Gyógyszerészi pszichológia Raffai Gellért Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet raffai.gellert@sph.unideb.hu
Irodalom: Pilling J. (szerk): Orvosi kommunikáció. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2004. Ajánlott irodalom: Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula Kiadó, Budapest, 1994. Joseph P. Forgas: A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat Kiadó, Budapest, 1989. p. 155-223. Sue Hadfield, Gill Hasson: Asszertivitás. Scolar Kft., Budapest, 2012. Buda Béla: Empátia. Ego School BT., Budapest, 1998.
A tárgy teljesítése: Az előadásokon a részvétel nem kötelező, de ajánlott. A kurzus végén teszt lesz, a teszt (rövid kérdés rövid válasz formában) anyagát az előadások adják, minden előadásból 1-2 kérdés várható. Oktatási anyagok: www.mti.deoec.hu Login: NKstudent Jelszó: magatartas
Bevezetés a kommunikáció fogalmába I. ELŐADÁS
A kommunikáció meghatározása Az emberek közötti interakció nagyrészt üzenetek szabályozott cseréjéből áll Információk átvitele a feladótól a címzetthez A kommunikáció olyan érintkezés, amely közlési és befolyásolási szándékot takar. Olyan folyamat, amelynek során gondolatok, információk állandó cseréje zajlik
A kommunikáció latin eredetű szó, a latin nyelvben két forrása van: communis (mn.) = közös, általános communitas (fn.) = közösség communico (ige) = közöl, közössé tesz, megoszt communicatio = 1/ közzététel 2/ teljesítés 3/ gondolatok közlése a hallgatókkal.
Példák Két ember találkozik az utcán, köszönnek egymásnak. A könyvtárban az olvasó elolvas egy könyvet. A történész Szent István király törvényeit tanulmányozza. Telefonálunk, rádiót hallgatunk, televíziót nézünk.
A kommunikáció folyamata Feladó Kódolás Üzenet/Jel Dekódolás Vevő Info source transmitter message csatorna Receiver Destination Zaj noise Visszacsatolás (feedback)
A kommunikáció folyamata Shannon-Weaver modellje (1949) Telekommunikációs modell Kommunikáció = üzenetek átadása Modelljük a kommunikációt egyszerű lineáris folyamatnak ábrázolja
A kommunikáció folyamata Feladó (source): akitől az üzenet származik Vevő (destination): akinek a feladó az üzenetet szánja Üzenet (message): maga az információ Kód (code): megállapodás szerinti jelek rendszere Kódolás (coding): az a folyamat, melynek során a kód segítségével az információt formába öntjük megfogalmazzuk.
A kommunikáció folyamata Adás (transmission): az üzenet eljuttatása a feladótól a vevőig. Visszacsatolás (feedback): a vevő reakciója az adó közleményére Csatorna (channel): az a fizikai közeg, melyen keresztül a közlemény a feladótól a vevőhöz eljut Környezet (setting): az a közeg, ahol a kommunikáció zajlik Csatornazaj (noise)
A kommunikáció fajtái 1. kommunikáció információelméleti-kibernetikai értelemben: információátadás mindenféle rendszerben 2. technikai kommunikáció: kommunikáció az ember alkotta technikai rendszerekben 3. társadalmi kommunikáció: két ember kapcsolata, tömegkommunikáció 4. biológiai kommunikáció: az élő szervezetek rendszereiben zajló információátadás 4.a. állati kommunikáció: Etológia vizsgálja: fiziológiai állapotukat, dühüket, ragaszkodásukat, veszélyérzet 4.b. emberi kommunikáció: alapja a fogalmi gondolkodás, eszköze pedig a természetes emberi nyelv különbözik minden más kommunikációtól.
