MAB INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓ 2013/2014 KARI ÖNÉRTÉKELÉS Elfogadta a Gépészmérnöki Kar Tanácsa a 2013. december 5-én tartott ülésén BUDAPEST, 2013. DECEMBER 5.
Összeállították: Dr. Czigány Tibor, egyetemi tanár, dékán Dr. Bihari Péter, egyetemi docens, oktatási dékánhelyettes Dr. Kovács Ádám, egyetemi docens, tudományos és nemzetközi dékánhelyettes Dr. Orbulov Imre Norbert, adjunktus, gazdasági dékánhelyettes Dr. Szabó Tibor mestertanár, hivatalvezető Vígh Miklós elnök, Gépészkari Hallgatói Képviselet Közreműködtek: Dr. Bárány Tamás, egyetemi docens, tanszékvezető-helyettes Dr. Dévényi László, egyetemi docens, tanszékvezető Dr. Gróf Gyula, egyetemi docens, tanszékvezető Dr. Horák Péter, egyetemi docens, tanszékvezető Dr. Hős Csaba, egyetemi docens Dr. Korondi Péter, egyetemi tanár, tanszékvezető Dr. Láng Péter, egyetemi tanár, tanszékvezető Dr. Örvös Mária, egyetemi docens Dr. Paál György, egyetemi docens, tanszékvezető Dr. Stépán Gábor, egyetemi tanár, tanszékvezető Dr. Szalay Tibor, egyetemi docens, tanszékvezető Dr. Vad János, egyetemi docens, tanszékvezető Szipka Károly, hallgató, Gépészkari Hallgatói Képviselet Szaller Ádám, hallgató, Gépészkari Hallgatói Képviselet 2
Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 1. A kar általános helyzetképe... 5 1.1. Küldetés, helyzetelemzés és jövőkép... 5 1.1.1. Történeti háttér... 5 1.1.2. Küldetésnyilatkozat... 6 1.2. Minőségfejlesztési intézkedések... 6 1.2.1. Ismertség és elismertség... 6 1.2.2. Minőségpolitika, minőségfejlesztési intézkedések... 7 1.2.3. Az előző akkreditációs jelentés megállapításai Válaszintézkedések... 9 1.3. A Kar szervezete, irányítása és stratégiája... 13 1.3.1. Szervezeti felépítés... 13 1.3.2. Belső és külső kapcsolatok... 15 1.4. C-SWOT analízis... 17 1.5. Az akkreditációs követelményeknek való megfelelés... 19 2. A Kar kulcsfontosságú eredményei... 22 2.1. Oktatás... 22 2.1.1. Képzési szerkezet... 22 2.1.2. Képzések létszámmutatói... 24 2.1.3. Továbbképzési szakok... 31 2.1.4. Képzések eredményessége... 31 2.1.5. Elitképzés, tehetséggondozás... 37 2.2. Kutatási-fejlesztési-innovációs stratégia és gyakorlat... 38 2.2.1. K+F+I szervezeti rendszere... 38 2.2.2. K+F+I tevékenység számokban... 39 2.2.3. Doktori képzés, habilitáció... 41 2.2.4. Partnerkapcsolatok... 42 2.3. Gazdálkodás... 43 3. Minőségbiztosítási elvek és módszerek... 46 3.1. Minőségbiztosítási stratégia... 46 3.2. Képzési programok minőségbiztosítása... 46 3.3. Hallgatói teljesítményértékelési rendszer... 47 3.4. Oktatói minőségbiztosítás... 48 3.5. Tanulástámogatás... 48 3.6. Belső információs rendszer... 49 3.7. Tájékoztatás és nyilvánosság... 49 3.8. A Kar működésének értékelése... 50 3.8.1. A Kar irányítása és stratégiája... 51 3.8.2. Oktatási, oktatásszervezési folyamatok... 52 3.8.3. Munkatársi elégedettség... 54 3
BEVEZETÉS A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának akkreditációjára a 2008. évben került sor, amelynek eredményeként a MAB támogató határozatot hozott. Az intézmény működési környezetének állandó változása, vezetésének, szervezeti struktúrájának átalakulása jelentős hatással van a tevékenységre, annak elemeire. Ennek tükrében célunk, hogy intézményi önértékelés keretében elemezzük a Karon folyó oktatás, kutatás, és ehhez kapcsolódó szolgáltatások eredményességét, bemutassuk a gazdálkodásunk főbb folyamatit és jellemzőit. Célunk továbbá, hogy bemutassuk a Kar értékeit, önkritikusan feltárjuk a tevékenységet korlátozó problémákat, a munkatársaknak a Karon folyó tevékenységekről és azok fontosságáról kialakult véleményét és feltárjuk a jövőbeni stratégiát megalapozó kulcselemeket. Az akkreditációs tevékenység irányítását és koordinálását az oktatási dékánhelyettes végezte együttműködve a Kar és a tanszékek vezetőivel, így e jelentés a Kar egészének álláspontját tükrözi, melyet a Kari Tanács általi elfogadás is megerősít. Az önértékelés elkészítésénél, a fejezetek kidolgozásánál a PDCA elv alapján törekedtünk az előző akkreditációs eljárás óta elért eredmények kiemelésére, valamint a problémák őszinte feltárására. Valamennyi tevékenység értékelésénél megemlítettük annak minőségirányítási rendszerbe ágyazottságát. Tekintettel voltunk arra is, hogy az egyes területek bemutatásánál érvényesítsük a befolyásoló tényezők, célok, folyamatok, módszerek, mérhetőség, eredmények, erősségek és gyengeségek komplexitására vonatkozó alapelvet. Az önértékelés első fejezetében tekintettük át a Kar működését, az utóbbi akkreditáció óta eltelt időszakban a MAB által megfogalmazott javaslatok és elvárásokat, valamint ezek megvalósulása érdekében hozott intézkedéseket és eredményüket, a Kar alapdokumentumait, szervezeti struktúráját, irányítási rendszerét, stratégiájának kiemelt elemeit, a vezetés minőség és kiválóság iránti elkötelezettségének eredményeit, a Hallgatói Önkormányzat részvételét a vezetésben. Ezen túlmenően bemutattuk a C-SWOT analízis eredményeit és az ebből származtatott, jövőre vonatkozó fejlesztési irányokat. A második fejezet tartalmazza a Kar kulcsfontosságú eredményeit az oktatás, a kutatás-fejlesztés és innováció, a hazai és nemzetközi partnerkapcsolatok, valamint a gazdálkodás vonatkozásában. Az önértékelés harmadik fejezete a minőségbiztosítás alapelveinek és gyakorlatának bemutatását, valamint értékelését tartalmazza. Az útmutató alapján kitértünk a stratégiai eljárásokra, a képzési programok indítására, követésére és értékelésére, a hallgatói teljesítmények értékelésének rendszerére, az oktatók minőségének biztosítására, a tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások komplex rendszerére, a belső információs rendszerre és a nyilvánosságra. E fejezet tartalmazza a Kar munkatársai körében elvégzett átfogó elégedettség-felmérés eredményeit, összehasonlítva az előző akkreditációs eljárás során kapott eredményekkel. 4
1. A KAR ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) nyolc karral rendelkező, országos és regionális szerepű, nemzetközileg is jelentős felsőoktatási intézmény, hazánk egyik legjelentősebb oktatási és kutatási központja. A BME nyolc kara közül az Építőmérnöki Kar után a Gépészmérnöki Kar a második leghosszabb múltra visszatekintő kar. A Gépészmérnöki Kar önmagában is igen ismert és elismert része a BME-nek. Jövőképének alakításában egyszerre van jelen a tradíció és az új iránti erős elkötelezettség. 