A kecskeméti PIARISTA ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS DIÁKOTTHON PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A kecskeméti PIARISTA ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS DIÁKOTTHON PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 1

Tartalomjegyzék 1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 6 2 Az iskolában folyó oktató-nevelő munka céljai... 6 3 Az iskolában folyó oktató-nevelő munka feladatai... 7 4 Az iskolában folyó oktató-nevelő munka eszközei... 7 5 Az iskolában folyó oktató-nevelő munka eljárásai... 8 6 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 8 7 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 10 8 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység... 11 9 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység... 11 10 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 12 11 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program... 13 12 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 13 13 A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai fejlesztő programja... 13 13.1 A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai... 14 13.1.1 A részképesség zavarok fejlesztése... 14 13.1.2 Olvasás- és írási nehézségek, zavarok... 15 13.1.3 Számolási zavar... 16 13.1.4 A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar... 16 13.1.5 Tanulási zavar, iskolai készségek fejlődési/kevert zavara, koordinációs zavar... 17 13.2 A fejlesztés tartalma, elemei, módszerei, eszközei... 17 13.3 A célok és feladatok megvalósításának ütemezése... 19 13.4 Visszacsatolás, ellenőrzés... 20 13.5 A megvalósulás színterei... 20 14 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke... 20 15 A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei... 20 16 Egészségnevelési program... 21 16.1 Alapelve, célja:... 21 16.2 Területei:... 21 16.2.1 Egészségmegőrzés a helyes életmód kialakításával:... 21 16.2.2 Szűrővizsgálatok: pl: gerinc, szemészet, fogászat, stb.... 22 16.2.3 Egészségnevelési nap, verseny szervezése.... 22 16.3 Az egészségnevelés színterei:... 22 2

a) Minden tanulót egyformán érintő elemek:... 22 a) A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek... 22 16.4 Mindennapi testedzés megvalósítása:... 22 16.5 Egészségnevelésünket segítő hasznos módszerek:... 23 16.6 Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők:... 23 17 Környezeti nevelés... 23 17.1 Alapelve:... 23 17.2 Célja:... 23 17.3 Területei... 24 17.4 A környezetei nevelés színterei... 24 a) Minden tanulót egyformán érintő elemek... 24 b) A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek... 24 17.5 A környezeti nevelésünket szolgáló módszerek... 25 17.6 A környezeti neveléshez kapcsolódó iskolai programok... 25 17.7 A környezeti nevelésében résztvevők... 25 18 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya... 26 19 Az otthoni (napközis és tanulószobai, kollégiumi) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátjait.... 27 20 Kollégium... 27 21 A TÁMOP3.1.4 program a kompetencia alapú oktatás implementációja... 28 22 Általános Iskola... 29 22.1 Tantárgyi rendszer, óraterv... 29 22.2 Csoportbontások:... 31 22.3 Integrált tárgyak... 31 22.4 Mindennapos testnevelés... 31 22.5 Választható tárgyak... 31 22.6 Az előírt tananyag és a követelmények, kompetencia alapú programcsomagok... 31 22.7 Nem szakrendszerű oktatás bevezetése a Piarista Általános Iskolában az alapfokú oktatásnevelés alapozó szakaszán (5 6. évfolyamon)... 32 22.7.1 Ütemezése:... 32 22.7.2 Célja:... 32 22.7.3 Megvalósítása:... 32 22.7.4 Kerettanterv és helyi tanterv:... 32 23 Gimnázium... 33 3

23.1 Tantárgyi rendszer, óraterv... 33 23.1.1 A 2008/2009-ben induló évfolyam számára... 33 23.1.2 A 2009/2010-es tanévtől induló matematika-idegen nyelv tanulmányi területű osztályok számára... 33 23.1.3 A 2009/2010-es tanévtől induló csak idegen nyelv tanulmányi területű osztály számára 34 23.2 Csoportbontások:... 35 23.3 Integrált tárgyak... 35 23.4 Mindennapos testnevelés... 35 23.5 Választható tárgyak... 35 23.6 Az előírt tananyag és a követelmények... 35 24 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét... 36 25 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei... 36 26 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formái... 36 27 Alsó tagozatos szöveges érékelés... 37 28 A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái 38 28.1 A magatartás minősítése... 38 28.2 A szorgalom minősítése... 39 29 A középszintű érettségi vizsga témaköreit... 39 30 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket,... 39 31 A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja... 40 31.1 A NAT alkalmazása... 40 31.1.1 Az egyéni sajátosságok figyelembevételével:... 40 31.1.2 Tantárgyi tartalmak módosulásai:... 40 31.2 A Helyi Tantervbe beépülő elemek... 40 31.2.1 Magyar nyelv és irodalom... 40 31.2.2 Élő idegen nyelv... 41 31.2.3 Matematika... 41 31.2.4 Ember és társadalom... 42 31.2.5 Ember a természetben, Földünk és környezetünk... 42 31.2.6 Művészetek... 43 31.2.7 Informatika... 44 31.2.8 Testnevelés és sport... 44 4

32 A Pedagógiaia Program mellékletei... 45 32.1 A Diákotthon Pedagógiai Programja... 45 32.2 Informatikai stratégia... 45 32.3 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke... 45 32.4 Alkalmazott kerettantervek... 45 32.5 Pedagógiai Program TÁMOP3.1.4-es projekt melléklete... 45 5

