A Tanács éves jelentése a dokumentumokhoz való hozzáférésről

Átírás

1 ISSN QC-AF HU-C HU A TANÁCS FŐTITKÁRSÁGA A TANÁCS FŐTITKÁRSÁGA DG F A Tanács éves jelentése a dokumentumokhoz való hozzáférésről JELENTÉSEK DOI /16149 DGF-Création graphique 026/2010 RS 27/ ÁPRILIS

2 A Tanács éves jelentése a dokumentumokhoz való hozzáférésről Á P R I L I S

3 Megjegyzés Ezt a kiadványt a Tanács Főtitkársága készítette, és az kizárólag tájékoztatási célokat szolgál. Az Európai Tanáccsal és a Tanáccsal kapcsolatos információk a és a oldalon találhatók, illetve a Tanács Főtitkárságának Közönségtájékoztatási Szolgálatától szerezhetők be az alábbi címen: Rue de la Loi 175 B-1048 Bruxelles Tel.: (32-2) Fax: (32-2) Internet: Az Európai Unióra vonatkozó számos egyéb információ hozzáférhető az interneten, az Europaszerveren keresztül ( A katalogizálási adatok a kiadvány végén találhatók. Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2010 ISBN DOI /16149 QC QC-AF HU-C Európai Unió, 2010 Printed in Belgium

4 Ez a feljegyzés a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet évi végrehajtásáról szóló éves tanácsi jelentést tartalmazza. Ez a Tanács által 2010 áprilisában elfogadott jelentés bemutatja azokat a szabályozási, igazgatási és gyakorlati kiigazításokat, amelyeket a Tanács az 1049/2001/EK rendeletben foglalt rendelkezéseknek való megfelelés érdekében hajtott végre. Emellett tájékoztatást nyújt a Tanács nyilvános dokumentum-nyilvántartásáról és a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos statisztikákról. A jelentés ismerteti a rendelet végrehajtásának nyolcadik évében bekövetkezett legfontosabb fejleményeket, valamint áttekinti az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszokat és a közösségi bíróságoknak a tanácsi dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos ügyekben az 1049/2001/EK rendelet értelmében 2009-ben hozott ítéleteit. A tanácsi dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos további információ (és a korábbi jelentések), valamint egyéb átláthatósági kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatás a internetes oldalon a Dokumentumok címszó alatt található. 3

5

6 TARTALOM Oldal BEVEZETÉS 7 I. SZABÁLYOZÁSI, IGAZGATÁSI ÉS GYAKORLATI KIIGAZÍTÁSOK 9 1. A Tanács nyilvános dokumentum-nyilvántartása 9 2. Gyakorlati kiigazítások A jogalkotás átláthatósága Intézményen belüli oktatás, képzés, személyzet 11 II. A HOZZÁFÉRÉSI KÉRELMEK ELEMZÉSE 12 A kérelmezők szakmai háttere és földrajzi eloszlása 12 A hozzáférési kérelmek tárgyait képező területek 13 A vizsgált dokumentumok és megtagadott hozzáférések száma 13 III. A HOZZÁFÉRÉSI JOG ALÓLI KIVÉTELEK ALKALMAZÁSA 14 A hozzáférés megtagadásának indokai 14 IV. FŐBB FEJLEMÉNYEK Javaslat az 1049/2001/EK rendelet átdolgozására A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése A dokumentumokhoz való hozzáféréssel foglalkozó intézményközi bizottság 16 V. AZ EURÓPAI OMBUDSMANHOZ BENYÚJTOTT PANASZOK ÉS A MEGTETT JOGI INTÉZKEDÉSEK 17 A. AZ EURÓPAI OMBUDSMANHOZ BENYÚJTOTT PANASZ 17 B. JOGI INTÉZKEDÉSEK 18 VI. ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK 20 MELLÉKLET: A TANÁCS DOKUMENTUMAIHOZ VALÓ NYILVÁNOS HOZZÁFÉRÉSRE 21 VONATKOZÓ STATISZTIKÁK 5

7

8 BEVEZETÉS Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az intézmények évente jelentést tesznek közzé az előző évre vonatkozóan, azon esetek számának megjelölésével, amikor az intézmény a dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadta, a megtagadás indokainak és a nyilvántartásba be nem jegyzett minősített dokumentumok számának megadásával 1. Ez a jelentés az 1049/2001/EK rendelet évi tanácsi végrehajtására terjed ki. A korábbi éves jelentésekhez 2 hasonlóan e jelentés I. része a Tanács által 2009-ben az 1049/2001/EK rendelet rendelkezéseinek való megfelelés céljából tett szabályozási, igazgatási és gyakorlati kiigazításokat tartalmazza. A II. rész a hozzáférési kérelmekre vonatkozó referencia-időszakbeli statisztikákat elemzi. A III. rész konkrétabban foglalkozik a hozzáférési jog alóli, az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke szerinti kivételek Tanács általi alkalmazásával. A IV. rész felsorolja a rendelet végrehajtása nyolcadik évének főbb eseményeit, az V. rész pedig az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszokkal és a megtett jogi intézkedésekkel foglalkozik. A záró szakasz, a VI. rész ismerteti a jelentés következtetéseit. 1 2 Lásd a Tanács (7957/03, 8036/04, 8896/05, 13354/1/06 REV 1, 8184/07, 8475/08 és 8503/09) és a Bizottság (COM(2003) 216 végleges, COM(2004) 347 végleges, COM(2005) 348 végleges, COM(2007) 548 végleges, COM(2007) 841 végleges, COM(2008) 630 végleges és COM(2009) 331 végleges) korábbi jelentéseit. Az Európai Parlament re vonatkozó jelentései tekintetében lásd az Európai Parlament főtitkára által az Elnökség részére küldött, január 23-i (PE /BUR), február 19-i (PE /BUR/NT), március 7-i (PE /BUR./ANN.), március 22-i (PE /BUR./ANN.), április 23-i (PE /BUR), április 18-i (PE /BUR/ANN) és június 9-i (PE /BUR/ANN) dátumú feljegyzést. Ezenkívül, az 1049/2001/EK rendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság január 30-án jelentést tett közzé (COM(2004) 45 végleges) a rendelet elveinek végrehajtásáról. Lásd a 7957/03, a 8036/04, a 8896/05, a 13354/1/06 REV 1, a 8184/07, a 8475/08 és a 8503/09 dokumentumot. 7