1.1. Küldetés, helyzetelemzés és jövőkép 1.1.1. TÖRTÉNETI HÁTTÉR Az InstitutumGeometrico-Hydrotechnicum (Mérnöki Intézet) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem jogelőd intézménye 1782-ben kezdte meg működését. A II. József alapította intézményben földmérő, vízszabályozó, térképrajzoló, ármentesítő mérnököket képeztek. Az intézmény 1846-ban József nádor nevét vette fel. Az 1850-es években összevonták a már működő Ipartanodával, és létrejött a német oktatási nyelvű Joseph Industrieschule. Ez 1856-tól Joseph Polytechnicum néven működött tovább, majd 1860-ban engedélyezték a magyar nyelvű oktatást. Az 1871-ben létrejött önálló Műegyetemen 5 szakosztályt alapítottak: mérnöki, gépészmérnöki, építészmérnöki, vegyészmérnöki és egyetemes szakosztályt, melyek a mai karok megfelelői voltak. A Gépészmérnöki Karnak az indulás évében 15 hallgatója volt. Ez a létszám az 1881/82-es tanévben már 131 főre növekedett, míg az 1899/1900-as tanévben már közel 800 volt a hallgatók létszáma. A korszerű ipari igényeket messzemenően figyelembe vevő gépészmérnök oktatást bizonyítja az a tény is, hogy az új tudományterületek művelésére külön tanszékeket alapítottak. Az 1920-as évek második felében több olyan oktatási reformot hajtottak végre, melyek célja egyrészt az oktatás korszerűsítése, másrészt a hallgatók túlterhelésének csökkentése volt. 1934-ben új szervezeti keretek között létrejött a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, mely 98 tanszékével az ország legnagyobb felsőoktatási intézménye lett. Ebben az évtizedben tovább folytatódott az ipari gyakorlattal rendelkező szakemberek bekapcsolódása az oktatásba, új szaktanszékeket alapítottak, valamint bővítették és fejlesztették a laboratóriumokat és gépműhelyeket. Az 1945 utáni éveknek, évtizedeknek az országban végbemenő politikai küzdelmei a Műegyetemen is éreztették hatásukat. Az 1948/49 fordulóján elkészült a Gépészmérnöki Kar új szakosítási terve, mely szerint a következőkben az alábbi szakokon folyt a képzés: gépgyártástechnológia, hőerőgépész, vasúti gépész, épületgépész, áramlástani, hajógépész, vegyipari gépész, textilgépész, emelőgépész és mezőgazdasági gépész. 1955-ben jelentős előrelépés történt a minőségi oktatás irányába, ennek megfelelően az ún. tartós tantervek kidolgozása keretében a tantárgyak számát és a szakok számát is csökkentették. 1984-ben angol nyelven folyó mérnökképzés indult külföldi hallgatók számára, melyben a Gépészmérnöki Kar kezdettől fogva aktívan részt vesz. Később a Kar az orosz nyelvű képzés mellett bekapcsolódott a francia és német nyelvű képzésekbe is. A 90-es évek végére a társadalmi-gazdasági igények függvényében gazdagodtak a képzési formák. Mára ezen idegen nyelvű képzésekből az angol és a német maradt meg. A Kar jelenlegi képzési palettáján 4 alapképzési (gépészmérnöki, energetikai mérnöki, mechatronikai mérnöki és ipari termék- és formatervező mérnöki), 6 mesterképzési (gépészmérnöki, energetikai mérnöki, mechatronikai mérnöki és ipari terméktervező mérnöki, épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnöki, angol nyelvű gépészeti modellezés) szak áll a graduális képzés hallgatói rendelkezésére. A diplomával rendelkezők részére két szakirányú továbbképzési (hegesztő technológus és energiatermelési) szak, valamint a Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskola keretein belül folyó szervezett doktori képzés nyújt továbbtanulási lehetőséget. 5
1.1.2. KÜLDETÉSNYILATKOZAT A BME Gépészmérnöki Kar küldetése, hogy őrizze, kiterjessze, és a társadalom számára hasznossá tegye a gépészmérnöki feladatok megoldásához szükséges szakmai tudást és ismereteket, valamint a diszciplináris kutatásokkal új ismereteket hozzon létre. Az új és a megőrzött tudást oktatási munkája során terjessze, valamint kutatás-fejlesztés-innovációs tevékenységével ezen ismereteket a társadalom és a gazdaság feladatainak megoldásában hasznosítsa. Mindezek mellett a Kar meghatározó szerepet kíván betölteni a gépészet, az energetika, a mechatronika és az ipari terméktervezés minőségcentrikus felsőfokú oktatásában. Ezt a küldetését a műszaki kutatással integrálódó egyetemi szintű oktató munkával, valamint tehetséggondozási programok működtetésével és a doktorképzés keretében a legkiválóbb hallgatók tudományos munkába való bevezetésével valósítja meg. A Kar a szélesen értelmezett gépészmérnöki szakmához kapcsolódó, különböző szakú és szakirányú alap, mester és doktori szintű képzések magas színvonalú működtetését tekinti elsőszámú feladatának. Mindehhez olyan komplex és összehangolt képzési struktúrát és oktatási programokat alakít ki, ami kellően felkészíti a hallgatókat a továbbtanulásra, továbbá általában az életen át tartó tanulásra, az ismeretek folyamatos megújításának képességére. A Kar által az alapképzés végén a diplomával tanúsított tudás a hallgatóknak azokat az ismereteket és képességeket biztosítja, amellyel Európa és az iparilag fejlett világ bármelyik, a gépészmérnöki területen belüli vagy ahhoz közelálló mesterképzésbe be tudnak kapcsolódni. Ugyanakkor a gyakorlatorientált alapképzés fejlesztése révén közvetlenül az iparban elvárt üzemviteli feladatok ellátására is felkészít. A Kar által kiadott mester diploma olyan ismereteket igazol, melyet nemcsak a hazai ipar fogad el és részesít előnyben a mérnöki munkakörök betöltésekor, de a nemzetközi vállalatok is az elsőszámú magyar, műszaki területen szerzett mérnöki diplomának ismernek el. Ennek megfelelően a Kar az általa gondozott képzéseire hazánk legjobb képességű, a szakma iránt nagy elhivatottságot érző diákjait várja. A küldetésnyilatkozatban megfogalmazott célkitűzéseket a hallgatók és oktatók széles körű, partneri együttműködésének keretében kívánjuk elérni. A Kar a nyolc karral rendelkező Műegyetem minden karával együttműködik. Különösen szoros ez az együttműködés az oktatás területén, ahol egyes ismeretköröket (pl. természet- és gazdaságtudományok) az egyetemi más karai nagy óraszámban oktatnak Karunk hallgatóinak. A Kar küldetésének tekinti, hogy a mérnöki képzésekben meghatározó európai felsőoktatási intézményekkel élő oktatási és kutatási kapcsolata legyen. Az alap- és mesterképzésekben ezzel segíti, a doktori képzésben pedig ezzel biztosítja hallgatóinak, hogy nemzetközi szakmai kapcsolatrendszerük kialakítását már egyetemi éveik alatt megkezdjék. Ennek fontos eleme a külföldi hallgatók fogadása, a graduális szakok nyitottsága a világ felé. A Kar vezetése és munkatársai különösen fontos feladatuknak tartják a magas színvonalú minőségi oktatási-kutatási programok fenntartását és fejlesztését. Ennek érdekében a Kar rendszeresen felülvizsgálja képzési programjai szerkezetét és tartalmát, ellenőrzi és értékeli munkatársai oktató és kutató-alkotó tevékenységét. 1.2. Minőségfejlesztési intézkedések A Gépészmérnöki Kar a legmagasabb szintű, sokoldalú képzéssel, kutatással és fejlesztéssel járul hozzá az egyetemes tudomány és a magyar társadalom fejlődéséhez. Ezt a küldetést az egyetem oktatói, dolgozói és hallgatói közösen, a minőségügy elkötelezettjeiként, hazai és nemzetközi partnerekkel együttműködve teljesítik. 1.2.1. ISMERTSÉG ÉS ELISMERTSÉG A Gépészmérnöki Kar oktatási, kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenysége országos szinten ismert és elismert. Ezt igazolják a rendszeresen készülő felmérések, melyek közül a legutóbbi a 6
