2013 Szervezeti és Működési Szabályzat Marcalvárosi Főigazgatóság Kovács Margit Szakképző Iskola OM azonosító: 030523 9024 Győr Répce u. 2. 1
Tartalom 1. Általános rendelkezések... 5 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja... 5 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése... 5 1.3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya... 5 2. Az iskola adatai... 5 3. Az intézményben meglévő folyamatok... 8 4. A szakképző iskolai intézményegység szervezeti felépítése... 9 5. A vezetői feladatkörök megosztása... 10 5.1. A vezetők helyettesítésének rendje... 10 5.2. Az intézmény vezetősége... 10 5.2.1. A Marcalvárosi Főigazgatóság vezetője a főigazgató... 11 5.2.2. Igazgatótanács... 11 5.2.3. Intézményegység-vezető... 11 5.2.4. Igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető... 12 5.2.5. Munkaközösség-vezetők... 12 5.3. Az intézményegység vezető által átadott feladat- és hatáskörök... 13 6. A vezetők, illetve a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás, információ átadása... 13 6.1. Az azonos épületben működő intézményegység-vezetők kapcsolattartása... 13 6.2. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formái... 14 6.2.1. Szakalkalmazotti értekezlet... 14 6.2.2. Nevelőtestületi értekezlet... 15 6.2.3. A nevelők szakmai munkaközösségeinek kapcsolattartása... 16 6.2.4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök... 17 6.2.5. Pedagógusok (tanárok, szakoktatók) megbízása nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokkal... 17 6.4.1. A nevelők és a szülők kapcsolattartása... 22 6.4.2. Az intézményi tanács... 23 6.5. Kapcsolattartás a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottakkal... 23 6.6. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja... 24 7. A működés rendje... 25 7.1. Nyitva tartás, a vezetők intézményben való tartózkodásának rendje... 25 7.2. A közalkalmazottak munkarendje... 26 7.2.1. A pedagógusok munkarendje... 26 2
7.2.2. Etikai követelmények a pedagógussal szemben... 26 7.2.3. Távolléttel kapcsolatos szabályok... 27 7.2.4. Egyéb szabályok... 28 7.3. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje... 28 8. A pedagógiai munka tervezésének, szervezésének és belső ellenőrzésének rendje... 29 8.1. A pedagógiai munka tervezése, szervezése... 29 8.1.1. Alapító okirat... 29 8.1.2. Szervezeti és működési szabályzat, házirend... 29 8.1.3. Pedagógiai program... 30 8.1.4. Éves munkaterv... 30 8.1.5. Az integrációból adódó szervezési feladatok... 31 8.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 31 9. Az intézmény területére lépés, az ott tartózkodás szabályai... 33 9.1. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók beléptetésének szabályai... 33 9.2. A létesítmények használati rendje... 34 9.3. Hagyományápolás... 34 10. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések... 35 11. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai... 36 11.1. A fegyelmi eljárás szabályai... 36 11.2. Az iskolában kiszabható fegyelmi büntetések... 38 11.2.1. A fegyelmi határozat meghozatalának elvei, követelményei... 38 11.3. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai... 39 12. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás... 40 12.1. Ifjúságvédelem... 40 13. Intézményi óvó-védő előírások, a rendkívüli esemény esetén szükséges teendők... 41 13.1. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok... 41 13.2. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők... 42 13.2.1. Bombariadó esetén szükséges teendők... 45 14. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái... 45 15. A mindennapos testnevelés szervezése... 47 16. Az iskolai tankönyvellátás rendje... 48 16.1. Ingyenes tankönyv... 48 16.2. Tartós tankönyv... 49 16.3. Állami tankönyvterjesztés... 49 16.4. Az iskolai tankönyvellátás helyi rendje... 50 16.4.1. A tankönyvfelelős feladatai... 51 17. Adatkezelési szabályzat... 51 17.1. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje... 52 3
17.1.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje... 52 17.1.2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje... 52 18. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás... 52 19. Az iskolai sportkör működésének rendje... 53 20. Az iskolai könyvtár működési szabályzata... 54 20.1 A könyvtár működésének célja, a működés feltételei... 54 20.2 Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai... 55 20.3 A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja, adatváltozás bejelentése, szolgáltatás igénybevételének feltételei... 55 20.4 Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai... 56 20.5 A könyvtárhasználat szabályai... 58 20.6 Tankönyvtári szabályzat... 60 20.7 Katalógusszerkesztési szabályzat... 62 21. Munkaköri leírás-minták... 64 21.1 Intézményegység-vezető (igazgató)... 64 21.2 Szaktanár, szaktanító, tanító... 66 21.3 Szaktanár, tanító, osztályfőnök... 68 21.4 Munkaközösség-vezető... 69 21.5 DÖK segítő pedagógus... 71 21.6 Iskolai könyvtáros... 72 22. Záró rendelkezések... 73 4