Nevelési program 1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei A piarista iskola pedagógiai alapelve a pietas et litterae, azaz a hit és tudomány egysége. A Kalazanci Szent József által ránk hagyott elveket a Piarista Rend közösségével értelmezzük és ültetjük át a napi gyakorlatba. Alapelvünk a személyesség, a következetesség és a lelkiismereti szabadság. Személyesség nevelésünk legfontosabb tényezője a nevelő személyisége. Elsősorban a nevelőnek kell folytonos megújulásra törekedni. A diákokat is erre hívjuk meg. Pedagógiánk középpontjában a krisztusi emberkép áll, amely szerint minden ember (diák, tanár, szülő) Isten képére teremtetett; politikai, gazdasági, társadalmi értelemben független - egyedül Istennek tartozik elszámolással Következetesség a nevelés és az oktatás, a hit és tudás egységet alkot. A nevelésben és az oktatásban következetességre törekszünk. Lelkiismereti szabadság a hit és tudás ajánlat a diákok és családjaik felé, amit szabadon fogadhatnak be. Iskolánk nyitott iskolaként működik mindazok számára, akik ezt az ajánlatot vonzónak látják, függetlenül attól, hogy a befogadás mely fokán állnak. Ezt az ajánlatot a társadalom evangelizálásának részeként értelmezzük. A nevelés során kiemelten fontosnak tartjuk Magyarország nyelve és kulturális értékei iránti tiszteletet, valamint az ettől különböző kultúrák iránti tiszteletet valamint a természeti környezet iránti tiszteletet. (v.ö. Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban 1989.nov. 20-án kelt Egyezmény 29. cikk) 2 Az iskolában folyó oktató-nevelő munka céljai Fő céljaink a diákok tudásának, képességeinek-készségeinek és hitének fejlesztése adottságai szerint, a diákok értékrendjének fejlesztése annak érdekében, hogy a társadalomban személyes boldogulásukat megtalálják, a közösség szolgálatára legyenek és így életükkel Isten Országát tegyék jelenvalóvá. Tudás - Olyan tudást és műveltséget szeretnénk adni, amivel a diákok megtalálják helyüket a társadalomban, amely versenyképes más iskolák diákjainak tudásával szemben is. Az általunk nyújtott ismereteket használhatóvá kell tudnia tenni a mindennapi életben, valamint gyakorlati társadalmi ismereteket is el kell sajátítani a diákoknak. Képességek-készségek A Nemzeti Alaptantervben foglalt kulcskompetenciák fejlesztése a cél, kiemelten a problémamegoldás, a tudás megszerzésére való képesség, a logikus gondolkodás fejlesztése (összefüggések,kapcsolatok keresése) valamint az együttműködésre való készség. Hitre nevelés Célunk, hogy a diákjainknak életkoruknak megfelelően fejlődjék a hite. A nem vagy másképp hívő diákjainknál azt szeretnénk elérni, hogy pozitív ajánlatként éljék meg Krisztus hitét, amelyben felismerhessék saját igazi vágyaikat is. 6

Értékrend A diákokban a belső önkontroll fejlesztését, a jó és a rossz megkülönböztetésének árnyalt képességét, a személyiség harmonikus fejlesztését (spirituális szellemi fizikai dimenziók), a műveltség és a saját és más kultúrák iránti tiszteletet kívánjuk erősíteni. Társadalmi integráció célunk a hozzánk forduló, rászoruló fiatalok nevelése, oktatása, különös tekintettel a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű diákjaink integrációjára, fejlesztésére. 3 Az iskolában folyó oktató-nevelő munka feladatai Az oktató-nevelő munka feladatai: - Az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges készségek, képességek megalapozása, fejlesztése. - A pályaválasztáshoz, továbbtanuláshoz, életvitelhez szükséges, a helyi tantervben szereplő ismeretek és készségek mind hatékonyabb átadása. - A felelős és tudatos társadalmi jelenléthez szükséges készségek és ismeretek átadása (társadalmi felelősség, környezettudatos magatartás). - A diákok személyiségfejlődéséhez, személyes hitének fejlődéséhez segítség nyújtása. - A krisztusi értékrend felkínálása és átadása a diákok számára. - A fizikai, szellemi, lelki egészség fejlődéséhez szükséges segítség megadása az egészséges életmódra való nevelés. - A kulturális értékek iránti megbecsülésre való nevelés, különösen a magyar társadalmi és környezeti kultúra vonatkozásában. - A diákotthonban lakó tanulók esetén az iskola feladata, hogy a családokkal együttműködve a kollégium keretei közt megteremtsük az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges hátteret. 4 Az iskolában folyó oktató-nevelő munka eszközei Az oktató-nevelő munka elsődleges eszköze a pedagógus személyisége, a megtartott óra. Ezért fordít különösen nagy gondot az iskola a pedagógusok fejlesztő támogatására és a módszertani kultúra fejlesztésére. Ezen felül a főbb eszközök az osztálykirándulás és más kirándulás, kulturális és sportprogramok, ünnepélyek, a kapcsolat a szülői házzal, speciális tanórák, mint múzeumlátogatás, projektek, szabadtéri órák, az alsó tagozatban napközi, felső tagozatban tanulószoba, az iskola által vagy támogatásával szervezett szakkörök, tehetséggondozó vagy felzárkóztató foglalkozások, mint a zeneiskola, néptánc oktatás; a gyógypedagógiai ellátás a rászorulók részére és a fejlesztő foglalkoztatás, a korrepetálás. Alsó tagozaton (napközi otthon keretében is) elnyújtott alapozás, reggeli (napi) beszélgető kör, napi mesehallgatás. Az egész iskolában tanórai és tanórán kívüli munkában a kooperatív tanulási technikák, projektmódszer, témahét, a fejlesztő értékelés. Az infokommunikációs technológia (IKT) tudatos alkalmazása. Az 5-6. évfolyamban a nem szakrendszerű oktatás. A szakrendszerű oktatásban a tantárgytömbösítés a tanév rendjében meghatározottak szerint. 7

