1. A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény végrehajtása

393 Jelentés a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 2. sz. füzet A zárszámadási dokumentum törvényességi és számszaki ellenőrzése TARTALOMJEGYZÉK 1. A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény végrehajtása 2. Az államháztartási alrendszerek gazdálkodása, működése 3. Társadalmi önszerveződések, alapítványok támogatása 1. A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény végrehajtása 2. Az államháztartási alrendszerek gazdálkodása, működése 3. Társadalmi önszerveződések, alapítványok támogatása 1. A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény végrehajtása 1.1. A zárszámadási törvényjavaslathoz kapcsolódó megállapítások A Pénzügyminisztérium tájékoztatta az Állami Számvevőszéket, hogy az 1996. évi zárszámadási törvényjavaslat végleges változatának elkészítése során figyelembe veszik e jelentés számos megállapítását. 1.1.1. A törvényjavaslat módosítását, illetve kiegészítését igénylő észrevételek A költségvetési hiány és annak finanszírozása A zárszámadási törvényjavaslat 1. -a 77.086,8 millió forint többletet említ. Ezzel ellentmondásban van a 4., ami hiányra hivatkozik. Nem világos, hogy pozitív egyenleg mellett miért volt szükség hiányfinanszírozásra. A valódi ok az, hogy a központi költségvetés a privatizációs bevételeket egész évben külön kezelte, hiszen azokat az 1996. évi költségvetési törvény 8. (5) bekezdése szerint adósságtörlesztésre kellett fordítani. A privatizációs bevételek nélkül a költségvetés 130,4 milliárd forint hiányt mutat, amit a 4. által említett államkötvény- és kincstárjegy-kibocsátással finanszíroztak.

A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának elszámolása A törvényjavaslat 7. (5) bekezdése tartalmazza a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának elszámolásait felülvizsgáló számvevőszéki ellenőrzés által megállapított összegeket. A normaszöveg teljessé tételéhez a normaszövegbe illesztendő összegek a következők: visszafizetési kötelezettség: 66,3 millió forint, központi költségvetést terhelő kiegészítés: 19,9 millió forint. A fentiekkel összefüggésben módosítani szükséges a 7. (3) bekezdésében szereplő összegeket és a (4) bekezdésben szereplő kamatfizetési kötelezettséget is, mivel a javaslatban szereplő összegek csak az önkormányzatok elszámolásait tartalmazzák. Jogtalanul igénybe vett helyi önkormányzati támogatások A zárszámadási törvényjavaslat 7. (6) bekezdése a helyi önkormányzatok által jogtalanul igénybe vett cél-, címzett és központosított támogatások visszafizetési kötelezettségéről rendelkezik. Az ÁSZ által végzett vizsgálatok alapján a törvényjavaslat normaszövegébe illesztendő összegek a következők: 278,0 millió forint jogtalanul igénybe vett cél- és címzett, 51,7 millió forint jogtalanul igénybe vett központosított támogatás. A fentieken kívül az 1992. évi LXXXIX. tv. 14. -a alapján kötelező lemondások elmaradása miatt 484,1 millió forint céltámogatási előirányzat és céltámogatási kiegészítő keret megvonásáról illetve csökkentéséről kell intézkedni a normaszövegben. A TB Alapok hiányrendezése és járuléktartozások átvállalása A törvényjavaslat 19. -a a társadalombiztosítási alapok hiányának rendezésével foglalkozik. A normaszöveg nem említi a rendezés módját (a hiány elengedése a kincstári egységes számlán fennálló hitelállománnyal szemben történik-e), valamint az elengedés időpontját. A zárszámadási javaslat 20. -ában mintegy összefüggésben a hiányrendezéssel a MÁV Rt., a Mecsekurán Kft. és a Rendőrség járuléktartozását vállalja magára a Magyar Állam. Az érintett szervezetek tartozása csak annak pénzforgalmi rendezése után törölhető a folyószámláról, ennek módjáról azonban a törvényjavaslat nem rendelkezik. Tőketartozás elengedésére az 1975. évi II. törvény 114. -a alapján jelenleg nincs törvényes lehetőség. Hasonló igények felmerülésének veszélye miatt nem célszerű, hogy a zárszámadási törvény felmentést adjon a hivatkozott törvényhely alól. A központi költségvetés beruházási maradványának elszámolása Nem számszerűsíti a törvényjavaslat a központi költségvetés beruházási maradványának összegét, és nem rögzíti, hogy abból 1997-ben mennyi használható fel. A javaslat egyes mellékleteiben és szöveges indokolásában más-más adatok szerepelnek. Az 1997. évi költségvetési törvény módosítása

A zárszámadási törvényjavaslat 21. (4) bekezdésében szereplő, az 1997. évi költségvetési törvény módosítására irányuló javaslat a hibás hivatkozások és szövegezés miatt értelmezhetetlen. Törvényi előírás nincs arra nézve, hogy milyen keretek között módosítható a költségvetési törvény, de célszerű lenne ezt külön törvényben megtenni. A Magyar Export-Import Bank és a Magyar Exporthitel Biztosító részére nyújtott állami tőkejuttatás elszámolása A törvényjavaslat 12. -ában a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság részére értékpapír formájában nyújtott 3.000 millió forint tőkejuttatásnál nincs megjelölve, hogy abból milyen arányban részesedtek az egyes intézmények (ezt a hiányosságot a törvényjavaslat indokolása sem pótolja). A Magyar Államkincstár által az ÁFI Rt-től átvett követelésállomány A törvényjavaslat nem indokolja meg, hogy a 15. (2) bekezdésének e) pontjában említett 1.429,2 millió forint követelésállományt miért kezelte külön az ÁFI Rt. Ugyanezen paragrafus (3) bekezdésében nincs rögzítve, hogy az egyes fogalmak pl. mozgójáradék alatt mi értendő. Adósságtörlesztés A törvényjavaslat 2. számú mellékletében csak a külföldi hitelfelvételek szerepelnek, a belföldi állampapírkibocsátás, illetve hitelfelvétel nem. Az 1. számú mellékletben a törlesztések között viszont szerepel a belföldi adósságtörlesztés. Ez nem következetes, és nem felel meg a számviteli törvény teljesség alapelvének sem. A költségvetési törvény és a zárszámadási törvényjavaslat normaszövegének megfeleltetése A zárszámadási törvények normaszövege általában kevesebb szakaszból áll, mint a költségvetést meghatározó törvényeké. (A zárszámadási javaslat a beszámolást 29 viszonylag rövid paragrafusban tartalmazza, míg az 1996. évi költségvetésről rendelkező törvény 119 sokbekezdéses paragrafusban rendelkezik a költségvetési évről.) Az eltérés részben érthető, hiszen a költségvetési törvény részét képezik a költségvetési előirányzatokat megalapozó rendelkezések és törvénymódosítások is. A költségvetési törvény normaszövegének előírásai nem jelentik azok automatikus teljesülését. Jogszabályi előírás a zárszámadási törvényjavaslat szöveges részének tartalmára és előterjesztésére nézve nincs (pl. az 1996. évi zárszámadási törvényjavaslat az 1997. évi költségvetési törvény módosítását is tartalmazza). A költségvetési törvény normaszövegben szereplő rendelkezéseiről a zárszámadási törvényjavaslat különféleképpen számol be (1. táblázat). Azokat a költségvetési normaszövegben található előírásokat, amikről a zárszámadási javaslat szöveges része beszámol, nem tüntettük fel, továbbá azokat sem, amelyek értelemszerűen nem kell, hogy szerepeljenek a törvényjavaslat normaszövegében. 1. táblázat

