A LACKNER KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A LACKNER KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. március 27.

Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 3 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 12 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 13 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 15 1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai... 18 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 20 1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje... 22 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskolai partnereivel... 22 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata... 24 1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai...28 2. Az intézmény helyi tanterve...29 2.1. A választott kerettanterv megnevezése...29 2.2. A választott kerettanterv feletti óraszám...30 2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei...32 2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása33 2.5. Mindennapos testnevelés...34 2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások...35 2.7. Projektoktatás...35 2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések...35 2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái.36 2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása...38 2.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei...39 2.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek...39 2.13. Az iskolai egészségnevelési és környezeti nevelési elvei...41 2,14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei...47 3. A Tagiskola pedagógiai részprogramja, nevelési elvei...51 2

1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A gyermek feje nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantani. (Galileo Galilei) Iskolánk nevelésfilozófiájának megfelelően és alapvető céljának megvalósítása érdekében a következő alapelveket tekintjük mérvadónak: Pedagógiai alapelvek Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. Az önismeret fejlesztésén keresztül a helyes pályaválasztás elősegítése. Különféle kommunikációs csatornákon nyert információk értelmeztetése, feldolgoztatása. Szülőföldünk, hazánk kultúrájának, hagyományainak, történelmi emlékeinek megismertetése, megőriztetése és tiszteletben tartatása. A Föld globális problémáinak megértése, a környezetvédelem lehetőségeinek ismerete, gyakorlása. Az egészséges életmód szemléletének kialakítása, az egészségvédelmi technikák elsajátíttatása. Az iskola névadója iránti tisztelet erősítése, emlékének ápolása. A pedagógiai alapelvekből következően céljaink: Az értelem fejlesztése a megismerési, a kommunikációs, a gondolkodási és tanulási képességek fejlesztésén keresztül. Az általános műveltség minél magasabb színvonalon történő átadása mellett arra törekszünk, hogy diákjaink megfeleljenek az egy életen át tartó tanulás elvárásainak: korszerű ismeretekkel, az önművelés igényével lépjenek ki intézményünkből. A tanulók segítése önismeretük fejlesztésében, az önnevelés iránti igényük felkeltésében, személyiségük stabilizálásában, életpályájukra való felkészítésükben. Személyiségük fejlesztése során elengedhetetlenül szükséges akaraterő, kitartás, fejlesztése. A szociális képességek - a kapcsolatteremtés, a kommunikáció, az empátia, a tolerancia, a konfliktuskezelés képességeinek - fejlesztése. Diákjaink rendelkezzenek a kor kívánalmainak megfelelő jártassággal az informatika terén, minél magasabb szinten tudjanak kommunikálni legalább egy idegen nyelven. Legyenek fogékonyak a művészetek iránt, a hagyományteremtésre és ápolásra. A környezetért felelősséget érző és vállaló emberek kialakítása. Fontos célunk a fizikai állóképesség fejlesztése. 3

