A Tanács éves jelentése a dokumentumokhoz való hozzáférésről

Hasonló dokumentumok
A Tanács éves jelentése a dokumentumokhoz való hozzáférésről

A Tanács éves jelentése a dokumentumokhoz való hozzáférésről

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

consilium HU A Tanács éves jelentése a dokumentumokhoz való hozzáférésről 2011 consilium Május

L 165 I Hivatalos Lapja

11129/19 be/zv/ik 1 ECOMP.1

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Helsinki, március 25. Dokumentum: MB/12/2008 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 20. (OR. en)

consilium consilium A Tanács éves jelentése a dokumentumokhoz való hozzáférésről Május

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 17. (OR. en)

A8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához

Belső piaci eredménytábla

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

XT 21023/17 hk/ms 1 TFUK

ÁTLÁTHATÓSÁG TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS ( )

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA ( )

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 6. (OR. en)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Mivel: A KÖVETKEZŐ DÖNTÉST HOZTA: CT/CA-012/2004/01HU AZ IGAZGATÓTANÁCS,

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról

Megvitatandó napirendi pontok (II.)

Észrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, január 1-jén történő bevezetéséről

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3

MELLÉKLET. a következőhöz:

5524/17 ADD 1 zv/kn/kk 1 GIP 1B

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,

TANÁCS. L 314/28 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező)

SN 1316/14 tk/anp/kb 1 DG D 2A LIMITE HU

1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK. 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága. A részvételi feltételekhez fűződő kérdések

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 12. (OR. en)

(Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN

PE-CONS 56/1/16 REV 1 HU

6783/19 it/as/eo 1 ECOMP.3

MELLÉKLET. a következőhöz: A Tanács határozata

11917/1/12 REV 1ADD 1 lj/lj/kk 1 DQPG

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

6834/17 ADD 1 ea/adt/kz 1 GIP 1B

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Lettország általi, január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

EU közjog. dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia október 2.

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 28. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Javaslat A TANÁCS RENDELETE. a 974/98/EK rendeletnek az euró Lettországban való bevezetése tekintetében történő módosításáról

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

PUBLIC 9576/14 AZEURÓPAIUNIÓ TANÁCSA. Brüszel,2014.június6. (OR.en) LIMITE PV/CONS22 ECOFIN460

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén European Parliament, Visits and Seminars Unit

MELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

10080/17 gu/it/hs/hs/gu/it/kk 1 DG D 2A

Környezetvédelmi Főigazgatóság

C Az Elsőfokú Bíróság igazságügyi statisztikái

9227/19 ADD 1 ll/kk 1 ECOMP.1 LIMITE HU

MELLÉKLET. a következő javaslathoz: A Tanács határozata

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai ban

C Az Elsőfokú Bíróság igazságügyi statisztikái

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

Belső piaci eredménytábla

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 12. (OR. en)

12366/1/16 REV 1 zv/gu/kb 1 DG B 1C

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

I. INFORMÁCIÓKÉRÉS szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalók transznacionális rendelkezésre bocsátásáról

AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN

PE/113/S SZÁMÚ ÁLLÁSHIRDETÉS. IGAZGATÓ (AD 14 besorolási fokozat) (2008/C 145 A/02)

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 245.

A változatos NUTS rendszer

* JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament A8-0091/

TERVEZETT NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (II. rész) Európa épület, Brüsszel november 8. (10.00)

1. cím (Saját források): millió EUR. 3. cím (Többletek, egyenlegek és kiigazítások): -537 millió EUR

Megvitatandó napirendi pontok (II.) 2. Rendelet az északi-tengeri tervről Az elnökség beszámolója a háromoldalú egyeztetés eredményéről

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer

15557/17 hs/kb 1 DG D 1 A

C A Törvényszék igazságügyi statisztikái

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 20. (OR. en)

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

Átírás:

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA FŐTITKÁRSÁG DGF ISSN 1830-4117 A Tanács éves jelentése a dokumentumokhoz való hozzáférésről - 2008 2009. ÁPRILIS

A Tanács éves jelentése a dokumentumokhoz való hozzáférésről - 2008 2009. ÁPRILIS

Az Európai Unióról számos további információ áll rendelkezésre az Interneten. Ezen információkat az Europa portálon keresztül lehet elérni (www.europa.eu). Katalogizálsrá szolgáló adatok e kiadvány végén találhatók. ISBN 978-92-824-2389-9 ISSN 1830-4117 Európai Közösségek, 2009 A reprodukció a forrás megjelölésével engedélyezett. Printed in Belgium 2

Ez az ismertető a Tanács éves jelentését tartalmazza a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 1049/2001/EK rendelet végrehajtásáról 2008-ban. A Tanács által 2009. áprilisban elfogadott jelentés bemutatja azon szabályozási, igazgatási és gyakorlati kiigazításokat, amelyeket a Tanács a 1049/2001/EK rendelet rendelkezéseinek való megfelelés érdekében tett. A jelentés tájékoztat továbbá a Tanács nyilvános dokumentum-nyilvántartásáról, valamint a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó statisztikákról is. A jelentés kiemeli a rendelet végrehajtása hetedik évének kulcsfontosságú fejleményeit, és felülvizsgálja az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszokat, valamint a közösségi bíróságoknak a 1049/2001/EK rendelet értelmében a tanácsi dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban 2008 során hozott ítéleteit.. A Tanács dokumentumaihoz való hozzáférésre, valamint az átláthatósággal kapcsolatos egyéb kérdésekre vonatkozó további információk (és a korábbi jelentések) a http://www.consilium.europa.eu internetes honlapon, Dokumentumok címszó alatt találhatók. 3

TARTALOM Oldal BEVEZETÉS 7 I. SZABÁLYOZÁSI, IGAZGATÁSI ÉS GYAKORLATI KIIGAZÍTÁSOK 9 1. A Tanács nyilvános dokumentum-nyilvántartása 9 2. Gyakorlati kiigazítások 10 3. A jogalkotás átláthatósága 11 4. Intézményen belüli oktatás, képzés, személyzet 12 II. A HOZZÁFÉRÉSI KÉRELMEK ELEMZÉSE 12 A kérelmezők szakmai háttere és földrajzi eloszlása 13 A hozzáférési kérelmek tárgyait képező területek 14 A vizsgált dokumentumok és megtagadott hozzáférések száma 14 III. A HOZZÁFÉRÉSI JOG ALÓLI KIVÉTELEK ALKALMAZÁSA 15 A hozzáférés megtagadásának indokai 15 IV. FŐBB FEJLEMÉNYEK 15 1. Javaslat az 1049/2001/EK rendelet átdolgozására 15 2. A dokumentumokhoz való hozzáféréssel foglalkozó intézményközi bizottság 16 V. AZ EURÓPAI OMBUDSMANHOZ BENYÚJTOTT PANASZOK ÉS A MEGTETT JOGI INTÉZKEDÉSEK 17 A. AZ EURÓPAI OMBUDSMANHOZ BENYÚJTOTT PANASZ 17 B. JOGI INTÉZKEDÉSEK 18 VI. ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK 19 MELLÉKLET: A TANÁCS DOKUMENTUMAIHOZ VALÓ NYILVÁNOS HOZZÁFÉRÉSRE VONATKOZÓ STATISZTIKÁK 21 5

