el! Miért ne? Nesze semmi oldal Vadbiológia A nõivarúak szerepe a nagyvad szaporodásában Vadászok, vadászotthonok Trófeák, versek, ideák Dianák Szenvedély apáról leányra Kamara, Védegylet, Vadászhölgy Az erdészfiúkat is lepipálta Barátnõk lettünk Erdészlány vadászdinasztiából Vagány csajok Safari Fehéren, feketén Mûvészportré Színes ceruzák és vadászfegyver Mikor, mi, mennyiért? Évezredek bizonyítékai A fácánok kalandos históriája Könyvkritika Szajkó: Sörétlövés SCI felhívás Vadászias köszöntés Irodalom Szerelem, elsõ hallásra Ecsettollas emlékeim Az elsõ Fegyver Mitõl Purdey a Purdey? Fórum Többször és visszamenõleg Gyerekeknek Családi program: a FeHoVa Hóvirág, Március Vadászkutya Amikor a kutyák tüzelnek Izválasztó Negyvennyolcas ínyencségek...89 Vadászati gyakorlat A vadászatvezetõ = parancsnok Horgászat Vasi pisztrángozás Apróhírdetések Következõ számunk tartalmából Áprilisi elõzetes Rovatok és vezetõik Tudósítóink MAGYAR VADÁSZLAP/2006. március

5 Interjú Horváth Ferencnével, az ország talán legidõsebb Dianájával FOTÓ: POLSTER GABRIELLA Amikor Zalaegerszegen, a VKE Diana Vadászhölgy Klub zalai alakuló ülését megrendezték, egy idõs hölgy ült a hátsó sorban és csöndesen hallgatott. A hölgyek nem ismerték, viszont Varga Ernõ fõvadász és Süle Lajos megyei felügyelõ igen, merthogy 1992-ben 67 évesen, a férjével együtt tette le az állami vadászvizsgát és ez azért nem volt egy mindennapos esemény. Madam Horvath egyébként sem mindennapi jelenség, szókimondó, taktikusan karakteres egyéniség, mindig azt csináltam, ami nekem tetszett! mondja nevetve, amikor elkezdünk kalandos életérõl, a vadászatról beszélgetni. Ani néni VADÁSZLAP: Miért kellett vizsgáznia, mikor a 60-as évektõl kezdõdõen már vadászott? Horváth Ferencné, (a továbbiakban engedelmükkel Ani néni): Mert 1991-ben hazaköltöztünk Marokkóból és itthon is szerettünk volna vadászni, ehhez viszont kellettek a papírok. Úgy tanultunk, mint a legszorgalmasabb diákok, még magnót is használtunk, szalagra mondtuk, és állandóan hallgattuk, hogy tudjuk a magyar elõírásokat, tudnivalókat de sikerült. Sajnos itthon már nem sokat vadásztunk együtt a férjemmel, aki miatt vadász lettem, mert a vizsga után néhány hónap múlva meghalt. 47 évi házasság után egyedül maradtam és Feri bácsi nélkül még a vadászat sem a régi. Ezért örültem, hogy meghívtak maguk közé a Dianák, mert újra vidám, fiatal emberek, ráadásul vadászok között vagyok. MAGYAR VADÁSZLAP/2006. március VADÁSZLAP: Ilyen sokat jelent Önnek a vadászat? Ani néni: Marokkóban többet jelentett, ott nem csak vadásztunk, de a férjemmel közösen alapított Nimród vadásztársaságunkban tenyésztettük is a fácánt, a foglyot, a vaddisznókat, ott negyedszázadon keresztül szinte az életünk volt a vadászat és késõbb a vadgazdálkodás. VADÁSZLAP: Hogy kerültek Marokkóba? Ani néni: A félelem vitt 1944-ben Nyugatra. Elég csinos voltam és a szüleim féltettek a megszálló katonáktól. Így kerültem Bajorországba, Landsuthba, ahol sok sebesült és sok magyar menekült volt köztük az én jövendõbelim, a Horthy hadsereg vadászrepülõje, Horváth Ferenc Kálmán. Egyik este a barátnõmmel bementünk egy étterembe. Nem volt hely, az egyik asztalnál egyedül ült a fess hadnagy úr. Szabad ez a két hely? perdültem eléje, de õ mogorván válaszolt Nem. Foglalt. Ránéztem, s magamban ki is mondtam: akkor is te leszel a férjem aztán a sors úgy hozta, hogy néhány hónap múlva összeházasodtunk. A világháború után Feri bácsi az amerikai bázison volt repülõgép-szerelõ és 1949-ben szembesültünk a kérdéssel, miután a bázis megszûnt, mit csináljunk? Mehettünk volna Amerikába vagy Kanadába, de mi Marokkót választottuk, mert közelebb volt. 42 évig éltünk Marokkóban, de a férjemnek mindig erõs honvágya volt, és ahogy lehetett hazatelepültünk, házat vettünk Botfán. VADÁSZLAP: Önnek is volt honvágya? 131

6 Interjú Ani néni: Én nagyon jól éreztem magam Marokkóban, megszerettem ezt az országot és a népét. Kezdetben persze voltak mindenféle nehézségeink, amíg megtanultunk franciául, megismertük a helyi szokásokat, rendes munkát szereztünk és otthont teremtettünk. A férjem két évig mechanikus volt egy gyárban, 11 évig dolgozott az amerikai bázison, volt polgármester Nouasseurban, s aztán saját topográfiai irodát nyitott. Nem voltunk gazdagok, de szegények sem. Mind a három gyerekünket tisztességesen kiiskoláztattuk, lett saját villánk, autóink, lovaink, síeltünk és vadásztunk szóval jól éltünk. Marokkó egyébként egy csodás, gyönyörû ország, van tengerpartja, vannak erdei és az Atlaszhegységben síparadicsomai A konyhája hasonlít a magyar konyhához, ott is jó fûszeresen fõznek, és az emberek is rendkívül vendégszeretõek. Mi Casablanca mellett laktunk, ott volt a vadászterületünk is mégis hazajöttünk, mert Feri bácsit vonzotta a szülõföldje, õ Zalaegerszegen született és a zalai erdõkben szeretett volna vadászni. Sajnos nem sokáig tehette VADÁSZLAP: Milyen a vadászat Marokkóban? Ani néni: Sokkal szabadabb, mint Magyarországon, bár ott is vannak szabályok. A vadászati jog és az erdõk is az állam tulajdonában vannak, a területeket az államtól lehet bérelni. Gyakorlatilag csak az erdõsült területeken engedélyezik a vadászatot és zömében apróvadra, fõleg vörös lábú fogolyra és vízivadra vadásznak. Nappal! Éjszaka tilos a vadászat! Minden vadászat csak a hétvégeken, vasárnap és ünnepnapokon lehetséges. Ahhoz, hogy fegyvert tartson valaki, meg kell szereznie az arab erkölcsi bizonyítványt mindebbõl azt hiszem egyértelmûen következik, hogy a vadászat ott sem a szegény emberek sportja. A foglyot szeptember 1-jétõl december végéig vadásszák, fõleg bokrászva, kutyával vagy hajtásban. Októberben és novemberben a fõ vad az erdei szalonka, nagyon nehéz rá vadászni az eukaliptusz erdõkben, ha fölrepül a kutyától vagy a hajtótól, egy villanás és már el is tûnt. Az Atlaszhegységben van vaddisznó és zerge is, lejjebb túzok és többféle gazella, de engem a nagyvad vadászata sohasem érdekelt. A mi vadászterületünkön a foglyokon kívül neveltünk fácánokat és vaddisznókat, dicsekvés nélkül mondom, autóbuszokkal jártak hozzánk az egyetemrõl is, hogy a technológiánkat tanulmányozzák. Pedig nem volt benne semmi ördöngösség, csak szeretni kell az állatokat. Amikor elkezdtük, egyetlen fogoly-csapat volt mindössze a 4500 hektáros területen, Franciaországból hoztuk a fácántojásokat, naponta forgattuk a kis keltetõgépben, aztán kotlóssal neveltük fel a kis fácánokat, vettünk mezei és üregi nyulakat, és egyetlen kis csíkos vadmalac alapozta meg a vaddisznó-állományunkat a férjem olyan parádés vadászatokat rendezett, hogy a kormányzó is szívesen jött hozzánk vadászni, és mi ezt nagy megtiszteltetésnek vettük. VADÁSZLAP: Önök voltak a bérlõk? Ani néni: Nem, egy arab barátunk volt a Nimród Vadásztársaság elnöke, de gyakorlatilag a férjem vezette a vadásztársaságot. Én a neveléssel foglalkoztam és a gazdasági ügyeket intéztem. A tagjaink gazdag arabokból, franciákból, olaszokból és spanyolokból álltak, akik ott éltek Marokkóban. Az ottani vadászatok nem is annyira a puskával vagy íjjal történõ lövöldözésrõl szólnak, inkább baráti összejövetelek, hangulatos erdei, családias kikapcsolódást jelentenek, amelyrõl nem hiányozhat a közös piknikezés sem. Mindig vittünk az erdõbe asztalokat-székeket, elkísérték a vadászokat a feleségek és a gyerekek szóval egy igazi ünnep. VADÁSZLAP: Ön hogyan lett marokkói vadász? Ani néni: Még nem volt meg ez a területünk és a férjem kezdett el vadászni. A vadászat iránti érdeklõdése a génjeiben volt, annak idején az édesapja is vadászott. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy nem volt szinte sosem otthon a hétvégeken és én nem mehettem vele, mert a hétvégére jöttek haza a kollégiumokból a gyerekek. A férjem megállás nélkül invitált, de én nem mentem, ezerszer fontosabbnak tartottam, hogy a gyerekeimmel lehessek. Amikor befejezték a középiskolát és Franciaországba mentek egyetemre, felszabadultak a hétvégéim és egyszer egye fene elmentem a férjemmel. De nem vadásztam, mert nem tetszett, hogy õ lövi az állatokat. Emlékszem, december közepe volt és a barátjával, dr. Mike Jánossal, aki bérlõje volt egy kilométerre lévõ területnek, az Atlaszhegység lábánál foglyásztak. Mit gondol, mi volt karácsonykor az ajándékom? Egy 20-as félautomata vadászpuska. Legközelebb, amikor már volt puskám, megint vadászni mentünk, de puskával a vállamon én inkább virágokat szedtem. Tõlem röpködhettek a foglyok, eszem ágában se volt, hogy lõjek rájuk. Mert gyáva vagy, félsz, hogy nem találod el õket ravaszkodott a férjem és sajnos a trükkje bejött. Mi az, hogy én gyáva vagyok, mi az, hogy nem találom el kérlek, hagyjál magamra, ne zavarj. Dúltam-fúltam magamban, erõsen koncentráltam és megpróbáltam elsütni a puskát mit ad Isten, az elsõ lövésemre leesett a madár. Aztán már elkapott a szenvedély, vadásztam gyalogosan, lóhátról, lõttem puskával, íjjal s nem csak a vadásztársaságunkban, hanem úgy tudom egész Marokkóban én lettem az elsõ nõi vadász meg ahogy itthon mondanák, az elsõ nõi vadgazda. VADÁSZLAP: Ha jól tudom, Ani néni még most is vadászik. Ani néni: Nem tudja jól, ez már nem nagyon megy nekem a térdkopásom miatt nehezen járok, a lányom meg akar mûttetni, de én ellenállok, mert francia orvosok kése alá próbál ráncigálni, és nincs hozzá semmi kedvem. Néhány éve elestem, azóta a vállaim is fájnak de azért a Dianákkal szívesen vagyok együtt. A puskáim még megvannak, évente kiváltom a vadászjegyemet, hívnak is a régi barátaink fácánozni, kacsázni 81 évesen már nem vagyok a régi, az a minden áldozatra kész, szenvedélyes vadász. Tudja fõszerkesztõ úr, vadásszanak a fiatalok, én már kivadásztam magam, annyi, de annyi élménnyel, emlékkel lettem gazdagabb, amit egy szuszra elmesélni sem lehet pedig mesélni azt tudok! CSEKÕ SÁNDOR 132 MAGYAR VADÁSZLAP/2006. március

