A tantárgy kódja: 4KO03NAK02B A tantárgy megnevezése (magyarul): A tantárgy neve (angolul): Public Economics and Finance A tanóra száma (Előadás + szeminárium + gyakorlat + egyéb): 2+2+0+0 Kreditérték: 6 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága: őszi félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: Mikroökonómia I. és II. A tantárgy típusa: kötelező (GPM), kötelezően választható (AK) Tantárgyfelelős tanszék: Közgazdálkodás és Közpolitika Tanszék A tantárgyfelelős neve: Mike Károly A tantárgy szakmai tartalma: Mi a kormányzat, az állam szerepe a gazdaságban? Mit kellene tennie? Kell-e bármit tennie? Ha igen, miért nem azt teszi, amit tennie kellene? Miből és hogyan finanszírozza a tevékenységét? A tantárgy azokkal az alapvető közgazdasági fogalmakkal és összefüggésekkel ismerteti meg a hallgatókat, amelyek segítenek értelmes válaszokat adni ezekre a kérdésekre. Előfeltétele a mikroökonómia alapszintű ismerete. A tárgy során a kormányzati politika-alkotás két célját vizsgáljuk: a hatékonyságot (összhangban a közgazdaságtan klasszikus értelmezésével) és az igazságosságot (a főbb elméletek szerint). A kormányzati működés pozitív elemzésének, a közösségi döntések elméletnek alapjait is tárgyaljuk: megvizsgáljuk, valójában mikor, mit és miért tesznek a kormányzati döntéshozók, miért nem feltétlenül követik a hatékonyság és az igazságosság által megkövetelt utat. Évközi tanulmányi követelmények: Házi feladatok, szemináriumi aktivitás. Vizsgakövetelmény: írásbeli vizsga Az értékelés módszere: Házi feladatok (60%) és év végi zárthelyi dolgozat (40%) Házi feladatok: A félév során négy házi feladat. Minden házi feladat egy-egy közpolitikai döntést vagy esetet tartalmaz, amelyet egy rövid esszé formájában kell értékelni, a tananyag segítségével, annak fényében. Ezek terjedelme szigorúan maximum 2.000 karakter (szóközzel). Az egyes dolgozatok 0-15 pontig terjedő skálán értékelődnek. Az értékelése alapja, hogy a hallgató hány releváns tanult fogalmat és összefüggést alkalmaz az adott eset értékelése során. Zárthelyi dolgozat: A félév végén megírandó, elsősorban az elméleti tudást mérő dolgozat. Amennyiben a dolgozatot nem sikerül legalább 40%-ra megírni, akkor a házi feladaton elért pontszámtól függetlenül az eredmény elégtelen. (Természetesen ez esetben a zárthelyit, az UV-szabályoknak megfelelően újra lehet írni.) 80% és afölötti eredménynél egy (esetleg) korábban el nem fogadott házi feladatot elfogadottá javítunk. A zárthelyi legalább 40%-os megírása esetén a házi feladatokból és a zárthelyin elért pontszám összeadódik, 40-60%-os súlyozással (60% a házi feladatok súlya). Ennek alapján az érdemjegyek: 0-39%: elégtelen; 40-55%: elégséges; 56-71%: közepes; 72-87%: jó; 88-100%t: jeles Tananyag leírása: 1. hét. Bevezetés: a közösségi gazdaságtan alapkérdései és szemlélete Politikai ökonómia. Munkamegosztás és csere. Piaci rend és jólét. A piaci rend intézményi feltételei és korlátai. Piaci és kormányzati kudarcok. Az intézményi választás logikája. Közösségi döntések és alkotmány. *Smith, A. (1776/1992): A nemzetek gazdagsága. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. I. könyv. I-III. fejezet, 15-31. o. *Mike, K.: (2016): Merre vezessen a magyar kapitalizmus útja? Látkép Ronald Coase világítótornyából. Közgazdasági Szemle 63 (6): 597-614. 1 / 8
