Intézményvezetői beszámoló Készítette: Kiss Attiláné 2014. Tartalomjegyzék Bevezető 1. Az intézmény küldetése - Az Önkormányzati Intézkedési Terv, az Önkormányzati Minőségirányítási Program és a Pedagógiai Program összhangjának értékelése és a programok megvalósítása 2. Az Intézmény környezete - Az intézmény tagóvodáinak bemutatása - Személyi feltételek - Az óvodapedagógusok tervező munkája, szakmai feladatai - Kapcsolat a partnerekkel - Az óvodákban megvalósuló programok 3. Anyagi feltételek - Költségvetési ellátottság - Hatékonyságmutatók, egy óvodapedagógusra jutó gyermekek - Tárgyi-technikai feltételek 4. Vezetési szervezetfejlesztés - Alapelveim - A pedagógiai munka ellenőrzésének szabályozása, gyakorlata - A belső ellenőrzések tapasztalatai - Pályázatok - Az intézmény értékelési rendszere 5. A személyi feltételek alakulása - A pedagógusok előmeneteli rendszere 6. Pedagógus továbbképzések 7. A Pedagógiai Program megvalósítása, tevékenységek 8. A Pedagógiai Program megvalósítása, tevékenységek 1
Intézményvezetői beszámoló Készítette: Kiss Attiláné 2014. - Minőségfejlesztés - Terveim Bevezető A Köztársaság utcai Munkáltatói Körzet Köztársaság téri óvodájában kezdtem óvodapedagógusi munkámat 1992-ben, majd 1994-tól az Apponyi Téri munkáltatói Körzetben dolgozom az Apponyi Téri óvodában. 2011-ben pályáztam meg a Központi Óvoda intézményvezetői állását. Ismertem az óvodák adottságait, erre építve terveztem meg vezetői munkámat. Az óvodáimba lévő hagyományokra támaszkodva a gyermekek, szülők és nevelőtestület jogait tiszteletbe tartva alkotó, kreatív támogatásra támaszkodva végezzük munkánkat. Az alapprogramba történt változások napjainkba, váltak feladatokká a kompetencia alapú után a kompetencia alapján történő előrehaladási rendszer a 8 kompetenciára épülő képességek alapján értékelődik a pedagógus. Az IPR rendszer beépítése után alakítottunk ki városunkba egy városi munkaközösséget, ahol az egy életen való tanulás mottóját alkalmazva tanulunk egymás munkájából. Az Önkormányzatunk támogatta, segítette munkánkat, köszönjük az együttműködést. A szüleink fontosnak tartják óvodájuk, mint tartalmi, mint esztétikai fejlesztését. A beszámolónkat az intézményi minőségirányítási program szempontjai alapján állítottuk össze: intézményi beszámolók, alapdokumentumok. 2
Intézményvezetői beszámoló Készítette: Kiss Attiláné 2014. 1.Az intézmény küldetése A Közoktatási és a Köznevelési törvény értelmében és az Országos Alapprogrammal összhangban, mint nevelési intézmény, a 3-7 éves gyermekek óvodai nevelését végezzük. Pedagógiai Programunkban adottságainkra, állandó értékeinkre és az innovatív pedagógiákra építve gyermekközpontú, inkluzív nevelési-fejlesztési rendszerben kívánjuk biztosítani a hozzánk járó gyermekek folyamatos személyiségfejlesztését. Gyermekközpontú nevelésünk során maximálisan figyelembe vesszük, hogy a kisgyermek érzékeny, fejlődő személyiség, egyénenként változó testi, lelki szükségletekkel. Arra törekszünk, hogy a 3-6-7 éves korú gyermekek készségeit és képességeit az egyéni fejlődési ütemhez mérten fejlesszük és minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. A hátrányok csökkentésével és a gyermeki jogok tiszteletben tartásával a gyermeki személyiség kibontakoztatását valósítjuk meg. A sajátos nevelési igényű gyermekeknek olyan attitűdöt biztosítunk, melyben mindenkinek természetes a másság felé fordulás. Minden gyermek találja meg a helyét a közösségben, váljék igényükké a csoporttal való együttműködés. A játék a gyermek pszichikus szükséglete, létformája, legfőbb élményforrása. Ebből következően biztosítjuk a szabad játék lehetőségét és a komplex személyiségfejlesztést a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás útján, sok-sok tapasztalat és élményszerzési lehetőséggel. Olyan óvodákba várjuk a gyermekeket, ahol érzelmi