Az elmúlt hetekben jó számokkal jött elő az EXIM. Megfelel ez az előzetes várakozásaiknak? - Az üzleti tervünknek megfelelően alakult az elmúlt év, hiszen 2017-ben növekedtünk, és a korábban lefektetett terveinkben is ezt vetítettük előre. Ez a bővülés persze valamivel elmarad a korábbi évek növekedésétől, amelynek hátterében a nemzetgazdaság egészének fejlődése is szerepet játszik. A korábbi években a kereskedelmi bankok hitelezési gyakorlata nem volt elég élénk, a válságot követően évekig nem tudta a piac azt a finanszírozási igényt biztosítani, amely a vállalkozások részéről felmerült. Mára a gazdaság stabilizálása megtörtént, és a növekedés nyomán a piaci szereplők hitelezési hajlandósága is megfelelően alakult. Szeptemberben például éves alapon 7 százalékkal emelkedett a kereskedelmi bankoknál a hitelállomány. Szeptember végére az EXIM teljes hitelállománya elérte 861 milliárd forint volt, ebben az időszakban 257 milliárd forint hitelkihelyezés valósult meg. Az EXIM a nominális GDP-hez összesen 155 milliárd forinttal járult hozzá és 54 milliárd forinttal növelte az állam adóbevételeit az első háromnegyed évben. A biztosítási konstrukciók keretében 77 milliárd forintnyi új fedezetbevétel történt. A 2017-es tevékenységünk által 211 milliárd forint többletexport valósult meg. Azoknál a piacoknál, amiket a kereskedelmi banki szféra kockázatosnak ítél, ott megjelenik az EXIM 1. oldal (összes: 5)
Ezek az eredmények hány országot jelentenek? Merre kalandoznak a hazai exportáló cégek? - A hiteleink nyomán összesen 89 országba irányuló magyar export valósult meg, a biztosítói tevékenységünkkel 37 országba irányuló exporthoz vállaltuk a cégek helyett kockázatot. A leginkább feltörekvő térségek a magyar exportot illetően alapvetően Ázsiában és Afrikában helyezkednek el. Itt elsősorban az észak-afrikai országokra gondolok, valamint a távol-keleti államokra. De ezen felül fontos célpont még a Nyugat-Balkán, valamint Dél-Afrika is. Egyre jelentősebbé válik ezen felül a Közel-Kelet, például Irak, Szaúd-Arábia, valamint Egyiptom. A közelmúltban ugyanakkor Kína kapott hangsúlyos szerepet a közéletben, mint a kétoldalú gazdasági kapcsolatok egyik leginkább ígéretes partnerországa. A felsorolt térségek közül kiemelkedik ez az ország? - Tény és való: a távol-keleti térségben az egyik legfontosabb partnerünk Kína, és ennek további lökést ad a múlt hónap végén, több mint ezer üzletember részvételével Budapesten megrendezett csúcstalálkozó is, amelyen Kína és Közép-Kelet-Európa 16 országa vett részt. Az eseményen az EXIM jelentős eredményeket ért el, hiszen több megállapodást is kötöttünk. Olyan megegyezésekről van itt szó, amelyeknek nyomán rövid időn belül konkrét befektetések fognak megvalósulni hazánkban. Büszkék vagyunk arra, hogy 2013-ban csatlakoztunk a Kína-Közép-Európa Befektetési Alap első fázisához 30 millió dollárral. Az Alap az azóta eltelt 4 évben 13 befektetést valósított meg Közép- és Kelet-Európában. Hazánkban az EXIM által befektetett összeghez képest, mintegy háromszoros összegben, azaz 91 millió dollár értékben valósított meg befektetéseket, egy felsőoktatási intézmény, például ezen tőkeinjekció segítségével indította el régiós terjeszkedését. Az Alap második szakaszához való csatlakozásról írtunk alá megállapodást a csúcstalálkozón. Ez már egy mintegy 1 milliárd dolláros alap, amelyhez Magyarország az EXIM-en keresztül 70 millió dollárral járul hozzá, és a megállapodás értelmében ennek az összegnek legalább a kétszeresét itthon fogják befektetni. Egyébként Kínával kapcsolatban az EXIM már ma is sok eredményt tud felmutatni, Magyar fejlesztésű okosparkolási rendszer kivitelezését támogatjuk, egészségügyi műszerek és berendezések exportja is általunk valósul meg, de több más sikeres projektet is