Buchanan, J. M. (1959). Positive Economics, Welfare Economics, and Political Economy. Journal of Law and Economics, 2, pp. 124-138. Coase, R.H. (1994): The Institutional Structure of Production. In: Essays on Economics and Economists. University of Chicago Press, Chicago, London. pp. 3-14. Kirzner, I. M. (1960/2007). The Economic Point of View: An Essay in the History of Economic Thought. Ludwig von Mises Institute, Auburn. Boettke, P., & Horwitz, S. (2005). The Limits of Economic Expertise. History of Political Economy, 37, pp. 10-39. Deaton, A. (2017): A nagy szökés. Corvina, Budapest. 2. hét. Jóléti kritériumok I.: Gazdasági érték és hatékonyság. Szűkösség és érték (szubjektív értékelmélet, lehetőségköltség és haszon). Materializmus. Ordinális és kardinális preferenciák. Utilitarizmus és inkommenzurabilitás. Pareto-javulás és -optimum. Kaldor-Hicks-javulás és optimum. Scitovsky-paradoxon. Fogyasztói, termelői többlet. *Cullis Jones 1.1 1.2, 2.1 2.3, 6.4. Buchanan, James M.: A Pareto-optimalitás érvényessége. In: Uő.: Piac állam, alkotmányosság. KJK, Budapest, 1992, pp. 52-70. Heyne, P. et al. (2004): A közgazdasági gondolkodás alapjai. 2. fejezet: Hatékonyság, csere és komparatív előnyök. pp. 35-49. Chafuen, A. (2003): Faith and Liberty. The Economic Thought of the Late Scholastics. Lexington Books, Lanham, etc. Chapter 7. Value and Price. pp. 79-100. Cullis, J Jones, P. (2003): Közpénzügyek és közösségi döntések. Aula, Budapest. 2. fejezet, pp. 38-69. Frey, B. S., & Stutzer, A. (2002). What can economists learn from happiness research?. Journal of Economic literature, 40(2), 402-435. 3. hét. Jóléti kritériumok II.: Igazságosság Állapot vs. folyamat igazságossága. Igazságosság mint alkotmányos méltányosság (Rawls, Buchanan, Harsanyi). Újraelosztás és szabadság konfliktusa (Hayek). Igazságosság mint cselekvési kritérium: kommutatív és disztributív igazságosság (Arisztotelész, skolasztika, Nozick). * Cullis-Jones 1.5 1.6, 9.2 9.3. *Rawls, J. (1997): A társadalmi igazságosság elmélete. Osiris. 21-42. és 79-92. o. Barr, N. (2009): A jóléti állam gazdaságtana. Akadémiai Kiadó, Budapest. 3. fejezet. Hayek, F. A. (1995): Egyenlőség, érték és érdem, in: Hayek, F. A.: Piac és szabadság, KJK, Budapest. Chafuen, A.(2003): Faith and Liberty. The Economic Thought of the Late Scholastics. Chapter 8. Distributive Justice, pp. 79-104. Schmidtz, D. (2006): The Elements of Justice. Cambridge University Press, Cambridge. 4. hét. Piacgazdaság és jólét I.: Ármechanizmus és verseny A hasznossági lehetőségek határa, a hatékonyság három fajtája (feltétele). Piac és allokációs hatékonyság, a jóléti közgazdaságtan első és második tétele. Második és harmadik legjobb elmélete. Allokációs vs információs hatékonyság. A verseny mint felfedező folyamat. Központi tervezés vs. ármechanizmus. Tervezett vs spontán rend. *Cullis -Jones 1.3 1.4, 1.7 1.10. *Hayek, Friedrich A (1995): A társadalmi tudás hasznosítása. In: Uő.: Piac és szabadság. KJK, Budapest, pp. 241-252. Cullis, J Jones, P. (2003): Közpénzügyek és közösségi döntések. Aula, Budapest. 1. fejezet, pp. 1-37. Polányi Mihály: A szabadság logikája. In: Molnár Attila Károly (szerk.): Polányi Mihály. Új Mandátum, Budapest, 2002. 129-137. o. Hayek, Friedrich A: Emberi cselekvés, de nem emberi terv eredménye. In: Uő.: Piac és szabadság. KJK, Budapest, 1995. 292-301. o. Milgrom, P. Robert J. (2005): Közgazdaságtan, szervezetelmélet, vállalatirányítás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. II. rész. pp. 89-178. Phelps, E. S. (2013). Mass Flourishing: How Grassroots Innovation Created Jobs, Challenge, and 2 / 8