1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik munkaidőben az iskola titkárságán, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013...-i határozatával fogadta el. 1.3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 2. Az iskola adatai OM azonosítója: 030523 Elnevezése: Marcalvárosi Főigazgatóság, Kovács Margit Szakképző Iskola Székhelye: 9024 Győr, Répce u. 2. Jogelőd neve, székhelye: Kovács Margit Általános Művelődési Központ, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 9024 Győr, Répce u. 2. Felvehető tanulók száma: 280 5
Alapfeladatok: 853131 nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 853132 sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) 853211 szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853221 szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222 sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Évfolyamok száma: szakközépiskolai nevelés-oktatás: Felmenő rendszerben a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet szerint: 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport, V. Képző- és iparművészet ágazat, OKJ azonosítók: 54 211 06 Ötvös, fémműves, 54 211 09 Üvegműves Kifutó rendszerben a 20/2008. (VII. 29.) OKM rendelet szerint a 13. évfolyamon: OKJ azonosítók: 54 211 18 0000 00 00 Zománcműves, 54 211 17 0000 00 00 Üvegműves szakiskolai nevelés-oktatás: Felmenő rendszerben a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet szerint: 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport, OKJ azonosító: 34 215 01 Népi kézműves (a szakmairány megjelölésével): Faműves, Fajátékkészítő; Fazekas; Népi bőrműves Kifutó rendszerben a 20/2008. (VII. 29.) OKM rendelet szerint a 12. évfolyamon: OKJ azonosító: 31 215 02 0010 31 03 Faműves Kifutó rendszerben a 25/2010. (V. 14.) OKM rendelet szerint a 12. évfolyamon: OKJ azonosító: 31 215 02 0010 31 11 Népi bőrműves Felmenő rendszerben a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet szerint: 10. Könnyűipar szakmacsoport, OKJ azonosító: 34 542 06 Női szabó Kifutó rendszerben a 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet szerint a 12., 13. évfolyamon: OKJ azonosító 33 542 05 0010 33 03 Női szabó 6
szakközépiskola: négy évfolyam párhuzamos művészeti képzésben+ 1/13. szakképző évfolyam szakiskola: három szakképző évfolyam Gyakorlati képzés megszervezése: Iskolai tanműhely: 9024 Győr, Répce utca 2.: A szakiskola és a szakközépiskola esetében is Az iskola körbélyegzője: A Magyar Köztársaság címere a Marcalvárosi Főigazgatóság 9024 Győr, Répce u. 2. Kovács Margit Szakképző Iskola körfelirattal. A bélyegzőt használók köre: a középiskolai intézményegység-vezető iskolatitkár Az intézmény alapfeladatainak ellátására a 2672/21 helyrajzi számon nyilvántartott Győr, Répce u. 2. szám alatti ingatlan és épülete szolgál. Az iskola 2013. január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) jogi személyiségű szervezeti egysége, melynek működtetője Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata. Vagyonhasználati jogkör: Működtetői jogkör: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. 7
3. Az intézményben meglévő folyamatok 2. Kiegészítő folyamatok egészség- gyermek- és szociális munka- tűzvédelem védelem ifjúságvédelem hátrányok védelem enyhítését segítő tevékenység 1. Fő folyamatok 3. Feltételi folyamatok tantárgyi tanulás szervezése irányítása, óvodai nevelés énfolyamatok tanulása, személyiségfejlesztés, tehetséggondozás iskolai szocializáció, közösségi nevelés alapfokú művészetoktatás ellenőrzés, mérés, értékelés minőségbiztosítás iskolán kívüli közművelődési alkalmakhoz kapcsolt tanulás játék-szórakozás, tanulás (szabadidős tevékenység tanulása) továbbképzési, innovációs folyamatok szakmai önismeret, továbbképzés munkaügyi, személyzeti tevékenység, szakember utánpótlás tanügyigazgatás költségvetési gazdálkodás kötelező eszközök, felszerelések biztosítása információ és dokumentációs tevékenység egységének fejlesztése környezetkultúra fejlesztése étkeztetés Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatokat az Alapító okirat tartalmazza. Az intézmény önálló jogi személyiség, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Az intézmény szervezeti egységgel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet. 8
4. A szakképző iskolai intézményegység szervezeti felépítése Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnök Működtető: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Humánpolitikai Főosztály Győr-M-S Megyei Tankerület igazgató 3.sz. Gazdasági Működtető Központ igazgató Igazgatótanács Marcalvárosi Főigazgatóság főigazgató Marcalvárosi ÁMK Kovács Margit Közművelődési Intézményegysége Kovács Margit Német Nemzetiségi Általános Iskola intézményegység-vezető Kovács Margit Szakképző Iskola intézményegység-vezető Arany János Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Iskolai könyvtár könyvtáros Iskolatitkár ISK vezető Szakképző igazgatóhelyettes s z a k o k t a t ó k gyakorlati oktatás vezető műhelyvezetők idegen nyelvi mk.vez. vizuális mk.vez. humán mk.vez. term.tud. mk.vez. p e d a g ó g u s o k matematika mk.vez. osztályfőnöki mk.vez. DÖK vezető 9