BEVEZETÉS Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az intézmények évente jelentést tesznek közzé az előző évre vonatkozóan, azon esetek számának megjelölésével, amikor az intézmény a dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadta, a megtagadás indokainak és a nyilvántartásba be nem jegyzett minősített dokumentumok számának megadásával 1. Ez a jelentés az 1049/2001/EK rendelet 2008. évi tanácsi végrehajtására terjed ki. A korábbi éves jelentésekhez 2 hasonlóan e jelentés I. része a Tanács által 2008-ban az 1049/2001/EK rendelet rendelkezéseinek való megfelelés céljából tett szabályozási, igazgatási és gyakorlati kiigazításokat tartalmazza. A II. rész a hozzáférési kérelmekre vonatkozó referencia-időszakbeli statisztikákat elemzi. A III. rész konkrétabban foglalkozik a hozzáférési jog alóli, az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke szerinti kivételek Tanács általi alkalmazásával. A IV. rész felsorolja a rendelet végrehajtása hetedik évének főbb eseményeit, az V. rész pedig az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszokkal és a megtett jogi intézkedésekkel foglalkozik. A záró szakasz, a VI. rész ismerteti a jelentés következtetéseit. 1 2 Lásd a Tanács (7957/03, 8036/04, 8896/05, 13354/1/06 REV 1, 8184/07 és 8475/08) és a Bizottság (COM(2003) 216 végleges, COM(2004) 347 végleges és COM(2005) 348 végleges, COM (2007) 548 végleges, COM (2007) 841 végleges és COM(2008) 630 végleges) korábbi jelentéseit. Az Európai Parlament 2002 2007-re vonatkozó jelentései tekintetében lásd az Európai Parlament főtitkára által az Elnökség részére küldött, 2003. január 23-i (PE 324.992/BUR), 2004. február 19-i (PE 338.930/BUR/NT), 2005. március 7-i (PE 352.676/BUR./ANN.), 2006. március 22-i (PE 371.089/BUR./ANN.), 2007. április 23-i (PE 388.097/BUR) és 2008. április 18-i (PE 402.460/BUR/ANN) feljegyzést. Ezenkívül, az 1049/2001/EK rendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság 2004. január 30-án jelentést tett közzé (COM(2004) 45 végleges) a rendelet elveinek végrehajtásáról. Lásd a 7957/03, 8036/04, 8896/05, 13354/1/06 REV 1, 8184/07 és a 8475/08 dokumentumot. 7

I. SZABÁLYOZÁSI, IGAZGATÁSI ÉS GYAKORLATI KIIGAZÍTÁSOK 1. A Tanács nyilvános dokumentum-nyilvántartása Az 1049/2001/EK rendelet 11. cikke értelmében a közösségi intézményeknek biztosítaniuk kell a dokumentumnyilvántartáshoz való elektronikus hozzáférést. A Tanács nyilvános dokumentum-nyilvántartása amely 1999. január 1-je óta működik hivatkozásokat tartalmaz azon tanácsi dokumentumokra, amelyeket a nyilvántartásban automatikus archiválási rendszer révén rögzítettek. Ennek megfelelően a Tanács vagy annak valamely előkészítő szerve részére benyújtott valamennyi olyan nem minősített dokumentum automatikusan bekerül a nyilvántartásba, amely tanácskozások alapjául szolgál, befolyásolhatja a döntéshozatali folyamatot vagy tükrözi az egy adott területen elért eredményeket. A minősített dokumentumok 3 esetében a dokumentum szerzője meghatározza azokat a hivatkozásokat, amelyek megjelenhetnek a nyilvántartásban 4. A nyilvántartás hozzáférést biztosít nagy számú olyan dokumentum teljes szövegéhez, amelyeket a Tanács eljárási szabályzata II. mellékletének 11. cikke értelmében a közzétételüket követően közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára 5. Ezek a dokumentumok az alábbi kategóriákba sorolhatók: a Tanács és előkészítő szervei üléseinek tervezett napirendjei (katonai és biztonsági kérdésekkel foglalkozó egyes szervek kivételével); a Tanácshoz benyújtott olyan dokumentumok, amelyek olyan napirendi pontban szerepelnek, amelyeket az eljárási szabályzat 8. cikkével összhangban a nyilvános tanácskozás vagy nyilvános vita kifejezéssel jelöltek meg 6 ; a jogalkotási területen a Coreper és/vagy a Tanács részére benyújtott feljegyzések az I/A és az A napirendi pontokhoz, valamint az illetékes egyeztetőbizottság által jóváhagyott jogalkotásiaktus-tervezetek, közösálláspont-tervezetek és közös szövegek; közös álláspont elfogadását, közös szöveg egyeztetőbizottsági jóváhagyását vagy jogalkotási aktus végleges elfogadását követően valamely jogalkotási aktusra vonatkozó dokumentumok; a Tanács által elfogadott bármely olyan egyéb szöveg, amelyet a Hivatalos Lapban szándékoznak közzétenni; harmadik féltől származó dokumentumok, amelyeket a szerző közzétett vagy annak belegyezésével tettek közzé; a nyilvánosság valamely, kérelmet benyújtott tagja számára teljes egészében rendelkezésre bocsátott dokumentumok. 3 4 5 6 Az 1049/2001/EK rendelet alkalmazásában minősített dokumentumok a CONFIDENTIEL, SECRET vagy TRČS SECRET/TOP SECRET minősítésű dokumentumok. Ebben a kérdésben lásd az említett rendelet 9. cikkének (1) bekezdését. Lásd az 1049/2001/EK rendelet 9. cikkének (2) bekezdését és 11. cikkének (2) bekezdését. 2008-ban a közzétételt követően a nyilvántartáson keresztül 125 126 dokumentumot bocsátottak a nyilvánosság rendelkezésére. Lásd a Tanács eljárási szabályzata II. melléklete 11. cikke (5) bekezdésének b) pontját (HL L 285., 2006.10.16, 62. o.). A kérdéssel kapcsolatos további információkért lásd még e jelentés I. fejezetének 3. pontját (7 8. o.). 9

2008. december 31-én a nyilvántartás (valamennyi nyelvet együttesen véve) 1 195 509 dokumentumot tartalmazott, amelyből 883 748 (a nyilvántartásban szereplők 73,9 %-a) volt nyilvános, azaz vagy letölthető formátumban elérhető (856 261 dokumentum PDF vagy HTML formátumban) vagy kérelemre hozzáférhető (27 487 dokumentum más formátumban). Ez 8,5 %-os növekedést jelent a 2007-ben a nyilvántartásban szerepelt dokumentumok számában (1 195 509 dokumentum 2008 végén, míg 1 010 217 dokumentum 2007 decemberének végén), valamint 22 %-os növekedést a nyilvántartáson keresztül közvetlenül hozzáférhető dokumentumok számában (856 261 dokumentum 2008 végén, míg 700 449 dokumentum 2007 végén). Ezenkívül 2008. december 31-én a nyilvántartás 20 354 P/A kódjelű (azaz részben hozzáférhető) dokumentumot tartalmazott, amelyből 3 252 on-line elérhető volt (PDF formátumban) 7. A 2004. február 1-je előtt nyilvántartásba vett P/A dokumentumok általában nem tölthetők le, de kérelemre rendelkezésre bocsáthatók (2004. február 1. óta a részben hozzáférhetőként minősített valamennyi új dokumentum a nyilvántartáson keresztül közvetlenül hozzáférhető a nyilvánosság számára). 2008-ban 482 842 különböző felhasználó jelentkezett be a Tanács nyilvános dokumentum-nyilvántartásába. A nyilvántartást 2008-ban összesen 895 299-szer keresték fel, a konzultációk (a megtekintett képernyők) száma pedig összesen 11 920 634 volt. Az érintett időszakban 751 (eredeti nyelv) minősített dokumentum készült, 16 kapott SECRET UE és 735 CONFIDENTIEL UE minősítést. Ezek közül 2 SECRET UE és 150 CONFIDENTIEL UE dokumentum említésre kerül a nyilvántartásban, az 1049/2001/EK rendelet 9. cikke (2) bekezdésének és 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően. 2. Gyakorlati kiigazítások Az 1049/2001/EK rendelet értelmében a Tanács birtokában lévő, az intézmény felelősségi körébe tartozó politikákkal, tevékenységekkel és döntésekkel kapcsolatos ügyekre vonatkozó dokumentumokat érintő valamennyi hozzáférési kérelmet meg kell vizsgálni, beleértve a minősített dokumentumokra vonatkozó kérelmeket is. A minősített dokumentumokra vonatkozó kérelmek feldolgozása során a Tanács Főtitkársága megfelelő osztályainak alapos vizsgálatot kell folytatniuk. 2008-ban az átláthatósági osztály összesen 520 minősített dokumentumot vizsgált meg, amelyből 15 CONFIDENTIEL UE, 505 pedig RESTREINT UE minősítésű volt 8. A vizsgálat lefolytatása érdekében az átláthatósági osztály tisztviselői szisztematikus konzultációt folytatnak az érintett szerzőkkel / osztályokkal. 7 8 A részleges nyilvánossá tétel a rendelet 4. cikkének (6) bekezdésével összhangban történik A szóban forgó dokumentumok különösen a KKBP (42 %), a bel- és igazságügy (40 %) és az EBVP (18 %) területével foglalkoztak. 10

