Püspökladány Bentlakásos Otthon ELLÁTÁSI ÉS FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEI
A környezet vizsgálata Mint minden szervezet működését, az Intézményünkét is alapvetően két tényező befolyásolja: a belső adottságok és a szervezet környezete. A változásokhoz a kitűzött célok elérése érdekében minden időben igazodni kell.
Stratégiai koncepciója A stratégiai koncepció célja meghatározni az Intézmény jövőképét és az odavezető út fontosabb elemeit.
JÖVŐKÉP A jövőképhez ismerni kell a jelenlegi körülményeket és a változás főbb irányait. Az előzőekben vizsgált tágabb és szűkebb értelembe vett környezeti elemek kutatása és a pontos helyzetelemzés eredményei alapján meghatározhatók az Intézmény rövid és hosszú távú elképzelései, amelyekkel körvonalazhatóak a szükséges változtatások főbb irányai.
Az intézmény jövőképe Az Intézmény Püspökladány egyik meghatározó jelentőségű egészségügyi-szociális központja kíván lenni szorosan együttműködve a térség többi egészségügyi és szociális szolgáltatójával - ahol a megelőzéstől a rehabilitációig illetve egészségügyi és szociális gondozásig megtalálható a helyi lakosság életminőségének javításához és élettartamának növeléséhez szükséges összes, az intézmény nagyságrendjének és szakmai pozíciójának megfelelő alapvető szakellátás.
Az intézmény küldetése Az Intézmény alapvető feladata a helyi lakosság számára összetételében, mennyiségében és ellátási szintjében optimalizált, komplex ellátás nyújtása a valós szükségletekhez igazodva, az erőforrások célszerű racionalizálásával, költséghatékonyan és eredményesen.
Az intézmény stratégiája A fenti célok eléréséhez és a küldetésünknek megfelelően a mai nagyon labilis finanszírozási rendszerben diverzifikációs stratégiát célszerű választani és meg kell próbálni több finanszírozási forrásra építve szélesebb, de mégis egymással jól összeilleszthető tevékenységi köröket kialakítani. A struktúra fontos eleme, hogy a kórház-centrikusság helyett a kórház egy nagyon fontos, de nem egyedüli meghatározó eleme lenne az Intézménynek.
Funkciók A kórház utáni funkciók egyik irányban a rehabilitációt és rekreációt, másik irányban az egészségügyi és szociális gondozást jelentik. Ez utóbbi magában foglalja a szorosabb orvosi felügyeletet igénylő krónikus ellátást, az egészségügyi intézményt igénylő ápolást, a terminális állapotú betegek ellátását (pl. hospice). A szociális ellátás csak időszakos egészségügyi felügyeletet igényel, ugyanakkor megszűnik sok beteg felesleges és drága kórházi benntartásának kényszere és egyben új finanszírozási forrás áll az intézmény rendelkezésére. Az egészségügyi és szociális ellátás egymással jól szinkronba hozható. A rehabilitáció és rekreáció húzó ágazat lehet, az utóbbi az idegenforgalom, turizmus és az egészségügy kombinálását jelenti. Mindkettő fejlesztésére alkalmas infrastruktúra áll rendelkezésre.
Az Intézmény pozicionálása Az Intézménynek jól kell pozícionálnia magát a kínálati rendszerben, hogy a lakosság, az alapellátó rendszer és a regionális szakellátó rendszer számára is világos legyen mi az, amiben az Intézmény alapszinten és mi az, amiben emelt szinten vehető igénybe. Jelenleg jelentős az egészségügyi szolgáltatók regionális túlkínálata, de a város az ellátási területén belüli központi fekvésű, ami kedvező adottságnak tekinthető. A helyi lakosság jelentős száma, az intézmény jó elérhetősége és a tradíciók, a kényelem a helyi lakosság nagy részét itt tartják. Fontos ezért a megbízható és színvonalas, lakosságbarát kép erősítése, természetesen nemcsak marketing eszközökkel. Ezzel egy időben intézményesítendők szerződés vagy megállapodás formájában elsősorban a Debreceni Egyetemmel, de a terület egyéb társintézményeivel is, a lehetséges együttműködések keretei.
Prioritások Fontos követelmény a pénzügyi, számviteli, bérszámfejtési, munkaügyi és kontrolling adatok szinkronba hozása, naprakész vezetői információs rendszer kialakítása. A forrásbővítés tudatos tervezése, az önkormányzati (támogatás, fenntartói hozzájárulás, közmegrendelés elvének érvényesítése), állami (normatív támogatás a szociális ellátásokra) és Európai Uniós pénzek (pályázatok) bevonása, magánbiztosítók és lakossági térítéses szolgáltatások, idegenforgalmi szolgáltatások rendszerének kialakítása a több lábon állást és remélhetőleg a prosperitást alapozhatja meg.
Prioritások Az Önkormányzat pénzügyi lehetőségeit ismerve, felmerül a kérdés, hogy milyen vállalható, tőkebevonás lehetséges az Intézmény fejlesztési elképzeléseinek megvalósítására. A cél egy térben is integrált korszerű és komfortos kórház-rendelőintézeti épületegyüttes kialakítása, ami nemcsak a szakszerű és korszerű munka előfeltétele, de bizalmat kelt a lakosságban is.