7 Lapzárta után FOTÓ: SIKLÓSI KÁLMÁN Minden maradt a régiben Alsó sor: Buzgó József, Pechtol János, Feiszt Ottó, dr. Székely László Felsõ sor: Imre János, dr. Székely István, dr. Bodnár József, dr. Nagy Emil Az Országos Magyar Vadászkamara négy éves cikluszáró küldött közgyûlésén február 10-én Gödöllõn, a Szent István Egyetem aulájában a megyékben megválasztott 257 küldöttbõl csak 170-en jelentek meg Somogy megyét például egyetlen küldött képviselte pedig annyira nem voltak rosszak az útviszonyok, hogy a kifogás - fenntartás nélkül elfogadható lenne. A Kamara Vadászkürt Együttese elsõ alkalommal elfújta a nemrég komponált kamarai kürt-szignált, majd kürtön szólalt meg a vadászhimnusz. Feiszt Ottó, elnök a jelenléti íveken szereplõ aláírások alapján a közgyûlést határozatképesnek minõsítette, ezt követõen a szóbeli kiegészítését hallgathatták meg a jelenlévõk. Az önkritikus, de az eredményekre koncentráló írásos beszámoló és az elnöki kiegészítés lényegében egyetlen mondatban összefoglalható: a körülményekhez képest a kamara vezetése elégedett önmagával. Elégedett, mert évente ezer vadásznak érvényesíti a vadászjegyét, nem növekedett a kötelezõ biztosítás összege, minden megyei területi szervezet rendszeresen megszervezi az új vadászok állami vadászvizsgáját, a hivatásos vadászok továbbképzését, véleményezi a vadászokat-vadászatot-vadgazdálkodást érintõ jogszabály-tervezeteket. (Rövidesen várható, hogy megjelenik és a hivatásos vadászok térítés nélkül megkapják az eddig is sok millióba került kézikönyvüket nem esett szó viszont arról, hogy miért nem készült el eddig a Szolgálati Szabályzatuk.) Elégedetlen, mert az elmúlt években sem sikerült könnyíteni a sportvadászok egészségügyi alkalmassági vizsgálatán, az új fegyver-rendelet elleni tiltakozását a Belügyminisztérium nem vette figyelembe és csak mérsékelni sikerült a vadhúsvizsgálatból következõ problémákat. Dr. Nagy Emil, a vadvédelmi és vadgazdálkodási bizottság aktív elnöke, szóbeli kiegészítésében szinte az összes vadászatot és vadgazdálkodást érintõ gondot összefoglalta, külön öröm volt számunkra hallani, hogy perdöntõnek értékelte cikk-sorozatunkat, amely a dám, a muflon, a fácán õshonosságát bizonyítja. Pintér István, az FVM fõosztályvezetõje értékelte a kamara érdekképviseleti tevékenységét, hangsúlyozta, hogy a haszonbérleti szerzõdések, a 10 éves üzemtervi ciklus lejárta nagy feladatokat ró majd a kamara vezetésére. Dr.Fábián Gyula, az oktatási bizottság elnöke, szóban is megerõsítette, hogy a kamarának kellene megíratni és kiadni a vadászvizsgák átírt, felfrissített tankönyvét, mely a vizsgakérdésekkel együtt jelenleg a Hubertus Kft. vállalkozásában jelenik meg. Csekõ Sándor, az ad hoc kommunikációs bizottság elnöke, kritikus hozzászólásában elmondta, hogy minden igyekezete ellenére a TÁRKI vizsgálaton kívül semmiben nem talált partnerre a kamara vezetésében. Lemondásával egy idõben bejelentette, hogy sikerült megállapodnia a Vodafone mobiltelefon szolgáltatóval, hogy a vadászok egymás között ingyenesen beszélhessenek, ami igen jelentõs lépés lehet a vadászok külsõ és belsõ kommunikációjának fejlesztésében. Szentpéteri István, BAZ megye új küldötte a költségvetéshez szólt hozzá, véleménye szerint tisztességesebb lenne, ha a kamarai vezetõk nem fix tiszteletdíjakat, hanem költségtérítést kapnának, amikor a kamarai tagok érdekében dolgoznak. Imre János, a felügyelõ bizottság elnöke az idei költségvetésrõl szólva elismerte a takarékos gazdálkodást, de kételkedésének adott hangot, hogy realizálható lesz-e minden bevétel, ami a tervezetben szerepel. Miután a küldöttek látható többséggel elfogadták a beszámolót, megválasztották a jelölõ és a szavazatszedõ bizottságok elnökeit és tagjait. (Némi gondot okozott, hogy a dunántúli megyék véleményét összegyûjtõ jelölõ bizottsági tag nem volt jelen, s helyette új tagot kellett választani és a javaslatokat a helyszínen öszszegyûjteni.) Színt és humort vitt a közgyûlés hangulatába Hajdú Tibor, (Zala megye) levezetõ elnök, ahogy a jelölési és választási procedúrát levezényelte. Rácz Gábor (Fõváros és Pest megye), a jelölõ bizottság elnöke bejelentette, hogy csupán a hivatásos vadászok alelnöki tisztségénél, valamint a vadvédelmi és vadgazdálkodási bizottság tagjainál lett többes a jelölés. A titkos szavazás végeredményét Rózsa B. Róbert (Fõváros és Pest megye), a szavazatszámláló bizottság elnöke ismertette, mely szerint az elkövetkezõ négy esztendõben a kamara elnöke Feiszt Ottó, a hivatásos vadászok alelnöke Buzgó József, a sportvadászok alelnöke dr. Székely László, a fõtitkár Pechtol János lett. A felügyelõ bizottság elnöke Imre János, tagjai: Cserép János, dr. Dobák Dezsõ, Hegyes Zoltán, László Gyõzõ, Nagypál Zoltán, Szilágyi Lajos, Törzsök Gyula. Az Országos Etikai Bizottság elnöke dr. Bárándy Péter, tagjai: dr. Andrási Mihály, dr. Jelenszki Márton, dr. Kerényi Mihály, dr. Kovács Sándor, dr. Müller Ferenc, dr. Székely György, dr. Tóth Tihamér, dr. Vass János, dr. Zsédenyi Imre. Dr. Nagy Emil maradt a vadvédelmi és vadgazdálkodási bizottság elnöke, tagjai: Budai Péter, Giczi Ferenc, Hajas Péter, Hopp Tamás, Juhász Pál, Kõvári Ferenc, dr. Sztojkov Vladov és dr. Sugár László. A jogi bizottság elnökeként dr. Székely István, a vadászati hagyományokat ápoló és kulturális bizottság elnökeként Fácányi Ödön, a pénzügyi-gazdálkodási bizottság elnökeként dr. Bodnár József kapott ismételten bizalmat. -dor MAGYAR VADÁSZLAP/2006. március 133

8 Báli tudósítások FOTÓK: CSEKÕ SÁNDOR Fergeteges apáca-show A Dianák ismét kitettek magukért. Február 4-én, Hajdúszoboszlón olyan bált rendeztek, amely bármely profi rendezvényszervezõnek a dicséretére válna. Minden a helyén volt, kényelmesen ülhettünk az asztaloknál, ehetõek voltak az étkek, jó zenére lehetett táncolni és a mûsor fantasztikusan jól sikerült. A néptánc-együttes fellépését követõen a rendezõ Hajdú-Bihar megyei Dianák Patakiné Éva vezetésével olyan igazi meglepetést szereztek a bálozó közönségnek, amely önmagában is felejthetetlenné tenné a mulatságot. Húsz apáca égõ gyertyával a kezében rezzenéstelen arccal bevonult, tündérien elõadta az apáca-showt, majd fergeteges kánkánnal fejezte be a végig vastapssal kísért mûsort. A tombolát is nagyszerûen megszervezték, a lányok-asszonyok helybe vitték a nyereményeket, amelynek a fõ díja az SCI Közép-Magyarországi Egyesületének ajándékaként - egy dél-afrikai vadászat volt. A VKE Diana Vadászhölgy Klubja immár harmadszor bizonyította be báljával, hogy a Dianák nem csak vadászként, hölgyként is megérdemlik a kiemelt figyelmet. -dor Kivilágos kivirradtig FOTÓ: WÉBER ILDIKÓ 134 Ínycsiklandozó étkek, finom italok, ízlésesen feldíszített bálterem, jó zene, értékes tombolanyeremények, elegáns dámák és jókedvû Nimródok minden kellék adott volt ahhoz, hogy február 4-én, Sopronban, a Tercia Hubertus Panzió éttermében egy kellemes estét együtt tölthessenek a megye vadászai. Aki részese lehetett ennek a vadászbálnak, nem is kellett csalódnia. Az asztalokon tizenötféle ételkülönlegesség például erdei gombával töltött vaddisznógerinc, szarvas-pástétom tortácska, és gesztenyés gyöngyhagymás vadragu közül választhattak az ínyencek. A kitûnõ hangulatról Ducza Nóra és Szekendi Tamás operett énekesek, a talpalávalóról pedig a Loyd együttes gondoskodott. Az est tanulsága: a vadászok nemcsak a területen és puskával a kezükben, hanem kedvesük oldalán, a táncparketten is kiválóan megállják a helyüket. W.P MAGYAR VADÁSZLAP/2006. március

9 Hírek, tudósítások Megalakult a VKE Ifjúsági Tagozata FOTÓ: CSEKÕ SÁNDOR Az alapítók és a vendégek 2006 MÁRCIUS 31 nap Közép-európai zónaidôben Budapesten A hó A hét Nap Hold napja napja kel nyugszik kel nyugszik fázisai (h min) (h min) (h min) (h min) (h min) 1 Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Hétfô D 7 Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Hétfô Kedd O 15 Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Hétfô Kedd Szerda C 23 Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Hétfô Kedd Szerda l 30 Csütörtök Péntek ÚJHOLD l ELSÕ NEGYED D TELIHOLD O UTOLSÓ NEGYED C A nyári idõszámítás kezdetétõl az idõpontokhoz egy órát hozzá kell adni. MAGYAR VADÁSZLAP/2006. március Február 8-án, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tanácstermében került sor a Vadászati Kulturális Egyesület Ifjúsági Tagozatának alakuló ülésére. Az esemény a VKE hivatalos kürtszignáljával és a kürtön elfújt Vadászhimnusszal kezdõdött a Kamara Vadászkürt Együttes elõadásában. A meghívott vendégek és érdeklõdõk Oláh Csaba elnöki köszöntõje után részletes beszámolót hallhattak az Ifjúsági Tagozat alapvetõ célkitûzéseirõl, a szervezet mûködésérõl és a tervezett programokról. Az ifjúsági tagozat elnöke Wallendums Péter, az országos elnökhelyettes Oláh Balázs és Molnár János, a titkár pedig Nagy Katalin lett. Pintér István, az FVM vadászati, halászati és vízgazdálkodási fõosztályvezetõje beszédében kiemelte a magyar vadászatban a fiatalok szerepének jelentõségét, támogatásáról biztosította az egyesület új szekcióját, majd sok sikert és jó munkát kívánt a vezetõségnek. Mire szabad vadászni Márciusban: erdei szalonkára Áprilisban: õzbakra (15-étõl) erdei szalonkára (10-éig) Egész évben vadászható: vaddisznó kan, süldõ, malac róka pézsmapocok nyestkutya mosómedve. Erdei szalonkára csak húzáson szabad vadászni. Naponta, személyenként legfeljebb 4 darabot szabad elejteni. 135

