Felsőoktatás-finanszírozási tévelygések - jó kérdések, rossz válaszok Polónyi István Szabadság és Reform Intézet Alapítvány felsőoktatási konferenciája 2013. április 11
Elfújta a Széll A Széll Kálmán terv és a felsőoktatás támogatása A Széll terv és az abból készült angol nyelvű reform anyag között az a különbség, hogy az angol nyelvű anyag egyértelműen leírja, hogy a strukturális intézkedések 2012-ben 549 milliárd forinttal, 2013-tól pedig évente 900 milliárd forinttal könnyítik a központi költségvetést. És ennek keretében a felsőoktatástól 2012-ben 12 milliárd forint, 2013-ban és 2014-ben pedig 38-38 milliárd forint kerül a elvonásra.
A kiválóság finanszírozását célzó fejezeti előirányzat (10 milliárd Ft) létrehozása az utolsó pillanatban az intézményi előirányzatok csökkentésével
Következmény - Miért is vannak elbocsátások? Magyarországon összesen 16 ezer főállású felsőoktatási oktató van - közülük valamivel több, mint 9 ezernek van tudományos minősítése. Ők jelentik a hazai felsőoktatás színvonalát nyelvtudásuk minősítésük okán ők versenyképesek, és legalább harmaduk mobililtás kész Nem alapvetően az elvonás a probléma, hanem - annak előkészítetlensége, végiggondolatlansága és - a forráshiány - Ha nincs állami támogatás lehetővé kell tenni a forrásszerzést
Mennyit fordítson rá az állam? És az egyén?
A felsőoktatási kiadások a GDP-hez viszonyítva- Magyarország és OECD átlag (1992-2009) Annual expenditure per student by educational institutions relative to GDP per capita (2009)
És ebből mennyi a privát? Expenditure on education institutions as a percentage of GDP (2009) Kellene a privát forrás kellene a tandíj! Van valamennyi de nem látszik (kb. 30 md Ft, állami támogatáshoz viszonyítva 13 %)
Tandíj van vagy nincs? Legyen vagy ne legyen?
A válasz: a (rész)ösztöndíj és a diákhitel 2. Tehát legyen A (rész)ösztöndíj az államilag finanszírozott hallgató újbeszél nyelven: ösztöndíjas és részösztöndíjas Az azóta visszavont 2012 decemberi felvételi keretszám-rendelet részösztöndíjas keretszámmal akarta egyensúlyozni az államilag finanszírozott hallgatói keretszám szűkülését nappali tagozatos alapképzésre felveendő hallgatóknak csak egy kisebb része, kb. 15% nem fizetett volna semmit, a nagyobbik része, kb. 70% fizetett volna félönköltséget, s egy további része, kb. 15% teljes önköltséget. Tehát a részösztöndíj szélesítette volna a tandíjas hallgatóknak a számát azaz bevezette volna a tandíjat De januárban visszavonva - mégse legyen
Mekkora lett volna a tandíj? A mai hallgatólétszámot feltételezve akik közül 50 ezer nem fizet semmit - (továbbá azt hogy a részidősök fele annyit fizetnek, mint a nappalisok) a 120 milliárd forint bevételhez nappali tagozaton átlagosan évi 450-480 ezer forint tandíjat kellett volna fizetni. a tandíjemelkedés miatt azonban nyilvánvalóan csökken a kereslet feltételezve, hogy a nappali hallgatók száma 150 ezerre, a részidősöké 100 ezerre esett volna vissza (tehát a mai 360 ezerről 250 ezerre) akkor a 120 milliárd forint bevételhez nappali tagozaton átlagosan évi 750-800 ezer forint tandíjat kellett volna fizetni (részidős képzésen pedig 400 ezret) ha feltételezzük, hogy az állam összesen 50 milliárdot benne hagyott volna a felsőoktatás támogatásában, akkor a - a fenti hallgatólétszám-csökkenést feltételezve évi átlagos 470 ezer forint lett volna a tandíj. Hozzá kell azt is tenni, hogy az átlagtandíj mint ahogyan a normatíva mellett a legkisebb és legnagyobb értékek aránya 1:5 (tanító : művész) Továbbá nyilvánvalóan intézmények között is. jelentős különbségek alakulnak majd ki (270 eft/év -1300 eft/év)
Diákhitel 2 (populizmus vagy valódi segítség?) a kormány bevezette az állami támogatással csökkentett kamatú diákhitel 2-t Intézményi önköltség átvállalása - közvetlenül az intézményeknek utalva ezzel a pénzérzet elvész, a hallgatónak nincs tényleges megrendelői szerepe az intézményi önköltséget nem tudni hogyan is számolják Az intézményi önköltségnek (bárhogyan is számolják) nem szab határt semmi - ha úgy tetszik puha költségvetési plafon lenne csupán További súlyos következmények: a hallgató közel két évtizedes eladósodása, a kamattámogatás összege néhány év múlva (2020-ra) ugyanannyi lesz, mint amennyit kivontak a felsőoktatásból, a húsz év alatt mintegy két százalékkal növeli az államadósságot. A a hazai katasztrofális gazdasági helyzet és közérzet hatása hogy a hitelt igen kevés hallgató veszi fel, félve a hosszú távú eladósodástól.