Ezen felül a nemzetközi kapcsolatok, a diákújság, az iskola honlapja mint interaktív felület, a kollégiumi ellátás, az iskolai vagy osztály szintű csere és partnerkapcsolatok más iskolákkal, osztályokkal, a rekollekciók, lelki napok és lelkigyakorlatok, a családlátogatás, a személyes kísérés, lelkivezetés; a liturgikus alkalmak, a pályaorientációs előadások, egyéb programok, téli és nyári túrák. A tanulók értékelése, jutalmazása, fegyelmezése, büntetése. A Diákönkormányzat támogatása, bevonása az iskolát érintő döntésekbe. Részvétel szociális munkában, tréningeken. Az infokommunikációs eszközök bevonása a diákok és szülők tájékoztatásába és a velük való együttműködésekbe. Versenyek, pályázatok kiírása, felkészítés ezekre és külső versenyekre, pályázatokra. Belföldi és nemzetközi, a diákok aktív együttműködését igénylő projektekben való részvétel. A diákotthonban a nevelés eszköze a stúdium, a kollégiumi foglalkozások, tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások a gimnáziummal együttműködve, a fejlesztő foglalkoztatás, gyógypedagógiai ellátás, közös lelki programok, a kollégiumi diákönkormányzat támogatása, a sportolási lehetőségek biztosítása, személyes beszélgetések, külső előadások. 5 Az iskolában folyó oktató-nevelő munka eljárásai Az iskola az oktatási, nevelési feladatait a tanév kereteiben látja el. A tanév feladatait, az alkalmazott oktatási-nevelési eszközöket a Pedagógiai Programnál részletesebben a tanév rendje határozza meg. A tanév rendje iskolai szintű dokumentum, melyhez kapcsolódóan az intézményrészek, az osztályok, kollégiumi csoportok, a munkaközösségek is megfogalmazzák éves oktatási-nevelési feladataikat. Azoknak a feladatoknak, amelyek nem rendelhetők ezen fórumokhoz, az iskola vezetője vagy az általa megbízott felelős határozza meg az eljárásrendjét. Ide tartozhatnak a nem osztály szintű kirándulások, zarándoklatok, kulturális programok stb. Az oktató munka szervezésében szerepet kap a differenciált tanulásszervezés, kooperatív tanulási technikák alkalmazása, projekt, témahét megvalósítása. Az oktató-nevelő munka folyamatként értelmezhető eljárásait az iskola szabályozhatja, melyeket, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az igazgató hagy jóvá. Ezek például a szakkörök, tehetséggondozás és felzárkóztatás, szabadidős tevékenységek szervezésének rendje, a jutalmazás és büntetés eljárásai, a felügyelet szervezése stb. 6 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos oktatás-nevelés színterei: - tanítási órák (különös hangsúllyal az osztályfőnöki órák) - kollégiumi foglalkozások - szabadidős programok - lelki programok - személyes törődés a diákokkal - Tevékeny Szeretet Iskolája 8

- reggeli beszélgető kör - napközi A személyiségfejlesztésben fontos szerepet tölt be a művészeti nevelés (elsősorban a magyar, ének, tánc és dráma, rajz és médiaoktatás). A tanórákon kívül lehetőség van felső tagozaton és gimnáziumban részt venni az énekkar és a diákszínpad, ill. különféle képzőművészeti szakkörök tevékenységében. Hangszeres zene- és néptánctanulásra az M. Bodon Pál Zeneiskolával, ill. a Hírös Néptánc Tanodával való együttműködés alapján részben az iskolánk által biztosított termekben nyílik lehetőség.a lelki nevelés területén az osztályfőnöknek kiemelt jelentősége van. Az osztályfőnök személyese törődéssel figyel diákjaira, törekszik családi és társadalmi hátterének megismerésére és ezeket figyelembe véve segíteni a fejlődésben. Ennek során személyes beszélgetéseket folytat a diákokkal, szüleikkel. A személyes törődés feladata azonban megoszlik a szaktanárok között is. Osztálykeretben zajlanak többnyire a lelki programok, a rekollekciók, lelkigyakorlat, az osztálymisék. Ezek tematikájában helyet kapnak a személyiségfejlesztést szolgáló tevékenységek, összhangban a vallási neveléssel. Lehetőség szerint részt veszünk a diákok kommunikációját, empátiáját, asszertivitását, konfliktuskezelési készségét, toleranciáját, önismeretét fejlesztő programokban, együttműködik az iskola ilyen képzést folytató intézményekkel. A Tevékeny Szeretet Iskolája-program (röv. TESZI) keretében a 10. évfolyamos diákok a tanév során kb. 15 órányi karitatív szolgálatot végeznek egy-egy szabadon választott területen (hajléktalanok, fogyatékosok, idősek, rászoruló gyerekek korrepetálása stb.) Speciális feladat a személyiségfejlesztés területén a gimnáziumban a nemi nevelés, amelyben szerepet kapnak a lányiskolák osztályaival való partnerkapcsolatok, elsősorban a kecskeméti Ward Mária Gimnázium osztályaival. A személyiségfejlesztés feladatainál és eszközeinek megválasztásában hangsúlyt helyezünk az alábbi készségek tulajdonságok fejlesztésére: - egyéni felelősségvállalás magunkkal és társainkkal szemben - társadalmi felelősségvállalás - következetesség - önállóság - az érzelmi intelligencia fejlesztése - tudatos önreflexió és életvitel - stressz és konfliktuskezelés - belső motiváció erősítése - értékorientáltság - a személyesség, személyes kapcsolatok fontossága, a tisztelet és elfogadás 9