10 Hírek, tudósítások Mezõgazdasági könyvhónap A mezõgazdasági szakkönyvek kiadását a jövõben még a jelenleginél is nagyobb mértékben támogatja az FVM jelentette ki Gráf József miniszter január 30-án a Magyar Mezõgazdasági Múzeumban, a mezõgazdasági könyvhónap megnyitóján. A tárca vezetõje elmondta, hogy a könyveknek, a tudásnak még jelenleg is nagy tisztelete van vidéken és a szaktudás egyre fontosabbá válik a modern mezõgazdaságban. A könyvhónap rendezvénysorozata március másodikáig tart. A záróünnepségig eltelt idõszakban több író-olvasó találkozóra, könyvbemutatóra, szakmai rendezvényre, vitafórumra is sor kerül. A könyvkiállítás anyaga több vidéki állomást érintve idén elsõ ízben jut el a Vajdaságba, ahol február végén Zentán, a helyi mûvelõdési házban rendezik meg a regionális mezõgazdasági könyvnapokat. Az 1 millió forintot érõ bemutatóanyagot ajándékként felajánlották a Corvinus Egyetem délvidéki kihelyezett kertészeti kara számára. W.P. Meghívó a Lévai Vadásznapokra A Szlovák Vadászszövetség a Lévai Vadásznapok keretében rendezi meg A vad élõhelye és a vadászat címû nemzetközti szakszemináriumot. Az elõadássorozat március 25-én 9 órakor kezdõdik a Lévai Dru ba kultúrotthonban. A XI. Lévai Vadásznapok idei programjai március 23-án kezdõdnek a Hubertlov- Levice 2006 videófesztiválra beérkezet filmek nyilvános vetítésével és a Természet gyerekszemmel képzõmûvész verseny eredményhirdetésével. Másnap nyílik és április elsejéig látogatható a Körülöttünk élõ természet címû kiállítás, valamint a lévai járásban az utóbbi öt évben zsákmányolt trófeák szemléje. Március án vadászkönyvek, vadászöltözékek, vadászfelszerelések, csalsípok, képzõmûvészeti alkotások árusításával is várják az érdeklõdõket. A 25-én nyíló szakszemináriumon több érdekes elõadás mellett az erdei élõhelyek vadeltartó képességének növelésével és az élõhely fejlesztés lehetõségeivel is megismerkedhetnek a résztvevõk. A konferenciára a részvételi díj 500 korona, amely magába foglalja a konferencia írásos anyagait. Szintén a lévai vadásznapokon kerül sor az aranyérmes trófeák nemzetközi zártkörû C.I.C. értékelésére, amelyre trófeájával március 15-éig bárki jelentkezhet. A bírálati díj Sk/trófea. Érdeklõdni Takács Frigyesnél az ftakacs@ftakacs.sk címen vagy a telefonszámon lehet. T.F. Pontosítás Lapunk januári számának 19. oldalán A féreg parányi a veszély óriási címû cikkünkbõl kimaradt a szakirodalmi hivatkozás. Az Echinococcus multilocularis galandféreggel kapcsolatos anyag dr. Sugár László kutatási eredményei és publikációi alapján készült.

11 Hírek, tudósítások Ha nem is nagy, de babos Ritka vadászszerencse érte Szabó Istvánt Kunbaracs határában (Bács-Kiskun megye), január 8-ikán. Vadásztársa, Adamik Sándor unszolására ültek ki este hatkor egy-egy lesre. Egy óra múlva négy disznó jött be Szabó szórójára, és nagy meglepetésére az egyik fehértarka kocasüldõ volt. Több mint tízperces várakozás után tudta lövését leadni, s a babos disznó tûzben rogyott. Életem... A Regéc és környéke (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Földtulajdonosi Vadásztársaság területén tavaly szeptember 20-án este és 21-én hajnalban egy 6,7 kilós agancsú bronzérmes- és egy 9 kilós ezüstérmes bikát sikerült elejtenem. Mindez vadászéletem legcsodálatosabb élményét jelentette. VERPECZ ISTVÁN Angol vadászavatás, Isaszegen A gödöllõi dombság sok jeles vadászatnak volt már helyszíne. Január második hétvégéje bizonyára emlékezetes marad annak a tíz angol vadásznak, akik a parádésan szervezett kétnapos hajtáson 83 vaddisznót hoztak terítékre. Az eredményt a vendégek kiváló lõkészsége mellett az tette igazán értékessé, hogy nem kertben, hanem szabad területen történt a vadászat. Hozzájárult a sikerhez a képzett hivatásos-vadászkísérõk és a példásan fegyelmezett hajtók munkája, akik makulátlanul hajtották végre Magyar Ferenc, a Pilisi Parkerdõ valkói erdészetvezetõje által tervezett feladatokat. Az egyik vendégvadász számára különös ünneppé vált ez a hétvége, ugyanis itt ejtette el élete elsõ disznóját, amelyik ráadásul a teríték 29 kanja közül az egyik legnagyobbnak bizonyult. Társai ünnepélyes keretek között, a magyar hagyományoknak megfelelõen avatták vaddisznó-vadásszá. SIKLÓSI KÁLMÁN FOTÓK: SIKLÓSI KÁLMÁN Bíztató remények A Mátra nyugati oldalán, közel a Cserháthoz, Szûcsi és Rózsaszentmárton térségében gazdálkodik a Bajza József Vadásztársaság. Kitûnõ élõhellyel rendelkezõ nagyvadas terület. Mint a Mátra más részein, itt is a gímszarvas állomány elfiatalodása tapasztalható, de a vadásztársaság jelenlegi gazdálkodása, tagjainak szorgalmas, odaadó munkája növekvõ eredményt mutat. Az eredményesnek tekinthetõ jelenlegi vadászati idényben szeptember 24-én Illés Szabolcsnak, a társaság fiatal tagjának a Tavaszföld területen sikerült terítékre hoznia a képen látható szarvasbikát. Az agancs súlya nagykoponyával 8,40 kilogramm, átlagos szárhosszúsága pedig 99,75 centiméter. A trófeabírálaton 198,50 pontot ért el, így ezüstérmet kapott. GYENES ISTVÁN MAGYAR VADÁSZLAP/2006. március 137

12 Hírek, tudósítások Az EU égisze alatt Január , és között a Szent István Egyetemen tíz témakörbõl álló mezõgazdasági és vidékfejlesztési továbbképzõ tanfolyamot szerveztek. A tanfolyamot az Agrár - és Vidékfejlesztési Operatív Program támogatta. A résztvevõk az egyetem vadgazdálkodási és vadbiológiai tanszékének munkatársain kívül meghívott szakemberek elõadásain keresztül ismerkedhettek meg az Európai Unió regionális és agrárpolitikájával, a hazai és az EU-s szabályozás vadgazdálkodást is érintõ hatásával és szerepével. Kiemelt szerepet kapott a vadgazdálkodás tervezési rendszerének megismerése. Vadfajaink közül a gímszarvassal, a mezei nyúllal, valamint a ragadozókkal történõ gazdálkodás legújabb eredményeirõl esett szó. A tudnivalókat gyakorlati bemutatók tették szemléletessé. A programban szerepelt a különbözõ csapdákkal történõ ragadozó-gyérítés módszertana, valamint a mezei nyúl szemlencse tömegének mérése is. M. Gy. A fogoly megmentéséért Zsúfolásig megtelt január 27-ikén a Dalerd Rt. derekegyházi vadászháza, ahol az érdeklõdõk az Országos Fogolyvédelmi Programról kaptak gyakorlati bemutatóval egybekötött tájékoztatót. Vass Sándor vezérigazgató megnyitója után Rácz Fodor Gábor, az FVM vadászati osztályának osztályvezetõje ismertette a program szerepét, jelenét és az ígéretes terveket. A tompaháti mintaterületen elkezdõdött munkát Szabó András fõvadász ismertette. A tenyésztett foglyok fogadásának, tárolásának, kibocsátásának elõkészítésérõl és módszereirõl számolt be. A dúvadgyérítés alapvetõ fontosságú. De legalább ilyen fontos, hogy a programot a földtulajdonosok is elfogadják és támogassák. A tapasztalatok szerint a kihelyezett állománynak több mint 60 százaléka megmaradt a területen. A terepen tartott konzultáció során a mintaterület vadföld-gazdálkodásával, a foglyok speciális élõhely-kialakítását is megismerhették a jelenlévõk. Az egybehangzó vélemények szerint a program a vadászszívnek oly kedves madár érdekeit szolgálja, új esélyt ad, és a szakemberek azt is igazolva látják, hogy a vadgazda erõfeszítéseire hamarabb reagál, mint a többi vadfaj. MÉSZÁROS GYÖRGY Sikeres Szabadegyetem Nagy sikerrel zárult az elsõ szolnoki Vadászati Szabadegyetem elõadássorozata. Az elõadásokat a Szolnok megyei vadászkamara jelentõs anyagi és szakmai segítségével a VKE megyei szervezetének munkatársai készítették elõ. Az elõadások helyszíne a szolnoki Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakközépiskola volt. A programban dr. Csányi Sándor (Gödöllõ) és dr. Faragó Sándor (Sopron) tartott elõadásokat. Az elõadók a megye legfontosabb vadfajainak az õz, a fácán, a mezei nyúl, a vízivad és a róka legújabb gazdálkodási és kutatási eredményeit mutatták be a hallgatóságnak, akik között minden alkalommal találhattunk középiskolai diákokat is. Az elõadássorozatról a helyi TV és több rádió is közölt híreket. A Vadászati Szabadegyetem a nagy sikerre való tekintettel jövõre is várja az érdeklõdõket. SZEKERES ISTVÁN Fórum a jövõrõl A Veszprémi Egyetem Georgikon Mezõgazdaságtudományi Kara szakmai vitafórumot szervez március 10-én, 15 órai kezdettel. A rendezõk elsõsorban a Zala megyei földtulajdonosok, jegyzõk, sport-, és hivatásos vadászok megjelenésére számítanak. A vitafórum témája: felkészülés a 2007-ben lejáró vadászati üzemtervek, haszonbérleti szerzõdések kapcsán szükségessé váló újraszervezõdésre. A program rövid szakmai, illetve vitaindító elõadásokkal kezdõdik, majd lehetõség lesz hozzászólásokra és kérdésekre. A vitafórum helyszíne: Keszthely, Festetics út 7. A kérdéseket a dékáni titkárság címére (8360 Keszthely, Deák F. út 16.) Vitafórum megjelöléssel, írásban is be lehet nyújtani. Fotópályázat A Magyar VADÁSZLAP fotópályázatot hirdet az alábbi témakörökben: Vadászható vadfajaink; Vadászképek, hangulatok; A vadászó ember; Képriport szabadon választott vadászati témáról (6-10 képben). Pályázni digitálisan feldolgozott képekkel lehet, amelyek minimális mérete 300 dpi /3 megapixel/. A képeket ben, illetõleg postai úton, CD-n vagy DVD-n kérjük a szerkesztõségbe eljuttatni (név és elérhetõség feltûntetésével). A beküldött fotókat nem áll módunkban visszaküldeni. A legjobb képekbõl a VKE május 20-ai majálisán kiállítást rendezünk. A helyezettek értékes díjakat kapnak. Az alkotásokat a vke@vadaszlap.hu postafiókra, vagy postán a VADÁSZLAP Kft Budapest, Pákász u. 7. címre várjuk. Beküldési határidõ: április MAGYAR VADÁSZLAP/2006. március