A személyiség fejlesztéséhez elengedhetetlen eszköz az értékek közvetítése. Iskolánk az alábbi értékek közvetítését tartja alapvető fontosságúnak: a biológiai lét értékei (az élet tiszteletére, az egészség értékére vonatkozó értékek), az én harmóniájára vonatkozó értékek, a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tiszteletre, szolidaritásra, toleranciára, szeretetre, felelősségre vonatkozó értékek), a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos tanulásra, problémaérzékenységre, kreativitásra, szellemi igényességre, a teljesítmény tiszteletére vonatkozó értékek), a humanizált társadalom- és világkép értékei (hazaszeretetre, egyetemes emberi jogok tiszteletben tartására, az emberi kultúra értékeire vonatkozó értékek). Mikor tekintjük céljainkat megvalósultnak? Az előző pontban felsorolt céljaink közül a jelen programban sikerkritériumokat a továbbtanulásra való felkészítéshez, a gondolkodási képességek fejlesztéséhez, a kommunikációs képességek fejlesztéséhez, az önálló ismeretszerzés technikáinak megismeréséhez és a sportteljesítményekhez rendelünk az alábbiak szerint. Sikerkritériumok Az országos kompetenciamérés eredménye egyetlen vizsgált évfolyamon se kerüljön az országos átlag alá. A bemeneti és kimeneti mérések eredményei javuljanak. Az angol nyelvet tanuló 4. osztályos tanulók közül legalább 50% feleljen meg az emelt szintű idegen nyelvi csoport követelményeinek Az emelt szinten angol nyelvet tanulók készüljenek az alapfokú nyelvvizsgára A diákok többsége legyen képes a hagyományos és digitális információhordozók felhasználásával dokumentum- vagy prezentációszerűen feldolgozva megjeleníteni egy adott témát a források pontos megjelölésével. Minden diák ismerje az internet nyújtotta új kommunikációs formákat. A felsős tanulók sajátítsák el az önálló jegyzetelés technikáját. A sport- és versenyeredmények növelése Az értékelés időpontja Szeptember, illetve május Negyedik osztály év vége Évente a nyolcadikos tanulóknál. A 8. évfolyam vége. 5 8. évfolyam Tanulói mutatók. Az értékelést végzi Mkv. Nyelvtanárok Nyelvtanárok Valamennyi munkaközösség Valamennyi munkaközösség Mkv. Az alkalmazott eszköz Valamennyi tanuló kijavított feladatlapjának statisztikai elemzése Iskolai felvételi rangsor A nyelvvizsga bizonyítványok bemutatása alapján. A diákok munkái alapján. A diákok munkái alapján. Nyilvántartás 4

A megfogalmazott sikerkritériumok elérése érdekében kiemelt feladataink a helyi tantervben leírt fejlesztési feladatokon túl: a tanulás tanítása, az értelmi képesség fejlesztése, az önálló tanulási képességek kialakítása, a kommunikációs készség fejlesztése magyar és idegen nyelven, a különböző információhordozók megismerése és használatuk elsajátíttatása, a pályaorientációs tevékenység javítása, hatékonyságának növelése, az egyesületekkel való kapcsolattartás rendszeressé tétele, a tanulók szűrő- és sportorvosi vizsgálatainak kibővítése, a teherbíró képesség fokozása, a krízishelyzetek korai felismerése. Eljárások, eszközök: a differenciált oktatás széles körű megvalósítása, a könyvtárhasználati órák tudatos beépítése a tanmenetbe, a projekt módszer alkalmazása, kooperatív technikák alkalmazása (csoportmunka, páros munka, önálló és frontális munkaformák) tantárgytömbösítés műveltségterület tantárgy nélküli bontása (művészetek), IKT eszközök alkalmazása a tanórákon, Erdei iskola, projekt, projekt napok, témahét szervezése, csoportbontás (a tanulólétszám és az anyagi lehetőségek függvényében) az egy osztályban tanító tanárok együttműködésének fejlesztése a közös célok elérésének érdekében, a tanórán kívüli önálló feladatok, tevékenységek elvégeztetésével segíteni az önálló tanulás és ismeretszerzés képességének fejlődését, a reális és sokoldalú információáramlás biztosítása az óvodák és általános iskolánk, illetve a középiskolák között. Intézményi innováció Tantervet érintő oktatásszervezés szakrendszerű és nem szakrendszerű területeken Pályázati elvárt tevékenység A Szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása Tevékenység rövid tartalma - megszervezés - adaptált programcsomag alkalmazása - a tanórák 25%-a IKT eszközzel támogatott tanóraként valósul meg Várható innovációs kimenet Kipróbált, intézményi kiterjesztésre alkalmas programcsomag. A szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterületen nő a tanulók képessége, a digitális írástudás készsége. A tanulócsoport minden tagja a tanórákon és azon 5

