PEDAGÓGIAI PROGRAM Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola (2800. Tatabánya, Fő tér 34.) OM 039940 Tatabánya, 2013. március 27.
A zene múlhatatlan része az emberi műveltségnek zene nélkül nincs teljes élet! Kodály Zoltán 2
TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS 5. 1. Az intézmény működését érintő jogszabályok 6. 2. Intézményi adatok 3. A zeneiskolák helye a magyar oktatási intézmények rendszerében 8. 4. Az Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási intézmény múltja, jelene és szerepe Tatabánya város zenei életében 9. 4/1. A zeneoktatás helyzete, hagyománya Tatabányán 4/2. A Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény alapfeladata, bekapcsolódása a város művészeti életébe 10. 4/3. Művészetoktatási intézményünk oktató-nevelő munkájához kapcsolódó tevékenységek 11. 4/4. Személyi, tárgyi működés feltételek II. NEVELÉSI PROGRAM 13. 1. A művészeti iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, célja, feladata, eszközei, eljárásai. 13. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. 18. 3. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok. 19. 4. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai. 21. 5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje. 23. 6. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje. 25. 7. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái. 26. 8. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai. 27. 9. A felvétel és az átvétel Nktv. keretei közötti helyi szabályai. 28. 3
III. HELYI TANTERV 30. 1. Az oktatásért felelős miniszter által kiadott választott kerettanterv megnevezése. 2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma. 30. 3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei. 31. 4. A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai. 31. 5. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai. 32. 6. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei. 33. 7. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje. 40. 8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei. 43. 9. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag. 43. 10. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések. 43. 11. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek. 47. 12. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek. 47. 13. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel. 48. 14. Kötelező részvételt a művészeti próbákon és előadásokon emelt szintű oktatás során.48. 15. Az iskola nevelési programján belül az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszere, az iskola helyi tantervén belül az egyes tanszakok, ezen belül a tantárgyak általános fejlesztési követelményei, a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményei és témakörei. 49. 15.1. ZENEMŰVÉSZETI ÁG 49. 15.1.1. KLASSZIKUS ZENE 49. 15.1.2.NÉPZENE 60. 15.1.3. ELEKTROAKUSZTIKUS ZENE 68. 15.2. TÁNCMŰVÉSZETI ÁG 74. 15.2.1. NÉPTÁNC 16. A magasabb évfolyamba lépés feltételei. 78. 17. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetése 78. IV. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK 79. V. MELLÉKLETEK 80. 4
I. BEVEZETÉS Intézményünk Pedagógiai programjának alapvető célja, hogy a köznevelésről szóló törvényben és a követő jogszabályokban meghatározott feladatok megvalósításának módját határozza meg. Az iskolánk pedagógiai programjának átdolgozása a köznevelési törvényben meghatározott változások, az esélyegyenlőséggel kapcsolatos célok, továbbá az intézmény fenntartói változásai miatt vált szükségessé. A művészetoktatásban is érvényesülnie kell az alábbi törekvéseknek: az egész életen át tartó tanulás képessége társadalmi esélyegyenlőség növelése az önálló életkezdéshez és a konstruktív életvitelhez szükséges kulcskompetenciák erősítése Elvárás az iskolahasználók részéről és belső igény is egyben, hogy az oktatómunkánkat rugalmasan alakítsuk a társadalmi hatásrendszerhez és járuljunk hozzá növendékeink személyiségfejlesztése során a hasznos kompetenciák, képességek kiteljesítéséhez. A pedagógiai program célja: Nyilvánosságot adni az iskola pedagógiai tevékenységének. Megismertetni az érdekeltekkel az intézmény történetét, hagyományrendszerét, oktatási nevelési céljait, követelményeit, feladatait, az iskola működésének feltételeit. Bemutatni a zenei, művészeti nevelés eszközeit és hatását a gyermek fejlődésére az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola oktatási nevelési céljain, feladatain keresztül. A pedagógiai program hatálya: Az Erkel Ferenc AMI - Tatabánya, pedagógiai programjának hatálya kiterjed valamennyi az intézménnyel jogviszonyban álló természetes és jogi személyre. - az iskola vezetőire - az iskola pedagógusaira - az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulókra és törvényes képviselőikre - az iskola fenntartójára A pedagógiai program hatályba lépése: Az Erkel Ferenc AMI Pedagógiai Programját az intézmény tantestülete a 2013. 03. 05-én kelt PP 1. sz. határozatában legitimálta. A pedagógiai program nyilvánossága: a pedagógiai program megtekinthető: az Erkel Ferenc AMI honlapján: www.erkelzistb.hu az iskola székhelyén a könyvtárban. Ennek megfelelően tartalmazza a nevelőtestület által elfogadott dokumentum a művészetoktatási intézmény: I. NEVELÉSI PROGRAMJÁT II. HELYI TANTERVÉT Figyelembe veszi: A Klebelsberg Intézményfenntartó központ és a Megyeközpontú tankerület oktatásszervezéssel kapcsolatos irányelveit az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola Esélyegyenlőségi Programját a tanulók és a szülők jogos igényeit, a társadalmi elvárásokat. 5
1. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT ÉRINTŐ JOGSZABÁLYOK 1993. évi LXXIX. Törvény a Közoktatásról 20/1997. (II. 13.) Korm. Rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról Az 1999. évi LXVIII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról 2011 évi CXC Törvény a Nemzeti Köznevelésről, módosítása: 2012. évi CXXIV. Törvény 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet e a köznevelési törvény végrehajtásáról, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. ( VIII.28.) Korm.Rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 315/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról 2012. évi I. törvény a Munka törvénykönyvéről 1959.évi IV. Törvény a Polgári törvénykönyvről 2011. évi CXCV. Törvény az Államháztartásról 368/2011.(XII.31.) Korm.rendelet az államháztartási tv. végrehajtásáról A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet, és a 16/1998-as módosítás Az 1/1998. (VII.24.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról: a nevelési-oktatási intézmények eszközjegyzéke, 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról Módosítás: 32/1999. (VIII.18) OM rendelettel 3/2011.(I.26) NEMFI rendelet az alapfokú művészetoktatás tantervi követelményei és tantervi programjának módosításáról 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet a pedagógus továbbképzésről Az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.), valamint az annak végrehajtására szóló intézkedés 138/1992. (X.8.) Korm. Rendelet, mindezek egybeszerkesztve a Munka Törvénykönyvével 42/1992. (X.13.) OM rendelet az országos szakértői és országos vizsgáztatási névjegyzékről és szakértői tevékenységről A tankönyvvé nyilvánítása, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 11/1999. (III.5.) OM rendelettel módosított 5/1998. (II.18.) MKM rendelet 9/1999. (IV.30.) MM rendelet a művelődési intézmények nevéről, elnevezéséről és névhasználatáról szóló 2003. évi LXI. Törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosításáról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról a 2008. évi XXXI. törvény az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról. 202/2012. (VII.27.) Korm. Rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról 6
2. INTÉZMÉNYI ADATOK Az intézmény neve: Székhelye: Tatabánya, Fő tér 34. Fenntartó: Működési terület: Az intézmény jogállása: Gazdálkodása: Alaptevékenység: Alapító Okirat száma, kelte: Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola KIK Tatabányai tankerület Tatabánya és kistérsége Önálló jogi személy Önállóan működő, pénzügyi gazdasági feladatait a TMJV GAMESZ látja el. Előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik. Alapfokú művészetoktatás Zeneművészeti ág: klasszikus zene, népzene, Elektroakusztika: klasszikus szintetizátor Táncművészeti ág: néptánc Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Kgy. 225/2012 (XI.22.) és 246/2012 (XII.14.) számú határozata OM szám: 039940 Igazgató: Dezső Marianna 7
3. A ZENEISKOLÁK HELYE A MAGYAR OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK RENDSZERÉBEN A magyar iskolarendszerben a zeneoktatás immár 100 éve fontos helyet foglal el. Az eltelt évtizedek alatt különböző változásokon ment át, de folyamatosan jelen volt az oktatás rendszerében és fejlődött. Az 1945-öt megelőző időszakban az alapfokú zeneoktatás intézményesült formái még igen kis számban voltak jelen. Érdekes, hogy a múlt század végén, az 1800-as évek végén előbb a felső, majd a középfokú oktatás alakult ki. A mai iskolarendszer, melynek már része a művészetoktatás is, az ötvenes években nyerte el mostani formáját, amikor elsősorban a nagyobb városokban megalapították az állami zeneiskolákat. Ezek a hetvenes években a környező kisebb községek felé fordulva úgynevezett kihelyezett tagozatokat hoztak létre, megteremtve ezzel a vidéki zeneoktatás alapjait. Az 1989-es rendszerváltozás utáni társadalmi és gazdasági hatások jelentősen befolyásolták az oktatásügyet. A politikai rendszerben és a tulajdonviszonyokban bekövetkezett változások az 1990 utáni iskolarendszerre is hatással voltak. Az oktatásügyben az 1980-as években elindult demokratikus változások az iskolák szerkezeti átalakulásában szabad utat kaptak. A közoktatás-politikában, a tanügyben, az irányítás-ellenőrzés módjában is új korszak kezdődött. A közoktatás folyamatos átalakulása az alapfokú zeneoktatásban is kifejtette hatását. A változás folyamata szükségessé tette az oktatás-nevelés rendszerében a zenei nevelés szerepének átgondolását, újrafogalmazását. Ebben a helyzetben szükség volt egy olyan szervezetre, amely tömöríti a zeneoktatásban tevékenykedő iskolákat, és ellátja szakmai érdekvédelmüket. 1990-ben megalakult a Magyar Zeneiskolák Szövetsége. Az 1993-as Oktatási Törvény, a magyar közoktatás részeként ismeri el az alapfokú művészetoktatási intézményt. Maga az új megnevezés művészetoktatás már jelzi a fejlődés új irányát is, hiszen a zeneiskolák egyre nagyobb számban fordultak a más művészeti ágak felé is, így pl.: a képző- és iparművészet, a táncművészet, valamint a színművészetbábművészet felé. Kísérleti tantervek jelentek meg ezeknek a tárgyaknak az oktatására, melyek rohamosan terjedtek az országban. 1993-tól a jogszabályok változásai figyelembe vették a művészetoktatás intézményrendszerében történt fejlődést, az intézmény specifikus jellegét és a művészetoktatás iránt megnyilvánuló társadalmi igényeket. A közoktatás reformjának folyamatában a művészetoktatási területen is igényként fogalmazódott meg a korszerűsített tudás követelményeinek rögzítése és a NAT kidolgozásával párhuzamosan elindult most már nemcsak a zene, hanem mind a négy művészeti ág követelményrendszerének kidolgozása is. A nem zeneművészeti ágat tanító művészeti iskolák alapítását először 1995-ben tette lehetővé a közoktatásról szóló törvény. Kidolgozásra, átalakításra kerültek a művészetoktatási intézmények dokumentumai. Az intézménytípus finanszírozása is sok változást megélt. Azzal, hogy az Oktatási Törvény állami feladatként ismerte el a művészetoktatást, normatív támogatást is rendelt hozzá. Változott a fenntartói jogkör, az állam, önkormányzat mellett lehetőséget kaptak egyházak, alapítványok, magánszemélyek is a fenntartói jogra. A 2007. évi költségvetési törvény az alapfokú művészetoktatási intézmények állami támogatását a közoktatás más intézménytípusaitól eltérően minősítéshez kötötte, ami sikerrel lezajlott az ország egész területén. A művészetek, és benne a zene, semmihez nem fogható embernevelő szerepe fontos az országnak, a helyi közösségeknek, a szülőknek, a gyerekeknek. Az ilyen iskolák nemcsak a művészetoktatásban résztvevő gyermekek személyiségét alakítják, hanem teljes környezetükre hatással vannak. Felemelkedni, sikereket elérni csak kiművelt emberfőkkel lehet. Ezt a fontos feladatot segíti az oktatási rendszer egészében a 2011. CXC Köznevelési törvény szabályozása. 8