A zárszámadási javaslat beszámolási módozatai az 1996. évi költségvetési törvény normaszövegében történt előírásokról A költségvetési törvény normaszövegében megfogalmazott rendelkezések a költségvetés tartalék előirányzatai az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések állami kezességvállalás és kezesi helytállás Zárszámadási törvényjavaslat indokolásban, mellékletekben, egyéb jogszabályokban indokolásban, mellékletekben, egyéb beszámolóban indokolásban, mellékletekben az előirányzat-módosítások hatáskörei mellékletekben, egyéb jogszabályokban Forrás: az 1996. évi költségvetési törvény és zárszámadási törvényjavaslat Az 1. táblázatban bemutatott témakörökkel kapcsolatban az előterjesztés elszámol ugyan (különféle helyeken), de célszerű lett volna végrehajtásuk megjelenítése a törvényjavaslat normaszövegében is. 1.1.2. Törvényi kötelezettségek teljesítésének elmulasztása Hiányzó mérlegek A zárszámadási törvényjavaslat nem tartalmazza az Áht. 116. -a 2. és 9. pontja szerinti mérlegeket, nem mutatja be: ˇ a költségvetési hiány finanszírozásának mérlegeit az előírt bontásban; ˇ a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését. Ezek hiányában nem követhetők pontosan nyomon a normaszöveg egyes előírásai, azok hatása (hiány vagy többlet; tartozás-elengedések; hitel-átvállalások). A központi költségvetés mérlegéből hiányzó adatsorok Az Áht. 115. -a szerint "a mérlegeknek a zárszámadáskor a vonatkozó év terv- és tény-, illetve az előző év tényadatait kell tartalmazniuk". A központi költségvetés végrehajtását bemutató 11. számú mellékletben (mérlegben) az előző, 1995. évi tényadatok nem jelennek meg. Az eredeti előirányzat minősítése Az l996. évi LXXVIII. törvény módosította az 1996. évi költségvetésről szóló 1995. évi CXXI. törvényt, és ennek keretében több melléklet (köztük a kiadásokat és bevételeket címenként bemutató 1. és 2. számú melléklet és a központi költségvetés mérlege is) módosult. A törvényjavaslat 1. és 2. számú melléklet és a 11. számú mérleg melléklet "1996. évi előirányzat" oszlopában az eredeti előirányzatként az 1995. évi CXXI. törvény szerinti adatok szerepelnek. A tervadatok az l996. évi LXXVIII. törvényben jóváhagyott 1996. évi előirányzatokat nem tartalmazzák. Mindez lehetetlenné teszi a teljesítési adatok közvetlen összevetését az előirányzatokkal, lényegesen megnehezíti a gazdálkodás szabályszerűségének vizsgálatát és a hiteles tájékoztatás követelményét is sérti. Az állami vagyon kimutatása Hiányossága a törvényjavaslatnak, hogy az Áht. 116. 8. pontjának előírása

ellenére nem tartalmaz összesítő kimutatást az állami vagyonról. Hiányzik az állami követelések összesítése is. Egy a követeléseket azok minősítésével tartalmazó összegzés lehetővé tenné a tényleges nettó államadósság megállapítását. Emellett továbbra sem szerepel a törvényjavaslatban a tartósan és ideiglenesen állami tulajdonban lévő vállalkozói vagyon kimutatása, amire az Állami Számvevőszék jelentései már a korábbi években több alkalommal felhívták a figyelmet. A külföldi követelésekkel való elszámolás A zárszámadási törvényjavaslat nem tesz eleget az Áht. 108/A (6) bekezdésében foglaltaknak (zárszámadáskor külön is be kell mutatni a külföldi követelések között a kétessé vált követeléseket). A törvényjavaslat mellékletéből hiányzik a kétessé vált követelések bemutatása. Az Áht. 124. -ában előírt egyes feladatok elmulasztása Az Áht. 124. -ában a Kormány és a pénzügyminiszter felhatalmazást kapott különféle feladatok rendeletben való szabályozására. E feladataiknak csak részben tettek eleget. (Hiányoznak pl.: a vagyonnyilvántartás részletes szabályozása az államháztartás alrendszereiben, az alrendszerekből nyújtott támogatásokkal kapcsolatos számadási kötelezettség szabályozása, az államháztartás osztályozási rendjének és az Áht. 116. -ában említett mérlegek összeállításának részletes szabályai, a készpénzkímélő fizetési eszközök bevezetésének és alkalmazásának a kincstári körre vonatkozó szabályai, az államháztartás alrendszereinek felajánlott külföldi segélyek és adományok és ezek felhasználásának információs rendszere, a költségvetési ellenőrzésről szóló 121. (4) (6) bekezdésében foglalt ellenőrzések szabályai.) A megszűnt elkülönített állami pénzalapoktól átvett feladatok ellátásához szükséges bevételek forrásának meghatározása Az 1996. évi költségvetési törvény 69. (3) bekezdése alapján a megszűnt alapoktól átvett feladatokkal kapcsolatos, a feladatellátáshoz szükséges bevételek forrásául szolgáló díjak körét a fejezetekért felelős minisztereknek, a pénzügyminisztériummal egyetértésben 1996. február 1-ig rendeletben kellett volna szabályozniuk. E törvényi kötelezettségnek a fejezetekért felelős minisztériumok a Földművelésügyi Minisztériumot kivéve nem tettek eleget, a rendeleteket 1996. február 1-ig nem alkották meg. 1.1.3. Az Áht. hatályának felfüggesztése A zárszámadási törvényjavaslat 28. -a értelmében a törvényjavaslat néhány paragrafusára nem kell alkalmazni az Áht. 14. -ának rendelkezéseit. A hivatkozott 14. (1) bekezdése kimondja: "Az államháztartás alrendszerei hiányának államadósságot növelő rendezését, továbbá tartozásokat átvállalni, elengedni, visszatérítendő támogatást vissza nem térítendő támogatássá átalakítani, illetve bármely más módon államadósságot növelő újabb kötelezettséget vállalni kizárólag a költségvetésük útján, előirányzattal megtervezve lehet."