biztonságban, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkörben tölthetik mindennapjaikat. Törekszünk arra, hogy az óvodapedagógushoz, a dajkához és a csoporttársaihoz pozitív érzelmi kapcsolatok fűzzék. A gyermekekkel foglalkozó felnőttek modellszerepének nagy jelentőséget tulajdonítunk. Fontosnak tartjuk, hogy külsőségekben, tárgyi környezetünkben tükröződjön felvállalt nevelési rendszerünk tartalma, és lehetőségeinkhez mérten pályázati, alapítványi támogatásból ez célirányosan gazdagodjon. Óvodánk minőségét az adja, - hogy sokrétű szaktudással rendelkező, innovatív, gyermekszerető, lelkiismeretes alkalmazotti közösség van, - a magas színvonalú nevelést-fejlesztést óvodapedagógusaink tudatos felkészültsége, magas erkölcsi szinten álló pedagógiai munkája biztosítja, akik 3
Intézményvezetői beszámoló Készítette: Kiss Attiláné 2014. önképzéseken, belső képzéseken és továbbképzéseken folyamatos fejlesztik ismereteiket, módszertani kultúrájukat, - igyekszünk megtartani az óvoda hagyományos funkcióját, a gyermekek boldog óvodás éveinek megteremtéséért dolgozunk, - az évente elvégzett partneri igény és elégedettség mérés eredményei alapján folyamatosan javítjuk, fejlesztjük az óvoda működését, - az intézmény rendelkezik a munkavégzéshez szükséges személy-tárgyi, pénzügyi feltételekkel, erőforrásokkal. Az Önkormányzati Intézkedési Terv, az Önkormányzati Minőségirányítási Program és a Pedagógiai Program összhangjának értékelése és a programok megvalósítása Az óvodai nevelés az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladata. A kötelezettség magába foglalja a többi gyermekkel együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű (lásd: SNI) gyermekek ellátását, a hátrányos helyzetű (továbbá: HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (lásd: HHH) gyermekek felzárkóztatásának, fejlesztésének, esélyegyenlőségének biztosítását. Az óvodák esetében a finanszírozás meghatározó eleme az óvodai csoportok száma, illetve az óvodába járó gyermekek száma. Intézményünk esetében a Szentesi Központi Óvoda jelenleg 5 tagóvodából áll: a Klauzál Utcai, az Apponyi Téri, a Szent Anna Utcai, a Farkas Antal Utcai és a Vásárhelyi Úti óvodákból. Óvodáink jövőjét nagyban befolyásolja a demográfiai helyzet. Városunk népességének csökkenése az óvodáink működését nagyban befolyásolja. Létkérdés a gyermeklétszám, aminek megtartása az eredményes pedagógiai munka mellett a város vonzerejétől, munka lehetőségeitől is függ. Az elmúlt időszakban kollegáimmal azt tapasztaljuk, a családok megélhetés utáni vágyukban nemcsak munkahelyet, városokat is váltanak, így nagy az év közbeni fluktuáció. Az intézmény tagóvodáiban a csoportok alakulása is ezt tükrözi. 4
Intézményvezetői beszámoló Készítette: Kiss Attiláné 2014. Óvoda 2011/2012. tanév gyermekek száma 2012.10.01 SNI gyermekek 2012.10.01 3Hgyermekek száma 2012.10.01 csoport Apponyi Téri 92 4 5 4 Tagóvoda Bocskai 44 1 0 2 Utcai Tagóvoda Farkas A. 109 5 7 4 Utcai Tagóvoda Klauzál 99 6+2 6 4 Utcai Tagóvoda Szent A. 86 2 1 4 Utcai Tagóvoda Vásárhelyi 41 1 16 2 Úti Tagóvoda Összesen 471 21 35 20+1 2012/2013 Óvoda gyermekek száma 2013.10.01 SNI gyermekek 2013.10.01 3Hgyermekek száma 2013.10.01 csoport Apponyi Téri 94 4 10 4 Tagóvoda Bocskai 42 0 2 2 Utcai Tagóvoda Farkas A. 90 5 6 4 Utcai Tagóvoda Klauzál 96 7 6 4 Utcai Tagóvoda Szent A. 91 1 2 4 Utcai Tagóvoda Vásárhelyi 42 2 19 2 Úti Tagóvoda Összesen 455 19 45 20+1 5