2012 januárjában, a MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet által kiadott jelentés 1. A jelentést megalapozó felmérés során számos vállalati vezetővel, illetve személyzeti ügyekért felelős vezetővel készítettek interjút a diplomás pályakezdőkről. A potenciális foglalkoztatók és a multinacionális cégek körében is minden szempontból a BME Gépészmérnöki Kara a legnagyobb presztízszsel rendelkező műszaki felsőoktatási intézmény ma Magyarországon ( 1. ábra). 1. ábra. Műszaki karok presztízsrangsora (GVI, 2012) 1.2.2. MINŐSÉGPOLITIKA, MINŐSÉGFEJLESZTÉSI INTÉZKEDÉSEK A Gépészmérnöki Kar az előző akkreditáció óta számos szervezetfejlesztési változtatást hajtott végre annak érdekében, hogy hatékonyabban és eredményesebben tudja szervezni képzési, kutatási és innovációs programjait és megteremtse ezek stabil gazdálkodási hátterét. A minőség és a kiegyensúlyozott működés irányába tett lépések a következők voltak: az alapképzési szakok képzési programjainak (tanterveinek) átfogó felülvizsgálata és megújítása a 2009-2010. években; a kari humánpolitikai szabályok megújítása (oktatói munkakörök betöltésének követelményrendszere); a PhD fokozat minimumkövetelményeinek minőségi módosítása és általában a PhD képzés eredményességének javítását célzó elvárások következetes érvényesítése; szervezetfejlesztési intézkedések (SzMSz és más kari szabályzatok megújítása) 2012-től folyamatosan; a mesterképzési szakok képzési programjainak (tanterveinek) átfogó felülvizsgálata és megújítása a 2012-2013. években; az Oktatás Hallgatói Véleményezése (OHV) során nyert eredmények rendszeres értékelése és figyelembevétele az oktatói minősítési eljárásokban; 1 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (2012): Diplomás pályakezdők a versenyszektorban 2011. http://gvi.hu/data/papers/diploma_2011_osszefoglalo_120130_.pdf 7
a kari költségvetési szabályzat következetes érvényesítése, olyan belső gazdálkodási és ehhez kapcsolódó ellenőrzési mechanizmusok kidolgozása, melyek megalapozott és kiszámítható tervezést tesznek lehetővé. Oktatás A Kar képzési céljait a többszintű képzésben fokozatosan éri el. A képzési programok minden szinten hagyományosan erős eleme a mérnöki munkához szükséges matematikai és természettudományos ismeretek alapos megismertetése; hasonlóan meghatározó rész az a laboratóriumi munka, ami általában a mérnöki munkakörök legfontosabb területeibe biztosít bevezetést. Ezek az alapok teszik végzett mérnökeinket hosszú távon és széles szakmai körben alkalmazhatóvá, innovatívvá. Erre az erős alapozásra épül a különféle alap- és mesterképzési szakokon belül a szakspecifikus tudás átadása, mely a végzés után azonnal alkalmazható ismeretekkel ruházza fel hallgatóinkat, hogy munkába állásuk után szinte azonnal bekapcsolódhassanak munkahelyük alkotó-termelő folyamataiba. A Gépészmérnöki Kar képzési programjai iránt nem csak a régióból, hanem az egész országból jelentkeznek hallgatók, vonzási potenciálja (népszerűsége) igen magas, ahogy azt a 2. ábra is szemlélteti (az ábrán BME-GM jelöli a Kart). 2. ábra. Műszaki karok területi vonzáskörzete (GVI, 2011 2 ) Kutatás fejlesztés innováció A Kar kutatási tevékenysége szorosan kapcsolódik a hazai és az európai ipar aktuális igényeihez. A Kar küldetése olyan alap- és alkalmazott kutatási területek gondozása, melyekben hazai és nemzetközi projekteken keresztül részt vállalva az ipar számára fontos távlatokat tud megnyitni. Ugyanilyen fontos a Kar számára a kutatásban, fejlesztésben, innovációban közvetlenül érdekelt vállalatokkal való középtávú kutatási együttműködés, e vállalatok bevonása a hosszabb távú alapkutatási projektekbe, az ilyen kutatások irányainak közös tervezése, illetve a legújabb nemzetközi tudomá- 2 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (2011): Diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemmel 2010;http://gvi.hu/data/papers/diploma_2010_kiadvany_110322_.pdf 8
nyos ismeretek és technológiai fejlesztési irányok ilyen módon való közvetítése az ipar felé. A Kar kiemelten fontos céljának tekinti, hogy az általa gondozott széles műszaki-tudományi palettán az ismeretek országos szintű központjaként folyamatosan rendelkezésre álljon az ipar számára szakmai ismereteivel és tudásával, segítse a mérnöki feladatok között ritkán jelentkező, speciális vagy a szokásosnál mélyebb szakismeretet igénylő gyakorlati problémák gyors és hatékony megoldását. E célok megvalósulását nagyban segíti, hogy a karon két akkreditált laboratórium is működik. Szervezetfejlesztés A Karon komoly szervezeti átalakításokat eredményezett a BME Szervezeti Felépítés és Működési Rend dokumentumában foglalt 10/5/1 szabály, amely a tanszékek oktató-kutató állományának öszszetételéről rendelkezett. Az intézkedés hatására a Karon a tanszékek száma 13-ról 10-re csökkent, ezáltal több téren csökkent az oktatási/kutatási párhuzamosság. Mára egy letisztult, hatékonyan működő szervezeti struktúrába rendeződve működnek a Kar tanszékei és más szervezeti egységei. Az elmúlt néhány évben bekövetkezett, a felsőoktatást hátrányosan érintő kormányzati döntés (pl. 2012-es zárolás, 2013-as forráscsökkentés, kötelező nyugdíjazás) Karunkat is negatívan érintette. Humánerőforrás-fejlesztés és minőségbiztosítás A Kar valamennyi oktatója munkaköri leírásban rögzített feladatok és kötelességek szerint végzi a munkáját. A Kar valamennyi oktatója kétévente egyszer teljesítményértékelő jelentést készít, és motivációs beszélgetésen vesz rész, ahol a tanszékvezetővel egyezteti a beszélgetés előtt két évvel vállalt oktatási és kutatási feladatok teljesítését, illetve következményeit, a tudományos minősítés megszerzésének tervezett idejét, valamint a következő évekre kitűzött feladatokat. A teljesítményértékelő és motivációs beszélgetések különösen fontos szerepet töltenek be a fiatal oktatók életpályájának tervezésében és az oktatói előléptetések követelményeinek teljesítésében. Az OHV alapján leggyengébb értékelést kapott oktatókkal a tanszékvezető, ill. a Dékán szóban egyeztet a javítás lehetőségeiről. A Kar vezetése támogatja az oktatók szakmai képzését, önképzését a PhD fokozat, a habilitáció vagy az MTA doktora cím elnyerése céljából. A Kar vezetése kiemelt feladatának tekinti, és humánpolitikájának középpontjába helyezi a jól dolgozó, kiváló eredményeket elérő munkatársak elismerését és elismertetését. A Gépészkari Hallgatói Képviselet az oktatás területén kiváló eredmények felmutató oktatókat évente a Gépészkar Kiváló Oktatója díjjal ismeri el, melyet öten vehetnek át a tanév végén. A Kar minden évben tesz személyi javaslatokat az Egyetem és a Magyar Állam által adható kitüntetésekre, elismerésekre. 1.2.3. AZ ELŐZŐ AKKREDITÁCIÓS JELENTÉS MEGÁLLAPÍTÁSAI VÁLASZINTÉZKEDÉSEK A 2009. évi intézményi akkreditáció során a kar egyértelmű A minősítést kapott. Az elmúlt években megtett lépések a megfogalmazott javaslatokhoz jól illeszkednek. Tételesen is nézve Működési és minőségfejlesztési javaslatok -at, valamint az egyes részterületekhez fűzött megjegyzéseket, a következő mérleg állapítható meg: 1. A szabadalmak számának növelésére nagyobb hangsúlyt kell fordítani. A Kutatóegyetemi címpályázat és a 2010. évben elnyerttámop-4.2.1/b-09/11/kmr-2010-0002 program keretében több új szabadalom került kidolgozásra (lásd 19. ábra). Ez a program, melynek keretében a Kar az egyik kiemelt kutatási terület a Fenntartható Energetika gesztora is volt és a fenntartási időszakban továbbra is az, humánerőforrás fejlesztési programok elindítását is lehetővé tette. 2. Fontos megemlíteni, ami gyakorlatilag minden karra jellemző, hogy az oktatásból adódó oktatói terhelések jelentősen meghaladják a nyugati egyetemeken tapasztaltakat. A kontaktórák előírása semmitmondóak anélkül, hogy mögöttük lévő hallgatói létszámokat is megjelölnék, ugyanis az esetenkénti óriási létszámok a magas óraszámok mellett, rengeteg házi feladat, zárthelyi, vizsga, labor gyakorlat, jegyzőkönyv stb. javítását követelik meg. Ha valóban versenyképesek akarunk maradni a nyugati, távol-keleti egyetemekkel, akkor ez a ter- 9