A megvizsgálandó ügyek egyre összetettebb jellege miatt a Tanács Főtitkársága a korábbi évekhez képest gyakrabban (az ügyek 22 %-ában) volt kénytelen az alapkérelmek vizsgálatára vonatkozó határidő elhalasztásának lehetőségével élni, ami magyarázat arra, hogy a feldolgozás 2008-ban átlagosan 16 munkanapot vett igénybe (szemben a 2007. évi 14 nappal). A megerősítő kérelmek esetében amelyeket az információs munkacsoport vizsgál meg a Coreper és a Tanács részére elfogadás céljából történő benyújtásukat megelőzően az átlagos feldolgozási idő 2008-ban 25 munkanap volt, szemben a 2007. évi 28 munkanappal 9. Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében előírtaknak megfelelően a Tanács rendszeresen vizsgálja a kérelmezett dokumentumok egyes részeinek közzétételét. Ez hozzájárul a nagyobb nyitottsághoz, különösen a jogalkotási területen. Amennyiben valamely dokumentum a Tanácson vagy előkészítő szervein belüli megbeszélések tárgyát képezi, és az ilyen dokumentum a delegációk álláspontját tükrözi, olyan helyzet állhat elő, amelyben a dokumentum teljes közzététele hátrányosan befolyásolhatja a tárgyalások megfelelő lefolytatását. Ilyen esetekben a Tanács általában a rendelet 4. cikkének (3) bekezdését alkalmazza, és a dokumentumokról folytatott megbeszélések idején biztosítja az előkészítő dokumentumok tartalmához való hozzáférést, kizárólag a delegációk megnevezésére való hivatkozásokat távolítva el. Az érdekelt felek ily módon az intézmény döntéshozatali folyamatának veszélyeztetése nélkül követhetik nyomon a megbeszélések előrehaladását. Ez a gyakorlat azonban nem sérti a rendelet 4. cikkében meghatározott egyéb kivételek esetleges alkalmazását. 3. A jogalkotás átláthatósága A nyilvántartáson keresztül az 1049/2001/EK rendelet szerinti hozzáférhetőségi kérelem alapján elérhető dokumentumokon kívül minden évben jelentős mennyiségű jogalkotási dokumentumot hoznak nyilvánosságra a Tanács eljárási szabályzata II. melléklete 11. cikkének (6) bekezdése alapján 10. E rendelkezés előírja azt, hogy a jogalkotási aktushoz kapcsolódó valamennyi előkészítő dokumentumot a nyilvánosság számára teljes mértékben hozzáférhetővé kell tenni az aktus végleges elfogadását követően, kivéve, ha az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének egy vagy több rendelkezése alkalmazandó 11. Meg kell jegyezni ezzel kapcsolatban, hogy az általános átláthatósági politika végrehajtása további hozzájárulást jelentett a tanácsi dokumentumokhoz való hozzáférés kiszélesítése terén, különösen a jogalkotás területén. Mivel az Európai Tanács által 2006 júniusában elfogadott ezen politika rendelkezik a Tanács által az együttdöntési eljárás 9 10 11 A válaszadás határidejét a 1049/2001/EK rendelet 15 munkanapban határozza meg, ami kellően indokolt esetekben például ha a kérelem nagyon nagyszámú dokumentumra vonatkozik további 15 munkanappal meghosszabbítható. Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy az EK-Szerződés 255. cikkének (3) bekezdése alapján a Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament eljárási szabályzataikban kidolgozzák a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó külön rendelkezéseket. A Tanács esetében e külön rendelkezéseket az eljárási szabályzat II. melléklete határozza meg. Az EK-Szerződés 207. cikkének a 255. cikk (3) bekezdésének végrehajtásáról szóló (3) bekezdéséből következően továbbá a Tanács jogalkotási hatáskörében eljárva nagyobb mértékű hozzáférést biztosít a dokumentumaihoz. A jogalkotási folyamatban közvetlenül érintett három intézményre alkalmazandó ugyanezen elvet az 1049/2001/EK rendelet 12. cikkének (2) bekezdése határozza meg. Az elmúlt három év során átlagosan évente 600 előkészítő dokumentumot hoztak nyilvánosságra a Tanács eljárási szabályzata II. melléklete 11. cikke (6) bekezdésének megfelelően. 11

során folytatott tanácskozások nyilvánossá tételéről, valamint az Uniót és polgárait érintő fontos kérdésekről tartott nyilvános viták rendszeres szervezéséről 12, a Tanács nyilvános ülésein megvitatott napirendi pontokkal kapcsolatos dokumentumokat most automatikusan nyilvánosságra hozzák, és a Tanács internetes oldalán elérhetővé teszik az Európai Unió hivatalos nyelvein 13. A Tanács Főtitkársága ezzel párhuzamosan a többek között a Tanács által egy adott hónapban elfogadott valamennyi jogalkotási aktust felsoroló havi összefoglalót készít. Az összefoglaló emellett tartalmazza a szavazatok eredményére vonatkozó információt, az alkalmazandó szavazási szabályokat, valamint a Tanács jegyzőkönyvében rögzített, a jogalkotási aktusra vonatkozó nyilatkozatokat 14. 4. Intézményen belüli oktatás, képzés, személyzet Az előző évekhez hasonlóan a Tanács Főtitkársága 2008-ban is számos képzést tartott 15 a dokumentumok elkészítéséért felelős tanácsi személyzet részére annak érdekében, hogy megismertesse velük a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés tekintetében követendő eljárásokat és gyakorlatot. 2008-ban a Tanács Főtitkárságának Átláthatóság, a dokumentumokhoz való hozzáférés és a jogalkotási folyamat átláthatósága nevű részlegét (DG F III) 5 AD és 10 AST beosztású tisztviselő alkotta. II. A HOZZÁFÉRÉSI KÉRELMEK ELEMZÉSE A tanácsi dokumentumokhoz való, a nyilvánosságtól érkező hozzáférési kérelmeket a kezdeti időszakban a Tanács Főtitkársága dolgozza fel. A Tanács Főtitkársága általi, a dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelem teljes vagy részleges megtagadás esetén a kérelmező megerősítő kérelmet nyújthat be, amelyben az intézményt álláspontja felülvizsgálatára kérheti. A megerősítő kérelem teljes vagy részleges megtagadása esetén a kérelmező panaszt nyújthat be az európai ombudsmanhoz és/vagy kereset nyújthat be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához. E jelentés melléklete az elmúlt öt év során a Tanács dokumentumaihoz való hozzáférésre vonatkozó statisztikát tartalmaz (2004-2008). 12 13 14 15 Lásd a Tanácsnak a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló éves jelentéseit a 2006-os év (17 18. o.) és a 2007-es év (20 21. o.) tekintetében. Lásd különösen a Tanács eljárási szabályzata II. melléklete 11. cikkének (5) bekezdését (HL L 285., 2006.10.16., 63. o.). A havi összefoglaló a Tanács weboldalán érhető el: http://www.consilium.europa.eu, a Dokumentumok A jogalkotási folyamat átláthatósága A Tanács jogi aktusainak jegyzéke menüpont alatt. Az együttdöntési eljárás keretében elfogadott jogi aktusokkal kapcsolatos tanácsi szavazás eredményei a fenti címen olvashatók, a Dokumentumok A jogalkotási folyamat átláthatósága Nyilvános szavazások menüpont alatt. Összesen öt képzést szerveztek a referencia-időszakban (2008 januárjában, áprilisában, májusában, szeptemberében és novemberében). 12

