Pedagógiai program 2015 DEBRECENI DÓZSA GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLA 4027 Debrecen Dózsa Gy.u.2. KLIK: 082018 OM azonosító: 031073 Az iskola célja, hogy kulcsot adjon a tudáshoz. Minden, ami az iskolában történik, a gyermek boldogságát: adottságainak kibontakoztatását, a siker örömét, a tudás megszerzését, az alkotást, a közösséghez tartozás élményét kell szolgálja. Hiszen mi lehet annál fontosabb, mint hogy egy gyermek felismerje képességeit és felépíthesse önmagát? Bíró Endre 1
Tartalomjegyzék 1 Az iskola nevelési programja... 4 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 4 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 5 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 6 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai... 7 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 8 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:... 9 1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:... 9 1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:... 10 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:... 11 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai... 12 1.5.1 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre... 13 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 13 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 14 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program... 16 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése... 18 1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása... 18 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 20 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje... 21 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 22 1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák... 22 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák... 23 1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata... 25 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai... 31 2 Az intézmény helyi tanterve... 33 2.1 A választott kerettanterv megnevezése... 33 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám... 34 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 39 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása... 41 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 41 2
2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 42 2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 43 2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 43 2.5 Mindennapos testnevelés... 44 2.5.1 A mindennapos testnevelés célja:... 44 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások... 45 2.7 Projektoktatás... 46 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 47 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái... 50 2.9.1 Írásbeli feladatok értékelése... 50 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 52 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 52 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 52 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 53 2.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei... 54 2.13.2 Az iskola környezeti nevelési elvei... 56 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 60 2.14.1 A magatartás értékelésének elvei... 60 2.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei... 62 2.14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elve... 63 3 Záró rendelkezések... 66 4 Zárszó... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3
1 Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Tevékenységünk középpontjában a minőségi nevelő- oktatómunka áll, ami biztosítja tanulóink továbbhaladását a szülők elvárásainak és a tanulók képességeinek megfelelően. Kiemelkedő fontosságot szánunk tanulóink erkölcsi, szellemi nevelésére és személyiségének formálására. Arra törekszünk, hogy a diákok biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni szűkebb és tágabb környezetükben. Az emelt szintű és emelt óraszámú oktatással tehetséges, érdeklődő diákjaink számára elmélyültebb tanulást kínálunk. A tanulóbarát, családias légkör tanulóink képességeinek kibontakozását, személyiségük fejlődését segíti. Meggyőződésünk, hogy az iskolánkba járó tanulók szellemi, fizikai és lelki egyensúlyának összhangja szolgálja a versenyképes, folyamatos önfejlesztés képességének megvalósulását. Minőségeszményünk megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasznos, biztos erkölcsi alapokon nyugvó, egyénileg sikeres emberekké váljanak. Célunk olyan gyerekek nevelése, akik a napi következetes tanulás mellett tudatosan figyelmet fordítanak az adott időszakban kitűzhető eredmények (osztályzatok, versenyek, nyelvvizsga, stb.) elérésére, szisztematikus és tervezett megvalósítására. Feladatunk folyamatosan figyelemmel kísérni törekvéseik, céljaik megvalósulását, annak ütemét; amennyiben elmaradnak a kívánatos haladástól, egyéni és szülői konzultációval segíteni megfelelő fejlődésüket. A nevelő-oktató munka alapvető célja diákjaink felkészítése a továbbtanulásra, és az azt követő középiskolai tanulmányok megkezdésére. Olyan diákok nevelése a célunk, akik a tanulmányi eredményesség mellett kialakítják a maguk jól működő osztályközösségét, jól beilleszkednek az iskola közösségébe, részt vesznek az iskola hagyomány ápolásában. Kívánatosnak tartjuk, hogy az eredményes tanulás mellett minél több diákunk aktívan sportoljon iskolánkban vagy külső egyesületekben, így is elsajátítva a kitartást, a küzdőképességet, a csapatszellemet, a másikért való tenni akarás képességét. Ugyanezen okokból fontosnak tartjuk tanítványaink rendszeres és folyamatos felkészítését a tantárgyi 4
