A faji sajátoss tosságok A tejágazat ökonómiai jellemzése Agrárgazdas rgazdaságtangtan ÁGAZATI ELEMZÉSEK Késın érı állatfaj. Hosszú generáci ciós s intervallum. Egyet ellı állatfaj. Tömegtakarmány fogyasztó ágazat. Ingadozó termelés éven belüli li ciklus. Napi termelés Speciális termék sajátos kitermelés és s nehéz kezelhetıség és s a belılük k fakadó ökonómiai sajátoss tosságok Hosszú improduktív v idıszak. Magas beruházási igény. Hosszú megtérülési idı. Hozamérz rzékenység. Nehezen viseli el az ökológiai és ökonómiai változásokat hosszú táv! Tej: korlátozott száll llíthatóság és s eltarthatóság. Elsıdleges cél c l a belsı fogyasztás s fedezése. A ciklusos termelés s miatt minden évben tejfelesleg képzk pzıdik levezetés s problémája. A világ tejtermelése A világ tejtermelésének változása 1998-22 közötti éves átlagos változás A tejtermelés módjai Óriási változatosság Dél-Ázsia Gazdaságok mérete Termelési módok Ágazati politika tekintetében Nyugat- Európa Óceánia USA Kelet-Európa 1
A világ g tejelı tehénállom llományának nak megoszlása sa 2-ben A tejtermelés s megoszlása sa régiónként nt (millió t) 18% 33% 3% 1% 9% 9% 4% 14% Európai Unió FÁK KKE Dél-Amerika Észak- és Közép-Amerika Ázsia Afrika Óceánia 1996 1997 1998 1999 2 21 Világ 469 471,8 478,6 483,4 489,8 494,6 EU 122,3 121,7 121,8 122,8 122,1 121,4 FÁK 67,2 63,6 63,1 61,7 6,6 61,9 KKE 31,8 32,1 32,8 32,5 31,7 32, Észak- és Közép-Amerika 89,2 9,7 91,8 94,7 97,6 98,1 Dél-Amerika 41,7 42,5 43,5 44,5 46,3 47, Ázsia 75,1 77,2 8,4 81,2 83,3 85,4 Óceánia 19,1 2,4 21,2 21,4 23,5 24,6 A világ g tejtermelésének megoszlása sa 23-ban Törökország 2% Ausztrália 2% Új-Zéland 2% Egyéb 27% Lengyelország Brazília 2% Ukrajna 4% 2% Pakisztán 5% 21% EU-25: 24% (214: 19%) Oroszország 6% India 14% USA 13% A tejtermelés s fajonkénti nti megoszlása sa (millió t) 1996 1997 1998 1999 2 21 Tehéntej 469,6 471,8 478,6 483,4 489,8 494,6 Bivalytej 57, 59,7 63,4 65,8 68, 69,1 Kecsketej 11,8 12,1 12,1 12,2 12,4 12,5 Juhtej 8,3 8,2 8, 8,1 8, 7,8 Egyéb tej 1,3 1,3 1,3 1,3 1,3 1,3 A világ g tejtermelésével kapcsolatos megállap llapítások Csökken kkenı szarvasmarha létszl tszám, ezen belül l meghatároz rozó mértékben csökken kkenı tejelıteh tehén n létszl tszám. Növekvı fajlagos hozamok, változatos v képk Növekvı tejtermelés 15 14 13 12 11 1 9 8 7 Az EU és s az USA tejtermelése millió tonna 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212 213 EU-25 - Európai Bizottság 23 EU-15 - Európai Bizottság 23 USA - OECD 24 USA - FAPRI 24 forrás: AKII év 2
A tejágazat világpiaci kilátásai 27-213 között Az EU tejágazata A sajt és a teljes tejpor kereskedelmének bıvülése; A sovány tejpor és vaj piacának stagnálása Az exportértékesítés továbbra is korlátozott; A világpiaci árak az idıszak elején nınek, majd csökkennek. Mérsékelt növekedés a termelésben Emlékeztet keztetı: : A CAP szabályoz lyozás Kvótarendszer 215-ig (28-ban kvótan tanövelés!) Ártámogatás s JövedelemtJ vedelemtámogatás Intervenciós ár r 2% Jövedelemtámogatás s 24-27 27 között k a történelmi kvótajogosults tajogosultság g alapján n (kg) Jövedelemtámogatás s 27 decoupled cross-compliance compliance gazdákod kodóhoz/területhez kötöttk tt fenntartható fejlıdés környezet termékmin kminıség állatjólét Az EU-15 tejágazat gazatának fıbb f jellemzıi 18 %-át% t adja a mezıgazdas gazdaság g bruttó termelési értékének. Mintegy 2 millió tejelı tehén. ~12 milliárd literes tejkvóta ta (ennek +15%-val rendelkeznek az új j tagállamok). 