A Matematika kulcskompetencia területén tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása Egy választott kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban Egy, három hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként Egy témahét megszervezése tanévenként - megszervezés - adaptált programcsomag alkalmazása - a tanórák 25%-a IKT eszközzel támogatott tanóraként valósul meg - megszervezés - adaptált nyelvi kompetenciák programcsomag alkalmazása - a tanórák 25%-a IKT eszközzel támogatott tanóraként valósul meg - szakmai gyakorlat - a kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretének legalább 5-10-15%-a mértékéig - idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése - természettudományos kompetenciák fejlesztése - Szövegértési, szövegalkotási kompetenciák fejlesztése a művészeteket érintő alapkompetenciák bevonása témakörökben - testi és lelki egészség témakörökben kívül is gyakorolhat az egyéni használatra rendelkezésre bocsátott laptopon. Kipróbált, intézményi kiterjesztésre alkalmas programcsomag. A matematika kompetenciaterületen nő a tanulók képessége, a digitális írástudás készsége. A tanulócsoport minden tagja a tanórákon és azon kívül is gyakorolhat az egyéni használatra rendelkezésre bocsátott laptopon. A nyelvi kompetenciák programcsomag kiterjesztésre alkalmassá válik. Nő a tanulók ez irányú kompetenciája. A tanulócsoport minden tagja a tanórákon és azon kívül is gyakorolhat az egyéni használatra rendelkezésre bocsátott laptopon. Kipróbálásra kerül, kiterjesztésre alkalmassá válik a tantárgytömbösített oktatásszervezési mód. Nő a tanulók tanulási motivációja önállósága. Kipróbálásra kerül, kiterjesztésre alkalmassá válik a projekt-oktatás, mint oktatásszervezési mód. Nő a tanulók tanulási motivációja önállósága, az adott területeken fejlődik a tanulók kompetenciája. Kipróbálásra kerül, kiterjesztésre alkalmassá válik a témahét, mint oktatásszervezési mód. Nő 6

a tanulók tanulási motivációja önállósága, az adott területeken fejlődik a tanulók kompetenciája. Kulcskompetenciák A kulcskompetenciák azokat a tudásokat és képességeket összesítik, amelyek birtoklása alkalmassá teheti a diákokat egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a hallott szöveg megértése, a beszédkészség, az olvasott szöveg értése, az íráskészség, az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és érdeklődése szerint. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérő mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudományos kompetencia Készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk és irányítsuk cselekvéseinket. 7

A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy a tanuló legyen képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ismerje fel szükségleteit és lehetőségeit, a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti a tanulót a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. 8

Feladataink a kulcskompetenciák fejlesztése területén: Kommunikációs kultúra fejlesztése (anyanyelvi kommunikáció) A tanuló életkorának megfelelően a különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban tudjon megfelelően kommunikálni, kommunikációját folyamatosan kísérje figyelemmel, hogy mindig az adott helyzetnek megfelelően változtatni tudja. Legyen képes megkülönböztetni és felhasználni a különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni az információkat. Legyen képes különböző segédeszközöket (szótárak, lexikonok, IKT eszközök stb.) használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. Színterei Tanítási óra Valamennyi tanórán Projektmunka lebonyolítása során Tanórán kívül Tantárgyi versenyek, Iskolai rendezvények, Diákönkormányzat, Diák újság, Tehetséggondozás, Tanulmányi kirándulások, Internet használata, Kulturális programok, Osztályok közötti vetélkedő. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz (idegen nyelvi kommunikáció) Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek kialakítása felöleli a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást-, értést és alkotást. Legyenek képesek a tanulók a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként az idegen nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására. Szükséges a kulturális sokféleség tiszteletben tartása és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság felkeltése, kialakítása. Színterei Tanítási óra Különösen az idegen nyelvi foglalkozások Informatikai foglalkozások Tanórán kívül Nemzetközi kapcsolatok, Internet használata, Tanulmányi versenyek, Tehetséggondozás, Nemzetközi projektekben részvétel, Vetélkedők szervezése, vetélkedőkön való részvétel. Matematikai kompetencia fejlesztése A matematikai kompetencia birtokában a tanuló rendelkezzen azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes legyen indokolni az adatokból kiolvasható eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén tud kommunikálni, valamint tudja alkalmazni a megfelelő számítástechnikai és egyéb segédeszközöket. 9