13 Hírek, tudósítások Készül a Vadászati Múzeum Zalai rekord-agyar A vadászok régi vágya teljesül azzal, hogy a Festetics Kastélymúzeum bõvítési projektjének keretében fölépül végre a vadászati múzeum Keszthelyen. A mintegy 2 ezer négyzetméteres kiállítóterû, önálló bemutató-épület mellett 50 hektáros nyári lovaspályát és istállókat újítanak fel. A fejlesztés költsége mintegy 800 millió forint, amely EU és a Regionális Operatív Program pályázatának köszönhetõen végre rendelkezésre áll. Az építészeti munkák idén márciusban kezdõdnek el. Az új épületben helyet kap a már eddig is a kastélyban kiállított híres Windishgrätz-hagyaték, báró Dózsa György és Hídvégi Béla gyûjteménye, ezen túl a Természettudományi Múzeum eddig be nem mutatott anyaga, valamint nagynevû vadászaink Széchenyi Zsigmond, Kittenberger Kálmán, dr. Szederjei Ákos örökbecsû emlékei. A még európai viszonylatban is egyedülálló tárlat a tervek szerint 2007 májusában nyitja meg kapuit a látogatók elõtt. A magyar vadászatnak emléket állító új múzeum minden bizonnyal tovább öregbíti a világhírû épületegyüttes hírnevét és amellett, hogy a magyar vadászok zarándokhelyévé is válik, jelentõs idegenforgalmi vonzerõt jelentõ látványossággal bõvül Keszthely, a magyar tenger fõvárosa. - y - Január 14-én, a Zala megyei Obornokon egy külföldi vendégvadász ejtette el a képen látható vaddisznókat. A kan agyarainak átlagos hossza 20,6 centiméter, átlagos szélessége 30 mm, a kisagyarak körméretre pedig 8,2 centiméter. A megyei trófeabírálaton 131,5 CIC pontra értékelték. A trófea zalai rekord, ennél nagyobb pontszámú kan még nem esett a megyében. P.G. Magyaros végtisztességgel FOTÓ: JAKABFI TAMÁS Vadászkürtös tanfolyam Március között a Hosszúhetényi Kövestetõ Hotelben rendezik a VKE Baranya megyei Szervezetének hagyományos kürtös tanfolyamát. A vezetõ elõadó Szilágyi Lajos, a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskola tanára lesz. A tanfolyamdíj szállással, étkezéssel együtt 70 ezer, szállás nélkül: 25 ezer forint. A kürtös foglalkozások napi 6 órában folynak. A résztvevõk esténként a vadászati kultúra tárgykörébõl hallgathatnak elõadásokat, melyeken a tanfolyamon kívüli érdeklõdõk is részt vehetnek. A programok között reggeli és esti szalonkavadászat is szerepel. A tanfolyam hallgatói megkoszorúzzák a híres szalonkavadász, Nozdroviczky Lajos síremlékét is. Jelentkezés: Agyaki Gábornál, a 06-72/ vagy a 06-30/ telefonszámon. Szalonkabál A Csongrád megyei vadászok március 18-án 19 órakor, Hódmezõvásárhelyen, a Hotel Fekete Sas báltermében rendezik meg immár hagyományos szalonkabáljukat, amelyre minden érdeklõdõt szeretettel várnak. A bál fõvédnöke Szél István, a Csongrád megyei FM Hivatal Vadászati, halászati osztályvezetõje. Sztárvendégek: Szolnoki Tibor és Zsadon Andrea. További információ és jegyrendelés Balogh János fõszervezõnél 06-30/ MAGYAR VADÁSZLAP/2006. március A romániai Balc mellett, Debrecentõl mindössze hatvan kilométerre rendezték januárban azt a kétnapos vaddisznóhajtást, ahol tizenöt német vadász a két mintaszerûen rendezett hajtásnapon 201 disznót és két szarvast hozott terítékre. A vadászat kertben zajlott, amelyet Ion Tirjac, az egykori világhírû teniszbajnok-üzletember 14 ezer hektáros bérelt magán vadászterületén belül építettek. A disznóskert 1200 hektáros, így az impozáns méretek lehetõvé teszik a nagyterítékû vaddisznóvadászatok rendezését. A hajtásokban rengeteg disznó volt és sok igen erõs agyaras is esett. A rendezõk meghívására a Baranya Vadászkürt Együttes - ahogy mondani szokták emelte az est fényét. A rangos európai vendégek a legmagasabb elismeréssel szóltak kürtöseinknek a terítéknél elfújt hangulatkeltõ mûsoráról. A.G. 139