- építő egymásrautaltság A személyiségfejlesztés legközvetlenebb eszköze itt is a pedagógus személyisége, de fontos szerepet tölt be ebben a közösségi nevelés is, lévén a kortárs csoportok hatása meghatározó a nevelés során. 7 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés megvalósul osztály, évfolyam, intézményrész és az egész iskola szintjén, valamint ezektől eltérő csoportokban is. Az ennek során felmerülő pedagógiai feladatok és eszközök: - Alsó tagozattól napi rendszerességgel: beszélgető kör, fejlesztő játékok, a gyermek életéhez kapcsolódó hagyományok (névnapok, születésnapok) kialakítják és formálják a közösséget. - Heti rendszerességgel az osztályfőnöki órák, kollégiumi foglalkozások, amelyek összefogják a közösségfejlesztés színtereit, lehetőséget adnak az e téren adódó feladatok megbeszélésére, a teendők megvitatására. Feladat ezen belül az egymás közti szolidaritás erősítése, a diákok közti kölcsönös tanulmányi segítségnyújtás ösztönzése, a közösségben való feszültségek feldolgozása, a konfliktusok kezelése, megoldása. - A közösségfejlesztést is szolgálják a tanítási órákon alkalmazott kooperatív módszerek és más, az együttműködést előtérbe helyező szakmódszertanok. Ezek a munka világában való hatékony együttműködés készségének kialakítását is szolgálják. - Szintén osztály keretben valósulnak meg az éves osztálykirándulások, melyek szervezésében a diákok életkoruknak megfelelően aktívan vesznek részt. A kirándulás alsó tagozaton egynapos, felső tagozaton és a gimnáziumban legalább két nap a tanévben, lehetőleg egyben. - Az éves lelkigyakorlatok is a közösségépítés eszközei is. Az alsó tagozatban lelki délelőtt szervezése, a felső tagozatban és a gimnáziumban kétnapos lelkigyakorlatot tartunk. - Fontos területe a közösségi nevelésnek a keresztény közösség. A diákmisék is szolgálják ennek megélését, ez a liturgián kívül az arra való felkészülésben, a közös előkészítésben is megnyilvánul. - Osztálykeretben vagy különböző osztályok diákjaiból álló csoportoknak szervezünk kirándulásokat a tanév hétvégéin, túrákat az évközi és a nyári szünetben, amelyek szintén a közösségi nevelés színterei. - Szintén osztály szinten közösségfejlesztő hatásúak a szűkebb ünnepségek, mint például a karácsony, farsang, adventi koszorú készítése, anyák napja osztálykeretben való ünneplése. - Iskolai szinten, főként a közös szervezés, az aktív részvétel és a közös élmény miatt eszközei a közösségfejlesztésnek az iskolai ünnepségek, műsorok. - Az iskola támogatja egyes ifjúsági egyesületek iskolai jelenlétét, a diákok önszerveződését, mint például az iskolai Diáksport Egyesület, a Diákönkormányzat, a Cserkészet, mint amelyek szintén jelentős szerepet játszanak a közösségre nevelésben. 10

- Az iskola a tágabb közösségek vonatkozásában is nyitott, iskolai szintű programokat is szervez, mint pl. a 7-12. évfolyam számára az őszi petőfiszállási zarándoklat, keresztény ifjúsági találkozókon való csoportos részvétel, a szülő-tanár diák találkozók osztály vagy évfolyam keretben, valamint a tavasszal tartott Kerti Ünnepély. - A közösségformálás eszköze a sport is, különösen a versenyeken való részvétel, ami az iskolai közösség képviselete is, és a csapatversenyeknél a közös erőfeszítés is az eredmény elérése érdekében. - A nemzeti közösséghez való tartozással kapcsolatos feladat a határon túli magyarsággal való kapcsolat ápolása, a hazánkban élő kisebbségek értékeinek befogadása, az együttélés segítése. Mindkét irányban feladat a megismerés, elfogadás, közösségtudat kialakítása. - Az európai közösségtudat erősítését is szolgálják a nemzetközi partnerkapcsolatok, nemzetközi projektekben való részvétel. Az Általános Iskola felső tagozatában a munkácsi, a gimnáziumban a nagykárolyi, rheinbachi és salzburgi, Ponoise-i kapcsolat szolgálja ezt stabilan. - A közösségi nevelésben is szerepet játszik az intézmény tárgyi környezetéért való közös felelősségvállalás, annak rendben tartása, szépítése, otthonossá tétele. 8 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdők problémáit első fokon az osztályfőnök és az osztályban tanító pedagógusok észlelik. A csoportban/osztályban dolgozó pedagógusok (iskolában a tanulók) jelzik a problémákat a munkaközösség-vezetőnek/osztályfőnöknek/prefektusnak, akik ezeket jelenti az iskola igazgatójának, illetve az illetékes igazgatóhelyettesnek, valamint az ifjúságvédelmi felelősnek. Az ifjúságvédelmi felelős az érintett pedagógusokkal egyeztetve keresi a szülővel a kapcsolatot, s ha szükségesnek véli, kéri a megfelelő szakszolgálat, szakember segítségét. Minthogy e problémák gyakorta együtt járnak tanulási nehézségekkel is, az iskola kéri a fejlesztő/gyógypedagógus közreműködését is. Az osztályfőnök felveszi a kapcsolatot a gyermek szülőjével, és kéri együttműködését. Az iskola a szülők, a gyermekvédelmi felelős, a gyógypedagógus és az osztályfőnök közreműködésével minden érintett diáknál meghatározza a szükséges gondoskodást, fejlesztést (egyéni fejlesztési terv). Ahol szükséges, felvesszük a kapcsolatot a Nevelési Tanácsadóval, más szakmai intézményekkel. 9 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetséggondozás közvetlen színtere a tanítási óra, ahol különböző pedagógiai módszerekkel segíti a szaktanár/tanító a tehetség kibontakoztatását, alkalmazva a differenciált oktatás eszközét. 11