A törvényjavaslatnak az Áht. hatálya alól kivont paragrafusai a következő tartozások elengedését, átvállalását tartalmazzák: ˇ a Bős-Nagymarosi Vízlépcső rendszer nagyberuházással összefüggő járadéktartozás elengedését; ˇ a gazdasági kamarák megelőlegezett tőketartozásai kamatainak elengedését, ha a tőkét 1997. december 31-ig megfizetik; ˇ a törvényjavaslat 20. -ában a társadalombiztosítás központi költségvetéssel szemben még fennálló tartozásainak elengedését, továbbá a MÁV Rt., a Mecsekurán Kft. és a Rendőrség járuléktartozásainak a Magyar Államra való engedményezését; ˇ a MÁV Rt. kereskedelmi bankoktól felvett hiteleinek és azok kamatainak átvállalását. Nem először fordul elő a hivatkozott Áht szakasz alóli kivételezés. Az 1997. évi költségvetési törvény hasonló módon vonta ki két paragrafusát az Áht. hatálya alól. A központi költségvetés az előző évek során többször vállalt költségvetésen kívüli hiányt ugyan nem növelő kötelezettséget az államadósság terhére. A kötelezettségvállalást követő költségvetési években azonban ennek hatása megegyezik a hiány növelésével, hiszen ezek a tételek akkor jelentenek valós kiadásokat. A törvényalkotó szándéka az Áht. e paragrafusának beiktatásával éppen az ilyen kötelezettségvállalások elkerülése volt. 1.1.4. A fejezeti indokolásokkal kapcsolatban tett megállapítások Amint azt a PM az 1996. évi zárszámadási törvényjavaslat előkészítését szolgáló fejezeti köriratában közzétette, a törvényjavaslathoz szöveges fejezeti indokolást kell készíteni. Ebben röviden áttekintést kellett adni a fejezet feladatellátásáról a köriratban meghatározott szempontok szerint. A fejezetek túlnyomórészt betartották a körirat útmutatásait, de a korábbi évekhez hasonlóan most is találhatók hiányosságok: ˇ a fejezetek szöveges indokolásaikban különféle mélységben tértek ki a köriratban megadott témakörök bemutatására (viszonylag kevés a tájékoztatás a rendes és rendkívüli előirányzat szerinti megkülönböztetés bevezetésének hatásáról, az intézmény-felülvizsgálatok eredményeiről, a befizetési kötelezettségek teljesítéséről, a kiadási megtakarítások összetételéről); ˇ egy adott fejezet szöveges indokolásán belül is előfordul, hogy a különféle címek kidolgozása nem azonos színvonalú; ˇ nem minden fejezet alkalmazott a szöveges értékelést alátámasztandó részletező és kiegészítő táblázatokat. A fejezetek tevékenységéről átfogó és pontosabb képet adhatna egy, a beszámolási szempontokat űrlapszerűen rögzítő, szöveges indokolás. Így kitöltési kényszer adódna azon szempontokra is, amelyek nem merültek fel a költségvetési évben az adott fejezetnél. A jövőben követelményként kellene a

fejezetek elé állítani a fejezeti indokolások lényeges informatív elemekre összpontosító elkészítését. 1.2. A törvényjavaslat teljessége és valódisága A törvényjavaslat mellékleteinek számszaki egyezősége A mérleg és az 1., 2. számú melléklet azonosítható adatai megegyeznek egymással. Nem egyeztethető viszont egyik mellékletből sem a "központi költségvetési szervek folyó előirányzat-maradványa" elnevezéssel megjelölt, a kiadási oldalon szereplő adatsor. A zárszámadási törvénytervezet nem tartalmaz olyan számszaki levezetést vagy szöveges indokolást amely ennek az összegnek a valódiságát és hitelességét egyértelműen igazolná. A költségvetési előirányzatok teljesítését, a törvényi előírások betartását az előterjesztés általános indokolásából valamint annak mellékleteiből is ellenőrizte az ÁSZ. A törvényjavaslat mellékletében szereplő összegek és az általános indokolás szöveges részében illetve táblázataiban feltüntetett adatok több esetben nem egyezőek. (Pl. a "kormányzati rendkívüli kiadások" cím kiadásai összevetése a mérleg, az 1. számú melléklet és az általános indokolás tételes elszámolása között.) Az intézmények beszámolóit tartalmazó APEH-SZTADI összesítés adataival az azonosítás több esetben lehetetlen, illetve az abban szereplő összegek és a törvényjavaslat indokolásában olvasható adatok sokszor csak megközelítően egyeznek. Rendes és rendkívüli előirányzatok Az Áht. 16. -a szerint meg kell különböztetni a rendes és rendkívüli előirányzatokat. A zárszámadási törvényjavaslat 1. -ában a központi költségvetés főösszegét, 2. -ában a fejezetek, címek, alcímek kiadási és bevételi előirányzatainak teljesítését (1. és 2. számú mellékletek), a 14. -ában a központi költségvetés mérlegét (11. számú melléklet) hagyja jóvá az Országgyűlés. Az 1. és 2. számú mellékletben szereplő előirányzati és teljesítési adatok az Áht. előírásának megfelelően rendes és rendkívüli előirányzat bontásban készültek. A mérleg adatai ezt a bontást nem tartalmazzák, ami a két melléklet egyeztetését megnehezíti. A zárszámadási törvényjavaslat 1. és 2. számú melléklete a Működési költségvetést rendes, a Felhalmozási kiadásokat rendkívüli, a Fejezeti kezelésű speciális előirányzatokat pedig rendes és rendkívüli előirányzatként is szerepelteti. Az alábbi táblázatban felsorolt előirányzatoknál a költségvetési törvénytől eltérő megkülönböztetés szerepel: 2. táblázat A rendes és rendkívüli előirányzatok eltérései a költségvetési törvény és végrehajtása között millió Ft Fejezet/cím/alcím Neve 1995. évi CXXI. tv. 1996. évi teljesítés

KIADÁS XV.10.11.1. XXXII..1.3.1. BEVÉTEL XV.10.2.12.1. Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásai MÁV pénzügyi szanálása miatti adósságtörlesztés Visszatérítési kötelezettséggel adott támogatások tárgyévi megtérülése rendes rendkívüli rendes rendkívüli 18.574,2 17.444,5 28.046,9 30.827,2 1.976,5 2.523,8 XVII.22.1. Vegyes bevételek 3.000,0 10.700,0 25.544,6 XVII.23.3.4. Útalap 4.700,0 4.699,8 Forrás: az 1996. évi költségvetési törvény és végrehajtásáról készült törvényjavaslat Az ÁSZ korábbi zárszámadási jelentéseiben már javasolta, hogy ki kell alakítani a rendes és rendkívüli előirányzatok egységes, minden fejezetre érvényes besorolási módját. A zárszámadási törvényjavaslat 1. számú mellékletében ez az egységesség még mindig nem lelhető fel. A rendes kiadási előirányzatok között még mindig szerepelnek beruházások, rekonstrukciós kiadások, program támogatások, alapítványi támogatások, kártérítés, árellentételezés. Az állami vagyon hasznosításából, értékesítéséből származó bevételek A módosított 1996. évi költségvetési törvény 9. (1) bekezdése szerint "A Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében lévő állami vagyon hasznosításából, értékesítéséből származó bevételekből összesen 350 millió forint összegben teljesíthetők a vagyonkezeléssel (őrzéssel), hasznosítással, értékesítéssel, továbbá a kincstári vagyonkataszter elkészítésével kapcsolatos más forrásból nem fedezhető kiadások. A bevétel további hányada a központi költségvetés központosított bevételét képezi." A zárszámadási törvényjavaslat indokolása részletesen beszámol a kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással kapcsolatos (a központi költségvetést megillető) bevételekről. Az indokolás szerint 1996-ban ezen a címen 1.229,1 M Ft bevétel realizálódott, ebből 1.051,1 M Ft készpénzben. A befolyt összegből központi költségvetésnek elszámolt bevételként az általános és fejezeti indokolásban egyaránt 604,7 M Ft van feltüntetve. A törvényjavaslat 2. számú mellékletében a kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással kapcsolatos, a központi költségvetést megillető bevételek (XVII. PM fejezet 9. cím 5. alcím) 1996. évi teljesítési adata az indokolástól eltérően 292,0 M Ft. Az elszámolás más adatai sem egyeztethetők a mellékletekből. Így a költségvetési törvény előírásának betartása a bevételek jogszabálynak megfelelő elszámolása a törvényjavaslatból nem ellenőrizhető.

