Mesterszintű operációkutatási szakemberképzés a BME-n

Átírás

1 Mesterszintű operációkutatási szakemberképzés a BME-n A BME-n 2013 őszén induló szakirányú továbbképzési program Magyarország egyetlen operációkutatási posztgraduális képzése. A programot a BME TTK Operációkutatási Csoportja szervezi. A program 4 szemeszteres, ez magában foglalja a diploma megszerzéséhez szükséges szakdolgozat elkészítését is. A képzés szervezési formája részidős képzés, levelező munkarendben. A hallgatók a képzés során a mintatantervben meghatározott előadásokon, gyakorlatokon vesznek, részt valamint témalabori munkát folytatnak. A képzés erőteljesen alkalmazás-orientált: nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az elméleti tudás megszerzése mellett a hallgatók megtanuljanak valós optimalizációs helyzetekben modelleket készíteni, az adott modellre algoritmusokat fejleszteni, valamint az algoritmus számítógépes implementációjára is képesek legyenek. Ennek érdekében a második félévtől kezdve minden félévben a hallgatók önálló munkát nyújtanak be valamely a saját szakterületükön felmerülő problémával kapcsolatban. Kiknek ajánljuk? A képzést olyan területeken dolgozó szakembereknek ajánljuk, akik munkájuk során gyakran találkoznak optimalizációs helyzetekkel (pl. közgazdaságtan, mérnöki tudományok), és szeretnének elsajátítani olyan módszereket, amelyek segítenek a munkájuk során fellépő problémák minél hatékonyabb megoldásában. A képzés előfeltétele egy mesterszakos (vagy annak megfelelő) diploma, melynek megszerzése során a jelentkező legalább három félévben és összesen legalább heti 10 kreditben (legalább 10 órában) tanult matematikai tárgyú tantárgyakat és legalább egy félévben, legalább 4 kreditben (legalább 4 órában) tanult számítástudományi vagy informatika tárgyakat. A három félév matematika tárgyai kötelezően tartalmazzák az egy és többváltozós analízis és a lineáris algebra legfontosabb elemeit. A harmadik matematika tárgyként elfogadható a valószínűség számítás és a matematikai statisztika; vagy az operációkutatás vagy a differenciálegyenletek kurzus. Amennyiben a jelentkező még nem kreditrendszerben végezte a tanulmányait, akkor a szakot felügyelő Szakbizottság állapítja meg a szükséges előfeltétel meglétét vagy hiányát. Oklevél A Budapesti Műszaki Egyetem Természettudományi Kara oklevelet bocsát ki azon hallgatók számára, akik szakdolgozatot írnak és védenek. Az oklevél feltétele (amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik) egy középfokú C típusú nyelvvizsga. A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: mesterszintű operációkutatási szakember.

2 Oktatók, témavezetés A képzés során a hallgatóknak heti rendszerességgel konzultációs időpontokat tartunk mind az elméleti tárgyakkal mind a gyakorlati problémák modellezésével és megoldásával kapcsolatban. A szak oktatói között szerepelnek: Illés Tibor (szakvezető, tanszékvezető egyetemi docens) az ELTE-n szerezte meg matematikus diplomáját 1987-ben, egyetemi doktori címét 1989-ben, majd Phd fokozatát 1996-ban. Pályakezdőként az MTA-SZTAKI kutatójaként helyezkedett el, majd 1990-ben az ELTE-re került, ahol 2010-ig teljes állást, azóta félállást tölt be óta a BME docense, 2011 óta a Differenciálegyenletek Tanszék vezetője. Számos ösztöndíjat nyert el, melyeknek köszönhetően rövidebb-hosszabb időtartamokat tölthetett el a kanadai McMaster Egyetemen, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen, a Delfti Műszaki Egyetemen és a Julius Maximilians Egyetemen, Würzburgban. Oktatott a ciprusi Eastern Mediterran University-n és a Strathclyde University-n, Glasgowban. Legfontosabb kutatási területei a lineáris és nemlineáris programozás elmélete, algoritmusai és alkalmazásai. Foglalkozik az egészértékű programozási feladatok gazdasági valamint ipari alkalmazásaival is. Operációkutatási projekteket valósított meg többek között a festékipar, az atomreaktorok, a szennyvíztisztítók, a multi-robot rendszerek valamint személyzet-hozzárendelési feladatok területén. Szakértőként dolgozott a MÁV-nak és a MOL-nak is. Szántai Tamás (egyetemi tanár) 1969-ben az ELTE matematikus szakán szerezte diplomáját ben szerzett egyetemi doktori címet, 1985-ben nyerte el a kandidátusi fokozatot, mely alapján 1995-ben PhD fokozatot kapott, majd 2005-ben szerezte meg az MTA-doktori címét. Pályája elején a BME Villamosmérnöki illetve Gépészmérnöki Karán helyezkedett el, valamint dolgozott az MTA SZTAKI kutatójaként is. Később nyolc évig az ELTE Operációkutatási Tanszékén dolgozott, ahol négy éven keresztül a tanszék vezetője is volt óta újra a BME munkatársa: először a Gépészmérnöki Kar Matematika Tanszékének tanszékvezetőjeként dolgozott, majd 1996-ban, amikor megalakult a BME Természettudományi Kara és azon belül a Matematika Intézet, a Differenciálegyenletek Tanszéken folytatta munkásságát, egyetemi docensként. A BME TTK Differenciálegyenletek Tanszékének a vezetője volt 1998 és 2011 között. Szántai Tamás 2005 óta egyetemi tanár. Pályafutása elején valószínűség számítással és matematikai statisztikával foglalkozott, később áttért a sztochasztikus programozás kérdéseinek vizsgálatára: érdeklik a sztochasztikus programozás modelljei, megoldási módszerei és azok számítógépes implementációi. Pályája során operációkutatási projektekben vett részt, melyekben hidrológiai alkalmazásokkal, úthálózatok karbantartásával valamint hálózati rendszerek megbízhatóságával foglalkozott.