Az iskola minden év novemberéig a szaktanárok/tanítók közreműködésével azonosítja a kiemelt tehetséggondozásra javasolt diákokat, majd a munkaközösségek közreműködésével meghatározza a tehetséggondozás konkrét módját. A diákotthon külön meghatározza ennek kapcsán a feladatait. A tehetséggondozás közvetlen formái az iskolában: szakkörök, versenyekre felkészítés, egyéni foglalkozás, emelt szintű képzés a gimnáziumban, nyári tehetséggondozó táborok, nyelvvizsga felkészítés. A tehetséggondozást, képességek kibontakoztatását segítő egyéb eszközök: kiállítások szervezése a diákok munkáiból, szereplések, jutalmazás, önképzés segítése, honlapon megjelenítés, házi versenyek, külső szakkörök, együttműködés más iskolákkal, sportversenyeken részvétel, edzések, uniós programok (Comenius, e-twinning), nemzetközi kapcsolatokban részvétel, művészeti képzések. 10 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelemmel az általános iskolában és a gimnáziumban/kollégiumban különkülön pedagógus foglalkozik, de munkájukat összehangolják. Az osztályfőnökök és a prefektusok közreműködésével azonosítják a támogatásra szoruló diákokat és kidolgozzák a támogatás módját, közreműködnek annak megvalósításában. Munkájuk során folyamatosan kapcsolatot tartanak a szülőkkel, osztályfőnökökkel, kollégiumi nevelőkkel, szükség esetén gyermekvédelmi intézményekkel. Mindezek mellett figyelmet fordítanak a prevencióra is. A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység során elsősorban azokkal a diákokkal kell foglalkozni, akik hátrányos helyzetűek vagy halmozottan hátrányos helyzetűek, vagy anyagi, egészségügyi, környezeti vagy több szempontból is védelemre szorulnak. Az iskola pedagógiai lehetőségein túllépő problémák, feladatok észlelése esetén be kell vonni külső szakértelmet, szervezeteket is a diákok érdekében (gyermekjóléti szolgálat, drogambulancia stb.). A végzett tevékenységet az adatvédelmi előírások betartásával gondosan adminisztrálni kell. Ugyanez vonatkozik az egyes pedagógusok munkájára is: a kompetenciájukat meghaladó problémák megoldásába be kell vonniuk az ifjúságvédelmi felelőst vagy más illetékest. A területen konkrétan felmerülő feladatok: Rövidebb-hosszabb ideig tartó támogatások megszervezése Szociális ellátások számbavétele (ingyenes étkeztetés, ingyenes tankönyv) és biztosítása Pályázatokon támogatás igénylése vagy segítség nyújtása a pályázáshoz Családlátogatások: környezettanulmány készítése Szülők, családok számára nevelési kérdésekben konzultáció, segítség nyújtása Személyes egyéni tanácsadás tanulónak, szülőnek Szülők tájékoztatása azokról a fórumokról, amelyekhez problémáikkal fordulhatnak Osztály, évfolyam vagy iskolai keretben szülők számára nevelést segítő előadások szervezése Drogprevenciós előadások, képzések szervezése szülőknek, diákoknak, pedagógusoknak 12

Az osztályfőnök és a Diákönkormányzat közreműködésével elősegíteni a diákok önszerveződését, hogy ők maguk is érezzék felelősségüket egymásért A diákok igazolatlan hiányzásainak figyelemmel kísérése (a szülőt ilyen esetben azonnal értesíti az osztályfőnök, a törvényben előírt mérték esetén az önkormányzat jegyzőjét is) 11 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Az iskola a tanítók, szaktanárok, a gyógypedagógus, az osztályfőnökök közreműködésével minden tanév november 1-ig azonosítja a tanulási kudarcnak kitett tanulókat. Ezen tanulók vonatkozásában szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít az érintett pedagógus. Amennyiben indokolt, az iskolai gyógypedagógus javasolja a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság által végzett vizsgálatot. A bizottság javaslata alapján az iskola megszervezi és biztosítja az iskola Alapító Okiratában is szereplő különleges gondozás keretében nyújtott ellátást és fejlesztő foglalkoztatást a kollégiumban vagy az iskolában. A tanulási kudarcok leküzdését szolgálja a kooperatív tanulásszervezés, differenciált rétegmunka alkalmazása is a tanórákon megfelelő arányban. A szaktanárok/tanítók a differenciált oktatás, korrepetálás, felzárkóztatás feladatát végzik a tanulási kudarcnak kitett tanulók érdekében. Amennyiben az indokolt, például tantárgyrészek értékelése alóli felmentés esetén, egyéni fejlesztési terv alapján biztosít fejlesztő foglalkoztatást az érintett diákoknak a rehabilitációs órakeret terhére. A tanulási kudarcok leküzdése érdekében az iskola, elsősorban a diákotthon támogatja a diákok együttműködését, az egymásnak nyújtott tanulási segítséget. 12 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociális hátrányokat az osztályfőnök azonosítja az ifjúságvédelmi felelős közreműködésével. Ez jelentheti a család alacsony jövedelmi szintjét, a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetet, rossz családi szociális körülményeket vagy más hátrányokat. A felismerést követően az iskola rögzíti a szükséges intézkedéseket és a lehetőségek függvényében végrehajtja azokat, szükség esetén más fórumokhoz, intézményekhez fordul segítségért. A szociális hátrányok enyhítésével kapcsolatos konkrét feladatok a gyermek és ifjúságvédelem terén felmerülő feladatok közt szerepelnek. 13 A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai fejlesztő programja A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető / nem visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő tanulók iskolai fejlesztése gyógypedagógiai (fejlesztőpedagógiai) megsegítéssel különleges gondozás (gyógypedagógiai feladatellátás) keretében történik. 13