Helyi önkormányzatok cél- és címzett támogatási maradványa A törvényjavaslat 8. (7) bekezdése rögzíti a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási maradványának összegét. Helyszíni ellenőrzésünk a Kincstárnál a maradvány összegét 0,4 millió forinttal eltérő összegben állapította meg. (A maradvány és a teljesítés összege eltér a javaslat 5/a számú mellékletében, és az azt részletező mellékletek adataiban, valamint az általános indokolás 222. oldalán lévő két bekezdésben szereplő összeg között is. A részletező táblák összesített adatai visszaigazolják a MÁK-nál szereplő maradvány összegét. A 216,1 millió forint "visszafizetett", maradványt növelő összeg indokolás nélkül nem értelmezhető, hiszen a cél- és címzett támogatások lemondása, visszafizetése a költségvetési törvény előírása szerint nem növeli a támogatási keretet, illetve maradványt.) Az 1995. évi zárszámadási törvény előírásának teljesítése A törvényjavaslat 9. -a megállapítja, hogy a helyi önkormányzatok az 1995. évi zárszámadási törvényben előírt befizetési kötelezettségből 1.519,4 millió forintot és annak kamatait befizették a központi költségvetésbe. Ezt az ÁSZ helyszíni ellenőrzése az előző évekhez hasonlóan nem tudta visszaigazolni. A Kincstár működésével sem valósult meg a bankszámlákhoz kapcsolódóan az önkormányzati befizetési kötelezettségek teljesítésének folyamatos figyelemmel kísérése. A bankszámlákon nem különítették el az 1994. és 1995. évi zárszámadáshoz kapcsolódó befizetéseket sem. Így a törvényjavaslatban, a Kincstárnál és az önkormányzati összesített beszámolókban más-más adat szerepel. (A rendszer továbbfejlesztése folyamatban van, ennek eredménye az 1997. évi zárszámadás során várhatóan megjelenik.) 2. Az államháztartási alrendszerek gazdálkodása, működése A Magyar Államkincstár 1996. évben kezdte meg működését, ami jelentős változást okozott a költségvetési szervek finanszírozásában. Az új szabályozás szerint a kincstári finanszírozásnak számos előnye van. ˇ A központi költségvetési szervek és az elkülönített állami pénzalapok esetében (az indulásnál ugyanis csak ezek tartoztak a kincstári körbe) átláthatóbbá teszi a gazdálkodást. ˇ Az önálló bankszámlák megszűnésével, a kincstári egyszámla bevezetésével, a központi költségvetés pénzeszközeinek kímélésével javítja a likviditási helyzetet. ˇ Csökken a finanszírozáshoz szükséges pénz mennyisége. ˇ Javítja és egyes esetekben garantálja a

közpénzek felhasználásának törvényességét, a jogszabályokkal való összhangját. ˇ Gyors és pontos adatokat szolgáltat a költségvetés tényleges helyzetéről. ˇ Adatszolgáltatásával, elemzéseivel lehetőséget biztosít az éves költségvetési előirányzatok megalapozottabb tervezéséhez. A rendszer működési hiányosságaiból adódóan ahogy erre az előterjesztő is utal a benyújtott anyagban a kincstári rendszer még nem teljeskörűen alkalmas arra, hogy a központi költségvetés zárszámadásához a tényleges felhasználásnak megfelelő adatokat biztosítson. A kincstár működésének tapasztalatairól külön jelentést készít az Állami Számvevőszék. 2.1. A központi költségvetés 2.1.1. Az állami kezességvállalások A Kormány az Áht. 124. (2) bekezdés e) pontja alapján 1996-ban elkészítette az állam által jogszabályban vagy szerződésben vállalt kezesi garanciák előkészítésének és beváltásának eljárásrendjét. Az erről szóló 151/1996. Korm. rendelet 1996. októberében lépett életbe. Az egyedi kezességvállalásokhoz kapcsolódóan kötelezően benyújtandó előterjesztés a korábbiakhoz képest sokkal szélesebb körű tájékoztatást ad a Kormány részére a döntések meghozatalához. A törvényjavaslat a költségvetési törvény vonatkozó módosított szakaszai szerinti bontásban bemutatja az 1996-ban állami garanciákkal kapcsolatos kormányhatározatokat. Az általános indokolásban tételesen beszámol a kezességérvényesítési és megtérülési folyamatokról és az állomány alakulásáról. 2.1.1.1. A kezességvállalásokból eredő kötelezettségek keretei Az 1996. évi költségvetési törvény 39. (2) bekezdésében a kiadási főösszeg 2%- ában korlátozta a költségvetési évben újonnan elvállalható egyedi garanciák együttes értékét. A törvény módosítása következtében a keretösszeg 41,7 Mrd Ftról 42,3 Mrd Ft-ra emelkedett. Kihasználására 33,5 Mrd Ft mértékig került sor. A központi költségvetést ezen kívül más egyéb jogcímeken összegszerűen korlátozott, illetve korlátozás nélküli módon vállalt garanciák is terhelhetik. ˇ A megállapított mérték felett vállalható garancia az energiahordozók importjára és biztonsági készletezésére. (Kezesség-érvényesítésre eddig még nem került sor.) ˇ Az EB Rt. és az Eximbank megalakulása óta a tevékenységi körükbe eső garanciák keretösszegeit külön szabályozzák a költségvetési törvények, noha ezen intézmények garanciaügyleteiért is a Kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel. ˇ A módosított 1996. évi költségvetési törvény

ezeken felül a 41. és a 41/A -aiban meghatározott esetekre nemzetközi pénzintézetekkel kötött hitelszerződések esetén, légvédelmi rendszerek és a Ferihegyi repülőtér fejlesztésére korlátozás nélkül engedélyezi a garanciák megadását. A következő táblázat bemutatja az 1996. évi költségvetési törvény 39. (2) bekezdésében előírt 2%-os keretösszeg alá eső garanciákat. 3. táblázat Az 1996. évi költségvetési garanciakeret alá tartozó vállalások: millió Ft Korm. hat. száma A garancia célja 2010/1996. (I.24) 1996. évi tankönyvellátáshoz szükséges hitel 2065/1996. (III.20.) Magyar Hitel Bank privatizációs célú konszolidációja 2137/1996. (VI.4.) Mezőbank Rt. tőkehelyzetének rendezése 2153/1996. (VI.19) 2316/1996. (XI.28.) Nemzetközi Büntetőjogi Kongresszus megrendezése gabonatermelők éven belüli hitele A garancia összege Mindösszesen: 33.516,8 Forrás: a garanciákról döntő 1996. évi kormányhatározatok A garancia típusa 3.000 készfizető 11.000 készfizető 5.500 készfizető 16,8 egyszerű 14.000 egyszerű A garanciák jelentős része készfizető kezesség. Az Áht. 33. (3) bekezdése értelmében a Kormány csak kivételesen indokolt esetben vállalhat készfizető kezességet. Az Áht. 42. (1) bekezdése előírja, hogy a nyilvános határozatban többek között rögzíteni kell a garancia indokát, típusát és a típus megválasztásának indokát. E törvényi rendelkezések nem érvényesültek maradéktalanul a kormányhatározatokban. A garanciavállalás indokát többnyire annak célja helyettesíti, és sokszor a garancia típusának megválasztására vonatkozó indokok sem szerepelnek a Kormányhatározatokban. 2.1.1.2. Az 1996-ban beváltott garanciák elszámolása Az eredeti 1996. évi költségvetési törvény az állami kezességek beváltására a XVII. PM fejezet 18. cím négy alcímén összesen 9 Mrd Ft előirányzatot tartalmazott. Az EB Rt. általi biztosítási tevékenységből adódó fizetési kötelezettség alcímének 4 Mrd Ft-os előirányzata a központi költségvetési szervek 1996. évi előirányzatainak a 2283/1996. Korm. határozatban meghirdetett