Prioritások A rehabilitációs tevékenység húzó ágazat lesz az intézményben. El kellene kezdeni ennek a területnek a széles spektrumú fejlesztését, nevezetesen a meglévő mozgásszervi és a tervezett stroke utáni rehabilitáció mellett a kardiológiai elsősporban infarktus utáni betegek rehabilitációját és átgondolandó a megoldatlan onkológiai rehabilitáció kérdése is. A háziorvosi kapcsolatok egész intézményre kiterjedő kiemelt kezelése, az együttműködés egyfajta intézményesítése kiemelten fontos a jövőépítés szempontjából.
Vezetői tevékenység stratégiai célkitűzései - stabilizációs vezetői programkészítés, - a stabilizációs program szerinti gyógyítás folytatása, - a menedzserszemléletű vezetés, a szakmai-gazdasági tevékenység együttes képviselete a vezetésben, - az elért bevételek hatékony felhasználása, - az intézményi érdek képviselete kiadási gazdálkodási program folytatása révén, kedvező szerződések megkötése, - a válságkezelési program szerinti intézményi működés, - emberi méltóság program, - humánerőforrás megbecsülés, elismerési rendszer kialakítása, - jövőkép program kialakítása.
Vezetői tevékenység kiemelt feladatai Kiemelt figyelmet kell fordítani az intézményi működés során: 1. a fedezetalapúság megteremtésére, 2. a szakmai pénzügyi -gazdasági összhang megteremtésére. 3. a stabilizációs program folytatására, 4. az intézményi tőkepótlást biztosító pályázatokon való eredményes szereplésre, és az ehhez kapcsolódó jövőképet meghatározó pályázatok végrehajtására.
Gyógyító munka stratégiai célkitűzése 1. Az Intézmény küldetésének megfelelő betegközpontú működés. 2. Az alapellátás és a szakellátás közötti szakmai integráció szerinti működés biztosítása. 3. A szakmai tevékenység minőségi színvonalának lehetőség szerinti megőrzése. 4. Szakmai kapacitások optimális működtetése, és a gyógyító munka monitoringjának működtetése. 5. A betegellátás személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az új minimumfeltételekre. 6. A gyógyító munka és a hozzá kapcsolódó pénzügyi tevékenység intézményszintű egyensúlyának lehetőség szerinti biztosítása. Kórház
Minőségi mutatók Az intézményi gyógyszerfelhasználás Ft-ban Az intézményi gyógyszerfelhasználás az árbevétel arányában Az intézmény gyógyszerfelhasználása az összes költség százalékában Egy HBCS-re jutó gyógyszerfelhasználás Ft-ban Egy ápolási napra jutó gyógyszerfelhasználás Ft-ban Az intézmény antibiotikum felhasználása Ft-ban Egy súlyszámra jutó antibiotikum felhasználás Ft-ban Az antibiotikum költség az összes gyógyszerköltség arányában
A megfogalmazott prioritások közül néhány különösen jelentős, önkormányzati beleegyezést és támogatást igénylő terület az alábbi: hosszútávon önkormányzati fenntartásban működő, a lakosság igényeihez igazodó integrált egészségügyi-szociális intézmény kialakítása, amihez önkormányzati döntés és fokozott szerepvállalás szükséges, együttműködés és ésszerű munkamegosztás kialakítása a szomszédos települések egészségügyi intézményeivel, amihez a fenntartók megállapodása is szükséges, az OEP finanszírozás mellett más bevételi forrás lehetőségének felkutatása, amihez az Önkormányzatnak és az Intézménynek szorosan együtt kell működnie egy több lábon álló integrált intézmény kialakításának érdekében, a fennmaradás és a versenyképesség érdekében önkormányzati támogatás az infrastruktúra és a műszerpark fejlesztéséhez, az egészségügyi szolgáltatások közmegrendelésével kapcsolatos szemlélet elfogadása, a fejlesztendő, szinten együttes meghatározása a lakossági és szakmai érdekek figyelembevételével.
