Alsó tagozaton tanító pedagógusok szaklapja Az Óperenciástengeren túl 2011 / 2. szám
TARTalom rajzpályázat A rajzpályázat nyertesei... 1 a differenciálás lehetősége matematikaórán... 2 Matekfilm... 3 indítókulcs a komp-hoz... 4 Előírt írásfüzet... 4 Környezetismeret 1 4.... 5 Az igék mélyen elhallgatott csoportja... 6 Az erdei óvoda... 7 Bepillantás az autizmus világába... 9 Aktualitások... 12 Konferenciafigyelő... 13 kalendárium.... 14 PáLYázatfigyelő... 15 egy rajzpályázat margójára... 16 OK! könyvek... 18 cirkuszi mutatványok... 19 mesterséges fészekodúk és lakóik... 20 Mesés matek... 23 A szavak varázsa.... 26 Kiadja a Műszaki Könyvkiadó Kft. Felelős kiadó: Orgován Katalin ügyvezető igazgató Főszerkesztő: Hedvig Olga Lapszerkesztő: Bosznai Gábor Lapmenedzser: Gergely Eszter Műszaki szerkesztő: Haász Anikó Tördelés: Interneon Kft. Fotók, ábrák: Műszaki Kiadó, Füki Gyula ISSN 2062-0969 Azonosító szám: MK-4533-0-X Nyomta és kötötte: Pátria Nyomda Zrt. Felelős vezető: Fodor István vezérigazgató
rajzpályázat????????????????????????? A Rajzpályázat nyertesei Az előző számunkban meghirdetett rajzpályázatunk témája: illusztráció készítése Móricz Zsigmond Iciri-piciri című verséhez. Megszülettek a közönségszavazás és a szakmai zsűrizés eredményei is. Szeretnénk megköszönni a pályázatra beérkezett rajzok kis alkotóinak a fantasztikus műveket és felkészítő tanáraik segítségét, lelkesedését. Nagyon nehéz volt a döntés most is. Az eredmények nagyon szorosak lettek, sokszor csak egészen pici választotta el a dobogós rajzokat a többi alkotástól. 1 2. osztály: I. helyezett II. helyezett III. helyezett Péterfia Janka Kertész Gréta Sárik Levente I. helyezett 3 4. osztály: II. helyezett III. helyezett Zalay Dorottya Horváth Barnabás Leigh Alexandra A dobogós helyet elért pályázókat a Műszaki Kiadó kiadványaiból összeállított, sok-sok olvasnivalót és interaktív tananyagot tartalmazó taneszközcsomaggal ajándékozzuk meg a következő értékben: III. helyezett: 10 000 Ft értékű könyvcsomag + 35 000 Ft értékű interaktív tananyag III. helyezett: 7 000 Ft értékű könyvcsomag + 35 000 Ft értékű interaktív tananyag III. helyezett: 5 000 Ft értékű könyvcsomag + 35 000 Ft értékű interaktív tananyag Szeretnénk megköszönni a helyezettek rajzait beküldő, az őket felkészítő tanítók munkáját is, gratulálunk nekik eredményes munkájukhoz, őket egy-egy értékes, pedagógusoknak szóló könyvcsomaggal és interaktív tananyaggal ajándékoztuk meg. Új PÁLYÁZATI kiírásunk a 15. oldalon található 1
Hatékony tanítás A differenciálás lehetősége matematikaórán A matematikai tartalmak széles sávú megközelítése A matematikai tartalom széles sávú megközelítése a taneszközrendszer sokrétűségével és sokoldalúságával érhető el. Hogy alkalmazkodni tudjunk tanulóink kognitív struktúrájához, tantárgy iránti érdeklődéséhez és motivációjához, olyan eszközrendszert kell választanunk, amely helyi tantervünket figyelembe véve direkt fejlesztéssel szolgálja az eltérő igényeket. Ez alapján olyan tankönyvcsaládot dolgoztunk ki, ahol a pedagógusnak az osztályában tanuló gyerekekhez igazodva lehetősége van válogatni a