Intézményvezetői beszámoló Készítette: Kiss Attiláné 2014. 2013/2014. tanév Óvoda gyermekek száma 2013.10.01 SNI gyermekek 2013.10.01 3Hgyermekek száma 2013.10.01 Klauzál utcai 150 4 10 7 tagóvoda Apponyi Téri 89 4 9 4 tagóvoda Farkas Antal 91 3 4 4 utcai tagóvoda Szent Anna 88 0 0 4 utcai tagóvoda Vásárhelyi 40 4 12 2 úti tagóvoda Összesen 458 15 35 21 csoport 2011. szeptember 01-től az óvodai körzetben 21 gyermekcsoport működéséhez kaptunk engedélyt. A következő tanévben a Farkas Antal Utcai óvodába kevesebb gyermek iratkozott, így 2012. szeptember 01-én 20 gyermekcsoportot indíthattunk. A 2013/2014-es tanévben a Klauzál Utcai Óvodába a beiratkozó gyermekek magas száma következtében 1 gyermekcsoporttal tudtuk bővíteni az indítható csoportok számát az új óvodai épületben. A gyermekcsoport csökkenés és növekedés a nyugdíjazások miatt nem érintett személyi változtatásokat. Az Önkormányzati Minőségbiztosítási Program az intézményünk részére megfogalmazza a fenntartó elvárásait. Gazdálkodás területén: A nevelési-oktatási intézmények gazdálkodása legyen racionális és takarékosságon alapuló. A pályázat megnevezése A pályázat megvalósítása Fenntartási időszak 6
Intézményvezetői beszámoló Készítette: Kiss Attiláné 2014. HEFOP-3.1.2.-P.-2004-0022/0.1 Érték és innováció a térségi közoktatásban HEFOP-3.1.3./B-09/3.-2009-05- 0016/1.0 Korszerű eszközök a kompetencia alapú nevelésben TÁMOP 3.1.4-08//02-2009-0029 Szakmai megújulás a szentesi közoktatási intézményekben TÁMOP 3.3.2/08/2-2008-0038 Egyenlő esélyért Szentesen TÁMOP -3.2.11/10/1 Csodák Palotája Szentes Városban Comenius projekt Egy életen át tartó tanulás 2005.09.01-2007.08.31. 2007.09.01-2012.08.31. 2009.05.04-2009.06.15. 2009.06.16-2014.06.15. 2009.05.08-2010.08.31. 2010.09.01-2015.08.31. 2010.08.02-2012.08.02. 2012.08.03-2017.08.02. 2011.09.01-2012.06.30. 2012.07.01-2017.06.30. 2013 2014 2015. - Az elmúlt 2,5 évben igyekeztünk takarékosan működni. Az éves előirányzatainkat, költségvetésünket nem léptük egyszer sem túl, a takarékossági intézkedési terveinket minden évben próbáljuk betartani és betartatni. A dologi kiadásaink szűkös keretek között működik, alapítványaink, valamint pályázataink által tudjuk finanszírozni e jellegű kiadásainkat. Feltételrendszereinket a következő pályázatok támogatásával tudtuk kiegészíteni. A nevelőmunka területén A nevelőmunkák során tiszteletben tartjuk a gyermek adottságait, melyek a fejlesztésnek határt szabnak, ugyanakkor a személyiségfejlesztés során számolunk a gyermek belső érési folyamatával is. Az érés során válik láthatóvá, hogy a fejlődés nem egyenletes, hanem hol felgyorsuló, hol lelassuló, időnként stagnáló, néha visszaeső vonulat. A gyermek megismerése és fejlesztése az óvodába lépés első pillanatában kezdődik és folyamatosan tart az iskolába lépésig. Olyan külső (tárgyi) és belső (pszichés) feltételek megteremtésére törekszünk, ahol a gyermek pszichés funkciói a spontán érés mellet optimálisan kibontakozhatnak. Hatékony nevelői befolyással, megfelelő szociális környezetben biztosítjuk a gyermek egyéni képességeinek fejlesztését tudatos odafigyeléssel, követéssel, támogatással. Arra törekszünk, hogy minden gyermek a maga módján, a maga ütemében és saját képességei szerint a lehető leginkább tudjon kibontakozni, fejlődni. 7
Intézményvezetői beszámoló Készítette: Kiss Attiláné 2014. Pedagógiai Programunk illeszkedik a hazai óvodapedagógiai hagyományokhoz. Felelősségteljes feladatunk, hogy nevelési rendszerünk alkalmazásával az iskolába kerülő gyermekek tanuláshoz szükséges képességeit alkalmassá tegyük az iskolai tanulás megkezdéséhez, és eközben boldog gyermekkorukat megőrizhessék. Programunk alapjául olyan nevelési rendszert választottunk, amely adottságainkra, szokásainkra, eddigi értékeinkre építve a teljes személyiségfejlesztés feladatainak komplex megvalósítását segíti. Nevelési rendszerünk alapelvei - Nevelési rendszerünkben messzemenően érvényesül a gyermeki személyiség tisztelete, elfogadása, megismerése. - Olyan attitűd fogadja a gyermekeket, ahol a másság felé fordulás természetes, a szokásrendszer következetes és megalapozott, illetve a fejlődés alapja a féltő, óvó, gondoskodó szeretet és biztonság. Biztosítjuk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlődését a preventív feladatok