A referencia-időszak során a Tanács a nyilvánosság részéről 2 238, összesen 10 728 dokumentumhoz való hozzáférésre vonatkozó kérelmet vett kézhez. A teljesen vagy részben (alap- vagy megerősítő kérelmet követően) nyilvánossá tett dokumentumok száma 2008-ban összesen 9 146 volt. Amint azt a Tanács nyilvános dokumentum-nyilvántartásának az interneten keresztüli lekérdezésére vonatkozó statisztikák is bizonyítják, az interneten elérhető nyilvántartás továbbra is fontos keresési eszközt jelent azon polgárok számára, akik az Európai Unió tevékenységeit szorosan nyomon kívánják követni. A kérelmezők szakmai háttere és földrajzi eloszlása Az alapkérelmek főként diákoktól és kutatóktól érkeztek (33,4 %). A jogászok (9,4 %), az ipari és a kereskedelmi ágazat, valamint a lobbicsoportok (18,4 %) szintén a legerőteljesebben képviselt társadalmi és szakmai csoportok közé tartoznak. Mivel a kérelmezőknek nem kell megadniuk sem személyazonosságukat, sem rendszerint e- mailben küldött kérelmük indokát, jelentős részük (11,1 %) foglalkozása nem ismert. A megerősítő kérelmek többsége (31,6 %) szintén diákoktól és kutatóktól származott. Azonban az ipari és a kereskedelmi ágazat, valamint a lobbicsoportok számai 2008-ban megugrottak (21 % a 2007. évi 0 %-kal szemben). Míg 2008-ban a hozzáférésre vonatkozó megerősítő kérelmet 10,5 %-át újságírók adták be, a kérelmezők e kategóriája a kezdeti szakaszban csupán a kérelmek 2,9 % -át tette ki. Ez főként annak tudható be, hogy az intézmények nyilvános dokumentum-nyilvántartásai a sajtó számára rendelkezésre álló lehetséges forrásoknak csak egyikét képviselik. Ezenkívül az újságírók többségét elsősorban a legfrissebb hírek érdeklik. Ezért nem meglepő, hogy az újságíróktól beérkezett néhány hozzáférési kérelem elsősorban a tényfeltáró újságírás területéhez kapcsolódott, és ily módon hasonlított az egyetemi/főiskolai oktatók által benyújtott kérelmekhez. A kérelmezők földrajzi eloszlása tekintetében az alapkérelmek többsége Belgiumból (31,1 %), Németországból (14,3 %) és az Egyesült Királyságból (7,6 %) érkezett. A nem uniós országokból érkező kérelmek a kérelmek egészének 7,7 %-át képviselték. A megerősítő kérelmek főként Belgiumból (30 %), Németországból (20 %) és Hollandiából (10 %) érkeztek 16. A Belgiumból származó alap- és megerősítő kérelmek viszonylag magas száma azzal a ténnyel magyarázható, hogy számos multinacionális vállalat és nemzetközi ügyvédi iroda, valamint nagyszámú, különböző gazdasági és ipari ágazatot európai szinten képviselő társaság székhelye Brüsszelben található. 16 2007-ben a legtöbb megerősítő kérelem Belgiumból (37,5 %) és az Egyesült Királyságból (25 %) érkezett. 13

A hozzáférési kérelmek tárgyait képező területek A hozzáférési kérelmek tárgyát képező területek tekintetében továbbra is nagy maradt az érdeklődés a bel- és igazságügy területe iránt (25,4 %) 17. Ezután, csökkenő sorrendben, a kérelmek a külkapcsolatokra és a KKBP-re (16,2 %), a környezetvédelemre (10 %), az adózásra (6,3 %) és a mezőgazdaságra és halászatra (5,7 %) vonatkozó dokumentumokra irányulnak. A kérelmezők érdeklődése a bel- és igazságügy (a kérelmek 25,4 %-a 2008-ban, szemben a kérelmek 26,7 %- ával 2007-ben és 24,5 %-ával 2006-ban), valamint a külkapcsolatok és a KKBP iránt (a kérelmek 16,2 %-a 2008-ban, szemben a kérelmek 18,1 %-ával 2007-ben és 14,3 %-ával 2006-ban) meglehetősen állandó maradt, míg a környezetvédelemmel (10 % 2008-ban, ezzel szemben 8,2 % 2007-ben és 6,6 % 2006-ban) és az adózással (6,3 % 2008-ban, ezzel szemben 2,4 % 2007-ben) kapcsolatos kérelmek száma jelentősen megnőtt 18. Mindazonáltal megjegyzendő, hogy az a tény, hogy a klasszikus jogalkotási dokumentumokkal pl. a belső piacra vonatkozó dokumentumokkal kapcsolatos hozzáférési kérelmek aránya az utóbbi években meglehetősen tartós ütemben csökkent (2007-ben 2,9 %, 2008-ban pedig 3,4 % volt, szemben a 2003. évi 16,3 %-kal és a 2004. évi 14,2 %-kal), nem jelzi egyértelműen a nyilvánosság e területtel kapcsolatos érdeklődésének hiányát, hanem inkább annak köszönhető, hogy jelentős számú jogalkotási dokumentum válik hozzáférhetővé a tanácsi dokumentumok nyilvántartásán keresztül, amint terjesztésre kerülnek. 2008-ban összesen 125 126 dokumentumot (az ez év során készült és a nyilvántartásban említett 185 298 dokumentum 67,5 %-a) terjesztettek nyilvános dokumentumként. A vizsgált dokumentumok és megtagadott hozzáférések száma A referencia-időszak során a Főtitkárság 10 728 dokumentumot vizsgált meg, amelyből 9 108-at tett hozzáférhetővé a kezdeti szakaszban (a Tanács nevében a Főtitkárság által adott válasz). 24 megerősítő kérelmet nyújtottak be 69 dokumentum vonatkozásában, amelynek eredményeként a Tanács úgy döntött, hogy további 38 dokumentumot (19-et teljes egészében és 19-et részben) tesz nyilvánossá. A referencia-időszak alatt vizsgált 10 728 dokumentumból 1 582 került tehát elutasításra (együttvéve az alap- és megerősítő kérelmeket), a hozzáférés mértéke tehát 72 % (kérelmezett és teljesen nyilvánossá tett dokumentumok), illetve 86,4 %, amennyiben a részlegesen hozzáférhető dokumentumok számát is figyelembe vesszük. 17 18 E szám 2004 és 2007 között tartós ütemben növekedett: 2004-ben 20,1 %, 2005-ben 22,5 %, 2006-ban 24,5 %, 2007-ben pedig 26,8 % volt. A hozzáférési kérelmet követően teljes egészében nyilvánossá tett dokumentumok 17 %-a irányult a bel- és igazságügyre, 13,4 %-a a KKBP-ra, 14,6 %-a a környezetvédelemre, 6,6 %-a pedig az adózásra. A (teljes egészében vagy részben) nyilvánossá tett dokumentumok összességének 19,8 %-a irányult a bel- és igazságügyre, 13,7 %-a a KKBP-ra, 13 %-a környezetvédelemre és 5,8 %-a az adózásra. 14

III. A HOZZÁFÉRÉSI JOG ALÓLI KIVÉTELEK ALKALMAZÁSA A hozzáférés megtagadásának indokai Az alapkérelmek tekintetében a megtagadás leggyakoribb indoka a döntéshozatali folyamat védelme volt, amely a megtagadások majdnem két ötödét (36,4 %) tette ki, majd ezt követte a közérdeknek a nemzetközi kapcsolatokkal (27 %), közbiztonsággal (6,4 %), valamint a védelmi és katonai ügyekkel (2,5 %) kapcsolatos védelme. Az esetek 25,4 %-ában a megtagadásnak több indoka volt: így gyakran adták meg a közérdek közbiztonsággal kapcsolatos védelmét, összefüggésben a közérdek nemzetközi kapcsolatok tekintetében fennálló védelmével (55 %), míg az intézmény döntéshozatali folyamatának védelmét rendszerint a közérdeknek a nemzetközi kapcsolatok beleértve a kereskedelmi, bővítési tárgyalásokat stb. tekintetében fennálló védelmével együttesen említették (7,5 %). A megerősítő kérelmeket illetően a közérdek nemzetközi kapcsolatok tekintetében fennálló védelmét 2008-ban a megtagadások 77,4 %-ában említették indokként (szemben a 2007. évi 20 %-kal), míg az esetek 16,1 % -ában említették indokként a közérdek közbiztonság tekintetében való védelmét (szemben a 2007. évi 6,7 %-kal). 2008-ban nem volt olyan eset, melyben a visszautasítást több eltérő indokkal támasztottak alá. 2008-ban az alapkérelmek esetében csupán az esetek 1,6 %-ában hivatkoztak a bírósági eljárások és a jogi tanácsadás védelmére (az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésében meghatározott kivétel) mint indokra (0,8 % 2007-ben). A vizsgált időszakban a megerősítő kérelmek esetében egyáltalán nem hivatkoztak erre mint a teljes megtagadás indokára, míg az esetek 12,5 %-ában ez volt az indoka a részleges visszautasításnak. IV. FŐBB FEJLEMÉNYEK 1. Javaslat az 1049/2001/EK rendelet átdolgozására Az 1049/2001/EK rendelet felülvizsgálatára irányuló nyilvános konzultációt követően 19 a Bizottság 2008. április 30- án elfogadta az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, hatályos rendelet átdolgozására 20 irányuló javaslatot 21. A Bizottság az alábbi főbb változtatásokat javasolta: 19 20 21 Az ezen konzultációra vonatkozó következtetések összefoglalását lásd a Tanácsnak a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló 2007. évi éves jelentésében (18 19. o.). Annak érdekében választották ezt az eljárást, hogy a hatályos aktus változatlan rendelkezéseit a lényegi változtatásokkal együtt lehessen kodifikálni. COM(2008) 229 végleges (9200/08). 15