versenyekre, az elért eredmények elismerését és a diákok további fejlődésének biztosítását. Ennek érdekében a helyi tantervben meghatározott követelményrendszer szerint végezzük napi oktatómunkánkat, nevelési tevékenységünket e cél elérése érdekében formáljuk. Oktató-nevelő munkánk kiemelt feladata a nyelvoktatás biztosítása, felkészítés a Junior, illetve alapfokú nyelvvizsgákra. A sikeresen vizsgázó tanulók számának növelésére, a középfokú oktatásba fölvett tanulók magas arányszámának megtartására törekszünk. Odafigyelünk az osztályok és az iskola félévi és tanév végi átlageredményére. A pedagógus feladatai: - Felelősséget vállal a rábízott tanulókért, tárgyakért, oktatási eszközökért - Odaadóan végzi hivatását, ezzel is példát mutatva az intézményi közösségnek - Egyéniségével és helyes önismeretével is igyekszik nevelni - Szerénységével is igyekszik nevelni - Kollégáiról a tanulók előtt tisztelettel beszél - Családszerető és ezt kifejezésre juttatja szavaiban és magatartásában - Együtt halad az úton a nevelőközösséggel és az osztályával - Észreveszi a problémát, tapintatosan kezeli - A tantárgyak óravezetését a tanmeneteknek megfelelően végzi - Folyamatosan fejleszti, képzi önmagát szakmai, erkölcsi, etikai pedagógiai téren - Következetes tanári magatartással, szakmai megújulással és követelményrendszerrel dolgozik tanítványai nevelése és formálása érdekében - Folyamatos és kitartó munkára, tanulásra ösztönzi diákjait - Rendszeres értékeléssel és osztályozással ad visszajelzéseket - Az eredményekről az értékelés megszületését követően azonnal tájékoztatja a tanulót és a szülőt - Minden diákot egyéniségként kezel, és differenciált oktatás keretében megkeresi fejlesztésének, nevelésének optimális lehetőségét 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai személyiségformálásnak új feladatai születtek; a társadalmi problémák a családi körben is megjelentek, és az ebből adódó hiányosságokat gyakorta pótolni, korrigálni kell az iskolában. A személyiségfejlesztésben, az énkép kialakításában, a kreativitásban, a 5
problémamegoldó képesség fejlesztésében, a csoportba való beilleszkedésben az osztálynak mint közösségnek elsődleges szerepe van. A közösség és az osztályfőnök a jellemformálásra, a veszélyeztetett helyzetben lévő tanulókra is figyel. Ezen kívül az adott szakterületek speciális intézményeivel (Pedagógiai Szakszolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat) a személyiségfejlesztést figyelembe véve kapcsolatot tart. Célunk: - kudarctűrő, sikerre vágyó, s ennek érdekében tenni akaró, életvidám, közösségben is gondolkodó diák és tanár kapcsolat kialakítása - felelősségteljes nyilvános szereplés - szervezett képzéssel és önképzéssel biztosított tájékozottság, sokoldalúság - a személyes pozitív példamutatás mind a munkában, mind a hétköznapi kapcsolatok területén - önálló értékrend, világkép, világnézet kialakítását elősegítő nyitott, személyes kapcsolatokra, oktatási, ellenőrzési módszerre törekvő tanári magatartás - a diákot saját képességeihez viszonyító tanári minősítés, az értékelés igazságossága, hatékony motiválás - kölcsönös, közös megbeszélés, a tapasztalatok értékelése, hasznosítása. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célunk, hogy az egészségfejlesztés és a környezeti nevelés során az ökoiskola szemlélete legyen meghatározó. Csatlakozni kívánunk az ökoiskola hálózathoz. Önértékelés alapján kijelöljük a feladatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ökoiskola kritériumrendszerét teljesíthessük. Ennek része az egészségfejlesztési program is. Intézményi keretek között átgondoltan és rendszerszerűen kívánunk foglalkozni az egészségés környezeti neveléssel, a környezettudatosság, a fenntartható fogyasztás és fejlődés pedagógiájának gyakorlati megvalósításával. 6
1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai Egészségfejlesztési program Kerete: Az intézményi egészségnevelési rendszer átfogja az 1-8. évfolyamot. Tanulóink tanévenként 25 órában foglalkoznak egészségfejlesztési ismeretek feldolgozásával. A szükséges időkerete az osztályfőnöki, a technika- életvitel, a természettudományos tantárgyak és a szabadidős tevékenységek adják. Célja: - Az egészség- és környezettudatos magatartáshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztése - Az önismereti tudatosság növelése a társismereti, interperszonális kommunikációs készségek fejlesztése - Prevenciós szemlélet kialakítása - A lelkünkben, testünkben zajló változások ismerete - Problémáik felismerése, kezelése - Nyitottság új gondolkodási és együttműködési irányok felé - Mentálhigiénés többlettudás megszerzése - Káros szenvedélyek veszélyeinek ismerete. 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: Vészhelyzetek felismerése Az elsősegélynyújtás fontosságának és kiemelkedő szerepének felismerése Az egyes sérülések élettani hátterének és várható következményeinek ismerete A legalapvetőbb segélynyújtási módok megismerése A balesetek típusának és elméleti hátterének ismerete Az alábbi területeken fejlődjenek készségeik: - probléma felismerés - gyors és szakszerű cselekvés 7