csökkentése alapján 1 Mrd Ft-tal csökkent. A törvényjavaslat 1. számú melléklete módosított előirányzat hiányában az eredeti magasabb előirányzatot tartalmazza a hivatkozott címen és alcímen. A csökkenésről csak az indokolási részben szól a törvényjavaslat. 1996-ban az állam által különféle jogcímen fizetett helytállásoknál magasabb összeg folyt be a garanciavállalások megtérüléseiből. (Ezért szerepelnek negatív számok a törvényjavaslat kiadásokat bemutató 1. számú melléklete XVII. PM fejezet 18. cím egyes alcímein.) A megtérülésekkel csökkentett kiadások bemutatása sérti a bruttó elszámolás elvét. A javaslat általános indokolása bemutatja ugyan alcímenként a megtérüléseket, de az így keletkezett bevételek elszámolásának a törvény részét képező 2. számú mellékletben is meg kellene jelenni. A leírtakból következik, hogy a központi költségvetés mérlegét bemutató 11. számú melléklet is negatív előjelű számot tartalmaz a kiadási oldalon. Új elem a kezességvállalásokkal összefüggésben a kezességvállalási díj. A garanciavállalás jelenlegi eljárásrendjének értelmében a Kormány kezességvállalási díjat határozhat meg a garancia megadásakor. Az ebből származó bevétel 167,9 M Ft 1996-ban az Egyéb bevételek között jelenik meg a mérlegben. Különleges az 1996-os költségvetési év abból a szempontból, hogy az állammal szembeni kezesség-érvényesítések és a garanciák megtérüléséből adódó pénzmozgás egyenlege pozitív. (Az elmúlt években kevesebb volt a megtérülés, mint az állam ezirányú kifizetései.) 2.1.2. Általános tartalék A törvényjavaslat általános indokolása bemutatja az általános tartalék időarányos elosztását, valamint főbb jogcímek szerinti felhasználását. Külön táblázatban részletezi, fejezeti csoportosításban, a felhasználásról szóló kormányhatározatokat. Az államháztartási törvény 25. és 26. -ai rendelkeznek az általános tartalék képzéséről és felhasználásának módjáról. Az Áht. 26. (1) bekezdése alapján "Az általános tartalék előirányzata nem lehet több, mint a központi költségvetés kiadási főösszegének 2%-a és nem lehet kevesebb, mint annak 0,5%-a." Az 1995. évi CXXI. törvény általános tartalék címen 10.450 M Ft-ot irányzott elő, ami a kiadási főösszeg 0,5%-a. A költségvetést módosító 1996. évi LXXVIII. törvény által meghatározott 15.764 M Ft a kiadási főösszeg 0,7%-a. Az általános tartalék képzése tehát a törvényi előírásoknak megfelel. Szociális és egészségügyi kiadásokra (42%), IFOR kártérítési és műszaki kontingens költségei (17%), valamint a médiák támogatására (8%) használták fel. Az általános tartalék felhasználásáról szóló kormányhatározatok tartalmazzák a támogatási többletek célját, költségvetési címét, valamint a támogatási igények megalapozottságát alátámasztó részletes indokolást is. Az adatlapok minden esetben tartalmazták a támogatás forrását és a megemelt előirányzatot is. Hiányosság, hogy a kormányhatározatok többsége nem tesz eleget a 158/1995. (XII.26.) Korm. rendeletben foglalt előírásoknak azzal, hogy nem jelöli meg az előirányzat-módosítások érvényességi időtartalmát (egyszeri jellegű, vagy a költségvetésbe beépülő támogatás).

2.1.3. Céltartalék Az 1995. évi CXXI. törvény 6. (2) bekezdése szerint bérpolitikai intézkedésre 14.873 M Ft-ot kellett képezni. Az előirányzat kormányhatározat, költségvetési törvényt módosító intézkedések hatására 19.944 M Ft-ra emelkedett a következők szerint: 5. táblázat Bérpolitikai intézkedések kerete millió forint 1995. évi CXXI. tv. (VII. fejezet 10. cím Tartalékok, 2. alcím Céltartalék, 1. kiemelt előirányzat-csoport) (eredeti előirányzat) 1996. évi LXXVIII. tv. (VII. fejezet 10. cím Tartalékok, 2. alcím Céltartalék, 1. kiemelt előirányzat-csoport) (módosított előirányzat) 2096/1996. (IV.23.) Korm. hat. az 1996. évben megvalósuló létszámcsökkentések egyszeri többletkiadásainak fedezetére szolgáló céltartalék képzéséről és felhasználásának módjáról (előirányzat-növekmény) 14.873 15.873 4.071 Keret: 19.944 Az előterjesztés teljesítésként 14,9 Mrd Ft-ról és maradványként 5 Mrd Ft-ról számol el. Az ÁSZ-hoz megküldött előirányzat-módosítási űrlapok alapján csak 8,7 Mrd Ftnyi módosítás követhető nyomon. Ez is jelzi, hogy nem volt teljeskörű a 158/1995 Korm. rendelet 20. (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás. 2.1.4. Kormányzati rendkívüli kiadások Az 1996. évi módosított költségvetési törvény 7. (2) bekezdése a) - g) pontokban tételesen meghatározza azokat az előirányzatokat, amelyek a törvény 1. számú mellékletében jóváhagyott rendkívüli kiadások közül kormányzati rendkívüli kiadásnak minősülnek. A 11. számú melléklet (mérleg) és az 1. számú melléklet nincs összhangban a törvényi előírással mivel kormányzati rendkívüli kiadásként a 7. -ban felsoroltakon kívül több tételt tartalmaz (VII. MEH fejezet 11. cím 8. alcím Közszolgálatban állók Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárai szervezetének támogatása, XVIII. MKM fejezet 12. cím 3. alcím Lágymányosi egyetemi fejlesztések). Az előterjesztés az általános indokolásban tételesen beszámol a rendkívüli kiadások teljesítéséről. Az itt feltüntetett jogcímek, azok módosított előirányzatai és teljesítési adatai viszont eltérést mutatnak a költségvetési törvény és a zárszámadási törvényjavaslat 1. számú mellékletének adataihoz viszonyítva. 2.1.5. Kormányzati beruházások A zárszámadás az általános indokolási részben eleget tesz a jogszabályokban foglalt elszámolási kötelezettségnek. A kiemelt jelentőségű központi beruházások mellett név szerint mutatja be a beruházási célprogramokat és az egyéb központi beruházásokat is.