9

10 I. SZABÁLYOZÁSI, IGAZGATÁSI ÉS GYAKORLATI KIIGAZÍTÁSOK 1. A Tanács nyilvános dokumentum-nyilvántartása Az 1049/2001/EK rendelet 11. cikke értelmében a közösségi intézményeknek biztosítaniuk kell a dokumentumnyilvántartáshoz való elektronikus hozzáférést. A Tanács nyilvános dokumentum-nyilvántartása amely január 1-je óta működik hivatkozásokat tartalmaz azon tanácsi dokumentumokra, amelyeket a nyilvántartásban automatikus archiválási rendszer révén rögzítettek. Ennek megfelelően a Tanács vagy annak valamely előkészítő szerve részére benyújtott valamennyi olyan nem minősített dokumentum automatikusan bekerül a nyilvántartásba, amely tanácskozások alapjául szolgál, befolyásolhatja a döntéshozatali folyamatot vagy tükrözi az egy adott területen elért eredményeket. A minősített dokumentumok 3 esetében a dokumentum szerzője meghatározza azokat a hivatkozásokat, amelyek megjelenhetnek a nyilvántartásban 4. A nyilvántartás hozzáférést biztosít nagyszámú olyan dokumentum teljes szövegéhez, amelyeket a Tanács eljárási szabályzata II. mellékletének 11. cikke értelmében a kibocsátásukat követően közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára 5. Ezek a dokumentumok az alábbi kategóriákba sorolhatók: a Tanács és előkészítő szervei üléseinek tervezett napirendjei (katonai és biztonsági kérdésekkel foglalkozó egyes szervek kivételével); a Tanácshoz benyújtott olyan dokumentumok, amelyek olyan napirendi pontban szerepelnek, amelyeket az eljárási szabályzat 8. cikkével összhangban a nyilvános tanácskozás vagy nyilvános vita kifejezéssel jelöltek meg 6 ; a jogalkotási területen a Coreper és/vagy a Tanács részére benyújtott, az I/A és az A napirendi pontokhoz kapcsolódó feljegyzések, valamint az illetékes egyeztetőbizottság által jóváhagyott jogalkotásiaktus-tervezetek, közösálláspont-tervezetek és közös szövegek; közös álláspont elfogadását, közös szöveg egyeztetőbizottsági jóváhagyását vagy jogalkotási aktus végleges elfogadását követően valamely jogalkotási aktusra vonatkozó dokumentumok; a Tanács által elfogadott bármely olyan egyéb szöveg, amelyet a Hivatalos Lapban szándékoznak közzétenni; harmadik féltől származó dokumentumok, amelyeket a szerző közzétett vagy annak belegyezésével tettek közzé; a nyilvánosság valamely, kérelmet benyújtott tagja számára teljes egészében rendelkezésre bocsátott dokumentumok december 31-én a nyilvántartás (valamennyi nyelvet együttesen véve) dokumentumot tartalmazott, amelyből (a nyilvántartásban szereplők 75,8 %-a) volt nyilvános, azaz vagy letölthető formátumban elérhető ( dokumentum PDF vagy HTML formátumban) vagy kérelemre hozzáférhető ( dokumentum más formátumban). Ez 14,7 %-os növekedést jelent a 2008-ban a nyilvántartásban szerepelt dokumentumok számában ( dokumentum 2009 végén, míg dokumentum 2008 decemberének végén), valamint 21,4 %-os növekedést a nyilvántartáson keresztül közvetlenül hozzáférhető dokumentumok számában ( dokumentum 2009 végén, míg dokumentum 2008 végén). Ezenkívül december 31-én a nyilvántartás P/A kódjelű (azaz részben hozzáférhető) dokumentumot tartalmazott, amelyből online elérhető volt (PDF formátumban) 7. A február 1-je előtt nyilvántartásba vett P/A dokumentumok általában nem tölthetők le, de kérelemre rendelkezésre bocsáthatók (2004. február 1. óta a részben hozzáférhetőként minősített valamennyi új dokumentum a nyilvántartáson keresztül közvetlenül hozzáférhető a nyilvánosság számára) Az 1049/2001/EK rendelet alkalmazásában minősített dokumentumok a CONFIDENTIEL, SECRET vagy TRČS SECRET/TOP SECRET minősítésű dokumentumok. Ebben a kérdésben lásd az említett rendelet 9. cikkének (1) bekezdését. Lásd az 1049/2001/EK rendelet 9. cikkének (2) bekezdését és 11. cikkének (2) bekezdését ben a közzétételt követően a nyilvántartáson keresztül dokumentumot bocsátottak a nyilvánosság rendelkezésére. Lásd a Tanács eljárási szabályzata II. melléklete 11. cikke (5) bekezdésének b) pontját (HL L 325., , 53. o.). A kérdéssel kapcsolatos további információkért lásd még e jelentés I. fejezetének 3. pontját (8 9. o.). A részleges nyilvánossá tétel a rendelet 4. cikkének (6) bekezdésével összhangban történik. 9

11 2009-ben különböző felhasználó jelentkezett be a Tanács nyilvános dokumentum-nyilvántartásába. A nyilvántartást 2009-ben összesen szer keresték fel, a konzultációk (a megtekintett képernyők) száma pedig összesen volt. Az érintett időszakban (eredeti nyelv) minősített dokumentum készült, 20 kapott SECRET UE és 425 CONFIDENTIEL UE minősítést. Ezek közül 1 SECRET UE és 156 CONFIDENTIEL UE dokumentum említésre kerül a nyilvántartásban, az 1049/2001/EK rendelet 9. cikke (2) bekezdésének és 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően. 2. Gyakorlati kiigazítások Az 1049/2001/EK rendelet értelmében a Tanács birtokában lévő, az intézmény felelősségi körébe tartozó politikákkal, tevékenységekkel és döntésekkel kapcsolatos ügyekre vonatkozó dokumentumokat érintő valamennyi hozzáférési kérelmet meg kell vizsgálni, beleértve a minősített dokumentumokra vonatkozó kérelmeket is. A minősített dokumentumokra vonatkozó kérelmek feldolgozása során a Tanács Főtitkársága megfelelő osztályainak alapos vizsgálatot kell folytatniuk ben az Átláthatósági Osztály összesen 825 minősített dokumentumot vizsgált meg, amelyből 34 CONFIDENTIEL UE, 791 pedig RESTREINT UE minősítésű volt 8. A vizsgálat lefolytatása érdekében az Átláthatósági Osztály tisztviselői szisztematikus konzultációt folytatnak az érintett szerzőkkel / osztályokkal ben a Tanács Főtitkársága az esetek 20,1 %-ában élt az alapkérelmek vizsgálatára vonatkozó határidő elhalasztásának lehetőségével, amely érték alacsonyabb az előző évinél (22 % 2008-ban). A feldolgozás 2009-ben átlagosan 14 munkanapot vett igénybe (szemben a évi 16 nappal). A megerősítő kérelmek esetében amelyeket az információs munkacsoport vizsgál meg a Coreper és a Tanács részére elfogadás céljából történő benyújtásukat megelőzően az átlagos feldolgozási idő 2009-ben 26 munkanap volt, szemben a évi 25 munkanappal 9. Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében előírtaknak megfelelően a Tanács rendszeresen vizsgálja a kérelmezett dokumentumok egyes részeinek közzétételét. Ez hozzájárul a nagyobb nyitottsághoz, különösen a jogalkotási területen. Amennyiben valamely dokumentum a Tanácson vagy előkészítő szervein belüli megbeszélések tárgyát képezi, és az ilyen dokumentum a delegációk álláspontját tükrözi, olyan helyzet állhat elő, amelyben a dokumentum teljes közzététele hátrányosan befolyásolhatja a tárgyalások megfelelő lefolytatását. Ilyen esetekben a Tanács általában a rendelet 4. cikkének (3) bekezdését alkalmazza, és a dokumentumokról folytatott megbeszélések idején biztosítja az előkészítő dokumentumok tartalmához való hozzáférést, kizárólag a delegációk megnevezésére való hivatkozásokat távolítva el. Az érdekelt felek ily módon az intézmény döntéshozatali folyamatának veszélyeztetése nélkül követhetik nyomon a megbeszélések előrehaladását. Ez a gyakorlat azonban nem sérti a rendelet 4. cikkében meghatározott egyéb kivételek esetleges alkalmazását. 8 9 A szóban forgó dokumentumok különösen a KKBP (31,4 %), az EBVP (28,4 %) és a bel- és igazságügy (27 %) területével foglalkoztak. A válaszadás határidejét a 1049/2001/EK rendelet 15 munkanapban határozza meg, amely kellően indokolt esetekben például ha a kérelem nagyon nagyszámú dokumentumra vonatkozik további 15 munkanappal meghosszabbítható. 10