4. AZ ERKEL FERENC ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA MÚLTJA, JELENE ÉS SZEREPE TATABÁNYA VÁROS ZENEI ÉLETÉBEN 4/1. A zeneoktatás helyzete, hagyománya Tatabányán Tatabánya zenei életének gyökerei hosszú évtizedekre nyúlnak vissza. Már a múlt század végén lelkes amatőr együttesek, vonós- és fúvószenekarok, kórusok akkori nevükön: dalárdák működtek. Tevékenységük szorosan kapcsolódik Tatabánya ipari-bányász múltjához. Tatabánya várossá válásának időszakában a munkáskultúra élő-eleven hagyományainak talaján teremtődött meg a kulturális élet alapja. Egyre intenzívebben jelentkezett a művelődés, a művészetek, köztük a szervezett zenei képzés, oktatás iránti igény. Az első zeneiskola a Bányász Szakszervezet kezdeményezésére 1949 szeptemberében kezdte meg működését. Az iskola alapító tagja és első igazgatója Kovács Béla volt, aki édesapja a hazai és nemzetközi koncertpódiumokról jól ismert Kovács Béla klarinétművésznek. A hagyományokra építve a zeneiskola,- mai nevén alapfokú művészeti iskola - a diákok általános műveltségének megalapozását, valamint a legtehetségesebb növendékek művészeti pályára történő felkészítését tartja legfontosabb feladatának. Regisztrált Kistérségi Tehetségpontként nagy figyelmet fordítunk a tehetséggondozásra, azonosításra a hátrányos helyzetű növendékek művészeti nevelésére. Alaptevékenységünkből adódóan a térség szinte valamennyi oktatási intézményével óvodákkal, általános iskolákkal, középiskolákkal - szoros kapcsolatban vagyunk növendékeinken keresztül. Napjainkban zeneművészeti ágon, tizennyolc tanszakon, 30 tanár irányításával 380 növendék hangszeres és elméleti képzése történik. Táncművészeti tevékenységünk keretében városi beiskolázással 150 növendék tanul néptánc tagozaton 3 tanár közreműködésével. Intézményünkben 5 helyszínen, a székhelyen és 4 telephelyen folyik művészeti oktató-nevelő munka: zeneművészeti ágon: a székhely mellett az Óvárosi és a Szent Margit Általános iskolákban, táncművészeti ágon a Sárberki, a Kodály és a Kőrösi Csoma Általános iskolákban. A művészeti oktató- nevelő munka mellett alapvető fontos feladatunk a város és kistérség művészeti, kulturális életébe való aktív részvétel. 9
4/2. Az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola alapfeladata, bekapcsolódása a város művészeti életébe Iskolánk alapfokú művészetoktatási intézmény. A különböző művészeti ágakon keresztül fő feladatunknak tartjuk az általános műveltség megalapozását, zeneértő, zeneszerető közönség nevelését, a társművészetek segítségével a tanulók képességeinek többirányú fejlesztését, művészi kifejezőkészségük alakítását, személyiségük minél színesebb alakítását, gazdagítását. A művészetek varázslatos nyelvének sajátos eszköztárával kívánunk hozzájárulni a tanulóifjúság és közönség neveléséhez, ízlésének formálásához, esztétikai érzékének fejlesztéséhez. Alapfokú művészeti iskolánk speciális oktató-nevelő munkája kiváló alapot ad arra, hogy teljes nyitottsággal forduljunk szűkebb és tágabb környezetünk művészeti életének irányításához. Kell és igenis kötelező különösen egy oktatási intézményben hogy ne maradjon meg saját, zárt keretei között, hanem táruljon ki a körülötte lévő élő, mozgó, eleven világ felé, s munkáját ennek lüktetése, életereje határozza meg. A XXI. század elején különösen aktuális ez az igény, hiszen óriási információ mennyiség között kell eligazodnunk, s úgy kell összpontosítani tevékenységeinket, hogy lépést tudjunk tartani a világgal. Belső, a nevelési-oktatási tervben megfogalmazott munkánkat is eszerint igyekszünk megvalósítani, de művészeti munkánk kezdettől fogva felvállal egy, a helyi sajátosságokra és igényekre épülő, külső kapcsolatokra támaszkodó ismeretterjesztő, közművelődési funkciót is. A szakmai-pedagógiai munka kettős irányultsága: általános művészeti nevelés és tehetséggondozás. egyrészt egy szélesebb tömegbázisú A tagozatos képzés, amelynek feladata az általános zenei műveltség megalapozása, másrészt egy lényegesen szűkebb réteget érintő un. B tagozatos képzés, mely a zenei pályára történő felkészítést, tehetség-gondozást jelenti. Tehetséggondozó munkánk nyomán legtehetségesebb növendékeinket országos, megyei versenyekre készítjük fel, valamint állandó, intenzív kapcsolatot építettünk ki zeneművészeti szakközépiskolákkal. A tanulók nagy többségének oktatásában legfontosabb feladatunk, hogy megszerettessük a zenét, hogy zeneértő, s zeneszerető közönséget neveljünk minden hozzánk beiratkozott gyermekből. Sok-sok igazi művészeti élményen keresztül vezessük el a növendékeket a különböző művészeti területek varázsos, lelket nemesítő hatalmához. A művészeti nevelés speciális lehetőségei, az egyéni és csoportos órák különösen nagy személyiségformáló, közösségformáló erővel bírnak. A XXI. század végének megújulási folyamatai a zeneiskolát sem kerülik el. Óriási információ mennyiség zúdul naponta ránk az élet minden területéről. Úgy kell összpontosítani tevékenységeinket, hogy lépést tudjunk tartani a világgal. A technikaképzés és hallásfejlesztés mellett törekednünk kell zenei értelem nevelésére, a zene birodalmában való tökéletes tájékozódásra, ezen túlmenően a zenével párhuzamosan a többi társművészet megismerésére. Célunk, hogy intézményünk a művészeti nevelés otthona legyen, ahol a zenetanítás, hangszertanítás mellett a gyermekek átfogó képet kapnának az alkotóművészet egyéb területeiről is. A zene dallamokban vagy éppen dallamnélküliségben rögzített világa megfogalmazhatóbb, hozzáférhetőbb lesz minden gyermek számára, ha vizuális, olvasmánybeli és mozgásbeli élményekkel párosul. Komplex pedagógiai programunk keretében a művészeti nevelés sokoldalú hatását igyekszünk kihasználni a növendékek személyiségformálásában. 10