: Kórházi ellátás típusai 1.Aktív kórházi ellátás: Általában rövid ápolási idejű, elsődlegesen a megbetegedés diagnosztizálására és terápiájára szolgáló ellátás, ahol biztosított a beteg számára a folyamatos orvosi felügyelet, ápolás és gondozás. 2.Krónikus fekvőbeteg ellátás: ált. hosszú idejű ellátás, a mely elsősorban a beteg rehabilitációját,azaz az életfunkciók helyreállítását, szinten tartását, vagy krónikus megbetegedés, folyamatos hosszantartó ellátást igénylő esetek kezelését, vagy megbetegedéseit, vagy életfunkcióban korlátozott betegek ápolását, gondozását biztosítja. 3.Egy napos ellátás: 24 órán belüli műtéttel, jelentős beavatkozással ellátott esetek Kúraszerű ellátás: meghatározott kezelési napokon, kúra jelleggel, fekvőbeteg háttér mellett, végzett jelentős ellátások 4.Nappali kórház: legalább naponta, egymást követően folyamatosan 6 órában végzett ellátás (a beteg az éjszakát nem a kórházban tölti) 5.Sürgősségi ellátás: Jelentős, súlyos akut tünetekkel rendelkező állapotok rövid időn belüli definitív ellátása
A fekvőbeteg szakellátás finanszírozása 1. HBCS szerinti finanszírozás -aktív ellátás -nappali kórházi aktív ellátás -egynapos sebészet -kúraszerű ellátás 2. Ápolási nap arányos finanszírozás -krónikus fekvőbeteg ellátás 3. Tételes elszámolás -egyes kiemelt drága beavatkozás,terápia 4. Input finanszírozás -sürgősségi ellátás -traumatológiai ellátás 5. Extra finanszírozás
Finanszírozás általános feltételei A szolgáltató rendelkezzen működési engedéllyel (ANTSZ engedély) Az a szolgáltatás, amit a szolgáltató a páciens részére nyújt, az Egészségbiztosítás által részlegesen vagy teljes mértékben finanszírozandó legyen. A szolgáltató rendelkezzen az OEP-vel megkötött olyan szerződéssel, amely kiterjed annak meghatározására, hogy a szolgáltató milyen szolgáltatás, feladat, szolgáltatást nyújtó szervezeti egység esetén jogosult OEP térítés igénylésére
Az önköltségi rész csökkentésének lehetőségei: Emelt szintű intézmény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szociális törvény) 1997. január 1-jével vezette be az átlagot jóval meghaladó minőségű körülményeket és szolgáltatásokat biztosító bentlakásos intézményi elhelyezés fogalmát. Az átlagot jóval meghaladó minőségű körülményeket és szolgáltatást biztosító férőhely, illetve ellátás után az intézmény fenntartója egyszeri hozzájárulást kérhet az ellátás megkezdésekor a Szociális törvény 117/B. -a alapján. Az egyszeri hozzájárulás maximális összegére vonatkozó szabályokat a Szociális törvény 1997. óta tartalmazza.
Az önköltségi rész csökkentésének lehetőségei HBCs alapú finanszírozás HBCs = Homogén betegségcsoportok. A fekvőbeteg-ellátás finanszírozásában használt betegosztályozási rendszer. Azokat az aktív kórházi ellátási eseteket sorolja egy finanszírozási csoportba, amelyek nagyságrendileg azonos teljesítményértékkel rendelkeznek, azaz közel azonos a szakmaitechnikai ráfordítás igénye, és a csoportba sorolás orvosi szempontból is elfogadható. A besorolást elsődlegesen az ellátást indokló betegségek, a besoroláshoz kiemelt orvosi beavatkozások határozzák meg. A HBCs rendszert nem csak a kórházi ellátási esetek osztályozására alkalmazzák, hanem olyanokra is, amelyek ma már rövidebb időtartamban, a beteg egész napos benntartózkodása nélkül is elláthatók (egynapos sebészet, nappali kórházi ellátás, kúraszerű ellátások).
Kúraszerű ellátás Az egynapos sebészeti és a kúraszerűen végezhető ellátások szakmai feltételiről szóló 16/2002 (XII.12) ESzCsM rendelet alapján: "kúraszerű ellátás keretében a fekvőbeteg-ellátási hátteret igénylő, előre meghatározott időben és számban végzett azon gyógyító eljárások végezhetők, amelyek egymással összefüggő kezelési sorozatot alkotnak. A kúraszerű ellátás ambuláns formában végezhető, a beteg egy kezelés esetén 24 óránál kevesebb ideig tartózkodik az intézményben rendszeres megfigyelés alatt.
Kúraszerű ellátás Az egynapos sebészeti és a kúraszerűen végezhető ellátások szakmai feltételiről szóló 16/2002 (XII.12) ESzCsM rendelet alapján: "kúraszerű ellátás keretében a fekvőbeteg-ellátási hátteret igénylő, előre meghatározott időben és számban végzett azon gyógyító eljárások végezhetők, amelyek egymással összefüggő kezelési sorozatot alkotnak. A kúraszerű ellátás ambuláns formában végezhető, a beteg egy kezelés esetén 24 óránál kevesebb ideig tartózkodik az intézményben rendszeres megfigyelés alatt.
Személyi állomány tervezett létszáma, összetétele 1 fő diplomás ápoló/mentőtiszt feladata a műszakban dolgozó nővéri állomány szakmai irányítása, a meghatározott kompetencia szintnek megfelelő beavatkozások elvégzése, napi gyógyszer, gyógyászati segédeszközök fogyásának nyilvántartása, annak utánpótlásának ellenőrzése. 1 fő diplomás ápoló/gazdasági felelős feladata a beszerzések irányítása, költségek folyamatos ellenőrzése, annak referálása, étkeztetés gazdasági felügyelete, működtetési költségek folyamatos kontrollingja. 8 fő ápoló (legalább középfokú ápolói szakirányú végzettség) Műszaki felelős Betegszállító, beszerzésért felelős gondnoki feladatok (fűnyírás,stb.)