Színterei Tanítási óra Különösen a matematikai foglalkozásokon Természettudományi és társadalomtudományi foglalkozások Tanórán kívül Tanulmányi versenyekre való felkészülés Tehetséggondozó foglalkozások Felzárkóztatások IKT kompetenciák fejlesztése (digitális kompetencia) A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását. Feladatunknak tekintjük, hogy munkatársaink és tanulóink az IKT eszközöket és technológiákat készségszinten használják mindennapi munkájukban. Kiemelt feladat az innovációs folyamatok követése, valamint tanulóink ECDL vizsgára való felkészítése. Színterei Tanítási óra Különösen az informatikai foglalkozásokon IKT eszközök használatakor Prezentációk készítése során SDT használatakor E-tananyagok használatakor Tanórán kívül Internet használata Belső és külső intézményi kommunikáció működtetése (tanár-tanár, tanár-diák, iskola-szülő) során Tanulmányi versenyek, továbbképzések, tehetséggondozás, projektekben való részvétel Külföldi kapcsolatok A hatékony, önálló tanulás fejlesztése A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás képességének további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. A tanuló képes legyen a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. Színterei Tanítási óra Különösen a tanulásmódszertan, önismeret foglalkozásokon Osztályfőnöki foglalkozásokon Egyéb tanítási foglalkozások, tantárgyi sajátosságok ismerete Tanórán kívül Tehetséggondozás Felzárkóztatás 10

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés (szociális és állampolgári kompetencia) Az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, bizalmat keltünk és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz kezelése, és a változások iránti fogékonyság. Magában foglalja a településhez, a nemzethez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatalban, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége) fejlesztése. Színterei Tanítási óra Különösen a demokratikus állampolgárságra nevelés, társadalomismeret és etika, történelem és állampolgári ismeretek foglalkozásokon. Nemzetközi, országos, helyi közéleti tevékenységek gyakorlása, osztályfőnöki foglalkozásokon Tanórán kívül Diákönkormányzat keretein belül, Tanulmányi versenyek, Tanulmányi kirándulások alkalmával Ünnepségek szervezése, hagyományok ápolása során Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése Olyan képességek fejlesztése tartozik ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével. Tanulóink a művészi kifejezés sokfélesége iránt legyenek nyitottak, esztétikai érzékük fejlesztésére fogékonyak. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejlessze kreativitásukat. Színterei Tanítási óra Különösen az ének-zene, rajz, osztályfőnöki, játék, Történelem, magyar nyelv és irodalom, művészettörténet Tanórán kívül Múzeum-, színház-, mozi látogatás, tanulmányi kirándulások Diáknap, Kézműves foglalkozások Osztályok közötti vetélkedők, versenyek 11

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Nevelő és oktató munkánk alapvető feladata, hogy tanulóink személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Célunk: az általános műveltség megalapozása az életkor, a fejlettség figyelembe vételével alapvető tanulási képességek fejlesztése, az ismeretek megszerzése, a továbbtanulás érdekében az önálló tanulás képességének fejlesztése, egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése hosszabb időkeretek biztosításával a jól működő képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, önismeretük, önbecsülésük erősítése az alapvető állampolgári jogok megismertetése a tanuló szociális képességeinek, viselkedésének, magatartásának formálása a problémamentes társadalmi beilleszkedés érdekében az általános emberi értékek megismertetése, elfogadása, azonosulása a fejlettségnek megfelelően értékeink, kultúránk, a szülőföldünk és népünk, gyökereink megismertetése, kötődések, azonosulások kiépítése egészséges, edzett személyiség kialakítása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése az állóképesség, az erőnlét fokozása, a kitartás, az akarat fejlesztése oldott, humánus légkör megteremtése az intézményben A személyiség fejlődése szempontjából az általunk legfontosabbnak tartott pedagógiai feladatok, a feladathoz rendelt eszközök, módszerek. Feladat Eszköz, módszer Önismeret fejlesztése Tanórán és tanórán kívül: drámajátékok, önálló és csoportmunkában önismereti játékok. Az önmegvalósítás színtereinek bővítése a tanulmányi versenyeken, az ének-, zene, irodalmi, sport és képzőművészeti tevékenységekben. Együttműködési A kooperatív tanulás alkalmazása, csoportmunkák szervezése tanítási képesség fejlesztése órán. Tanórán kívül közösségi feladatok megvalósítása, pozitív Szociális képességek fejlesztése úgy, mint a segítés és a konfliktuskezelés Demokratikus iskolai élet szervezése Kognitív képességek fejlesztése élmények biztosítása, kellemes csoportlégkör megteremtése. Tanár-diák kapcsolat erősítése a személyes beszélgetések megteremtésével, az egy osztályban tanító tanárok összehangolt tevékenysége révén. A konfliktuskezelés módszereinek elsajátítása. Tanuló párok kialakítása. A segítés gyakorlása az élet különböző területein. A diákönkormányzat működési feltételinek megteremtése, a diákjogok érvényesítése Az önálló, illetve aktív tanulást előtérbe helyező tanítási módszerek alkalmazásával: differenciált oktatás, projekt módszer, önálló feladatok adása. Önszabályozó-képesség kialakítása, gyakorlatszerzés a megbízatások vállalásában és teljesítésében. 12