3 Gazdag-Tóth Boglárka (egyetemi docens) 2000-ben szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetem programtervező matematikus szakán és 2003 között ugyancsak a Szegedi Tudományegyetemen végezte Phd tanulmányait, ez alatt több néhány hónapos látogatást tett külföldi egyetemeken: a német Ilmenaui Műszaki Egyetemen, a spanyol Almeríai Egyetemen valamint a Bécsi Egyetemen volt vendégkutató ban elnyert egy négyéves doktori ösztöndíjat a spanyol Murciai Egyetemre. Phd fokozatát 2007-ben szerezte meg és 2007 között tudományos segédmunkatársként dolgozott az MTA és a Szegedi Tudományegyetemen Mesterséges Intelligencia Kutatócsoportjában óta a BME Differenciálegyenletek Tanszék munkatársa. Gazdag-Tóth Boglárka kutatásai során globális optimalizálással, intervallum aritmetikával, megbízható módszerekkel és vállalat-elhelyezési kérdésekkel foglalkozik. Hujter Mihály (egyetemi docens) 1981-ben szerzett matematikus diplomát az ELTE-n. PhD tanulmányokat 1983 és 1986 között az amerikai Rutgers Egyetemen folytatott, majd ban egyetemi doktori címet, 1993-ban kandidátusi és egyben PhD fokozatot szerzett. A Rutgers Egyetemen folytatott tanulmányok után az MTA SZTAKI-ban helyezkedett el, majd 1991 és 2002 között a Miskolci Egyetem munkatársaként dolgozott. Ez idő alatt egy tanévet a Grazi Műszaki Egyetemen töltött vendégkutatóként. Kutatási témái az operációkutatás, a geometria valamint a gráfelmélet tárgyköréből kerülnek ki. Eisenberg-Nagy Marianna (egyetemi adjunktus) 2004-ben szerezte diplomáját az ELTE alkalmazott matematikus szakán, majd ugyancsak az ELTE-n szerzett PhD fokozatot ben től 2011-ig posztdoktori ösztöndíjasként a holland Tilburg University-n dolgozott, majd egy évet töltött el a CWI Amsterdam Hálózatok és Operációkutatás kutatató csoportjában től a BME oktatója. Kutatási területe főként a lineáris komplementaritási feladatok és a szemidefinit optimalizálás. Orlovits Zsanett (egyetemi adjunktus) mind alkalmazott matematikus diplomáját, mind PhD fokozatát az ELTE-n szerezte 2003-ban illetve 2012-ben. Diplomája megszerzése után az MTA-SZTAKI Sztochasztikus Rendszerek kutatócsoportjában helyezkedett el fiatal kutatóként óta pedig a BME Differenciálegyenletek Tanszéken dolgozik. Kutatásait a sztochasztikus volatilitási folyamatok, a sztochasztikus rendszerek valamint az idősor analízis tárgykörében végzi tekintettel a pénzügyi alkalmazások lehetőségeire is. A Morgan Stanley 2010 University Research and Developement Research program keretében opcióárazási és árfolyam dinamikai feladatokat oldott meg.