a dokumentumokhoz való hozzáférés és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozásáról szóló 45/2001/EK rendelet kapcsolatának pontosítása; a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseknek a környezetvédelemmel kapcsolatos információkhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezésekhez való hozzáigazítása 22 ; egyes rendelkezéseknek a legújabb ítélkezési gyakorlat fényében való kiigazítása 23 ; a Bizottság által az ellenőrzéseivel, vizsgálataival és könyvvizsgálataival összefüggésben készített dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek feldolgozásából eredő problémák megoldása; a személyzeti szabályzatok és a költségvetési rendelet alapján lefolytatott kiválasztási eljárások keretében készített dokumentumokra vonatkozó új kivétel beillesztése. A javasolt átdolgozást részletesen megvitatták különösen az Európai Parlamentben, melynek Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága 2008. június 2-án nyilvános meghallgatást szervezett e kérdésről. A Tanács és a Parlament a javaslat vizsgálatát 2008 második felében kezdte el, és a tervek szerint az első olvasatot 2009 folyamán zárja le. 2. A dokumentumokhoz való hozzáféréssel foglalkozó intézményközi bizottság 2002-ben az 1049/2001/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdése értelmében intézményközi bizottságot hoztak létre a legjobb gyakorlat megvizsgálása, a lehetséges konfliktusok megoldása és a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos jövőbeni fejlesztések megvitatása érdekében. A bizottság a referencia-időszakban politikai szinten nem ülésezett. Mindazonáltal a Tanácsnak, a Parlamentnek és a Bizottságnak az 1049/2001/EK rendelet alkalmazásáért felelős osztályai 2008 során öt alkalommal találkoztak, hogy összehasonlítsák és kicseréljék a rendelet alkalmazásában szerzett gyakorlati tapasztalataikat a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos legújabb ítélkezési gyakorlat fényében. 22 23 Lásd a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló 1367/2006/EK rendeletet (HL L 264, 2006.9.25., 13. o.), valamint a rendelet összefoglalását a Tanácsnak a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló 2006. évi éves jelentésében (19 20. o.). Lásd különösen az Elsőfokú Bíróságnak a T-194/04. sz. Bavarian Lager kontra Bizottság ügyben 2007. november 8-án hozott ítéletét (EBHT 2007., II-3201. o.) és a Bíróságnak a C-64/05 P. sz. Svédország kontra Bizottság ügyben 2007. december 18-án hozott ítéletét (EBHT 2007., I-11389. o.). 16

V. AZ EURÓPAI OMBUDSMANHOZ BENYÚJTOTT PANASZOK ÉS A MEGTETT JOGI INTÉZKEDÉSEK A. AZ EURÓPAI OMBUDSMANHOZ BENYÚJTOTT PANASZ A jelentés alábbi része az 1049/2001/EK rendelet Tanács általi alkalmazásával kapcsolatban 2008-ban benyújtott egyetlen panasszal foglalkozik. A 944/2008/OV. sz., az ombudsmanhoz 2008. április 2-án benyújtott panasz E panasz a Tanács azon határozatára vonatkozik, miszerint megtagadta a hozzáférést a COREU/CFSP/SEC/1126/06 dokumentumhoz, mely a nemzetközi közjogi munkacsoport (COJUR) és a transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó munkacsoport (COTRA) ülésének részletes összefoglalását tartalmazza, mely ülésen az USA Külügyminisztériumának magas szintű képviselői is részt vettek, és melyre Brüsszelben 2006. május 3-án került sor. Az ombudsmanhoz 2008. április 2-án elküldött panaszában a kérelmező azt igényelte, hogy a Tanács neki (és a nyilvánosságnak) teljes hozzáférést biztosítson a COREU/CFSP/SEC/1126/06 dokumentumhoz. Ezenfelül vitatta a 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának a kérdéses dokumentumra való alkalmazhatóságát, és arra hivatkozott, hogy a dokumentumban említett konkrét tények miatt a nyilvánosságnak a nyilvánosságra hozatalhoz fűződő érdeke felülírja azt. A Tanácsot a panaszról informáló, május 22-én kelt levelében az ombudsman felkérte a Tanácsot, hogy pontosítsa, miért tagadta meg a dokumentum azon részeihez való hozzáférést, melyek csak az Európai Unió álláspontját tartalmazták, az Egyesült Államokét nem. Az ombudsman azon a véleményen volt, hogy a Tanács által a részleges hozzáférés megtagadására használt indoklás roppant rövid volt, és a következő megállapításra korlátozódott: a dokumentumban található információk egységes egészet képeznek. A panaszra adott válaszában a Tanács többek között hangsúlyozta, hogy az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának harmadik francia bekezdésében meghatározott kivétel (a közérdek védelme a nemzetközi kapcsolatok tekintetében) a kérelmezett dokumentum egészére vonatkozott. Továbbá, mivel a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott kivételek kötelezőek, sem szükség, sem lehetőség nem volt a védett érdek bármely más érdekkel való szembeállítására. Ami a nyilvános hozzáférés elutasításának a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott kötelező kivételekre támaszkodó indoklásaként adott nyilatkozat rövidségét illeti, a Tanács emlékeztetett arra, hogy gyakorlata teljes összhangban van a kialakult ítélkezési gyakorlattal. A kérdéses esetben nem lett volna lehetséges minden információt megadni azt illetően, hogy miért nem lehetett akkor és miért nem lehet most sem nyilvánosságra hozni a dokumentumot anélkül, hogy annak tartalmát nyilvánosságra hoznák és anélkül, hogy ezzel a kivétel elvesztené tényleges célját 24. Ez az ügy még folyamatban van. 24 Ld. a T-264/04. sz. WWF-EPO kontra Tanács ügyet EBHT 2007., II-911. o., 37. pont. 17