5. A vezetői feladatkörök megosztása A szakképző iskola a Marcalvárosi Főigazgatóság intézményegysége. Az intézmény élén a főigazgató áll, aki vezetői tevékenységét az igazgatótanács, a tagintézmény-vezetők, igazgatóhelyettesek, közreműködésével látja el. A főigazgató, az intézményegység-vezetők (igazgatók) jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. 5.1. A vezetők helyettesítésének rendje A főigazgatót akadályoztatás esetén az intézményegységek vezetői helyettesítik. Az igazgatók, egységvezetők öt napot meghaladó helyettesítéséről a főigazgató intézkedik. Távollétében (ebben a sorrendben) igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. 5.2. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: a főigazgató, az igazgató az igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető, a szakmai munkaközösségek vezetői. Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője jogosult. Akadályoztatása esetén a helyettesekre átruházhatja ezt a jogot. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. 10
5.2.1. A Marcalvárosi Főigazgatóság vezetője a főigazgató A főigazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatási törvény állapítja meg. Ellátja a jogszabályok által a magasabb vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat. A Marcalvárosi Közoktatási Főigazgatóság intézményi feladatait egymással együttműködő, tevékenységüket összehangoló intézményegységekkel látja el. Az intézményegységek szakmai önállósággal működnek. A főigazgató feladatait és felelősségét munkáltatója által kiadott munkaköri leírás szerint látja el. 5.2.2. Igazgatótanács A főigazgatóság vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását az igazgatótanács segíti. A Marcalvárosi Főigazgatóság igazgatótanácsának tagjai az intézményegységek vezetői: Az általános iskolák igazgatói A szakképző iskola igazgatója Az itt felsoroltak szavazati joggal rendelkeznek. Az igazgatótanács állandó meghívottjai a tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek. 5.2.3. Intézményegység-vezető A szakképző iskolai intézményegységet intézményegység-vezető (igazgató) vezeti. Tagja a Marcalvárosi Főigazgatóság Igazgatótanácsának. Munkáját az igazgatóhelyettes és a gyakorlati oktatásvezető segíti. Az intézményegység-vezető személyes felelősséggel tartozik az iskola valamennyi feladatának szakszerű, a minőségi fejlődést szolgáló ellátásáért. Feladatai: A fenntartóváltás utáni új struktúrában a köznevelési intézmény vezetőjének feladat- és felelősségi köre az iskola szakmai feladatainak minél magasabb színvonalú szervezése, irányítása. Ennek alapján az intézményvezető a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a fenntartó irányítása alapján vezeti a köznevelési intézményt, felelős az oktatási-nevelési feladatok ellátásáért. Az intézményvezető a felsorolt feladatok ellátásához szükséges kiadmányozási jogot a jogszabályokban, illetve a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I.15.) KLIKE utasításban foglaltak szerint gyakorolja, a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja. Az intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata tartalmazza, amelyet, a gazdasági elnökhelyettes által a tankerület személyi állományából, írásban kijelölt személy ellenjegyzése mellett gyakorol. Az egységes hivatali működés az intézményvezetők szakmai feladatellátásához szükséges önállóság biztosítása mellett megköveteli a külső és belső kommunikációs rend kialakítását. Az intézményt érintő szakmai kérdésekben, illetve személyével kapcsolatban az intézményvezető jogosult a médiában nyilatkozni. 11
Az intézmény működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában az intézmény vezetője a KLIK és az önkormányzat között megkötött megállapodásban, használati szerződésben meghatározott kapcsolattartás rendje szerint vesz részt. Az intézményegység-vezetők részletes feladatait, felelősségét munkaköri leírásuk tartalmazza. 5.2.4. Igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető Az intézményegység-vezető munkáját igazgatóhelyettes segíti. A helyettest az intézményegység-vezető a nevelőtestület véleményének kikérésével bízza meg legalább 1, legfeljebb 5 évre. A megbízás meghosszabbítható. Az intézményegység-vezető munkáját a gyakorlati oktatásvezető segíti. A gyakorlati oktatásvezetőt, az intézményegység-vezető a nevelőtestület véleményének kikérésével bízza meg legalább 1, legfeljebb 5 évre. A megbízás meghosszabbítható. Az igazgatóhelyettes és a gyakorlati oktatásvezető részletesebb feladatait, felelősségét munkaköri leírása tartalmazza. 5.2.5. Munkaközösség-vezetők Az iskola szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében szakmai munkaközösségek vesznek részt. A szakmai munkaközösség tagjai az azonos vagy rokon szaktárgyat tanító vagy hasonló feladatot ellátó pedagógusok. Szakmai munkaközösség legalább 5 fővel alakítható. A szakmai munkaközösségeket munkaközösség-vezetők irányítják, akit a munkaközösség javaslatára az intézményegység-vezető bíz meg legfeljebb 5 évre. A megbízás meghosszabbítható. Feladatai: a helyi tanterv és a szaktárgyi programok összehangolása, az ellenőrzések, mérések és az iskolai értékelés összehangolása, tanulmányi versenyek, programok szervezése tehetséggondozás, felzárkóztatás, tanórán kívüli programok szervezése, szakmai segítség nyújtása a tankönyv- és taneszköz kiválasztáshoz, belső továbbképzések, konzultációk szervezése, új pedagógiai módszerek, eljárások alkalmazására való szakmai felkészülés megtervezése, intézményi és intézményen kívüli programok szervezése (bemutató, kiállítás szervezés stb.) részvétel a továbbképzési program összeállításában, figyelemmel kíséri a gyakornokok beilleszkedését, képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül, Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait,mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. 12