14 MAGYAR VADÁSZLAP/2006. március A könyvek, CD-k, VHS kazetták utánvéttel megrendelhetõek a szerkesztõség címén, 1031 Budapest, Pákász u. 7. telefonon és faxon: vagy -ben vke@vadaszlap.hu Elek Ferencnénél. A teljes lista megtekinthetõ a honlapon vagy kérésre elküldjük az érdeklõdõnek. CD-k, VHS-ek, DVD-k Concerto-Boldog: Vadász-zene CD ,- Heltay István: Amit a nagyvadról tudni illik (v.vizsgához) VHS ,- Hunting video stúdió: A Highland Dream ,- Bow Hunting in South Africa ,- Deer Stalking & Game Shooting ,- Great Days ,- Highland fever ,- Hunting Fever in New Zealand ,- Hunting in Tanzania ,- Hunting rifles and ammunition ,- My Very Best Buck ,- Up high in Norway ,- Ignácz M. dr.: Élõhelyfejl. és vadgond. a.vadas v.ter. (I.) VHS ,- Élõhelyfejl. és v.gond. n.vadas v.ter. (II.) videó ,- A vadászat gyakorlata (vadgazdálkodás III.) videó ,- Természetvédelem és vadászat (IV.) ,- Mo-i vadászatok sorozat I. Szalonka videó, DVD ,- Mo-i vad. sor. II. Vadászati Múzeumok VHS, DVD ,- Mo-i vad. sor. III. V.ösvényeken ecsettel VHS, DVD ,- Mo-i vad. sor. IV. Nagyvad egyéni vadászata VHS, DVD ,- Mo-i vad. sor. V. Örökség Fekete Istvántól VHS, DVD ,- Mo-i vad. sor. VI. Apróvadvadászat VHS, DVD ,- Mo-i vad. sor. VII. N.vad társas vadászata VHS, DVD ,- A szarvasbõgés titkai VHS, DVD ,- Kossuth Kiadó: A család kedvencei:-kutyák-v.virágok-gombák- CD-k /db Kézi lõfegyverek CD ,- Takács Viktor: A nagyvad találatjelzése videó ,- Erdõ-mezõ állatai videó ,- Meghívás vadászatra videó ,- Tesztvadászat videó kazetta ,- Vadászat kamerával videó ,- Vadászünnep videó ,- Velünk élõ természet videó ,- Vetter János dr.: Gyógyító, mérgezõ növények CD ,- VKE: Vadászhimnusz CD ,- KÖNYVEK Avarffy Elek: Vadászképek ,- Acél Csaba: Kuduláz ,- Ádámfi Tamás, dr.: Vadászbibliográfia ,- Agroinform kiadó: A magyar állattenyésztés nagyjai ,- Ambrózy Árpád: Amit a vadászíjász vizsgán tudni kell ,- Egy vadászíjász kalandozásai a Kárpátoktól Kanadáig ,- Ángyán-Tardy-Vajnáné: Védett és érzékeny természeti ter ,- Anno Kiadó: Képes paci lexikon ,- Apatóczky István: Ettünk falombot - humoros erdésztört ,- Bakonyi Gábor: Állattan ,- Balogh Gábor: Véges vadászmezõk ,- Balsay László: Történetek a vadászmúltamból ,- Bán István: Harc az elemekkel ,- Vadóc vakációk ,- Szarvasbõgés ,- Zimankó ,- Barassó Péter: Vadõr voltam, vadõr lettem újra ,- Bársony István: Az erdõk könyve ,- Elveszett Paradicsom ,- Vadászhangok, hangulatok ,- Basche, Arnim: Vadak és vadszárnyasok ,- Baumann, Doris: Kölyökkutya ,- Békés megye: Békés megyei almanach ,- Békés Sándor: Emlékekbe kapaszkodva ,- Vadászetika ,- A természet bûvöletében ,- Imádkoznak a fák ,- Az igaz vadász ,- Beregszászi György: A vadászat árnyoldalai ,- Hamu alatt ,- Pernye ,- Berta László: Vadászpuskával és horgászbottal ,- Bertóti István: Õzhívás ,- Bicsérdy-Egri-Sugár-Sugár: Vadbetegségek ,- Bíró Andor: Kutyakiképzõk kézikönyve ,- Bodrogi Gyula: A vadász néha fõz is ,- Bogenfürst Fernc, dr.: Keltetés ,- Bozóki László: Vándorvadász ,- Bõhm István: A hannoveri véreb ,- Vérebkrónika ,- Casparek, Erika-Törk Kan: Halak és a tenger gyümölcsei ,- Corvin Természetjárók: Gombáskönyv ,- Cséplõ József: Hajnaltól késõ estig ,- Csurgó Sándor: Gyógynövények embernek állatnak ,- Deák István, dr.: Az apróvad és vadászata Erdélyben ,- Dinich László "Bagomér": Gazsi bácsi törzsasztalnál ,- Döbbelin-Bulling: Ünnepek, vendégvárás ,- Dr. Szinák-Dr. Zsolnay: Több, mint kutya ,- Dúcz László: Csillagfényben ,- Dunhill, Alfred: Pipák könyve ,- Durantel, P.: A vadászat gyakorlati kézikönyve ,- Élõvilág Könyvtár: Énekesmadarak ,- Gombák ,- Úszó- és gázlómadarak ,- Eperjesi-Kállay: Magyar Borászat ,- Evanics Béla: Az út végén ,- Ibolyától hóvirágig az erdõn ,- Kittenberger ,- Nász út a Marson ,- Fábián Gyula dr.: Wildhegerek ivadéka ,- Fáczányi Ödön: Egy hajdani vadásztársaság ,- Faragó István: Kápolna a hegytetõn ,- Faragó Sándor dr.: A vadállomány szabályozása ,- Élõhelyfejlesztés az apróvadgazdálkodásban ,- Vadászati állattan ,- Farkas Dénes: Nézd és lásd! ,- Farkas Zoltán: Bográcsszéli történetek ,- Murphy horgászik ,- A csuka és a meztelen nõ ,- Kaczagó tanya ,- Fehér György: Állatpreparátumok kikészítése ,- Felsõeõri Nagy Gyula: Egy dudás két országban ,- Felsõtiszavidéki Vt.: HISTÓRIA ,- Fenyvesi Andrea: Süssünk, fõzzünk a keretben ,- Ferenczy Ferenc: Magaslesek holdfényben ,- Földi László: Végtisztesség ,- Új vadregény ,- Friedl, Ludwig Wolf: Kutyabetegségek ,- Führer E.-Rédei K.-Tóth B.: Ültetvényszerû fatermesztés ,- Fülöp Gyula: A vadász és a nõk ,- Gálfalvi G.: Székelykeresztúr és vidéke vadászatának múltja és jelene ,- Gazdag József: A vadászat varázsa ,- Glória Könyvkiadó: Gombás ételek ,- Gyenes István: Megszállottan ,- Öröklés ,- Rónákon át ,- Gyímesi György: Európai vadászmezõkön ,- Bedrótozott Afrika ,- Gyöngyöshalászi Takách Gyula: Vadászösvényeken ,- H. Mészáros Erzsébet: Termeszthetõ gyógynövények ,- Vadételek ,- Halmágyi Takács István: Magasban vadásztam ,- Hámory Gyula: Kurgánok között a Hortobágyon ,- Hangay György: A kacagó koponyák földjén ,- Kuszkusz kókusszal ,- Tábortüzek a dél keresztje alatt ,- Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében ,- Hankó László: A medvék országa ,- Heltay István: Amit a fegyverismereti vizsgáról tudni kell ,- Az állami vadászvizsga tesztkérdései ,- Vadásziskola ,- Hespeler, Bruno-Krewer, Bernd: Fiatal vagy idõs? ,- Horváth Zoltán: A kutya és a macska betegségei ,- Iden, Karin: Karácsony, az ünnep varázsa ,- Iglói Pál: Perõcsényi vadászatok ,- Ilosvay Ferenc: Ha Dunáról fúj a szél ,- Iváncsics L.,dr-Köller J., dr.: A természet harmóniája ,- K. Rhédey Zoltán: Verébtõl a szarvasbikáig ,- Kafi Bt.: Borok, turizmus, gasztronómia Baranyában ,- Kászoni Zoltán: Hal és horgászat Erdélyben ,- Vad és vadászat Erdélyben ,- Vad és vadászatok Erdélyországban ,- Wass Albert szülõföldje, vadászatai ,- A Kárpát-medencei vadaskönyv ,- Vadászatok, vadászutak Erdélyben ,- Kerekes László: Fûszerek könyve ,- Kis Természetkalauz: Gombák ,- Kiss Marcell-Illyés Csaba: Örökzöld fenyõk, fák és cserjék.2.000,- Klátyik József: Nemzeti kincsünk a vad ,- Koncz István dr.: Libagödör ,- Kovács Dénes: Luxus vadászfegyverek ,- Kovács László: Vadnyugati vadászpuskák ,- Amikor kevés a töltény ,- Puskák és vadászok ,- Skandináv vadászhumor ,- Tarka teríték ,- Tizenhárom töltény ,- Töltényportrék ,- Vadászpuskák bolondja ,- Kovács M. Dóra: Az én Namíbiám ,- Kozma Sándor: Disznóságok A K C I Ó! ,- Kõhalmy Tamás: Vadászati enciklopédia ,- Krewer,Bernd: A csülkös vad utánkeresése ,- Kriesi-Osterwalder: Borok világa ,- Krizsán László: A szabad természet fia ,- Magyar vadászutazók a nagyvilágban ,- Kropog Erzsébet: Fák és cserjék (növényismeret) ,- Kubasek János, dr.: Jeles világjárók nyomdokain ,- Kuhnert, Wilhelm: Modelljeim földjén ,- Lakatos Ferenc: Fenyõféléken elõforduló károsítók ,- Lakatos Károly: Természeti és vadászképek ,- Vadászhit, A császármadár és vadászata ,- Az erdei szalonka és vadászata ,- Larusse Vadászkönyv ,- Laude Kiadó: Sajtlexikon ,- Lovász Sándor: A vadászat lázában Gelvács ,- Maderspach Viktor: Havasi vadászataim ,- MEOE: Vadászkutya vizsga- és versenyszabályzat ,- Mátray Gyula: Vadásztárcák és vadásztörténetek ,- Mess Béla: Apróvadra is vadásztam ,- Naplemente ,- Molnár Kálmán dr.: Halbetegségek ,- Molnár L.-Motesiky Á.: Gróf Forgách Károly élete ,- Montagh András dr.: Négy földrészen vadásztam ,- Sikeres sörétlövés ,- Motesiky Árpád: Emlékezés Stróbl Alajosra ,- Felvidéki vadászörökség ,- Lévától Nagymarosig ,- Muray Róbert: Témám a természet ,- Nagy D.Imre-Nagyné L.Gabriella: Vadászatok és vadételek 1.400,- Nagy Imre: Lovas vadászatok ,- Nagy László: Vadászgörények a családban ,- Nagy László: Természetbarát zsebkalauz ,- Nemeskéri Kiss Géza: Vadludak ,- Novotni Péter: Lótartás a családban ,- Oetker dr.: Gombák finoman és ízletesen elkészítve ,- Oláh Zoltán-Oláh Armand: Hajnalok és alkonyok ,- Pallas Antikvárium: Finomságok gombával ,- Papp Károlyné, dr.: Vízrõl, halról horgászoknak ,- Parrot, Hanna Gyógynövények és gyógyteák ,- Pelle-Boda-Nagy: Halak, vadak, szárnyasok könyve ,- Péter Jánosné: Vadételek ,- Pintér Károly: Horgászati alapismeretek ,- Quinten-Graef: Macskabetegségek ,- Rácz Gábor: Majdnem megmásztam a Mount Everestet ,- Rakk Tamás: Göröngyös égi és földi utakon Mongóliában.3.850,- Tûzözön és hóvihar ,- Reminiczky Károly: Kassai vadászhistóriák ,- Rimóczi Imre dr.: Magyarország leggyakoribb gombái ,- Sáry Gyula: Az elveszett erdõrõl és a megtalált idõrõl ,- Schmidt Egon: A vadászat mellékszereplõi ,- Kócsagok birodalma ,- Varangy a papucsomban ,- Csodálatos madárvilág ,- A VKE ajánlata Ft Ft 500 Ft Ft Ft Ft Ft Ft 298 Ft Ft Ft Ft Ft Ft DVD-n is! Ft Találkozunk a FeHoVa-n

15 13. oldal Közizgatás, jogos önvédelembõl MAGYAR VADÁSZLAP/2006. március Tartozom egy nyilvános vallomással: bár egyoldalúan és plátói módon, de szeretem a jó szándékú, udvarias, készséges, barátságos, köszönni tudó és közérthetõen fogalmazó köztisztviselõket. Talán azért is, mert ma még sajnálandó kisebbségben tengõdnek. A többieket nem tudtam megkedvelni, mert nem vettem észre rajtuk egy bebábozódást követõ lényegi átváltozást, amelyet a több mint 14 hónapja életbe lépett, a közigazgatási hatósági eljárásokról szóló évi CXL. törvény elõír. Az egész eredményessége kizárólag azon fog múlni, hogy mennyit tudunk betartani, vagy még inkább betartatni az ügyfél-centrikus jogalkotói akaratból. Olyan agyonhangoztatott zászlófeliratokról kell itt szót ejteni, mint a jogbiztonság, a kiszámíthatóság, az ügyfél jogainak garantálása. Állampolgárként vadászként meg különösen számtalan esetben kell különbözõ államigazgatási ügyekben eljárnunk, engedélyezési és egyéb ügyesbajos dolgainkkal fölkeresni a vadászati-, természetvédelmi-, állategészségügyi-, erdészeti- és rendõrhatóságokat. Nem mindegy, hogy ezt milyen körülmények között, mennyi idõ alatt és milyen hatékonysággal tehetjük. Én már önfeledten tudok örülni annak is, hogy a hatóság bizonyos határidõn belül köteles intézkedni, muszáj megtartania, illetve megtartatnia a jogszabályok rendelkezéseit(!), megtiltják számukra a hatáskörgyakorlással való visszaélést. Ha pedig nekünk jogtalan eljárással kárt okoznak, akkor megtérítik a bizonyítható anyagi kárunkat. A hatóság feladata a jogainkról, kötelezettségeinkrõl szóló kitanítás, és nem kérhetõ olyan adat igazolása, amelyet bármely más nyilvántartás tartalmaz. A fegyvertartási engedély egyszerû meghoszszabbítás ügyintézése pedig ezer sebbõl vérzõ döglött állatorvosi ló. Lehet, hogy ott nem érvényesek a tisztességes ügyintézéshez való alkotmányos jogaink. Próbálok hinni a törvény szigorában, hogy ezentúl engem, mint ügyfelet nem fognak ide-oda küldözgetni, szívatni, idõt húzni, mindent megmagyarázni, hogy miért nem lehet megcsinálni, de fõképpen engedélyezni. Nagyszámú ügyfelet érintõ eljárásban új intézmény a közmeghallgatás lehetõsége, az egyezségi kísérlet, amely elõl a hatóság nem térhet ki. Alárendeltségünk érzete helyett nyomatékos hangsúlyt kapott az ügyfelek mellérendeltségi jogviszonya. Az egész ügymenet része a jogorvoslat lehetõsége, sõt bevezették az újrafelvételi és a méltányossági eljárás lehetõségét is. Ezek szerint mintha a hivatal lenne értünk, és nem fordítva. Most persze sokan legyintenek, mert egyelõre még nem érezzük a változásokat. De van már hivatkozási alapunk, mert amint megtanultuk az EU-ba korántsem belépni volt nehéz, hanem annak teljes jogú tagjának látszani. Közelrõl is, nem csak Brüsszelbõl! Például a védett és a szigorúan védett virágok amelyek birtoklása, szaporítása, termesztése engedély nélkül tilos hagymái, szaporító anyagai gond nélkül megvásárolhatóak a multik bevásárló központjaiban, mert a magyar kormány a belépési egyezmény aláírásával egy idõben garantálta a vámuniót, azaz az áruk szabad áramlásának alapelvét. Az EU tagországaiban nem élvez kiemelt védelmet az áruként termesztett növény, a tenyésztett állat, de nem is azonos elbírálásúak a valóban védendõ, vadon élõkkel. Ránk mintha nem lenne igaz ez az értelmes szabadság! A mi kis országunkban, a kalitkában vagy a ketrecben felcseperedett, vagy a már hetekkel azelõtt külföldön megdöglött élõlényeket védik a legelszántabban. Ha pedig ezt a tévedést különösebb agykárosodás nélkül nálunk is be tudnák látni, akkor nem kellene tengeri kígyóvá duzzadó aktahalmokkal és értelmetlen, súlyos elõítéletekkel terhelt harcokat folytatnunk a hivatalokkal például a tenyészetekbõl behozott, jogszerûen vásárolt sólymokért, vagy a külföldi vadászkirándulások tárgyi emlékeiként kifizetett és teljesen legálisan zsákmányolt trófeákért. Mennyivel terjed, vagy szaporodik rosszabbul a farkas, a medve, uram bocsá az elefánt, ha CITES engedéllyel, messzi földrõl hazahozva vadászemlékként szeretném megõrizni? Elitélendõ bûnösként miért károsíthatná ezzel valaki a magyar természetet? Azt mondják, minden törvény annyit ér, amennyi abból megvalósul. Jogunk viszont úgy tûnik csak annyi lehet, amennyit a törvényadta lehetõségek közül számon tudunk kérni, vagy ha úgy tetszik: ki tudunk harcolni. Homonnay Zsombor Interpelláció a vadászok ügyében Karsai Péter (MDF) február 6-ikán a Parlamentben a vadászok problémáiról beszélt. Interpellációjában kifejtette, hogy az elmúlt évek vadászbalesetei kapcsán bevezetett szükséges intézkedéseken túl a több tízezer szabályosan és felelõsséggel vadászó állampolgár ellen irányulnak a hatósági akciók. Nehezményezte a fegyvertartásról szóló kormányrendelet szigorát, és bírálta a meghosszabbítási eljárásra vonatkozó passzusokat, amelyek sokszor a fegyvertartási engedély bevonásával járnak. Kétségtelen, hogy ez egy eredményes módszer a vadászbalesetek elkerülésére, mert akinek nincs puskája, és nem mehet ki a területre, az nem fog balesetet sem okozni, sem szenvedni érvelt. A kérdés a következõképpen hangzott: Nincs más ötlete a tárcának a vadászbalesetek csökkentésére, mint a vadászok lefegyverzése? Juhász Gábor belügyi államtitkár válaszában kiemelte, hogy a vadászbalesetek és a fegyvertartás szabályai között nincs ok-okozati összefüggés, ugyanis a balesetek a biztonsági rendszabályok be nem tartása miatt történtek. A politikus elismerte, hogy a 253/2004-es kormányrendelet elõírásai az uniós átlagnál is szigorúbb fegyvertartási körülményeket írnak elõ, ennek a felülvizsgálata már folyamatban van, hiszen látjuk, hogy ennek a kormányrendeletnek a végrehajtása sok problémát vet fel. Abban mindenki egyetértett: szigorú szabályozás szükséges, de nem a kelleténél is szigorúbb. Ez nem hoz minõségi védelmet, hanem éppen ellenkezõleg, indokolatlanul sújtja a vétleneket. 141