helés hosszabb távon módosításra szorul. A kutatóegyetemi státusz a kutatásra fejlesztésre a mainál lényegesen nagyobb időráfordítást követel meg. Az elmúlt években sajnálatos módon a helyzet nem javult, sőt kismértékben romlott. A kiegyensúlyozott gazdálkodás, melynek alapja a normatív (hallgatói létszám alapú) finanszírozás megkövetelte a hallgatói létszámok fokozatos emelését. Jelenleg a naptári évente felvett 1100-1200 hallgatóval a Kar elérte kapacitásának felső határát. A 2013. évben a Kar vezetése a minőségi kritériumok érvényesítésével kismértékben csökkentette a felvett hallgatói létszámot, azonban nagyobb arányú csökkentésre a jelen finanszírozási rendszer, valamint a Karon végzett hallgatók (mérnökök) iránti nemzetgazdasági igény mellett nem lát lehetőséget. Az oktatói terhelés csökkentésének másik módja a tanulmányi követelmények teljesítéséhez kapcsolódó feladatok racionalizálása. A Kar vezetése a munkatársakkal egyetemben rendszeresen áttekinti a tanulmányi követelményeket, az egy oktatóra jutó terhelést és elsősorban szervezési eszközökkel racionalizálni törekszik azt. Az oktatói terhelés csökkentésében komoly szerepet játszik a tehetséges és az oktatási feladatok iránt elhivatottságot érző mesterképzéses hallgatók nyugat európai, ill. amerikai mintára demonstrátorként történő foglalkoztatása. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a Gépészmérnöki Kar oktatási feladatainak egynegyedét más karok, így a Természettudományi Kar (matematika és fizika), Gazdaság és Társadalomtudományi Kar (gazdasági és humánismereti tárgyak), Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (kémia), Építészmérnöki Kar (ábrázoló geometria, rajz és formaismeret), Villamosmérnöki és Informatikai Kar (elektrotechnika, villamosságtan) végzik. 3. Az elégedettségi felmérésben ténylegesen résztvevők számát mindenképpen növelni kellene. A Kar vezetése nagy gondot fordított arra, hogy a munkatársak minél nagyobb hányada töltse ki az elégedettségi felmérést. E kampány eredményeképpen az előző hasonló felmérés 27%-os kitöltöttségéhez képest a mostani felmérésben a Kar teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott oktató-kutató munkatársainak 91,6%-a (142 a 155 főből), nem oktató-kutató munkatársainak pedig 60,9%-a (50 a 82 főből) nyilvánított véleményt. E vélemények nagyban hozzájárulnak a jövőbeli szervezetfejlesztési, minőségbiztosítási és információáramlási folyamatok és intézkedések megalapozásához. 4. A MAB ezúton jelzi a Főhatóság felé, hogy a kialakult pénzügyi támogatási gyakorlat a műszaki felsőoktatás versenyképességét igen erősen rontja, jelenlegi pozícióit megtartani képtelenné teszi az európai oktatási térségben és a világméretű versenyben. Merőben más követelményekre és támogatási rendszerre van szükség! Szükséges azt is hangsúlyozni, hogy a laboratórium igényes oktatás normatívája nem lehet azonos a kisebb laboratóriumi igényűekével, mivel az érvényes tantervi követelmények alapján az alapképzés beindulásával a labor igény jelentősen megnőtt. A MAB által jelzett probléma megoldásának tekintetében nem született érdemi előrelépés, ugyanakkor ez a kérdéskör kívül esik a Kar kompetenciáján. 5. A jelentős nemzetközi folyóiratbeli publikálások hiányának/meglétének elemzése tanszékenként mindenképpen szükséges. A Karon belüli költségvetési politika lényeges elemként kezeli a tudományos-alkotó tevékenységet. Ezen ösztönző elem hatására e téren a helyzet sokat javult (lásd 2.2.2.2. szakasz), a Kar vezetése hathatós intézkedéseket tett/tesz az eredményesség előmozdítása érdekében. A publikációs tevékenység értékelése az oktatói minősítés egyik fontos eleme, így a munkatársak motiváltsága is biztosított. Ezen túlmenően a Kar egyik tanszékének kiadásában jelenik meg havonta Magyarország egyik legnagyobb impakt faktorú nemzetközi folyóirata 3 (IF=2,294), továbbá a Kar gondozásában megjelenő Periodica Politechnica Mechanical Engineering 4 c. folyóirat nemzetközi tudományos közéletbe történő bevezetése is megtörtént. 3 Express PolymerLetters, http://www.expresspolymlett.com/ 4 http://www.pp.bme.hu/me 10
6. A hallgatói motiváltság emelése szükséges a véleményadók számának növelése érdekében. Ebben is előrelépett a Kar, az Oktatás Hallgatói Véleményezése kérdőívek kitöltöttsége egyetemi szinten karunk hallgatói között a legmagasabb arányú (~45..60%). Az alábbi táblázat karonként mutatja az OHV-ben részt vevő hallgatók arányát. Mint az az 1. táblázatban látható, az előző akkreditációs felülvizsgálat óta jelentősen megnőtt a részvételi hajlandóság. Kar 1. táblázat. OHV kérdőívet kitöltők aránya az összes hallgatóhoz képest, karonként % 2006/07/01 2006/07/02 2007/08/01 2007/08/02 2008/09/01 2008/09/02 2009/10/01 2009/10/02 2010/11/01 2010/11/02 2011/12/01 2011/12/02 2012/13/01 2012/13/02 ÉMK 11,3% 17,5% 20,6% 20,0% 41,0% 47,3% 52,5% 53,7% 40,7% 45,1% 48,9% 37,4% 46,4% 32,1% ÉPK 7,3% 9,1% 17,5% 12,1% 33,4% 43,5% 47,3% 56,0% 42,9% 48,3% 51,9% 47,8% 50,4% 42,3% GPK 12,1% 12,4% 22,1% 12,7% 48,0% 48,2% 53,0% 51,7% 37,4% 47,1% 58,4% 52,2% 55,0% 49,1% GTK 10,7% 10,6% 19,6% 10,8% 35,1% 41,6% 48,2% 42,5% 33,0% 39,3% 45,9% 37,6% 41,5% 28,6% KSK 6,6% 9,3% 21,3% 13,2% 37,2% 42,1% 48,3% 45,3% 33,1% 39,0% 40,4% 30,1% 37,3% 26,9% TTK 13,1% 13,3% 22,4% 14,3% 40,3% 44,5% 50,2% 46,9% 35,3% 41,2% 50,3% 40,4% 46,0% 37,3% VBK 8,8% 8,2% 22,5% 12,1% 48,3% 47,2% 51,3% 50,0% 35,2% 43,0% 53,4% 41,3% 51,7% 40,0% VIK 14,5% 14,0% 25,6% 14,3% 32,3% 39,5% 43,1% 42,9% 26,3% 32,2% 40,2% 33,3% 34,9% 28,2% Átlag 11,4% 12,2% 21,6% 13,2% 38,4% 43,4% 48,9% 46,5% 34,3% 40,6% 48,1% 39,4% 44,2% 33,7% 7. A TDK jelentőségének megvilágítására nagyobb hangsúlyt kell fektetni az alap és mesterképzésben. Ezen a téren jelentős javulás tapasztalható. A Karon benyújtott és előadott TDK dolgozatok száma 2009 óta nőtt és különösen szembetűnő az OTDK-n előadott dolgozatok, ill. az elért díjak számának növekedése (a legutóbbi, 2013-as OTDK-n: 14 első, 10 második és 12 harmadik díj, további részletek:2.2.2.3. szakasz). A TDK-n való részvétel elősegítése érdekében a Kar a mesterképzésbe és a doktori képzésbe történő felvételi eljárás többletponttal honorálja a TDK-n elért teljesítményt. Mindemellett az oktatói minősítésben is szerepet kap a TDK konzulensként végzett tevékenység értékelése. 8. A hallgató esetleges túlzott mértékű (nagy óraszámot megkövetelő) oktatási terhelésének kezelése szükséges, ebben az esetben a doktori iskola vezetőjének beavatkozására van szükség, ennek gondos elemzésére, szabályzat módosítására is szükség lehet. A doktori képzés eredményességének javítása érdekében a Kar vezetése intézkedéseket tett és tesz a doktori képzésben részt vevő hallgatók oktatási terhelésének csökkentésére. A doktoranduszok nem kötelező jelleggel heti 4 órában végeznek oktatási tevékenységet, az önköltséges hallgatók esetében amennyiben költségmérséklést kérnek ez 6 óra/hetet jelent. 