- embertársaink iránti érzékenység - bajba jutottakkal szembeni együttérzés Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) tanórán (osztályfőnöki, biológia, testnevelés, környezetismeret) b) tanórán kívül 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés hozzájárul diákjaink egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási és továbbtanulási esélyének növeléséhez. Diákjainknak azonban nem magukra hagyott egyéniségként, hanem a közösség aktív és alkotó részeként kell kiteljesedniük iskolai éveik alatt. A közösség részeként az egyénnek (diáknak és tanárnak egyaránt) az alábbi nélkülözhetetlen jellemzőkkel kell rendelkeznie: - Jóakarat, bizalom, őszinteség - A különbözőség tisztelete - Rugalmasság - A munka tudatos szervezése, fegyelmezett, kötelességtudó, szorgalmas elvégzése - Az ismereteket konkrét helyzetben alkotó módon alkalmazó tudás, intelligencia és annak tisztelete, követendő példaként, tekintélyként kezelése - Az életértékek (testi-, lelki-, szellemi egészség, életöröm, vidámság) fontossága - A kommunikáció szabályainak betartása, a tisztesség, a becsület erkölcsi értékeinek megismerése és a gyakorlati érvényesítése) - A hagyományok ápolása, tisztelete, újabb eseményekkel való gyarapítása Az iskola hagyományai a tanév rendjéhez igazodva a következők: - Ünnepélyes tanévnyitó, ötödikesek avatása - A nemzeti ünnepeink, a karácsony megünneplése - A végzős évfolyam tánciskolai záróünnepsége - Farsang a diákság számára - Halloween party - Megemlékezés a költészet napjáról, a népmese napjáról - Osztálykirándulások - Tematikus tanulmányi kirándulások 8
a) 5. évfolyam: Aquincum b) 6. évfolyam: Budai Vár c) 7. évfolyam: Gödöllő d) 8. évfolyam: Terror Háza - A végzősök iskolai ballagása - A hagyományos megyei idegen nyelvi verseny - A hagyományos megyei alsós kompetencia alapú verseny - Advent vagy karácsonyi vásár - Nyelvvizsgára felkészítés Célunk, hogy az iskolánkra eddig is jellemző pozitív légkört megőrizzük, tanulóinkat közösségünk hasznos, aktív tagjaivá neveljük. Ennek záloga az egységes pedagógiai értékrend. 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Célunk új tanulásszervezési módokkal, kooperatív tanulási technikákkal, páros és csoportos munkával, projekt programokkal fejleszteni a tanulók: - Közösségbe való beilleszkedését - Együttműködést igénylő feladatok, játékok gyakoroltatását - Az egymásrautaltság felismertetését - Segítőkészség erősítését a csoportmunka során - Felelősségérzet kialakítását másokért és a közvetlen környezetért - Tolerancia kialakítását a más nézetek, kultúrák, népek, szokások iránt - A közösséghez való tartozás érzésének erősítését, összetartozást - Az egyén társas kapcsolatait - Helyes viselkedési formák kialakítását, alkalmazkodás gyakorlását - Kommunikációs készségfejlesztést, véleményformálást a közösségben, - Erősíteni a kapcsolatteremtést, szociális kompetenciákat. 1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A közösségfejlesztés lassú folyamat. Célunk az, hogy a tudatos közösségnevelés során az egyén személyisége megfelelően kibontakozzon, és felkészüljön a sikeres társadalmi szerepvállalásra. Mindebben szerepet vállal a nevelőtestület, az osztályfőnök, a 9
diákönkormányzat, a napközi otthon nevelőmunkája, a szabadidő-szervező és az iskola pszichológusa. Az osztályközösséget erősítjük a különböző felelősi rendszer kialakításával, valamint közös programokkal. Dózsa jelvényünk és pólónk az összetartozást, a nagyobb iskolai közösséget, a Dózsás arculatot jelképezi. Az iskolai közösség hagyományteremtése és hagyományápolása mindig várt esemény az iskolánkban: - Minden tanévben iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk nemzeti ünnepeinken, az évnyitón és az évzárón. (1956. október 23. 1848. március 15., 1849. október 6., június 4. évfordulóján, február 25., április 16.). - Kerek évfordulókon gálaműsort rendezünk. - Emlékplakettet adunk ki minden tanév végén, a tanulmányaiban nyolc évig legeredményesebb tanulóknak. - Az iskolai hagyományt erősíti az elsősök fogadása, az alsóból felsőbe lépő gyerekek játékos vetélkedője ötödikes avatás és a nyolcadikosok ballagása. - Tematikus napokkal, Dózsa-napi rendezvényekkel erősítjük az iskolaközösséget, (közös játékok, népi mesterségek, sportfoglalkozások,). - Közvetlen környezetük formálását az Egy nap az iskoláért rendezvény keretén belül faültetéssel, madáretetéssel, udvarrendezéssel valósítják meg a gyerekek a szülőkkel. 1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A DÖK feladata a közösségformálás és demokrácia gyakorlása a tanulók életkori sajátosságának megfelelően. A DÖK az egész iskolaközösséget fogja össze különböző programok és iskolai rendezvények szervezésével, így alakítja ki a gyerekekben az egy közösségbe tartozás érzését. Ha a diákok kötődnek az iskolai közösséghez, lehetővé teszik az azon keresztül közvetett módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának megerősítését. Feladatai: Állampolgársági demokráciára nevelés A közösséghez való kötődés erősítése A valahová tartozás érzésének biztosítása Társaikkal, tanáraikkal egy adott témáról megfelelő kommunikáció fejlesztése Önálló véleményalkotás, véleményütköztetés gyakorlása 10