16 Kerek-asztal FOTÓK: WALLENDUMS PÉTER Nagy meccs lesz! Tíz évvel ezelõtt kõkeményen vitatkoztunk a vadászati törvény sarokpontjain, azokon a jogszabályi megfogalmazásokon, amelyek meghatározzák a magyar vadállomány jövõjét, a vadászat lehetõségeit ban elkészült az LV. törvény - párhuzamosan az erdõ-, és a természetvédelmi törvénnyel - sok-sok politikai és szakmai kompromisszum után megszavazta a parlament, de már akkor tudtuk, hogy jócskán akadnak benne joghézagok, melyeket azóta is stoppolgatnak a jogszabályalkotók. Szerkesztõségünk arra gondolt, talán érdemes lenne szót váltani arról, mennyire váltotta be küldetését a jogi szabályozás, min és mit kellene változtatni, hogy 2007-tõl a tízéves üzemtervi ciklus megújításakor ne legyen káosz. Kimondottan civil kezdeményezésként szándékosan kihagyva a hatalom képviselõit meghívtuk egy beszélgetésre dr. Mikó Zoltánt, aki annak idején a minisztérium képviseletében a törvény elõkészítõje volt, dr. Székely Istvánt, aki ban a Védegylet jogászaként küzdött a megfogalmazásokon és természetesen olyan személyiségeket, akik azóta több fórumon hangoztatják véleményüket a jobbítás szándékával. Így ült a kerek-asztalnál dr. Bilonka Béla, pécsi vadászügyvéd, Luzsi József, a Magánerdõgazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) elnöke, Támba Miklós, a MEGOSZ alelnöke, valamint szerkesztõségünk képviseletében dr. Balázs István szakértõ, továbbá dr. Nyitrai Zoltán, az FVM jogszabály-elõkészítõ fõosztályának képviselõje. A több mint kétórás beszélgetést terjedelmi okokból természetesen nem áll módunkban szó szerint közölni, az alábbiakban kísérletet teszünk a vélemények lényegi összefoglalására. Ne legyen robbanásszerû változás Dr. Mikó Zoltán a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény elõkészítésének idején még nem volt vadász, mint mondja, nem is akart vadász lenni, nehogy bárki is elfogultsággal vádolhassa. Napjainkban már nem dolgozik a jogszabályok elõkészítésén, viszont nyolc éve vadászik és tagja lett az Országos Magyar Vadászkamara jogi bizottságának. Nem volt könnyû helyzetben, amikor a feladatot megkapta, hiszen egy idõben kellett figyelembe vennie a szakmai igényeket és az egymásnak ugyancsak ellentmondó politikai törekvéseket. Szerintem a körülményekhez igazodó, kompromiszszumos törvénnyel tíz évre stabilizáltuk a vad és a vadászat helyzetét. Amikor nekikezdtünk, egy keret-törvényben gondolkodtunk, amit az idõszakosan kiadott végrehajtási rendeletekkel rugalmasan lehetett volna kezelni. De jöttek-jöttek minden oldalról az igények pedig a vadászok szakmai lobbija már nem volt olyan erõs, a földtulajdonosok befolyása még csak legfeljebb dr. Mikó Zoltán politikai síkon érvényesült és egyre több törvényi megfogalmazást kellett a törvény szövegébe beépítenünk. Akárhogy is nézzük, a vadászati törvény a politikai közérdeklõdés középpontjában volt. Szerencsém volt, mert világos politikai döntések születtek, melyeket mindenféleképpen figyelembe kellett venni. Elfogadom azt az álláspontot, hogy a törvényben kissé túlszabályoztuk a vadászatot, a vadgazdálkodást, amin csak országgyûlési szavazással lehet változtatni, de a fõ pillérei ma is elfogadhatóak. Az elsõdleges ahogy az elnevezése is kezdõdik a vad védelme. Ezen ma sem vitatkozunk. A vad megmaradt állami tulajdonban a szakma és a politika igénye szerint. A vadászati jogot, mint vagyonértékû jogot markánsan a földtulajdonhoz kötöttük az igazat megvallva, tíz éve még nem is ismertük a valós földtulajdonosokat, nemhogy az igényeiket. Kimondja a törvény a 3 ezer hektáros minimális vadászterület nagyságát, ami szintén a szakma és a politika követelése volt és szolgálja a vad védelmét is és amin azóta is ádáz vita folyik, amelyben már megjelennek az egyéni földtulajdonosi érdekek és tagadhatatlanul a vadászterületek kialakításának a kulcskérdése. Nem nagyon beszéltünk róla, de azért a törvény feladatát jelentette, hogy ne legyen robbanásszerû az elkerülhetetlen változás. Ki kellett alakítani az új, kezelhetõ rendszert, amely egyrészt megfelel a magyar Alkotmánynak, másrészt összhangban van a kötelezettségekkel és jogokkal és mûködõképes marad. Jogtörténeti szempontból ennél a törvénynél egy merészet léptünk, mert meg- 142 MAGYAR VADÁSZLAP/2006. március

17 Kerek-asztal fordítottuk az általános jogelvet, nem a jogokról és kötelezettségekrõl beszélünk, hanem elõször a kötelezettségeket mondtuk ki, és csak utána következnek a jogok. Vagyis a rendszer úgy mûködik, mint egy leporelló: 10 évre kialakul egy meghatározott nagyságú vadászterület, amelyen a földtulajdonosoknak vagy haszonbérlõknek az üzemterv szerint kötelezõ gazdálkodniuk, s ha ennek eleget tesznek, akkor érvényesíthetik a jogaikat. Összefoglalva: ami tíz éve még jó volt, ma már nem mindenben állja meg a helyét, megváltoztak a körülmények. Ma már vannak valós földtulajdonosok, és egyre markánsabban hallatják a hangjukat, mert a törvényben kaptak valamit, de gyakorlatilag a földtulajdonhoz kötött, elválaszthatatlan vagyonértékû vadászati jogukkal nem tudtak mit kezdeni. Ezen a törvénynek változtatni kell, tisztáznia kell a földtulajdonosok jogállását. Minden az emberi tényezõn múlik Dr. Székely István negyedszázada szolgálja a vadászatot, mint a MAVOSZ, majd a névváltoztatás után az Országos Magyar Vadászati Védegylet jogásza. Jelenleg az OMVK jogi bizottságának elnöke és tizenkét éve ügyvédként tevékenykedik. Amikor társadalmi vitára bocsátanak egy, a vadászatot érintõ jogszabály-tervezetet az esetek többségében van néhány napja arra, hogy az érdekképviseleti-érdekvédelmi szervezetek nevében elõadja az észrevételeket, javaslatokat tegyen, stb. Ezeket a jogszabály-alkotók néha figyelembe veszik, néha csupán kipipálják. Nem lenne érdektelen olvasmány, ha egyszer összegyûjtené, hány és milyen javaslata futott be, alakult át, került beépítésre és hányból lett falra hányt borsó. Véleményem szerint a földtulajdonosok tíz évvel ezelõtt is dönthettek, mert megteremtette a törvény annak lehetõségét, hogy a vadászati jogukat saját maguk gyakorolják a földtulajdonosi jogközösség életre hívásával, a közös képviselõ megválasztásával vagy haszonbérbe adják egy vadásztársaságnak. Tény, a földtulajdonosok nem tudták, hogy mit kezdjenek a vadászati jogukkal, ezért amikor idõt-energiát és a költségeket nem sajnálva megkeresték dr. Székely István õket a vadászok, akik igen aktívak voltak a rendszer kialakításában, könnyen a haszonbérbeadás mellett döntöttek. Most már vannak tapasztalataik, erõsödött a földtulajdonos vadászok törekvése, hogy a saját földjeiken saját jogon vadásszanak, ennek megfelelõen alakuljon ki a vadászterület, egy adott vadászati egység, ami elsõsorban kötelezettségeket jelent és csak utána a vadászati lehetõséget. Sok helyen számolnak ezzel, de sok helyen csak a vadászati lehetõség megszerzése csillog a szemük elõtt, és egyáltalán nem számolnak a várható, nagyjából tervezhetõ költségekkel. Ha a nem vadász földtulajdonosok valóságos képet szerezhetnének a MAGYAR VADÁSZLAP/2006. március törvény által számukra elõírt kötelezettségekrõl, költségekrõl, adott esetben a terület milyenségétõl, az élõhely adottságaitól, a vadállomány minõségétõl függõen lehet, hogy mélyen kell a zsebükbe nyúlni, ha meg kell téríteni a vadászterületen bekövetkezõ vadkárokat, a vad és gépjármû ütközésekbõl adódó kártérítéseket, el kell készíttetni az üzemterveket, be kell fizetniük a vadgazdálkodási hozzájárulást, vállalniuk kell a vad védelmének és etetésének költségeit, gondoskodniuk kell a mûködési költségekrõl, a hivatásos vadász vagy vadászok fizetésérõl, járulékairól, munkaruhájáról, felszerelésérõl, közlekedésérõl, stb. könnyebben döntenének a haszonbérbeadás mellett, ami ha nem is sok de biztos bevétel. Nekem úgy tûnik, hogy akár változik a törvény, akár nem mindkét megoldás: a saját jogú és a haszonbérbe adott vadászat továbbra is fennmarad, de ahogy ben százalékkal több vadászterület lett, ez a folyamat tovább folytatódik és még több vadgazdálkodási egység alakul majd ki. Hogy ez jó vagy sem? Minden az emberek mentalitásán, hozzáállásán múlik. Nyilvánvalóan kialakulnak majd példaértékû, jól mûködõ területek és lesznek gyenge, esetleg kényszerhasznosítással küszködõ vadászterületek. Ami az egészben zavar, hogy ismét jelentõsen változik a vadászok összetétele, ezzel párhuzamosan a vadászok kulturáltsága, vadászati tudománya, felkészültsége lazul a vadászati fegyelem, több lehet a baleset, ami egyértelmûen tovább rontja a vadászat, a magyar vadászok megítélését. Csoszogva nem lehet két métert ugrani Támba Miklós a MEGOSZ alelnökeként, mint jelezte, elsõsorban a földtulajdonosok érdekeit képviseli, annak ellenére, hogy gyakorló vadgazda, a vadaskertet is mûködtetõ Napkori Erdõgazdák Szövetkezetének vezetõje, korábban a Felsõ-Tiszavidéki Vadgazdálkodók Szövetségének is az elnöke volt. Tekintsük a legfontosabbnak a vad védelmét és továbbra se vitatkozzunk a minimum 3 ezer hektár nagyságú vadászterület mértékén. A területek nagyságának csökkentése mögött a legtöbb esetben kimondottan önzõ és egyéni érdekek állnak. Viszont mindenképpen foglalkoznunk kell a földtulajdonosok jogos igényével, hogy a saját földjükön akarnak vadászni. A törvény adott egy vagyonértékû jogot: a vadászati jogot. Mégis úgy érzem, hogy ezt és most nem magamról beszélek nem tudom gyakorolni, mert akit csoszogásra kényszerítenek, nem tud helybõl két métert ugrani. Hiába van egy földtulajdonosi közösségnek természetes határral kialakított 3 ezer hektárja, ha erre rárajzolnak, bekebelezi egy nagyobb vadgazdálkodási egység. Mi vidéken másképp látjuk a vadászat-vadgazdálkodás gyakorlásának jelentõségét, fontosnak tartjuk, mert elõsegíti egy-egy település, a vidék fejlesztését, mert az óvodától a nyugdíjas klubig, az önkormányzattól a külföldi kapcsolatokig részévé válik a régió életének, munkahelyet és munkalehetõségeket teremt, elõsegíti a turizmus fejlõdését és nem utolsó sorban a nem vadász földtulajdonosoknak bevételi forrást is jelent. Ha kialakul és megerõsödik egy-egy vadászterület közössége, ez a falu számára is elõnyökkel jár, mert vannak rendezvényeink, eseményeink, melyek többrõl szólnak, mint a vadászat. Csak egyetlen példa: egy falusi vadászbálra nem 143