9. A szakdolgozatok, diplomatervek kidolgozására szánt idő az újfajta képzések áttekintésénél, mindenképpen vizsgálandó terület. A szakdolgozatok megfelelő előkészítése, magas színvonalú elkészíthetőségének elősegítése érdekében egyes alapszakok tantervében előkészítő jellegű, Tervezési feladat című tárgyat építettünk be. A szakdolgozat készítést így megosztva a hallgatói terhelés mérsékelhető. A mesterképzések jelenleg zajló tantervi reformjának keretében a Diplomatervezés c. tárgy előkészítésére fordítható projektfeladatokkal, a két azonos kiméretű, jobb elosztást lehetővé tevő feladatra, ill. tantárgyra történő szétbontásával oldjuk meg a problémát. A 2014-ben esedékes BSc felülvizsgálat keretében elemezzük majd az alkalmazott megoldás hatékonyságát és amennyiben az intézkedés hatásosnak bizonyul, akkor az összes alapszakon érvényesíteni fogjuk. 10. A fiatalok megtartására reális életpályamodell felkínálása elengedhetetlen. Az oktatók leterhelése a bolognai átállás miatt jelentősen növekedett. A helyzet ezen a téren sajnálatos módon érdemben nem javult. Ennek oka elsősorban a BME-n és az iparban elérhető jövedelmek közti jelentős különbség. A felsőoktatásban általában a közszférában az elmúlt években bérfejlesztés egyáltalán nem történt. A versenyszféra által kínált a fiatal korosz- 11
tályra jellemző akár többszörös jövedelmek erős elszívó hatást jelentenek nemcsak a Karon, hanem az egész magyar felsőoktatásban is. A Kar a maga lehetőségeihez mérten mindent megtesz a kiszámítható életpályamodell felkínálása érdekében, de e célkitűzéseket a kormányzati döntések, jogszabályi változások bármikor felülírhatják. Ilyen nem kiszámítható és alulfinanszírozott környezetben a fiatalok megtartása egyre nehezebb feladattá válik. 11. Általában az oktatók oktatási terheltsége nagymértékű. A szakmai fejlődés biztosításához ennek csökkentése az oktatás átszervezésével mindenképpen szükséges. Lásd az 2. ponthoz írtakat. A képzések tanterveinek időszakos felülvizsgálata során nagy hangsúly helyeztünk és helyezünk a felesleges párhuzamosságok felszámolására, a tantárgyak számának és az ebből adódó oktatási/oktatói terhelés csökkentésére. Az oktatás hatékonysága és minőségének fenntartása ugyanakkor megköveteli, hogy az egy oktatóra gyakorlati, illetve laboratóriumi kurzusonként jutó hallgatói létszámot felülről korlátozzuk. 12. A tehetséggondozásra és ebből adódóan a TDK munkára az alapképzés és a mesterképzés másigényű oktatási-kutatási elkötelezettsége miatt más-más lehetőséget célszerű találni. Az elmúlt évek tapasztalatai, a TDK dolgozatok növekvő száma, emelkedő minősége, az OTDK-n nyújtott kiemelkedő teljesítmény azt igazolja, hogy azonos módon kezelhető mind az alap-, mind pedig a mesterképzésben a TDK tevékenység. A tehetséggondozás más aspektusaiban (kutatási projektbe, pályázatba történő bekapcsolódás, demonstrátori tevékenység stb.) pedig a hallgató személyére szabott együttműködési formákat célszerű kialakítani. A Kar és Tanszékei támogatják a tehetséges hallgatókból álló csapatokat, amelyek hazai és nemzetközi versenyeken is kimagasló eredményeket értek el az elmúlt években (Formula Student, Pneumobil). 13. A kari honlap számos információt tartalmaz, ugyanakkor modernizálása, tanszékenkénti egységesítése indokolt. Az előző akkreditáció óta a kari és tanszéki honlapok megújultak, a kor követelményeinek megfelelnek. A Kar és a tanszékek nagy gondot fordítanak a honlapokon található információk naprakészen tartásában. A kari honlap és a tanszéki honlapok nagy része figyelemmel a növekvő számú külföldi hallgatóra angol nyelven is elérhető. A tanszékek honlapjának egységesítését nem látjuk indokoltnak. 14. A rendszer tökélesítésre szorul, mivel a kiküldött anyagoknak csak mintegy harmada érkezik vissza. Lásd a 3. pontra adott választ. 15. Az oktatás olyan átszervezése javasolt, amivel a felesleges párhuzamok kiküszöbölhetők, ill. a tantárgyak számának csökkentését gondos analízissel célszerű megtervezni. A most befejeződő MSc felülvizsgálat során érvényesítettük ezt az elvárást és a 2014. évi BSc felülvizsgálatnál is így fogunk tenni. Lásd még a 11. pontra adott választ. 16. Javasolt, hogy szorgalmazzák a doktori képzésben a rokonterületi tanszékek vezetőinek találkozását, továbbá, hogy a doktoranduszok ezen tanszékeket összefogó, közös szemináriumon lépjenek fel. A Gépészet Konferencia, ill. a 2013-tól annak helyébe lépő PhD Workshop, a rendszeres (éves/féléves) beszámolók, valamint a nyitott laborok rendezvénysorozat mind e célokat és a doktori képzés eredményességének javítását szolgálják. 17. A Látogató Bizottság a látogatás során tapasztaltak alapján erősebb marketing kampányt javasol a mesterszakok tekintetében. A Kar erősítette marketing tevékenységét ennek eredményeképpen a Karon diplomát szerző BSc hallgatók több, mint80%-a tanul tovább a Kar valamely MSc képzésén. A kapacitások korlátossága miatt nagyobb arányt nem feltétlenül tartunk célszerűnek, figyelemmel a BSc képzést elvégzők minőségére is. 12
1.3. A Kar szervezete, irányítása és stratégiája A Kar szervezeti felépítése, vezetési rendszere illeszkedik az Egyetemen belül kialakított rendhez. Az Egyetem Szervezeti Felépítés és Működési Rend dokumentumában foglaltakat a Kar vezetése érvényre juttatja szervezetfejlesztési intézkedések végrehajtása során. 1.3.1. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS 1.3.1.1. A Kar döntéshozó szervei A Kar 2012-ben megújította Szervezeti és Működési Szabályzatát 5, melynek során a kari szervezeti struktúra is átalakult. Ennek megfelelően a Gépészmérnöki Kar oktatási, tudományos kutatási és innovációs (a továbbiakban: oktatási és kutatási) feladatokat végző tanszékekre, tudományos kutatási és innovációs feladatokat végző kooperációs kutatóközpontokra, oktatás és kutatás irányítását segítő, valamint a gazdálkodást koordináló Dékáni Hivatalra tagozódik. A Kar vezetése önkormányzati (testületi) és egyszemélyi részekből áll. A vezetés stratégiai szintje az oktatás és kutatás irányítását végző Kari Tanács. Operatív szintje az oktatási és tudományos kutatási feladatokat végző szervezeti egységek. A tanszékek között a munkamegosztás tárgyi elvű, tudományterületek szerinti. A Kar önkormányzati vezetését a Kari Tanács látja el, melynek elnöke a Dékán, aki egyben a Kar egyszemélyi felelős vezetője. A Dékánt feladatainak ellátásában dékánhelyettesek (oktatási, tudományos és nemzetközi, valamint gazdasági), továbbá a Dékáni Hivatal vezetője segíti. A dékánhelyettesek és a hivatalvezető feladat és hatáskörét az 1/2012. dékáni utasítás 6 határozza meg. A Kar dékánja munkájának segítésére tanácsadási és döntéselőkészítő feladattal Dékáni Tanácsot és Tanszékvezetői Értekezletet működtet. A Kari Tanács munkáját állandó és eseti bizottságok segítik. Az oktatási folyamatok minőségbiztosítását a Képzések Minőségbiztosításáról szóló egyetemi szintű szabályzat és a kari SzMSz előírásai alapján képzési szakbizottságok felügyelik. A Karon belüli információáramlás hatékonyabbá tétele, a munkatársak közötti véleménycsere elősegítése és a stratégiaalkotás előkészítése érdekében a 2012. évi SzMSz módosítással létrejött a Kari Fórum, mint véleménynyilvánító jogkörrel rendelkező testület. Az elmúlt egy évben három Kari Fórum került megrendezésre. A Kar szervezeti felépítését, egységeinek egymáshoz való viszonyát a 3. ábra szerinti organogram szemlélteti. A Kar önkormányzati