minél szélesebb körű megvalósításával. - A biztonságérzet és a szeretet érzésének erősítésével partnerkapcsolat kialakítása a gyermek-felnőtt között. Az érzelmi biztonságot nyújtó pedagógusmodell hatása kiemelt fontosságú. - A szocializáció folyamán beépítjük a gyermekek személyiségébe a társas együttműködés szabályait, mintaadással kialakítjuk a megfelelő életvitel és az egészséges életmód iránti igényt és megalapozzuk a környezettudatos viselkedést. - A kommunikáció fejlesztése hangsúlyos szerepet kap, valamennyi tevékenységforma keretében megjelenik, ösztönözzük a gyermekeket a beszédkedvre. - A gyermekek életszükségleteiből fakadó legfontosabb tevékenységeket - szabad játék és mozgás - középpontba helyezzük, emellett fontosnak tartjuk a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulást. - Komplex nevelési rendszerünkben érvényesítjük az inkluzív pedagógiát, ahol a gyermek teljes személyiségének fejlesztését egyéni szükségleteihez, fejlődési üteméhez, azaz önmagához képest differenciálva valósítjuk meg. - A természet és élet közeliség, a nemzeti kultúra és hagyományőrzés hangsúlyozottan érvényesül a tevékenységrendszerünkben. 8
Intézményvezetői beszámoló Készítette: Kiss Attiláné 2014. - Nevelőmunkánk során arra törekszünk, hogy megalapozzuk és kialakítsuk az egész életen át tartó tanulás igényét és képességét. - Nevelési rendszerünk folyamatában támaszkodunk a családokkal és az óvodai nevelést segítő intézményekkel való együttműködésre. - Az óvodába lépéstől az iskolába kerülésig folyamatosan nyomon követjük a gyermek fejlődését: Egyéni fejlődési napló vezetésével. A Szentesen működő Iskolákkal a kapcsolatunk új alapokra helyeződött új szemléletű. Egyre több közös rendezvényt szervezzünk nagycsoportos gyermekek részére, az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésére. Gyerekeink így az iskolába készülő utolsó évben nyitott szívvel, érdeklődéssel várják az iskolai éveket. 2.Az Intézmény környezete Szentes városában a demográfiai változások miatt az utóbbi években folyamatosan zajlott az óvodarendszer racionálisabb működtetését célzó intézmény-átszervezés. 2007. augusztus 17-től az Apponyi Téri Óvodai Munkáltatói Körzet és a Kossuth Utcai Óvodai Munkáltatói Körzet összevonásával jött létre a Központi Óvoda, mely intézmény egy központi óvodából és akkor még hat tagóvodából állt. 2012-ben újabb átszervezés történt a Klauzál Utcai Óvoda bővítésével - a Kossuth Utcai Óvoda és a Bocskai Utcai Óvoda megszűnt és beköltözött a Klauzál Utcai Óvodába-, így a megújult épületben 7 csoport működik. Az intézmény felújítása pályázat útján történt, melynek címe: Érték és innováció megteremtése a Klauzál Utcai Óvodában DAOP- 4.2.1/2/2F-2f- 2011-0001. Az intézmény, a Szentesi Központi Óvoda egy központi óvodából és négy tagóvodából áll. Az intézmény tagóvodáinak bemutatása Klauzál Utcai Nyolcszínvirág Óvoda Az óvodát 1989-ben építették, melyet 1991-ben az önkormányzat megvásárolt. A három gyermekcsoportos, tágas épületben kisebb átalakítás után 4 tiszta csoport működött, és 2011 szeptemberétől az óvoda adott otthont a középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekeknek is. 2012-ben a már említett pályázati támogatással a városközpontban egy 200 férőhelyes, 8 gyermekcsoport fogadására alkalmas intézménnyé bővült. Az építkezés idejére a 9