12 3. A jogalkotás átláthatósága A nyilvántartáson keresztül az 1049/2001/EK rendelet szerinti hozzáférhetőségi kérelem alapján elérhető dokumentumokon kívül minden évben jelentős mennyiségű jogalkotási dokumentumot hoznak nyilvánosságra a Tanács eljárási szabályzata II. melléklete 11. cikkének (6) bekezdése alapján 10. E rendelkezés előírja, hogy a jogalkotási aktushoz kapcsolódó valamennyi előkészítő dokumentumot a nyilvánosság számára teljes mértékben hozzáférhetővé kell tenni az aktus végleges elfogadását követően, kivéve, ha az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének egy vagy több rendelkezése alkalmazandó 11. Ezzel összefüggésben megemlítendő, hogy a Tanács döntéshozatali eljárásának fokozatos nyilvánossá tétele, melyre az átfogó átláthatósági politikának az Európai Tanács általi, 2006 júniusában történt elfogadását 12 és a Lisszaboni Szerződés december 1-jei hatálybalépését 13 követően került sor, hozzájárult a tanácsi dokumentumokhoz való hozzáférés bővítéséhez. Különösen, de nem kizárólag igaz ez a jogalkotási területre. A Tanács eljárási szabályzata II. melléklete 11. cikkének (5) bekezdése ezért úgy rendelkezik, hogy a nyilvános tanácskozáshoz vagy nyilvános vitához kapcsolódó tanácsi napirenden szereplő valamennyi dokumentumot elektronikus úton, az Európai Unió hivatalos nyelvein közzé kell tenni a Tanács internetes oldalán 14. A Tanács Főtitkársága ezzel párhuzamosan havi összefoglalót készít, amely többek között a Tanács által egy adott hónapban elfogadott valamennyi jogalkotási aktust felsorolja. Az összefoglaló emellett tartalmazza a szavazatok eredményére vonatkozó információt, az alkalmazandó szavazási szabályokat, valamint a Tanács jegyzőkönyvében rögzített, a jogalkotási aktusra vonatkozó nyilatkozatokat Intézményen belüli oktatás, képzés, személyzet Az előző évekhez hasonlóan a Tanács Főtitkársága 2009-ben is számos képzést 16 tartott a dokumentumok elkészítéséért felelős tanácsi személyzet részére annak érdekében, hogy megismertesse velük a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés tekintetében követendő eljárásokat és gyakorlatot. A Tanács Főtitkárságának belső átszervezését követően 2009-ben létrejött az új Átláthatósági Igazgatóság, amelyen belül a Tanácsnak a dokumentumokhoz való hozzáféréssel foglalkozó szolgálata egy olyan új egység (DG F 2 A) részévé vált, amely a dokumentumokhoz való hozzáférés (12 tisztviselő) és az archiválás (35 tisztviselő) területét foglalja magában Ebben az összefüggésben megjegyzendő, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikkének (3) bekezdése alapján az egyes intézményeknek, szerveknek és hivataloknak eljárási szabályzataikban ki kell dolgozniuk a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó külön rendelkezéseket. A Tanács esetében e külön rendelkezéseket az eljárási szabályzat II. melléklete határozza meg. Ezenkívül az 1049/2001/EK rendelet 12. cikke (2) bekezdéséből az következik, hogy a jogalkotási folyamatban közvetlenül érintett három intézménynek szélesebb körű hozzáférést kell biztosítania dokumentumaihoz azokban az esetekben, amikor jogalkotási hatáskörét gyakorolja ben ezért több mint előkészítő dokumentumot tettek a nyilvánosság számára teljes mértékben hozzáférhetővé azon jogalkotási aktusok végleges elfogadását követően, amelyekhez e dokumentumok kapcsolódnak. Lásd a Tanácsnak a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló éves jelentéseit a 2006-os év ( o.) és a 2007-es év ( o.) tekintetében. Lásd e jelentés 4. fejezetének 2. pontját. Lásd különösen a Tanács eljárási szabályzata II. melléklete 11. cikkének (5) bekezdését (HL L 325., , 53. o.). A havi összefoglaló a Tanács weboldalán érhető el: a Dokumentumok A jogalkotási folyamat átláthatósága A Tanács jogi aktusainak jegyzéke menüpont alatt. Az együttdöntési eljárás keretében elfogadott jogi aktusokkal kapcsolatos tanácsi szavazás eredményei a fenti címen olvashatók, a Dokumentumok A jogalkotási folyamat átláthatósága Nyilvános szavazások menüpont alatt. Összesen hat képzésre került sor a referencia-időszakban. 11