Tehát: kell-e tandíj és hitel A tandíj: Hozzájárul a működéshez Rendkívül erős minőségbiztosító szerepe van Nem baj ha arányos a ráfordítással Alapprobléma: Mekkora legyen? NÉLKÜLÖZHETETLEN HOZZÁ AZ ÖSZTÖNDÍJRENDSZER(EK), AMELY(EK) Csökkentik a szociális esélyegyenlőtlenséget Esetleg oktatás-politikai prioritásokat érvényesítenek (végzés utáni elhelyezkedés, stb.) Az alapkérdésre adandó válasz: kell tandíj, de Nem lehet évtizedes politikai demagógiából hirtelen hátraarcot csinálni, - s bevezetni, de úgy csinálni mintha nem lenne Reálisnak tűnik egy olyan tandíj, ami a terhek 15-25%-át veszi át A diákhitel 2 lehetséges konstrukció, de Gazdaságilag reális, piaci kamattal Hallgatóknak nyújtva
Munkaalapú társadalom és centralizált állam Hátrafordulás az Európának: A mi programunk az az, hogy a nyugati típusú jóléti állam helyett, ami nem versenyképes, egy munka alapú társadalmat alakítsunk ki" - Orbán Viktor (fidesz.hu) És a központosítás hatékonyságában vetett tévhit: Az a rendszer, amit felépítettünk 1990-től 2010-ig, önmaga paródiájává vált, a decentralizáltság azt eredményezte, hogy a magyar állam nem volt kormányozható állapotban. Most viszont meg tudom mondani, hogy pontosan hány ápolóra lenne még szükség, és hogy ők mennyi pénzbe kerülnek mondta OV az MKIK ülésén
Uniós/ tagállami célkitűzések Az EU kiemelt célja Az EU-ra vonatkozó becsült adat AT BE BG CY Foglalkoztatási ráta 75% K+F a GDP%-ában 3% Korai iskolaelhagyás (%) 10% Felsőfokú végzettségűek (%) 40% 73,7-74,0% 2,65-2,72 % 10,3-10,5 % 37,5-38,0% 77-78% 73,20% 76% 75-77% 9,50% 9,50% 11% 10% 38% 47% 36% 46% 5,50% 32% 77% 80% 76% 70% 74% 3,76% 3,00% 1,50% 0,50% 1% (kizárólag a közszektor) 3% 3% 3% felülvizsgálandó 3% CZ 75% DE DK EE EL ES <10% <10% 9,50% 9,70% 9,50% FI 78% 4% 8% FR HU 75% 75% 9,50% 10% IE 69-71% 8% 60% IT LT LU LV MT 67-69% 72,80% 73% 73% 62,90% 3% 1,80% megközelítőleg 2% (GNP 2,5%) 1,53% 1,90% 2,3-2,6% 1,50% 0,67% 42% legalább 40% 40% 32% 44% 42% (szűk nemzeti meghat szerint) 50% 30,30% 15-16% <9% <10% 13,40% 29% NL 80% 2,50% <8% PL PT RO SE SI SK 71% 75% 70% jóval 80% felett 75% 72% A nemzeti reformprogramban nem szerepel célérték 1,70% 2,7-3,3% 2% 4% 3% 1% A nemzeti reformprogramban nem szerepel célérték 4,50% 10% 11,30% <10% 5% 6% A nemzeti reformprogramban nem szerepel célérték 26-27% 40% 40% 34-36% 33% >40% (45% várhatóan 2020-ban) 45% 40% 26,70% 40-45% 40% 40% UK A nemzeti reformprogramban nem szerepel célérték Munkaalapú társadalom tudásalapú helyett? Háttal Európának Az Európa 2020 stratégia célkitűzései+
Háttal Európának Az Európa 2020 stratégia kiemelt céljai közül több is az emberi tőkéhez kapcsolódik. a 20 64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie, és a negyedik is miszerint az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel. az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani. A 30-34 éves korosztályban a 2020-as diplomás arányt illetően a magyar 30,3%-os vállalás a huszonhét tagállam közül Románia (26,7%9 és Olaszország (26-27%) után a harmadik legalacsonyabb. A kormány még annyi diplomást sem vállalt, mint amennyi már bizonyosan lesz 2020-ra a 30-34 éves korcsoportban. Nyilvánvaló, hogy vállalását az határozta meg, hogy a saját törekvései a képzés jelentős beszűkítését célozzák. A kutatási ráfordítások tekintetében is a középmezőny végén kullogunk. Ez a két vállalás nyilvánvalóvá teszi, hogy mi hátat fordítottunk ebben (is) az EU célkitűzéseinek, Ugyanis az Európa Unió célkitűzései között meghatározó szerepet játszik az innováció és az oktatás. Ahhoz azonban hogy a tudásalapú gazdaság célkitűzését ki lehessen tűzni, ahhoz: Korszerű, jó minőségű, rugalmas felsőoktatás korszerű, rugalmas, alkalmazáscentrikus kutatóintézeti hálózat És korszerű tudomány és innovációpolitika kell És nem új akadémiák amelyek a múltbeli érdemekre épülnek és nem a teljesítményre