A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképesség-zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása lehetséges. A tünetek, tünet együttesek az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelentenek. A fejlesztés alapelvei a) A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógus közreműködésével történik. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. b) A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók egyéni, kis létszámú csoportban történő fejlesztése. c) A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg indokolt esetben, a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítési lehetőséget. d) Egészséges énkép és önbizalom kialakítása e) Kudarctűrő képesség növelése f) Önállóságra nevelés 13.1 A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai 13.1.1 A részképesség zavarok fejlesztése Ebbe a körbe elsősorban az alapvető eszköztudás( olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitje, valamint az általuk kiváltott következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttesét sorolják. Így a részképességekben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás, teljesítményszóródás mutatható ki a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek elutasításában fejeződhet ki. 13.1.1.1 Kiemelt célok és feladatok: Kudarctűrő képesség növelése. A tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése. A túlterhelés elkerülése a tanulási folyamatban. Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális én-kép kialakítása. Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése az illetékes bizottságokkal, szakszolgálatokkal. A tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása. 14

Az első tanévben szenzomotoros integrációs terápia alkalmazása testnevelés és sport műveltségterületen. Önállóságra nevelés. 13.1.2 Olvasás- és írási nehézségek, zavarok Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus, vagy nem organikus okokra visszavezethető zavara áll. Valamint az idegrendszer érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg. Általában differenciálatlan az aktív szókincs és gyenge a verbális emlékezet jellemzi. Az olvasás, írás tanulása során nehezen alakul ki a hang és betű kapcsolata, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése nehézséget okoz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között. Lassú az olvasási tempó. A súlyos olvasás és írászavar irreverzebilis, maradványtüneteit a közép- és felsőoktatásban, illetve felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradhatnak. Írászavar esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Lassú és hibás írás jellemzi. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett. 13.1.2.1 A fejlesztés célja: a tanuló intellektusának, mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készségének kialakítása, fejlessze a kifejezőkészséget, képességet, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében, 13.1.2.2 A fejlesztés feladatai: Alapozó mozgásterápia alkalmazása a testséma biztonságának kialakítása, a téri és időrelációk kialakítása, emlékezet fejlesztése (vizuális, verbális), beszédfejlesztés, aktív szókincs bővítése, helyes ejtés vizuomotoros koordináció gyakorlása (különös tekintettel diszpraxia esetén); a látás, hallás, mozgás (írómozgás, beszédmotorikum is) koordinált működtetése, az olvasás, írás tanítása, újratanítása prevenciós és reedukációs módszerekkel (lassított tempó, homogén gátlás figyelembevétele, problémás betűk újratanítása, differenciálása, szótagolás a szükséges mértékben, vizuális és auditív észlelésre alapozva), hang- betű kapcsolat kialakítása, fonémahallás fejlesztése figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között Olvasástechnika, tempó fejlesztése 15

az olvasás, írás készségének folyamatos fejlesztése, tanulási technikák, szokások kialakítása; kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során 13.1.3 Számolási zavar Különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények jó színvonala mellett. Mindemellett nehezített a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. 13.1.3.1 A fejlesztés célja: a tanuló intellektusának, mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készségek, képességek kialakítása, fejlessze a figyelmet, emlékezetet, gondolkodást, segítse a matematikai fogalmak kialakítását, 13.1.3.2 A fejlesztés feladatai: a testséma kialakítása, a téri és időrelációk kialakítása, az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztése, a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, a szerialitás erősítése,- a szám- és műveletfogalom kialakítása manipulatív módon + mat.-i eszközök használatával, képi, vizuális megerősítéssel, tanulási technikák, szokások kialakítása; kompenzáló technikák alkalmazása; az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása, alkalmazása, A matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása. Gyógypedagógiai segítség speciális módszerekkel, egyéni sajátosságokhoz igazított megjegyzést segítő technikák megtalálása, alkalmazása. 13.1.4 A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar 13.1.4.1 A fejlesztés célja: fejlessze a figyelmet, emlékezetet, koordinációt, beszédet, gondolkodást, fejlessze a társakkal való viszonyt, ismertesse az adekvát viselkedési formákat (magatartássémákat), szociális elvárásokat, a tanuló intellektusának, mindenkori osztályfokának megfelelő készségek, képességek kialakítása, fejlesztése, szükség esetén fejlessze a kognitív képességeket, a nyelvi és motoros képességeket, 16