Kommunikációs képességek fejlesztése Versengés képességének fejlesztése Az egészséges életmód kialakítása Alapképességeinek beszéd, olvasás, írás fejlesztése minden órán: az önálló, értelmes beszéd gyakoroltatása; önálló, írásbeli munkák készítése; az olvasási képesség magasabb szintjeinek elérése érdekében végzett tevékenységek. Kommunikációs játékok, gyakorlatok végzése. Vitakultúra kialakítása, mások véleményének meghallgatása. Versenylehetőségek teremtése. Az egészséges versenyszellem kialakítása. Ismeretterjesztő előadások szervezése, személyes példamutatás, információforrások biztosítása: szakfolyóiratok, CD, videó. Egészségnevelő programok, versenyek szervezése, tanórán kívüli sportolási lehetőségek biztosítása. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei: Az iskola az egészségfejlesztés alapvető színtere. Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését, és az eredményes tanulást. Ennek érdekében: együttműködést alakítunk ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosítunk, ezekkel párhuzamosan együttműködünk a helyi szakemberekkel és programjaikkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidőhasznos eltöltésének, teret adunk a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai: Az iskola az egészséges életmódra neveléssel, a mindennapos testedzéssel és a környezeti nevelés révén hatékonyan befolyásolhatja a tanulók szemléletét, viselkedését, s ezáltal hozzájárulhat ahhoz, hogy szellemileg és fizikailag is egészségesebb felnőttekké váljanak. Az egészséges életmódra komplex szemlélettel kell felkészíteni a gyerekeket. Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jóllét állapota (WHO 1949. Alapdokumentum). Az egészség nem passzív állapot, hanem az egyén cselekvőképességének aktuális eredménye a teljes élet során, így az egészség akkor adott, ha az egyén társadalmilag integrálódott, közösségekhez tartozik (család, iskola, egyéb baráti társaságok), képes alkalmazkodni a változó terhelésekhez, megteremti az összhangot fizikai, lelki és társadalmi lehetőségei között. Az egészségnevelés az egészségtudat fejlesztésére irányul, ebben az egészséges táplálkozás együtt valósul meg a szabadidő aktív eltöltésével, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné és a lelki egyensúly megteremtésével. Az iskolának sokrétű szerepe van az egészségfejlesztési tevékenységekben: ismeretátadás, attitűdformálás, magatartás-alakítás, öntevékenységre ösztönzés. Képesek legyenek figyelemmel kísérni: - viselkedésüket, az életvezetésük, fogyasztási szokásaik helyes alakítását, 13

- az egészségkárosító magatartásformák elkerülését, - a betegségek megelőzését a korai szűrésekben való részvétel révén, - sajátos étrend, mozgásprogram kialakítását egészségük megőrzése érdekében, - váljon képessé személyi és vagyonbiztonságának megteremtésére, - a társas-kommunikációs készségeik és a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztését. Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő tudást szerezhessenek az egészséges életvitelről. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és védőnői csoportfoglalkozásokon valósul meg, legfontosabb szerepe, hogy helyes alkalmazásával lehetővé válik az időveszteség minimálisra csökkentése, mely a maradandó egészségkárosodás nélküli túlélés alapvető feltétele. Cél: a veszélyhelyzetek felismertetése, a segítségkérés alapelveinek megismertetése. Fontos a sürgősségi szemlélet kialakítása, a baleset valamint a hirtelen bekövetkező egészségkárosodás alapszintű ellátásának elsajátítása. A felelősségteljes és szabálykövető magatartás kialakulásának megalapozása. A testi, lelki, szociális egészség megbecsülésére, megőrzésére való nevelés, az egészséges életvezetésre való felkészítés. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: 1. Elmélet: Vészhelyzet, sürgősségi- sürgős állapotok definíciója A sürgősségi betegellátás rendszere Baleseti mechanizmusok A sebzések fajtái, a sebellátás alapjai Mentőhívás A fájdalomcsillapítás alapjai A recept nélkül kapható gyógyszerek az elsősegélynyújtásban 2. Gyakorlat Keringési paraméterek vizsgálata: pulzustapintás, pulzus megítélése, vérnyomásmérés Légzési paraméterek vizsgálata: mellkas-vizsgálat, légzés megítélése A vérzéscsillapítás módszerei Sebellátás; Égések, fagyások helyszíni ellátása 14

Fektetési módok: stabil oldalfekvés technikája 5-6. osztály Viselkedés vészhelyzetekben. Veszélyforrások, baleseti helyszínek felismerése, alapvető teendők. Mentők telefonszámának ismerete. A mentőhívás szabályai. Helyszín biztosítása. Alapvető életfunkciók felismerése. Stabil oldalfektetés elsajátítása. 7-8. osztály Az 5., 6. évfolyamban elsajátított tudás begyakorlása. Sérülés veszélyességének felmérése. Légzés és keringés ellenőrzés. Segélyhívás. Vérzéscsillapítás (artériás, vénás, hajszáleres). Egyéb elsősegélynyújtási gyakorlatok (törések, égési sérülések stb. ellátása). Újraélesztés szabályainak megismerése. Eötvösös diákok bemutatója. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: A tanítási tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást és az integrált fejlesztést. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek őket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják: könyvtárhasználati órák tartása minden évfolyamon tanulói kiselőadások, kutatómunkák ösztönzése, szakirodalom, szótárak, lexikonok órán való használata, szituációs játékok, dramatizálás, környezeti nevelés a különböző tantárgyi kereteken belül. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: differenciált óratervezés: a pedagógusok az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak, 15

emelt szintű angol nyelv tanulása 5 8. évfolyamon, emelt szintű testnevelés oktatás 1 8. évfolyamon 1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: Iskolai szintű hagyományaink Iskolánk névadójának, Lackner Kristóf emlékének ápolása 1. Tavaszi Lackner napok rendezvénysorozat Városi és területi tanulmányi versenyek (idegen nyelv, alsó tagozatos matematika, komplex természettudományi, szavalóverseny, környezetvédelmi verseny, részképesség zavaros tanulók vetélkedője, sportversenyek) 2. Lackner Gyermeknap: a diákönkormányzat május végén szervezi, melyen sport és ügyességi versenyeket, tréfás vetélkedőket bonyolít le Karácsonyi ajándékozás: az osztályok rövid műsor keretében emlékeznek meg a szeretet ünnepéről és a tanulók apró ajándékokkal lepik meg egymást Farsang: minden év februárjában kerül megrendezésre, külön az alsó és külön a felső tagozat részére. A farsang programja: jelmezverseny, játéktermi játékok, disco. Tantárgyi versenyek: iskolai szinten minden évben több tantárgyból megtartjuk, a nyertesek képviselik iskolánkat a városi és egyéb fordulókon Ballagás: a végzős osztályok a ballagási ünnepély keretében felkötik a búcsúszalagjukat az iskola zászlójára Egészségnap: a tanulók bevonásával egészséges ételek készítése Hasznos anyagok gyűjtése: évente általában 2-3 gyűjtési akciót rendezünk osztályok közti verseny meghirdetésével Osztályok között: kapcsolat kialakítása 1 5., 2 6.; stb. Sítábor: a tanulók és a szülők részére 1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 3 8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 16