18 Kerek-asztal kell toborozni a vendégeket, mégis többen vannak, mint a legtöbb országosan meghirdetett bálon. Úgy gondoljuk, hogy a törvénynek minél elõbb, annál jobb tisztáznia kell a földtulajdonosi vadászati jogközösségek jogi státusát, hogy önálló szervezetként tevékenykedhessenek, legyenek jogalanyok, köthessenek érvényes szerzõdéseket, legyen annyi jogosítványuk, mint az egyesületeknek egyáltalán teljesíthessék azokat a kötelezettségeket gondolok a vad értékesítésére, bérvadásztatásra, vadkár-ügyekben történõ eljárásokra, a munkáltatói jogosítványokra, stb. amit a törvény egyébként már 1996-ban rájuk rótt. Ne a jegyzõ döntsön! Luzsi József a MEGOSZ elnöke, vadász és a szövetségen belül a földtulajdonosok mérsékelten progresszív irányzatát képviseli, hozzászólásában két nagyon fontos témát vetett fel. Az egyik a jegyzõk szerepe, a másik a vadászati jog forgalomképessége. Szerintünk a törvényt mindenképpen módosítani kellene még 2007 elõtt, hogy a jegyzõk kikerüljenek a törvénybõl és a vadászterület földtulajdonosi közösségének gyûlése ugyanúgy mûködjön, mint minden más, egyesületi közgyûlés. A köztisztviselõi esküt tett jegyzõk hivatalból képviselik a földtulajdonosi gyûlésen a meg nem jelent tulajdonosokat és a 30 hektárnál kisebb földtulajdonosokat, ami nem jó megoldás, Luzsi József mert kényszerhelyzet. Tisztában vagyunk azzal, hogy a és Támba Miklós mûködõképesség miatt kerültek be a jegyzõk a törvénybe, de e fölött mára már eljárt az idõ. Úgy gondoljuk, hogy a földtulajdonost, akármilyen kicsi vagy nagy a birtoka, érdekeli a tulajdonának a sorsa, mert végsõ soron egyedül felelõs a földtulajdonáért és az azon folyó vadászatért-vadgazdálkodásért, ezért elmegy és szavaz a földtulajdonosok gyûlésén. Ha nem érdekli, magára vessen, hogy milyen határozatot fogad el az aktív közösség, ettõl lesz életszerû a vadászati jog hasznosítása, amit ugye valamilyen formában, de mindenképpen hasznosítani kell. A vadászati jog önállóan nem forgalomképes, a földtulajdonhoz kötött, annak elválaszthatatlan része, tehát külön nem adható el. De azt azért nem ártana tudatosítani, a földtulajdonosnak joga és lehetõsége, hogy maga helyett meghatalmazott képviselõt válasszon, aki szavaz helyette a földtulajdonosok gyûlésén, és aki egyáltalán nem biztos, hogy a jegyzõ. Nincs ellene kifogásunk, hogy a törvényes képviseletet bárki megvásárolja, fizessen érte, hogy a földtulajdonos nevében szavazhasson a gyûlésen. Azon a gyûlésen, amely valószínûleg az elsõ összehívásnál nem lesz határozatképes, de a megismételt összehívásakor a megjelent földtulajdonosok számától és arányától függetlenül tíz évre érvényes határozatot hozhat. Az az álláspontunk, hogy a tulajdonos törõdjön a tulajdonával, s ne a jegyzõ. Dr. Mikó Zoltán: Mentségünkre legyen mondva, hogy tíz évvel ezelõtt a törvénytervezettel megkerestük az agrárkamarát, s mivel õk nem kívántak közremûködni, éppen a mûködésképesség megteremtése érdekében kerültek be a törvénybe a jegyzõk. Amennyiben a jegyzõ helyett másvalakit kellene jelölni, lehetõségként szóba jöhetnének a birtokhasznosítási bizottságok. Arra viszont figyelni kell, hogy csak olyan képviseleti rendszert szabad mûködtetni, amely alkalmas arra, hogy a vadászati joggal kapcsolatos kérdésekben hosszú távú, és jogilag támadhatatlan döntést tudjon hozni. A pénz és a hatalom fog dönteni Dr. Balázs István vadászati szakértõ, volt Pest megyei vadászati felügyelõ az elmúlt években specializálta magát a földtulajdonosokkal kapcsolatos vadászati témákra. Kritikus írásai rendszeresen jelennek meg lapunkban, és egyre nagyobb a szakértõi forgalma. Nemrég mutatott egy hirdetményt, amely egy fiktív, tehát a valóságban még nem létezõ vadászterület földtulajdonosainak a gyûlésére hívta meg a földtulajdonosokat, hogy már most megszülethessen a döntés: saját jogon kívánnak majd a kijelölt területen vadászni, vagy haszonbérbe adják. Nyilván a határozat március 1-jétõl lesz majd hatályos, addig a vadászati felügyelõség altatni fogja, de nem hagyhatja figyelmen kívül(!) a területhatárok kijelölésénél, a vadgazdálkodási egységek bejegyzésénél, a vadászterületek törvényes hasznosításánál. Atörvényt és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletet és ezt már többször elmondtam, leírtam módosítani kellene. Ez nem rajtunk, hanem a törvényalkotókon múlik. Nekünk az a feladatunk, hogy minden oldalról körüljárva, a véleményeket és érdekeket ütköztetve kidolgozzunk egy olyan javaslatot, amelyet mind szakmai, mind politikai szempontból a Parlament függetlenül az erõviszonyok alakulásától el tud majd fogadni. Le tudunk ilyen javaslatot tenni? Foglalkozunk érdemben ezekkel a kérdésekkel? Nem tudom letagadni a hivatalnoki hozzáállásomat, amelybõl egyértelmûen az következik, hogy az elsõ számú ügyfél számomra dr. Balázs István a földtulajdonos, vagyis a legtöbb földtulajdonost képviselõ jegyzõ és csak utána következik mindenki más. Viszont ebbõl az is kiderül, hogy a vad védelme, a vadászat és a vadgazdálkodás, úgy is fogalmazhatnék, a magyar vadászat és a vadászok jövõje nem a szakemberek, nem is a politikusok, hanem a jegyzõk kezében van. Már csak ezért is foglalkozni kellene a törvény módosításával, hogy ne olyanok döntsenek egy-egy vadászterület kialakulásában, akik tisztelet a kivételnek nem értenek hozzá, akik kényszerbõl, alaposan befolyásolva döntenek így vagy úgy. Farizeuskodás lenne szemet hunyni afölött, hogy 2007-ben a pénz és a hatalom fogja eldönteni a jó vadászterületek sorsát, ezeknek már 144 MAGYAR VADÁSZLAP/2006. március