Az állatok kommunikációja Etiológia tudománya vizsgálja Az állat nem közölni akar, hanem közölnie kell, ösztönei vezérlik Genetikus Fiziológiai állapotukat, dühüket, ragaszkodásukat, veszélyérzetüket fejezik ki A jelrendszer az adott faj jellegzetességeihez kapcsolódik: (szín- vagy alakváltoztatás, hangjelzés, mozdulat stb)
Az állatok kommunikációja Változatos kommunikációs szokások Párosodás periódusa (felborzolt tollazat, szárnyverdesés násztánc, Ivadékgondozás periódusa Fajfenntartás (vadászterület, territórium kijelölése) Veszedelem közhírré tétele
Az emberi kommunikáció fajtái, csoportosítása 1. a kommunikációban résztvevő személyek száma szerint: intraperszonális (belső) kommunikáció: pl. tanulás, gondolkodás, lelki folyamatok feldolgozása interperszonális (személyek közötti) kommunikáció: pl. egyének közötti kapcsolatteremtés és annak fenntartása csoportkommunikáció: pl. családi, munkahelyi tömegkommunikáció: pl. tévé, rádió 2. a közlő szándéka szerint szándékos (tudatos) nem szándékos (ösztönös)
Az emberi kommunikáció fajtái, csoportosítása 3. az alkalmazott jelrendszer szerint verbális kommunikáció: a természetes emberi nyelv jelrendszerét használja nem verbális kommunikáció: nyelven kívüli jelrendszert használ, pl. testbeszéd, képzőművészet 4. a közölt információ természetét és a befogadóra tett hatását tekintve: kognitív (a gondolkodásra ható) kommunikáció affektív-emocionális (érzelmekre ható) kommunikáció 5. A kommunikáló felek egymáshoz való viszonya szerint közvetlen (szemtől szembe): a felek személyesen találkoznak közvetett: a feladó és a vevő térben és/vagy időben távol van egymástól
Az emberi kommunikáció fajtái, csoportosítása 6. A visszacsatolás megléte, ill. hiánya szerint egyoldalú (aszimmetrikus) kommunikáció: az adás folyamatos, de nincs visszacsatolás kölcsönös (szimmetrikus) kommunikáció: van visszacsatolás, a feladó és a vevő szerepe folyamatosan váltakozik 7. A kommunikáció különböző társadalmi szférákban elfoglalt helye szerint: magánkommunikáció nyilvános kommunikáció 8. A kommunikáló felek közötti kapcsolat jellege szerint: személyes kommunikáció tömegkommunikáció
A kommunikáció funkciói 1. referenciális funkció: tájékoztatás, gondolatok, tények, vélemények közlése 2. expresszív funkció: érzelmeink kifejezése 3. konatív funkció: mások cselekvésre ösztönzése 4. fatikus funkció: magának a kommunikációs kapcsolatnak a létrehozása, fenntartása 5. poétikai funkció: esztétikai hatás létrehozása 6. metanyelvi funkció: a kommunikáció szólhat magáról a kommunikációról
A kommunikáció alaptételei (Watzlavik) Nem lehet nem kommunikálni Többszintű. Minden kommunikációban jelen van egy tartalmi (direkt) és egy viszonymeghatározó (indirekt) összetevő. Az emberi kapcsolat természete függ a kommunikációs stílusuktól. Az emberi kommunikációban megjelennek a gesztusok és az analógiák. A kommunikáció lehet szimmetrikus vagy kiegészítő attól függően, hogy milyen a felek közötti kapcsolat.
Kommunikáció típusai Közvetlen Közvetett Egyirányú Valaki előadást tart Rádió, tv Kétirányú Két barátnő beszélget egy asztalnál Két barát beszélget telefonon Közvetlen (direkt) kommunikáció: ha a feladó és a címzett egyszerre vesz részt a folyamatban, és térben közel van egymáshoz. Közvetett (indirekt) kommunikáció: (tömegkommunikáció minden fajtája)
A kommunikáció csatornái Verbális kommunikáció (nyelv, beszéd, közlés) Nem verbális kommunikáció (gesztus, a mimika, a mozgás, a térköz, az öltözködés stb.) Metakommunikáció (A nem verbális jelek nem tudatos használata.) Megoszlás Verbális Nemverbális Metakommunikáció 7% 55% 38%
A verbális és nemverbális kommunikáció. Főbb nemverbális csatornák.