Intézményvezetői beszámoló Készítette: Kiss Attiláné 2014. gyermekcsoportok a Kossuth Utcai Óvoda épületébe költöztek és zavartalan működött az intézmény, a gyermekek nevelése. A hozzánk felvett gyermekek többsége lakótelepi környezetből érkezik, de egyre szívesebben választanak minket kertes házban élő családok is. A szülők többsége azért választ minket, mert ismerik a munkánkat, jó hírünk van, illetve idősebb testvérek ide jártak. Óvodásaink jelentős része kis családokban él, a 3 agy több gyermekes családok aránya évek óta 5% körül mozog. Nevelő munkánk hatékonyságát és a gyermekek felzárkóztatását segíti a logopédus, a fejlesztőpedagógus és a gyógypedagógus. A helyi nevelési program alapján a kompetencia alapú nevelési programot valósítjuk meg. Óvodánk a családokkal való szoros együttműködését tűzte ki célul. A Családbarát óvoda számunkra azt jelenti, hogy a családokkal közös kézműves programokat, lovas kocsizást, szalonnasütést, liba napot, kirándulásokat, zenés műsorokat szervezünk. Kiemelt feladatunk a családi neveléssel harmóniában lévő óvodai nevelés megvalósítása. Apponyi Téri Mocorgó Óvoda Az óvodának tervezett épület 1975-ben épült lakótelepi környezetben. A lapos tetős, kis alapterületű udvarral rendelkező óvoda négy gyermekcsoport befogadására alkalmas. Az elavult udvari játékok folyamatos cseréje az óvoda alapítványának működtetésével valósult meg. Az óvodai nevelés alapját a MOZGÁS- kiemelten az úszás, gyógy úszás, gyermek torna, foci, gyermektánc - népi játék - képezi. A mozgás fejlesztő program, az egészséges életmódra nevelés a gyermekek egész napi tevékenységébe szervesen illeszkedik, biztosítva ezzel a személyiség sokoldalú fejlesztését. Farkas Antal Utcai Kincskereső Óvoda Az 1873-ban, illetve 1884-ben egyházi iskolának épült épületekben óvodaként 1953 és 1960 óta működik az intézményegység. Az óvoda két épülete egymással szemben helyezkedik el, a Kíséri városrészben. Az Árpád utcai épület 2010-ben került teljes felújításra. Az épületek környezete szép, tágas, a mozgásos játékokra és tevékenységekre nagyszerűen alkalmas. A hátrányos helyzetű gyermek nevelése során a gyermekvédelmi munka fontossága évről évre erősödik. A néphagyományőrző helyi nevelési program biztosítja a gyermekek egyénre szabott nevelését a magyar népi kultúra örök értékeinek átörökítésével, különleges tevékenység- és eszközrendszerének köszönhetően. Az óvoda alapítványa a szülők aktív 10
Intézményvezetői beszámoló Készítette: Kiss Attiláné 2014. részvételével évek óta sikeresen segíti a színvonalas szakmai munkát korszerű játékeszközök beszerzésével. Szent Anna Utcai Csicsergő Óvoda 1965-ben épült 3 csoportos óvodának. 1998-tól bővítéssel 4 csoportban 100 férőhellyel működik. A Kurca partján fekvő óvoda sajátos természeti környezetben található. A nagy alapterületű, fás, füves udvarrészek minden évszakban gazdag lehetőséget biztosítanak a levegőzésre, a testmozgásra, a megfigyelésekre, minden korosztály számára. Az óvoda a környezeti nevelésre alapozott helyi nevelési programhoz méltón 2006-ban elnyerte a Környezetvédelmi Minisztériumtól a ZÖLD ÓVODA elismerő címet. 2009-ben a cím viselésére újból jogosultságot szerzett az óvoda és MADÁRBARÁT ÓVODA címmel is rendelkezik az intézmény. Az óvoda alapítványának támogatásával folyamatosan bővül a fejlesztő eszköztár, mely lehetővé teszi a gyermekek egyéni fejlesztése mellett a természet közeli élményeken, játékon és mozgáson alapuló egészséges életmód kialakítását. Vásárhelyi Úti Varázskuckó Óvoda 1960-as évek végén magánháznak épült és 1977 óta működik óvodaként. Az óvoda vonzáskörzetében található a város roma-telepe. Az itt élő családok gyermekei többségében ebben az óvodában részesülnek intézményes nevelésben. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket nagyobb számban nevelő óvodában az óvó, gondozó, védő és preventív feladatok válnak folyamatosan hangsúlyossá. A helyi pedagógiai gyakorlat célja a testi, lelki egészség megőrzése mellett a gyerekek kommunikációjának, kreativitásának fejlesztése a művészetek erejével. Személyi feltételek A Szentesi Központi Óvoda intézményeiben a Szentes Város Önkormányzat Képviselőtestületének határozata alapján biztosítja a személyi feltételeket. Az óvodákban stabil feltételek mellett végezhetik a dolgozók a munkájukat. Minden csoportban 2 óvodapedagógus és 1 dajka látja el a feladatokat. 3 csoportonként pedagógiai asszisztens segíti a dolgozók munkáját. Körzetünkben egy félállású óvodapszichológus segíti a gyermekek személyiségfejlesztését. 11