Hagyományokon alapuló közösségi munkálatok közösségépítő tevékenységek szervezése Olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait Környezettudatos nevelés (erdei iskola, hulladékgazdálkodás, egészségnap, Egy nap az iskoláért-kertrendezés) 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A szabadidős tevékenységek olyan örömöt adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz, és hatása nemcsak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. Iskolánkban szabadidő-szervező dolgozik. A szabadidő-szervező segíti az iskola pedagógusainak és a tanulóinak szabadidő szervezéssel, a közösségi élet kialakításával összefüggő munkáját. Feladatai: - Az iskola Pedagógiai Programjához kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, programok előkészítése, szervezése - A környezeti neveléssel összefüggő tevékenység segítése - Erdei iskola szervezése - Nyári táborok szervezése - A Pedagógiai Programhoz nem kötődő szabadidős tevékenység előkészítése, szervezése, tájékoztatás nyújtása a szabadidős programokról - Színházi igények felmérése és megszervezése - Az iskolai hagyományok keretébe tartozó foglakozások előkészítése, szervezése - Iskolai karácsony - Farsang - Az osztálykirándulások - Tematikus tanulmányi kirándulások - Tanulmányi versenyek - Pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése 11
- Egészséges életmóddal összefüggő szabadidős tevékenység szervezése - Jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: A tanítási órákra való felkészülés A tanulók dolgozatainak javítása A tanulók munkájának rendszeres értékelése A megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése Osztályozó vizsgák, javítóvizsgák lebonyolítása Kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése A tanulmányi versenyek lebonyolítása Tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok Felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken Iskolai kulturális és sportprogramok szervezése Osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása Szülői értekezletek, fogadóórák megtartása Részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken Részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken A tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor Tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése Iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel Részvétel a munkaközösségi értekezleteken Tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, Iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, Szertárrendezés, a szakleltárak rendben tartása osztálytermek rendezettségének fenntartása, dekorációjának kialakítása. 12
1.5.1 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló (várhatóan digitális) vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Személyiségfejlesztés, tehetséggondozás A tehetséggondozás iskolánkban a kiemelt pedagógiai feladataink közé tartozik. Önmeghatározásunk szerint: személyiségfejlesztő és tehetséggondozó iskola vagyunk. Ezek a tevékenységek tágabb értelemben iskolánk arculatát is meghatározzák. 13
1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséges diákok képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a tanárok egyéni konzultáció keretein belül lehetőséget, támogatást nyújtanak. Az emelt szintű oktatásban részesülő tanulók az emelt szintű oktatás folyamán, valamint a továbbtanulásra illetve nyelvvizsgára felkészítő foglalkozások keretein belül is lehetőséget kapnak az ismereteik elmélyítésére. Felkaroljuk tehetséges diákjainkat, biztosítjuk intelligenciájuk, képességük, kreativitásuk megfelelő motiválását, életkoruknak megfelelően fejlesztjük személyiségüket, aktiváljuk feladat iránti elkötelezettségüket, biztosítjuk a pozitív tanulási környezetet. Önképzésre buzdítjuk a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinkat is. Módszereink: - dúsítás - léptetés - gyorsítás - emelt szintű oktatás - tanulási stratégiák elsajátíttatása - projekt - speciális fejlesztés - gyermeki felfedezés segítése - interdiszciplináris megközelítés - metakognitív kompetenciák - kreativitást segítő feladatok - vezetői készség fejlesztése - tevékenykedtetés Motiváció, versenyek: A pedagógiai értékelés első körében a tanuló kap visszajelzést az eredményéről. A minősítést a pedagógus végzi, amivel az a célja, hogy a tanulót, ha szükséges, korrekcióra szorítsa, illetve további tanulásra serkentse, így az értékelésnek fontos motiváló szerepe is van. A tanulók motiválásának egyik fontos eszközének tartjuk a versenyeztetést. Különböző szintű és rangú versenyeket szervezünk, így elérhető, hogy a tanulók jelentős része valamely területen pozitív sikerélményhez jusson. 14