A munkaközösség-vezetők részletesebb feladatait, felelősségét munkaköri leírásuk tartalmazza. 5.3. Az intézményegység vezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat: az igazgatóhelyettes számára szóbeli egyeztetést követően- a tanulók felvételi ügyeiben való döntést, az igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, a igazgatóhelyettes számára szóbeli egyeztetések után - az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, az igazgatóhelyettesek számára az igazgató akadályoztatása esetén a tanügyi dokumentumok aláírásának jogát. az igazgatóhelyettesek számára - szóbeli egyeztetés után - a pedagógusok pótszabadságának engedélyezése. 6. A vezetők, illetve a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás, információ átadása A főigazgató havonta egyszer (indokolt esetben többször) igazgatótanácsi ülést tart. Operatív vezetési ügyekben az intézményegység-vezető intézményegységek vezetésének heti rendszerességgel megbeszélést tart. 6.1. Az azonos épületben működő intézményegység-vezetők kapcsolattartása Azonos telephelyen (Répce u. 2.) működik a Marcalvárosi Főigazgatóság két intézményegysége. Ezek: Kovács Margit Általános Iskolai Intézményegység Kovács Margit Szakképző Iskolai Intézményegység valamint a Marcalvárosi Művelődési Központ Az intézményegységek vezetői a struktúrában elfoglalt helyük alapján az intézményi folyamatok irányítói, a folyamatos üzemelés felelősei. Vezetői koordinációs testületük heti rendszerességgel megbeszélést tart. Részt vevői: általános iskolai intézményegység-vezető szakképző iskolai intézményegység-vezető közművelődési intézményegység-vezető igazgatóhelyettesek (alapfokú művészetoktatási, alsó tagozatos, felső tagozatos) állandó meghívottak: főigazgató A vezetői koordinációs testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik az intézményegységek szakmai munkájának, belső életének és külső kapcsolatrendszerének közös kérdéseiben. 13
6.2. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formái A Főigazgatóság alkalmazotti közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók alkotják. A teljes alkalmazotti közösség összehívását a főigazgató rendelheti el. A Marcalvárosi Főigazgatóság szakalkalmazotti közösségének tagjai a főigazgatóság pedagógusai, szabadidő-szervezői, művelődésszervezői, könyvtárosai. A szakalkalmazotti értekezlet összehívására a főigazgató és az igazgatótanács jogosult. Továbbiakban a szakképző iskola szervezeti egységeit és azok kapcsolattartásának formáit, az információk átadásának módjait tartalmazza a szabályzat. A szakalkalmazottak különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményegység-vezető segítségével a megbízott vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: a két intézményegység vezetőinek és helyetteseinek ülése értekezletek megbeszélések Az aktuális feladatokról a tanári szobákban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint szóbeli tájékoztatókon értesítik a nevelőket. Az intézményegység-vezető, illetve helyetteseik kötelesek az irányításuk alá tartozókat az ülések döntéseiről, határozatairól tájékoztatni, valamint kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat közvetíteni az illetékes magasabb vezető felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik. 6.2.1. Szakalkalmazotti értekezlet A vezetőkből és a köznevelési intézmény alapító okiratában meghatározott alapfeladatra létesített munkakörökben közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony keretében foglalkoztatottakból álló közösség. A szakalkalmazotti értekezlet üléseit az általános iskolai és a szakképző iskolai intézményegység-vezetők közösen hívják össze a napirendi pontok megjelölésével és a napirendi pontokhoz kapcsolódó esetleges írásos anyagoknak az ülés előtt legalább 5 nappal az értekezlet tagjainak való megküldésével. Összehívása: szükség esetén, de legalább három havonta. A szakalkalmazottak részvétele kötelező. Ha a plénum új napirendi pont felvételét nem javasolja, az aktuális napirend megtárgyalása vitával folytatódik, határozat hozatalával végződik. Az értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak kétharmad része jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kétharmados minősített többséggel dönt. A szakalkalmazotti értekezlet dönt: A szabályzatok, a munka- és feladatterv elfogadásáról és módosításáról, a gazdálkodó szervezetekkel, az állampolgárokkal és a közösségeikkel való kapcsolattartás elveinek meghatározásáról. Az intézményegységek munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról. Szakalkalmazotti értekezletet kell tartani: a pedagógiai program és módosításának elfogadására, 14