Intézményvezetői beszámoló Készítette: Kiss Attiláné 2014. Jelenleg intézményünkben 42 óvodapedagógus végzi a nevelőmunkát, ebből 1 intézményvezető, 2 intézményvezető helyettes és 5 tagóvoda vezető. Az óvodapedagógusok munkáját 21 dajka és 5 pedagógiai asszisztens segíti. További munkatársak alkalmazásával - 2 óvodatitkár, 2 (4órás) takarítónő, 2 (8 órás) udvaros és 2 (6órás) udvaros tudjuk biztosítani az intézmény hatékony és eredményes működését. A beszámoltatási időszakban, az éves során sok közmunka programba részt vevő munkatársunk volt, akik nagyban segítették munkánkat. Óvodapedagógusaink főiskolát végeztek, többen szereztek szakvizsgát és különféle végzettséget, amit munkájuk során kiválóan alkalmaznak. Szakvizsgás végzettségek Differenciáló fejlesztő pedagógus Gyermektánc az óvodában pedagógus Gyógypedagógus Gyógy-testnevelő Közoktatás vezető Mentálhigiéné Nevelőtanár Nyelv és beszédfejlesztő óvodapedagógus Óvodai környezeti nevelő Mozgáskonduktor Testnevelő szakos tanár 2 fő 1 fő 2 fő 2 fő 9 fő 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő 1fő 1 fő Egyéb képzettségek Bábcsoportvezető Cigány gyermekek nevelése Cigány - lovári nyelvvizsga Drámajáték Dyslexia prevenció EU pályázatíró Együttnevelés elmélete és gyakorlata Fejlesztőpedagógia Gyermek fantázia aerobic Gyógypedagógiai asszisztens Játék és gyermektánc Korszerű mozgásfejlesztés Kompetencia alapú programcsomag alkalmazó Óvodai szakértő Mentálhigiéné Relaxáció 1 fő 4 fő 1 fő 5 fő 1 fő 3 fő 2 fő 4 fő 2 fő 3 fő 3 fő 7 fő 5 fő 1 fő 3 fő 7 fő 12
Intézményvezetői beszámoló Készítette: Kiss Attiláné 2014. Sindelar részképesség terápia Számítógép kezelés Tanulási és magatartási zavar terápia Úszóedző IPR alapképzés 16 fő 22 fő 3 fő 1 fő 42 fő A logopédiai, fejlesztőpedagógiai feladatok megvalósítása a kidolgozott munkarend keretei között az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai látják el. Az SNI gyermekek ellátását a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, szakiskola Hódmezővásárhely Kutasi út 34-36. alatti intézmény végzi. A gyermekközösség jellemzői A gyermekek csoportba való szervezését a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről előírása alapján a Pedagógiai Programunk, az SZMSZ, a Házirend a Minőségirányítási Programunkban rögzítettek alapján, valamint a szülői igényeket figyelembe véve végezzük. A csoport elosztásnál a törvényi előírásokat követjük, és figyelembe vesszük a szülői igényeket. Az intézményeinkbe a gyermekek különböző képességekkel érkeznek. Az óvodapedagógusok feladata, hogy a gyerekek képességeit megfigyelje, felmérje, meghatározza a fejlődés irányát és mindezek alapján a hiányosságokat kompenzálja, a tehetségeket gondozza. A tanulási zavarokkal küzdő, érzékszervi vagy mozgásszervi, nehezen szocializálható, halmozottan hátrányos helyzetű vagy kiemelkedő képességű gyermek sajátos törődést igényelnek. Az óvodapedagógus javaslata, a szülő beleegyező nyilatkozata és a szakember felmérése, fejlesztési terve alapján a rászoruló gyermekek szakszerű segítséget kapnak egyéni képességeik fejlesztése érdekében a Pedagógiai Szakszolgálat szakembereitől. Szükség esetén a Szakértői Bizottság szakvéleményét kérjük, mely alapján megfelelő szakember - gyógypedagógus, logopédus, mozgásterapeuta, fejlesztő pedagógus, óvodapszichológus foglalkozik a gyermekkel az előírt óraszámban. Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek 1. számú melléklet: Szentesi Központi Óvoda adatai 2011-2014. Az alkalmazottak tevékenysége 13