A legszélesebb tanulói réteget a házi versenyeinkbe vonjuk be. Ezek kiváló lehetőséget teremtenek arra, hogy a tanulók el tudják helyezni önmagukat egy nagyobb tanulói közösségben. Fontos feladatuk a tanulói ismeretek bővítése. A legrangosabb versenyek a szaktárgyi városi, megyei, országos tanulmányi versenyek illetve egyéb országos szervezésű versenyek. Ezek nemcsak a tanulók, hanem az iskola presztízsét is növelik. A versenyekre való felkészüléshez az iskola az SZMSZ-ben rögzített módon kedvezményeket nyújt. A kiemelkedő eredményt elért tanulókat az iskola vezetése elismerésben, jutalomban részesíti. A megvalósítás színterei: Tanórán: - Emelt szintű csoportok szervezése angol és német nyelvek - 5. évfolyamtól magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból sávos oktatás és lehetőség szerint csoportbontás - Differenciált foglalkozás - Digitális taneszközök használata Tanórán kívül: - Délutáni foglalkozások - Szakkörök - Tanulmányi versenyek - Iskolai könyvtár - Sportfoglalkozások - Dózsa-nap - Nyári táborok - Pedagógiai Szakszolgálat szolgáltatásai - Felvételi előkészítő - Projektmunka - Ki mit tud? Iskolán kívül: - Kiállítás - Színház 15
- Könyvtár - Múzeum - Városnézés - Nyári tábor 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Egyre több gyerek számára jelent napi kudarcot a tanulás, az öröm és a sikerélmény helyett. A képességek, részképességek meglévő deficitje, az optimálistól eltérő fejlettségi szintje megnehezíti a továbbhaladást, alulteljesítést, teljesítményzavart okoz. A sorozatos kudarc magatartási és viselkedési zavarokhoz vezethet. Kiemelt feladatunknak tekintjük a tanulási nehézségek mielőbbi feltárását, a problémák megoldásának segítését az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában. A tanulási nehézségek leküzdésének menete: A nehézségek okának feltárása Az egyénre szóló fejlesztési terv kidolgozása Egyéni fejlesztés Eszközök, módszerek: Megfigyelés, képességmérés, képességmérő feladatlapokkal, tesztekkel Jól differenciált feladatok, követelmények Egyéni haladási tempóhoz való igazodás Egyéni motiválás Sikerélmény biztosítása Megfelelő segítség megszervezése Megfelelő képességekre való támaszkodás Az olvasási számolási- írási problémák /dyslexia, dysgrafia, dyscalculia/ gyors felismerése és preventív kezelése Felzárkózást segítő program: Feladat Tevékenység - a képességek mérése iskolába lépéskor 16
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felismerése - a képességek mérése az iskoláztatás folyamán /diagnosztikus mérés/ - megfigyelés - a tanuló iskolai munkáinak vizsgálata - beszélgetés a tanulóval szülővel - szociális háttér vizsgálata - a tanuló tanulási szokásainak mérése - speciális szakemberhez való irányítása A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése iskolán belül - egyéni fejlesztési terv készítése - egyéni fejlesztés - fejlesztő pedagógus - differenciált óravezetés - korrepetálás, felzárkóztatás - egyéni bánásmód - előkészítő évfolyam/ az első osztály követelményeinek sikertelen teljesítése esetén/ A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése iskolán kívül -a speciális szakemberekhez történő irányítás - szülőkkel való megbeszélés, az otthoni segítő támogatás megtervezése A fejlesztés értékelése /Meghatározott időszakonként, tanév végén/ - a tanuló iskolai munkáinak, produktumainak áttekintése - tanulmányi eredmények elemzése - beszélgetés tanulóval, fejlesztő pedagógussal, szakemberekkel, szülőkkel 17
1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Tanítványaink döntő többsége a jól szocializált társadalmi rétegek gyermekeiből származik, így kevés esetben találkozunk beilleszkedési és magatartási nehézségeket felmutató diákokkal. Ugyanakkor látjuk azt, hogy az elmúlt években ezeknek a diákoknak a számaránya a mi iskolánkban is jelentős módon emelkedik. Minden pedagógusnak tisztában kell lennie azzal, hogy a beilleszkedési és magatartási nehézségek megjelenése biztos jelei annak, hogy tanítványunk valamiféle szociális problémával, családi bizonytalansággal, életviteli nehézséggel küzd, és ezek az események nyomják rá bélyegüket mindennapi viselkedésükre. A magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő diákok nem tudatosan akarnak nehézségeket okozni maguknak, szüleiknek és tanáraiknak, hanem családi és szociális körülményeik, ebből gyakorta következő szülői elhanyagolásuk vezet azokhoz a személyiségükben bekövetkező változásokhoz, amelyek a jelenségeket előidézik. Ezért a beilleszkedési és magatartási nehézségeket mutató tanítványokhoz sohasem haraggal, hanem inkább figyelemmel fordulunk. Biztosítjuk számukra a kapaszkodót, hogy családi, szociális problémákban, esetleg már a személyiség nem megfelelő fejlettségében, a családi és létbizonytalanságban rejlő gondok megoldási útján megindulhassanak. Ehhez az iskola minden pedagógusának érzékeny odafigyelésére, előítélet-mentes pedagógusi személyiségére szükség van, mindenekelőtt azonban az osztályfőnökök kötelessége a problémákkal küzdő személyiség felismerése, az osztályban tanító pedagógusok diszkrét informálása. Nem mellőzhető a felismert esetekben a problémák négyszemközti megbeszélése, az elvárások és a pedagógusi tanácsok világos megfogalmazása. Feltétlenül igénybe vesszük ezekben az esetekben a pedagógiai munkánkat segítő iskolapszichológus és iskolai védőnő szakmai segítségét, valamint szükség esetén az ifjúságvédelmi felelős tanár szakmai támogatását. Azokban az esetekben, ahol tanítványunk szociális létbizonytalanságban van, kérni kell az illetékes önkormányzat segítségét. 1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. Feladataink: - Szociometriai felméréseket készítünk a tanulók valódi körülményeiről a személyiségi 18