a szervezeti és működési szabályzat elfogadására és módosítására, a tanévnyitás előkészítésére, éves munkaterv elfogadására, az éves - féléves munka értékelésére, a tanév pedagógiai munkájának értékelésére, a házirend elfogadására, az intézményvezetői pályázathoz készített, vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítására, valamennyi, a nevelőtestület döntési, véleményezési jogkörébe tartozó át nem ruházott ügyben. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok, valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzíti. 6.2.2. Nevelőtestületi értekezlet Nevelőtestület: a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus munkakörben, gyakorlati oktató munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. A nevelőtestület kisebb csoportjai rendszeresen megtartják szakmai megbeszélésüket. A nevelői értekezletek összehívásáról az igazgató vagy igazgatóhelyettesek gondoskodnak. A főigazgató tagja mindegyik nevelői értekezletnek. Jellege munkaértekezlet, határoz és dönt azokban a kérdésekben, amelyek a folyamatos működéshez szükségesek, és nem érintenek az intézményegység egészére vonatkozó, az intézményi nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyeket. A szakalkalmazotti értekezleten vesz részt az összes szakalkalmazott. Napirendtől függően a nevelői értekezleteken részt vehet meghívás alapján a szülői szervezet képviselője és a diákönkormányzat képviselője. A Főigazgatóságon belül a középiskola 9-13. évfolyamán tanító pedagógusok, gyakorlati oktatók szakmai fóruma a szakképzős nevelői értekezlet. Vezetője: a szakképző egység igazgatója A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet (teljes szakalkalmazotti kör) tanévzáró értekezlet (teljes szakalkalmazotti kör) félévi és év végi osztályozó értekezletek (9-13. évfolyamokon) 2 alkalommal nevelési értekezlet (témától függően kisebb csoportokban is lehet) Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 50 százaléka kéri, illetve ha az intézményegység vezetője vagy az Igazgatótanács vezetősége ezt indokoltnak tartja. A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. 15
6.2.3. A nevelők szakmai munkaközösségeinek kapcsolattartása Az intézmény pedagógusai az iskola pedagógiai tevékenységének egy-egy területéhez kapcsolódva szakmai munkaközösségekben tevékenykednek. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: humán (magyar, történelem szakos tanárok) matematika (matematika szakos tanárok) idegen nyelv (angol, német szakos tanárok) vizuális (vizuális kultúrát tanítók) természettudományi (biológia, földrajz, kémia, fizika szakos tanárok) osztályfőnöki (osztályfőnökök) szakmai gyakorlati (szakoktatók) A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkaterve tartalmazza a szakmai munka belső ellenőrzésének éves tervezését. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető tervezi és szervezi az intézményegység-vezető irányításával. A speciális helyzetből adódóan közös munkaközösségek szerveződhetnek az általános iskolai és a szakképző iskolai intézményegységek között. A munkaközösség-vezető az iskola pedagógiai-művelődési programja és az éves munkaterv alapján összeállítja a munkaközösség éves programját, irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyak oktatásáért, módszertani, szakmai értekezletet tart, bemutató órákat szervez, elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, szakmai továbbképzésekre, ellenőrzi a munkaközösségi tagok munkáját, munkafegyelmét, szükség esetén intézkedést kezdeményez az igazgató vagy helyettesei felé, képviseli állásfoglalásával a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség munkájáról félévente, állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt konzultál a munkaközösség tagjaival. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, iskolán kívüli továbbképzések, 16
a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. A szakmai munkaközösségek vezetői rendszeresen tájékoztatják a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól tevékenységéről, aktuális feladatairól, azok megvalósításáról az intézményegység-vezetőt és a szakalkalmazotti kört. 6.2.4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, a szülői szervezetre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. 6.2.5. Pedagógusok (tanárok, szakoktatók) megbízása nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokkal A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felül a nevelő - oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményegységvezető adja az igazgatóhelyettes, a gyakorlati oktatásvezető és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása alapján. A megbízásokat a tantárgyfelosztás, az iskolai munkaterv rögzíti. Ellátandó megbízások, feladatok: osztályfőnök, műhelyvezetők, munkaközösség-vezető gyermek- és ifjúságvédelmi felelős diákönkormányzatot segítő tanár szakkör pályaválasztási felelős tankönyvfelelős munkavédelmi felelős tűz- és balesetvédelmi felelős minőségirányítási felelős mérés-értékelési csoport egészségnevelés környezetvédelem ISK vezető intézményi honlap frissítése ügyelet A megbízott pedagógus köteles írásban vagy szóban beszámolni az intézményegységvezetőnek évente legalább 1 alkalommal. Pedagógiai szempontokat figyelembe véve a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatoknál az egyenletes elosztására kell törekedni. 17