4 Tantárgyak Időbeosztás 1. félév: Operációkutatás matematikai alapjai (3+1+0), Operációkutatás (0+2+0), Valószínűség számítás és statisztika (2+2+0), Lineáris programozás (3+1+0) 2. félév: Nemlineáris programozás (3+1+0), Kombinatorikus optimalizálás (3+1+0), Programozási ismeretek (0+3+0), Témalabor 1. (0+0+4) 3. félév: Operációkutatási programrendszerek (0+2+0), Irányítási rendszerek (2+0+0), Ökonometria (0+2+0), Játékelmélet (0+2+0), Témalabor 2. (0+0+4) 4. félév: Globális optimalizálás (3+1+0), Sztochasztikus optimalizálás (3+1+0). A képzés félévente 14 héten keresztül, heti két munkanapon (délután), napi 4-4 órában folyik illetve bizonyos alapozó tantárgyakat blokkosítva hétvégén tartunk meg. Tandíj A képzés költségtérítéses, ennek összege Ft/félév, amely magában foglalja az oktatást, az egyéni konzultációkat, a szakdolgozati témavezetést valamint annak elbírálását. Jelentkezés A BME TTK mesterszintű operációkutatási szakember képzésére a pályázati anyag postai úton történő beküldésével illetve a szak honlapján, elektronikus úton történő benyújtásával lehet. A mesterszintű operációkutatási szakember képzésére felvehetők maximális száma 20 fő. A jelentkezés határideje: június 30. A képzést szervező Kar fenntartja a jogot, hogy amennyiben a felvenni kívánt létszámot meghaladó számú jelentkező van, akkor egy szakmai elbeszélgetésen alakítsa ki a felvételi rangsort. A szakmai elbeszélgetésről a jelentkezők értesítést kapnak. A szakra történő jelentkezéskor csatolni kell a következő dokumentumokat: Szakmai önéletrajz (publikációs jegyzékkel, ha a jelentkezőnek vannak tudományos közleményei). Hagyományos képzés esetén: egyetemi oklevél, valamint a leckekönyv másolata (amennyiben nem BME-s végzettségű a jelentkező). Kétszintű képzés esetén: BSc és MSc oklevél, valamint index másolat(ok) (amennyiben valamelyik oklevelet nem a BME-n szerezte a jelentkező). Záróvizsgával még nem rendelkező, utolsó éves hallgató feltételes felvételt nyerhet a záróvizsgát igazoló okmány bemutatásáig (ennek határideje július 30.). Nyelvtudást igazoló bizonyítvány, amennyiben a jelentkező rendelkezik középfokú nyelvvizsgával. A diplomamunka érdemi részének 2-3 oldalas összefoglalója, ami elsősorban a jelentkező saját hozzájárulását ismerteti. Felvételi eljárási díj (8000 Ft) befizetésének az igazolása*

5 A jelentkezéseket a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Természettudományi Kar Dékánjához címezve kell benyújtani. (Postai cím: BME TTK, 1111 Budapest, Műegyetem rakpart 3. K. épület I. emelet 18.) Érdeklődni lehet a telefonszámon (Vida Mária) valamint a vidamari@ttdh.bme.hu címen. *az eljárási díj befizethető átutalással a számlaszámra a következő közleménnyel: mesterszintű operációkutatási szakemberképzés és a képzésre jelentkező neve; vagy csekken, ami a TTK Dékáni Hivatalában szerezhető be. Elérhetőségek A BME TTK mesterszintű operációkutatási szakember képzés iránt érdeklődők kérdéseikkel a képzés vezetésében résztvevő szakembereket a moszk@math.bme.hu címen kereshetik meg. A BME TTK mesterszintű operációkutatási szakember képzéssel kapcsolatos információk megtalálhatók a honlapon. Nyílt nap A BME TTK Optimalizálási Kutatócsoportja kutatási szemináriumait minden oktatási héten csütörtökönként 14:00-16:00 között tartja a BME H. épület III. emelet 306-os teremben. Ezeken a szemináriumokon a Kutatócsoport tagjainak a többsége rendszeresen részt vesz. A szeminárium előtt vagy utána találkozni lehet az Optimalizálási Kutatócsoport tagjaival. A szemináriumon elhangzott illetve tervezett előadásokról a következő honlapon lehet tájékozódni: