Ügyszám: Ügyintéző: mellék: 226/154 589-23/2015. Székelyhidi Ferenc/dr. Szeifert László Tárgy: Melléklet: A Nyírbátor, 0207/5 hrsz. alatt lévő regionális biogáz üzem egységes környezethasználati engedélye 1 db H A T Á R O Z A T A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal (továbbiakban: kormányhivatal) az Nyírbátor, 0207/5 hrsz. alatti ingatlanon található regionális biogáz üzem üzemeltetésére és felhagyására az I. részben megjelölt környezethasználó részére a IV. rész 1-12. pontjaiban meghatározott feltételekkel EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYT és azon belül hulladékgazdálkodási (hasznosítási) engedélyt, továbbá a légszennyező forrásokra levegőtisztaságvédelmi engedélyt ad, Környezethasználó neve: BÁTORTRADE KFT. Székhelye: 4300 Nyírbátor, Árpád u. 156/A. KSH száma: 10242694-0147-113-15 KÜJ száma: 100186820 az alábbiak szerint: I. Környezethasználó adatai II. Telephely adatai Telephely címe / helyrajzi száma: Nyírbátor 0207/5 hrsz. EOV koordinátái: X 280 065, Y 882 475 Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszer szerint: Telephely neve: Regionális biogáz üzem KTJ száma: 100 341 958 EOV koordinátái: X 280 065, Y 882 475 Létesítmény neve: biogáz üzem KTJ száma: 101 628 748 EOV koordinátái: X 280 050, Y 882 500 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14. 4401 Nyíregyháza, Pf.: 246. Telefon: 42/598-930 Fax: 42/598-941 E-mail: ftvkvf_ugyfszolg@ftvktvf.kvvm.hu Honlap: http://ftvktvf.zoldhatosag.hu
Szennyező források: Forrás megnevezése EOV koordináták X Y F1 Fermentor 280 107 882 436 F2 Fermentor 280 089 882 448 F3 Fermentor 280 072 882 459 F4 Fermentor 280 051 882 475 F5 Fermentor 280 033 882 478 F6 Fermentor 280 016 882 498 F8 Fermentor 279 797 882 510 U 1 Fermentor 280 120 882 456 U 2 Fermentor 280 103 882 468 U 3 Fermentor 280 086 882 478 U 4 Fermentor 280 063 882 494 U 5 Fermentor 280 046 882 506 U 6 Fermentor 280 029 882 518 U 7 Fermentor 280 012 882 529 U 8 Fermentor 279 992 882 542 Keverő akna 1 280 054 882 450 Keverő akna 2 280 046 882 457 P 10 Pontforrás/Gázmotor 280 064 882 426 P 11 Pontforrás/Gázmotor 280 066 882 431 P 12 Pontforrás/Gázmotor 280 069 882 434 P 13 Pontforrás/Gázmotor 280 063 882 421 P 14 Pontforrás/Gázmotor 280 098 882 406 Szennyvíz akna 280 104 882 534 Veszélyes Hulladékgyűjtő 280 057 882 443 Kerékmosó 280 025 882 412 Gáztározó 1 280 189 882 459 2
Gáztározó 2 280 169 882 472 Gáztározó 3 280 011 882 578 Gáztározó 4 280 018 882 578 A telephelyen folytatott tevékenységek megnevezése: Nem veszélyes hulladékok biogáz célú hasznosítása TEÁOR 38.21; nem veszélyes hulladék kezelése; NOSE-P kód: 105.14 III. Engedélyezett tevékenységek adatai Az üzem maximális kapacitása : 135.000 t/év beszállított alapanyag feldolgozása (370 m 3 /nap). A hasznosítható hulladékok: EWC kód Megnevezés Mennyiség t/év 020101 Mosásból és tisztításból származó iszapok/növényi alapú feldolgozásból származó 1.000 020103 Hulladékká vált növényi szövet 1.000 020301 Mosásból és tisztításból származó iszapok 1.000 020304 Fogyasztásra és feldolgozásra alkalmatlan anyagok 1.000 020601 Fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok 500 020701 Nyersanyagok mosásából, tisztításából és mechanikus aprításából származó hulladékok 1.000 020704 Fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok 400 020705 Folyékony hulladékok keletkezési helyén történő kezeléséből származó iszapok 2.000 190805 Települési szennyvíz tisztításából származó iszapok 5.000 200125 Étolaj és zsír 100 200108 Biológiailag lebomló hulladék (konyhai és étkezdei) 200 Összesen: 13.200 Egyéb bemenő anyagok: Megnevezés t/év Állati eredetű melléktermék 2-3 kategória 18.000 Tejsavó 12.000 3
Baromfitrágya 3.000 Szarvasmarha hígtrágya 54.000 Növényi eredetű melléktermékek 3.000 Baromfiistállók takarításából származó szennyvíz 5.000 Baromfi vágóhídi és állati eredetű melléktermék kezelőből származó szennyvíz 12.300 Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz 3.000 Kukorica siló 10.000 Ipari zsír 1.500 Összesen: 121.800 A tevékenység végzéséhez szükséges meglévő létesítmények: Fogadó üzemcsarnok (700 m 2 ), hulladéktároló ( m 2, 300 tonna befogadóképességű), 6 db 1230 m 3 -es, és 2 db 1570 m 3 -es mezofil fermentor, 7 db 1570 m 3 -es termofil fermentor, 2 db beadagoló-keverő akna (2 x 314 m 3 ), 5 db gázmotor (3 db 500 kw, 2 db 1 MW teljesítményű), 4 db 1000 m 3 -es gázballon, 1 db 180 m 3 -es fermentlé tartály, 1 db 1570 m 3 -es szeparáló épület, 12 x 12 m-es szeparált biotrágya tároló épület, 20,5 m 3 - es süllyesztett akna (nyomóközpont), 7 db 10.000 m 3 -es és 1 db 15.000 m 3 -es HDPE fólia szigeteléssel ellátott utótározó, 3 db 2.260 m 3 -es szennyvíziszap tározó. Az alkalmazott technológia megfelelése az elérhető legjobb technikának: 1. Környezetirányítási rendszer alkalmazása: Tanúsított környezetirányítási rendszerrel nem rendelkezik a telep. A tevékenységet felügyelők: Dr. Petis Mihály ügyvezető, agrármérnök Szilágyi József környezetvédelmi megbízott, környezetvédelmi szakértő Boruzs Lajos ágazatvezető Megfelelő képzettségű vezetők irányítják a tevékenységet. 2. Oktatás biztosítása: Évente egyszeri oktatás keretén belül a munkát végzők környezetvédelmi oktatása rendszeresen megtörténik. 3. Tervszerű karbantartás: A berendezések működésének rendszeres ellenőrzése és az alkatrészek cseréje; szivárgások észlelése, golyós szelepek cseréje, víztakarékosság. 4. Célzott vízfogyasztásmérés munkafolyamatonként (túlfogyasztási helyek megállapítása): A telepre beérkező technológiai szennyvíz és tisztított víz mennyisége mérésre kerül. Különböző szennyvíz típusokat elkülönítetten gyűjtik. A telepen szociális szennyvíz, és takarításból származó szennyezett víz keletkezik, melyek a fermentorokba kerülnek. 5. Szennyvíz előszűrése, szilárd anyagok szennyvízbe jutásának megakadályozása: A keletkező szociális szennyvíz és a padozat takarításából keletkező szennyezet vizet homogenizálóba vezetik, itt megtörténik a keverés-aprítás, ezt követően a fermentorokba vezetik. 4
6. A szállítóeszközök és helységek száraz tisztítása és azt követően kézi irányítású nyomás alatti tisztítása, illetve szükség esetén forró vizes tisztítás termosztatikus gőz-víz szelepek alkalmazásával: A szállító eszközöket, kézi szerszámokkal először szárazon tisztítják, azt követően meleg vizes nagynyomású berendezéssel (Sterimob 200 bar), vizes fertőtlenítő oldattal lemossák. 7. Ömlesztett anyagok tárolótartályainak túlfolyás elleni védelme: A homogenizálóban és a fermentorokban szintjelző található, mely megakadályozza a túltöltést. A fermentorok hidraulikus összeköttetésben vannak. 8. Energiahatékonysági rendszerek bevezetése A technológiában alkalmazott energiahatékonysági módok a 15. pontba részletesen bemutatásra kerülnek. 9. Hűtési rendszerek hatékonyabbá tétele: A technológiában a biogáz elégetésekor a gázmotorok hűtésekor keletkező meleg víz hűtését hőcserélő alkalmazásával oldják meg. A keltező meleg víz hőenergiáját téli időszakban a fermentorok fűtésére, szociális helyiségek fűtésére, a nyári időszakban technológiai fűtéshez (szeparált biotrágya szárításhoz) használják. 10. Hűtési folyamat időzítése a kapcsolódó munkafolyamatokhoz: Nem alkalmaznak. 11. Mikrokapcsolóval záródó hűtőajtó A telepen nem alkalmaznak. 12. A gőz- és vízhálózat szigetelése és szakaszolása (hibaelhárítás egyszerűbb, szigetelést nem kell mindenütt bontani) A melegvíz és vízhálózat szakaszolt rendszerű. 13. Leválasztó szelep és számítógépes irányítás a gőz-, forró víz- és hideg víz hálózatnál: A biogáz motorok által termelt meleg víz legjobb hatásfokú hasznosítása szabályozott hőközponton keresztül történik, ahol a fogyasztói helyek leválaszthatóak, a visszatérő ágak közös temperáló tartályba érkeznek a motorok egyenletes hőértéken való tartására. A fermentorok fűtését, a hőmérséklet szabályozását számítógépes program vezérli. 14. Világítás racionalizálása: lámpatestek, égőtípusok cseréje, a nem folyamatosan használt helyiségekben mozgásérzékelős világítótestek alkalmazása: A telepen megfelelően alkalmazzák. 15. Az állati melléktermékek rövid idejű és lehetőleg hűtött tárolása (szilárd anyagok max. 5 C-on vér max. 10 C-on történő tárolásával a bűz problémák megelőzhetők): A telepre a Kft. állati eredetű hulladék és melléktermék előkezelő telepéről sterilizált folyékony állapotú húslé kerül beszállításra. A szállítást zárt szippantó kocsival végzik. A telepen az átfejtés zárt csőrendszeren történik. Minimális bűz anyag kerül a levegőbe. 16. Bűz audit: az egyes munkafolyamatok és a kapcsolódó létesítmények bűzkibocsátási potenciáljának felmérése, olfaktometriás mérés, intézkedések meghatározása: Olfaktometriás méréseket végeznek. 17. Könnyen tisztítható, vegyi anyagoknak ellenálló felülettel rendelkező szállító járművek, kezelő és tároló berendezések és létesítmények: A járművek tisztítása folyamatos, a zártszekrényes szállítójárművek felépítménye rozsdamentes acél. A szállító konténerek acél, és rozsdamentes acélból készültek. A létesítmény padozata, és a falak moshatóak. 5
18. Tároló területek rendszeres tisztítása: Rendszeres 5 % hypo-klorid oldattal történik, műszakonként minimum egyszer. 19. Zaj-kezelési rendszer kialakítása: zajforrások felmérése, zajtérkép készítés, zajkibocsátás becslése, számítása: A zajkibocsátás pontos számítása megtörtént, a felülvizsgálat tartalmazza. 20. Zajcsökkentési intézkedések: A telep megfelel a zajvédelmi előírásoknak. További intézkedést nem igényel. 21. Tüzelőolaj helyett földgáz használata: A telepen a keletkező biogáz felhasználása történik. 22. Az állati melléktermékek zárt konténerben történő szállítása, tárolása: A Kft. a szállítást zárt fémtartályokban végzi. 23. A termelt, de helyszínen fel nem használat hő és villamos energia továbbadása: A telepen keletkező villamos energia egy részét a telep a működéséhez felhasználja, a maradék részt energiaszolgáltatónak értékesítik. A keletkező (biogáz motorok hűtése) hőenergiát részben működéshez (fermentor fűtés, szociális helyiségek fűtése) használják. Nyári időszakban a keletkező meleg vizet technológiai fűtéshez értékesítik. 1. Általános előírások IV. A tevékenység végzésének feltételei 1.1. A tevékenységet az elérhető legjobb technika alkalmazásával úgy kell végezni, a létesítményt üzemeltetni, hogy az mindenben megfeleljen a jelen engedélyben, valamint a vonatkozó hatályos jogszabályokban foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a Kormányhivatal által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét képezi. 1.2. Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a Kormányhivatal határozatban kötelezi a környezethasználót 200.000-500.000 forint bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb 6 hónapos határidővel intézkedési terv készítésére. Amennyiben a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, vagy az egységes környezethasználati engedélyhez képest jelentős változás történt, vagy a környezethasználó jelentős változtatást kíván végrehajtani, a kormányhivatal környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére kötelezi a környezethasználót. 1.3. Az engedélyezéskor alapul vett körülmények jelentős megváltozását, tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá az üzemeltető változását a környezethasználó köteles a kormányhivatal felé 15 napon belül bejelenteni. 2. Hulladékgazdálkodás 2.1. Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását. 2.2. Hulladékgazdálkodási tevékenységet az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül úgy kell végezni, hogy az ne jelentsen kockázatot a környezeti elemekre, ne okozzon lakosságot zavaró (határértéket meghaladó) zajt vagy bűzt, és ne befolyásolja hátrányosan a tájat, valamint a védett természeti és kulturális értékeket. 6
2.3. Mivel a környezethasználó olyan hulladékgazdálkodási tevékenységet végez, amely a tevékenység jellegéből fakadóan a környezeti elemekre, az emberi egészségre, a tájra, valamint a védett természeti és kulturális értékekre kockázatot jelent, köteles gondoskodik arról, hogy a kockázatot a lehető legkisebbre csökkentse. 2.4. A környezethasználó a hasznosítandó hulladékot csak abban az esetben keverheti össze más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal, ha az összességében legjobb környezeti eredmény másképp nem biztosítható. 2.5. A hasznosításra kerülő nem veszélyes hulladék a gyűjtést követően a hasznosítás megkezdéséig az előkezeléssel együtt összesen legfeljebb 1 évig tárolható. 2.6. A hulladék hasznosítási tevékenységet a környezethasználó csak a technológiai leírás alapján, a határozat II. pontjában megjelölt telephelyen, a III. pontban felsorolt hulladékokkal végezheti. 2.7. A környezeti károk elhárítására szolgáló biztosítási szerződést az engedély érvényességi ideje alatt fenn kell tartani. 2.8. Az üzemelés során keletkező hulladékok (kommunális hulladék, veszélyes hulladék) gyűjtéséről, ártalmatlanításáról/hasznosításáról úgy kell gondoskodni, hogy a környezeti elemek (talaj, levegő, felszíni és felszín alatti vizek) szennyeződése kizárt legyen. 2.9. A környezethasználó mint hulladékbirtokos - a hulladékok kezeléséről a) az általa üzemeltetett hulladékkezelő létesítményben vagy berendezéssel végzett előkezelő, hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, b) a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása, c) a hulladék szállítónak történő átadása, d) a hulladék gyűjtőnek történő átadása, e) a hulladék közvetítőnek történő átadása, f) a hulladék kereskedőnek történő átadása útján köteles gondoskodni. 2.10. Nyilvántartásra, adatszolgáltatásra vonatkozó előírások: 2.10.1.A környezethasználó a tevékenysége során telephelyenként és hulladéktípusonként képződő, mástól átvett, másnak átadott vagy általa kezelt hulladékról az adott telephelyen köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az alkalmas legyen arra, hogy annak alapján az adatszolgáltatási kötelezettség teljes körűen teljesíthető legyen, és a hatósági ellenőrzések során a telephelyi hulladékforgalom tételes nyomon követhetőségét biztosítsa. A környezethasználó a nyilvántartást a veszélyes hulladékra vonatkozó adatokról, és az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek végzése során képződő hulladékra vonatkozó adatokról hulladéktípusonként és technológiánként, naprakészen, anyagmérleg alapján köteles vezetni. A környezethasználó köteles az általa átvett hulladékról a nyilvántartás részeként az alapjellemzés, valamint a megfelelőségi vizsgálat jegyzőkönyvét megőrizni. A nyilvántartást, üzemnaplót, bizonylatot a környezethasználó legalább 5 évig - veszélyes hulladék esetén 10 évig köteles megőrizni. A hulladéklerakási tevékenységről szóló nyilvántartás, üzemnapló nem selejtezhető. 2.10.2. A környezethasználó adatszolgáltatási kötelezettségét a tárgyévet követő év március 1. napjáig köteles teljesíteni. A környezethasználó az adatszolgáltatási kötelezettségének keletkezését és megszűnését a kötelezettség keletkezésétől vagy megszűnésétől számított 15 napon belül a telephelye szerint illetékes környezetvédelmi hatóságnak köteles bejelenteni. Az adatszolgáltatás kizárólag elektronikus úton, az Általános Nyomtatványkitöltő Program (ÁNYK) használatával kitöltött űrlapokon teljesíthető. 2.11. A telephelyen keletkező hulladékok gyűjtésére szolgáló gyűjtőhely, valamint a hulladéktároló hely műszaki kialakításának meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályban előírtaknak. Határidő: 2016. október 01. 2.12. A hulladékhasznosítási engedély érvényességi ideje: az engedély jogerőre emelkedésétől számított 5 év. A hulladékhasznosítási engedély iránti kérelmet az ötéves felülvizsgálati dokumentációval egyidejűleg kell benyújtani a Kormányhivatal részére. 7
3. Zajvédelem 3.1. Tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni. 3.2. A telep, helyhez kötött és mozgó zajforrásait úgy kell tervezni és működtetni, hogy a védendő területen a zaj- és rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek. 3.3. A tevékenységhez kapcsoló szállítási útvonalakat úgy kell megtervezni, hogy az minél kisebb mértékben növelje meg az útvonalakkal szomszédos zajtól védendő területek zajterhelését. 4. Levegőtisztaság-védelem 4.1. A 801-9/2008. sz. és a 3922-12/2005. sz. határozatokkal módosított 4028-18/2004. számú egységes környezethasználati engedély 3.4.3. pontjába foglalt, a légszennyező pontforrások köré kijelölt 500 m sugarú levegőtisztaság-védelmi védelmi övezetet az abban meghatározottak szerint a továbbiakban is fenn kell tartani. 4.2. A Kormányhivatal a Nyírbátor 0207/5 hrsz. alatt lévő regionális biogáz üzem helyhez kötött légszennyező pontforrásainak üzemeltetéséhez a levegőtisztaság-védelmi engedélyt az alábbiak szerint adja meg: 4.2.1. Helyhez kötött légszennyező pontforrások Jele Megnevezése Kapcsolódó tüzelőberendezés bemenő névl. Magassága hőteljesítménye P10 Gázmotor kéménye 500 kw 9 m P11 Gázmotor kéménye 500 kw 9 m P12 Gázmotor kéménye 500 kw 9 m P13 Gázmotor kéménye 944 kw 9 m P14 Gázmotor kéménye 1022 kw 9 m 4.2.2. Kibocsátási határértékek 4.2.2.1. A P11 és P12 jelű légszennyező pontforrások technológiai kibocsátási határértékei földgáz felhasználás esetén, a motor névleges teljesítményén mérve: Légszennyező anyag Kibocsátási határérték [mg/m 3 ] Szén-monoxid (CO) 650 Nitrogén-oxidok(NO2-ben kifejezve) 500 Összes szénhidrogén C1-ben kifejezve, 150 a metán kivételével A megadott határértékek fizikai normál állapotú, száraz füstgázra vonatkoznak, 5% O 2 tartalom mellett. Az 5%-nál nagyobb etán-tartalmú földgázok esetében az összes szénhidrogén tartalom C1-ben kifejezve, a metán kivételével 250 mg/m3. 4.2.2.2. A P10, P11, P12, P13 és P14 jelű légszennyező pontforrások eljárásspecifikus technológiai kibocsátási határértékei: Technológia Helyhez kötött biogáz- és depóniagáz-üzemű gázmotorok Nitrogén-oxidok (NO2-ben megadva) Kibocsátási határérték [mg/m 3 ] (légszennyező anyag koncentráció) Szén-monoxid Összes szerves anyag C-ként (metán kivételével) 600 700 150 8
Megjegyzés: 1. Az előírások a 140 kw th vagy annál nagyobb bemenő hőteljesítményű, helyhez kötött, biogáz- és depóniagáz-üzemű, négyütemű, elektromos gyújtással ellátott, Otto rendszerű gázmotorokra vonatkoznak. 2. A technológiából kikerülő valamennyi légszennyező anyag esetében a kibocsátási határértékek 5 tf% O 2 -tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kpa nyomású száraz véggázra vonatkoznak. 4.2.3. Üzemeltetésre vonatkozó előírások - Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. - A légszennyező források és az azokhoz kapcsolódó berendezések technológiai és kezelési előírásaiban foglaltakat be kell tartani. - A pontforrásokhoz kapcsolódó tisztító és leválasztó berendezéseket a technológiai előírásoknak megfelelően, gondosan és folyamatosan üzemeltetni kell, valamint gondoskodni kell karbantartásukról. - A technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli légszennyezést. - Azokból a technológiai épületekből, amelyekből bűzkibocsátás lehetséges, a szennyezett levegő csak a tisztítóberendezésen keresztül vezethető ki a szabadba. - A biotrágya kiszállítását és termőföldre történő kijuttatását a lakosságot zavaró bűzkibocsátás elkerülése érdekében kedvezőtlen meteorológiai körülmények esetén szüneteltetni kell, és a lehető legrövidebb időn belül gondoskodni kell a termőföldbe történő bedolgozásáról. - A biotrágya kijuttatás időpontjáról a környezetvédelmi hatóságot a tevékenység megkezdését megelőző 3 nappal írásban értesíteni kell. - A környezethasználó köteles Nyírbátor Város Polgármesteri Hivatalában bűz észlelési naplót elhelyezni, az észlelési naplót rendszeresen - elsősorban a bűzzel járó tevékenységek időszakában és a szaghatás szempontjából kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén - ellenőrizni, hogy történt-e bejegyzés; az abba történő bejegyzésekben foglaltakat kivizsgálni és a tudomásra jutást követő 8 napon belül bejelenteni a környezetvédelmi hatósághoz, részletezve a panaszt kiváltó okot és a megszüntetésére tett intézkedéseket. - A környezethasználó köteles a légszennyező forrásainak és az ezekhez tartozó technológiai berendezések üzemviteléről folyamatosan üzemnaplót vezetni, amelyben fel kell tüntetni: ~ a pontforrásokhoz tartozó technológiai berendezések, valamint az elszívó és légszennyezőanyag-leválasztó berendezések üzemidejét; ~ a termelésre vonatkozó, a légszennyező anyagok kibocsátására hatással lévő adatokat, felhasznált alap és segédanyagokat; ~ a bekövetkezett üzemzavarok, a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemállapotok okát, idejét és időtartamát, valamint az azok megszüntetésére tett intézkedéseket; ~ a kibocsátásra jelentős hatást gyakorló karbantartások (javítások) idejét és időtartamát, és a karbantartás eredményeképpen bekövetkező kibocsátás-változást; ~ a kibocsátások ellenőrzésének formáját, a mérés időpontját, gyakoriságát és időtartamát, valamint végrehajtásának módját, megjelölve az üzemvitel körülményeit és adatait; ~ a kibocsátás ellenőrzését végző szervezet megnevezését, a mérési vagy vizsgálati jegyzőkönyv számát vagy jelét; ~ az üzemnaplót minden naptári év végén le kell zárni és az éves jelentéshez előírt összesítést el kell végezni. - A diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében: ~ a telephely területének rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell, ~ a telephelyen kiszóródott anyagok feltakarítását azonnal el kell végezni, ~ az ömlesztett anyagok tárolásánál, anyagmozgatásánál meg kell akadályozni, hogy légszennyező anyag a környezetbe kerüljön. 9
4.2.4. Kibocsátás ellenőrzésére vonatkozó előírások 4.2.4.1. A légszennyező pontforrások légszennyező anyag kibocsátásának meghatározására a környezethasználónak időszakos emisszió mérést kell végeznie, az alábbiak szerint: - A határozat 4.1. pontjában szereplő helyhez kötött légszennyező pontforrások emisszió mérését évenkénti gyakorisággal kell elvégezni. - Az emisszió méréseket a határozat 4.2. pontjában meghatározott légszennyező anyagokra kell elvégezni. - A légszennyező pontforrások szennyező anyag kibocsátás értékét a gázmotorok tartósan megengedett, névleges kimenő teljesítményén végzett minimum 1 óra időtartamú állandósult üzemállapotú vizsgálat három mérési eredményének átlagaként kell meghatározni, az emisszió mérésére vonatkozó szabvány előírásai szerint. - A környezethasználónak az éves emissziómérésről készült vizsgálati jegyzőkönyvet a tárgyévet követő év március 31-ig az éves levegőtisztaság-védelmi jelentéssel egyidejűleg kell benyújtania a környezetvédelmi hatóság részére. - A helyhez kötött légszennyező forrás kibocsátásának ellenőrzését végző szervezetnek meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályban foglalt minőség-irányítási követelményeknek, és rendelkeznie kell olyan mérőeszközzel amely megfelel a vonatkozó jogszabályban foglalt típusjóváhagyásnak. - A helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátásának ellenőrzéséhez szabványos, vagy azzal bizonyítottan egyenértékű eredményt adó mérési módszert kell alkalmazni. - Az időszakos mérések során alkalmazandó mérőhelyet a környezethasználónak úgy kell kialakítani, hogy a szabványos és biztonságos mérés lehetősége bármely időpontban biztosítva legyen. - Az időszakos kibocsátás mérés szükséges időtartamát a vonatkozó rendeletben foglaltak szerint kell meghatározni, illetve a kibocsátás ellenőrzés eredményeinek értékelését az abban foglaltak szerint kell elvégezni. - Az időszakos mérésekhez szükséges mérőhelyek kiépítése, valamint a méréshez szükséges állapotuk folyamatos fenntartása a környezethasználó feladata. 4.2.4.2. A bűzkibocsátó forrás (biofilter) szagkibocsátását, az alkalmazott szagcsökkentő berendezés, illetve szagcsökkentő rendszer hatásfokát kétévente olfaktometriás méréssel kell ellenőrizni. A mérés elvégzésének határideje: jelen határozat jogerőre emelkedést követő 2 év. A mérésről készült jegyzőkönyvet a mérést követő 30 napon belül kell benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz. 4.2.5. Adatszolgáltatásra vonatkozó előírások 4.2.5.1. A környezethasználónak a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat - beleértve a tevékenység megszüntetését is - a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül be kell jelentenie a környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal részére. 4.2.5.2. A környezethasználónak a tárgyévet követő év március 31-ig a környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal részére éves levegőtisztaság-védelmi jelentést kell benyújtania. 4.2.5.3. Az adatszolgáltatás elektronikus úton, az ÁNYK használatával kitöltött űrlapokon teljesíthető. 4.2.5.4. Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezéséért a bejelentésre kötelezett a felelős. Az adatszolgáltatás során benyújtott dokumentációt legalább 5 évig meg kell őrizni. 4.3. A levegőtisztaság-védelmi engedély érvényessége: jelen határozat jogerőre emelkedését követő 5 év. A levegőtisztaság-védelmi engedély kérelmet az ötéves felülvizsgálati dokumentációval egyidejűleg kell benyújtani a Kormányhivatal részére. 10
5. Természetvédelem 5.1. A telep körüli védőfásítást alkotó növények rendszeres gondozásáról (szükség szerinti öntözés, gyomtalanítás, pótlás, stb.), a védőfásítás fennmaradásáról a környezethasználónak gondoskodnia kell. 5.2. A rágcsálók irtására olyan természetvédelmi szempontból elfogadható módszert kell alkalmazni, amellyel megelőzhető a környező területek ragadozóinak károsodása. Az elpusztult rágcsálók tetemeit az irtást követően össze kell gyűjteni. 6. Erőforrások felhasználása 6.1. A környezethasználó köteles az éves felhasználást nyilvántartani: - a telephelyen felhasznált tüzelőanyagokról, - a telephelyen felhasznált villamos energiáról, - a telephelyen felhasznált vízmennyiségről. 6.2. A telep energiahatékonysági mutatószámát évente meg kell határozni, melyet az éves jelentésben szerepeltetni kell. 6.3. A környezethasználó köteles az 5 év múlva esedékes felülvizsgálat részeként a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos belső auditálást elvégezni. Az auditnak fel kell tárnia minden, az energiafelhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. 7. Szakkérdés vizsgálatával kapcsolatos előírások 7.1. Termőföldvédelem - Az üzemeltetés során be kell tartani a 2007. évi CXXIX. tv. (a termőföld védelméről) 43.. (1) bekezdésének előírásait, amely szerint a szomszédos mezőgazdaságilag hasznosított területeken a talajvédőgazdálkodás feltételei nem romolhatnak, a termőföld - az engedélyezett területeken kívül - fermentlével, mint nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékkal, valamint egyéb veszélyes- és nem veszélyes hulladékkal nem szennyeződhet. 8. Szakhatóságok előírásai 8.1. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 36500/5594-1/2015. ált. számú, 3902-1/2015. saját számú szakhatósági állásfoglalásának előírásai: 8.1.1. A környezethasználó köteles a technológiai folyamatokban használt alapanyag- és hulladéktároló létesítmények, a fermentorok és fermentlé tárolók, a technológiai folyamatokkal érintett betonozott, műszaki védelemmel ellátott terek műszaki állapotát, vízzáróságát, zártságát rendszeresen ellenőrizni, az ellenőrzés tényét és eredményét dokumentálni, valamint biztosítani, hogy azokból elszivárgással, túlfolyással szennyezőanyag a környezetbe ki ne juthasson! A meghibásodások kijavítását soron kívül el kell végezni. Az elvégzett ellenőrzéseket, beavatkozásokat, javításokat stb. az éves jelentés keretében, valamint az egységes környezethasználati engedély ötéves felülvizsgálatában hiteles dokumentumok csatolásával igazolni, értékelni kell. 8.1.2. A telephely területéről elfolyó csapadékvíz felszíni befogadóba akkor vezethető, illetve akkor szikkasztható el a területen, ha a vízminőségi paraméterek értékei megfelelnek a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet által előírt és vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete Időszakos vízfolyás befogadó szerinti határértékeknek, valamint a felszín alatti víz állapotában a tevékenység nem okoz a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékleteiben megállapított (B) szennyezettségi határértékeket meghaladó minőség-romlást. 8.1.3. A telephelyen folytatott tevékenységet, a szennyvizek, csapadékvizek kezelését, elhelyezését a környezet szennyezését és károsítását kizáró módon úgy kell végezni, hogy a felszíni és felszín alatti víz ne szennyeződjön. 8.1.4. A telephely vízilétesítményeinek üzemeltetésénél, a vízhasználatok gyakorlásánál az üzem vízilétesítményeire (vízellátás, szennyvíz- és csapadékvíz elhelyezés), valamint a fermentlé tárolással, 11
hasznosítással érintett területek talajvízfigyelő kútjaira kiadott érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyek előírásait maradéktalanul be kell tartani. 8.1.5. Az üzemi tevékenységből keletkező fermentlé tárolás, hasznosítás felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának nyomon kisérésére, ellenőrzésére a talajvíz minőségét akkreditált mintavételek és akkreditált laboratórium által végzett vizsgálatok útján rendszeresen ellenőrizni kell. A talajvízfigyelő kutak vizsgálatát évente egyszer április 30-ig, majd a vizsgálati eredményeket - a talajvízszint mérési adatokkal együtt - a mintavételt követő hónap végéig, május 31.-ig kell a Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére megküldeni. Az éves talajvízvizsgálatoknak a KOI p, ph, fajlagos vezetőképesség, nitrogénformák (ammónium, nitrit, nitrát), szulfát, foszfát komponensek meghatározására kell kiterjednie. A vízmintavétellel egyidejűleg a talajvízszint mérést is el kell végezni. Fenti vizsgált komponensek mellet az ötéves felülvizsgálat keretében el kell elvégeztetni a Ni, Cu, Cr, Zn, Cd komponensek vizsgálatát, kiterjesztve a biogáz üzemi terület talajvíz minőségi állapotának vizsgálatára is a figyelembe vehető talajvízfigyelő kutak és megfelelő számú feltáró furat alapján. A vizsgálatoknak a fenti komponenseken túl, ki kell terjednie azokra a komponensekre is, amelyek a tevékenységben felhasznált anyagokból, keletkezett hulladékokból, fermentléből származtathatóan indokolt lehet. A talajvízfigyelő monitoring tevékenységéhez kacsolódó adatszolgáltatást a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint vízvédelmi hatóság felé a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 34.-35. szerinti FAVI rendszer Környezethasználati Monitoring alrendszerén kell teljesíteni. A FAVI elektronikus adatszolgáltatás rendjére, a kötelezettség végzésére vonatkozó információk a http://web.okir.hu/hu/ weboldalon találhatók. 8.1.6. A talajvíz vizsgálati eredmények alapján a tevékenység talajvízre gyakorolt hatását évente, az éves jelentés keretében, valamint az egységes környezethasználati engedély ötéves felülvizsgálatában ki kell értékelni. 8.1.7. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. -ának (8) bekezdése alapján, a tárgyévben a részletes FAVI adatlapon közölt adatokban bekövetkezett változást - az anyagforgalomban bekövetkezett 25%-nál nagyobb változás fölött, bevezetéseknél minden esetben - be kell jelenteni az illetékes vízvédelmi hatóságnál a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal, a tárgyévet követő év március 31-ig. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 35/A -nak megfelelően az adatszolgáltatást elektronikus úton kell megküldeni a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló miniszteri rendelet szerinti adattartalommal. A FAVI elektronikus adatszolgáltatás rendjére, a kötelezettség végzésére vonatkozó információk a http://web.okir.hu/hu/ weboldalon találhatók. 9. Környezetkárosodás megelőzése 9.1 A környezethasználó 2015-ben készült Üzemi Kárelhárítási Tervét melyet Szilágyi József környezetvédelmi szakértő (4300 Nyírbátor, Sarkantyú u. 4., szakértői eng. száma SZKV-1.3/94/2/15/2014.), készített el, jóváhagyom. 9.2. Az üzemi kárelhárítási terv egy példányát a gazdálkodó szervezet székhelyén, egy példányát a terv által érintett üzemegységnél, a telephelyen kell tartani. Az üzemi kárelhárítási tervek adatainak folyamatos vezetéséről, az adatokban bekövetkezett változás rögzítéséről, átvezetéséről, illetve a terv ezzel összefüggő felülvizsgálatáról - ideértve az üzem munkarendjében bekövetkezett változásokat a terv készítésére kötelezettnek kell gondoskodnia. A változásokról a felügyelőséget 30 napon belül értesíteni kell. Az üzemi kárelhárítási tervet a terv készítésére kötelezettnek az üzem technológiájában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységi körében bekövetkezett változást követő 60 napon belül felül kell vizsgálnia, majd megküldeni a felügyelőségre. A változások átvezetésétől függetlenül, az üzemi kárelhárítási tervet a környezethasználónak ötévente felül kell vizsgálnia. Amennyiben a terv ötéves felülvizsgálatának ideje egybeesik az ötéves környezetvédelmi felülvizsgálat évével, a kárelhárítási terv felülvizsgálatát az ötéves felülvizsgálat részeként kell elvégezni. 10. Jelentéstételi, felülvizsgálati kötelezettség 10.1. A környezethasználó köteles értesíteni a Kormányhivatalt a lehető legrövidebb időn belül a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: - Tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások. 12
- Bármely olyan esetben, amely a talaj, vagy a levegő veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel. - Egyéb rendkívüli esemény. A Kormányhivatal ügyeleti telefonszáma: 06 42 598-942; fax száma: 06 42 598-941. A környezethasználó köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, az esemény részleteit, és a kibocsátások lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. A környezethasználó köteles feljegyzést készíteni valamennyi eseményről. A Kormányhivatal részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatását, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedések leírását. 10.2. A környezethasználó köteles valamennyi, esetlegesen hozzá beérkező, a tevékenység végzéséhez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait, és a panaszra adott választ. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni és minden lehetséges időpontban a Kormányhivatal részére hozzáférhetővé kell tenni. A környezethasználó köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a Kormányhivatalhoz benyújtani. 10.3. A környezethasználónak éves gyakorisággal összefoglaló jelentést kell készítenie a kormányhivatal részére az engedélyezett tevékenység adatairól, az elvégzett ellenőrzésekről, karbantartási munkákról, megfigyelésekről, a gyűjtött vizsgálati eredmények értékeléséről. Az előírt vizsgálatok eredményét, az eredmények értékelését az éves összefoglaló jelentésben kell a Kormányhivatal részére megküldeni minden tárgyévet követően április 30.-ig. 10.4. A környezethasználó rendszeres jelentéstételi kötelezettségeit az 1. sz. melléklet részletezi. 10.5. Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat az Európai Bizottság adott tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekről szóló határozatának kihirdetésétől számított négy éven belül, de legalább ötévente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint, valamint a tevékenység engedélyezésére irányuló hatályos jogszabályban foglaltakra is figyelemmel - felül kell vizsgálni. A felülvizsgálati dokumentációt legkésőbb 2019. december 10-ig kell a kormányhivatalhoz benyújtani. Ezzel egyidejűleg be kell nyújtani a hulladékártalmatlanítási engedélykérelmet is. 11. Menedzsment 11.1. A környezethasználó köteles környezetvédelmi megbízottat alkalmazni. 11.2. A környezethasználó köteles a környezetvédelmi megbízott, illetve a menedzsment bármely tagja nevének és elérhetőségének (levélcím, telefonszám) változását közölni a Kormányhivatallal. 11.3. A környezethasználó köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a dolgozók azon tagjai számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről feljegyzéseket kell készítenie. 11.4. A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 12. A telephelyen a tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó előírások 12.1. Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely felhagyása esetén intézkedni kell a környezetszennyezés, ill. környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról. A tevékenység szüneteltetésének és felhagyásának tényét (azt megelőző 30 nappal) be kell jelenteni a Kormányhivatal részére. 12.2. Az engedélyhez kötött tevékenység szüneteltetéséhez, felhagyásához a környezethasználónak az akkor fennálló állapotnak megfelelő állapotrögzítő beszámolót kell készítenie és a tevékenység szüneteltetését, felhagyását követő 30 napon belül írásban benyújtania a Kormányhivatalnak, annak érdekében, hogy a tevékenység szüneteltetése, felhagyása következtében visszamaradó környezetre gyakorolt hatások megítélhetők legyenek, amely alapján a Kormányhivatal a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket meghatározza. 13
12.3. Amennyiben a környezethasználó felszámolás, vagy végelszámolás alá kerül, a felszámolás illetve végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője a felszámolás, illetve végelszámolás kezdő időpontját követő 15 napon belül köteles a gazdálkodó szervezet telephelyére, valamint székhelyére vonatkozó nyilatkozatát a telephely és a székhely szerint illetékes Kormányhivatal számára megküldeni. 13. Felügyeleti díj 13.1. A környezethasználó éves felügyeleti díjat köteles fizetni. A díj mértéke 200.000,- Ft azaz kettőszázezer forint, amelyet egy összegben átutalási megbízással kell teljesíteni minden év február 28-ig, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-00299695- 00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára. Késedelmes teljesítés esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. V. Az egységes környezethasználati engedély érvényessége: Az engedély a IV. részben megadott előírások betartása esetén a jogerőre emelkedésének napjától számított 11 évig érvényes. Az egységes környezethasználati engedélybe foglalt hulladékgazdálkodási engedély, valamint levegőtisztaság-védelmi engedély érvényessége az engedély jogerőre emelkedésének napjától számított 5 év. A határozathoz csatolt 1. sz. melléklet a határozat elválaszthatatlan részét képezi. A határozat a mellékleteivel együtt érvényes. Jelen határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg a 626-18/2015., 698-22/2011., 698-21/2011., 701-23/2010, és 701-18/2010. számú határozattal módosított 12500-24/2009. számú egységes környezethasználati engedély érvényét veszti. Az eljárás során eljárási költségként az egységes környezethasználati engedély 5 éves felülvizsgálati eljárás (1.050.000,- Ft), valamint a népegészségügyi (27.700,- Ft) és talajvédelmi (50.000,- Ft) szakhatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjai merültek fel, melynek megfizetésére az ügyfél köteles. Az ügyfél az engedélyezési eljárás és a szakhatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díját megfizette, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A határozat ha ellene jogorvoslati kérelem nem érkezik a közlés napját követő 15. napon emelkedik jogerőre. E határozat ellen a közlés napját követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához 6 példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. A szakhatósági állásfoglalások ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak a jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Az engedélyezési eljárás elleni fellebbezés 577.700,- Ft, mely a következő díjtételekből tevődik össze: 525.000,- Ft, a jelen engedélyezési eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 50%-a, 25.000,- Ft a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság szakhatósági jogorvoslati eljárásának díja, 27.700,- Ft a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete szakhatóság jogorvoslati eljárásának díja. Természetes személyek és társadalmi szervezetek fellebbezése esetén a fellebbezés díjának mértéke: 63.200,- Ft, amely a következő díjtételekből tevődik össze: 10.500 Ft Ft a jelen engedélyezési eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 1%-a, 14
25.000,- Ft a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság szakhatósági jogorvoslati eljárásának díja, 27.700,- Ft a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete szakhatóság jogorvoslati eljárásának díja. A fellebbezési díj teljes összegét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-00299695-00000000 számú számlájára átutalással kell megfizetni a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg. Az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni: Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály elnevezést és a határozat ügyszámát is. A szakhatósági állásfoglalás elleni jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díját akkor kell megfizetni, ha a fellebbezés a szakhatósági állásfoglalás ellen (is) irányul. A fellebbezés elektronikus úton való benyújtására nincs lehetőség. A fellebbezés alapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal a határozat módosításáról, vagy visszavonásáról, illetve az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez való felterjesztésről dönthet. I N D O K O L Á S A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának jogelődje, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a 12500-24/2009. számú határozatában egységes környezethasználati engedélyt adott a Bátortrade Kft. (4300 Nyírbátor, Árpád u. 156/A.) részére a Nyírbátor, 0207/5 hrsz. alatti regionális biogáz üzem üzemeltetéséhez, felhagyásához. A határozat 2010. 01. 08.-án emelkedett jogerőre, és a jogerőre emelkedésétől számított 11 évig érvényes. A felügyelőség az engedélyt a 701-18/2010., 701-23/2010., 698-21/2011, 698-22/2011. és 626-18/2015. számú határozatokkal módosította. Az engedély 18.2. pontjában foglaltak értelmében Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok, valamint a tevékenység engedélyezésére irányuló hatályos jogszabály alapján felül kell vizsgálni. Az első felülvizsgálati dokumentációt a határozat jogerőre emelkedését követő 5. évben be kell nyújtani a felügyelőségre. A Bátortrade Kft. (4300 Nyírbátor, Árpád u. 156/A.) 2015. január 07-én benyújtotta a felügyelőségre az engedély ötéves felülvizsgálatára vonatkozó dokumentációt. A kérelemmel kapcsolatosan a felügyelőség megállapította, hogy az eljárás a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet szerint igazgatási szolgáltatási díjköteles. Az eljárás díja a rendelet 1. sz. melléklet III/6. és III/10. főszám 1. alszáma alapján 1.050.000 Ft. Mivel az engedélyezési eljárás során szakhatósági állásfoglalás iránti megkeresésre is sor került, a 63/2012. (VII.02.) VM rendelet 1. sz. melléklet 12.9.6. pontja alapján a talajvédelmi hatóság szakhatósági eljárásának igazgatási díja: 50.000,- Ft, az ÁNTSZ egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I.30.) EüM rendelet 1. számú melléklet XI.13. pontja értelmében a járási népegészségügyi hatóság szakhatósági eljárásának igazgatási szolgáltatási díja 27.700 Ft. Az eljárás és a szakhatósági közreműködés igazgatási szolgáltatási díját) a környezethasználó a 10399-1/2014. ügyszámú végzés alapján megfizette, az eljárás során egyéb eljárási költség nem keletkezett. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 158. (1) bekezdése szerint: Az eljárási költséget a hatóság összegszerűen határozza meg, és dönt a költség viseléséről, illetve a megelőlegezett költség esetleges visszatérítéséről. Az eljárás során a Ket. 153. -a szerinti költségek közül az igazgatási szolgáltatási díj merült fel, melynek megfizetésére az ügyfelet köteleztem. Az ügyfél az eljárás során az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 29. (6) bekezdése alapján a kérelem és a felülvizsgálati dokumentáció benyújtását követően a nyilvánosság biztosítása érdekében hivatalában, valamint honlapján közleményt tett közzé. Egyidejűleg a 10399-2/2014. számon megküldte a közleményt, a kérelmet és mellékleteit a tevékenység telepítési helye szerinti település, azaz Nyírbátor Város Jegyzőjének közhírré tétel céljából. A jegyző 15
2015.01. 07-től 2015.01.29.-ig gondoskodott a közlemény közhírré tételéről. Észrevétel sem Nyírbátor Város Jegyzőjéhez, sem a felügyelőséghez nem érkezett. A Ket. 29. (3) bek. b) pontja alapján, a felügyelőség 10399-3/2014. számú levelében - mint ismert ügyfelet - értesítette az eljárás megindításáról a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot (4024 Debrecen, Sumen u. 2.), aki a 274/2015. számú, 2015. január 12-én kelt levelében az alábbi ügyféli nyilatkozatot tette: A biogáz üzem további működtetése ellen a természetvédelmi szempontokat is figyelembe véve kifogást nem emelünk. A felügyelőség a 10399-1/2014., 589-7/2015. és 589-10/2015. számú végzéseiben hiánypótlásra szólította fel a környezethasználót, aki a hiánypótlásokat teljes körűen 2015. június 30-én teljesítette. Az engedélyezésre kerülő tevékenység A tevékenység 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerinti besorolása: 10. Állati anyagok feldolgozása Állati tetemek vagy állati melléktermékek ártalmatlanítása vagy újrafeldolgozása 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással. Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység: Hulladékhasznosítás, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 3. sz. melléklete alapján: R1 - Elsődlegesen tüzelő- vagy üzemanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása (nem veszélyes hulladékok biogáz célú hasznosítása) A telephelyen alkalmazott technológia: A biogáz üzemben kezelt anyagok (hulladékok, melléktermékek) beszállítása a következő módon történik: - közúton (növényi melléktermékek, baromfitrágya, szarvasmarha trágya szilárd fázisa, egyéb szilárd hulladékok) - közúton zárt tartálykocsiban (előkezelt állati eredetű melléktermékek) - felszín alatti vezetéken (a szomszédos vágóhídon keletkező vágóhídi szennyvíz mechanikai tisztítást követően - a biológiai tisztító meghibásodása esetén-, a környezethasználó szomszédos szarvasmarha telepéről származó hígtrágya, vágóhídon keletkező kommunális szennyvíz) - zárt csővezetéken a vágóhídi biológiai tisztítóban keletkező szennyvíz iszap. A Bátortrade Kft. rendelkezik a környezetvédelmi hatóság 9733-11/2012. számú hulladék begyűjtési és szállítási engedélyével, amely az előírások betartása esetén 2017. november 30-ig érvényes, e mellett külső cégek is végeznek beszállítást. A beszállított szilárd halmazállapotú hulladékokat, melléktermékeket a kezelőcsarnok betonozott aljzatára borítják, amely még aznap beadagolásra kerül a beadagoló-keverő tartály garatjába. A beadagolást homlokrakodó végzi. A keverőakna beadagoló nyílása billenő ajtóval van ellátva, mely a garatba helyezett hulladék súlyánál fogva nyílik, majd ellensúly segítségével azonnal újra elzárja a nyílást. A fogadógarat előtti kezelő tér szivárgásmentes aljzatát úgy alakították ki, hogy az a csatornaszemek felé lejtsen minden irányból. Így az esetlegesen keletkező csurgalékvizet a csatornaszemek gyűjtik, melyet közvetlenül a beadagoló tartályba vezetnek. A beadagolás közben lehulló anyagokat összegyűjtik és a fogadógaratba juttatják. A vizes tisztítás során keletkező csurgalékvizet szintén a beadagoló tartályba vezetik. A keverőtartályba történik - a szárazanyag-tartalom beállítása céljából - a közvetlenül csővezetéken keresztül érkező anyagok betáplálása is. Az előkevert biomassza homogenizálása és üzemi méretre történő aprítása két 314 m 3 -es aknában történik. Amennyiben valamelyik beadagoló tartály meghibásodik, a másik tartály folyamatosan el tudja látni az előkeverést. A keverőtartályok esetleges túltelítődését, mint havária helyzetet a kezelőszemélyzet észleli, a beadagolást leállítják és megkezdik a tartályok ürítését. A padozatra jutott anyag a csatornaszemeken keresztül a csuraglékvíz gyűjtő rendszerbe kerül. Az aknákból a homogén masszát szivattyú szállítja a fermentorokba. 16
Az előkezelt állati eredetű melléktermékek és egyéb folyékony alapanyagok fogadása a telep keleti határán lévő, zárt szagelszívásos épületrészben történik, ahonnan csővezetéken közvetlenül a fermentorokba kerül. A gépkocsik tartályait (konténereit) az ürítés után a betonfalakkal elválasztott térrészben sterimob berendezéssel azonnal tisztítják, fertőtlenítik (meleg 2 %-os klórmeszes oldattal). Az üzemrész padozatát, oldalfalait minden műszak után szintén ezzel a módszerrel tisztítják. Az így keletkezett csurgalékvizet csatornaszemekkel gyűjtik, és az épület mögött található tartályba vezetik. A megtisztított gépkocsik a beszállítással ellentétes oldalon jutnak ki az épületből. A telephelyről klórmeszes kerékmosó medencén áthajtva távoznak, melynek szennyvize csurgalékvizes aknába kerül, onnan szippantós tartállyal a keverőaknákba juttatják. A csurgalékvíz tartályból a szennyezett vizet kis adagokban juttatják a beadagoló tartályba, hogy a mikrobiális tevékenységet a fertőtlenítő szer ne zavarja. A tevékenység során havaria helyzetre a tartálykocsik vagy szerelvényeik meghibásodása során kell számítani. A padozatra jutott anyagot azonnal a garatba kell juttatni, a fertőtlenítést pedig el kell végezni. Csővezetékek sérülése esetén a folyékony anyagot a csurgalékgyűjtő rendszerbe kell juttatni, valamint ha ez nem lehetséges, fel kell itatni. Nagyobb mennyiség kikerülése esetén a szennyezést homokzsákokkal lehet lokalizálni, majd azt átszivattyúzni (a meghibásodás fázisától függően) valamely technológiai egységbe. Fermentáció A hulladékok és az állati eredetű melléktermékek zárt fermentorokba kerülnek. Az üzemben jelenleg 6 db 1230 m 3 -es és 2 db 1570 m 3 es mezofil, valamint 7 db 1570 m 3 es termofil fermentor üzemel. Egyszerre 7 pár fermentor üzemel. Karbantartási munkák végzése esetén 1 pár fermentor (1 db mezofil, és a hozzá tartozó 1 db termofil) nem üzemel. A napi beadagolás 50 nap tartózkodási időt figyelembe véve 370 m 3 /nap. A maximális kapacitás 135.000 t/év. A fermentorok képezik az ún. anaerob zónát. Előbb a mezofil (kb. 25 napig 38 o C-on), majd a termofil fermentorokban (kb. 25 napig 55 o C-on) történik a rothasztás. Ezek a kiemelt hőszigetelt vasbeton tartályok hőcserélőkkel vannak ellátva, mellyel biztosítják a folyamathoz szükséges hőmérséklet állandóságát. A mezofil majd termofil fermentációs fázist követően a fermentlé szeparálásra kerül, mely során kiválasztják a biotrágya szilárd részecskéit, és azokat konténerbe ürítik, majd visszajuttatják az alapanyagok közé és bekeverésre kerül a szubsztrátumba. A javított dokumentáció 2.1.6. fejezetében szereplő azon megállapítás, hogy a fermentáció kezdeti szakaszában keletkező biogázt a levegőbe eresztik el, csak az üzem első indításakor történt meg, üzemszerű állapotban nem fordul elő. Biotrágya kezelés A leszeparált biotrágya a szivattyútelepre kerül. A szivattyúk a biotrágyát nyomóközpont aknájába juttatják. A nyomóközpont az üzem DK-i sarkában került elhelyezésre. Ide egy 132 fm hosszú csövön keresztül jut, mely a tárolókhoz tolózárakkal kapcsolódik. A felszín alatti cső sérülése havária szennyezést okozhat, melyet a nyomóközpont aknájába történő elégtelen folyadékszállításon keresztül lehet észlelni. A biotrágya átmeneti tárolására jelentős kapacitás áll rendelkezésre: a biogáz üzem területén 3 db egyenként 2.260 m 3 -es fedett vasbeton tartály, valamint a kiöntözéssel érintett külső területeken7 db 10.000 m 3 és 1 db 15000 m3-es HDPE fóliaszigeteléssel ellátott puffertározó. A biotrágya szárazanyag tartalma igen csekély (2% körüli), a naponta keletkező mennyisége (365 nappal számolva) 330 m 3. Ennek megfelelően a tározási kapacitás 170 nap (5,5-5,6 hónap) alatt keletkező fermentált anyag tárolására elegendő, mely a tilalmi időszakra (december l.-február 15.) eső mennyiséget biztonsággal befogadja. Ehhez az szükséges, hogy a tározók a tilalmi időszak előtt közel leürített állapotban legyenek. Amennyiben a kora tavaszi kijuttatás csak később kezdhető meg, illetve ha az őszi csapadékok korábbi tározást kívánnak meg, az üzem a fermentációt lelassíthatja. A hosszabb forgási időkkel kevesebb biotrágya képződik, így a tárolókapacitást nem lépik túl. Ha a kijuttatás extrém körülményeket feltételezve huzamosan ellehetetlenül, az üzem alapanyag fogadása leállítható. A biotrágya termőföldre történő kijuttatása kétféle módon valósul meg: egyrészt esőztető öntözőberendezésekkel, másrészt konzolos, ill. szórótányéros tartálykocsikkal. A kiöntözött biotrágya talajba bedolgozása a lehető legrövidebb időn belül megtörténik. 17
Biogáz kezelés A biogáz éghető alkotórésze a metán. A metántartalom 54-66 tf%. A fermentorokban keletkező biogáz egy gázmennyiség-mérőn keresztül a gázkezelőbe áramlik, ahol a gáz hűtésével víztelenítést hajtanak végre. A gázkezelőből kikerülő 5 mbar nyomású gáz a gáztározó ballonokba, majd gázsűrítőknek köszönhetően 50 mbar nyomáson a gázmotorokhoz jut. A keletkező biogáz egy részét csővezetéken elszállítják a Bátortrade Kft. és társvállakozásai részére, ahol felhasználásra kerül. A gázmotorok gázfogyasztása : 3 db 500 kw teljesítményű 230 Nm 3 /h, azaz összesen: 690 Nm 3 /h 2 db 1 MW teljesítményű 500 Nm 3 /h 1.000 Nm 3 /h Összesen: 1.690 Nm 3 /h A biogáz keletkezésének fluktuálását a jelenleg 4 db 1000 m 3 kiegyenlítik. nagyságú gázballonok puffertározóként Havária helyzetet okozhat a gázelvezető rendszer tömődése. Ilyen esetben a fermentorok fedlapjába beépített biztonsági lefúvató rendszer 10 mbar üzemi nyomást meghaladóan lefúvatja a túlnyomást. Amennyiben a gázmotorok üzemképtelensége miatt a gázfelhasználás nem biztosított, beindításra kerül a gázfáklya, amely óránként 300-350 m 3 biogáz elfáklyázását teszi lehetővé a gázminőség függvényében. A megtermelt energia egyharmad része elektromos energia, kétharmad része hőenergia. A motor távozó hőjét (hűtővíz, olaj, kipufogás) hőcserélőkben gyűjtik össze. A hőenergia mintegy 20 %-a a fermentorok fűtését, 80 %-a a gazdaság egyéb hőigényét elégíti ki. A termelt áram saját felhasználásra valamint értékesítésre kerül. Az esetleg bekövetkező biogáz-gyulladás tovaterjedésének megelőzésére a berendezés fontosabb elemei - fermentorok, blokkfűtőmű, fáklya közé belobbanásgátló edényt építettek be. A feldolgozás során alkalmazott szagtalanítási technológia A kiindulási anyagok/hulladékok beadagolása, átmeneti tárolása, előkezelése (keverés, aprítás), a keletkező biotrágya szeparálást megelőző átmeneti tárolása és a berendezések tisztítása, karbantartása során bűzkibocsátásra kell számítani. Az üzemben a bűzzel járó tevékenységeket zárt épületekben végzik, amelyek légtere szagelszívó rendszerbe került bekötésre. Az összegyűjtött bűzös levegőt, az épületeken kívül elhelyezett nagyteljesítményű ventillátor szívja el. A trágyaalkotókat és növényi hulladékokat fogadó csarnokból a ventillátor a levegőt két fermentor között elhelyezett légtömör dobozba nyomja, ahonnan az csak a felette elhelyezett biofilteren keresztül tud a légkörbe távozni. A növényi őrleményeket tartalmazó bioszűrő igen jó hatásfokkal (95 %) tisztítja a bűzös levegőt. A hőkezelt állati eredetű alapanyagokat fogadó épületben, valamint a szeparátorházban keletkező bűzös levegő tisztítására a biztonságosabb üzemelés érdekében biofiltert alkalmaznak. A kormányhivatal az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során az 589-16/2015. számú ügyiratban a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. (1) bekezdése és 5. számú melléklete alapján szakkérdés vizsgálatával kapcsolatban - környezet- és település-egészségügyre kiterjedően a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályát, - a termőföldre gyakorolt hatások vizsgálatára kiterjedően a Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztályát, - a 8. számú melléklet I. táblázat 2. pontjában felsorolt szakkérdésekre vonatkozóan a Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályát kereste meg, továbbá az 589-14/2015. számú végzésben a Korm. rendelet 28. (3) bekezdése és 5. számú melléklet II. táblázatának 3. pontja alapján szakhatósági állásfoglalást kért a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól. 18
Az eljárásba bevont szervezeti egységek a szakkérdésben a válaszukat az alábbiak szerint adták meg: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály SZ-F-01/Tv./02306-2/2015. számú nyilatkozatába foglalt előírásait a határozat rendelkező rész 7.1. pontja tartalmazza. Nyilatkozatát az alábbiakkal indokolta: A fermentlé, mint nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő hasznosítása tárgyában 24.2/Tv./949-7/2014. számon engedélyt adtunk ki. Az engedély 2018. március 11.-ig érvényes! Az engedélyezett 664,2741 ha nagyságú szántó művelési ágú területen összesen 110.000 m 3 fermentlé helyezhető el biztonságosan. A kérelmező által a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 12.9.6. pontja alapján fizetett igazgatási szolgáltatási díj visszafizetéséről intézkedünk. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság illetékességéről a 2004. évi CXL. törvény (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) 21. (1) bekezdése és a 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról) 2. (1) bekezdése rendelkezik. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság hatáskörét a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 32. (1) bekezdése, valamint a 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról) 18. (1) bekezdése állapítja meg. Ezen nyilatkozatot a talajvédelmi hatóság a 2007. évi CXXIX. tv. (a termőföld védelméről) vonatkozó előírásainak figyelembevételével, a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről) 28. (2) bekezdés és az 5. számú melléklet I. táblázat 5. pontja, valamint a 7/2015. (III. 31.) MvM utasítás (a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról) 24-27. -a, illetve a mellékelt környezeti hatástanulmány (készítette: Szilágyi József környezetvédelmi szakértő 4300 Nyírbátor, Sarkantyú út 4.; készült: Nyírbátor, 2014.) alapján adta ki. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya SZR/079/01074-2/2015. számon, szakkérdés vizsgálata tárgyában az alábbiakat állapította meg: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya a Bátortrade Kft. (4300 Nyírbátor, Árpád u. 156/A.) által kérelmezett, Nyírbátori Biogáz üzem 12500-24/2009. számú egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata ügyében, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14.) megkeresése alapján az egységes környezethasználati engedély kiadásához/meghosszabbításához a vizsgált szakkérdések vonatkozásában hozzájárul és külön előírások megállapítására javaslatot nem tesz. Indokolás A Bátortrade Kft. (4300 Nyírbátor, Árpád u. 156/A.) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14.) előtt, a Kft. által üzemeltetett Biogáz üzem 12500-24/2009. számú egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata ügyében kérelmet terjesztett elő. Az eljárásban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya meghatározott szakkérdések vizsgálatára, szakmai állásfoglalás kialakítására vonatkozó feladat és hatáskörrel rendelkezik. A megkereső főosztály által csatolt dokumentumok alapján, figyelemmel a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 70. -ának, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. (8) (9) bekezdésének rendelkezéseire, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében meghatározott szakkérdésekre [A környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedően] is, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya megállapította, hogy a biogáz üzem további működtetése során jelentős környezeti légszennyezés, talajszennyezés. zajterhelés kialakulása nem valószínűsíthető, ezáltal szignifikáns humán-egészségügyi kockázatnövelő hatással érdemben nem lehet számolni, erre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint foglalt állást. 19
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete SZ-07R/081/03057-3/2015. számon, szakkérdés vizsgálata tárgyában az alábbiakat állapította meg: A Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatala a Bátortrade Kft. (4300 Nyírbátor, Árpád u. 156/a. sz.) által Nyírbátor, külterület 0207/5. hrsz. alatti ingatlanon üzemeltetett Nyírbátori Biogáz üzem, egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati eljárásában, az alábbi környezet- egészségügyi állásfoglalást hozza: A felülvizsgálati eljárásban tartott helyszíni szemlén tapasztaltak alapján, az eljárás lezárásának, közegészségügyi szempontból akadálya nincs. A 2015. július 29. napján tartott helyszíni szemlén, a 2000. évi XXV. törvény 28. (3), a 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 4. (2), 1999. évi XLII. Tv. 2-4. és a 201/2001. (X.25) Korm. rendelet 3. (2), a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 99.., a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 4. sz. melléklet, valamint a 306/2010. (XI1.23.) Kormányrendelet 5.. (5) bek. rendelkezéseire is, az Sz.- Sz.- B. Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatala megállapította, hogy a telephely a már korábbiakban jóváhagyott környezethasználati engedély alapján üzemel. Az üzem területét északi és nyugati oldalról az ezen oldalon elhelyezkedő lakott területtől védőerdő határolja le, melyet viharkárok miatt az északi oldalon a 20 méteres szélesség helyett 6 méterre csökkentettek le, ennek újratelepítését még nem végezték el. A telephelyen keletkező csapadék és szennyvíz zárt elvezetése a technológiára megoldott, pangó vizek a területen nincsenek. A telephelyen a takarításhoz használt veszélyes készítményekkel végzett tevékenység bejelentését igazoló dokumentumot bemutatni nem tudták, biztonságtechnikai adatlapokat a helyszínen bemutatták. Az üzem egész területén dohányzást tiltó táblák kihelyezettek, dohányzóhely nyílt légtérben táblával megjelölt, a táblák adattartalma megfelelő. A dolgozók a munkakörhöz kötött kötelező védőoltásokkal rendelkeznek. A veszélyes készítményekkel végzett tevékenység bejelentésével, valamint a védőerdő újratelepítésével kapcsolatban ügyfél hivatalunk felé nyilatkozatát 8 napon belül megteszi. E környezet- egészségügyi állásfoglalás szakmai tartalmát megalapozó jogszabályhelyek: A levegő védelméről szóló 306/2010. (XI1.23.) Korm. rendelet, a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól" szóló 219/2004.(VI1.21) Korm. rendelet, valamint a "vízbázisok a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről" szóló 123/1997. (VII.18) Korm. rendeletben foglaltak. A bejelentési kötelezettségre vonatkozóan a "kémiai biztonságról" szóló 2000.évi XXV. törvény 29. (1) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytatni kívánó természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivételekkel a tevékenység megkezdésével egyidejűleg ezt köteles bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek. A bejelentést az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint, elektronikus úton kell megtenni a telephely, illetve ennek hiánya esetén a székhely szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervnek. (2) A bejelentést meg kell ismételni a bejelentő, illetőleg a bejelentett tevékenység azonosításához szükséges bármely adat megváltozása esetén. A "kémiai biztonságról" szóló 2000. évi XXV. törvény 28. (3) "A veszélyes anyagokkal, illetőleg készítményekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység a felhasznált anyag vagy készítmény adatait tartalmazó biztonsági adatlap egyéb tevékenység a használati utasítás birtokában kezdhető meg. Az 1999. évi XLII. Tv. - A nemdohányzók védelméről és a dohány termékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól "szóló rendelet 2. (1) A dohányzás számára kijelölt helyek kivételével - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - nem szabad dohányozni, közforgalmú intézménynek a nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben, munkahelyeken továbbá (2) Az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel nem jelölhető ki dohányzóhely közforgalmú intézmények zárt légterű helyiségeiben, munkahelyek zárt légterű helyiségeiben, és ugyanezen. (7) bek.-e értelmében a dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat, vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával - tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal - szembetűnő módon meg kell jelölni. A dohányzóhely a közforgalmú intézmény bejáratától számított 5 méteres távolságon belül nem jelölhető ki, kivéve a szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények esetében. Az ivóvíz tekintetében a 201/2001. (X.25) Korm. rendelet 3. (2) értelmében" A víz akkor felel meg ivóvíz minőségűnek, ha a.) nem tartalmaz olyan mennyiségben, vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai vagy fizikai anyagot, amely az emberi egészségre veszélyt jelenthet és megfelel az 1.sz melléklet A) és B) részében meghatározott követelményeknek."- vettem figyelembe. A hulladékgyűjtésre vonatkozóan "a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről" szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 4. (2)"Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója (ingatlantulajdonos) települési szilárd hulladékát a hulladékkezelési közszolgáltató 20