Verbális csatorna A nyelvvel, mint digitális kóddal kifejezhető emberi beszédet és írást jelent Társadalmi és kulturális szabályok irányítják Chomsky elmélete: A beszéd képessége velünk született, és biológiailag determinált A nyelv és a beszéd kulturális termék, az ember fejlődéstörténete során alakult ki Valamennyi ma ismert nyelv körülbelül azonos vagy nagyon hasonló fejlettségi szintű
Igényesség szerint lehet: o Átlagos ( ez jellemző az üzleti kommunikációra ) o Választékos ( ünnepélyes alkalomkor ) o Igénytelen Nyelvrétegek: o a köznyelv: stílusa egyszerű, metaforákat is tartalmazhat o a szaknyelv ( jogi, közgazdasági, stb.) speciális kifejezéseket alkalmaz, szakzsargon o Egyéb nyelvrétegek: hivatali, elit nyelv, szleng-, táj-nyelv
Verbális kommunikáció típusai Párbeszéd: spontán (hétköznapi közlés) vagy célzott beszélgetés ( meggyőző közlés tárgyalás, vita), ügyintézés csoportos beszélgetés: társalgás, értekezlet, tárgyalás előadás
A nyelvi relativitás elmélete (Sapir és Whorf) A nyelv és a gondolkodás közötti kölcsönös függés A különböző nyelveken beszélő emberek a világot is különbözőképpen látják. Az elmélet legkiélezettebb formája: a nyelv meghatározza a gondolkodást. A nyelv nem tárgyilagosan tükrözi a valóságot, hanem azt a valóságot ábrázolja, amelyet az adott társadalom, kultúra észlel. Az elmélet enyhe formája: a nyelvi különbségek hajlamossá tehetik az embereket, hogy különbözőképpen lássák a világot.
A nem verbális csatornák A nonverbális kommunikáció jellegzetességei A nem verbális jelzések alátámasztják, módosítják, vagy teljesen felváltják a verbális üzenetet. A kommunikáció kb.: 75%-a nonverbális úton zajlik A nonverbális üzenetek küldésének és vételének képessége lényeges a sikeres interakció szempontjából. Ez a képesség tanulás útján alakul ki.
A nonverbális kommunikáció funkciói A két modalitás (verbális és nonverbális) általában összehangoltan, egymást támogatva működik. A nonverbális jelzéseknek öt főbb funkciója van: a társas helyzet kezelése énmegjelenítés az érzelmi állapotok közlése az attitűdök kommunikációja csatorna-ellenőrzés
Főbb nemverbális csatornák Vokális kommunikáció Tekintet Mimika Mozgásos kommunikáció (kinezika - emberi mozgásos megnyilvánulásokkal foglalkozó tudományág) - gesztus - testtartás - térközszabályozás Emblémák (ruha, haj, díszek)
Tekintet A tekintetkommunikáció kezdeményei már a magasabb rendű állatokban is megvannak. A tekintetet a szemöldökünkkel, a szemhéjunkkal és az azokat mozgató izmokkal hozzuk létre. A tekintet irányának és tartalmának mindig jelzésértéke van. A tekintetviselkedés (looking behavior) sok vonatkozásban kultúrafüggő. (különböző társadalmakban megszabott lehet a tekintet iránya és tartalma - példák)
MIMIKA A mimika az érzelmi viszonyok tükröződése az arcon, az arc izmainak mozgása által, jelentős szerepe van a kommunikációban. Az arcon az érzelmek kifejezésében a szemnek, a szemöldöknek és a szájnak van szerepe, ellenben az orrnak nincs. Piktografikus eljárás: az arc mimikai szempontból legfontosabb fő vonalait és pontjait használják fel az érzelem kifejezésére, ezek: a szemek pontja, szemöldök, a száj vonala, az orr nem eleme a mimikai kódnak.