Az adatok súlyozás nélkül sorolják fel fejezetenként a beruházási témákat. Egymás mellett jelenik meg például a bútor, a járművásárlás, a szoftver fejlesztés és a soproni kórház rekonstrukciója. Az egyes témák iránt érdeklődőknek ez jó tájékoztatásul szolgálhat, de tekintve az adatok tömegét, nem tartjuk célszerűnek az általános kötetben való szerepeltetést. A részletes és sok információt tartalmazó táblázatok adatai nem egyeznek meg más helyen megjelenő, a beruházásokra vonatkozó adatokkal. Így pl. a beruházási fajták szerint csoportosított teljesítési adatok nem egyeznek meg a központi beruházások címen a 285-től a 294. oldalig megjelenő összesítő kimutatás adataival. A beruházásokra fordított összeget tekintve az eltérés meghaladja a 8 Mrd Ft-ot, a módosított előirányzatnál közel 8 Mrd Ft az eltérés. A támogatásokat tekintve az eltérés meghaladja a 700 M Ft-ot, a módosított előirányzatoknál pedig több, mint 500 M Ft. Nincs meg az egyezőség a központi beruházások általános indokolásánál (177-178. oldal szöveges rész) és a 285-295-ig terjedő táblázatokba foglalt adatok között sem. Egyedül a központi beruházások költségvetési fedezete (67.201 M Ft) egyezősége áll fenn. A 177. és a 178. oldalon hivatkozás történik a 7. számú táblázatra, amely a benyújtott dokumentumban nem lelhető fel. A szöveges indokolás 178. oldala beruházási maradványként 3.647 M Ft-ot szerepeltet, ugyanez a 294. oldalon 4.183,8 M Ft, a kiemelt jelentőségű beruházások, a beruházási célprogramok, valamint az egyéb beruházások részletező táblázatai adatainak összegzése alapján pedig 3.427,8 M Ft. Így az, hogy valójában mekkora a maradvány és az Országgyűlés mely összegű beruházási maradványt fog jóváhagyni, az előterjesztésből nem állapítható meg. A törvényjavaslat 1. számú melléklet XIII. fejezet kiemelt jelentőségű beruházásai között szerepel az Esztergomi Mária-Valéria híd építése. A 294. oldalon a kiemelt jelentőségű beruházások részletező táblázat felsorolásából ez kimaradt, összegében azonban szerepel. A Fővárosi Önkormányzat Lágymányosi Duna-híd beruházása (678,6 M Ft) a részletező táblázatban beruházási célprogramként jelenik meg, a törvényjavaslat 1. számú mellékletében viszont kiemelt jelentőségű beruházások között szerepel a XVII. PM fejezeténél. A törvényjavaslat indokolásának táblázati részében (285-294. oldal) jelennek meg a kormányzati beruházások módosított adatai. Több címen a módosított előirányzatot meghaladó teljesítési összeg szerepel, ami a gazdálkodási szabályok megsértését jelenti. (Pl. XV. FM fejezet: Központi igazgatása; Erdészeti szakigazgatási intézmények; Földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet; Mezőgazdasági minősítés és törzstenyészet-fenntartás intézményei; Agrárkutató intézetek; XX. KTM fejezet: Természetvédelmi területi szervek.) A szabálysértés ténye a törvényjavaslat 1. számú mellékletéből nem állapítható meg, tekintve, hogy a törvénymellékletben a módosított előirányzat nem jelenik meg. Az előirányzat-gazdálkodás alapvető elvének további megsértését jelentette az a

körülmény, hogy a központi beruházások 1995. évi pénzmaradványának felhasználásáról, azaz "előirányzatosításáról", a Kormány csak 1996. december 17- én hozott döntést. Így az Áht-ban foglaltakkal szemben év közben, valójában az egész 1996-os év során a maradványok felhasználása esetén, előirányzat nélküli, szabálytalan kifizetésekre került sor. 2.1.6. A belföldi államadósság alakulása A központi költségvetés bruttó adósságállománya 1996-ban az előző évinél kedvezőbben alakult. Nominális értéken 198,8 milliárd forinttal, 4.932,3 milliárd forintra növekedett, de a növekmény elmarad az előző évi 981,8 milliárd forinttól. A kisebb emelkedés következtében az állomány GDP-hez viszonyított aránya csökkent, 1996 év végére a bruttó hazai termék 74,5%-át tette ki. 1. ábra Forrás: Államadósság Kezelő Központ: Állampapírpiac 1996. Az állományon belül csökkent a költségvetés MNB-vel szembeni kamatmentes, lejárat nélküli adóssága, ami az MNB által felvett devizahiteleken elszenvedett árfolyamveszteség miatt keletkezett. A csökkenés nagyrészt annak volt köszönhető, hogy a Kormány az 1996. évi költségvetési törvény adta felhatalmazás alapján az MNB tv. 22. -ának (2) bekezdésében megadott mennyiséget jóval meghaladó mértékben alakította át a lejárat nélküli állományt piaci kamatozású értékpapírrá. Erre az MNB tv. lehetőséget ad, hiszen a 22. (2) bekezdése csak a minimálisan átalakítandó mennyiséget rögzíti. Az átalakítás mértéke meghaladta az állomány 22%-át. Ez 430 milliárd forint értékű államkötvény és 30 milliárd forint értékű diszkont kincstárjegy kibocsátását jelentette. A kamatmentes állományt tovább csökkentette az erre a célra fordított 167.503 milliárd forint rendkívüli privatizációs

bevétel, növelte viszont a leértékelés miatti 170,3 milliárd forintos árfolyamveszteség. Így az év végi állomány az 1995-ös 2.023,3 milliárd forintról 1.563,3 milliárd forintra csökkent. A központi költségvetés kiadásai között jelentős szerepet kaptak az adósságszolgálattal kapcsolatos kiadások. A kamatkiadások 1994-ben 283,3 milliárd forintot tettek ki, egy évvel később már 477,4 milliárd forintot értek el. Az 1996-os esztendőben meghaladták az 534,8 milliárd forintot. 2. ábra Forrás: 1992., 1993., 1994., 1995. évi zárszámadási törvény, 1996. évi zárszámadási törvényjavaslat 2.1.6.1. Az államadósság szerkezeti átalakulása Az államadósság finanszírozásában jelentős szerepet kapott a piaci úton, értékpapírokkal történő finanszírozás. Az 1996. év végén az adósság 57,2%-a állt kötvényben, miközben a hitelállomány lecsökkent 20,5%-ra, a kincstárjegyek állománya pedig 22%-ra emelkedett.

Forrás: Államadósság Kezelő Központ: Állampapírpiac 1996. 3. ábra Az állampapírok korábbi legnagyobb vásárlója, az MNB 1996-ban csak minimális mértékben vásárolt államkötvényeket. 4. ábra Forrás: Államadósság Kezelő Központ: Állampapírpiac 1994, 1995, 1996. A magyar államkötvény állomány lejárati szerkezete kiegyensúlyozatlan: a rövid 1-2 éves papírok mellet alig bocsátottak ki hosszú lejáratú állampapírt (a konszolidációs kötvényeket nem számítva). 1996-ban bocsátottak ki először 5 évnél hosszabb lejáratú papírt nyilvánosan. Ez mutatja az egészségesebb szerkezet felé történő elmozdulást.

5. ábra Forrás: Államadósság Kezelő Központ: Állampapírpiac 1994, 1995, 1996. 2.1.6.2. Az 1996. évi költségvetési hiány finanszírozása Az általános indokolás a privatizációs bevételek nélkül számított hiányt 130,4 milliárd forintban állapítja meg. A törvényjavaslat nem tesz eleget az Áht. 116. 2. pontjában foglaltaknak, mert nem mutatja be sem a hiány finanszírozásának mérlegeit, sem a hiány finanszírozását hitelezők szerint. 6. táblázat milliárd Ft Megnevezés Összeg Államkötvény kibocsátás 73,4 Esedékes kamat tőkésítése 19,9 Kincstárjegy kibocsátás 37,1 Összesen: 130,4 Forrás: 1996. évi zárszámadási törvényjavaslat A törvényjavaslat hiányossága, hogy az indokolásokban nem számol el részletesen a hiány finanszírozásáról, így a Részletes indokolásban található összefoglaló táblázatokból nem vezethetőek le a 6. táblázatban szereplő adatok. Az összefoglaló táblázatok szerint az 1996. évi hiányt finanszírozó államkötvény-kibocsátás 284,01 milliárd forint. Az indokolás semmiféle számítást nem tartalmaz arra nézve, hogy miként származtatható a normaszövegben szereplő 73,4 milliárd forintos összeg az előbbi mennyiségből. A Kincstárjegy kibocsátás esetében az összefoglaló táblázatokban a hiányt finanszírozó és a KESZ likviditása miatti értékesítések nem különülnek el egymástól. Emellett további zavart okoz, hogy a Részletes indokolásban, illetve az Általános indokolásban lévő összegek eltérést mutatnak.