13 II. A HOZZÁFÉRÉSI KÉRELMEK ELEMZÉSE A tanácsi dokumentumokhoz való, a nyilvánosságtól érkező hozzáférési kérelmeket a kezdeti időszakban a Tanács Főtitkársága dolgozza fel. A Tanács Főtitkársága általi, a dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelem teljes vagy részleges megtagadás esetén a kérelmező megerősítő kérelmet nyújthat be, amelyben az intézményt álláspontja felülvizsgálatára kérheti. A megerősítő kérelem teljes vagy részleges megtagadása esetén a kérelmező panaszt nyújthat be az európai ombudsmanhoz vagy keresetet nyújthat be az Európai Unió Bíróságához. E jelentés melléklete a Tanács dokumentumaihoz való hozzáférésre vonatkozó statisztikát tartalmaz az elmúlt öt év tekintetében ( ). A referencia-időszak során a Tanács a nyilvánosság részéről 2 666, összesen dokumentumhoz való hozzáférésre vonatkozó kérelmet vett kézhez. A teljesen vagy részben (alap- vagy megerősítő kérelmet követően) nyilvánossá tett dokumentumok száma 2009-ben összesen volt. Amint azt a Tanács nyilvános dokumentum-nyilvántartásának az interneten keresztüli lekérdezésére vonatkozó statisztikák is bizonyítják, az interneten elérhető nyilvántartás továbbra is fontos keresési eszközt jelent azon polgárok számára, akik az Európai Unió tevékenységeit szorosan nyomon kívánják követni. A kérelmezők szakmai háttere és földrajzi eloszlása Az alapkérelmek főként diákoktól és kutatóktól érkeztek (33,6 %). A jogászok (11,4 %), az ipari és a kereskedelmi ágazat, valamint az érdekcsoportok (17,2 %) szintén a legerőteljesebben képviselt társadalmi és szakmai csoportok közé tartoznak. Mivel a kérelmezőknek nem kell megadniuk sem személyazonosságukat, sem rendszerint ben küldött kérelmük indokát, jelentős részük (12,7 %) foglalkozása nem ismert. A megerősítő kérelmek többsége (46,9 %) szintén diákoktól és kutatóktól származott. A jogászok száma ugyanakkor jelentősen növekedett 2009-ben (a évi 10,5 %-ról 18,8 %-ra). Míg 2009-ben a hozzáférésre vonatkozó megerősítő kérelmek 6,2 %-át újságírók adták be, a kérelmezők e kategóriája a kezdeti szakaszban csupán a kérelmek 2,8 % -át tette ki. Ez főként annak tudható be, hogy az intézmények nyilvános dokumentum-nyilvántartásai a sajtó számára rendelkezésre álló lehetséges forrásoknak csak egyikét képviselik. Ezenkívül az újságírók többségét elsősorban a legfrissebb hírek érdeklik. Ezért nem meglepő, hogy az újságíróktól beérkezett néhány hozzáférési kérelem elsősorban a tényfeltáró újságírás területéhez kapcsolódott, és ily módon hasonlított az egyetemi/főiskolai oktatók által benyújtott kérelmekhez. A kérelmezők földrajzi eloszlása tekintetében az alapkérelmek többsége Belgiumból (28,2 %), Németországból (14,7 %) és az Egyesült Királyságból (8,7 %) érkezett. A nem uniós országokból érkező kérelmek a kérelmek egészének 6,9 %-át képviselték. A megerősítő kérelmek főként Németországból (25,8 %), Belgiumból (22,6 %), valamint Spanyolországból és az Egyesült Királyságból (mindkettő 9,7 %) érkeztek 17. A nem uniós országokból származó megerősítő kérelmek aránya szintén jelentős mértékben nőtt (a évi 0 %-ról 9,7 %-ra). A Belgiumból származó alap- és megerősítő kérelmek viszonylag magas száma azzal a ténnyel magyarázható, hogy számos multinacionális vállalat és nemzetközi ügyvédi iroda, valamint nagyszámú, különböző gazdasági és ipari ágazatot európai szinten képviselő társaság székhelye Brüsszelben található ban a legtöbb megerősítő kérelem Belgiumból (30 %) és az Egyesült Királyságból (20 %) érkezett. 12

14 A hozzáférési kérelmek tárgyát képező területek A hozzáférési kérelmek tárgyát képező területek tekintetében továbbra is viszonylag nagy maradt az érdeklődés a bel- és igazságügy területe iránt (15,3 %) 18. Ezután, csökkenő sorrendben, a kérelmek a külkapcsolatokra és a KKBP-re (12,2 %), a környezetvédelemre (8,6 %), az egészség- és fogyasztóügyi politikára (8,1 %), a belső piacra (7,7 %), az adózásra (7,6 %), valamint a mezőgazdaságra és a halászatra (7,3 %) vonatkozó dokumentumokra irányulnak. A kérelmezők továbbra is meglehetősen érdeklődtek a külkapcsolatok és a KKBP iránt (2009-ben a kérelmek 12,2 %-a a 2008-as 16,2 %-hoz és a 2007-es 18,1 %-hoz képest), míg az egészség- és fogyasztóügyi politikát (8,1 % 2009-ben a as 1,9 %-hoz és a 2007-es 2,1 %-hoz képest) és a belső piacot (7,7 % 2009-ben a 2008-as 3,4 %-hoz és a 2007-es 2,9 %- hoz képest) érintő kérelmek aránya számottevően növekedett 19. Mindazonáltal megjegyzendő, hogy az a tény, hogy a klasszikus jogalkotási dokumentumokkal pl. a versenyképességre vonatkozó dokumentumokkal kapcsolatos hozzáférési kérelmek aránya az utóbbi években meglehetősen tartós ütemben csökkent (2007-ben 1,1 %, 2008-ban 2,6 %, 2009-ben pedig 1,9 % volt, szemben a évi 5,3 %-kal és a évi 5,8 %-kal), nem jelzi egyértelműen a nyilvánosság e területtel kapcsolatos érdeklődésének hiányát, hanem inkább annak köszönhető, hogy jelentős számú jogalkotási dokumentum válik hozzáférhetővé a tanácsi dokumentumok nyilvántartásán keresztül, amint terjesztésre kerülnek ben összesen dokumentumot (az ez év során készült és a nyilvántartásban említett dokumentum 69,4 %-a) terjesztettek nyilvános dokumentumként. A vizsgált dokumentumok és a megtagadott hozzáférések száma A referencia-időszak során a Főtitkárság dokumentumot vizsgált meg, amelyből at (5 335-öt teljes mértékben és et részben) tett hozzáférhetővé a kezdeti szakaszban (a Tanács nevében a Főtitkárság által adott válasz). 33 megerősítő kérelmet nyújtottak be 351 dokumentum vonatkozásában, amelynek eredményeként a Tanács úgy döntött, hogy további 88 dokumentumot (61-et teljes egészében és 27-et részben) tesz nyilvánossá. A referenciaidőszak alatt vizsgált dokumentumból került tehát elutasításra (együttvéve az alap- és megerősítő kérelmeket), a hozzáférés mértéke tehát 63,9 % (kérelmezett és teljesen nyilvánossá tett dokumentumok), illetve 77,5 %, amennyiben a részlegesen hozzáférhető dokumentumok számát is figyelembe vesszük Ez az arány 2005 és 2008 között folyamatosan nőtt, 2005-ben 22,5 %, 2006-ban 24,5 %, 2007-ben 26,8 %, 2008-ban pedig 25,4 % volt. A hozzáférési kérelmet követően teljes egészében nyilvánossá tett dokumentumok 19,9 %-a irányult a bel- és igazságügyre, 15,6 %-a a KKBP-re, 9,4 %-a a környezetvédelemre, 7 %-a az adózásra, 5,6 %-a pedig a belső piacra. A (teljes egészében vagy részben) nyilvánossá tett dokumentumok összességének 20,4 %-a irányult a bel- és igazságügyre, 15,4 %-a a KKBP-re, 8,9 %-a környezetvédelemre, 6 %-a az adózásra és 5,8 %-a a belső piacra. 13