Mozgásos kommunikációs csatornák 1. Gesztus A nem verbális kommunikációnak a gesztus a legkidolgozottabb jelzésrendszere. A gesztusok közé soroljuk a fej, kéz és a kar mozgását. Megfigyelhetünk tudatos, öntudatlan gesztusokat. A fej gesztusai többnyire jól elkülöníthető, világosan értelmezhető jelek. A kéz gesztusai nagyon sokféle és árnyalt jelentést hordoznak. A kéz gesztusai közül nagyon sok tanult, ősi kulturális eredetű. A kéz gesztusaival hívhatunk, elutasíthatunk, tiltakozhatunk, könyöröghetünk, köszönhetünk is.
Állhoz tett kézgesztusok: Állhoz tett nyitott tenyér: unalom Állsimogatás: gondolkodás Zárt tenyér az állhoz téve: gondolkodás Egyéb kézgesztusok: Szájdörzsölés: az agy utasítja tudatalatt a kezet, hogy ne mondjam ki Füldörzsölés: nem akarja hallani a rosszat Nyakvakarás: kínos helyet Lábgesztusok: Keresztbe teszem a lábam: védekezés Ülésmódban lábkeresztezés és a kéz keresztezése: elégedettség Tükörreflex: a láb és a kéz gesztusoknál a beszélgető partner pózát átvesszük
Kézfogások: Ha a tenyerem felfelé van, akkor elismerem alábbvalóságomat Ha a tenyerem lefelé van, uralkodó Döglött hal kézfogás, amikor semmi élet nincs benne A másik kezét ne törjük össze Kesztyűben nem illik kezet fogni Sajátos kézmozdulatok: A két kéz összedörzsölése: elégedettség A két kéz összekulcsolása: szorongás A karomat fogom: erőszakos vagyok Összefont kar a mell előtt: védelem, bezárkózás Csukló markolászása: nyugalom megőrzése Hátratett kéz: fegyelem, önbizalom, felsőbbrendűség
2. Testtartás A testtartás érzelmi állapotot fejez ki: egyenes, álló: összhang, határozottság, kihúzom magam: elégedettség, önteltség összerogyok, görnyedt tartás: önbizalomhiány, stressz előredől a testünk: kezdeményező, akaratát érvényesíteni akaró hátradőlő: távolságtartás, bizalmatlanság Testtartási hibák: ha beszéd közben hintázik, ha előadás közben túl sokat mozog
3. Térköz (proxemika) A kommunikációs folyamatban a tér, mint nem verbális jelzés, meglehetősen fontos szerepet játszik. HALL Edward leírta azokat a kulturális szabályokat és szokásokat, melyek a tér használatát befolyásolják. Négy távolságot különböztetett meg: Bizalmas: 0-45 cm Személyes: 45-120 cm Társasági: 120-360 cm Nyilvános: 360 cm-től nagyobb A kommunikációs folyamatban felvett távolságot a kulturális szabályok mellett befolyásolja a partnerhez való viszonyunk.
Emblémák Elsősorban az öltözködés, a hajviselet és a test különböző díszei, a jelvények vagy a jelvény értékű tárgyak. A személyiséget a kommunikációs folyamat első pillanatától kezdve jellemzik. Többségükben tudatosan választjuk őket.
Végül néhány kommunikációs technika: Igen-beállítódás (Yes-set) Követés-vezetés (Pacing-leading) Kettős kötés (double bind) Átkeretezés (Reframing) Képzeleti kiegészítés, célirányos fantázia Rögzített szókapcsolatok Implikációk Metaforák, anekdoták, szimbólumok
Köszönöm a figyelmet!