jogok messzemenő figyelembevételével. - A rossz anyagi helyzetben levő tanulók, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok segítésének formái: 1. ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon 2. tankönyv-vásárlási támogatás biztosítása 3. tanulmányi kirándulások anyagi támogatása 4. kedvezményes ebéd biztosítása 5. javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására - Mentálisan sérült tanulók esetén pszichológus tanácsának kikérése, munkájának igénybevétele - A tanulók jogainak fokozott védelme - Az életmód-program keretében rendszeres felvilágosító munka végzése - Rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel - A veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése A gyermek- és ifjúságvédelmi program végrehajtásának színterei: 1.A gyermekek körében végzett tevékenység A törvény által előírt feladat a tanulókat a tanév kezdetekor az iskola honlapján tájékoztatni a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök személyéről, milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzájuk, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot, ellátó intézményt kereshetnek fel. - a hátrányos és veszélyeztetett gyerekekkel való iskolán belüli felzárkóztatása - korrepetálások megszervezése személyiségtréningek - logopédiai problémák kezelése - rehabilitációs és gyógytorna szervezése - táncterápia és drámajátékok 2.A szülők körében végzett tevékenység - szülői értekezlet - tájékozódási lehetőség az iskola honlapján 19
- családlátogatás - alapítványunk szülő-gyermek-iskola programjai 3.A pedagógusok, nevelők körében végrehajtandó feladatok - kapcsolatottartás az igazgatóval, az osztályfőnökökkel és a diákönkormányzattal Az egészséges életmódra nevelés feladatai: - Érzelmek alkotó kezelése - Stresszkezelés - Az önismeret, önbecsülés megerősítése - A célok megfogalmazása és kivitelezése - Konfliktuskezelés - Problémamegoldás, a döntéshozás - Kortárscsoport nyomásának kezelése - A segítségkérés és segítségnyújtás módjának megismerése - Az elutasítási készségek fejlesztése - Prevenció: részvétel bűnmegelőzési, kábítószer-, dohányzás- és alkoholizmus ellenes felvilágosításokon A fenti feladatok összefogását az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Feladatai közé tartozik az iskola egészségnevelési programjának segítése. Minden pedagógus kötelessége, felelőssége a gyermekvédelem. Az iskola vezetője gondoskodik a szükséges feltételekről. pl.: állandó helyiséget biztosít az egyéni beszélgetésekhez, fogadóórákhoz, hozzáférést biztosít a különböző adatokhoz, statisztikákhoz. 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Iskolánk befogadó intézmény, mert pedagógiai programunkban megjelennek a differenciált és az egyéni fejlődést biztosító módszertani eljárások. Iskolánk vezetése és tantestülete 20
felvállalja a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését és oktatását, számunkra személyre szabott értékelési és követési rendszert biztosítunk. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelése során az esélyegyenlőség feltétlen biztosítására fenntartónk esélyegyenlőségi intézkedési terve, illetve saját esélyegyenlőségi tervünk tartalmaz előírásokat. Az együttműködés módját az intézmény SZMSZ-e tartalmazza. Iskolánkban kevés a hátrányos helyzetű tanuló. Ennek ellenére folyamatosan gondot fordítunk arra, hogy lehetőségünk szerint segítsük a hátrányok enyhítését. Ennek érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazza tantestületünk: - Az osztályfőnök megismeri a tanulók szociális helyzetét még az első év elején. - Kiemelt figyelmet fordít a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetben lévő tanulókra. - Egyéni elbeszélgetésekkel, a szülőkkel való találkozásokkal segíti a tanulók beilleszkedését a közösségbe. - A problematikus esetekben szakember (mentálhigiénés szakember, pszichológus) segítségét veszi igénybe. - Az iskolaorvos, a védőnő és az osztályfőnök együttműködik a problémák megoldásában. 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A DÖK saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vetetője biztosítja a szervezet számára. A DÖK véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A DÖK készíti el SZMSZ-ét, melyet a nevelőtestület hagy jóvá, az intézmény belső működésének szabályai között őriz. Az iskolai DÖK élén, az SZMSZ-ben meghatározottak szerint, választott DÖK-vezető, illetve az iskolai diákbizottság áll. Tevékenységét segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal a diákközösség javaslatára, az igazgató bíz meg határozott, legfeljebb 5 éves 21