4/3. Művészetoktatási intézményünk oktató-nevelő munkájához kapcsolódó kulturális tevékenységek Az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola célja egy kreatív művészeti műhely megteremtése, melynek keretében a zenei oktató-nevelő munkán túl a társművészetek jelenlétét is biztosítja, remélve ennek gazdagabb, sokoldalúbb személyiségformáló hatását. A XXI. század rohanó életritmusa nem igazán kedvez a klasszikus művészetek ápolásának, mégis alapvető feladatunknak tartjuk, hogy növendékeinkből a művészetekre, a világra nyitott, kreatív gondolkodású embereket neveljünk. Fontos feladatnak tartjuk a város zenei-művészeti életébe történő aktív bekapcsolódást. Együtt kívánunk működni a város általános és középfokú intézményeivel, művelődési központjaival. Tanáraink és diákjaink szívesen működnek közre városi, megyei rendezvényeken. A zeneiskola belső élete és külső kapcsolatai nagyon színes, eleven programot adhatnak diákjaink és tanáraink kezébe. Sokféle feladat találkozhat sokféle személyiséggel, ki-ki megtalálhatja a számára legkedvezőbb munkaterületeket. Kiemelkedik intézményünk rendszeresen szervezett programjai közül: Zenebarátkör koncertsorozata ahova tanévenként 4-5 alkalommal nemzetközi hírű előadóművészeket hívunk meg iskolánkba. A művészek személyes varázsán túl fontos a művészi alkotómunka élő megjelenése iskolánk színpadán, a példaértékű, színvonalas élőzene megszólalása. Tavaszi Művészeti Fesztiválunk és az Őszi Kortársművészeti Napok programjai a művészeti oktató-nevelő munka egyfajta demonstrálása minden esztendőben. Célunk, hogy helyi, megyei, országos, sőt nemzetközi hatósugarú programokkal irányítsuk a figyelmet a művészeti nevelés fontosságára. Növendékeink, tanáraink éppúgy bemutatkozási lehetőséget kapnak a fesztiválok keretében, mint a megye legtehetségesebb diákjai és zenetanárai, valamint zenei pályán tanuló, vagy verseny győztes növendékeink. A fesztivál komplex művészeti eseményeit gazdagítják a nemzetközi hírű előadók, művészeti előadások, kiállítások. Mint az élet minden területén, itt az alapfokú művészetoktatásban is, fontos a különböző alternatívák létezése. Különösen fontosnak tartjuk, hogy a művészeti oktató-nevelő munka alkotó jellegű, jelentős közösségi élményektől meghatározott, örömteli folyamat legyen. A mindennapok művészetpedagógiai közegét emberségnek, szeretetnek kell áthatnia. Csak így remélhető, hogy a felnövő generáció élete elengedhetetlen részének tekinti a művészetekkel való törődést. Ezt a szerepet vállalja fel az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola Tatabányán. 11
4/4. Személyi, tárgyi működés feltételei: 4/4.1. Személyi működési feltételek Az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola zeneművészeti ága a klasszikus, elektroakusztikus és népzenei tanszakokon jelenleg 18 hangszeres (zongora, orgona, furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, hegedű, brácsa, gordonka, kürt, trombita, harsona, tuba, harmonika, szintetizátor, gitár, ütő,) továbbá vokális népi ének, valamint zeneismereti tanszakon (szolfézs, zeneirodalom) folytat oktató-nevelő munkát. Nagy gondot fordítunk kezdetektől a kamarazene és zenekari tevékenységre valamennyi tanszakon. Az említett tanszakon szakirányú pedagógus végzettségű tanárok tanítanak. Táncművészet a Néptánc tanszak városi beiskolázással 150 növendék, 2 szakirányú végzettséggel rendelkező tanár irányításával szerveződik Nem pedagógus munkakörben alkalmazottak: 1 fő iskolatitkár, 0,5 álláshelyen dolgozó gazdasági ügyintéző, 2 fő hivatalsegéd és 1 fő gondnok segíti munkánkat. 4/4.2. Tárgyi működési feltételek Intézményünk a megalakulása után hosszú évtizedeken keresztül több helyszínen, általános iskolákban folytatott oktató-nevelő munkát. Jelenlegi, végleges otthonunkat 1993. szeptemberétől vehettük birtokba Tatabánya központjában. Ideális helyet, nyugodt környezetet jelent a 2 emeletes épületünkben elhelyezkedő 35 szaktanterem, a 200 főt befogadó hangversenyterem, amely a mindennapi oktató-nevelő munkához éppúgy megfelelő helyszínt biztosít, mint az iskolán kívüli, városi, megyei, sőt országos művészeti programok megrendezéséhez. A szaktantermek az adott tanszakok részére megfelelően felszereltek, de az Oktatási Minisztérium által meghatározott eszközjegyzéke alapján folyamatos fejlesztésre szorulnak úgy a hangszerállomány, mint a technikai műszaki eszközök beszerzését illetően. Épület, saját tanterem, megfelelő környezet az egyéni oktatáshoz, hangszer és kottaállomány, műszaki berendezések, archiváláshoz szükséges technikai berendezések, zenei könyvtár, CD, DVD tár kialakítása és fejlesztése szakember ezek nyilvántartására, számítógépes programok bevezetése a zeneoktatásban 12
II. NEVELÉSI PROGRAM 1. A művészeti iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, célja, feladata, eszközei, eljárásai. Az alapfokú művészetoktatás általános nevelési értékei, pedagógiai alapelvei Művészeti iskolánk valamennyi tanára hiszi és képviseli az olyan alapvető pedagógiai elveket, mint: a zene embernevelő, értékközvetítő szerepe, hatása, a tanuló személyiségének kibontakoztatása, a foglalkozás során az egyéni képességek figyelembe vétele, fejlesztése, esélyegyenlőség biztosítása, példaadással való nevelés. Munkánk során ezeket figyelembe véve törekszünk arra, hogy a hangszeres tudás elsajátítása mellett, a hozzánk járó gyerekek egész személyiségét fejlesszük. Közös feladatunk, hitünk: a világra, művészetekre nyitott szellemű növendékek nevelése. Munkánk középpontjában két dolog áll: a gyermek személyiségének fejlesztése a zenén keresztül, értékközvetítés. További pedagógiai alapelveink: Minden munka végzésénél ismernünk kell a célt, mert ez meghatározza egész tevékenységünket. Növendékeinket képességeiknek megfelelően a legmagasabb fokra kell elvezetni. A hangszeres óráknak művészi légköre kell, hogy legyen (A mi esetünkben ez a muzsika) Fontosnak tartjuk újabb és újabb zenei élmények