Change. Princeton University Press. Part 1. pp. 1-110. 5. hét. Monopólium és járadékszerzés. Holtteher-veszteség vs járadék. Járadékszerzés költségei. Értékteremtő és redisztributív monopolizálás, járadékszerzés. Piaci vs állami járadéknyújtás. A monopólium lustasága. Kvázi-járadék, idioszinkratikus beruházás. Piaci és hierarchikus irányítás. Természetes monopólium. Határköltségvita. Megtámadható piacok. * Cullis-Jones 1.7, 5.1 5.2. *Lőrincz László: A járadékszerzés elmélete. Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás II. (2007), 1., 105 125. Baumol, W. J., Contestable Markets: An Uprising in the Theory of Industry Structure, The American Economic Review, 1982. pp. 1-15. Williamson, Oliver E. (2007): A tranzakciós költségek gazdaságtana: a szerződéses kapcsolatok irányítása. Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás 2(2): 235 255. Kiss Ferenc László: Bevezetés a szabályozás gazdaságtanába. In: Verseny és szabályozás. Coase, Ronald H.: A határköltségvita. in Coase, R. H.: A vállalat, a piac és a jog. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004. Mike K.: A versenyjog helye a szabad gazdaság rendjében. In: Szalai Á. (szerk.): Kapitalista elvárások. Közjó és Kapitalizmus Intézet, 2009. 197-228. 6. hét. Piacgazdaság és jólét II.: Tranzakciós költségek és intézmények Tranzakciós költségek és jólét: Coase-tétel (erős és gyenge változat). Tőkésülés. Vagyonhatás. Normatív Coase-tétel és Hobbes-tétel. Tulajdonjogok, szerződések és kártérítés. *Coase, R.H. (2004): A társadalmi költségek problémája. in Coase, R. H.: A vállalat, a piac és a jog. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Bartus G. Szalai Á. (2014): Környezet, jog, közgazdaságtan. Pázmány Press, Budapest. 4. fejezet. Ellickson, R. C.: Of Coase and cattle: Dispute resolution among neighbors in Shasta County. Stanford Law Review, 1986, pp. 623-687. Medema, Steven G. Richard O. Zerbe Jr.(2000): The Coase Theorem. In: Bouckaert, B. G. De Geest (eds.), Encyclopedia of Law and Economics, Cheltenham, Edward Elgar. http://encyclo.findlaw.com/tablebib.html Allen, Douglas W.: Transaction Costs. In: Bouckaert, B. G. De Geest (eds.), Encyclopedia of Law and Economics, Cheltenham, Edward Elgar. http://encyclo.findlaw.com/tablebib.html. 7. hét. Externáliák Externália fogalma és fajtái. Hatékonysági problémák. Externáliák kezelési módjai: tulajdonjogok, Pigou-adó, szabályozás. Bíróság vagy hatóság. *Cullis Jones 2.4 2.7, 6.3. *Coase, R.H. (2004): Megjegyzés a társadalmi költségek problémájához. In Coase, R. H.: A vállalat, a piac és a jog. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Bartus G. Szalai Á. (2014): Környezet, jog, közgazdaságtan. Pázmány Press, Budapest. 6. fejezet. Cooter, R., Ulen, T: Jog és közgazdaságtan. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2005. pp. 96-119, 383-395, 479-487. Glaeser, Edward Andrei Shleifer (2013): The Rise of the Regulatory State. Journal of Economic Literature 41: pp. 401-425. Djankov, S., Glaeser, E., La Porta, R., Lopez-de-Silanes, F., & Shleifer, A. (2003): The new comparative economics. Journal of Comparative Economics, 31(4), 595-619. 8. hét. Őszi szünet 9. hét. Közjavak. Rivalizálás: Samuelson általános egyensúlyi modellje. Kizárás: fogolydilemma és egyéb játékok. Hatékonysági problémák. Vegyes javak (szabad javak és klubjavak/díjfizető javak) Önkéntes megegyezések: Wicksell konszenzus szabálya, Lindahl- Johansen egyensúly. *Cullis Jones 7. 3 / 8