62 kg/év/teh v/tehén n fajlagos hozam. 3 kg átlagos fejenkénti nti éves tej- és s tejtermék fogyasztás. s. Egységes ges piaci szabályoz lyozás. Fı termelık: Franciaország, NémetorszN metország, Egyesült Királys lyság. 3
Az EU-25 tejtermelése A teljes kvóta: 119,8 (25/6)+ 18,5=138,3 mt 25%-át t NémetorszN metország, 2%-át t Franciaország adja. Lengyelország g egymaga adja a 24-ben csatlakozott 1 tagállam tejtermelésének több t mint felét.(a 4. helyet foglalja el a tagállamok sorrendjében) Magyarország g 2 milliárd liter körüli k tejtermelésével a 15. helyen áll a 25 tagállam között. A kvótarendszer Az EU-25 tejtermelése a csatlakozáskor skor (24!) A kibıvített EU tejtermelése a lakosság növekedéséhez hasonlóan körülbelül 2 %-kal, a tejkvóta 15 %-kal növekedett. Az EU-15-ben a tejtermelés 95, az EU-1-ben 72 %-át vásárolja fel a tejipar. Az EU-1-ben az egy tehénre jutó átlagos tejhozam 4 1 kilogramm, ami az EU-15 átlagos tehenenkénti tejhozamának hozzávetıleg kétharmadát teszi ki. A tej minısége Az EU-15 tej- és s tejtermék k piaca (23): Feldolgozói értékesítés s 116 millió tonna, import 5 millió tonna Magyarországon és a Cseh Köztársaságban a tej 98 %-a megfelel az EU higiéniai szabványainak, ezzel szemben Lengyelországban ez az arány csupán 5 %. Az EU minıségi, higiéniai követelményeinek nem megfelelı lengyel tej és tejtermék a 26 végéig tartó átmeneti idıszakban csak a belsı piacon volt értékesíthetı. Belföldi felhasználás piaci áron 79% Export piaci áron 1% Export támogatással 11% Intervenciós készlet 1% Belföldi felhasználás támogatással 8% forrás: AKII 4
A termelés s szerkezete Az Európai Unióban a 1 db marhánál is több állatot tartó telepek a dominánsak, a legtöbb szarvasmarha, vagyis az állatok több mint 52%-a ezeken a telepeken található. Ha az üzemek darabszámát nézzük, ezek a nagy létszámú telepek 13%-ot tesznek ki. A farmok átlagos tehénlétszáma 29. EU-1-ben a tejtermelés koncentrációja még ennél is alacsonyabb, az egy gazdaságra jutó tehénállomány mindössze 3 egyed. A termelés s szerkezete EU-15 megközelítıleg 2 millió egyedes tejelıtehén-állományának csupán egynegyedével (4,8 millió egyed) rendelkezik az EU-1, ahol a tehéntartó gazdaságok száma (1,5 millió) mégis több mint kétszeresével haladja meg az EU-15 tagországaiban található tehenészetek (73 ezer) számát. Tejátv tvételi teli árak (22/23) euró/1 kg Az 1-2 darab marhás telepeken az állatállomány mindössze 3%-át tartják, mivel azonban rendkívül sok ilyen üzem található, a gazdaságok számát tekintve ezek 32%-ot tesznek ki. Az állatállomány közel 25%-át 5-99 darab marhás telepeken tartják, ezek közel 2%-ot képviselnek az üzemek közt Belgium: 29,6 Dánia: 31,9 Egyesült Királys lyság: 24,4-26,2 26,2 Finnország: 36,1 Hollandia: 3,5-3,6 3,6 Írország: 28,3-28,6 28,6 Németország: 27,4-29,4 Olaszország: 39,3 Svédorsz dország: 32, Uniós átlag: 3,6 Magyarország: g: 28,3 (28 április: ~33) Lengyelország: g: 25, Egyesült Államok: 24,8 Új-Zéland: 14,8 5