Intézményvezetői beszámoló Készítette: Kiss Attiláné 2014. Az alkalmazottak közössége az intézményeinkbe közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók. Az intézmények dolgozóit a magasabb jogszabályok és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökbe, az intézményvezető alkalmazza. Az óvoda vezetőségét az intézményvezető a 2 helyettes és a tagóvoda vezetők alkotják. Az óvoda kibővített vezetősségéhez tartoznak a munkaközösség vezetők, a minőségi csoport vezetője, a Közalkalmazotti Tanács vezetője, a Szakszervezet vezetője és a Szülői szervezet vezetője. A Szentesi Központi Óvoda intézményvezetője látja el a munkáltatói feladatokat, aki munkáját a jogszabályok, a fenntartó előírásai, valamint az óvoda belső szabályzatai alapján előírtak szerint látja el. Az intézményvezető döntése, a nevelőtestület véleménye alapján és belső pályázat útján kapnak megbízást az intézményvezető helyettesek és a tagóvoda vezetők a feladatok ellátásával. Az intézményvezető és helyetteseinek kapcsolattartása folyamatos, napi szintű. A vezetőség rendszeresen tart megbeszélést, aktuális feladatokról. Az óvodai szakmai munkaközösségek az intézmény Pedagógiai Programja, és a tagok javaslata alapján készült éves munkatervek szerint működnek, végzik a belső képzéseket. A szülők csoportonként szülői közösséget hoznak létre. A közösség 3-4 fős szülői szervezetet, közösséget hoznak létre, melyet évente újra választanak. Az azonos csoportba járó gyerekek közösséget alkotnak, ez az óvodai csoport, aminek az élén óvodapedagógus áll. Az óvodapedagógusokat a csoport vezetésével az óvodavezető bízza meg. Az óvodapedagógusok tervező munkája, szakmai feladatai A játék A gyermeki játék az emberi lélek mélyéből fakad, ősi ösztönök, erők ellenállhatatlanul törnek utat maguknak. (Petrás Anna) 14
Intézményvezetői beszámoló Készítette: Kiss Attiláné 2014. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Ebben az életszakaszban a gyermekek egész napját a játéktevékenység határozza meg. Kiemelt jelentőségű, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenység, ahol tapasztalataik, ismereteik, élményeik feldolgozása történik. A játékot a gyermekek alapvető és legfőbb tevékenységformájának tekintjük, mely egész óvodai nevelésünket átszövi, és a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. Megváltozott a játék helye az óvodai élet egészében. Új értékek fogalmazódtak meg, melyeket figyelembe veszünk a játék tervezésénél, megszervezésében, a kapcsolódó célok és feladatok meghatározásánál, mint - A gyermek autonómia - A gyermek tisztelete - Önállóság - Egyéni fejlődési ütem - Tolerancia és szolidaritás - Kooperáció - Integratív pedagógiai stílus. Feladat A nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése. A napirenden belül elegendő idő és hely biztosítása a játék számára. A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása. Ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakításához. Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében. A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása. A játék továbbfejlesztése érdekében az óvodapedagógus kapcsolódjon be a játékba és játsszon együtt a gyermekekkel. A szabad játék érdekében alapvető együttélési szabályok, szokások megismertetése, tudatosítása. A tevékenység megszervezése A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával éri el. 15
Intézményvezetői beszámoló Készítette: Kiss Attiláné 2014. Biztos felkészültséggel kell rendelkeznünk a gyermekneveléssel foglalkozó szaktudományokról. Ismerjük a különböző játékfajták sajátosságait, pedagógiai funkcióit. A gyermek biztonságérzete, az óvodapedagógussal való közvetlen kapcsolata fontos szubjektív feltételei a játék spontán kibontakoztatásának. Ezért magunk is szívesen játszunk és próbálunk a játék nyelvén kommunikálni a gyermekekkel. A szabad játék komplex tevékenységforrás, melyet az óvodapedagógusnak tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában a célok eléréséhez. Feladatunk az élmények nyújtása, a tapasztalatszerzés