Megújuló energia: mit, miért, mennyibıl? Varró László Stratégia Fejlesztés Igazgató MOL Csoport 2010 Március 10
Piaci kudarcok miatt változások szükségesek az energiaszerkezetben Olaj kimerülése A piacok hatékonyan beárazzák Értelmesen kezelhetıek az energiaszektor jelenlegi paradigmája mellett Energiahatékonyság Ellátásbiztonság Információs aszimmetria, tranzakciós költségek, hiteladagolás Biztonság közjószág jellege?? Paradigmaváltás szükséges Éghajlatváltozás Környezeti externália 2
1750 2010: az életszínvonal növekedése fosszilis energiahordozók felhasználásán alapult Egy fıre jutó CO2 kibocsátás (2007) 20 15 10 5 HU 0 0,300 0,400 0,500 0,600 0,700 0,800 0,900 1,000 HDI index (2007) Forrás: UNDP, Human Development Report 2009; EIA 3
Dekarbonizációs fegyvertár Energiahatékonyság Globális CO2 megtakarítási potenciál összetevıi 450 ppm-es szcenárió esetében Alacsonyabb karbon intenzítás Nukleáris energia CCS Forrás: IEA, World Energy Outlook 2009 Megújulók Megújuló energia terjedése nem cél, hanem eszköz 4
Befektetıi környezet Koppenhága után Koppenhága mérlege: Teljes konszenzus egy ambiciózus célkitőzéssel kapcsolatban DE Totális káosz az eszközök és az intézményrendszer terén EZÉRT Masszív befektetıi bizonytalanság ÜHG kibocsátás (tonna CO2 egyenérték) Klímaváltozási szcenáriók 2050-ig Várható kibocsátás Koppenhága után Hım. változás 2100-ig 5 C felett 3,5 C 2 C 1,5 C Forrás: ECOFYS BAU Koppenhágai vállalásokkal 450 ppm 350 ppm 5
Megújuló energia: erısségek Megújulók erısségei Konzisztens politikai támogatás az EU-ban Komoly technológiai fejlıdés Nyugati elınyök kihasználása 6
Fundamentális technológiai alapú problémák 2 CCGT erımő a MOL- CEZ együttmőködés keretében 60 50 40 30 4,000 GWh 5,300 GWh 55 = Skálázhatóság 2000 nagyteljesítményő szélturbina áramtermelése = Alacsony energiasőrőség 43 37 9 millió tonna biomassza évente (1,2 millió hektár erdıbıl nyerhetı ki) GJ/tonna Problémák Az eszközök cseréje rendkívül hosszú idı alatt történik A megújulók nem koncentrált energiaforrások Idıjárási és természeti körülményektıl való erıs függısség Ezért komoly technológiai és költséghatékonysági hátrány 20 10 0 Földgáz Dízel Biodízel (repce) 17 11,5 0,29 Szalma Fa biomassza Termálvíz (90 C) Megoldás: K + F 7
Politikai társadalmi jellegő akadályok Az egyes megújuló technológiák piaci potenciálja Externáliák nincsenek jól beárazva Biomassza Hiányzik a világos stabil szabályozói környezet A KÁT: szabályozási változások 10 havonta Szél Biogáz EU27: szegmentált és inkonzisztens támogatási rendszerek, egységes piac hiánya Víz HU SK CR SI Geotermikus Gyevi Bíró effektus A kötelezı átvételi tarifák a megújuló energiák esetén a környezı országokban Biomassza Hatalmas állami támogatások, amelyek legtöbbször ösztönzik a fosszilis energiafogyasztást Szél Biogáz Víz Geotermikus HU SK CR SI 8
Magas a többnyire hatékonytalan állami támogatások szintje Stern review: a dekarbonizáció az optimális energiapolitikában a GDP kb 1%-ába kerül 300 250 Energiatámogatások versus GDP 1%-a Magyarország a GDP közel 1%- át költi energiatámogatásokra Többségük növeli a CO 2 kibocsátást, mert ösztönzi a fosszilis-alapú energiafogyasztást vagy rombolja az energiahatékonyságot mrd Forint 200 150 100 50 0 Támogatás KÁT kapcsolt Gázártámogatás Távhı ÁFA-kedvezménye Egyéb GDP 1%-a KÁT zöld Szénfillér Bioüzemanyag GDP 1%-a 9
A magyar energiapolitikai intézkedésekhez képest a 4-es metró best practice A magyar energiapolitika Bermuda háromszöge Gázár támogatás Hı Geotermia Biomassza Energiahatékonyság Biogáz Kapcsolt energia támogatás Kedvezményes áfa 10
Az intelligens, költséghatékony energiapolitika évtizede következik mert az államháztartás helyzete korlátozza az állam költekezési lehetıségeit: A jelenlegi fiskális politika mellett az adósságráta tovább nı % of GDP Magas adósságállomány/gdp arány Magas állami újraelosztás aránya Kedvezıtlen növekedési környezet 4,0 3,5 Forrás: OECD Egy nyugdíjas korúra (65 év feletti) jutó 20-64 éves korú Magyarországon Demográfiai ellenszél 3,0 2,5 2,0 2008 2010 2012 2014 2016 2018 2020 2022 2024 2026 2028 Forrás: KSH 11
Elsı generációs bioüzemanyag: kevés megtakarítás, drágán CO2 megtakarítási lehetıségek Földhasználati konfliktus 250 200 kg CO2 150 100 50 0 5,75 e% etanol 500 km vonat autó helyett 5 izzó cseréje -1ºC főtés 12
MOL bioüzemanyag innovációk: a fenntarthatóság felé Business process innováció Használt sőtıolajbegyőjtés Technológiai innováció: Használt mőanyag visszakrakkolása Saját K+F szabadalmaztatás alatt Bioüzemanyagok Biodízel K+F program: drámai elırelépést jelentı új 2. generációs eljárás nemzetközi szabadalmaztatás alatt Frontier kutatás 3. generációs alga bioüzemanyagokban 13
MOL villany és hı Geotermikus energia Biogáz-bioüzemanyag integrált projekt lehetıségek A MOL mint energiahatékonysági szolgáltató 100MW-ot meghaladó kiserımővi potenciál beazonosítva de versenyben a tıkeallokációért 14
Köszönöm a figyelmet! 15