A CAP új j reformja (Single( Farm Payment) és s várhatv rható hatása az EU tejágazat gazatára A módosm dosított kvóta ta-rendszer 214/15-ig fennmarad. Aszimmetrikus árcsökkentés s (a vaj intervenciós árát t 4 év alatt összesen 25%-kal, a sovány tejpor árát t 3 év v alatt 15%kal csökkentik. A tejtermeléssel összefüggı kifizetéseket 28-tól kötelezıen en kell alkalmazni, de lehetséges a korábbi alkalmazás s is. A vaj intervenciós s mennyiségét t is csökkentik, 4 év v alatt 7. tonnáról l 3. tonnára. A tej irány nyárát t megszüntetik. A kompenzáci ció rögzített: 11,81 euró/t 24-ben, 23,65 euró/t 25-ben. 26-tól l 35,5 euró/t. Görögország g kvótája megnı 12. tonnával. A CAP új j reformja (Single( Farm Payment) és s várhatv rható hatása az EU tejágazat gazatára (egy lehetséges szkenári rió) A tejárak csökken kkenése, mely a termelıi árat a termelés átlagos önköltsége alá csökkenten kkentené 21-re, támogatt mogatások hiány nyában számottev mottevıen en csökkenten kkentené a termelés s volumenét. A kisebb, kevésb sbé hatékony gazdaságok gok kénytelenek k lesznek felhagyni a termeléssel, kvótájukat a nagyobb gazdaságok gok szerzik meg. Ugyanazt a tejmennyiséget kevesebb gazdaság g termeli meg. A kvótát t megszerzı gazdaságok gok az állománylétszám növelésével növelik n termelésüket a 15 tehénn nnél l többet t tartó gazdaságok gok a kibocsátást st szánd ndékozik növelni. n A növekvn vekvı termelékenys kenység g eredmények nyeként nt az EU termelési szintje nem változik, v a belsı fogyasztást st mintegy 15%-kal továbbra is meghaladja majd. A világpiacon nem csökken az EU feleslegek okozta feszülts ltség. Belsı kereslet várhatv rhatóan an nın a sajt és egyéb b magasabb hozzáadott értékő tejtermékek iránt. Az ömlesztett tejtermékek termelése a támogatás és s a piaci árcsökkenés következtében várhatv rhatóan an visszaesik. Az export teljesítm tmény várhatv rhatóan an visszaesik. Bizottsági elırejelz rejelzés A sajt-termelés és -fogyasztás növekedése (meghaladja 213-ban a 9 millió t-t) várható, míg a vajtermelés és sovány tejpor elıállítás volumene csökken. A sajtexport viszont csökkenhet, ha a 25- ben indult trendnek megfelelıen a belsı fogyasztás-növekedés meghaladja az termelés növekedését. A csökkenı vajtermelés mellett a vajexport is csökken - ennek oka részben a kisebb világpiaci igény, illetve az Új- Zélandról és Ausztráliából generálódó egyre erısebb verseny. 6