15 III. A HOZZÁFÉRÉSI JOG ALÓLI KIVÉTELEK ALKALMAZÁSA A hozzáférés megtagadásának indokai Az alapkérelmek tekintetében a megtagadás leggyakoribb indoka a döntéshozatali folyamat védelme volt, amely a megtagadások csaknem felét (39,2 %) tette ki, majd ezt követte a közérdeknek a nemzetközi kapcsolatokkal (22,7 %), közbiztonsággal (5,6 %), valamint a védelmi és katonai ügyekkel (3,5 %) kapcsolatos védelme. Az esetek 28,2 %-ában a megtagadásnak több indoka volt: a megtagadás indokaként gyakran hivatkoztak a közérdek közbiztonsággal kapcsolatos védelmére a közérdek nemzetközi kapcsolatok tekintetében fennálló védelmével (42 %) együttesen, míg az intézmény döntéshozatali folyamatának védelmét rendszerint a közérdeknek a nemzetközi kapcsolatok beleértve a kereskedelmi, bővítési tárgyalásokat stb. tekintetében fennálló védelmével együttesen említették (9,2 %). A megerősítő kérelmeket illetően a közérdek nemzetközi kapcsolatok tekintetében fennálló védelmét 2009-ben a megtagadások 14,5 %-ában említették indokként (szemben a évi 77,4 %-kal), míg az esetek 7,6 % -ában említették indokként a közérdek közbiztonság tekintetében való védelmét (szemben a évi 16,1 %-kal). Az esetek 77,9 %-ában a megtagadásnak több indoka volt. A megtagadás indokaként leggyakrabban a közérdek közbiztonság tekintetében való védelmére hivatkoztak, a közérdek nemzetközi kapcsolatok tekintetében fennálló védelmével együttesen (97,7 %) ben az alapkérelmek esetében az esetek 0,4 %-ában hivatkoztak a bírósági eljárások és a jogi tanácsadás védelmére (az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésében meghatározott kivétel) mint a teljes megtagadás indokára (1,6 % 2008-ban az alapkérelmek esetében); a megerősítő kérelmek tekintetében a 2008-as évhez hasonlóan egyetlen alkalommal sem hivatkoztak a teljes megtagadás egyedüli indokaként erre az indokra. Amennyiben a kivételek bármelyike a kért dokumentumnak csak bizonyos részeit érinti, a dokumentum fennmaradó részeit a rendelet 4. cikkének (6) bekezdésével összhangban közzéteszik. Az alapkérelmek esetében 2009-ben a részleges megtagadás indokaként a leggyakrabban az összes részleges megtagadások csaknem 40 %-ánál a döntéshozatali folyamat védelmére hivatkoztak; ezt követi a bírósági eljárások és a jogi tanácsadás védelme (9,8 %), a közérdek nemzetközi kapcsolatok tekintetében fennálló védelme (9 %) és a közérdek közbiztonság tekintetében való védelme (5 %). A megerősítő kérelmeket illetően 2009-ben a részleges megtagadás indokaként a leggyakrabban együttesen a közérdek közbiztonság tekintetében való védelmére és a közérdek nemzetközi kapcsolatok tekintetében fennálló védelmére (29,6 %), továbbá a döntéshozatali folyamat védelmére (26 %) és a bírósági eljárások és a jogi tanácsadás védelmére (18,5 %) hivatkoztak. Ezenkívül a megerősítő kérelmek esetében a részleges megtagadás indokaként az esetek 18,5 %-ában hivatkoztak együttesen a bírósági eljárások és a jogi tanácsadás védelmére és a döntéshozatali folyamat védelmére Technikai okok miatt az e jelentés mellékletében foglalt statisztikák még nem tüntetik fel a részleges hozzáférés megadásának különböző indokait, ez azonban 2010-től már lehetséges lesz. 14

16 IV. FŐBB FEJLEMÉNYEK 1. Javaslat az 1049/2001/EK rendelet átdolgozására A Tanács és az Európai Parlament 2009-ben tovább folytatta az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet átdolgozására irányuló javaslat vizsgálatát 21. Az Európai Parlament március 11-én összesen 92 módosítást fogadott el a bizottsági szövegre vonatkozóan, azonban a jogalkotási állásfoglalással kapcsolatos szavazását és ezáltal a jogalkotási javaslat első olvasatának hivatalos lezárását a következő parlamenti ciklusra halasztotta. A Parlament hivatalos álláspontjára várva a Tanács információs munkacsoportja 2009 második felében alaposan, cikkről cikkre átvizsgálta az átdolgozásra irányuló javaslatot, figyelembe véve a Parlamentnek az átdolgozásra irányuló javaslatban foglalt módosításokkal kapcsolatos, 2009 márciusában elfogadott módosításait, valamint a delegációk által tett megjegyzéseket és javaslatokat 22. Mindazonáltal a 2009 júniusában tartott európai parlamenti választásokat követően az Európai Parlament csak 2010 februárjában 23 folytatta tovább az átdolgozásra irányuló javaslattal kapcsolatos érdemi munkát, és mindeddig nem határoztak meg időkeretet a Parlament első olvasatának lezárását illetően. 2. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése A Lisszaboni Szerződés december 1-jei hatálybalépését követően a korábbi EK-Szerződés 255. cikkének helyébe lépő rendelkezéseket az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikkének (3) bekezdése tartalmazza. Az új szerződés rendelkezései az Európai Unió valamennyi intézményének, szervének és hivatalának dokumentumaira kiterjesztik a nyilvános hozzáférési jogosultságot, jóllehet néhány korlátozást írnak elő a Bíróság, az Európai Központi Bank és az Európai Beruházási Bank dokumentumaira vonatkozóan. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a meglévő uniós jogszabályoknak az EUMSz. 15. cikke (3) bekezdéséhez történő hozzáigazítása az 1049/2001/EK rendelet jelenlegi felülvizsgálata keretében végrehajtható 24. Az intézmények döntéshozatali folyamataihoz való nyilvános hozzáférést illetően megjegyzendő, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 16. cikkének (8) bekezdése és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikkének (2) bekezdése egyaránt úgy rendelkezik, hogy a Tanács ülései nyilvánosak, amikor azokon jogalkotási aktus tervezetéről tanácskoznak, illetve szavaznak. Ez az elv szintén hozzájárul a tanácsi dokumentumokhoz való hozzáférés bővítéséhez, mivel a nyilvános tanácsi üléseken megtárgyalt napirendi pontokhoz kapcsolódó dokumentumokat a Tanács internetes portálján automatikusan nyilvánosan hozzáférhetővé teszik az EU hivatalos nyelvein COM (2008) 229 végleges. A Bizottság által a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek május 7-én benyújtott javaslat célja, hogy a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről szóló 1367/2006/EK rendelet hatálybalépését követően, az Elsőfokú Bíróság és az Európai Bíróság által a dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében a közelmúltban létrehozott ítélkezési gyakorlatra is figyelemmel aktualizálja az 1049/2001/EK rendelet bizonyos rendelkezéseit. Lásd még a Tanácsnak a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló, 2008-ra vonatkozó éves jelentése oldalát. Lásd a 10859/1/09 dokumentum 1 3. oldalát. Lásd a 6185/10 dokumentum 6. oldalát. Ha azonban az átdolgozásra irányuló bizottsági javaslat elfogadásával kapcsolatos jogalkotási eljárás ésszerű időn belül nem zárható le, a Bizottság megfontolja annak lehetőségét, hogy olyan, hatályában korlátozott javaslatot nyújtson be, amely a jelenlegi 1049/2001/EK rendeletet csak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikkének (3) bekezdésében bevezetett változtatások tekintetében módosítaná. Lásd a Bizottságnak az 5461/10 dokumentumban foglalt magyarázó feljegyzését, amely az 1049/2001/EK rendelet átdolgozására irányuló javaslatnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 15. cikkének (3) bekezdéséhez való hozzáigazítására vonatkozik. Lásd a Tanács eljárási szabályzata 7. cikkének (2) bekezdését, valamint a Tanács eljárási szabályzata II. melléklete 11. cikkének (5) bekezdését, HL L 325., , 53. o. 15

