ZÉCHENYI ITVÁN EGYETEM MŐZKI TUDOMÁNYI KR LKLMZOTT MECHNIK TNZÉK 1. tög-kgnsúlozatlanság FORGÓRÉZ DINMIKU KIEGYENÚLYOZÁ I. Laoratóru gakorlat lélt útutató gépk rzgésénk okozóa sok stn a rndzés forgórészénk kdvzıtln tögloszlása, rövdn kgnsúlozatlansága. forgórész kgnsúlozatlanságát száos körülén okozhata: az anag nhoogntása, az anagan található zárvánok, gártás vag szrlés pontatlanságok (pl. gtnglőség ha, vag aga a konstrukcós kalakítás (pl. rtszhoron. kgnsúlozatlanság kövtkztén nd a forgórészt, nd a forgórész csapágat a forgás szögssségénk négztévl arános, dın prodkusan váltakozó töltrı trhl. károsan folásola a rndzés üzét, vl prodkus llgénél fogva rzgéskt grszt és zat okoz. Nag fordulatszáon pdg akár a rndzés tönkrntl s kövtkzht. kgnsúlozatlanságnak két alaptípusát különözttük g: -tatkus kgnsúlozatlanság stén a forgórész súlpont thttlnség tngl közül az gk párhuzaos a forgástnglll, vszont a forgórész súlponta n sk a forgástnglr. forgás közn érdı tögrık rdı gtln rı (a cntrfugáls rı. csapágakat trhlı töltrık azonos fázsan vannak (pl. gszrr érk l poztív auukat. -Dnakus kgnsúlozatlanság stén a forgórész súlponta a forgástnglr sk, uganakkor a forgórész súlpont thttlnség fıtnglnk gk s párhuzaos a forgástnglll. forgás közn érdı tögrık rdı rıpár. csapágakat trhlı töltrık - vl rıpárt alkotnak - llnfázsan vannak. -Összttt kgnsúlozatlanság az lızı két st konácóa. Ekkor gk súlpont thttlnség fıtngl s párhuzaos a forgástnglll, és a forgórész súlponta s sk a forgástnglr dnakus kgnsúlozatlanság gszrő stkor a forgástngl és valalk thttlnség fıtngl tsz gást. z összttt kgnsúlozatlanság lgáltalánosa stén a forgástngl és a thttlnség fıtnglk ktérı hlztők.. kgnsúlozatlanság gszünttés forgórészk kgnsúlozatlanságáól szárazó tölttrhlés a forgórész kgnsúlozásával csökknthtı. Ks forgórészk (pl. vllanotorok rotora, lsıégéső otorok forgattús tngl, autókrkk dnakus kgnsúlozását spcáls rndzéskkl végzk, lk forgás közn érk a csapágak rzgést (lág kgnsúlozó gépk, vag a csapágakat trhlı rıkt (rv gépk. Ezt kövtın a forgórész ghatározott hln - az un. kgnsúlozó síkokan - a nrt adatok alapán kszáított tögkt hlznk l, vag onnan tögkt távolítanak l. hlsn végztt kgnsúlozás után a forgórész súlponta a forgástnglr krül, gk súlpont thttlnség fıtngl pdg gsk a forgástnglll. Nagértő forgórészk (pl. turnák kgnsúlozását hlszínn s végzhtk gszrő szközökkl, d körüléns lárásokkal. 3. Fladat: a forgórész hlszín kgnsúlozása zonos stkn a kgnsúlozást a forgó- és állórész összszrlt állapotáan célszrő lvégzn. Például a köszörőgépkr flszrlt ú kövkt használata vétl lıtt k kll gnsúlozn a gép nag fordulatszáa att. Olan lárást kll alkalazn, l a gép szétszrlés
nélkül, a hlszínn s lhtıvé tsz a kgnsúlozást (ha csak a kszrlt forgórészt és a rászrlt kövkt gnsúloznánk k, összszrléskor a köszörőkövk szöghlzt gváltozhatna, a lrontaná a ár lvégztt kgnsúlozást, a szét- és összszrlés dét n s lítv. 3 h 1 z R w k k l l ztonság és célszrőség gfontolásokól a laorérést n g valós köszörőgépn, han annak odllén végzzük. köszörőkövkt acéltárcsával [1] hlttsítttük. tárcsát R, étrs sugarú osztókörön 45 fokonként lhlztt nts furatokkal láttuk l. al- és ooldal furatok gkén a hallgatók által srtln nagságú tögkt hlztünk l, lkkl a forgórész kgnsúlozatlanságát szuláluk. tová furatok a kgnsúlozó tögk rögzítésér szolgálnak. forgórészt szíhatással g ksfszültségő és alacson fordulatszáú otorral [] forgatuk a alstvszél lkrülés érdkén. Ellntétn a spcáls kgnsúlozó gépkn történı éréskkl, tt n alkalazunk s építtt rıérı, s építtt rzgésérı rndzést. csapágházak [3] rzgés apltúdóól kövtkzttünk a csapágrık értékr g CHENK gártánú, hordozható VIROTET rndzés sgítségévl. csapágház függılgs ránú Ysn(ωt+ϕ ktérésfüggvénénk (válaszl és az F F sn(ωt