6.2.5.1. Az osztályfőnök feladata Az osztályfőnököt az intézményegység-vezető bízza meg. Feladata, hogy: egyéniségével, tudásával, tapasztalatával segítse a tanulóközösség kialakulását, koordinálja és segítse az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogassa óráikat, ismerje meg tanítványai személyiségét erkölcsi, pedagógiai elvárásai szerint nevelje osztályának tanulóit, aktív pedagógiai kapcsolatot tartson fent az osztály szülői munkaközösségével, kísérje figyelemmel a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, a tanulók véleményét figyelembe véve minősítse a tanulók magatartását, szorgalmát, a szülői értekezleten kívül is szoros kapcsolatot tartson a szülőkkel, az osztályfőnöki munkával járó adminisztratív feladatokat pontosan, naprakészen végezze, készítse fel tanulóit a pályaválasztásra, továbbtanulásra tanulóit rendszeresen tájékoztassa az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósítson, közreműködjön a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. érettségire készülő osztálynál részt vegyen az érettségi előkészítésében, lebonyolításában. szakmai vizsgára készülő osztálynál részt vegyen a szakmai vizsga előkészítésében, lebonyolításában. Az osztályfőnök további feladatait munkaköri leírása tartalmazza. 6.2.5.2. Diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus feladata A diákok által felkért személy, akit az igazgató bíz meg a feladatok ellátására. Minden évben meg kell újítani. A megbízni kívánt tanár/szakoktató legalább egy éve tanítson az iskolában. Jó szervezőkészsége, határozott fellépése legyen. A diákokkal, a nevelőtestülettel és az iskolavezetéssel egyaránt jó kapcsolata legyen. Az iskola és a diákok érdekeit egyaránt tudja képviselni. Feladatai: a diákmozgalom irányítása, a tanórán kívüli tevékenységek szervezése, irányítása. 6.2.5.3. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata Az intézményvezető megbízása alapján az alábbi teendőket kell folyamatosan ellátnia: Tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. Év elején teljes körű felmérést készít az osztályfőnökök közreműködésével a tanulók körében. Megállapítja, van-e veszélyeztetett ill. hátrányos helyzetű tanuló, erről nyilvántartást vezet és ez alapján a szükséges lépéseket megteszi. Tájékoztatja az iskolaorvost, osztályfőnököt is a felmérés eredményeiről. Ezt a tantestülettel is ismerteti. 18
Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. A Polgármesteri Hivatal illetékes irodájának a kért információt időben eljuttatja. Szükség esetén az osztályfőnökkel környezettanulmányt készít. Az iskolában jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát. A fegyelmi tárgyaláson részt vesz, véleményt nyilvánít, a tanuló védelmére felhozható indokokat a fegyelmi bizottság elé tárja. A tanévzáró értekezleten beszámol az éves munkájáról. 6.2.5.4. Az ügyeletes pedagógus kötelességei Az iskola diákönkormányzata és nevelőtestülete által közösen készült házirend előírja, hogy az oktatási intézményekben biztosítani kell a tanulók egészségének védelmét, ehhez szükséges az intézmény tanárainak és diákjainak közös felügyeleti tevékenysége. Az ügyeleti rendszer biztosítása az alábbiak szerint történik: 1. Az ügyeletes tanárok a az ügyeleti beosztás alapján ellenőrzik az osztálytermek, a folyosók az ebédlő, valamint a mellékhelyiségek rendjét, tisztaságát, a tanulók magatartását 2. A felügyelő tanár jelenlétével segítse elő a diákok kulturált, fegyelmezett, a közösségi együttélés szabályinak megfelelő magatartását. Az ügyeletes tanár feladata, hogy a következő esetekben intézkedjen: az épület nem rendeltetésszerű használatakor (falfirkálás, rongálás stb.), dohányzás vagy egyéb iskolában tiltott szerek használata esetén, az intézményből engedély nélkül történő eltávozáskor. Ha a tanuló diákhoz méltatlanul viselkedik társaival vagy bárkivel szemben, úgy a felügyelő tanárnak jogában áll eldönteni, hogy milyen szankciót alkalmaz: enyhébb esetben először szóban figyelmezteti a tanulót, hogy a rendbontást szüntesse meg, súlyosabb esetben a házirendnek megfelelően jár el. 6.2.6 A közalkalmazottak elérhetősége Az újonnan belépő közalkalmazott munkába állásának első napján köteles elérhetőségeit a titkárságon leadni, illetve az elérhetőségeiben történt változásokat 3 munkanapon belül bejelenteni. 6.3. A tanulók közösségei és kapcsolattartásuk formái 6.3.1. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: 2 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 19
6.3.2. Az iskolai diákönkormányzat Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében a házirendben meghatározottak szerint diákszervezeteket működtet, amely működését a nevelőtestület segíti. A diákszervezetek döntési jogkört gyakorolnak a nevelőtestület véleménye meghallgatásával saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A tanulók, diákszervezetek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot működtetnek. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményegység-vezető bíz meg. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. Az intézményi diákönkormányzat, működésére, jogállására a diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit az igazgatóval való egyeztetés után térítésmentesen és szabadon használhatja, amennyiben az a nevelő-oktató munkát nem zavarja, és a létesítmény használati rendjében megfogalmazottakat betartja. Az iskola a diákönkormányzat munkájához térítésmentesen biztosítja a telefon, fax, Internet, iskolai honlap, fénymásolás, portai szolgáltatás használatát a DÖK segítő tanári illetve igazgatói egyeztetés után. A diákönkormányzat rendezvényein az intézményvezetés a szükséges tanári közreműködést és felügyeletet biztosítja. 