17 3. A dokumentumokhoz való hozzáféréssel foglalkozó intézményközi bizottság Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdése értelmében az intézmények intézményközi bizottságot állítanak fel az eljárásmódok tanulmányozása, a lehetséges konfliktusok feloldása és a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos jövőbeni fejlesztések megvitatása érdekében. Megbízatásával összhangban, a svéd elnökség kezdeményezése alapján a bizottság december 15-én Strasbourgban politikai szintű ülést tartott annak vizsgálata céljából, hogy miként lehetne tovább erősíteni a polgárok arra vonatkozó jogosultságát, hogy a Szerződéseknek és az 1049/2001/EK rendeletnek megfelelően hozzáférjenek az uniós dokumentumokhoz 26. Az ülés során Cecilia Malmström, Svédország európai ügyekért felelős minisztere Margot Wallströmmel, a Bizottság alelnökével és Diana Wallisszal, az Európai Parlament alelnökével áttekintette a bizottság korábbi munkáját, valamint az átláthatóság és a nyilvános hozzáférés további javítását célzó kezdeményezéseket, így például a nyitottságra vonatkozó cselekvési tervet, amelyet Wallström alelnök 2009 januárjában ismertetett az Európai Parlamentben. Ennek alapján az ülés során megállapodás született egy sor olyan intézkedésről, amelyek célja, hogy javítsák a bizottság munkájának hatékonyságát és elősegítsék az EU intézményei birtokában lévő dokumentumokhoz és információkhoz való nyilvános hozzáférést. A bizottság jövőbeli munkáját illetően azt javasolták, hogy a bizottság legalább évente egyszer politikai szintű ülést tartson. Az éves ülést célszerű lenne májusban tartani, azt követően, hogy elfogadták az intézményeknek az 1049/2001/EK rendelet végrehajtásáról szóló éves jelentéseit. További üléseket szükség szerint, bármikor lehet tartani. 26 Ezenkívül a Tanácsnak, a Parlamentnek és a Bizottságnak az 1049/2001/EK rendelet alkalmazásáért felelős osztályai 2009 során öt alkalommal találkoztak, hogy összehasonlítsák és kicseréljék a rendelet alkalmazása során szerzett gyakorlati tapasztalataikat a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos legújabb ítélkezési gyakorlat fényében. 16

18 V. AZ EURÓPAI OMBUDSMANHOZ BENYÚJTOTT PANASZOK ÉS A MEGTETT JOGI INTÉZKEDÉSEK A. AZ EURÓPAI OMBUDSMANHOZ BENYÚJTOTT PANASZOK A jelentés alábbi része az 1049/2001/EK rendelet alkalmazásával kapcsolatban az európai ombudsmanhoz benyújtott négy panasszal foglalkozik. A folyamatban lévő négy ügy közül egyet már a Tanács évi jelentése is említett, amelyet az olvasó szíves figyelmébe ajánlunk 27. A 2009-ben benyújtott másik három panaszt az alábbiakban foglaljuk össze. Az ombudsman hivatalának alkalmazottai december 8-án a Tanács épületében az európai ombudsmanra vonatkozó szabályzat 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban a fent említett panaszok által érintett több dokumentumot is megvizsgáltak, beleértve néhány minősített dokumentumot is. A 90/2009/(JD)OV. sz., az ombudsmanhoz január 12-én benyújtott panasz Ez a panasz a Tanács december 4-i határozatára vonatkozik, amelyben a Tanács az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának harmadik francia bekezdésére (a közérdek védelme a nemzetközi kapcsolatok tekintetében) hivatkozva megtagadja a hozzáférést a 12875/08, a 13448/08, a 13750/08, a 13382/08, a 13637/08 és a 13949/08 dokumentumhoz. A kérelmezett dokumentumok mindegyike a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásra (ACTA) irányuló tárgyalásokkal kapcsolatos. Határozatának meghozatala előtt a Tanács megvizsgálta annak lehetőségét, hogy a rendelet 4. cikkének (6) bekezdése alapján részleges hozzáférést biztosítson az érintett dokumentumhoz, azonban arra a következtetésre jutott, hogy a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó kivétel a dokumentumok teljes tartalmára alkalmazandó. Panaszában a kérelmező azt állította, hogy a Tanács azon döntése, mely szerint a kérelmezőnek nem biztosít hozzáférést a fent említett dokumentumokhoz, nem megalapozott, mivel a hamisítás elleni, a jövőben megkötendő kereskedelmi megállapodás (ACTA) új jogi keretet tartalmaz és kötelező erővel bír majd a tagállamok számára, ezért az (részben) de facto jogszabálynak minősül. Ennek fényében a panaszos vitatja a Tanács azon döntését, mely szerint a nemzetközi kapcsolatok védelmére hivatkozva megtagadja a szóban forgó dokumentumok kiadását. A panaszos ezenkívül a Tanács azon döntését is kifogásolja, mely szerint a dokumentumokhoz a rendelet 4. cikkének (6) bekezdésén alapuló részleges hozzáférést sem biztosít. Az e panaszra adott, április 29-i válaszában a Tanács rámutatott arra, hogy a kért dokumentumok egyértelműen nemzetközi tárgyalásokhoz kapcsolódnak, és azok a Tanács eljárási szabályzata értelmében nem tekinthetők jogalkotási dokumentumoknak. Emellett a Tanács hangsúlyozta, hogy az érintett dokumentumokban foglalt valamennyi információ az EU és tárgyalópartnerei által az ACTA-tárgyalások során benyújtott álláspontokkal kapcsolatos javaslatokra és észrevételekre vonatkozik, amelyek rendelkezésre bocsátása érzékeny jellegük miatt hátrányosan érintené az EU azon képességét, hogy a vonatkozó tárgyalásokat megfelelően lefolytassa. A Tanács szerint az sem lehetséges, hogy amint azt a panaszos javasolta a dokumentumoknak csak az EU álláspontjára vonatkozó részeit bocsássák rendelkezésre, mivel ez óhatatlanul együtt járna az EU tárgyalópartnerei álláspontjának felfedésével. Ez az ügy még folyamatban van. Az 523/2009/TS. sz., az ombudsmanhoz február 28-án benyújtott panasz Ez a panasz a 14483/06 dokumentumhoz való hozzáférés megtagadására vonatkozó tanácsi döntést kifogásolja. A kért RESTREINT UE minősítésű dokumentum egy válaszlevél jóváhagyására vonatkozik az Európai Parlament azon levele tekintetében, amelynek tárgya információk továbbítása az ideiglenes bizottságnak fogva tartott személyek európai országokban történő, a CIA általi állítólagos szállításáról és illegális fogva tartásáról. 27 Az ombudsmannak április 2-án benyújtott (jelenleg is folyamatban lévő) 944/2008/OV. sz. panasz összefoglalása a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló évi jelentésben (17. o.) található. 17