Hardin, R. (1998): A kollektív cselekvés mint megegyezéses, n szereplős fogolydilemma. In Csontos L. (szerk): A racionális döntések elmélete. Osiris Láthatatlan Kollégium, Budapest, pp. 191-241. Mueller, D. C.: Public Choice III. Cambridge UP, 2.1, 2.2., 2.3. alfejezetek, pp. 9-18. Olson, M. (1997): A kollektív cselekvés logikája. Közjavak és csoportelmélet. Osiris, Budapest. I. és II. rész. Coase, R. H. (2004): A világítótorony a közgazdaságtanban. In Coase, R. H.: A vállalat, a piac és a jog. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Ostrom, Elinor (1990): Governing the Commons. The Evolution of Institutions for Collective Action. Cambridge University Press. 1. fejezet. 10. hét. Biztosítás és szociálpolitika Biztosítási piac problémái: morális kockázat, kontraszelekció, függetlenség hiánya, bizonytalanság. Kötelező biztosítás. Szociálpolitika: biztosítás vs redisztribúció. Szociális támogatások ösztönző hatásai. *Barr, N. (2009): A jóléti állam gazdaságtana. Akadémiai Kiadó, Budapest. 5. fejezet. Miller, G. J. (2002): Rejtett cselekvés a hierarchiákban. In: Menedzserdilemmák. A hierarchia politikai gazdaságtana. Aula Széchenyi István Szakkollégium, Budapest, pp. 196-221. Csaba I. Tóth I. Gy. (szerk.) (1999): A jóléti állam politikai gazdaságtana. Osiris Kiadó Láthatatlan Kollégium, Budapest. 11. hét. A kormányzat alkotmányos szabályai I.: a preferenciák aggregálása Preferenciaggregálás: Arrow lehetetlenségi tétele, Condorcet-ciklus. Információaggregálás: Condorcet esküdtszék-tétele. Többségi szavazás és jólét: medián szavazó tétele, többség zsarnoksága. *Cullis Jones 4.3 4.6. *Miller, G. J. (2002): Menedzserdilemmák. A hierarchia politikai gazdaságtana. Aula Széchenyi István Szakkollégium, Budapest, pp. 99-108, 130-138. Downs, A. (1990): Politikai cselekvés a demokráciában: egy racionális modell. Közgazdasági Szemle, 1990/9, 993-1011. Mueller, D. (2003): Public Choice III. Cambridge University Press, Cambridge. Part II. 12. hét. A kormányzat alkotmányos szabályai II.: a kormányzat döntéshozók ösztönzői A közösségi döntések szemlélete. Megbízási viszonyok a politikában. Választói részvétel: racionális távolmaradás, racionális tájékozatlanság. Lobbik csoportképződése és szerepe. Bürokrácia Leviatán-modellje. Alkotmányos szabályok. *Cullis Jones 4.1 4.2, 14.5 14.8. Buchanan, J. M. (1992): Egyéni választás magán-, ügynöki és kollektív döntésekben, in: Buchanan, J. M.: Piac, állam, alkotmányosság, KJK, Budapest. Buchanan, J. M. (1992): A közösségi választás nézőpontja. In: Buchanan, J. M.: Piac, állam, alkotmányosság, KJK, Budapest. Hirschman, Albert O.: Kivonulás, tiltakozás, hűség. Osiris, 1995. 1-2-3. fejezet Le Grand, J.: A kormányzati kudarcok elmélete. Megjelent: Csaba Iván Tóth István György (szerk.): A jólét állam politikai gazdaságtana, Osiris, Budapest, 1999. 13. hét. Adózás hatékonysági kérdései Adózás hatékonysági kérdései: az adózás jóléti költségei (holtteher-veszteség, többletteher). Személyi adózás: jövedelem vs. kiadás (fogyasztás). Fogyasztási adók Ramsey-szabály. Személyi jövedelemadók munkaerőpiaci ösztönzők. *Cullis Jones 7.1 7.2.2, 7.4, 15.2. Semjén, A. (szerk.) (1993): Adózás, adórendszerek, adóreformok. Szociápolitikai Értesítő 1993/1-2. MTA Szociológiai Intézet, Budapest. 14. hét. Adózás igazságossági kérdései Adózási méltányossági elvei: haszonelv vs. fizetőképesség. Adóteher-megosztás (incidencia). Progresszív, lineáris, regresszív adózás. Tőkésülés. Gazdasági társaságok adóztatása. Adóalkotmány. 4 / 8