A szarvasmarha-állom llomány változv ltozása Magyarországon gon (ezer db) Magyarország g tejszektora 16 14 12 1 8 6 szarvasmarha-állomány ebbıl:tehén 4 2 199. 1992. 1994. 1996. 1998. 2. 22. A szarvasmarha-állom llomány változv ltozása Magyarországon gon forrás:ksh A szarvasmarha-állom llomány változv ltozása Magyarországon gon 199: 1.571. szarvasmarha 199: 63. tehén 22: 77. szarvasmarha 2: 362. tehén 24: 345. tehén, 723. szmarha 25: 334. tehén Fajtaszerkezet váltv ltás: 1972- tej- és s húshasznh shasznú specializált lt állomány a hagyományos kettıshasznos shasznosítású fajta helyett. Részmegvalósulás: s: tejhasznú állomány kialakult, húshasznú állomány elenyész szı (mindössze 22 ezer hústehh stehén). Tejszektor 2-28 év Szarvasmarh a létszám 1 db 2. 85 21. 783 22. 77 23. 766 24. 723 25. 721 26. 7 27. 71 28. 695 Forrás:KSH * 28 jan-júl Ebbıl 2 évnél idısebb tejelı tehén 1 db 376 355 35 362 363 347 326 322 324 Tehéntej termelés Millió kg 28,5 279,8 267,8 1977,3 1844,8 1878, 1796, 18, Tehéntej felvásárlás Millió kg 1686,2 1674, 1736, 1636,8 1544,9 1495,7 1296,8 1434,8 863,* Tehéntej felvásárlási ár /1 kg 24,2 26,7 26,7 28,2 25,9 24,8 24,4 28,7 Tehéntej felvásárlási ár Ft/1 kg 63, 68,5 64,8 71,4 62,9 64,3 63,8 72,7 7
A szarvasmarha állomány és tejtermelés s alakulása A szarvasmarha-állom llomány megoszlása sa 21 7%-a a az 5 tehénn nnél l többet t tartó gazdaságokban gokban találhat lható. 811 nagygazdaság g (2 tehénn nnél l többet t tartó,, vagy napi 1 liternél l többet t termelı gazdaság) g) és s 25 ezer kistermelı. A termelés s 85 %-a% a a a nagygazdaságokb gokból származik. A szarvasmarha állomány megoszlása sa 3 A tejtermelés s volumenének nek változv ltozása Magyarországon gon (millió liter) 25 2 15 1 5 199. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2. 21. 22. Az ágazat jellemzıi A mezıgazdas gazdaság g bruttó termelési értékének 13%-át, az állattenyésztés s bruttó termelési értékének 3%-át t adja. Az 199. évhez képest k 22-ben a bruttó termelési volumenindex mindössze annak 66%- a. A fajlagos tejhozam sokáig alatta maradt az EU átlagnak (5722 liter) 1988-ban még m g 111%-a volt az EGK átlagnak, 25-ben azonban már m ismét t meghaladta azt (63 kg) A megtermelt tej 98%-a a extra minıségő. A 2 milliárd liter körüli tejtermelés mintegy 4 millió literrel meghaladja a belsı igényt. A hazainál olcsóbb import tejtermékek megjelenésére kell számítani az EU piacán belül. A termelés visszafogásán kívül megoldást jelenthet a belsı fogyasztás növekedése, mivel az egy fıre jutó fogyasztás 16 kilogrammra csökkent 8
Az ágazat jellemzıi a tej ára 1993-ig a tej hatósági áras termék k volt (maximális árat határoztak meg rá r a hatékonyan mőködım vállalkozó ráfordításaira és s a mőködéshez m szüks kséges nyereségre fedezetet biztosítson. tson. 1993-tól l bevezették k a garantált árat: ez jövedelmet j legfeljebb az átlagosnál l lényegesen l hatékonyabb termelık k számára tartalmazott mértékét t az adott évre kalkulált lt átlagos termelési költsk ltség g 9%-a a körül k határozt rozták k meg, 1998-tól l az átlagos termelési színvonalon termelık önköltségének 7%-át t el nem érı minimum árként rögzr gzítették, melyhez kvóta is társult. Az ágazat jellemzıi a tej ára Irány nyár: az áringadozások középpontjk ppontját jelentı árcentrum. Intervenciós ár: az irány nyár r alapján jogszabályban megállap llapított olyan legalacsonyabb, illetve legmagasabb ár, amelyet, ha a piaci ár r elér, vagy meghalad, az agrárpiaci rpiaci rendtartás eszközei zei alkalmazásra kerülnek. Az ágazat jellemzıi a a tej ára 23. évi XVI. törvt rvény (Agrárpiaci rpiaci Rendtartás) Alapár, irány nyár, minimumár és s intervenciós felvásárl rlási ár. 24. januárt rtól l az állami szabályoz lyozás kivonult az ágazatból eltőnt az irány nyár, megszőnt a termelıi i támogatt mogatás - megállapod llapodás s végül v l 24. február r 25-én n a Kormánnyal. 