19 Panaszában a kérelmező vitatja a Tanács azon döntését, mely szerint megtagadta a dokumentum azon részeihez való részleges hozzáférést, amelyek állítólag a CIA fogolyátadási programjáról szóló adatokat, valamint egyéb kapcsolódó információkat tartalmaztak. Ennek megfelelően a kérelmező állítása szerint a kért dokumentum releváns részeit a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani. A fenti panaszra adott, május 28-i válaszában a Tanács megerősítette a panaszos megerősítő kérelmére adott, január 19-i válaszában közölt álláspontját, vagyis azt, hogy a 14483/06 dokumentumhoz való hozzáférést a rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának harmadik francia bekezdése (nemzetközi kapcsolatok védelme) alapján meg kell tagadni. A dokumentum érzékeny tartalma miatt annak rendelkezésre bocsátása hátrányosan érintené az EU és az USA közötti kapcsolatok megfelelő működését, különösen azáltal, hogy akadályozná azokat a folyamatos diplomáciai erőfeszítéseket, amelyek a legnagyobb politikai jelentőséggel bíró kérdések konstruktív megoldására irányulnak. Ezenfelül a dokumentumhoz való részleges hozzáférést is meg kellett tagadni, mivel a nemzetközi kapcsolatok védelmére vonatkozó kivétel a dokumentum egészére alkalmazandó. Ez az ügy még folyamatban van. Az 1170/2009/KM. sz., az ombudsmanhoz április 30-án benyújtott panasz Ez a panasz a Tanács április 24-i döntésével kapcsolatos, amely szerint a Tanács nem biztosít teljes körű hozzáférést 10673/02 dokumentumhoz, amely a Jogi Szolgálat véleményét tartalmazza a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslattal kapcsolatban. Panaszában a kérelmező azt állítja, hogy a Tanács nem válaszolt a 10673/02 dokumentumhoz való hozzáférésre vonatkozó megerősítő kérelmére, továbbá eljárási és tartalmi hibákra hivatkozik kérelmének az 1049/2001/EK rendelet szerinti kezelésével kapcsolatban. Kijelentette továbbá, hogy a Tanács egymásnak ellentmondó érvekkel próbálta alátámasztani a 10673/02 dokumentumhoz való hozzáférés megtagadását, és nem igazolta, hogy az érintett dokumentumban foglalt jogi tanácsadás védelmére valóban szükség van. Az e panaszra adott, július 10-i válaszában a Tanács megalapozatlannak minősítette a panaszos eljárási hibákra vonatkozó állításait, és rámutatott arra, hogy a dokumentumban foglalt jogi tanácsadáshoz való hozzáférés megtagadása teljes mértékben összhangban állt az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdése második francia bekezdésének azon értelmezésével, amelyet az Európai Bíróság fejtett ki július 1-jei határozatában. A Tanács tehát úgy vélte, hogy a Jogi Szolgálat által e kérdést illetően adott jogi vélemény továbbra is különösen releváns a Tanács folyamatban lévő és jövőbeli jogalkotási munkája szempontjából, ami indokolja, hogy a Tanács az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésével összhangban fenntartsa a vonatkozó részek védelmét. Ezenkívül a Tanács a panaszos megerősítő kérelmére adott, április 24-i válaszában a Bíróság július 1-jei ítéletében foglalt elvekkel összhangban, konkrét indokok megjelölésével alátámasztotta a védelem szükségességét. Ez az ügy még folyamatban van. B. JOGI INTÉZKEDÉSEK 2009-ben az uniós bíróságok nem hoztak határozatot tanácsi dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos ügyekben. Mindazonáltal 2009 végén öt olyan ügy volt folyamatban az EU bíróságain, amelyekben a hozzáférést az 1049/2001/EK rendelet alapján megtagadó tanácsi határozatok jogszerűségét vitatják; ezek egyikét a Tanácsnak a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló, évi jelentése tárgyalja, amelyet az olvasó szíves figyelmébe ajánlunk 28. A hozzáférést megtagadó tanácsi határozatok megsemmisítése iránti új keresetek 28 Lásd a Tanács évi jelentését a dokumentumokhoz való hozzáférésről, 18. o. 18

20 2009-ben összesen négy alkalommal nyújtottak be a hozzáférést az 1049/2001/EK rendelet alapján megtagadó tanácsi határozatok megsemmisítése iránti keresetet. A T-233/09. sz. (Acces Info Europe kontra Tanács) ügyben a kérelmező azt kifogásolja, hogy a Tanács megtagadta azon delegációk megjelölését, amelyeknek az álláspontját egy olyan jogalkotási javaslathoz kapcsolódó dokumentum tartalmazza, amelynek megvitatása a Tanács előkészítő szerveiben még folyamatban van. Megsemmisítés iránti keresetét alátámasztandó, a kérelmező az alábbi állításokat tette: a) a Tanács megsértette az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdését azáltal, hogy nem fejtette ki, hogy a delegációk megnevezése miért veszélyeztetné súlyosan a döntéshozatali folyamatát, valamint azáltal, hogy nem vette figyelembe az ezen információ rendelkezésre bocsátását indokoló, magasabb rendű közérdeket; b) a Tanács nem teljesítette a megfelelő indokolásra vonatkozó, az EK-Szerződés 253. cikke és az 1049/2001/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése és 8. cikkének (1) bekezdése alapján fennálló kötelezettségét. A T-359/09. és a T-465/09. sz. (Jurašinović kontra az Európai Unió Tanácsa) ügyben szintén megsemmisítés iránti keresetet nyújtottak be. A megsemmisítés iránti első benyújtott keresetében a kérelmező a Főtitkárság június 17-i határozatának a megsemmisítését kéri, amelyben az elutasította a horvátországi Knin térségében működő uniós megfigyelő misszió megfigyelési tevékenységeiről szóló dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet, majd ezt követően a Tanács a megerősítő szakaszban is elutasította a kérelmet. A megsemmisítés iránti második keresetében ugyanez a kérelmező a Tanács szeptember 22-i határozatának a megsemmisítését kéri, amelyben a Tanács részlegesen elutasította a fenti dokumentumokra vonatkozó megerősítő kérelmet. E két ügyben a kérelmező többek között azt állítja, hogy a Tanács megsértette az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének harmadik francia bekezdését azáltal, hogy nem fejtette ki, hogy a kért dokumentumok rendelkezésre bocsátása miért érintené hátrányosan a nemzetközi kapcsolatok védelmét, nem vette figyelembe az ilyen védelemnek az eltelt idővel arányosan csökkenő fontosságát, végezetül pedig nem indokolta meg, hogy a kérdéses dokumentumok miért minősülnek különösen érzékenynek. A megsemmisítés iránti negyedik keresetet a T-529/09. sz. (Sophie in't Veld kontra az Európai Unió Tanácsa) ügyben nyújtották be abból a célból, hogy a Bíróság semmisítse meg a Tanács október 29-i határozatát, amelyben a Tanács részben megtagadta a 11897/09 dokumentumhoz való hozzáférést. Ebben a ( RESTREINT UE minősítésű) dokumentumban a Tanács Jogi Szolgálata fogalmazza meg véleményét a Tanácsnak szánt azon bizottsági ajánlással kapcsolatban, amely az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és az ezek elleni küzdelem céljából a fizetési üzenetekben szereplő adatoknak az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma rendelkezésére bocsátásáról szóló nemzetközi megállapodásról folytatott tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásra vonatkozik. Határozatában a Tanács a 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának harmadik francia bekezdésére (a nemzetközi kapcsolatok védelme) és a 4. cikk (2) bekezdésének második francia bekezdésére (a jogi tanácsadás védelme) hivatkozva megtagadta a hozzáférést a dokumentum bizonyos részeihez, ugyanakkor a fenti kivételek hatályán kívül eső dokumentumrészeket rendelkezésre bocsátotta. A megsemmisítés iránti keresetének indoklásában a kérelmező azzal érvelt, hogy a Tanács megsértette az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának harmadik francia bekezdését és 4. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdését azáltal, hogy nem fejtette ki, hogy a kért dokumentum rendelkezésre bocsátása miért érintené hátrányosan a nemzetközi kapcsolatok, illetve a jogi tanácsadás védelmét. A kérelmező ezenkívül azt is állította, hogy a Tanács megsértette az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdését különösen az arányosság elvét azáltal, hogy rendkívül korlátozott hozzáférést biztosított a 11897/09 dokumentumhoz. Hasonlóképpen, a Tanács nem teljesítette az indokolásra vonatkozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 296. cikke alapján fennálló kötelezettségét. Dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadására vonatkozó bizottsági határozatokkal kapcsolatos, a Bíróság előtt folyamatban lévő ügyek, amelyekbe a Tanács beavatkozik 2009-ben a Tanács az Elsőfokú Bíróság döntésének megsemmisítése iránti bizottsági keresetet támogatva beavatkozott a C-28/08. sz. (Bizottság kontra Bavarian Lager Co. Ltd.) ügybe, melyben az Elsőfokú Bíróság a nyilvánosságnak a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó joga és az egyének magánéletének és sérthetetlenségének védelme közötti kapcsolatot a személyes adatok feldolgozása tekintetében értelmezte. A Tanács szintén beavatkozik a T-444/05. sz. (S.p.A. Navigazione Libera del Golfo kontra Bizottság) ügybe, melyben a kérelmező hallgatólagosan vitatta az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (5) bekezdésének érvényességét. 19