irányítása. A különböző játékformák és azok tartalmának gazdagításához nagyon sok közös élményt kell biztosítanunk, amik a gyermekek képességeinek fejlődését segítik elő, így válhat a játék a személyiségfejlesztés alapvető eszközévé. A 3-6-8 éves korra általában jellemző játéktémák a közös és egyéni élmények hatására alakulnak ki, mélyülnek el, majd a pillanatnyi aktualitásoknak megfelelően formálódnak át. Arra törekszünk, hogy a tapasztalat-, és ismeretszerzés pozitív érzelmeket váltson ki. Az óvodán kívüli tapasztalatszerzés szintén megjelenik az óvodai játékban. Ez nem csupán a játék, de az egyéni bánásmód, a családdal való együttnevelés érdekében is jelentős. Az erkölcsi-szociális érzelmek alakítása A gyermekek életét meghatározó szokásrendszer minden csoportnak sajátos légkört ad. Ez alapja a biztonságos, derűs, szeretetteljes közösségi életnek, amiben a gyermekek társas kapcsolatai, erkölcsi tulajdonságai, normái kialakulnak. A közös élmények, a közösen végzett tevékenységek, a közös együttlétek, a közös munka olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít meg, mint az egymás iránti figyelmesség, felelősségérzet, megértés, tolerancia, a másság elfogadása. Segítjük, támogatjuk a gyermekek között létrejövő kapcsolatokat, barátságok, kisebb csoportok kialakulását, az érzelmekre épülő, kapcsolatteremtő képességek kibontakozását. A mindennapi testi-lelki edzés biztosításával fejlesztjük a gyermekek erőnlétét, alkalmazkodó képességét, harmonikus testi fejlődését. Az esztétikai érzelmek alakulása 16
Intézményvezetői beszámoló Készítette: Kiss Attiláné 2014. A gyermekek esztétikum iránti igényét a széphez való belső viszonyukkal tesszük elérhetővé. Az esztétikai ízlést alapozó élmények kiváltását komplex esztétikai hatásokkal érhetjük el, ezért összekapcsoljuk a mindennapi élet, a természet és a művészetek esztétikáját. A hagyományosan értelmezett művészeti nevelés: irodalom, zene, népművészet, képzőművészetek megismerése mellett az újabban megjelent művészeti ágak: a film, a televízió is hatnak a gyermek fejlődésére. Negatív hatásait nem kerülhetjük ki, nem tilthatjuk meg, ezért próbáljuk beépíteni nevelésükbe. A természet esztétikája magába foglalja a bennünket körülvevő táj, természeti jelenségek szépségeit. A gyermekek szívesen tartózkodnak a szabadban, gyönyörködnek a természet szépségeiben, kíváncsian figyelik a táj, a növényállatvilág, az évszakok változásait. De nemcsak az érintetlen természet szépségeiben lehet gyönyörködni, hanem az alakított környezetben is: kertek, parkok, épületek, lakások, stb. Sétáink során számtalan lehetőség adódik a csúnya és a szép megláttatására. Környezetünk önálló felfedezésével lehetővé tesszük a környezetvédelemhez, a természetalakításhoz, a környezet esztétikájához kapcsolódó érzelmi viszonyok kialakulását. A felnőttek példája nyomán a gyermekek tudomást szereznek a természetben való helyes viselkedésről, pl. nem dobják el a szemetet, nem tördelik le a fák, bokrok ágait. Fontos feladatnak tekintjük a mindennapi élet esztétikájára való figyelemirányítást. Ide tartozik a viselkedés, az illem, a beszéd, az öltözködés, a tisztálkodás, és az étkezés szokásainak megismerése, gyakorlása. Az intellektuális érzelmek kialakítása A gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére, megismerési vágyára épülő tapasztalatszerzésekkel lehetővé tesszük, hogy egyre több ismeretet szerezzenek az őket körülvevő szűkebb-tágabb környezetről. A környezet élményekkel telített befogadása, megismerése segíti őket abban, hogy jól tájékozódjanak, biztonsággal mozogjanak környezetükben. A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek, a környezetben gyűjtött tapasztalatok élményszerű átélése, újra rendezése során sok érdekes problémahelyzettel találkoznak a gyermekek. A probléma megoldása segíti az egyszerű gondolkodási műveletek 17