8 7 6 5 4 3 2 1 A tej felvásárl rlási árának változv ltozása (Ft/l) 199. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2. 21. 22. 24. A tej felvásárl rlási átlagára nemzetközi zi összehasonlításban, sban, 24 márciusm Ft/kg 8 7 6 5 4 3 2 6,7 61,4 57,5 41,8 43,5 74,1 71,5 8 7 6 5 4 3 65,82 7,45 25. márciusm Ft/kg 72,5 62,18 57,28 48,63 66,33 Magyarország Cseh Köztársaság Szlovákia Lengyelország Románia Ausztria Németország 1 Cseh Köztársaság Szlovákia Magyarország Lengyelország Románia Ausztria Németország 2 1 Magyarország Szlovákia Románia Németország 9
Felvásárl rlási árak és takarmány nyárak alakulása A nagyobb tejfeldolgozók k piaci részesedése se nettó árbevétel szerint, % 2 16 12 8 4 Nutricia Sole Danone Parmalat Tolnatej Pannontej Veszprémtej részesedés (%) 1998 21 22 cég neve forrás: KSH Ágazati hírek, h 24 EU: VálsV lságban a tejtermelés s a nagy kereskedelmi láncok l az önköltség g alatti áron értékesítik termékeiket. Árversenyt a feldolgozók k között, k akik egyre kevesebbet fizetnek a tejátv tvételért. pl. Real üzletlánc NémetorszN metország: 33 eurocentért rt kínálta a tej literjét t (kb( 8 Ft). Az átlagos kereskedelmi ár r 58 cent, a termelıtıl 28 centért veszi át t a feldolgozó Ágazati hírek, h 25 25-ben NémetorszN metországban 7 termelı hagyott fel a tevékenys kenységgel. Ausztria: a tejátv tvételi teli ár: 26-28 28 eurocent, a gazdák k szerint a költsk ltségeket 4 eurocent fedezné. Nagy-Britannia: a termelık k 7%-ának nincs nyeresége. Magyarország 25 elsı két t hónapjh napjában az elızı év v azonos idıszak szakához képest k 3 millió literrel csökkent a feldolgozott tej mennyisége Magyarországon. gon. 24-ben már m r 12 millió literrel kevesebb tejet dolgoztak fel, mint 1 évvel korábban. Az alacsony átvételi teli árak miatt a termelık k 2/3-a tartósan veszteséges. Az átlagos literenkénti nti átvételi teli ár r 26 elején n 65 Ft körül k l alakul, nyár r közepk zepére csökken kkenés várható. 1
Önköltség és s bevétel (társas vállalkozások) 27 végén v n 28 elején n még m g literenként nt 95 forint körül k l volt a tej felvásárl rlási ára, addig 29-ben 55-6 forintot kapnak a tej literjéé éért. Az önköltség g pedig literenként nt eléri - termelıtıl l függf ggıen - a 75-85 forintot. Ezért megkezdıdött az állatok levágása, így jövıre j akár r 3 százal zalékkal is kevesebb lehet a tejelı tehén n Magyarországon, gon, mint most. 1 Ft/t 1 8 6 4 2 2 21 22 24 25 Termelés értéke Nemzeti kiegészítõ támogatás Önköltség A nyerstej termelıi ára 24-ben A fıbb tejtermékek feldolgozói értékesítési átlagára 24-ben 24 Extra Menny. ezer kg Átlagár Ft/l Osztályon kívüli Menny. ezer kg Átlagár Ft/l Összesen Menny. ezer kg Átlagár Ft/l I. hó 121945 62,1 1921 4,6 123867 61,68 II. hó 112671 61,87 1226 44,62 113897 61,69 24 Polytej, 2,8 % zsírtart. 