az oktató munkához kapcsolódó folyamatos jelenlétet tevékenységünkben (élőzenei koncertek, versenyek fesztiválok) Mindenkinek törekednie kell a továbbfejlődésre, az önképzésre A cél eléréséhez a leghatékonyabb, legkorszerűbb utat kell keresnünk. Hangszertanításunk kimenet elvű, fontos a cél, a példa megmutatása növendékeinknek. A zeneiskolai növendék olyan önálló személyiség, aki kibontakozóban lévő egyéniséggel, sajátos érzelmi élettel, fantáziával, öntudattal, önérzettel rendelkezik, ezt mindenkor figyelembe kell venni. Ha munkánkat eredményesen akarjuk végezni, akkor növendékeinket aktivizálni kell, személyes példaadással kell őket a munka, a gyakorlás örömére rávezetni. Munkánk eredményeképpen siker, balsiker vagy kudarc is születik. Törekednünk kell a kudarcélmények kiküszöbölésére. Zenetanításunk jellemformálás nélkül elképzelhetetlen, ehhez alapvetően szükséges a növendékek bizalmának megnyerése. Az egyéni hangszeres órák lehetőséget jelentenek a tanár - diák viszony kitűnő, baráti alakítására. Elsődleges feladat tervszerűen és következetesen munkára nevelés. 13
Fontos a szülőkkel való kapcsolattartás Alapvető szakmai-pedagógiai követelmény a tehetséggondozás. A legtehetségesebb növendékeknél ki kell bontakoztatnunk azokat az adottságokat, amelyekkel rendelkeznek (szorgalom, ambíció, akaraterő, emlékezőképesség, önbizalom, jó alkat, jó hallás, ritmusérzék, stb.) Tehetségpontként építjük ilyen irányú kapcsolatainkat az országos tehetséghálózatban. Tudatosan figyelünk a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felvételére, előnyben részesítve a nehéz körülményei miatt elhatárolódó szülők tehetséges gyermekeinek beiskolázását. Azon tanulók számára, akik beilleszkedési- és magatartászavarral küzdenek, külön program keretében kompenzáló, korrekciós lehetőségeket biztosítunk. Gondosan kell előkészíteni növendékeinket szakmai és pedagógiai szempontból az egyes szereplésekre. A szaktárgyakra lebontott részletes követelményeket az érvényben lévő tantervek tartalmazzák. Az alapfokú művészetoktatás célja, hogy a művészet sajátos eszközeivel, hangszeres oktatással, érzelmi és esztétikai neveléssel járuljon hozzá egy sokoldalú művelt, érett, kreatív személyiség kialakításához. Ennek megfelelően intézményünk pedagógiai programja és helyi tanterve felépítés szempontjából követelményközpontú, pedagógiai koncepciója szerint tanuló központú. Célunk olyan belső iskolai légkör, tartalmi munka megteremtése, ahol jól érzi magát a tanuló és a tanár egyaránt. Ahol a tanuló is alkotó részese a tanítás-tanulás folyamatának. Tudatosan és radikálisan csökkenteni akarjuk a tanulókat érő kudarcélmények számát. A sikerélményen keresztül történő munkát tartjuk célravezetőnek. Arra törekszünk, hogy művészeti intézményünkben minden tanuló saját képességeinek, lehetőségeinek optimumáig jusson el értelmi és erkölcsi fejlődésben. Biztosítani kívánjuk részükre a teret, ahol gyakorolhatják és fejleszthetik képességeiket, felfedezhetik önmagukat. Alapvetően fontosnak tartjuk, hogy belső és külső szakmai munkánkon keresztül intézményünk folyamatosan a város művészeti életének központja legyen. Alapfokú művészeti iskolánk feladata, hogy az általános zenei műveltség megalapozásán túl kibontakoztassa a művészi képességeket, fejlessze a művészi tehetséget, igény esetén felkészítsen szakirányú továbbtanulásra. az interdiszciplináris, komplex nevelési elvek figyelembe vételével. Az iskola elsődleges célja az ismeretátadás, értékközvetítés, személyiségformálás, másodlagos célja az, hogy lehetőséget teremtsen az iskola tagjainak baráti kapcsolatok kiépítésére, az olyan alapvető szükségletek kielégítésére, mint a szeretet, az elfogadás, biztonság, megbecsülés, önbecsülés, mely alapvető szükséglete az embernek. A tanítási-tanulási folyamat során strukturált tudást közvetítünk: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás, a magasabb művészeti szintű illetve új körülmények között alkalmazás képességének kialakításával (kreativitás). A személyiségfejlesztés céljait szolgálja a művészeti tevékenységre nevelés, a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati, esztétikai stb.) és a szükségletek alakítása. A tanulási tevékenység közben és a tanulói közösségi élet során fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, kommunikációs képességeit, akaratát, segítőkészségét, empátiáját. Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll, hogy meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük minden egyes növendék személyiségének saját értékeit. 14
Arra törekszünk, hogy növendékeinkben kialakuljon a reális önértékelés képessége, az egészséges önbizalom. A tehetséges növendékeink számára biztosítjuk kognitív érzelmi és szociális szükségleteik kielégítését (kognitív: lehetőség az önálló, önirányított önfejlesztésre, lehetőség a tapasztalatszerzésre, hatékony tanulási készségek kialakítására; érzelmi szükségletei: bátorítás az elmélkedésre, kérdésfeltevésre, kockázat-vállalásra; szociális szükségleteik: megtanulják az emberek tiszteletét, el tudják fogadni másságukat); Valljuk, hogy az egyéni tehetség akkor igazi érték, ha személyes felelősséggel párosulva, a szűkebb és tágabb emberi közösség javát szolgálja. Pedagógiánk alapvető célja egyrészt, hogy a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú növendékeket - képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítsünk fel a továbbtanulásra és a társadalomba való majdani beilleszkedésre, másrészt arra törekszünk, hogy növendékeink képesek legyenek a művészetek befogadására, értésére és művelésére. További célok és feladatok: A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása). A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségeinek megalapozása és kifejlesztése. A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás kialakítása. Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása. A zenei műszavak és jelentésük megismertetése. A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. A kortárs zene befogadására nevelés. A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének formálása. A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel az amatőr és a professzionális zenei életben. Az iskola alapvető pedagógiai célkitűzései között szerepel, hogy a város és környéke ifjúsága a tehetségének és érdeklődésének megfelelő képzéshez helyben hozzájuthasson. A már meglévő és induló tanszakok stabilitása bizonyos minimális létszámhoz köthető, ezért némely képzési területen középtávon létszámnövekedés indokolt. (gordonka, rézfúvós hangszerek, ütő, népi ének, népi hangszerek) 15