grsztırı-függvénnk arána a csapágház M(ω frkvncafüggvén, l a szögssség függvénén éréssl határozható g. függvén aszolút érték az M(ω apltúdó-függvén. Ks csllapítás stén az lozdulás és a grsztırı fázsan van. csapágházak apltúdó-függvén (l tuladonképpn gfata frkvncafüggı rugóállandónak tknthtı lızts éréskıl c45 N/ értékő a érés szögssségn. rndzés rv flépítés és az alkalazott önálló golóscsapágak kövtkztén a csapágházak függtlnk gástól (az gk csapágra ható grsztırı n ozdíta l a ásk csapágházat. továakan az és rzgés apltúdókól a csapágrık F H* és F H* összfüggéskkl száíthatók. 4. záítás összfüggésk kövtkzı száítások céla olan al- és ooldal kgnsúlozó tögk nagságának ghatározása, lk gszrr ztosíták a forgórész statkus és dnakus kgnsúlozottságát. Tkntsük azt az stt, kor a forgórész cntrkus, valant a forgástngl és a thttlnség fıtnglk közül kttı g síkan van ugan (z a kgnsúlozatlanság síka, d gk fıtngl s párhuzaos a forgástnglll (összttt kgnsúlozatlanság, és. forgórész ω állandó szögssségő forgása közn a csapágrık a körforgó nrcarıkkl tartanak gnsúlt. függılgs érés ránan thát a körforgó rakcórı 1
függılgs vtültét érük. aáls F és F rakcórık értékéıl a rndszr kgnsúlozatlanságára llzı cntrctás ( és cntrfugáls thttlnség noaték ( kszáítható, ad zk srtén a kgnsúlozó tögk érték ghatározható. z srtln és ghatározása érdkén a forgóozgás alapgnltét, azaz a prdülttétlt íruk fl az alátáasztás pontra: M ε+ ω Π + r a z z összfüggésn szrplı súlpont thttlnség tnzor az,, z koordnátarndszrn: prdültvktor Π ω ω ω ω z Továá ω Π ω ω k ω k ω és r a l ω k ω l k vl a súlpontnak csak -ω cntrptáls gorsulása van. részszáítások után, fgl vév, hog ε, ( F l gl k -( + l ω k Hasonlóan a pontra flírt prdült-tétlıl: ( gl F l k ( + l ω k (4 és (5 gnltkıl az cntrctás
g (F ω + F a cntrfugáls thttlnség noaték pdg l (F + F F l ω Ha ost a kgnsúlozó síkan a súlponttól k és k távolságra R sugáron és kgnsúlozó tögkt hlzünk l, akkor a forgórész súlpont thttlnség tnzora ódosul: + R + R (k R k R (k R k R + k + k z + (k + R + (k + R kgnsúlozó tögk szükségs értékt a kövtkzı fltétlkıl határozhatuk g: a statkusan kgnsúlozott forgórész súlpontának a forgástngln kll lhlzkdn: R+ R+ R dnakusan kgnsúlozott forgórész gk thttlnség fıtnglénk a forgástngl ránával kll ggzn, vags a forgórész,,z koordnátarndszrn flírt thttlnség tnzorának összs fıátlón kívül l zérus kll lgn. dnakusan kgnsúlozott forgórész thttlnség tnzorának 1 1 l thát zérus értékők: (k R k R hlttsítv d és értékét (F + F l Fl k ω (k + k Rω adódk. kfzésn F, F, valant lılhlsn hlttsítndı. 3
FORGÓRÉZ KIEGYENÚLYOZÁ laorérés gzıkönv száításokhoz használa fl az alá adatokat: kg l l k k H(ω N/ Név, hallgató kód:.............................. 1 Kapcsola a otort, és forgás közn ér g a aloldal csapágrzgés-apltúdó értékét, valant a ϕ aloldal tárcsa-szöghlztt.( érırndszr kzléséhz sgítségt kap. érıft a ooldal érıhlr áthlzv, ér g az csapágrzgés-apltúdó értékét, valant a ϕ szöghlztt dagra alapán tölts k az alá tálázatot! F H(ω* F H(ω* ϕ ϕ T nnn ϕ és ϕ között 18 szögltérés (llnfázs utatkozna, úg F értékét szorozza g (-1-l! 4
Forgás közn ér g a forgórész fordulatszáát KF típusú optka fordulatszáérıvl! pródusdııl száítsa k a forgórész szögssségét! π ω T ért adatokól a forgórész cntrctása: g (F ω + F aloldal kgnsúlozó tög: ( F + F l F l k ω ( k+ k Rω ooldal kgnsúlozó tög: R 3 Hlzz l a kszáított kgnsúlozó tögkt a forgórész gfllı nts furatáa. csavarokat húzza g, ad kapcsola a otort. Mér g a kgnsúlozott forgórész és rzgés apltúdót az lıvl azonos szögssségn! 4 záítsa k a aradó kgnsúlozatlanság százalékos aránát az rdt állapotra vonatkoztatva! a(, 1 a(, 5 Értékl a forgórész kgnsúlozásának rdénét! da g az stlgs hák okat!............ Gır,.. láírások: 1.... 3.. 4.. 5.. 6.. 7.. 8.. 5