vezető és döntéshozó testülete a Kari Tanács. A Kari Tanács összetételét és mandátumát a GPK SzMSz 7-10. szabályozza. A Kari Tanács közalkalmazotti státuszban levő tagjait 3 évre, hallgató és doktorandusz tagjait 1 évre választják. A Kari Tanács szavazati jogú tagjainak száma 28 fő. A Kari Tanácsnak tisztsége alapján tagja a dékán, aki egyben a Tanács elnöke, továbbá a tanszékek vezetői. A Kari Tanácsnak választás alapján tagja: 7 fő a kari oktatók/kutatók köréből; 1 fő a nem oktató-kutatók köréből; 1 fő a reprezentatív szakszervezet képviseletében; 7 fő a hallgatók és 1 fő a doktoranduszok képviseletében, akiket a HÖK, ill. a DÖK alapszabálya alapján választanak meg. A Kari Tanács munkájában tanácskozási joggal állandó és alkalmankénti meghívottak is részt vesznek. A Kari Tanács működésének elősegítésére állandó és eseti bizottságokat és ezeken belül albizottságokat hozhat létre (GPK SzMSz 11. ). A bizottságokat a Kari Tanács saját megbízatásának időtartamára alakítja meg. A bizottságok mindegyikében a vonatkozó jogszabályok és egyetemi előírások szerint biztosított a hallgatók képviselete. 5 A GPK SzMSz elérhető: http://gpk.bme.hu/images/gepeszkar/doku/szabalyzatok/gpk_szmsz_20121101.pdf 6 elérhető: http://gpk.bme.hu/images/gepeszkar/doku/szabalyzatok/dekani_utasitas_(1-2012)_a_dekanhelyettesek_es_a_hivatalvezeto_feladat_es_hataskorerol.pdf 13
Rektor SZENÁTUS EHBDT Dékán Kari Tanács Oktatási dékánhelyettes Gazdasági dékánhelyettes Tudományos és nemzetközi dékánhelyettes PÁGGTDI Doktori Iskola Tanácsa SZHBDT Tanszékek Oktatási Bizottság Gazdasági Bizottság Tudodmányos Bizottság Dékáni Hivatal Fegyelmi Bizottság Kutatóközpontok Kari Tanulmányi Bizottság Doktori Tanulmányi Bizottság Kari Kreditátviteli Bizottsság Tudományos Diákköri Bizottság Képzési Szakbizottságok Doktori Felvételi Testület Felvételi Bizottság és Testület 3. ábra. A Gépészmérnöki Kar szervezeti felépítése A Kar kulcsfontosságú képességei a kari stratégia megvalósításában elsősorban az akkreditált szakok, a szakok működtetését ellátó oktatók gyakorlata, előadóképessége és tudományos felkészültsége, a képzések mögött lévő tudományos műhelyek tevékenysége, eredményei, valamint az oktatástkutatást kiszolgáló infrastruktúra és a mindezek alapjául szolgáló kiegyensúlyozott és kiszámítható gazdálkodás. A kari stratégia megvalósításához szükséges döntéseket alapos előkészítés után a Kari Tanács hozza. A stratégia megvalósításában fontos szerepet kap az interaktív és rendszeres teljesítményértékelés, továbbá a stratégia megvalósulásának vizsgálata összekapcsolódik az oktatói és kutatói teljesítmény-értékeléssel. 1.3.1.2. A dékán tanácsadó testületei Dékáni Tanács: Tagjai a dékán, a dékánhelyettesek, a Dékáni Hivatal vezetője, valamint a Gépészkari Hallgatói Képviselet elnöke, eseti meghívottja a reprezentatív szakszervezet képviselője. A Dékáni Tanács heti rendszerességgel ülésezik, előkészíti a Kari Tanács és a dékán döntéseit, tanácsot ad a dékán stratégiai feladatainak végrehajtásához. A Dékáni Tanács keddenként tartott ülésein a dékán tájékoztatja a tagokat a hétfői rendszerességű Vezetői Értekezleten, ill. Rektori Tanácson elhangzottakról. Az ott elhangzottakat a Tanács tagjai megvitatják, és annak alapján alkotnak stratégiát, határozzák meg a rövid és középtávú feladatterveket. Tanszékvezetői Értekezlet: Tagjai a dékán, a dékánhelyettesek, a Dékáni Hivatal vezetője, valamint a Kar tanszékeinek vezetői, eseti meghívottjai a Gépészkari Hallgatói Képviselet elnöke, a reprezentatív szakszervezet képviselője, valamint a kutatóközpontok igazgatói. A Tanszékvezetői Értekezlet heti rendszerességgel ülésezik, feladata az operatív döntéselőkészítés, az információcsere és a dékán stratégiaalkotó tevékenységének segítése, továbbá a Kari Tanács üléseinek előkészítése, pályázatok véleményezése. A Tanszékvezetői Értekezlet tagjai megvitatják a Dékáni Tanács által javasolt stratégiát és intézkedéseket, meghallgatják a dékán tájékoztatóját a Vezetői Értekezleten, Rektori és Dékáni Tanácson elhangzottakról és a kidolgozzák a tanszékeket érintő stratégiát és intézkedési tervet. Kari Fórum: A Kari Fórum tagja minden, az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló, a Karon foglalkoztatott személy. A Kari Fórum bármely, a Kart érintő kérdésben véleményt nyilváníthat. A megrendezett Fórumokon a munkatársak sok hasznosítható javaslatot tettek. 14
1.3.1.3. A Kar szervezeti egységei A Gépészmérnöki Karon belül 1. Anyagtudomány és Technológia Tanszék (ATT) 2. Áramlástan Tanszék (ÁT) 3. Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék (EGR) 4. Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék (ÉPGET) 5. Gyártástudomány és -technológia Tanszék (GTT) 6. Gép- és Terméktervezés Tanszék (GT3) 7. Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék (HDR) 8. Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék (MOGI) 9. Műszaki Mechanikai Tanszék (MM) 10. Polimertechnika Tanszék (PT) 11. BME Biomechanikai Kooperációs Kutatóközpont (BKKK) 12. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) AUDI Hungaria Kooperációs Kutatóközpont (BME AUDI HUNGÁRIA K3) 13. Dékáni Hivatal működik. A tanszékek élén egyszemélyi vezetőként a tanszékvezető áll, akinek munkáját helyettes(ek) segíti(k). A tanszékek saját Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működnek, melyek a Kar honlapján 7 elérhetők. A kutatóközpontok élén, melyek szintén saját SzMSz szerint végzik tevékenységüket, az igazgató áll. A Karon két akkreditált laboratórium működik: 1. BME GPK Polimertechnika Tanszék vizsgálólaboratórium (NAT-1-1317/2012) 2. BME GPK Biomechanikai Kooperációs Kutatóközpont vizsgálólaboratórium (NAT-1-1614/2009). A Magyar Tudományos Akadémiával kötött együttműködési megállapodás alapján, a Karon két MTA kutatócsoport is működik: 1. MTA-BME Gépek és Járművek Dinamikája Kutatócsoport (Műszaki Mechanikai Tanszék), 2. MTA-BME Kompozittechnológiai Kutatócsoport (Polimertechnika Tanszék). 1.3.2. BELSŐ ÉS KÜLSŐ KAPCSOLATOK 1.3.2.1. Belső kapcsolatok A Kar vezetői (dékán, dékánhelyettesek, tanszékvezetők) fontos szerepet töltenek be intézményen belül, a Rektori Tanácsban, Vezetői Értekezletben, a Szenátusban és a különböző egyetemi bizottságokban. Az itt szerzett információkat a Kar különböző testületeinek ülésén megosztják a munkatársakkal, így minden dolgozó a tevékenységéhez szükséges információkhoz hozzájuthat. Szintén a jobb információáramlást szolgálja a 2012 szeptemberében útjára indított, havi rendszerességgel megjelenő Gépészkari Hírlevél. A Gépészmérnöki Kar szorosan együttműködik a BME más karaival az oktatási feladatok ellátásában az egyetem infrastrukturális lehetőségeinek és humánerőforrásainak hatékony kihasználása érdekében. A Kar által gondozott alap- és mesterképzésekben az oktatási feladatok jelentős részét más karok, jellemzően a Természettudományi, a Gazdaság- és Társadalomtudományi, a Villamosmérnöki és Informatikai, az Építészmérnöki, valamint Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar munkatársai látják. Az alapképzési programok tekintetében a beoktatás mértéke (a kreditek arányában) mintegy 22-37%, a mesterképzési szakok tekintetében pedig 7-27%. Természetesen a Gépészmérnöki Kar is 7 tanszéki SzMSz-ek: http://gpk.bme.hu/index.php/szabalyzatok 15