6.3.3. A házirend A házirend a tanulóknak és szüleiknek szóló szabályzat, amely közérthetően tartalmazza a működés, valamint az iskola által elvárt viselkedési normák rendjét. Tartalmazza: a tanulók viselkedésének, magatartásának és szorgalmuk minősítésének szabályait, a tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket, a tanulók vélemény-nyilvánításának, rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit, jutalmazásuk elveit és formáit, a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásuk elveit, a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, 20
A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit. A házirenddel kapcsolatban az iskolának ki kell kérnie a tanulók és a szülők javaslatait és véleményét. 6.3.4. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról - az intézményegység-vezető, - a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal, - az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola vezetőségéhez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola vezetőivel, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői munkaközösséggel. 6.4. A szülők közössége, az iskolához kapcsolódó szülői szervezet és kapcsolattartásuk rendje Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet szülői munkaközösséget hoznak létre és működtetnek. A szülői munkaközösség intézményszintű képviselőjével az iskola intézményegység-vezetője tart kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetnek (közösségnek) a szervezeti és működési szabályzat vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az intézményegység-vezető kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői munkaközösség képviselőjét a szakalkalmazotti értekezlet, véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Ha a szülői munkaközösség a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésben tájékozódni kíván, a kérést az intézményegység-vezetőhöz kell címezni. A tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban vagy írásban. A szóbeli tájékoztatásról emlékeztető készül, amelynek egy példányát át kell adni a szülői munkaközösség képviselőjének. A szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a tanulók nagyobb csoportját érintő ügyek szakalkalmazotti vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál. Ha a szülői szervezet a tanulói jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az intézményegységvezető gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja. Az intézmény szülői szervezete (közössége) részére az intézmény igazgatója tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok szülői közösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. 21
6.4.1. A nevelők és a szülők kapcsolattartása A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményegység-vezető: a szülői munkaközösség ülésén az iskolai szülői értekezleten tanévenként 2 alkalommal, a bejáratnál elhelyezett hirdető táblán keresztül, az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül, az osztályfőnökök: az osztályszülői értekezleten, fogadóórákon, egyéni fogadóórákon tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: a szülői értekezletek, a nevelők fogadóórái, a nyílt tanítási órák, a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, elektronikus napló Valamennyi pedagógus köteles az érdemjegyeket és írásos bejegyzéseket az osztálynaplón kívül a tájékoztató füzetbe (ellenőrzőbe) is bejegyezni, és dátummal, kézjeggyel ellátni. Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányzás tényét az osztálynaplóba dátummal ellátva be kell jegyezni. A rendszeres visszajelzés érdekében az érdemjegyek száma lehetőség szerint legalább havi 1 legyen! A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjáról a szülők az ellenőrzőn keresztül kapnak tájékoztatást. Szülői értekezleteket az osztályfőnök tartja évente kétszer, szeptemberben és februárban. Tájékoztatja a szülőket a tanév feladatairól, az osztály problémáiról. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze a felmerült problémák megoldására. Erről a Főigazgatót tájékoztatni kell. Szülői fogadóórákat az iskola valamennyi pedagógusa évente 2 alkalommal tart (általános fogadóóra). Egyéni fogadóórára heti rendszerességgel jelöl meg egy adott nap adott óráját. Amennyiben a szülő a fogadóórán kívüli időpontban is szeretne konzultálni gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai-művelődési programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola intézményegység-vezetőjétől valamint igazgatóhelyettesétől nevezettek fogadóóráin kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: a főigazgatóság honlapján, az iskola honlapján, 22