21 VI. ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK A Tanácsnak az 1049/2009/EK rendelet végrehajtásával kapcsolatos évi tapasztalata rávilágít arra, hogy a dokumentum-nyilvántartás kereső eszközként milyen fontos szerepet tölt be a nyilvánosság azon tagjai számára, akik gyakorolni kívánják a dokumentumokhoz való hozzáférési jogukat. Mint e jelentés első részében megállapítottuk, a nyilvántartást 2009-ben összesen szer keresték fel, a konzultációk (a megtekintett képernyők) száma pedig összesen volt december 31-én a dokumentum-nyilvántartás dokumentumot tartalmazott (valamennyi nyelvet figyelembe véve), amelyek közül dokumentum (a nyilvántartott dokumentumok 75,8 %-a) volt nyilvános. Ez 14,7 %-os növekedést jelent a nyilvántartásban megjelenő dokumentumok számában 2008-hoz képest, valamint 21,4 %- os növekedést a nyilvántartáson keresztül közvetlenül hozzáférhető dokumentumok számában 2008 végéhez képest. Szintén meg kell jegyezni, hogy a 2009-ben készített tanácsi dokumentumok 69,4 %-át azaz a nyilvántartásban szereplő dokumentumból az év során at kibocsátásukat követően közvetlenül hozzáférhetővé tették a nyilvánosság számára. A kibocsátásukat követően a nyilvánosság számára közvetlenül hozzáférhetővé tett dokumentumok számának növekedése ellenére a referencia-időszakban (19,1 %-kal) nőtt a kérelmek száma. A hozzáférés iránti kérelmek főként a nyilvántartásban szereplő dokumentumokra vonatkoztak. Amint azt az e jelentés mellékletében szereplő statisztikai adatok megerősítik, a tanácsi dokumentumokhoz való hozzáférés vonatkozásában 2009-ben benyújtott kérelmek mintegy 27 %-a a bel- és igazságügy, a külkapcsolatok és a KKBP területére vonatkozik. Egyértelműen növekszik továbbá az érdeklődés a környezetvédelem, az egészség- és fogyasztóügyi politika és a belső piac területével kapcsolatos tanácsi dokumentumok iránt (a kérelmek 24,4 %-a). A (2009-ben kérelmezett dokumentumok hozzávetőlegesen 9,8 %-át kitevő) vizsgált dokumentumokból összesen 825 volt minősített (34 CONFIDENTIEL UE és 791 RESTREINT UE minősítésű). Az ilyen dokumentumokat közvetlenül a kérelmek beérkezése után gyakran igen bonyolult eljárás keretében a kérelmekkel foglalkozó tanácsi személyzet, valamint a dokumentumokat készítő osztályok tisztviselői vizsgálják meg, akiket az átláthatósági szolgálat és a dokumentumot előállító szolgálat közötti belső konzultációs eljárás keretében rendszeresen felkérnek, hogy az 1049/2001/EK rendelet előírásainak megfelelően vizsgálják meg a kérelmezett dokumentumokat. E tekintetben szintén meg kell említeni az információs munkacsoportnak a megerősítő kérelmek feldolgozásához és az ombudsmanhoz érkezett panaszok vizsgálatához való hozzájárulását. A munkacsoport 2009-ben 15 alkalommal ülésezett. Fő feladatai magukban foglalják a megerősítő kérelmek tárgyát képező dokumentumok vizsgálatát, valamint az ilyen kérelmekre adott válaszok tervezetének vizsgálatát és véglegesítését, amelyek számos esetben a közbiztonsággal, védelmi és katonai ügyekkel vagy a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő összetett kérdésekkel foglalkoznak ben a Tanács Főtitkársága az esetek 20,1 %-ában élt az alapkérelmek vizsgálatára vonatkozó határidő elhalasztásának lehetőségével, amely érték alacsonyabb az előző évinél (22 % 2008-ban). A feldolgozás 2009-ben átlagosan 14 munkanapot vett igénybe (szemben a évi 16 nappal). A megerősítő kérelmek esetében amelyeket az információs munkacsoport vizsgál meg a Coreper és a Tanács részére elfogadás céljából történő benyújtásukat megelőzően az átlagos feldolgozási idő 2009-ben 26 munkanap volt, szemben a évi 25 munkanappal. Az elmúlt években az alapkérelmek alapos vizsgálatának köszönhetően a megerősítő kérelmek száma a 2005-ben tapasztalt az alapkérelmek arányában kifejezett 2,4 %-os csúcsértékről körülbelül 1 %-ra csökkent ben 33 megerősítő kérelmet nyújtottak be, amely szám az alapkérelmek 1,2 %-át teszi ki. 20