végez átoktatást más (alapvetően a Gazdaság- és Társadalomtudományi, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki, valamint a Villamosmérnöki és Informatikai) karra, azonban ez az adott szakon belül néhány (1-5) tárgyra, a kreditek legfeljebb 4%-ára szorítkozik. Összességében tehát a Kar kihasználja a többkarú egyetemi szervezet nyújtotta lehetőségeket, ennek megfelelően pl. nem tart fenn matematika, fizika, kémia, gazdálkodástudományok, elektrotechnika stb. területekkel foglalkozó tanszékeket. 1.3.2.2. Külső kapcsolatok A Kar hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere hozzájárul a magas színvonalú kutatási és oktatási tevékenységhez. A kar nemzetközi kapcsolatai többrétűek. Folyamatosan bővül az ERASMUS programban részt vevő hallgatók száma, így a mobilitási programok révén valamennyi szakunkról lehetőség nyílik egy-egy félévet külföldi intézményekben töltenie a motivált hallgatóknak. Fontos az oktatói mobilitás is, amely elsősorban rövidebb idejű külföldi tartózkodásokat jelent és rövidebb kurzusok tartására ad lehetőséget. A Gépészmérnöki Kar 2013 szeptemberében oktatási együttműködési megállapodást kötött az Alabamai (USA) Egyetemmel amerikai hallgatók study-abroad rendszerű képzéséről. 1.3.2.3. A GHK részvétele a Kar vezetésében A BME HÖK Alapszabálya alapján és a Gépészkari HÖK SZMSZ értelmében a kari hallgatói önkormányzat képviseleti szerve a Gépészkari Hallgatói Képviselet (GHK). A GHK tagjai közül képviselőket delegál a Kari Tanácsba és a kari bizottságokba, elnöke a Dékáni Tanács tagja. A GHK legfontosabb feladata a hallgatói érdekképviselet és a hallgatók tanulmányainak, egyetemi életének segítése. Ennek értelmében aktívan részt vállal a Kari Tanulmányi Bizottság és Oktatási Bizottság munkájában is. Az elmúlt időszak egyik legfontosabb projektje a kari MSc képzések felülvizsgálata volt, amely lebonyolításában a GHK is szerepet vállalt a hallgatói vélemények összegyűjtésében és feldolgozásában, valamint a képzések átalakításához javaslatokat tett, a szakbizottságok munkájából is kivette a részét. A hallgatók egyenletesebb terhelése érdekében elkészíti a kari ZH és vizsgarendet. A Kar stratégiájában is kiemelt szerepet játszó TDK tevékenységet a GHK is támogatja, a díjazáshoz forrást biztosít, valamint részt vesz a népszerűsítésében és a Kari TDK Bizottság munkájában. 1.3.2.4. Hallgatói élet a Karon A GHK szervezésében és támogatásával számos hallgatói öntevékeny csoport működik a karon, amelyekben a hallgatók tanórán túli foglalkozások, előadások keretében mélyíthetik el szakmai ismereteiket, kikapcsolódási lehetőségeket nyújtanak, illetve különböző szolgáltatásokat biztosítanak a hallgatók számára (mint például a kari újság, a KáTé 8 kiadása, rendezvények szervezése, internetszolgáltatás, sportszer kölcsönző stb.) 2012-ben megalakult a Gépész Szakkollégium, amely a szakmai öntevékeny csoportok munkáját koordinálja és összefogja a szakmai tevékenységet végző hallgatókat a karon. Ennek eredményeképp számos szakkollégiumi tag TDK munkájához, valamint különböző versenyeken elért eredményekhez járult hozzá a szervezet. Mindezek mellett fontos szerepet kapnak a különböző, hagyományos kari rendezvények megszervezése, mint a Gólyatábor, Gólyabál, Kari Napok és a Gyűrűavatóés Végzős Bál. 1.3.2.5. A GHK további tevékenységei A GHK a szabályzatokban rögzített módon kezeli az ösztöndíjakra fordítandó hallgatói normatívát, végzi a tanulmányi ösztöndíj, valamint a különböző tevékenységek jutalmazására és ösztönzésére a 8 A KáTé elérhető: http://www.kate.hu/, valamint http://gpk.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=335&itemid=103 16
Kari BME, Szakmai és Közösségi ösztöndíjak kiosztását. Emellett a kollégiumi férőhelyek kezelésén túl a kollégisták érdekképviseletét is ellátja a részben külsős üzemeltetésű kollégiumokban. A GHK részt vesz a Nyílt Nap, valamint az Educatio kiállítás megszervezésében és lebonyolításában. A frissen felvett hallgatók számára külön tájékoztató weboldalt 9 üzemeltet. Saját működésének felülvizsgálatára 2013-ban egy átfogó felmérés keretében véleményezték a hallgatók a működését, a beérkezett vélemények és javaslatok mindenki számára nyilvánosan elérhetők. A kiértékelés alapján az SzMSz módosítására is sor került. 1.4. C-SWOT analízis Szervezeti irányítás és gazdálkodás Korlátok Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek az egyetem szervezeti átalakítása hatással van a kar működésére is az állami költségvetési támogatás mértéke és annak karok közötti elosztási algoritmusa meghatározó a kar gazdálkodásában a gazdasági folyamatok kedvezőtlen hatással vannak a Kar vállalkozási és bevételszerző tevékenységére az innovációs és a szakképzési hozzájárulás megszűnése jelentős bevételkiesést okozott jól felépített kari irányítási rendszer és információáramlás a költségvetésben meghatározó hányadot képvisel a Kar saját bevétele stabilizálódott belső szerkezeti struktúra határozott, stratégia és minőségcentrikus vezetés az egyes szervezeti egységek eltérő belső vezetési stílusa közötti különbségek a bevételszerző tevékenységek eredményessége közötti, esetenként jelentős különbségek az egyes tanszékek között jelentős infrastrukturális különbségek vannak a Kar megújult irányítási rendszere segíti és erősíti a stabilitást, a kiszámíthatóságot és a hosszabbtávú tervezést fiatal oktatókkutatók bevonása a kar szervezésivezetési feladatainak ellátásába a felsőoktatás további költségvetési elvonásai az oktatás színvonalának csökkenését eredményezik az oktatók további terhelésének növekedése az oktatás minőségét veszélyezteti Nemzetköziesedés anyagi erőforrások (ösztöndíjpályázatok) korlátozottsága jól felkészült, idegen nyelveket beszélő oktatatók eredményes nemzetközi kutatási együttműködések gyenge (de javuló) a hallgatói mobilitás magyar és külföldi hallgatók tekintetében is az idegen nyelvű képzés kiszélesítése (jó marketing) a külföldi diplomatervezési stb. lehetőségek jobb kihasználása külföldi kutatóhelyek elszívó hatása 9 GHK Gólya oldal: https://ghk.ktk.bme.hu/golya/ 17
Oktatás Kutatás kedvezőtlen demográfiai hatások a hallgatók középiskolából hozott természettudományos ismereteinek színvonala csökken nehezen megszerezhető hazai és nemzetközi kutatási források az érvényben lévő finanszírozási szabályok gyenge folyóirat-ellátottság a gépészmérnökképzés presztízsében országosan legjobb helyen szerepel a Kar hagyományokra épülő, korszerű oktatás az elméleti képzés elismerten jó színvonala jó felkészültségű kutatóhelyek aktív publikációs tevékenység jól működő doktori iskola aktív szakmai közéleti tevékenység az oktatás jelenlegi finanszírozása nem a minőségi oktatásra ösztönöz a nagy létszámú alapképzésnél nehéz megvalósítani a gyenge előképzettségű hallgatók felzárkóztatását és ugyanakkor kiemelt figyelmet fordítani a jó képességű hallgatókra az egyes tanszékek között igen jelentős oktatási terhelésbeli különbségek vannak a pályázati forrásokhoz való nehézkes hozzáférés az elszámolás bürokratizmusa nagyobb projektek szervezési nehézségei a gépészmérnöki szak országos elismertségének megőrzése nemzetközi elismertség javítása a mesterképzési