B. JOGI INTÉZKEDÉSEK A dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályok értelmében hozott bírósági határozat A Bíróság 2008. július 1-jén meghozta a C-39/05 P. és C-52/05 P. (Svéd Királyság, Maurizio Turco kontra Tanács) egyesített ügyekben a határozatát, melyben hatályon kívül helyezte az Elsőfokú Bíróságnak a T-84/03. sz. (Turco kontra Tanács) ügyben 2004. november 23-án hozott ítéletét 25, és megsemmisítette a Tanács azon határozatát, melyben megtagadta a hozzáférést a Tanács Jogi Szolgálatának a menedékkérők tagállamokbeli befogadásának minimumszabályait megállapító tanácsi irányelvjavaslattal kapcsolatos véleményéhez (9077/02). Ítéletében a Bíróság azon a véleményen volt, hogy az 1049/2001/EK rendelet elvben előírja a Tanács Jogi Szolgálata jogalkotási javaslatokkal kapcsolatos véleménye nyilvánosságra hozatalának kötelezettségét, egyben kiegészítve azzal, hogy amennyiben a Jogi Szolgálat véleménye különösen érzékeny kérdésre vonatkozik, vagy a szóban forgó jogalkotási folyamat keretein túlmutató, különösen széles terjedelemmel bír, a jogi tanácsadás védelmének indokával meg lehet tagadni az ilyen dokumentumhoz való hozzáférést. A Bíróság végezetül hangsúlyozta az érintett intézmény azon kötelezettségét, hogy az ilyen megtagadás indoklását részletes nyilatkozatban kell megadnia 26. A Tanács az ítéletet követően új határozatot fogadott el, melyben a kérelmezőnek a kért dokumentumhoz teljes hozzáférést biztosított 27. A Tanácsnak a dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadásáról szóló határozatával kapcsolatos, a Bíróság előtt folyamatban lévő ügy A T- 3/08. sz. Coedo Suarez kontra Tanács ügyben a kérelmező megsemmisítés iránti keresetet nyújtott be a Tanács 2007. október 30-i határozatával kapcsolatban, amelyben a Tanács megtagadta a kérelmező és egyik kollégája között 2004. február 19-én történt incidensről szóló jelentéshez való nyilvános hozzáférési jogot. Dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadására vonatkozó bizottsági határozatokkal kapcsolatos, a Bíróság előtt folyamatban lévő ügyek, amelyekbe a Tanács harmadik félként beavatkozik A Tanács beavatkozik a C-28/08. sz. Bizottság kontra Bavarian Lager Co. Ltd. ügybe a Bizottságnak az Elsőfokú Bíróság döntése elleni fellebbezését támogatva, mivel a Bíróság a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga és az egyének magánéletének és sérthetetlenségének védelme közötti kapcsolatot a személyes adatok feldolgozása tekintetében értelmezte. Továbbá a Tanács beavatkozik a T-444/05. sz. S.p.A. Navigazione Libera del Golfo (NLG) kontra Bizottság ügybe a Bizottság oldalán. Ebben az ügyben a kérelmező megsemmisítés iránti keresetet nyújtott be a Bizottság azon határozatával kapcsolatban, amelyben megtagadta az Olasz Köztársaságból származó, az állami segélyekkel kapcsolatos eljárásra vonatkozó dokumentumokhoz való hozzáférést. 25 26 27 Lásd az EBHT 2004., II-4061. oldalát, melynek összefoglalása a Tanács 2004. évi éves jelentésének 30 31. oldalán olvasható. Lásd különösen az ítélet 67 69. pontját. Lásd a 11973/08 dokumentumot. 18

VI. ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK A Tanácsnak az 1049/2008/EK rendelet végrehajtásával kapcsolatos 2008. évi tapasztalata rávilágít arra, hogy a dokumentum-nyilvántartás kereső eszközként milyen fontos szerepet tölt be a nyilvánosság azon tagjai számára, akik gyakorolni kívánják a dokumentumokhoz való hozzáférési jogukat. Mint e jelentés első részében megállapítottuk, a nyilvántartást 2008-ban összesen 895 299-szer keresték fel, a konzultációk (a megtekintett képernyők) száma pedig összesen 11 920 634 volt. Meg kell jegyezni, hogy a 2008-ban készített tanácsi dokumentumok 67,5 %-át azaz a nyilvántartásban szereplő 185 298 dokumentumból az év során 125 126-t közzétételüket követően közvetlenül hozzáférhetővé tették a nyilvánosság számára. Végül pedig 2004. február 1-jétől minden olyan új dokumentum lehívható az interneten keresztül, amelyhez a Tanács részleges hozzáférést biztosított. Annak ellenére, hogy egyre nagyobb számú dokumentumot tettek a közzétételt követően közvetlenül hozzáférhetővé a nyilvánosság számára a nyilvántartáson keresztül, a referencia-időszakban a kérelmek száma nőtt (15,5 %-kal), és különösen a kérelmek által érintett dokumentumok száma emelkedett (10 728, ezzel szemben 2007- ben 7 809, ami 37,4 %-os növekedés). Azt is meg kell állapítani, hogy a hozzáférési kérelmek főleg a nyilvántartásban szereplő dokumentumokra vonatkoztak. Amint azt az e jelentés mellékletében szereplő statisztikai adatok megerősítik, a tanácsi dokumentumokhoz való hozzáférés vonatkozásában 2008-ban benyújtott kérelmek több mint 45 %-a a bel- és igazságügy, a külkapcsolatok, a KKBP és az EBVP területére vonatkozik. A (2008-ban kérelmezett dokumentumok hozzávetőlegesen 4,8 %-át kitevő) vizsgált dokumentumokból összesen 520 volt minősített (15 CONFIDENTIEL UE és 505 RESTREINT UE minősítésű). Az ilyen dokumentumok gyakran rendkívül összetett jellege további munkaterhet jelent nemcsak a kérelmekkel közvetlenül azok beérkezése után foglalkozó tanácsi személyzet számára, hanem a dokumentumokat készítő osztályok tisztviselői számára is, akiket az átláthatósági szolgálat és a dokumentumot előállító szolgálat közötti belső konzultációs eljárás keretében rendszeresen felkérnek, hogy az 1049/2001/EK rendelet előírásainak megfelelően vizsgálják meg a kérelmezett dokumentumokat. 19

A megvizsgálandó ügyek egyre összetettebb jellege miatt a Tanács Főtitkársága a korábbi évekhez képest gyakrabban (az ügyek 22 %-ában) volt kénytelen az alapkérelmek vizsgálatára vonatkozó határidő elhalasztásának lehetőségével élni, ami magyarázat arra, hogy a feldolgozás 2008-ban átlagosan 16 munkanapot vett igénybe (szemben a 2007. évi 14 nappal). A megerősítő kérelmek esetében amelyeket az információs munkacsoport vizsgál meg a Coreper és a Tanács részére elfogadás céljából történő benyújtásukat megelőzően az átlagos feldolgozási idő 2008-ban 25 munkanap volt, szemben a 2007. évi 28 munkanappal. Az alapkérelmek alapos vizsgálata lehetővé tette a megerősítő kérelmek számának felére való csökkentését: a 2005. évi 51-ről (ami az alapkérelmek 2,4 %-a) a 2007. évi 18-ra és a 2008. évi 24-re (ami az alapkérelmek körülbelül 1 %- a). Ezenfelül a Tanács csak az ombudsmanhoz küldött egy olyan panaszról kapott értesítést, mely az 1049/2001/EK rendelet 2008. évi alkalmazására vonatkozott, és a Tanácsnak a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló határozatai ellen továbbra is kevés panaszt tettek (négy panasz az elmúlt öt év során). Ebben a tekintetben meg kell említeni az információs munkacsoportnak a megerősítő kérelmek feldolgozásához és az ombudsmanhoz érkezett panaszok vizsgálatához való hozzájárulását. A munkacsoport 2008-ban 14 alkalommal ülésezett. Fő feladatai magukban foglalják a megerősítő kérelmek tárgyát képező dokumentumok vizsgálatát, valamint az ilyen kérelmekre adott válaszok tervezetének vizsgálatát és véglegesítését, amelyek számos esetben a közbiztonsággal, védelmi és katonai ügyekkel vagy a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő összetett kérdésekkel foglalkoznak. A tanácsi dokumentumokhoz való hozzáférés aránya (a részben vagy egészében kérelmezett és nyilvánosságra hozott dokumentumok) 2008-ban nőtt 2007-hez képest: 86,4 % 2008-ban, ezzel szemben 78,9 % 2007-ben. E számokat a kérelmezett dokumentumok számának (37,3 %-os) növekedésével és a nyilvánosság számára a közzétételt követően a nyilvántartáson keresztül közvetlenül hozzáférhetővé tett dokumentumok számának (15,5 %- os) növekedésével (125 126 2008-ban, ezzel szemben 108 343 2007-ben) összefüggésben kell tekinteni. Mind a hozzáférési kérelmek feldolgozásának, mind a nyilvánosság számára a hozzáférési jog gyakorlását lehetővé tevő rendelkezések nyilvánosság általi alkalmazásának az elemzése arra utal, hogy a szerződésekben és az 1049/2001/EK rendeletben meghatározott célokat 2008-ban is sikerült elérni. 20