finanszíroztunk a térségben. A befektetések, azonban ahogy említettem nem csupán Kínában megvalósuló fejlesztéseket jelentenek. Mi az EXIM célja a közeljövőben? Min fognak dolgozni jövőre? - Elsősorban a kisebb cégeket szeretnénk bevonni és ösztönözni őket az exportpiacokra való kilépésre, vagy exportjuk növelésére. Miközben a hazai kis- és középvállalkozások a hozzáadott érték 43 százalékát adják, és a hazai munkavállalók mintegy 70 százalékát alkotják, a magyar exportban csak 17 százalékkal vesznek részt. A célunk ezért az, hogy ezt a vállalkozói kört lehetőleg minél inkább bevonjuk a külkereskedelembe, és hozzásegítsük őket az exporthoz. Két év alatt az EXIM megduplázta a kkv-ügyfelek számát: 2015-ben még 617 mikro-, kis- és középvállalkozás volt az ügyfelünk, míg idén szeptemberben már 1125. Az EXIM portfóliójában a kkv-k aránya 84 százalék, míg a volument nézve 38 százalékot tesznek ki. A KKV-k támogatása azért is kiemelt célunk, mert mi a kereskedelmi bankokkal nem versenyzünk, a tevékenységünk kiegészíti a bankok munkáját. Nagyon fontos leszögezni, hogy az EXIM ösztönzőként akkor lép be a hitelezési piacra konstrukcióival, amikor piaci hiányosság lép fel, például kereskedelmi bankok nem tudnak, vagy nem akarnak hitelezni. Most már a hitelélet felélénkült, és a bankok is szívesen nyújtanak hitelt, ám még mindig megfigyelhető piaci hiányosság a mikro-, kis- és középvállalkozások körében. Azoknál a piacoknál, amiket a kereskedelmi banki szféra kockázatosnak ítél, ott megjelenik az EXIM, mint bank és biztosító egyaránt. Ezen a téren van tennivalónk bőven. Hogyan tudják elérni mindezt? Milyen eszközök állnak a rendelkezésükre? Névjegy 2. oldal (összes: 5)
Urbán Zoltán 27 éve exporthitelezéssel, külkereskedelemhez kapcsolódó bankári szolgáltatásokkal, nagyvállalati hitelezéssel, strukturált finanszírozással és treasury műveletekkel foglalkozik. Banki pályafutását az Iparbankházban kezdte, majd 1993-tól az OTP Bankban dolgozott. 1997-2001 között a Hypo Vereinsbank Hungária ügyvezető igazgatója, 2001-2002 között a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgató-helyettese, majd 2003-2004 között a Dresner Bank Hungaria ügyvezető igazgatója volt. 2004-től 2010-ig a Landesbank BadenWürttenberg (LBBW) hazai képviseletének vezetőjeként dolgozott, ahol a pénzintézet hazai terjeszkedését készítette elő. 2010-től ismét az MFB Zrt. vezérigazgató-helyettesese, majd 2014. januárjában kinevezték a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatójává. 2015. január 5-től Urbán Zoltán az EXIM (Magyar Export-Import Bank Zrt.és Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. intézménypáros) vezérigazgatója.2010 és 2016 között az Európai Befeketetési Bank ( EIB ) igazgatósági tagja. 2015 áprilisától a Magyar Bankszövetség 3. oldal (összes: 5)
elnökségi tagja, 2015 májusától a Kínai Közép-Kelet-Európai Együttműködési Befektetési Alap alapkezelőjének igazgatósági tagja. 2016 decemberétől a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. elnöke. Angolul, németül, svédül és oroszul beszél. Két gyermek édesapja. - A következőkben felértékelődnek majd a kockázatosabb régiók, és az oda irányuló export, hiszen itt lehet még újabb területeket meghódítani, újabb lehetőségeket kiaknázni. Ez a biztosítási konstrukcióink további terjedését is jelenti majd. A hatékony exportösztönzés további fontos pillére ugyanis a finanszírozás mellett a kockázatok átvállalása. Az EXIM a kockázatosabb országokba, vagyis az EU-n kívülre, azaz Afrika, Közel-Kelet, Közép-Ázsia, Távol-Kelet, Dél-Amerika régióiba. Magyarországról származó termékeket exportáló élelmiszeripari cégeknek nyújt fedezetet. Itt egyébként akár 23 hónapos halasztott fizetésű vevőkövetelések biztosítása is szóba jöhet. Az EXIM biztosítással a politikai és