19 Kerek-asztal most is többnyire megvannak a tehetõsebb réteget képviselõ gazdái. De mi lesz a sorsa az üres, a gyenge adottságú, az újrarajzolásnál zárványterületekké váló részeknek, ahol a földtulajdonos sem akar a saját jogán vadászni, haszonbérlõ sem fog a területért tülekedni? Tudom, hozzácsapják majd ide vagy oda, és kényszerrel hasznosítják. A törvény megfogalmazza az elõhaszonbérleti jogot, azaz aki eddig bérlõ volt, megkapja az elsõ ajánlatot, amit vagy tud vállalni vagy nem és aztán szabad a gazda. Ha már módosítjuk/módosítják a törvényt, talán a garanciákat is be kellene valamilyen jogszabályba építeni, hogy egy-két év alatt ne rabolhassa le senki büntetlenül a területet, a rosszul döntõ földtulajdonos és nem utolsósorban a vadállomány kárára. A vadászatra jogosultak már megmozdultak, hiszen a tét nem semmi, megtartják, vagy elvesztik a területüket. Egyre-másra alakulnak földtulajdonosi közösségek, új területhatárokat rajzolnak a térképekre mint a dominó, úgy fog összedõlni a jelenlegi rendszer és egyre jobban fogy az idõ, hogy a káoszt megelõzzük. Van már technikánk az elkerülésére? Már csak alig 300 munkanapunk van és az Országgyûlés maximum harmincszor ülésezik 2007 márciusáig. Ezért teljes mértékben egyetértek azokkal, akik egy átmeneti törvénycikkely elfogadását javasolják, amely felhatalmazná a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési minisztert a joghézagok, a súlyos ellentmondások rendelettel történõ megszüntetésére, a részletes törvénymódosítás kidolgozására. Kifutunk az idõbõl Dr. Bilonka Béla pécsi ügyvéd és vadász. Irodájának egyre több vadász-ügye van, lett légyen szó vad- és gépjármûütközésrõl, területi vitákról, vadászatra jogosult vagy vadász bíróság elõtti képviseletérõl. Egyike azoknak a vadászoknak, akik a jog oldaláról is látják a problémákat és az utóbbi években fórumokon, szakmai beszélgetéseken, javaslatok elkészítésénél aktivizálta is magát. Akáosz a vad védelmét nem szolgálja, a vadásztársaságok nagyképû bizonyosságát és a földtulajdonosok naivitását egyaránt el kellene oszlatni. Ha figyelembe veszszük a jogszabály-elõkészítések idõigényét, a hatóságok többször is meghosszabbítható ügyintézési határidejét, nyugodtan állíthatjuk, tényleg nagy, sõt behozhatatlan késésben vagyunk. Ez nem türelmetlenség, tény. Tehát mindenképpen szabályozni kellene az átmenetet, és reformra szorul az eddig mûködõ törvény. Véleményem szerint néhány hiányosságot pótolnia, illetõleg egyértelmûen pontosítani kellene a törvénynek, hogy a következõ tízéves ciklusban mind a földtulajdonosok, mind a vadászok, mind a vadászati hatóság részére mûködõképes, életszerû, kiszámítható és tervezhetõ jogi környezetet biztosítson. Ezek közül a legfontosabbak: a vadászati jogközösség (földtulajdonosi közösség) jogállásának, a haszonbérlõk körének és a vadászati jog forgalomképességének tisztázása. A földtulajdonosi jogközösség, mint egyszerû polgári jogi tulajdonközösség nem rendelkezik a vadgazdálkodás gyakorlásához a minimális feltételként szükséges önálló szervezetiséggel, polgári jogi, munkajogi, adójogi jogalanyisággal. Úgy tûnik, hogy az élet túlhaladta azt a szigorú korlátozást, hogy a vadászati jog haszonbérlõje csak egyesület (vadásztársaság) és a vadászterület több mint 50 szá- MAGYAR VADÁSZLAP/2006. március zalékán erdõ, illetve mezõgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezet lehet. Sem jogi, sem pénzügyi szempontok nem indokolják ezt a korlátozást, a haszonbérleti szerzõdést akár egyesület, akár gazdasági társaság, akár magánszemély köti meg, a földtulajdonosokkal azonos pénzügyi, jogi és szakmai biztosítékok, garanciák köthetõk ki. Az egyesületi forma érdemben nem zárja ki, hogy ugyanazon személyek több vadászterülethez jussanak, illetõleg, hogy külföldiek is vadászterületekhez jussanak. A hatályos törvény 3. (1) bekezdése nem ad egyértelmû eligazítást a vadászati jog forgalomképessége tekintetében. Az a megfogalmazás, hogy a vadászati jog a földtulajdon elválaszthatatlan része annyit jelent, hogy a föld tulajdonjogától elkülönítve nem ruházható át, azaz nem adható el, de nem jelenti feltétlenül azt, hogy mint a földtulajdon egyik részjogosítványa ellenérték fejében ne lehetne bérbe adható, ugyanúgy, mint a földtulajdonhoz kötõdõ földhasználati jog. Döntés kérdése, hogy dr. Bilonka Béla melyik megoldás érdemel támogatást, de vagy így, vagy úgy, határozott törvényi szintû rendelkezést kell hozni. A legégetõbbnek a földtulajdonosi közösség jogállásának tisztázását tartom és ezt egy konkrét javaslatban meg is fogalmaztam: Csupán két bekezdés Vtv. 6. (3) bekezdés: A földtulajdonosok vadászati közössége a vadászterület hatósági nyilvántartási számával megjelölt vadászati közösség elnevezéssel, közös név alatt a vadászati jog gyakorlása hasznosítása és a vadgazdálkodással, a vadászattal kapcsolatos ügyek intézése körében jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhetõ. A vadászati közösség egészét terhelõ, a szervezet vagyonát meghaladó kötelezettségekért a földtulajdonosok földterületüknek a vadászterület egészéhez viszonyított arányában felelnek a Ptk. egyszerû kezességre vonatkozó szabályai szerint. A Vtv. 14. (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (2) A tulajdonosok (1) bekezdés szerint megválasztott és a vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett hatósági igazolással rendelkezõ képviselõje külön meghatalmazás nélkül a vadászati közösség ügyeiben eljárva, a vadászati közösség nevében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, képviseli a vadászati közösséget a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggõ hatósági, illetve bírósági eljárásban és más szervek elõtt, valamint harmadik személyekkel szemben. A képviselet megszûnése esetén a tulajdonosok a 14. -ban foglalt eljárás szerint kötelesek hatvan napon belül új képviselõt választani. 145

20 Kerek-asztal Atörvénymódosításnak szükségszerûen idõben meg kellene elõznie az új területhatárok kialakítását kezdeményezõ földtulajdonosi gyûlések összehívását, és értelemszerûen az ezzel kapcsolatos miniszteri végrehajtási rendelet kibocsátását is. Ez azt jelenti, hogy a törvénymódosításnak néhány hónapon belül meg kellene jelennie, ami gyakorlatilag kizártnak tekinthetõ. Recept Figyelemmel a jelenleg hatályos jogszabályokra Dr. Bilonka Béla több megyei vadászati felügyelõvel egyeztetve, elkészített egy javaslatot, amely mind a birtokon belüli területes vadászatra jogosultak, mind az új vadgazdálkodási egységek kialakításáért harcoló földtulajdonosok és vadászok számára is fontos lehet. Minden a vadászterületek területhatárainak kialakításánál kezdõdik. A jelenleg hatályos törvény nem rendelkezik az üzemtervi idõszakot követõ új vadászterületek kialakításának mikéntjérõl, így nincs jogi szabályozás és tiltás sem, hogy a 2007 márciusa utáni idõszakra ne lehetne már most kezdeményezni a terület kialakítását. Ha az 1: vagy 1: térképen kijelölik a minimum 3 ezer hektáros vadgazdálkodási egység határait, a határon belüli földtulajdonosok (földhasználók) legalább egyharmada kezdeményezheti egy földtulajdonosi gyûlés összehívását. A területileg illetékes jegyzõnek/jegyzõknek az álláspontját érdemes idõben megismerni, hogy a gyûlésen ne érjen senkit meglepetés. A törvény lehetõvé teszi, hogy a földtulajdonos írásbeli meghatalmazással mást bízzon meg a képviseletével, így általában azoknak a földtulajdonosoknak a megbízását, akik tudvalevõleg nem jönnek el a gyûlésre, s az érvényes tulajdoni lapjukkal igazolni tudják a tulajdonviszonyukat, azok igyekezzenek beszerezni, akik jelentõs számú szavazatot kívánnak a gyûlésen maguknak biztosítani. A gyûlés idõpontját hirdetményben kell közzétenni, legalább 32 napig a területileg illetékes önkormányzatok és a vadászati hatóság hirdetõtábláin. Hogy ne fussanak ki a vadászati hatóság számára az engedélyezéshez és nyilvántartásba vételhez szükséges idõbõl, a földtulajdonosi gyûléseket idén augusztus végéig érdemes kitûzni. A gyûlésen ismertetni kell a vadászterület határait, meg kell választani a közös képviselõt, dönteni kell a vadászati jog gyakorlásáról vagy hasznosításáról, és az errõl készült határozatot, illetve jegyzõkönyvet a törvényben elõírt többi okirattal együtt 15 napon belül be kell a vadászati hatósághoz nyújtani. Ha a földtulajdonosi közösség a vadászati jogot haszonbérbe kívánja adni, a vadászterület határainak megállapításáról szóló jogerõs határozat kézhezvétele után be kell nyújtani a haszonbérleti szerzõdést és a haszonbérlõ bírósági nyilvántartásáról szóló igazolást. (Ez feltételezi, hogy a haszonbérlõ már létezõ vadásztársaság vagy olyan vállalkozás, amely jogosult vadgazdálkodási tevékenységre.) Az üzemtervi ciklusra, azaz a 10 évre szóló haszonbérleti szerzõdések megkötésénél a földtulajdonosoknak érdemes nagyobb figyelmet szentelni a bérleti díj egyértelmû megállapítására, értékének inflációs változására, a forinteuró viszonyára. Nem árt, ha a földtulajdonosok különösen a jó területek bérbeadásánál szakmai garanciákat, kártérítési, pénzügyi biztosítékokat is beépítenek a szerzõdésbe. Nagy a valószínûsége, hogy kevés vadgazdálkodási egység határai lesznek egybõl elfogadhatóak, ha egy területrészre többen is igényt tartanak, a vadászati hatóság értesíti a feleket és 30 napot ad az egyezség megkötésére. Ha az egyezség 30 napon belül nem jön létre, a hatóság a kényszerhasznosítás szabályai szerint jár el. S végül, ahhoz, hogy március 1-jén akár saját jogon, akár haszonbérlõként elkezdhessünk vadászni, a haszonbérleti szerzõdéssel együtt be kell nyújtani a vadászterületre vonatkozó vadgazdálkodási üzemtervet, amelyet a vadászati hatóság változatlanul vagy módosítva a haszonbérleti szerzõdéssel együtt hagy jóvá és veszi nyilvántartásba a vadászatra jogosultat, valamint kiadja az éves vadgazdálkodási tervet. A földtulajdonosi gyûlés határozataival szemben közvetlen bírósági jogorvoslatnak van helye, ez azonban a jelenleg hatályos szabályozás szerint (Vhr. 11. (1) bek.) nem halasztó hatályú a határozat végrehajtására, bár a bíróság a vadászati hatóság határozatának végrehajtását kérelemre felfüggesztheti. Amennyiben a minisztérium rövid idõn nem bocsát ki az új üzemtervi idõszakhoz kötõdõ és a területhatárok kialakításával kapcsolatos lényegében technikai tartalmú rendeletet, megfontolandónak tartom, hogy az OMVK és a Védegylet közösen a földtulajdonosi érdekképviseleti szervekkel kiadjon egy ajánlást a jelenleg hatályos törvényi rendelkezések együttes és egységes értelmezése alapján a földtulajdonosi gyûlések összehívására, lebonyolítására és dokumentálására. Agond ott kezdõdik, hogy sem érdekképviseleti ajánlásokkal, sem miniszteri rendelettel a törvény elõírásai nem változtathatóak meg, tehát egy átmeneti törvénycikkely kiadásának is parlamenti háttért, országgyûlési szavazást kellene biztosítani. Ehhez magunk mögött kellene tudni a pártok szakértõit, a választásokon eredményes kormányzatot és az országgyûlési képviselõk többségét. Ha van vadász-lobbi most megmutathatná, hogy mire képes! Akerek-asztal beszélgetést terveink szerint folytatjuk, megpróbálunk segítséget adni elsõ számú ügyfeleinknek a földtulajdonosoknak, miközben gondosan ügyelünk majd arra, hogy védjük a vadászok érdekeit, hiszen szerkesztõségünk a magyar vadászok szolgálatára tette le a nagy esküt. Arra gondoltunk, nem ártana tisztázni a veszteség-bérletek sorsát, hogyan lehet egy vállalkozás, netán magánszemély vadászatra jogosult, mire érdemes figyelni egy-egy haszonbérleti szerzõdés elkészítésénél, (melybõl rendre kimarad a leltár, a területen lévõ vadállomány feltérképezése), mikor és kinek az érdeke, hogy egy területet licitre bocsássanak és még sorolhatnánk. De Önök is segíthetnek, ha megkeresnek bennünket a problémáikkal, mindazzal, amit jogszerûen szeretnének tisztán látni várjuk a leveleiket, jeiket. CSEKÕ SÁNDOR 146 MAGYAR VADÁSZLAP/2006. március