A melléklet MELLÉKLETE A TANÁCS DOKUMENTUMAIHOZ VALÓ NYILVÁNOS HOZZÁFÉRÉSRE VONATKOZÓ STATISZTIKÁK 1. Az 1049/2001/EK rendelet szerinti kérelmek száma 2004 2005 2006 2007 2008 2 160 2 100 2 224 1 964 2 238 2. Az alapkérelmek tárgyát képező dokumentumok száma 2004 2005 2006 2007 2008 12 907 9 457 11 353 7 809 10 728 3. A Tanács Főtitkársága által a kezdeti szakaszban nyilvánossá tett dokumentumok 2004 2005 2006 2007 2008 10 971 7 535 9 606 6 123 9 108 részben / teljes egészében 1.092 9.879 részben / teljes egészében 1.254 6.281 részben / teljes egészében 1.155 8.451 részben / teljes egészében 945 5.178 részben / teljes egészében 1.507 7.601 4. A megerősítő kérelmek száma (megerősítő kérelem az alapkérelem elutasítása esetén nyújtható be) 2004 2005 2006 2007 2008 35 51 40 18 24 5. A megerősítő kérelmek alapján a Tanács által megvizsgált dokumentumok, valamint a nyilvánossá tett dokumentumok száma 2004 2005 2006 2007 2008 198 253 142 30 69 113 részben / teljes egészében 36 77 130 részben / teljes egészében 60 70 99 részben / teljes egészében 53 46 15 részben / teljes egészében 9 6 38 részben / teljes egészében 19 19 21

6. Az eljárásban nyilvánossá tett összes dokumentum aránya 28 2004 2005 2006 2007 2008 77% 85,7% 67,3% 81,2% 76,8% 87,7% 66,7% 78,9% 72% 86,4% 7. A nyilvános dokumentum-nyilvántartásban szereplő, valamint a nyilvános / letölthető dokumentumok száma 2004 2005 2006 2007 2008 569 372 354 421 (62.2%) 691 410 454 473 (65.7%) 727 685 483 577 (66.4%) 1 010 217 724 338 (71,7%) 1 195 509 883 748 (73,9%) 28 A teljes egészében (bal oldali oszlop) vagy a teljes egészében + részben (jobb oldali oszlop) nyilvánossá tett dokumentumok alapján. 22

8. A kérelmezők szakmai háttere (alapkérelmek) Civil társadalom Környezetvédelmi lobbicsoportok Egyéb érdekcsoportok Ipari / kereskedelmi ágazat Nem kormányzati szervezetek 2004 2005 2006 2007 2008 21,8% 17,2% 17,6% 0,8% 1,1% 4,7% 7% 1,7% 14,2% Újságírók 2,6% 2,3% 2,3% 2,9% 2,9% Jogászok 10,7% 10,2% 9,1% 8,8% 9,4% Tudományos 40% Egyetemi kutatás 25,5% 31% 32,2% 38,2% 32,3% 27,7 32,3 34,5 világ Könyvtár 2,2% % 1,3% % 2,3% % 1,8% 1,1% 4,2% 9,6% 3,5% 18,4 % 33,4 % Hatóságok (nem uniós intézmények, harmadik országok képviselői, stb.) 7,3% 6,2% 6,9% 6,1% 7,6% Az Európai Parlament képviselői és asszisztenseik 2,1% 2,4% 1,5% 1,3% 1,8% Egyéb 10,4% 12,6% 14,5% 13,3% 14,4% A szakmai háttér nem ismert 17,4% 16,8% 13,6% 13,2% 11,1% 23

9. A kérelmezők szakmai háttere (megerősítő kérelmek) Civil társadalom Környezetvédelmi lobbicsoportok Egyéb érdekcsoportok Ipari / kereskedelmi ágazat Nem kormányzati szervezetek 2004 2005 2006 2007 2008 10,4% 9,4% 8,6% 0% 5,2% 0% 0% 0% 0% 5,3% 0% 10,5% Újságírók 6,9% 6,3% 5,7% 18,7% 10,5% Jogászok 17,2% 9,4% 11,4% 12,5% 10,5% Tudományos világ Egyetemi kutatás Könyvtár 0% 34,5% 34,5 28,1% 28,1 51,4% 54,3 50% 56,2 31,6% % 0% % 2,9% % 6,2% % 0% 21% 31,6 % Hatóságok (nem uniós intézmények, harmadik országok képviselői, stb.) Az Európai Parlament képviselői és asszisztenseik 0% 3,1% 0% 6,3% 0% 10,4% 3,1% 0% 0% 5,3% Egyéb 10,3% 15,6% 11,4% 6,3% 5,3% A szakmai háttér nem ismert 10,3% 25% 8,6% 0% 15,8% 24

10. A kérelmezők földrajzi eloszlása (alapkérelmek) 2004 2005 2006 2007 2008 Belgium 27,2% 27,8% 26,2% 26,4% 31,1% Bulgária 0,1% 0,4% 0,6% 0,1% 0,2% Cseh Köztársaság 0,9% 0,9% 1% 1,4% 0,9% Dánia 1,7% 1,2% 1,3% 1,1% 1% Németország 14,1% 12,9% 15,5% 16% 14,3% Észtország 0,1% 0,1% 0,4% 0% 0% Görögország 1% 1,2% 1,3% 1,3% 0,7% Spanyolország 4,9% 5,3% 5,7% 5% 6,4% Franciaország 6,7% 7,7% 8,1% 7,1% 7,1% Írország 0,8% 1% 0,9% 0,6% 0,6% Olaszország 6,9% 6,8% 6,6% 6% 6% Ciprus 0,3% 0,1% 0,3% 0,3% 0,2% Lettország 0,1% 0,1% 0,2% 0% 0,2% Litvánia 0,3% 0,4% 0,4% 0,1% 0,1% Luxemburg 0,8% 0,6% 0,7% 1% 1,6% Magyarország 0,6% 0,9% 0,5% 0,7% 0,9% Málta 0,3% 0,2% 0,2% 0,3% 0,2% Hollandia 5,5% 6,9% 6% 5,8% 5,6% Ausztria 1,7% 2% 1,6% 1,7% 1,3% Lengyelország 1,3% 1,4% 1,5% 1,5% 1,5% Portugália 0,5% 1% 1,2% 0,9% 0,9% Románia 0,1% 0,2% 0,7% 1,1% 0,6% Szlovénia 0,2% 0,2% 0,4% 0,4% 0,2% Szlovákia 0,4% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% Finnország 0,4% 0,4% 0,5% 0,8% 0,6% Svédország 1,8% 1,8% 1,6% 1,8% 1,8% Egyesült Királyság 8% 8% 7,9% 9,5% 7,6% Harmadi k országok Tagjelölt országok 0,3% 1,3% 1,7% 1% 0,4% Egyéb 6,7% 6,7% 6,8% 7% 7,3% Nem meghatározott 7,2% 3,2% 1,8% 0,8% 0,4% 25

11. A kérelmezők földrajzi eloszlása (megerősítő kérelmek) 2004 2005 2006 2007 2008 Belgium 48,3% 28,1% 17,1% 37,5% 30% Bulgária 0% 0% 0% 0% 0% Cseh Köztársaság 0% 0% 0% 6,3% 5% Dánia 3,5% 0% 0% 0% 0% Németország 3,5% 12,5% 22,8% 6,2% 20% Észtország 0% 0% 0% 0% 0% Görögország 0% 0% 0% 0% 0% Spanyolország 3,4% 3,1% 0% 0% 5% Franciaország 0% 3,1% 5,7% 6,2% 5% Írország 0% 0% 0% 0% 0% Olaszország 10,3% 9,4% 8,6% 6,2% 5% Ciprus 0% 3,1% 0% 0% 0% Lettország 0% 0% 0% 0% 0% Litvánia 0% 0% 0% 0% 0% Luxemburg 0% 0% 0% 0% 0% Magyarország 0% 0% 2,9% 0% 0% Málta 0% 0% 0% 0% 0% Hollandia 6,9% 9,4% 8,6% 6,3% 10% Ausztria 0% 6,3% 0% 0% 0% Lengyelország 0% 0% 2,9% 0% 0% Portugália 0% 0% 0% 0% 5% Románia 0% 0% 0% 0% 0% Szlovénia 0% 0% 0% 0% 0% Szlovákia 0% 0% 0% 6,3% 0% Finnország 0% 0% 0% 0% 0% Svédország 0% 3,1% 2,8% 0% 0% Egyesült Királyság 20,7% 18,8% 22,9% 25% 5% Harmadi Tagjelölt országok 0% 0% 0% 0% 0% k országok Egyéb 3,4% 3,1% 5,7% 0% 0% Nem meghatározott 0% 0% 0% 0% 10% 26