*Cullis Jones 1.6, 7.7.1, 7.8, 9.5 9.6, 10.3.5. Musgrave, R. A. - Musgrave, P. B.: Az egyenlő teherviselés (az adózási méltányosság) megközelítési módjai. in: Semjén András (szerk.): Adózás, adórendszerek, adóreformok. Szociálpolitikai Értesítő, 1993/1-2. pp. 32-56. Semjén, A. (szerk.) (1993): Adózás, adórendszerek, adóreformok. Szociápolitikai Értesítő 1993/1-2. MTA Szociológiai Intézet, Budapest. Buchanan, J.M.: Adózási alkotmány Leviatán számára. in: Buchanan, J.M.: Piac, állam, alkotmányosság. KJK, Budapest 1992. pp. 185-207 Órarendi beosztás: Tananyag leírása: 1. hét. Bevezetés: a közösségi gazdaságtan alapkérdései és szemlélete Politikai ökonómia. Munkamegosztás és csere. Piaci rend és jólét. A piaci rend intézményi feltételei és korlátai. Piaci és kormányzati kudarcok. Az intézményi választás logikája. Közösségi döntések és alkotmány. *Smith, A. (1776/1992): A nemzetek gazdagsága. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. I. könyv. I-III. fejezet, 15-31. o. *Mike, K.: (2016): Merre vezessen a magyar kapitalizmus útja? Látkép Ronald Coase világítótornyából. Közgazdasági Szemle 63 (6): 597-614. Buchanan, J. M. (1959). Positive Economics, Welfare Economics, and Political Economy. Journal of Law and Economics, 2, pp. 124-138. Coase, R.H. (1994): The Institutional Structure of Production. In: Essays on Economics and Economists. University of Chicago Press, Chicago, London. pp. 3-14. Kirzner, I. M. (1960/2007). The Economic Point of View: An Essay in the History of Economic Thought. Ludwig von Mises Institute, Auburn. Boettke, P., & Horwitz, S. (2005). The Limits of Economic Expertise. History of Political Economy, 37, pp. 10-39. Deaton, A. (2017): A nagy szökés. Corvina, Budapest. 2. hét. Jóléti kritériumok I.: Gazdasági érték és hatékonyság. Szűkösség és érték (szubjektív értékelmélet, lehetőségköltség és haszon). Materializmus. Ordinális és kardinális preferenciák. Utilitarizmus és inkommenzurabilitás. Pareto-javulás és -optimum. Kaldor-Hicks-javulás és optimum. Scitovsky-paradoxon. Fogyasztói, termelői többlet. *Cullis Jones 1.1 1.2, 2.1 2.3, 6.4. Buchanan, James M.: A Pareto-optimalitás érvényessége. In: Uő.: Piac állam, alkotmányosság. KJK, Budapest, 1992, pp. 52-70. Heyne, P. et al. (2004): A közgazdasági gondolkodás alapjai. 2. fejezet: Hatékonyság, csere és komparatív előnyök. pp. 35-49. Chafuen, A. (2003): Faith and Liberty. The Economic Thought of the Late Scholastics. Lexington Books, Lanham, etc. Chapter 7. Value and Price. pp. 79-100. Cullis, J Jones, P. (2003): Közpénzügyek és közösségi döntések. Aula, Budapest. 2. fejezet, pp. 38-69. Frey, B. S., & Stutzer, A. (2002). What can economists learn from happiness research?. Journal of Economic literature, 40(2), 402-435. 