időtartamra. A DÖK minden tanévben az iskolai munkarendben meghatározott időben diákközgyűlést tart, melynek összehívását a vezetője kezdeményezi. A közgyűlés napirendi pontjait a megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A DÖK az iskola helyiségeit, berendezéseit az igazgatóval való egyeztetés után szabadon használhatja. A DÖK véleményét a hatályos jogszabályok szerint be kell szerezni: - az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt - a házirend elfogadása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a DÖK véleményét. 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak. A diákok többségét, vagy jelentős részét érintő információk közlésére illetve cséréjére a következő fórumokat működteti az iskola, illetve a diákönkormányzat: Diákönkormányzati gyűlés A diákokat az intézmény vezetői és tantestülete a DÖK vezető közvetítésével rendszeresen tájékoztatják az iskolával kapcsolatos eseményekről, eredményekről, tervekről. Diákfórum A diákönkormányzat kezdeményezésére évente kötelezően összehívandó fórum, ahol a diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat vethet fel, azokra választ kérhet. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az intézmény tanulói és diákönkormányzata minden olyan problémát fölvethetnek, amely a tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz. 22
1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák Az iskola csak akkor végezheti eredményesen oktató-nevelő munkáját, ha a szülői ház és a pedagógusok közössége aktívan együttműködik a nevelési kérdések megoldásában, figyelembe veszi a szülői igényeket, érdekeket. Partnerként kezeljük a szülőket, együttműködésünk alapja a folyamatos párbeszéd, egyeztetés. Igényt tartunk arra, hogy a szülők gyermekük személyiségének ismeretével és egyéni tapasztalataikkal segítsék a pedagógusok munkáját, hiszen közös célunk a gyermekek személyiségének harmonikus fejlesztése. Munkánk segítéséhez az alábbi közreműködési formákat kérjük a szülőktől: együttműködő magatartást, a problémák (nevelési, családi) nyílt jelzését, megbeszélését, közös megoldás keresését a gyermekek tanulmányi munkájának, magatartásának folyamatos figyelemmel kísérését a gyermekek tanulmányi munkájához szükséges felszerelések biztosítását aktív részvételt az iskolai szülői értekezleteken és rendezvényeken véleménynyilvánítást, visszajelzést az iskola működésével kapcsolatosan A szülőkkel való kapcsolattartáshoz az iskola a következő lehetőségeket biztosítja: szülői értekezlet az óvodákban (vezetőség, tanítók) nyílt nap bemutató órával (vezetői tájékoztató, mindkét osztály leendő tanítóinak megismerése) előzetes bejelentkezés alapján a szülők (gyermekükkel együtt) egyénileg is megismerhetik az iskolát szülői értekezlet (júniusban): a már beiratkozott tanulók szüleinek tájékoztatása Szülői értekezlet: Tanévenként két alkalommal. Az osztályfőnök tájékoztatást nyújt: az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról a gyermek és osztálya tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről 23
A szülői értekezlet lehetőséget teremt a szülők egymás közötti kommunikációjára, illetve a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtésére és továbbítására az iskola igazgatósága felé. A nyolcadikos tanulók szüleinek középiskolai igazgató bevonásával pályaválasztást segítő szülői értekezletet szervezünk (november). A nyelvvizsgákról tájékoztató szülői értekezlet a 6., 7. évfolyamon tanulók szülei részére Fogadóórák: Tanévenként négy alkalommal. A szülők és pedagógusok személyes találkozása lehetőséget teremt a gyermek fejlődésének, problémáinak megbeszélésére, az írásbeli munkákat is megtekintheti a szülő. Rendkívüli esetben a pedagógus kérésére a tanulók is részt vehetnek a fogadóórán. Az előre tervezett szülői értekezletek és fogadóórák időpontját az éves ütemterv tartalmazza. Szükség esetén a szülői közösség vagy az osztályfőnök rendkívüli szülői értekezletet is összehívhat váratlan feladatok, problémák megoldására. Meghívásos fogadóóra, konzultáció: kezdeményezheti szülő és pedagógus egyaránt. Csak külön időpont egyeztetés alapján, a pedagógus időbeosztásának figyelembevételével kerülhet rá sor. További kapcsolattartási, tájékozódási lehetőségek: Az iskola honlapja Tájékoztató füzet (az osztályfőnökök kéthavonta ellenőrzik, szükség esetén pótolják az osztályzatokat) Írásbeli értesítés orvosi ellátásról (fogászat, orvosi vizsgálat, védőoltások) Tájékoztatás választható órákról, szakkörökről A szülő írásban is tehet javaslatot az iskolával kapcsolatos ügyekben, erre a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ kell adni Szülői munkaközösség: Tagjait és vezetőit az osztályok szülői közössége választja meg. Feladatai: 24