Alapfokú művészeti intézményünk legfontosabb funkciói: az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében folyó művészeti nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A képzés lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység, fogékonyság alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. A művészetoktatás a különböző műfajok (zene, tánc, színjátszás) sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a művészetek alkalmazására, befogadására készítsen fel. Interdiszciplináris, komplex tanulás, tanítás igénye. Az esélyegyenlőség biztosítása mind mikro-, mind makroszinten. Az indulási hátrányok csökkentése, és a zenei pályára történő felkészítés szerepe az egyéni és csoportos órák keretében. Céljaink között megkülönböztetett figyelmet fordítunk az esélyegyenlőség érvényesítésére, a családi, szociális, kisebbségi jogainak érvényesítésében akadályozott növendékek befogadására, tevékenységük, fejlődésük követésére, boldogulásuk segítésére. Elvárjuk a nevelőtestület tagjaitól: az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírások ismeretét a diszkrimináció mentes oktatás és nevelés, a befogadó és toleráns légkör biztosítását ismereteink e téren való folyamatos bővítését Tatabánya Megyei Jogú Város 339/2007 (XII. 13.) sz. közgyűlési határozatával elfogadott Települési közoktatási esélyegyenlőségi programja és a Kistérségi Társulás 2008 augusztusában elfogadott Esélyegyenlőségi Terve alapján elkészítettük intézményünk Esélyegyenlőségi Programját, s az abban meghatározott feladatokat megvalósítva kívánjuk biztosítani az intézményünkben tanulók esélyegyenlőségét. A művészeti oktató-nevelő munka eszközei: A pedagógiai eszközök megválasztásában kitüntetett szempontok: minden gyermek számára, az életkori jellemzők figyelembe vételével, képességinek, érdeklődésének, valamint távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat biztosítani; személyes példamutatással neveljük növendékeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. Intézményünkben az alábbi csoportosításban az alábbi nevelési módszereket, eszközöket alkalmazzuk: A meggyőzés, a felvilágosítás és a tudatosítás módszerei; A tevékenység megszervezésének módjai: megbízás, ellenőrzés-értékelés, játékos módszerek, gyakorlás; A magatartásra ható módszerek: ösztönző módszerek: helyeslés, bíztatás, elismerés, szereplési / bemutatkozási lehetőség, dicséret, oklevél, osztályozás, jutalmazás, 16
kényszerítő módszerek: felszólítás, kizárás az iskolából, gátlást kiváltó módszerek, melyek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák: ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás. A nevelési módszerek különböző formái, változatai közül az alábbiakat alkalmazzuk: nyelvi (verbális) eszközök: beszéd, beszélgetés, mely lehet: szabad vagy irányított, spontán vagy tervezett, egyéni vagy csoportos; nem nyelvi (non verbális) eszközök: mimika, szemmozgás, tekintet, test-helyzet, mozdulatok; gesztusok Eljárás: Beiratkozott növendékek megismerése, családi háttér, kapcsolattartás kialakítása, Kiskorú növendékeknél fokozatosan vezetjük át őket a játékközpontú cselekvésekből az iskolai tanulás tevékenységeibe; Fokozatosan mintákat adunk az ismeretszerzéshez (aktív részvétel az ismeretszerzésben), a feladat- és problémamegoldáshoz; reális énkép és önismeret alakításával, az önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával kívánjuk kialakítani az egyéni és társas csoportos produkciók során keletkező siker- és kudarcélmények feldolgozását. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését speciális pedagógiai eljárásokkal kiemelt feladatnak tekintjük. Fejlesztjük a növendékek kreativitását, gondoskodunk egészséges terhelésükről, követjük érési folyamatukat, személyre szóló, fejlesztő értékelést adunk róluk; Értelmi és érzelmi alapozással formáljuk a személyiség erkölcsi arculatát, megismertetjük, gyakoroltatjuk a helyes magatartásformákat; Élményt adó, katartikus tanulási helyzeteket és ismeretszerzési alkalmakat kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét; A tanulók a megszerzett művészeti tudásukat valóságos funkcióban, fellépések alkalmával, produkciók létrehozásával teljesítik ki, teszik közkincsé. Erősítjük a kortárskapcsolatokat; Az iskolában folyó nevelő-oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően visszajelzést, értékelést adunk a tanulók fejlődéséről. Segítjük az önfejlesztő stratégiájuk alakításában őket. Intézményünk az Oktatási Minisztérium által kiadott Tanév rendjének figyelembe vételével - tanévenként meghatározott Munkaterv szerint szervezi a művészeti oktatónevelő munkát. Egyéni és csoportos órák beosztása a Tantárgyfelosztásban realizálódik. A művészeti iskola speciális, egyéni tanítási programja lehetőséget biztosít a szülőkkel való aktív, rendszeres kapcsolttartásra. 17