3. hét. Jóléti kritériumok II.: Igazságosság Állapot vs. folyamat igazságossága. Igazságosság mint alkotmányos méltányosság (Rawls, Buchanan, Harsanyi). Újraelosztás és szabadság konfliktusa (Hayek). Igazságosság mint cselekvési kritérium: kommutatív és disztributív igazságosság (Arisztotelész, skolasztika, Nozick). * Cullis-Jones 1.5 1.6, 9.2 9.3. *Rawls, J. (1997): A társadalmi igazságosság elmélete. Osiris. 21-42. és 79-92. o. Barr, N. (2009): A jóléti állam gazdaságtana. Akadémiai Kiadó, Budapest. 3. fejezet. Hayek, F. A. (1995): Egyenlőség, érték és érdem, in: Hayek, F. A.: Piac és szabadság, KJK, Budapest. Chafuen, A.(2003): Faith and Liberty. The Economic Thought of the Late Scholastics. Chapter 8. Distributive Justice, pp. 79-104. 5 / 8
Schmidtz, D. (2006): The Elements of Justice. Cambridge University Press, Cambridge. 4. hét. Piacgazdaság és jólét I.: Ármechanizmus és verseny A hasznossági lehetőségek határa, a hatékonyság három fajtája (feltétele). Piac és allokációs hatékonyság, a jóléti közgazdaságtan első és második tétele. Második és harmadik legjobb elmélete. Allokációs vs információs hatékonyság. A verseny mint felfedező folyamat. Központi tervezés vs. ármechanizmus. Tervezett vs spontán rend. *Cullis -Jones 1.3 1.4, 1.7 1.10. *Hayek, Friedrich A (1995): A társadalmi tudás hasznosítása. In: Uő.: Piac és szabadság. KJK, Budapest, pp. 241-252. Cullis, J Jones, P. (2003): Közpénzügyek és közösségi döntések. Aula, Budapest. 1. fejezet, pp. 1-37. Polányi Mihály: A szabadság logikája. In: Molnár Attila Károly (szerk.): Polányi Mihály. Új Mandátum, Budapest, 2002. 129-137. o. Hayek, Friedrich A: Emberi cselekvés, de nem emberi terv eredménye. In: Uő.: Piac és szabadság. KJK, Budapest, 1995. 292-301. o. Milgrom, P. Robert J. (2005): Közgazdaságtan, szervezetelmélet, vállalatirányítás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. II. rész. pp. 89-178. Phelps, E. S. (2013). Mass Flourishing: How Grassroots Innovation Created Jobs, Challenge, and Change. Princeton University Press. Part 1. pp. 1-110. 5. hét. Monopólium és járadékszerzés. Holtteher-veszteség vs járadék. Járadékszerzés költségei. Értékteremtő és redisztributív monopolizálás, járadékszerzés. Piaci vs állami járadéknyújtás. A monopólium lustasága. Kvázi-járadék, idioszinkratikus beruházás. Piaci és hierarchikus irányítás. Természetes monopólium. Határköltségvita. Megtámadható piacok. * Cullis-Jones 1.7, 5.1 5.2. *Lőrincz László: A járadékszerzés elmélete. Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás II. (2007), 1., 105 125. Baumol, W. J., Contestable Markets: An Uprising in the Theory of Industry Structure, The American Economic Review, 1982. pp. 1-15. Williamson, Oliver E. (2007): A tranzakciós költségek gazdaságtana: a szerződéses kapcsolatok irányítása. Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás 2(2): 235 255. Kiss Ferenc László: Bevezetés a szabályozás gazdaságtanába. In: Verseny és szabályozás. Coase, Ronald H.: A határköltségvita. in Coase, R. H.: A vállalat, a piac és a jog. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004. Mike K.: A versenyjog helye a szabad gazdaság rendjében. In: Szalai Á. (szerk.): Kapitalista elvárások. Közjó és Kapitalizmus Intézet, 2009. 197-228. 6. hét. Piacgazdaság és jólét II.: Tranzakciós költségek és intézmények Tranzakciós költségek és jólét: Coase-tétel (erős és gyenge változat). Tőkésülés. Vagyonhatás. Normatív Coase-tétel és Hobbes-tétel. Tulajdonjogok, szerződések és kártérítés. *Coase, R.H. (2004): A társadalmi költségek problémája. in Coase, R. H.: A vállalat, a piac és a jog. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Bartus G. Szalai Á. (2014): Környezet, jog, közgazdaságtan. Pázmány Press, Budapest. 4. fejezet. Ellickson, R. C.: Of Coase and cattle: Dispute resolution among neighbors in Shasta County. Stanford Law Review, 1986, pp. 623-687. Medema, Steven G. Richard O. Zerbe Jr.(2000): The Coase Theorem. In: Bouckaert, B. G. De Geest (eds.), Encyclopedia of Law and Economics, Cheltenham, Edward Elgar. http://encyclo.findlaw.com/tablebib.html Allen, Douglas W.: Transaction Costs. In: Bouckaert, B. G. De Geest (eds.), Encyclopedia of Law and Economics, Cheltenham, Edward Elgar. http://encyclo.findlaw.com/tablebib.html. 7. hét. Externáliák Externália fogalma és fajtái. Hatékonysági problémák. Externáliák kezelési módjai: tulajdonjogok, 6 / 8
Pigou-adó, szabályozás. Bíróság vagy hatóság. *Cullis Jones 2.4 2.7, 6.3. *Coase, R.H. (2004): Megjegyzés a társadalmi költségek problémájához. In Coase, R. H.: A vállalat, a piac és a jog. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Bartus G. Szalai Á. (2014): Környezet, jog, közgazdaságtan. Pázmány Press, Budapest. 6. fejezet. Cooter, R., Ulen, T: Jog és közgazdaságtan. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2005. pp. 96-119, 383-395, 479-487. Glaeser, Edward Andrei Shleifer (2013): The Rise of the Regulatory State. Journal of Economic Literature 41: pp. 401-425. Djankov, S., Glaeser, E., La Porta, R., Lopez-de-Silanes, F., & Shleifer, A. (2003): The new comparative economics. Journal of Comparative Economics, 31(4), 595-619. 8. hét. Őszi szünet 9. hét. Közjavak. Rivalizálás: Samuelson általános egyensúlyi modellje. Kizárás: fogolydilemma és egyéb játékok. Hatékonysági problémák. Vegyes javak (szabad javak és klubjavak/díjfizető javak) Önkéntes megegyezések: Wicksell konszenzus szabálya, Lindahl- Johansen egyensúly. *Cullis Jones 7. Hardin, R. (1998): A kollektív cselekvés mint megegyezéses, n szereplős fogolydilemma. In Csontos L. (szerk): A racionális döntések elmélete. Osiris Láthatatlan Kollégium, Budapest, pp. 191-241. Mueller, D. C.: Public Choice III. Cambridge UP, 2.1, 2.2., 2.3. alfejezetek, pp. 9-18. Olson, M. (1997): A kollektív cselekvés logikája. Közjavak és csoportelmélet. Osiris, Budapest. I. és II. rész. Coase, R. H. (2004): A világítótorony a közgazdaságtanban. In Coase, R. H.: A vállalat, a piac és a jog. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Ostrom, Elinor (1990): Governing the Commons. The Evolution of Institutions for Collective Action. Cambridge University Press. 1. fejezet. 10. hét. Biztosítás és szociálpolitika Biztosítási piac problémái: morális kockázat, kontraszelekció, függetlenség hiánya, bizonytalanság. Kötelező biztosítás. Szociálpolitika: biztosítás vs redisztribúció. Szociális támogatások ösztönző hatásai. *Barr, N. (2009): A jóléti állam gazdaságtana. Akadémiai Kiadó, Budapest. 5. fejezet. Miller, G. J. (2002): Rejtett cselekvés a hierarchiákban. In: Menedzserdilemmák. A hierarchia politikai gazdaságtana. Aula Széchenyi István Szakkollégium, Budapest, pp. 196-221. Csaba I. Tóth I. Gy. (szerk.) (1999): A jóléti állam politikai gazdaságtana. Osiris Kiadó Láthatatlan Kollégium, Budapest. 