Centralizáció búcsú a felsőoktatási autonómiától 2011. évi CCIV. Felsőoktatási törvény 2011. évi törvény 37 (4) A rektori megbízásra benyújtott valamennyi pályázatot a szenátus véleményezi. A fenntartó dönt a rektorjelölt személyéről. a gazdasági főigazgató és a belső ellenőr kinevezésénél is a minisztert nem köti a rektor javaslata. az államháztartásért felelős miniszter kincstári biztost, a fenntartó miniszter pedig miniszteri biztost is kinevezhet újabb terv: miniszterelnök kancellárt nevezhet ki A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság összetételét az új felsőoktatási törvény úgy változtatta meg, hogy abban a kormányzat képviselői vannak többségben, s az MRK mindössze három tagot delegál. A Felsőoktatási és Tudományos Tanács a miniszter klientúrájának lett inkább a testülete. A felvételi rendszer is visszalépett egy korszakkal, a kilencvenes évek elejére, amikor a miniszter határozta meg az intézmények által felvehető államilag finanszírozott (és költségtérítéses) létszámot közvetlenül vagy közvetve (a vonalhúzásnál meghatározva a bejutási pontszám minimumát). - Persze mindezt a munkaerő-piaci igényekre és a nemzetstratégiára hivatkozva.
Milyen autonómia kell? A tudomány és az oktatás autonómiája alapvető történelmi kategória az akadémiai vezető fentről kinevezése még a középkorban sem volt (mindenhol) divat Az akadémiai vezető miniszteri kinevezés az autonómia sárbatiprása A gazdasági autonómia változik Amikor kis elit egyetemek Nem válnak el az akadémiai és a gazdasági kérdések A tömegesedés nyomán, nagy egyetem-vállalatok Az egyetem gazdasági vezetése külön szakmává válik El kellene váljon az akadémiai és a gazdasági vezetés egymástól ű (a munkamegosztás és különválás hiányában: oktató kutató menedzser szuperemberek kellen(én)ek ) a 2005-ös törvény vezetés-korszerűsítési elképzelése megbukott a 2011-es pedig még inkább visszafordul egy múlt századi modellhez Tehát a gazdasági vezetés problémája létező kérdés de rossz válasz a fentről kinevezett teljhatalmú kancellár Helyette: a 2005-ös konstrukció a megfelelő: (fenntartói és intézményi képviselőkből álló) igazgató tanács és választott kancellár
Befejezésül
A hallgatók ébredése A tiltakozó hallgatói mozgalom a Hallgatói Hálózathoz kapcsolódik, ami a kormánnyal szövetségesi viszonyban lévő HÖOK-ot is arra késztette, hogy az elégedetlenség látszatát mutassa. Nincs tehát min csodálkozni, hogy a hallgatói követelések csak igen felszínes kormányzati teljesítése ellenére a HÖOK csak ímmel-ámmal tiltakozik a kormány tettei és tevei ellen, De azért a kormány néhány vonatkozásban visszavonulásra kényszerült. Úgy tűnik az önfenntartó felsőoktatás miniszterelnöki fantazmagóriája elbukott. Talán az államilag finanszírozott keretszámok is visszaállnak egy normálisabb szintre. A meghátrálások némileg reményt keltőek a szféra számára. A jövő kérdése, hogy a HAHA és más hallgató szervezetek képesek lesznek-e ezeket az eredményeket fenntartani. Lehet-e nem monopol, nem oligarcha, hanem demokratikus, sokszínű hallgatói képviseleti rendszer a felsőoktatásban?
Az unortodox felsőoktatás-politika kárai A munkaalapú társadalomban úgy tűnik a (felső)oktatás célja egy olyan gazdaság kiszolgálása, amely az olcsó munkaerőre számító tőkevonzásra épül, azaz a hazai és a külföldi tőke számára képez olcsó munkaerőt. Következmények: A felsőoktatás és a tudástermelés beszűkül, a tudástársadalom egyre messzebb kerül, - ha megszűnik a tőkebeáramlás hiányozni fog az emberi tőke a felnövekvő nemzedékek egyre nagyobb része elől elzáródnak a tudáshoz vezető utak, s vele a társadalmi mobilitási utak is A hazai felsőoktatás a forráshiány és az önkényes központi beavatkozások nyomán Szétzilálódik, egy része tönkremegy Az autonómiát sértő kinevezések, fentről küldött kancellárok rendteremtők, racionalizálók nyomán a sokszínűség, a minőség csökken A jó oktatók eláramlása miatt minősége romlik Az elit hallgatók nagyobb részének külföldre áramlásával is tovább romlik a minőség A magyar felsőoktatás is ugyanolyan bóvliba kerül, mint az ország
ENNYI Köszönöm a figyelmet