1 liter Dobozos tej 2,8 % zsírtart. 1 liter Dobozos tartós tej Érlelt keménysajt 2,8 %zsírtart. 1 liter I. hó 113,6 132,14 136,95 1246,66 II. hó 111,24 122,52 124,34 1232,25 A tejtermelés s költsk ltségarányos jövedelmezıségének alakulása a társas t vállalkozásokban (Ft) 3 A tejtermelés s költsk ltségarányos jövedelmezıségének alakulása az integrált árutermelı kisgazdaságokban gokban (Ft) 6 25 5 2 15 4 1 3 5 2 1-5 199. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2. 21. 22. 199. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2. 21. 11
A tejelı tehén-állom llomány megoszlása sa az önköltség g nagysága ga szerint, % (23) Belföldi ldi értékesítés s termékcsoportonk kcsoportonkénti nti részaránya, tejegyenért rtékben (22) százalék 1 Egyéb 7% Savanyított tejkészítmény 1% 8 6 68 Ft/l Fogyasztói tej 37% 4 2 54 Ft/l 61 % 8 Ft/l 2 % 18 % Átlagosnál jobb Átlag környezete Átlagosnál rosszabb Forrás: AKII Sajt és túró 46% Tejegyenért rték A feldolgozás s során n elıáll llított tejtermékhez felhasznált lt folyadéktej mennyiségét t kifejezı mértékegység, g, általában meghatározott tejzsír r (esetleg fehérje) alapon számítva. A tej- és s tejtermékek fogyasztása sa Jelentısen visszaesett fogyasztás: s: 199- ben még m g 2 liter/fı/év, jelenleg 165 liter/fı/év, ebbıl l 3-35 35 liter import alapanyagból l készk szült - EU 3 kg/fı/éve átlagfogyasztás Franciaországban évente átlagosan 18kg/fı a joghurtfogyasztás, s, Magyarországon gon 5 pohár(!)/f r(!)/fı. A fogyasztás s növeln velése reális cél? c A hazai tejágazat SWOT elemzése Erıss sségek: Javuló hatékonys konyság, nagyüzemi tejtermelés. Versenyképes alapanyagár, hazai árelıny. Erısödı vállalati koncentráci ció. Megfelelıen en erıs s vertikális koordináci ció és s integráci ció. Már r magas külfk lföldi ldi tulajdon megléte. Gyengeségek Gyenge életképességő kisüzemek. Túlkínálat a termelésben, feleslegek. Kihasználatlan kapacitások a feldolgozásban. Termelık közötti alacsony horizontális koordináció. Csökkenı hazai exporttámogatás. A hazai tejágazat SWOT elemzése Lehetıségek Megnyílt, kiszámíthat tható,, nagy, fizetıképes belsı EU piac. Kvótával val biztosított tott termelés. Feldolgozott termékek kereslete nı. n Ár-konvergencia az EU szintre. EU-s s vámvv mvédelem. Következetes szabály ly- és törvényalkalmazás. Növekvı EU exporttámogat mogatás. Veszélyek Külpiaci nyomás, túlkínálat, olcsó, minıségi import. Tartósan alacsony hazai fogyasztás, telített nemzetközi fogyasztási szint. Változó exporttámogatási rendszer, hazai int.rendszer fejletlensége. Sokkoló piaci verseny. Külföldi vállalatok jobb marketinglehetıségei, kapcsolatrendszerei, háttere. 12