1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: Napközi otthon, tanulószoba Napközis ellátásban az iskola tanulója igény vagy rászorultság alapján részesül. Adott foglalkozási rend szerint összehangoltan, szervezetten alakul a heti program. Minden tanulócsoportnak 60-75 perc áll rendelkezésére, amelyet tanulásra, gyakorlásra, feladatok elvégzésére használhat fel. A napközi speciális feladatai: a tanulás tanítása, felzárkóztatás, tehetséggondozás a mentálhigiénés szokások fejlesztése, sokszínű szabadidős tevékenység (játszóház, mozi és színházlátogatás, sportversenyek, részvétel múzeumi foglalkozásokon, stb.) A napközi támaszkodik azokra a programokra, amelyeket az iskola délutáni egyéb foglalkozásokra biztosít (felzárkóztatás, tehetséggondozás, szakkörök, stb.). Tanulószoba csak 5-8. osztályig működik, igény szerint napi 60-90 perc fordítható a tanulásra, felzárkóztatásra, feladatok megoldására Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja lehet az iskola minden tanulója. Alapvető célja a tehetséggondozás, az erőnlét, az ügyesség, az állóképesség fejlesztése, a harmonikus, összerendezett mozgás kialakítása. Egy-egy sportágban kiemelkedő tanulók versenyre történő felkészítése is történik. Sportágak szerint külön fiú és leány csoportok működnek. Tevékenysége alapvetően a Soproni SC férfi labdarúgó klubra, a női és férfi kosárlabda klubokra épül. Ezen egyesületek fő támogatói bázisa. Az egyesületekkel konkrét együttműködési szerződésünk van, amely a szakmai munkára is kiterjed. Ezen kívül még több sportolási lehetőséget is kínálunk tanulóinknak, amely kínálatokat a tanórán kívüli tevékenységek tartalmazzák. Szakkörök Egyéni érdeklődés szerint szerveződő, különböző korosztályú és évfolyamú tanulókat magába foglaló közösség, mely a tanulók képességeinek fejlesztését szolgálja. Indításukról minden év elején az iskola nevelőtestülete dönt. Versenyek, vetélkedő, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik, melyeket az iskola minden évben megrendez. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A felkészítést a szakmai munkaközösségek vagy a szaktanárok végzik. a. Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek az évfolyamonként előre meghatározott helyre. A tanulók költségeit a szülők fedezik. 17

b. Erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik az iskola falain kívül szervezett, egy vagy több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik erdészek, erdőmérnökök, környezetvédelmi szakemberek segítségével. A felmerülő költségeket a szülők fedezik, és az erdei iskola szervezésére benyújtott pályázaton nyert összeg e célra fordítandó. c. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon (színház, bábszínház, mozi, koncert stb.) tett csoportos látogatások. A foglalkozásokon való részvétel önkéntes és önköltséges. d. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez igazodva különféle szabadidős programokat szerve a szabadidő szervező pedagógus aktív közreműködésével. (pl. túrák, kirándulások, táborok, táncos rendezvények stb.) A rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik. e. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti a könyvtáros pedagógus hatékony közreműködésével. f. Hit-, és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára kötelező, amennyiben a tanuló az erkölcstan tantárgy helyett választja ezt az oktatási formát. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, 18

felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. 19

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek differenciált óratervezés: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, emelt óraszámú (angol) oktatás, tehetséggondozó foglalkozások, iskolai sportkörök, szakkörök, versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális, stb.), szabadidős foglalkozások (színház- és múzeumlátogatások, stb. a könyvtári tevékenység fontos színtere e feladatnak: könyvkölcsönzés szabad érdeklődés alapján, kutatómunka, könyvtári órák a könyvtárhasználat céljából, 1-1 téma feldolgozása kutatási lehetőségekkel forrásalapú önálló tanulás, hatékony tanulási módszerek elsajátítása műsorok összeállítása a források felhasználásával számítógép-használat kutatómunkához, multimédiás programok használata 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során működik. Egyéni elbírálás alapján egyéni tanterv szerinti képzés Felzárkóztató foglalkozások: tantárgyi és /vagy fejlesztő foglalkozások gyógy- és fejlesztő pedagógus bevonásával, illetve a Felzárkóztatunk Alapítványnál. A sajátos nevelési igényű /SNI/ tanulók számára biztosítjuk az egyéni haladás érdekében az eltérő tanterv szerinti képzést A részképesség zavarral küzdő gyermekek (dyslexiás, dysgraphiás, dyscalculiás) felmentése bizonyos tantárgyak (pl. helyesírás, idegen nyelv, matematika) osztályzása alól, fejlesztésük megszervezése az iskolán belül. 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Gyógypedagógusi és logopédusi tevékenység Szűrések, diagnosztizálások kérése, nyomon követése eredményeinek figyelembevétele és ezek rendszeressé tétele Rendszeres együttműködés a segítő szakemberekkel Rendszeres felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokat tartunk a törvény által előírt óraszámban 20