11. hét. A kormányzat alkotmányos szabályai I.: a preferenciák aggregálása Preferenciaggregálás: Arrow lehetetlenségi tétele, Condorcet-ciklus. Információaggregálás: Condorcet esküdtszék-tétele. Többségi szavazás és jólét: medián szavazó tétele, többség zsarnoksága. *Cullis Jones 4.3 4.6. *Miller, G. J. (2002): Menedzserdilemmák. A hierarchia politikai gazdaságtana. Aula Széchenyi István Szakkollégium, Budapest, pp. 99-108, 130-138. Downs, A. (1990): Politikai cselekvés a demokráciában: egy racionális modell. Közgazdasági Szemle, 1990/9, 993-1011. Mueller, D. (2003): Public Choice III. Cambridge University Press, Cambridge. Part II. 12. hét. A kormányzat alkotmányos szabályai II.: a kormányzat döntéshozók ösztönzői A közösségi döntések szemlélete. Megbízási viszonyok a politikában. Választói részvétel: racionális távolmaradás, racionális tájékozatlanság. Lobbik csoportképződése és szerepe. Bürokrácia Leviatán-modellje. Alkotmányos szabályok. Adózási méltányossági elvei: haszonelv vs. fizetőképesség. Adóteher-megosztás (incidencia). 7 / 8
Powered by TCPDF (www.tcpdf.org) Progresszív, lineáris, regresszív adózás. Tőkésülés. Gazdasági társaságok adóztatása. Adóalkotmány. *Cullis Jones 4.1 4.2, 14.5 14.8. Buchanan, J. M. (1992): Egyéni választás magán-, ügynöki és kollektív döntésekben, in: Buchanan, J. M.: Piac, állam, alkotmányosság, KJK, Budapest. Buchanan, J. M. (1992): A közösségi választás nézőpontja. In: Buchanan, J. M.: Piac, állam, alkotmányosság, KJK, Budapest. Hirschman, Albert O.: Kivonulás, tiltakozás, hűség. Osiris, 1995. 1-2-3. fejezet Le Grand, J.: A kormányzati kudarcok elmélete. Megjelent: Csaba Iván Tóth István György (szerk.): A jólét állam politikai gazdaságtana, Osiris, Budapest, 1999. 13. hét. Adózás hatékonysági és igazságossági kérdései Adózás hatékonysági kérdései: az adózás jóléti költségei (holtteher-veszteség, többletteher). Személyi adózás: jövedelem vs. kiadás (fogyasztás). Fogyasztási adók Ramsey-szabály. Személyi jövedelemadók munkaerőpiaci ösztönzők. *Cullis Jones 7.1 7.2.2, 7.4, 15.2. 1.6, 7.7.1, 7.8, 9.5 9.6, 10.3.5. Semjén, A. (szerk.) (1993): Adózás, adórendszerek, adóreformok. Szociápolitikai Értesítő 1993/1-2. MTA Szociológiai Intézet, Budapest. Musgrave, R. A. - Musgrave, P. B.: Az egyenlő teherviselés (az adózási méltányosság) megközelítési módjai. in: Semjén András (szerk.): Adózás, adórendszerek, adóreformok. Szociálpolitikai Értesítő, 1993/1-2. pp. 32-56. Semjén, A. (szerk.) (1993): Adózás, adórendszerek, adóreformok. Szociápolitikai Értesítő 1993/1-2. MTA Szociológiai Intézet, Budapest. Buchanan, J.M.: Adózási alkotmány Leviatán számára. in: Buchanan, J.M.: Piac, állam, alkotmányosság. KJK, Budapest 1992. pp. 185-207 Kompetencia leírása: Félévközi ellenőrzések: A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatai: Szak neve: alkalmazott közgazdaságtan (BSc) gazdaságelemzés (BSc) Irodalomjegyzék: Kötelező irodalom: Gruber, J.: Public Finance and Public Policy. 2nd edition. Macmillan 2016. Cullis, J. - P. Jones: Közpénzügyek és közösségi döntések. Aula 2003. Egyes témáknál (*)-gal jelölt szövegek. Ajánlott irodalom: Egyes témáknál megadott további szövegek. Hindriks, Jean; Myles, Gareth D.: Intermediate public economics [2nd ed.], MIT Press 2013 Stiglitz, JE: A kormányzati szektor gazdaságtana. KJK-Kerszöv, Budapest, 2000 A tantárgy oktatói: Molnár Gábor Tamás, Mike Károly 8 / 8