kereskedelmi, nemfizetési kockázatok kivédhetőek, a magyar exportőr biztos lehet abban, hogy a követelése megtérül. Javíthatja a versenypozícióját, amennyiben például a biztosítási fedezettel az előrefizetés helyett halasztott fizetéssel értékesít, vagy hosszabb futamidőket nyújt a külföldi vevője számára. További példaként említhetem, hogy a kormányzati stratégiával összhangban az EXIM a hazai gyártású mezőgazdasági gépek külföldi forgalmazását is több konstrukcióval segíti. A termékek hosszútávon kiszámíthatóak, fix kamatozású forrást jelentenek, mind közvetlenül az EXIM-en keresztül, mind refinanszírozásban a pénzügyi intézményeken keresztül 2-5 éves futamidővel vehetők igénybe. Miért értékelődnek fel a kockázatosabb, vagy legalábbis nem kellően bejáratott országok, ha exportösztönzésről van szó? - Mert az olyan kézenfekvő exportcélpont, mint Oroszország egyelőre nehezen elérhető az embargó miatt. Mint az közismert, néhány éve egy sor terméket nem lehet szállítani Oroszországba, és bár vannak a tilalmon kívül eső termékkörök, ezek éppen azok, ahol nehezebb üzletet kötni. A szankciók jelentősen terhelik ezt a gazdasági viszonyt, ami meglátszik a számokon is. A baromfifeldolgozók, a húsfeldolgozók, a konzervipar és még sok más terület képviselői nagy veszteségeket szenvedtek el a Moszkva által bejelentett embargó miatt. Ennek a másik oldala, hogy közben Oroszország új lehetőségek után nézett. Nagyban fejlesztette saját kapacitásait, ezen felül pedig más országok felé fordult. Az embargón profitálnak Latin-Amerika országai, valamint Kína is, hiszen egy sor terméket szállítanak az oroszoknak. Dél-Amerikából olyan szállítmány is megy Oroszországba, amely tojásként indul el, a hajón kikel, felnevelik a csirkét, és levágják, valamint részlegesen feldolgozzák, mire a hajó az orosz kikötőbe ér. Mindezek miatt nekünk is új kapcsolatok után kell néznünk, és új, nem annyira bejáratott országokban is próbálkoznunk kell. Van olyan mezőgazdasági gépgyártó ügyfelünk, aki Ukrajnába értékesített mezőgazdasági pótkocsikat a konstrukcióink igénybe vétele mellett, de hozzásegítettünk növényvédő szer Dél-Afrikába történő értékesítéséhez is egy hazai gyártó céget. Ezen felül említhetném még a tavalyi évben létrehozott Kazah-Magyar Mezőgazdasági Növekedési Alapot, amiben az EXIM tőkefinanszírozási lehetőséget biztosít a magyar cégek kazahsztáni terjeszkedéséhez exportőri, befektetői és beszállítói szinten is. Az Alap segítségével elindult beruházások már a kivitelezésnél tartanak. Ma Magyarországon vannak olyan kisebb vagy közepes vállalkozások, amelyek belföldön sikerrel működnek, és talán kacérkodnak az export gondolatával is. Azon cégeknek, amelyek a kivitel határán vannak, de nincs ezen a téren kellő ismeretük, mit kell tenniük? Hogyan tehetik meg az első lépéseket? A legfontosabb versenyelőny mindenképpen az információ: az exportőr ismerje meg a célpiacát, rendelkezzen a külpiacon támogató kapcsolatokkal és legyen jártas a jogi, kereskedelmi vagy akár a vevője kulturális sajátosságait illetően. Persze nem kell mindezt teljesen egyedül véghezvinni a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a külgazdasági attasé hálózat, a háttérintézmények, többek között a Magyar Nemzeti Kereskedőház is várja az exportálni kívánó cégeket. Ha ezek a kapcsolatok létrejöttek, akkor a megállapodást elősegítendő, illetve utána a finanszírozási hátteret biztosítva is az EXIM tud segíteni. A lehetőség adott, a KKV-k támogatását termékeinkkel biztosítjuk, bízom benne, hogy a kereslet kínálat egymásra talál és a jövőben sikeres üzletek köttethetnek. 4. oldal (összes: 5)
Szerző: Braunmüller Lajos Közzététel ideje: 2017. 12. 20., szerda, 09:36 A forrás webcíme: https://magyarmezogazdasag.hu/2017/12/20/kkv-szektoron-hangsuly 5. oldal (összes: 5)