13.1.4.2 A fejlesztés feladatai: a tanuló viselkedésének (kommunikáció, önbizalom, önérvényesítés, cselekvéses és verbális megnyilvánulások) megismerése, és ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, csoportba való beilleszkedésének segítése, sikerélmény biztosítása, a fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, sikerélmény biztosítása. együttműködés a családdal és más szakemberekkel, A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelése. 13.1.5 Tanulási zavar, iskolai készségek fejlődési/kevert zavara, koordinációs zavar 13.1.5.1 A fejlesztés célja: a tanuló intellektusának, mindenkori osztályfokának megfelelő készségek, képességek kialakítása, fejlesztése, fejlessze a figyelmet, emlékezetet, koordinációt, beszédet, gondolkodást. 13.1.5.2 A fejlesztés feladatai: a testséma biztonságának kialakítása, a téri és időrelációk kialakítása, az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet (vizuális, verbális), a gondolkodás fejlesztése, hanganalízis, akusztikus differenciálás; beszédmegértés, beszédészlelés, vizuomotoros koordináció gyakorlása (különös tekintettel diszpraxia esetén); a látás, hallás, mozgás (írómozgás, beszédmotorikum is) koordinált működtetése, pszichomotoros fejlesztés, tanulási technikák, szokások kialakítása; kompenzáló technikák alkalmazása, szükség esetén az olvasás, írás tanítása, újratanítása; ill. az olvasás, írás készségének folyamatos fejlesztése az olvasás- és írási zavarnál leírt módon, szükség esetén a szám- és műveletfogalom kialakítása manipulatív módon + mat-i eszközök használatával, képi, vizuális megerősítéssel 13.2 A fejlesztés tartalma, elemei, módszerei, eszközei Az előző pontokban megfogalmazott feladatok megtervezése, megvalósítása a tanulóról készült szakvéleményben foglaltak figyelembe vételével történik, ill. szükség esetén kiegészítve a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által javasolt tartalmakkal. Vagyis a fent említettek alapján az egyénre szabott feladatok minden tanuló esetében az egyéni fejlesztési tervben fogalmazódnak meg. A szükséges fejlesztés megállapításakor, a teendők kidolgozásakor a legfőbb szempont a szakértői véleményben foglaltak figyelembevétele. 13.2.1.1 A fejlesztés általános alapelvei a) A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógus közreműködésével. 17

b) A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók egyéni, kis létszámú csoportban történő fejlesztése. 13.2.1.2 A tevékenység céljai és feladatai a hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása, a meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében, a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása, a szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása, az egyéni sikereket segítő egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A különböző fejlesztési területek, feladatok tanulónkénti lebontása az Egyéni fejlesztési tervekben történik méghozzá a következőkben felsorolt területek közül azok, melyeket a gyermek szakvéleménye tartalmaz (a szakértői véleményében megfogalmazottak figyelembevételével), a tanuló jelen állapotához igazítottan. 13.2.1.3 Fejlesztendő területek, tartalmak: Egyensúly fejlesztése: statikus és dinamikus helyzetben a vesztibuláris rendszer ingerlése. Nagymozgások fejlesztése, mozgáskontroll fejlesztése az ontogenetikus fejlődésmenetet követve: nagymozgások kezdő- és végpontok figyelem-bevételével, vezényszavakra, számosság szerint. Vesztibuláris, taktilis, kinesztéziás percepció fejlesztése a nagymozgásokon keresztül. Finommotoros koordináció fejlesztése: szem-láb, szem-kar, szem-kéz koordinációjának fejlesztése. Szemfixáció, iránykövetés fejlesztése. Manipulatív tevékenységek, grafomotoros mozgás, ceruzafogás. Testséma további fejlesztése: megnevezéssel, verbalizálással (gyakorlás, automatizálás). Téri tájékozódás fejlesztése: téri percepció, térbeli viszonyok észlelése, verbalizálása nagymozgáson keresztül; saját testen, térben, síkban; relációs viszonyok; jobb-bal differenciálás. Idői orientáció fejlesztése: fogalmak definíciójának rögzítése: évszakok, napok, majd hónapok + jeles napok, napirend, ünnepek, események, majd naptárhasználat. Vizuális percepció, diszkrimináció, figyelem, alak-háttér, alakkonstancia, emlékezet, szeriális emlékezet, Gestalt-látás fejlesztése. Esetleg tükrözések, forgatások, eltolások. Verbális diszkrimináció, figyelem és emlékezet (rövid szósorokkal) fejlesztése (szükség esetén különös tekintettel a számemlékezetre). Felsőbb évfolyamokon a verbális emlékezet további fejlesztése értelmetlen szótag és értelmes egyre hosszabbodó szósorok után mondásával; illetve egyéb egyszerű, majd összetett feladatokkal. Szókincs bővítése: szómagyarázatok, szóalkotások, esetleg szószerkezetek alkotása, majd beillesztése mondatba. Rendszeresen végzett mondatalkotási gyakorlatokkal a szóbeli kifejezés fejlesztése. Auditív percepció, diszkrimináció, figyelem, emlékezet (szeriális) fejlesztése (beszédhangok szeriális észlelése, reprodukciója). Gondolkodás fejlesztése: analizáló-szintetizáló, analógiás, következtető, ítéletalkotó, elemilogikai, összefüggéseket meglátó, problémamegoldó képességek fejlesztése, mondatok befejezése, majd a megfelelő kötőszavak kiválasztása. Rendszeres betű-felismerési gyakorlatok, különös tekintettel a tanuló által tévesztett betűkre + Meixner olvasólapok és/vagy Tárnok feladatlap használatával. + Betűről betűre feladatlap gyakorlatai /+ időtartam megfigyelése /. 18