Az osztályközösség érdekképviselete Az információk továbbítása a szülőknek A törvényben meghatározott véleményezési, javaslattevési és döntési jogok gyakorlása Az iskola alapítványában a szülői közösség képviselete Az iskola által szervezett gyermekprogramokra a szülők mozgósítása A szülői szervezet és az iskola kapcsolatának formái: SZM választmányi ülések: évente legalább két alkalommal, de ezen kívül minden olyan esetben, amely a szülői közösség véleményezését, egyetértését teszi szükségessé, vagy szülői együttműködést igényel Tevékeny részvétel az iskolai programokban (farsang, Egy nap a Dózsáért, ballagtatás) 1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat célja: Vizsgaszabályzatunk célja a 20/2012. (VIII.31.() EMMI rendelet 64-75. paragrafusában foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint - tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) - és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja: - azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni - a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. 25
A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Általános szabályok: Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra - különbözeti vizsgákra - javító vizsgákra - és pótló vizsgákra vonatkozik Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít - aki különbözeti vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgaszabályzat hatálybalépése a 2012/2013-as tanév végén megszervezendő vizsgáktól érvényes, és határozatlan időre szól. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből. Osztályozó vizsga Az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % -a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha 26
- felmentést kapott kérelmére a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a Knt. 45. (5) bekezdése szerint sajátos helyzete miatt, - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Sikeres osztályozó vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt kaphat a tanuló. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki: tanulmányait valamely tantárgyból a már működő emelt szintű csoportban kívánja folytatni (Csoportváltásra a félév, illetve a tanév végén van lehetőség. Az átadó és az átvevő szaktanár írásbeli és szóbeli vizsga letétele után dönt arról, hogy a tanuló teljesítette-e a csoportváltás feltételeit.), A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. 27
A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. Javítóvizsga Ha a tanuló tanév végén a Knt. 64. (7) a pontja alapján maximum 3 tantárgyból - elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskola honlapján közzé kell tenni. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító kollega legyen. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. Pótló vizsga Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga A köznevelési törvény 65. (3) bekezdése a tanuló alapvető jogaként mondja ki, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a Kormányhivatal szervezi. A tanuló kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. 28
Tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok - elnök - kérdező tanár - ellenőrző tanár Az elnök - felel a szabályok betartásáért, - ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell szavazást rendel el Kérdező tanár(ok) - csak megfelelő tanári végzettséggel lehet - lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. Ellenőrző tanár - lehetőség szerint szakos tanár - felel a vizsga szabályszerűségéért Írásbeli vizsgák általános szabályai: - a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot - a feladatlap megoldásának ideje 45 perc, kivétel a nyelvi előkészítő évfolyamon a célnyelv ahol 60 perc áll a tanuló rendelkezésére - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak Az írásbeli vizsga javítása: - A szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot 29
- Ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapja és értesíti az igazgatót A szóbeli vizsga általános szabályai: - Egy napon három szóbeli vizsga tehető le - A vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie - A vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani. - A szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre - A felkészülési idő legalább 20 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő - A felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja - A felelet maximum 10 percet tarthat - Ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz - Két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet - Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről - Szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt A gyakorlati vizsga általános szabályai: - A gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről - A gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni A vizsgatárgyak követelményrendszere: 30
Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. A vizsgatárgyak részei: Irodalom Magyar nyelvtan Történelem Idegen nyelv Matematika Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Testnevelés Ének Rajz írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az átvétel eljárásrendje: Ha az adott osztály létszáma engedi, a szülő kérésére elsősorban a tanév befejezése után biztosítjuk a más iskolába járó tanulók számára az iskolaváltás lehetőségét. Az átvételről az igazgató dönt az érintett osztályfőnök véleményének kikérésével. Ha az igazgató engedélyezi a tanuló átvételét, a két iskola által tanított tantárgyak összehasonlítása alapján dönt arról, hogy a tanuló számára el kell-e rendelnie különbözeti vizsgát. 31