az iskola fenntartójánál, az iskola titkárságán, az iskola könyvtárában, az iskola intézményegység-vezetőjénél Az iskola szervezeti és működési szabályzatának, házirendjének és intézményi minőségirányítási programjának előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. Az iskola szervezeti és működési szabályzata, házirendje és intézményi minőségirányítási programja megtekinthető a főigazgatóság honlapján, az iskola honlapján, az iskola titkárságán, az iskola könyvtárában, az iskola intézményegység-vezetőjénél A házirendet a szülők a tanévnyitó szülői értekezleten ismerik meg. 6.4.2. Az intézményi tanács A köznevelési törvény 73. -ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121. -a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Iskolánkban jól működik a szülői szervezet és a diákönkormányzat közötti egyeztetés, biztosítjuk a fenntartó és a partnerszervezetek közötti információáramlást, az intézmény tantestülete és a partnerszervezetek nem tartják szükségesnek az intézményi tanács megalakítását. 6.5. Kapcsolattartás a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottakkal A nevelő-oktató munkát segítő, az intézmény épületében dolgozó nem pedagógus közalkalmazottak: iskolatitkár könyvtárosok művelődésszervezők oktatás-technikus egészségügyi asszisztens konyhai személyzet kisegítő személyzet (takarítók, karbantartók ) A főigazgatósággal közös épület zavartalan működése érdekében az intézményegységek vezetői javaslatot tehetnek főigazgatóság dolgozói esetében a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására szabadságának kiadására a főigazgatóság felé. 23
6.6. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja Az intézmény a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, cégekkel. Az iskola vezetősége, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres, személyes kapcsolatot tartanak a társintézményekkel (módszertani napok, továbbképzések, ünnepélyek látogatása). A középiskola a következő jelentős kapcsolatokkal rendelkezik: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Megyei Pedagógiai Intézet (MPI) Győr város közoktatási intézményei Győr város kulturális intézményei Gyermekjóléti Szolgálattal Városi Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Osztály Nevelési Tanácsadó Családsegítő Szolgálat Egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, fogászat ) Arrabona Polgárőrség NSZFI OKÉV Kézműves Kamara Iparkamara Győri Ipartestület Hagyományok Háza múzeumok művészeti középiskolák oktatási intézmények kollégium patronáló cégek sportegyesületek A külső kapcsolattartás rendje Az iskolát a külső kapcsolatokban a főigazgató illetve igazgató (egységvezető) képviseli. A vezetők a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. A gyermekjóléti szolgálattal való vezetői szintű kapcsolattartás az igazgató feladata. Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse közvetlen munkakapcsolatban áll a gyermekjóléti szolgálat illetékes munkatársaival, intézkedést azonban az igazgató útján kezdeményezhet. Az iskolaorvossal, védőnővel való közvetlen kapcsolattartás az igazgató feladata, magasabb vezetői szintű tárgyalásokban a főigazgató vagy az igazgató képviseli az iskolát. Az országos hatáskörű és illetékességű, valamint a megyei pedagógiai-szakmai szolgáltató, továbbá a pedagógia-szakszolgáltató közoktatási intézmények vezetőivel a 24
főigazgató vagy az igazgató tart kapcsolatot, de munkatársi szinten kapcsolat van a munkaközösség-vezetők és a pedagógusok között is. Az iskolai könyvtár kapcsolatait a más iskolai könyvtárakkal és a települési nyilvános könyvtárral elsősorban a könyvtáros gondozza Az intézmény külső sportkapcsolatait az ISK vezető és a testnevelő tanárok szervezik. A művészeti szakközépiskolákkal, szakmai szervezetekkel a szakképző iskola egységvezetője szervezi az intézmény kapcsolattartását. Az ifjúságvédelmi feladat valamennyi pedagógus kötelessége, munkájukat az ifjúságvédelmi felelős segíti. 7. A működés rendje 7.1. Nyitva tartás, a vezetők intézményben való tartózkodásának rendje Nyitva tartás szorgalmi időben hétfőtől péntekig: 6.00 21.00 óráig. Az intézmény működésének rendje: Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon, rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre a főigazgató vagy az intézményegység-vezető ad engedélyt. A reggeli ügyelet legkorábban 6 órakor kezdődik és 7.30 óráig tart. A tanítás kezdete a 7.55, szakmai gyakorlati órák 8.00-kor kezdődnek. A tanítási órák 45, a 7. órától pedig 40 percesek, a szakmai gyakorlati órák 60 percesek. A szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a házirend határozza meg. A nevelő-oktató munka a pedagógusok vezetésével, heti órarend alapján a kijelölt tantermekben, gyakorlati műhelyekben folyik. Tanórán kívüli foglalkozások az osztályok kötelező óráinak megtartása után szervezhetők. Az intézményi tanulók részére az étkezést külön beosztás szerint 11 és 14.30 óra között kell lebonyolítani. Az intézmény a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az intézményegység-vezető tanévenként határozza meg. A szorgalmi idő előkészítése augusztus 15-től kezdődik, és augusztus 31-ig tart. Ebben az időszakban kell megszervezni a javító vizsgákat. A vezetők benntartózkodása: Az intézmény nyitvatartási idején belül hétfőtől csütörtökig reggel 7.30 óra és délután 16.00 óra között, pénteken 7.30 óra és 14.30 óra között az intézmény intézményegység-vezetői és igazgatóhelyettesei közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 16.00-kor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartók és a portás tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. 25