12. Ágazat 2004 2005 2006 2007 2008 Mezőgazdaság, halászat 4,6% 4,2% 5,9% 6,8% 5,7% Belső piac 14,2% 6,2% 4,6% 2,9% 3,4% Kutatás 0,3% 0,3% 0,6% 0,4% 0,1% Kultúra 0,2% 0,5% 1,1% 0,5% 0,3% Oktatás/ifjúság 1,4% 0,7% 1,2% 1,1% 0,5% Ipar 0,4% 0,4% 0,3% 0,3% 0,7% Versenyképesség 2,2% 5,3% 5,8% 1,1% 2,6% Energia 1,4% 1,6% 1,1% 2,1% 2% Közlekedés 4,9% 5,3% 3,8% 3% 2,5% Környezetvédelem 6,8% 7,7% 6,6% 8,2% 10% Egészségügy és fogyasztóvédelem 4,3% 3,1% 2,3% 2,1% 1,9% Gazdaság- és monetáris politika 3,3% 2,9% 2,6% 2,2% 2,6% Adóügy adózási kérdések 3,2% 4,4% 2,5% 2,4% 6,3% Külkapcsolatok KKBP 14,6% 12,8% 14,3% 18,1% 16,2% Polgári védelem 0,3% 0,1% 0,1% 0,6% 0,2% Bővítés 1,8% 2,2% 1,8% 1% 0,7% Védelmi és katonai ügyek 2,9% 2,5% 2,4% 6% 3,4% Fejlesztési támogatás 0,3% 0,7% 0,7% 0,2% 0,1% Regionális politika és gazdasági/társadalmi kohézió 0% 0,9% 1,2% 0,1% 0% Szociálpolitika 2,7% 3% 2,9% 1,9% 3% Bel- és igazságügy 20,1% 22,5% 24,5% 26,7% 25,4% Jogi kérdések 2,5% 3,5% 3,8% 3,5% 3,5% Az intézmények működése 1,5% 1,3% 1,7% 1,1% 0,9% Az Unió finanszírozása (költségvetés, alapokmány) 0,3% 0,2% 0,6% 0,2% 0,1% Átláthatóság 0,9% 0,3% 0,6% 0,3% 0,1% Általános politikai kérdések 1,7% 1% 1% 0,4% 0,6% Parlamenti kérdések 2,9% 5,4% 5,5% 5,4% 4,4% Egyéb 0,3% 0,4% 0,4% 0,4% 0,7% 27

13. A hozzáférés megtagadásának indokai (A Tanács Főtitkársága által a kezdeti szakaszban adott válaszok) 2004 2005 2006 2007 2008 # % # % # % # % # % A közérdek védelme a közbiztonság tekintetében 440 21% 302 15,8% 253 17,1% 219 13,3% 91 6,4% A közérdek védelme a védelmi és katonai ügyek tekintetében 218 11% 123 6,4% 67 4,5% 38 2,3% 35 2,5% A közérdek védelme a nemzetközi kapcsolatok tekintetében 330 16,2% 395 20,6% 182 12,3% 249 15,1% 382 27% A közérdek védelme a Közösség vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdasági politikája tekintetében 21 1,1% 16 0,8% 1 0,1% 0 0% 0 0% Az egyén magánéletének és sérthetetlenségének védelme (a személyes adatok védelme) Valamely természetes vagy jogi személy üzleti érdekeinek védelme, ideértve a szellemi tulajdont is 13 0,7% 4 0,2% 5 0,3% 4 0,2% 7 0,5% 1 0% 0 0% 0 0% 1 0,1% 0 0% A bírósági eljárások és a jogi tanácsadás védelme 196 8,8% 34 1,8% 29 2% 14 0,8% 22 1,6% Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelme Az intézmény döntéshozatali folyamatának védelme Több indok együttesen vagy egyéb indokok Nem a Tanács birtokában lévő dokumentumok / egyéb szerzők 0 0% 1 0% 4 0,3% 0 0% 2 0,1% 665 33,3% 925 48,3% 637 43,2% 627 38% 516 36,4% 158 7,8% 116 6,1% 298 20,2% 498 30,2% 360 25,4% 1 0,1% 0 0% 0 0% 0 0% 1 0,1% 28

14. A hozzáférés megtagadásának indokai (A Tanács Főtitkársága által a megerősítő kérelmet követően adott válaszok) A közérdek védelme a közbiztonság tekintetében A közérdek védelme a védelmi és katonai ügyek tekintetében A közérdek védelme a nemzetközi kapcsolatok tekintetében A közérdek védelme a Közösség vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdasági politikája tekintetében Az egyén magánéletének és sérthetetlenségének védelme (a személyes adatok védelme) Valamely természetes vagy jogi személy üzleti érdekeinek védelme, ideértve a szellemi tulajdont is A bírósági eljárások és a jogi tanácsadás védelme Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelme Az intézmény döntéshozatali folyamatának védelme Több indok együttesen vagy egyéb indokok 2004 2005 2006 2007 2008 # % # % # % # % # % 24 27% 61 49,6% 16 37,2% 1 6,7% 5 16,1% 22 25,9% 7 5,7% 7 16,3% 0 0% 0 0% 19 21,2% 25 20,3% 6 14% 3 20% 24 77,4% 0 0% 0 0% 0 0% 0 0% 0 0% 0 0% 0 0% 0 0% 0 0% 0 0% 0 0% 0 0% 0 0% 0 0% 0 0% 4 4,7% 0 0% 2 4,6% 0 0% 0 0% 0 0% 0 0% 0 0% 0 0% 0 0% 10 11,8% 14 11,4% 3 7% 0 0% 2 6,5% 8 9,4% 16 13% 9 20,9% 11 73,3% 0 0% Nem a Tanács birtokában lévő dokumentumok / egyéb szerzők 0 0% 0 0% 0 0% 0 0% 0 0% 29

15. Az európai ombudsmanhoz benyújtott kérelmek és panaszok megválaszolásához átlagosan szükséges munkanapok száma 2004 2005 2006 2007 2008 Alapkérelmek esetében 9 (2160 lezárt kérelem) 13 (2100 lezárt kérelem) 14 (2224 lezárt kérelem) 13 (1964 lezárt kérelem) 16 (2238 lezárt kérelem) Megerősítő kérelmek esetében 29 24 (35 lezárt kérelem) 26 (51 lezárt kérelem) 24 (40 lezárt kérelem) 28 (18 lezárt kérelem) 25 (24 lezárt kérelem) Súlyozott átlag (alap + megerősítő) 9,24 13,31 14,17 13,14 16,1 Ombudsman 1 36 38 57 44 16. A határidő meghosszabbításával járó kérelmek száma az 1049/2001/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésével és 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban 2004 2005 2006 2007 2008 Alapkérelmek 2160-ból 192, azaz a kérelmek 8,8%-a 2100-ból 327, azaz a kérelmek 15,6%-a 2224-ből 414, azaz a kérelmek 18,6%-a 1964-ből 386, azaz a kérelmek 19,7%-a 2238-ból 497, azaz a kérelmek 22,2%-a Megerősítő kérelmek 1 [35-ből] 24 [51-ből] 40 [40-ből] 32 [18-ból] 14 [24-ből] 20 29 Az európai ombudsmanhoz beérkezett megerősítő kérelmeket és panaszokat a Tanács információs munkacsoportja, valamint az Állandó Képviselők Bizottsága (II. rész) vizsgálja meg. A kérelmezőkhöz és az európai ombudsmanhoz intézett válaszokat a Tanács fogadja el. 30

Az Európai Unió Tanácsának A Tanács éves jelentése a dokumentumokhoz való hozzáférésről - 2009 2009 30 p. 21 x 29,7 cm ISBN 978-92-824-2389-9 ISSN 1830-4117 QC-AF-09-001-HU-C

DGF-Création graphique RS 021/2009 QC-AF-09-001-HU-C