A bruttó államkötvény-kibocsátás az Általános indokolásban 299,8 milliárd forint, a Részletes indokolás szerint 309,1 milliárd forint adódik. (A konszolidációs és az MNB-nek a kamatmentes adósság átalakítása miatt nyújtott államkötvényeket nem számítva.) Az Általános indokolás alapján 134,5 milliárd értékű a hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények nettó kibocsátása, míg a Részletes indokolás táblázatai alapján 128,3 milliárd forint adódik. A fenti okok miatt a hiányt finanszírozó állampapír állomány 1996. évi alakulása nehezen követhető nyomon. Szükség lenne egy, az Áht. 116. 2. pontjának megfelelő finanszírozási mérleg elkészítésére. 2.1.6.3. A kincstári egységes számla likviditása Az 1996. évi költségvetési törvény 4. (3) bekezdése felhatalmazást adott a pénzügyminiszternek, hogy a kincstári egységes számla (KESZ) folyamatos likviditásának biztosítására egy évnél rövidebb lejáratú állampapírokat bocsásson ki. A törvény azonban nem tartalmaz utalást arra nézve, mekkora az a mennyiség, amellyel a folyamatos likviditás még biztosított. Az Áht. 113/A (2) bekezdés a) pontja alapján a Kincstár gondoskodik a KESZ napi likviditásáról. E törvényhely nem ad felhatalmazást arra, hogy bármely okból a KESZ-en többletlikviditás legyen. A KESZ napi egyenlegének alakulása és a KESZ számla napi terhelése alapján felhívjuk a figyelmet arra, hogy a pénzügyminisztérium jelentősen túlfinanszírozta a számlát. A likviditás kisebb mértékű állampapír kibocsátással is biztosítható lett volna. Közelítő számításokat végeztünk a túlfinanszírozás mértékére vonatkozóan, melyek eredményét a 7. táblázat tartalmazza: 7. táblázat milliárd Ft Megnevezés I. eset II. eset Átlagos napi egyenleg 109,46 229,96 Átlagos napi terhelés 40,46 19,05 Túlfinanszírozás mértéke 69,00 210,91 A túlfinanszírozás miatti plusz kamatkiadás 16,57 50,63 A túlfinanszírozás miatti plusz 17,58 53,74 kamatbevétel Forrás: Magyar Államkincstár Az I. eset egy minimális becslés, mert itt az átlagos napi egyenleget a napi egyenlegek átlagának (229,96 Mrd Ft) és szórásának (120,41 Mrd Ft) különbségével adtuk meg, míg az átlagos terhelést a napi terhelések átlagának (19,05 Mrd Ft) és szórásának összegével számítottuk. Ezzel az egyenleget alul-, a napi terhelést felülbecsültük, a kettejük különbségeként adódó túlfinanszírozást

pedig szintén alulbecsültük. Így kaptuk a túlfinanszírozás mértékére a 69 milliárd forintot, amely tehát a tényleges túlfinanszírozás minimumának tekinthető. A II. esetben az átlagos napi egyenleget és terhelést azok átlagával helyettesítettük, így született a 210,91 milliárd forintos túlfinanszírozás, amely túlbecsüli a tényleges túlfinanszírozás mértékét. A táblázat alsó részében található számok mutatják, hogy a túlfinanszírozás mekkora pótlólagos kamatkiadásokat illetve kamatbevételeket okozott. A kamatkiadást a likviditás biztosítására kibocsátott kincstárjegyek után fizetett kamat jelentette, a kamatbevételt pedig a KESZ egyenleg után 1996. január 1-től a jegybank által fizetett kamat jelentette. A kamatkiadás becslésénél a 90 napos kincstárjegyek súlyozott átlaghozamát használtuk, amely 24,01 % volt. A jegybank által fizetett kamat a mindenkori jegybanki alapkamat volt, amelynek átlagos nagysága 1996-ban 25,48 % volt. A kapott eredmény azt mutatja, hogy a központi költségvetés egyenlegét 1-2 milliárd forinttal pozitív irányba befolyásolta a túlzott kincstárjegy kibocsátás. A végső következtetések levonásához azonban még egy tényezőt kell figyelembe venni. A jegybank a KESZ egyenlege után a költségvetésnek összesen 59 milliárd forintot fizetett be kamatjóváírás címén. Az 1996. évben a jegybanknak összesen 58,1 milliárd forint vesztesége volt, amely megfeleltethető a KESZ utáni kamatfizetésnek, hiszen ha a KESZ egyenlegre nem kellet volna kamatot fizetnie a jegybanknak (mint, ahogy 1996 előtt nem fizetett kamatot a forgóalap egyenlege után), akkor nyeresége a fizetett kamat összegével nagyobb lett volna. Az 1996. évi költségvetési törvény 4. (9) bekezdése alapján a központi költségvetés a jegybanknak megtérítette 1996. évi veszteségét. Ez azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen akkora összeget térített a költségvetés a jegybanknak, amekkora összeget attól kamatjóváírás címén kapott. Összességében tehát elmondható, hogy a KESZ túlfinanszírozása a kibocsátott többlet kincstárjegy állomány után fizetett kamatnak megfelelő összeggel a becslés alapján több tízmilliárd forinttal terhelte a központi költségvetést. 2.1.6.4. A Magyar Államvasutak Részvénytársaság likviditási hiteleinek átvállalása A MÁV Rt. kötelezettségeinek átvállalása illetve elengedése az elmúlt néhány esztendőben jelentős kiadásokat, illetve bevételkiesést jelentett a központi költségvetés számára. 8. táblázat millió Ft Hitelátvállalások és tartozáselengedések Megnevezés 1994 1995 1996 Összesen 7.519 75.168,1 23.000 105.687,1

A központi költségvetés kiadásai a 1.756 37.034 38.790 MÁV tartozások átvállalása miatt Forrás: költségvetési törvények Az 1996. évi költségvetési törvény 4. (4) bekezdése szerint a központi költségvetés 1995. december 31-i hatállyal átvállalta a MÁV Rt. 1992-1995 között állami kezességvállalás mellett felvett likviditási hiteleit, melyek összege 45.568,1 millió forint volt. Az 1996. évi zárszámadási törvényjavaslat 26. (1) és (2) bekezdései szerint a költségvetés átvállalja a társaság 1996-ban felvett rövid lejáratú hiteleit 15.740,11 millió forint értékben és azok kamatterheit. A központi költségvetés a MÁV Rt-től 1995. december 31-i hatállyal átvállalt likviditási hitelek 1996. évi törlesztésére 30,8 milliárd forintot fordított, ami 2,8 milliárd forinttal több, mint az előirányzott mennyiség. Ez abból adódott, hogy a 2197/1995. (VII.13.) sz. Kormányhatározat alapján a költségvetés előre átvállalta a társaság által 1995. decemberében felvehető maximum 5 milliárd forint értékű likviditási hitelét. A MÁV a költségvetési törvény elfogadásáig nem vette igénybe ezt a lehetőséget, így a törvényben még csak a korábban felvett, 28 milliárd forint értékű likviditási hitel szerepel. Az 5 milliárd forintos keretnek a terhére később a társaság 2,8 milliárd forint hitelt vett fel. A kamatterhek, a korábban átvállalt hitelek kamataival együtt 1996-ban már 6.206,6 millió forintot tettek ki. Emellett 1995-96-ban összesen 41.695 millió forint értékben kapott a társaság hatósági árkiegészítést. A MÁV Rt. szanálása és konszolidációja a nagymértékű állami segítséget többször szükségessé tette. A hitelek automatikus a feltételek, kikötések teljesítésének ellenőrzése nélküli állami átvállalása a MÁV költségvetési korlátjának felpuhulásához vezet, ezen keresztül pedig parttalan hitelfelvételre ösztönözhet. 2.1.7. A privatizációs bevételek és azok felhasználása A központi költségvetés 1996. évi privatizációs bevételeinek alakulása, szerkezete, illetve a bevételek felhasználása a törvényjavaslatban nehezen követhető nyomon. A felhasznált bevételek nem egyeznek a törvényjavaslat szerint az év során beérkező bevételekkel és a különbözőség nincs indokolva. A mintegy 83 milliárd forintos különbség az 1995-ben befolyt privatizációs bevétel felhasználását mutatja, ám erre nézve az indokolás semmiféle utalást nem tartalmaz. 9. táblázat

A központi költségvetés privatizációs bevételeinek és kiadásainak alakulása 1996-ban milliárd Ft Bevételek ÁPV Rt. 1996-os befizetései 192,0 MHB Rt. privatizációja miatti rendkívüli bevétel 14,9 Összesen: 206,9 Kiadások MNB-vel szembeni hosszú lejáratú hitelek törlesztése 101,0 MNB-vel szembeni kamatmentes, lejárat nélküli adósság törlesztése Nulla kamatozású adósság kötvényesített állományának csökkentése 167,5 Összesen: 289,8 Forrás: a zárszámadási törvényjavaslat A törvényjavaslat indokolása az ÁPV Rt. befizetéseiből származó 100 milliárd forintos előirányzat jelentős, 92 milliárd forintos túlteljesítését többek között az 1995-ről áthúzódó bevételekkel magyarázza. Nem részletezi azonban, hogy pontosan mekkora részt képviseltek ezek a bevételek a teljes bevételből, és arra sem tér ki, hogy az említett áthúzódó bevételek megegyeznek-e az 1996. évi költségvetési törvény 8.. (2) bekezdésében szereplő privatizációs bevételekkel. Ezt az ÁPV Rt. tevékenységéről szóló beszámoló tartalmazhatná, ami nem készült el. 1995. évi CXXI. törvény, 8. (2): "Az ÁPV Rt. a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjából az 1995. évre tervezett 150.000 millió forint áthúzódó privatizációs bevétel teljesítésén felül 100.000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni." Amennyiben az 1996. évi zárszámadási törvényjavaslat és az 1996. évi költségvetési törvény által említett áthúzódó privatizációs bevételek megegyeznek, akkor az előirányzat-túlteljesítés indokolása nem megfelelő, mert az 1996. évi költségvetési törvény ezeket a privatizációs bevételeket külön kezeli az előirányzott 100 milliárd forinttól, így helytelen, hogy a törvényjavaslat az 1995-ről áthúzódó, illetve az 1996-os privatizációs bevételeket együttesen kezeli. A tisztánlátás érdekében fontos lenne, hogy a 192 milliárd forintos privatizációs bevétel összetételét is bemutassa a törvényjavaslat. Az 1996. évi költségvetési törvény 8. -ának az ÁPV Rt. befizetési kötelezettségeivel kapcsolatos rendelkezései a helyszíni vizsgálat megállapítása szerint a következőképpen teljesültek. Az alábbi tételek teljesítéséről az ÁPV Rt-ről szóló kormány-előterjesztésnek kellene beszámolnia: 21,3

ˇ A 8. (3) bekezdése az állami vagyon utáni részesedés befizetéséről rendelkezett és 10 Mrd Ft befizetési kötelezettséget írt elő. Az ÁPV Rt. ezen a címen 10 Mrd Ft-ot teljesített annak ellenére, hogy ezen a címen bevétele csak 7,9 Mrd Ft volt. Teljesült az ugyanezen bekezdésben a költségvetés bevételeként 5000 M Ft befizetése is területfejlesztési célokra, továbbá 7000 M Ft a Munkaerőpiaci Alapra. ˇ A 8. (4) bekezdése 41 Mrd Ft tartalékképzést jelölt meg. Ezt a kötelezettséget az ÁPV Rt. forráshiány miatt nem teljesítette. A képzett tartalék mindössze 31 Mrd Ft volt, amelyből 2.409 M Ft-ot vettek igénybe. ˇ A 8. (5) bekezdése a tételesen előírt kötelezettségeken (2, 3, 4, 6 és 10-13 bekezdések) felül az államadósság törlesztését is előírta. 1996. I. 7. és XII. 31. között folyamatosan történt befizetés az államadósság törlesztése címén 2.438 M Ft összegben. A végrehajtás módját a törvény az MNB elnöke és a pénzügyminiszter hatáskörébe utalta. ˇ A (10) bekezdés a nemzeti etnikai kisebbségek részére 1996. december 31-ig befejeződően 300 M Ft árfolyamértékű vagyonátadást írt elő. Megállapítottuk, hogy a vagyonátadás részvényátadás formájában megkezdődött, de nem fejeződött be. A jelzett időpontig mindössze 61,7 M Ft vagyonérték átadása kezdődött meg. ˇ A (11) bekezdés szerinti kötelezettség kölcsönszerződés, illetve veszteségrendezés formájában realizálódott, bár a költségvetési törvény veszteségrendezést írt elő a Mecsekurán Kft. részére. ˇ A (12) bekezdés a szovjet csapatok károkozásáról rendelkezett. A tényleges átutalás csak részben teljesült. 1996- ban mindössze 43 M Ft-ot fordítottak erre a célra. ˇ A (13) bekezdés szerint az Országgyűlés felhatalmazta a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő és nem értékesíthető ingatlanokat a szovjet laktanyákat eseti döntés alapján önkormányzati tulajdonba adja. Az előkészítés eredményeként az 1024/1997. (II. 21.) és az 1090/1996. (VIII. 28.) Kormányhatározat született. Az ingatlanok birtokbaadása megtörtént, illetve folyamatban van. ˇ További kötelezettsége volt az ÁPV Rt-nek a kárpótlási jegyek életjáradékra való átváltása 2.000 M Ft értékben. Az előirányzat csaknem teljesült (1.954 M Ft-ban). 2.1.8. Központi költségvetési szervek 2.1.8.1. Központi költségvetési szervek bevételei 1996. december 31-én 821 beszámoló készítésére kötelezett költségvetési szerv működött. Részükre a központi költségvetés 469,3 Mrd Ft költségvetési támogatást nyújtott, 45,3 Mrd Ft -tal többet mint a megelőző évben. A támogatáson felül az