Az EU csatlakozás s megállapod llapodás Közel 2 milliót t tonnás s kvótát t kaptunk - a hazai kvótát t 22-ben 96%-os kihasználts ltsággal teljesített tettük, 23-ban 24-ben és s 25-ben a kihasználásunk sunk egyenletesen romlott. 26-os törtt rténések ~ 4 ezer liter nyerstej is elhagyhatta 26-ban az országot Olaszország és Szlovénia irányába, mivel ennek az exportlehetıségnek a jövedelmezısége átlagosan mintegy 1 forinttal volt jobb literenként a belföldi értékesítésnél. A tejhiány miatt viszont 26 augusztus óta emelkednek a felvásárlási árak is, ami az áfa emelésével összeadódva fokozza a feldolgozók nehézségeit. A képet a 25- öshöz képest gyengébb forint miatt egyre kevésbé motivált import is színesítette. Eközben több tejipari menedzser is széket váltott. Távozott a Sole-Mizo, a Friesland, a Parmalat és a Veszprémtej vezetıje is. Az elmúlt években a magyarországi szarvasmarhaállomány folyamatosan csökkent. Ezzel együtt a tehenészeti telepek száma is mérséklıdött. Napjainkban 52 társas vállalkozás és mintegy 6 magántermelı termel tehéntejet Magyarországon. A konszolidáció azonban nem ért véget. Az elmúlt tíz évben a tejelı tehenek száma 23 százalékkal csökkent Magyarországon, és elérte a 321 ezret. Ennek kétharmadát a társas vállalkozások tartják. A tényleges tejhasznú marhaállomány, melyre a magyarországi tejgazdaság építhet azonban csak 21 ezer egyedbıl áll. Ennek 97 százaléka Holstein-Fríz (HF) vérségő tehén. A tejelı tehenek és a vállalkozások számának fogyása miatt nem csodálkozhatunk azon, ha az 199-es 2787 millió literrıl a magyarországi tejtermelés 25-re 17 millió literre csökkent, 26-ban pedig mindössze 13 millió literes felvásárlást regisztrálhattunk. A tejtermelés összetétele azonban kiváló minıségre utal. Az extra minıségő tej aránya például a felvásárlásban már meghaladja a 98 százalékot. Az átlagos tejhozam Magyarországon felette van az EU átlagának, 63 kg/tehén (Eurostat 25). Az említett, bázisállománynak is nevezhetı 21 ezer HF-nél azonban az átlag 86 kg. 13
A csökkenı tejfelvásárlás a tejtermékkivitel csökkenésében jelenik meg, miközben az import bıvülése fedi le a piac bıvülését. A tej- és tejtermékimport jelentısen növekedett az elmúlt években. 25-ben több mint 254 ezer tonna tej és tejtermék érkezett az országba. A legnagyobb tételek Németországból, Ausztriából, Szlovákiából és Lengyelországból jöttek. Az import térnyerése ugyanakkor 26-ban lassan folytatódhatott. Kilátások A tejtermékek fogyasztásának emelkedését lehet prognosztizálni, ami középtávú elırejelzés szerint, 213-ra a fogyasztás fejenkénti évi 175-18 literes szintjét fogja eredményezni. Mindez komoly növekedésre utal, ám a fogyasztás még így is elmarad majd az 198-as évek szintjétıl. A növekedés hajtóerıit arra vezethetjük vissza, hogy a 27-es és a 28-as megtorpanás után javul a lakossági fizetıképesség, a feldolgozók pedig erısödı marketingaktivitással, innovációkkal jelennek meg. A fogyasztást növeli majd az egészséges életmód iránti igény is. A nagy farmok piaca növekszik majd leginkább. Elırejelzés szerint az elkövetkezı 2-3 évben a tejtermelık száma mintegy 3 körüli szintre fog csökkenni, melybıl 4 lesz nagy telep. A feldolgozók száma is tovább fog csökkenni. A globális cégek szőkítik kínálatukat, csak magas feldolgozottságú termékekre fognak koncentrálni, erıs marketingtámogatással. 14