Két, három betű összeolvasásának gyakorlása; 2+2, 2+3, 3+2, 3+3, 1+2, 2+1 szótagolású, egyre hosszabbodó szavak, illetve szópiramisok, esetleg rövid mondatok olvasásának gyakorlása. Az olvasástechnika és tempó fejlesztése egyre hosszabbodó szavak szintjén (szópiramisok), rövid mondatokkal, ezeken a tartalom megfigyeltetése (szövegértés), majd kérdő mondatokra válaszadás (szövegértés). Felsőbb évfolyamokon ezen terület egyre bővülő mondatokkal (mondatpiramisok) történő fejlesztése. A tartalom megfigyeltetése hosszabb szövegek esetében: szövegértési feladatok, önálló tanuláshoz szükséges olvasmány-, tananyag-feldolgozás. ( Dr. Gósy Mária: Beszédpercepciós feladatok,modulok) Írás, helyesírás: Betűkapcsolások gyakorlása szükség esetén nagyobb vonalközökben; írásmozgás fejlesztése. Időtartam megfigyelése rövid szavakban (2, 3) szótagú szavak, majd - 1-2 betűs szótagokból álló - szavak), analízis-szintézis, szótagolások. Hangzódifferenciálások. Magánhangzók, ezt követően pedig a mássalhangzók időtartamának megfigyelése, jelölése a szavakban. Mondatkezdő nagybetű, mondatvégi írásjelek használata; nyelvtani szabályok rögzítése gyakorlatokkal. 13.2.1.4 Matematikai készségek fejlesztése: Számlálások egyesével, tízesével növekvő és csökkenő sorrendben 20-as, 100-as, 1000-es, majd nagyobb számkörben. Mennyiségi relációk: a több-kevesebb fogalmának használata, a különbség megállapítása. Helyi érték fogalmának kialakítása, gyakorlása tevékenységgel, ill. lejegyzése. Az alapműveletek gyakorlása a megfelelő számkörben: analógiák kialakításával, szóbeli és írásbeli alapműveletek gyakorlása, illetve felsőbb évfolyamokon zárójel használatával; pótlások, bontások. A szorzótábla bevésése, bennfoglalás gyakorlása szóban és írásban, előtte pedig a két művelet értelmezése. Alapműveletek gyakorlása a szöveges feladatokban (adatok felidézése, kérdés felelevenítése, szöveg értelmezése, a megállapított művelet elvégzése, válaszadás). Matematikai logikai szabályok felismerése: A szabály felismerése és folytatása egy majd több változós számsorozatokban. Felsőbb évfolyamos tanulókkal a számukra megfelelő tanulási technikák, módszerek kiválasztása, elsajátítása. A fejlesztés célja, hogy játékos, a gyermek aktuális állapotához igazodó formában (módszer: prevenciós és reedukációs; funkciófejlesztés, eszköz), keretben történjen. Ezenkívül minden sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fent említett feladatok kiegészülnek a családdal, osztálytanítókkal, szaktanárokkal, más szakemberekkel való konzultációval, kapcsolattartási formákkal. 13.3 A célok és feladatok megvalósításának ütemezése Különleges gondozás (gyógypedagógiai feladatellátás) keretében történik heti 2 alkalommal (illetve a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság által javasolt időtartamban) kis létszámú csoportokban, esetleg egyénileg. Ha a szakértői javaslat a rehabilitációs foglalkozás heti időkeretét is megállapítja a Ktv. 52. (6) pontja szerint, akkor ennek megfelelően biztosítjuk a tanuló számára a szükséges fejlesztést. 19

13.4 Visszacsatolás, ellenőrzés A visszacsatolás, ellenőrzés a fejlesztés során folyamatosan, illetve tanév elején, félévkor és tanév végén felmérésekkel történik. A részképességek, a tanulási képességek felmérése pedagógiai diagnosztikai módszerekkel, pszichológiai vizsgálatokkal (Nebuló program mérései, válogatott mérési anyagok, tesztek), és/vagy a Logopédiai vizsgálatok kézikönyve szerint valósul meg. A felmérések eredményeiről, a tanuló fejlesztő foglalkozásokon való előmeneteléről tájékozódhatnak a szülők, osztálytanítók, szaktanárok, szükség esetén szülői kérésre más szakemberek. 13.5 A megvalósulás színterei Tanórákon (differenciált foglalkoztatás, differenciált rétegmunka, kompetencia alapú oktatás)) Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokon Napközi, tanulószoba 14 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az iskola a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú mellékletének hatályos állapota szerinti eszközökkel és felszerelésekkel rendelkezik, azokat rendszeresen karbantartja és fejleszti a technika állapotának megfelelően. Az egyes tantárgyak speciális eszközeit és felszereléseit az iskolai leltárok tartalmazzák. A mellékelt jegyzék a Pedagógiai Program részét képezi. 15 A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A diákokkal és szülőkkel való együttműködés formái: Diákönkormányzat a felső tagozatban, a gimnáziumban és a diákotthonban Szakkörök, diákújság, diákszínpad Iskolai honlap Levelező listák, osztály-honlapok, elektronikus kommunikáció Osztályfőnöki órák, lelkigyakorlatok Családi nap Taninform rendszer Kerti ünnepély, Kalazancius bál Kirándulások, szabadidős programok Szülői Közösség 20