szakokra jelentkezők létszámának stabilizálása az ipari együttműködések oktatást segítő lehetőségeinek erősítése több kar és tanszék bevonásával a nagy projektek hatékonyságának javítása az oktatók oktatási terhelésének növelése az oktatás minőségének romlásához vezethet az oktatókra háruló adminisztrációs terhek növelése az oktatási anyag korszerűsítésére fordított időt csökkenti a pénzügyi források szűkülése az oktatói pálya megtartó erejét csökkenti a pályázatokkal kapcsolatos bürokrácia, a kifizetések bonyolultsága csökkenti a pályázati aktivitást Humán erőforrás a szakmailag jól képzett és oktatásra is alkalmas személyek a fizetési viszonyok miatt nehezen alkalmazhatók fő- vagy részfoglalkoztatású oktatóként erős ipari elszívó hatás nagyszámú minősített oktató-kutató a doktori iskola legkiválóbb PhD ösztöndíjasai képezhetik a Kar oktatóinak utánpótlását a Kar oktatóinak átlagéletkora meglehetősen magas az utánpótlás meglehetősen hosszú betanulási idő alatt biztosítható nehéz ipari gyakorlattal rendelkező alkalmas fiatalokat az oktatói pályára vezetni, melynek legfőbb akadálya az anyagi megbecsülés hiánya kiváló fiatalok alkalmazása saját bevételből a nemzetközi kapcsolatok erősítése a fiatal oktatók szakmai fejlődése érdekében hazai és nemzetközi elszívó hatás a nagy adminisztratív terhek elkedvetlenítik a fiatal oktatókat, mivel nem jut kellő idő a szakmai fejlődésre 18
Infrastruktúra az egyes épületek kifogásolható állapota és ezek felújításának nehézségei a közbeszerzésből adódó adminisztratív és pénzügyi nehézségek a BME központi régiós elhelyezkedése miatt számos pályázati lehetőségtől elesik jó színvonalú oktatási-kutatási bázis egyes épületek és laboratóriumok korszerűsítése megtörtént D-épület korszerűsítése lehetővé tette több tanszék jó körülmények közötti elhelyezését az egyetem épület- koncepciójának bizonytalanságai kihatással vannak a kar épületkorszerűsítési elképzeléseire a saját bevételek növelése lehetővé teszi a tanszéki infrastruktúra fejlesztését a költségvetési támogatásból a bérek és járulékok szűkösen fedezhetők, ezért az infrastruktúra fejlesztése csak saját bevételekből fedezhető a saját bevételek fejlesztésre, működtetésre történő fordítása csökkenti a személyi kifizetéseket, ami a fiatal oktatók további elvándorlását eredményezi, melynek hatása beláthatatlan 1.5. Az akkreditációs követelményeknek való megfelelés A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. 13.a) pontja meghatározza az egyetemi kar fogalmát és a minősítés számszerű követelményeit. Ennek a megfelelően a Gépészmérnöki Kar a következő mutatószámokkal jellemezhető. a) egyetemi kar az a szervezeti egység, amelyen aa) a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók létszáma eléri a 40 főt A Karon jelenleg 121 fő a teljes munkaidőben, oktatói munkakörben foglalkoztatott, alkalmazottak létszáma, így e feltételnek a Kar megfelel. ab) a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók legalább fele rendelkezik tudományos fokozattal; a tudományos fokozattal rendelkező oktatók rendszeres kutató tevékenységet folytatnak A Karon teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók száma: 141 fő, ebből tudományos fokozattal rendelkezik: 91 fő. A tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók aránya 64,53%, ami magasabb a törvényben előírt 50%-os értéknél. Az oktatók és kutatók évről évre növekvő publikációs tevékenységét a 2.2.2.2. szakasz ismerteti. Mindezek alapján a Kar ezen feltételnek is megfelel. ac) az egy teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatók száma nem haladja meg a 35 főt A teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatók száma: 3932 fő, míg teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma: 91 fő. Ezek alapján az egy teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatók száma 43,21 fő. Ez az érték magasabb a törvényben előírt 35 fős felső határértéknél. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ez az előírás egy olyan többkarú, a karok között jelentős átoktatással bíró egyetem esetén, mint a BME nem kezelhető egyszerűen két létszám hányadosaként. A Gépészmérnöki Kar a többi karhoz hasonlóan egyes, a Karhoz tartozó képzési programokban szereplő tár- 19
gyak oktatását más karoktól rendeli meg. A természettudományos alaptárgyakat (matematika és fizika) a Természettudományi Kartól, a gazdasági és humánismereti tárgyakat a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kartól, az elektrotechnikai és villamosságtani ismereteket a Villamosmérnöki és Informatikai Kartól, a kémiát a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kartól, a rajz és formaismeret, ábrázoló geometriát az Építészmérnöki Kartól. Teljesen ésszerűtlen és gazdálkodás szempontjából irracionális vállalkozás lenne, ha a Kar ezen ismeretek oktatására saját szervezetén belül tanszékeket hozna létre és oktatókat alkalmazna, még akkor is, ha ezzel számszerűen teljesíteni tudná a törvényben előírt feltételt. Amennyiben megvizsgáljuk, hogy egyes képzésekben a kreditek arányában milyen mértékű más karok beoktatása aránya, akkor a következő számokat kapjuk: gépészmérnöki alapszak: 50 kredit a 210-ből, azaz 23,8%, energetikai mérnöki alapszak: 78 kredit a 210-ből, azaz 37,1%, mechatronikai mérnöki alapszak: 47 kredit a 210-ből, azaz 22,4%, ipari terméktervező mérnöki alapszak: 71 kredit a 210-ből, azaz 33,8%, gépészmérnöki mesterszak: 14 kredit a 120-ból, azaz 11,6%, energetikai mérnöki mesterszak: 28 kredit a 120-ból, azaz 23,3%, mechatronikai mérnöki mesterszak: 32 kredit a 120-ból, azaz 26,6%, ipari terméktervező mérnöki mesterszak: 29 kredit a 120-ból, azaz 24,2%, épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnöki mesterszak: 8 kredit a 120-ból, azaz 6,6%, gépészeti modellezés mesterszak: 10 kredit a 120-ból, azaz 8,3%. Kari átlagban (létszámarányosan) a beoktatás mértéke 25%. Ezt figyelembe véve korrigálhatjuk a hallgatói létszámot 3932-ről, annak 75%-ára, azaz 2949 főre, mivel a többi a beoktató karokhoz tartozik. Ezt viszonyítva a 91 fős tudományos fokozattal rendelkező oktatói létszámhoz, a törvényben előírt arányszám 32,41 főre adódik, ami már az előírt felső határérték alatt van. Természetesen a Gépészmérnöki Kar oktatói is végeznek beoktatást más karok képzési programjaiba, így Villamosmérnöki és Informatikai Karon o Anyagtudomány c. 4 kr értékű Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karon o Áramlástan alapjai c. 3kr értékű o Levegő- és talajvédelem c. 5kr értékű o Levegőtisztaság-védelem c. 3kr értékű o Mérnöki alapok I. c. 3kr értékű o Vegyipari géptan c. 5 3 kr értékű Gazdaság és Társadalomtudományi Karon o Gépészeti rendszerek c. 5kr értékű o Anyagismeret (Müsz Menedzs) c. 3kr értékű o Energetika c. 5kr értékű tárgyakban. Ezen képzések (tárgyak) kreditarányos egyenértékű hallgatói létszámával megemelve a Gépészmérnöki Karra jutó hallgatók számát az 3049 főre adódik, így az egy kari oktatóra jutó hallgatói létszám 33,51 fő, ami még így is alacsonyabb a törvényben előírt értéknél. Amennyiben azt is figyelembe vesszük, hogy az MTA kutatócsoportokban 6 fő tudományos fokozattal rendelkező munkatársa oktatói feladatokat is ellát, az egy főre eső hallgatói létszám 31,43 fő. 20