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A művészeti tevékenység, mint minden tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés alapja a nemzeti és egyetemes kultúra és a mindennapi élet esztétikai jelentéssel bíró tartománya. A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerűen tapasztalhatják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zeneművészetben, képző- és iparművészetben, valamint a színművészetben ötvöződnek. Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. A művészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményes szereplés összetevői. Interdiszciplináris, komplex oktatás, a zenén keresztül a világra nyitott önálló, kreatív személyiség alakítása. A művészeti nevelés, az alkotó típusú tevékenységek megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó-alakító cselekvőképesség fejlesztéséhez. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. A személyiség fogalma magában hordozza a képességek, készségek, az intelligencia és az etikai érzékenység összességét. Intézményünkben minden lehetőséget megteremtünk a személyiség fejlesztés folyamatos biztosítására. Ez a munka nagymértékben függ a genetikai adottságoktól és befolyásolják bizonyos környezeti hatások család, iskola, baráti kör. A gyermekkorban megalapozott személyiség összetevői mélyen beépülnek a tudatba. A zenetanulás intenzíven fejleszt számos képességet, transzferhatása más tudományokra és művészetekre egyértelmű, így az itt tanultak hatékonyan segítik az iskolai munkát, teremtik meg hosszútávon az életminőség pozitív változásának lehetőségét. Alapvető készségeket, kompetenciákat alakít ki. A zenei neveléssel a kompetencia hálóban a következő személyiség jegyeket alapozzuk meg, fejlesztjük: I. Önismerettel összefüggő kompetenciák: 1. érzelmek tudatossága 2. önállóság, autonómia 3. identitás, hitelesség II. Önszabályozás: 4. érzelmek kezelése 5. felelősségvállalás 6. törődés, tekintet másokra 7. tolerancia III. Énhatékonyság érzés: 8. pozitív önértékelés 9. konstruktív self-érzékelés 18
IV. A szociális kompetenciákhoz szükséges kognitív készségek: 10. információkezelés 11. problémakezelés 12. kritikai gondolkodás 13. szabályalkotás, szabálykövetés 14. kreativitás, környezettudatos magatartás V. Társas kompetenciák: 15. empátia 16. kommunikációs készségek 17. együttműködés 18. konfliktuskezelés 19. segítségkérés 20. visszautasítás 21. társadalmi részvétel Az egyéni képzés keretein belül elsajátított tudást felhasználva a növendék tagja lehet egy életkorának megfelelő közösségnek (együttesnek) mely a kamarazenéléshez nélkülözhetetlen figyelemmegosztó és alkalmazkodóképesség fejlesztésével hozzájárul személyiségének formálásához, ill. a társas muzsikálás adta biztonságérzet az esetleges szorongás, gátlás feloldásához. Az egyéni képzés különleges lehetőségeit kihasználva mód nyílik az individuális képességek maximális fejlesztésére és a továbbtanulásra való felkészítésre. A hangszertanulás kezdetétől tanszakainkon, növendékeink részére foglalkozásokat szervezünk: közös órák, hangversenyek formájában, ahol a tapasztaltabb tanárok, szaktanácsadók, főiskolai tanárok foglalkoznak a növendékekkel. A személyiségfejlesztés szorosan összefügg a tehetséggondozással. A tanulmányi versenyekre, fesztiválokra, közép-és felsőfokú intézményekbe való felkészítés, felkészülés célja minden esetben, hogy a tanuló képességei és készségei fejlődjenek. Nagy gondot fordítunk a hátrányos helyzetű tanulók tudásának fejlesztésére, személyiségük megfelelő szintű fejlődésére. Ezért is tartunk szoros kapcsolatot a tanulók közismereti iskoláival. A kiemelt feladatok közé tartozik a hátrányos helyzetű tanulók tehetséggondozása, felzárkóztatása. Az iskola minden eszközzel - jogszabályi, pályázati, egyéni módszer és tanrend, stb. biztosítja, hogy növendékei szociális és szocio-kulturális helyzetüktől függetlenül, megkülönböztetés nélkül vehessenek részt a művészeti nevelésben. 3. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Intézményünk művészeti oktató nevelő munkája a tanárok, diákok, és szülők együttes tevékenységére épül. Az oktató nevelőmunkához kapcsolódó rendezvényeink növendékhangversenyek, tanszaki koncertek, meghallgatások, nyílt tanítási napok, a versenyekre, fesztiválokra történő felkészítő munka, továbbá az iskolai munkán kívüli, de ahhoz szorosan kapcsolódó rendezvények Tavaszi Fesztivál, Őszi Kortársművészeti Napok, Zenebarátkör koncertjei - közösségformáló erővel bírnak. Legfontosabb céljuk éppen az, hogy a művészetek sajátos eszközeivel építsenek utat ember és ember között, egymásra odafigyelő, a világra nyitott, gazdag személyiségű emberek közösségévé válhassunk művészeti munkánkon keresztül. 19
Művészetoktatási intézményünk közösségei: Az iskola nagy közössége (nevelők, növendékek, a családok, közös életünkben résztvevő és azt segítő szülők, barátok) különböző kisebb közösségeink (tanszakok tanulói és tanárai, zenekarok, kamaraegyüttesek, néptánccsoportok egy pozitív célra szerveződő, közös tevékenységet folytató kiscsoportok) egysége. A közösségfejlesztés feladatai: - a közösségek animálása, életének és programjainak szervezése, segítő irányítása, - a közösségek arculatának, hagyományainak megteremtése, - az egymás elfogadásának, szolgálatának, a másikra figyelésnek, az egymásban a jót megtaláló és erősítő magatartásnak, az egymás örömében és szenvedésében való osztozás képességének megalapozása. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Művészeti iskolánk speciális oktató-nevelő munkája révén folyamatos kapcsolatban van a diákokon keresztül a szűkebb környezettel: szülőkkel, hozzátartozókkal, de a tágabb nyilvánossággal is, hiszen növendékeink az óvodás kortól a főiskoláig minden korosztályt felölelnek, így minden iskolával, művelődési intézménnyel együtt működünk. Tanár diák kapcsolat: Rendszeres órai munka Hangversenyek fesztiválok, zenei táborok Szülő pedagógus kapcsolat: Oktató nevelő munka folyamatos nyomon követése Nyílt tanítási napok Tanszaki hangversenyekkel egybekötött szülői értekezletek Szülői szervezet munkája, szülők közvetlen beleszólása, véleményezése az intézmény munkájáról, dokumentumairól, feladatvállalásairól. Az intézmény eszközparkjának, rendezvényeinek anyagi támogatása Tanár diák szülő kapcsolat: Iskolán kívüli közös művészeti programok szervezése: Őszi Kortársművészeti napok, Tatabányai Tavaszi Fesztivál, Zenebarátkör koncertsorozata. 20
4. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Osztályfőnöki feladatok kijelölése: - Az alapfokú művészeti iskolai osztályfőnöki feladatot ellátó pedagógus a tanulók meghatározott csoportjának oktatásszervezési feladataival megbízott szaktanár. - A művészeti iskolai osztályfőnök általában 10-15 egyéni tanuló, ill. 5-6 tanulócsoport osztályfőnöki feladatait látja el. Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. - Az osztályfőnöki megbízás szempontjából a tanulók meghatározott csoportjának tanulólétszáma nem lehet kevesebb, mint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény mellékletében meghatározott átlag csoportlétszám. (Zeneművészeti ágban, egyéni oktatásban: 8 tanuló, csoportos oktatásban tanulócsoportonként 10 tanuló.) - Az osztályfőnöki megbízás feltétele, hogy az osztályfőnöki feladatot ellátó zeneiskolai tanár legalább 8 egyéni tanuló, ill. legalább 4 tanulócsoport osztályfőnöki teendőit ellássa. - Az osztályfőnöki feladatok ellátásának elosztását az alapfokú művészetoktatási intézmény éves munkatervében, ill. a tantárgyfelosztás készítésekor kell meghatározni. A művészeti iskolai osztályfőnök feladatai: A nevelési-oktatási feladatok elosztása során gondoskodik a tanulók beosztásáról, a hozzá beosztott tanulókból a csoportok kialakításáról. Az ehhez rendelhető minimális tanulólétszámot, az alapfokú művészeti iskola felelős vezetőjének útmutatását és a helyi tantervben meghatározott szakmai szempontokat figyelembe véve szerint alakítja, szervezi és működteti osztályát, csoportjait, látja el osztályfőnöki feladatait. Osztályfőnöki feladatait a rendes munkaidő tanítással le nem kötött részében végzi. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka további tartalma, feladatai művészeti iskolánkban: - rendszeres kapcsolat az egy tanárhoz (főtárgy tanár), és/vagy egy csoportba, együttesbe (zenekar, kórus, táncegyüttes, stb.) tartozó tanulókkal - tankönyvellátás: tananyaggal (kotta, könyv, hangzó, ill. digitális tananyag) való ellátásuk megszervezése, segítése, az iskolai rend szerint, a kötelező, ill. választható tárgyakra való jelentkezés rendjének ismertetése, segítése, a részvétel figyelemmel kísérése, - közös foglalkozások (növendékhangverseny, kiállítás, táncművészeti bemutató) szervezése, vezetése, versenyekre felkészítés szervezése) - osztályfőnöki óra tartása a pedagógiai program, helyi tanterv, iskolai munkaterv, osztályfőnöki munkaterv, tanmenet szerint = félévenként szülői értekezlettel egybekötött tanszaki hangversenyt rendez minden szaktanár, ahol megbeszélik a zeneiskolai oktató-nevelő munka során felmerült aktualitásokat. - kapcsolattartás a szülőkkel, adott esetben a közismereti iskolával, a tanulót tanító egyéb pedagógusokkal. Ide tartozik a tehetséggondozó munka részeként a zeneművészeti szakközépiskolák tanáraival történő kapcsolattartás is, a felvételi konzultációk megszervezése. - adminisztratív teendők ellátása (napló vezetése, hiányzások, bejegyzések, stb. ellenőrzése, figyelemmel kísérése, tájékoztató füzet ellenőrző - kitöltése, folyamatos vezetése, további tanügyi nyomtatvány vezetése: bizonyítvány, anyakönyv törzslap megírása, összeolvasása, stb.)( SZMSZ VII. Ügyviteli teendők c. fejezete is tartalmazza) 21
- gyermekjóléti, adott esetben az iskolai rend és jogszabályok szerint - gyermekvédelmi feladatok ellátása ill. ezek terén kapcsolattartás az iskolai ifjúságvédelmi felelőssel, iskolapszichológussal, balesetvédelmi oktatás megtartása, házirend ismertetése, - osztályprogramok szervezése, ill. ennek segítése - közös foglalkozások (növendékhangverseny, kiállítás, színművészeti, ill. táncművészeti bemutató) szervezése, vezetése, versenyekre felkészítés szervezése) - a tanulók beiskolázása, - tanulónkénti egyéni fejlesztési tervek készítése, - szakmai innovatív tevékenységek fejlesztése, - a művészeti tanulmányokhoz szükséges kottaírás, - kapcsolattartás az osztályban tanító más pedagógusokkal egyéni hangszeres tanárok folyamatosan kapcsolatban vannak a csoportos órákat adó tanárkollégákkal, mint kamarazene, zenekar, szolfézs, zeneirodalom, - iskolákkal, telephelyekkel való kapcsolattartás, - a szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formáinak segítése, a kapcsolatok továbbfejlesztési lehetőségeinek kutatása. - a tanulók fejlődésének hangsúlyos figyelemmel kísérése, felzárkóztató foglalkozásra, tehetséggondozó foglalkozásra irányítása, - a tanulók pályaválasztásának segítése tehetséggondozó munkánk alapvető feladata a zenei pályán történő továbbtanulásra való felkészítés, kapcsolattartás a zeneművészeti szakközépiskolákkal. - a tanulók, jogainak, érdekeinek kiemelt védelme, tekintettel arra, hogy elvileg az osztályfőnök ismeri legjobban az osztályába tartozó tanulókat, - a nevelőtestület véleményének meghallgatása után döntés a tanuló magatartás és szorgalom minősítéséről osztályozó értekezletek, félévi és év végi vizsgameghallgatások alapfeladata, a művészeti alap és záró vizsgák szervezését. - az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formáit, - a tanulók teljesítményének, szorgalmának értékelését, minősítését, - a házirend ismertetése a tanév kezdetén, tájékoztatás a baleset- és egyéb védelmi intézkedésekről, különös tekintettel a hangszeres oktatás sajátosságaira. Művészeti iskolánk speciális oktató-nevelő munkája révén folyamatos kapcsolatban van a diákokon keresztül a szűkebb környezettel: szülőkkel, hozzátartozókkal, de a tágabb nyilvánossággal is, hiszen növendékeink az óvodás kortól a főiskoláig minden korosztályt felölelnek, így minden iskolával, művelődési intézménnyel együtt működünk. A pedagógusok kötelező óraszámába beszámítható feladatok: osztályfőnök, munkaközösségvezető, korrepetíció, kamarazene, zenekari foglalkozás, művészeti versenyekre, fesztiválokra, zeneművészeti szakközépiskolai felvételire történő felkészítés, felzárkoztató és tehetséggondozó óra, felvételi konzultációkra, művészeti versenyekre történő utazás, adminisztráció, kapcsolattartás a szülőkkel, tanszaki koncertek szervezése, szülői értekezlet, szereplések a városi, egyéb intézményi ünnepélyeken, koncertek látogatása növendékekkel, hangszerbemutató iskolákban, kottaírás, kapcsolattartás a növendékek általános, vagy középiskolai tanáraival, ifjúságvédelmi és balesetvédelemi oktatás. 22