kiadványok között. szabad arra törekednünk, hogy minden osztályban minden feladatot minden tanulóval megoldassunk, mert ez lehetetlen, frusztráló pedagógusra és gyerekre egyaránt. Ennek elkerülése végett tipográfiailag is megkülönböztetjük a különböző szintű, színvonalú feladatokat, így a pedagógus könnyedén az adott gyerekhez, tanulócsoporthoz tudja illeszteni a megfelelő mélységben feldolgozandó ismeretanyagot. (A minimumszintű feladatok sorszámát üres keretbe írtuk, az átlagosnál nehezebb feladatok sorszámát nyolcszög alakú keretbe foglaltuk, a többi feladat átlagos nehézségű.) Arra sem kell törekednünk, hogy minden témakört minden osztályban teljes részletességgel tárgyaljunk. A tankönyv csak oktatási segédlet, a pedagógus autonómiája eldönteni, hogy a helyi tantervet és az osztály képességstruktúráját figyelembe véve mit, hogyan, milyen mélységben kínál a gyermekeknek. A tankönyv és a hozzá kapcsolódó gyakorlókönyvek minden évfolyamon biztosítják, hogy a kritikus matematikai készségeket és a speciális matematikai kompetenciákat az átlagos vagy az átlagosnál gyengébben teljesítő tanulók is el tudják sajátítani, nagy hangsúlyt fektetve a tanulók részképességeinek a fejlesztésére. A Tudáshozó című kiadvány 1. osztályban járul hozzá az elemi számolási készségek differenciált fejlesztéséhez. A Mesélő fejtörő nagy segítségünkre szolgál az előkészítő szakaszban, hiszen sokoldalúan fejleszti a tanulók bázisfunkcióit, amelyek elengedhetetlenül fontosak a magasabb szintű matematikai gondolkodás fejlődéséhez. Az 1. osztályban két csoportra, majd a 2. osztálytól négy csoportra készült dolgozatfüzetek minden évfolyamon diagnosztizáló mérést és kritériumorientált mérésre alkalmas témazáró dolgozatokat tartalmaznak. A Furfangos fejtörő, Fejlesztő fejtörő, Feladatgyűjtemény 3 4. című kiadványok kötetenként tematikusan rendezett több száz feladattal járulnak hozzá a tehetséges tanulók gondozásához, fejlesztéséhez. A Kapcsolj!-füzetek a matematikai kompetenciát sokoldalúan fejlesztve kínálnak érdekes, izgalmas feladatokat a nyári szünidőre vagy akár tanórai, szakköri foglalkozásra. Tanórán belüli differenciálás A tankönyveink sokkal több feladatot tartalmaznak, mint amennyit az adott évfolyamon föl lehet dolgozni. Nem A tanulók a számok tulajdonságait vizsgálják, tapasztalatokat szereznek, következtetéseket vonnak le. Már a feladat sorszámának tipográfiai jelölése alapján is láthatjuk, hogy a három feladat három különböző szinten és mélységben dolgozza fel a tananyagot. Adódik a lehetőség, hogy három csoportba, képesség szerint differenciálva fejlesszük a tanulók számfogalmát. A 3. feladattal azok a gyerekek foglalkoznak, akiknek még szükséges, hogy játék pénzzel ellenőrizzék a számok páros, illetve páratlan voltát, majd a megfigyeléseik alapján megállapításokat tegyenek. A 4. feladat már megkívánja a tanulóktól a rendszerező képességet, a függvényszemléletet, a számok halmazokba sorolásának a képességét, a számok tulajdonságairól tanultak biztos ismeretét és felhasználását. Ez a tananyag optimumszintű feldolgozását jelenti. Az 5. feladat a számok tulajdonságainak az elemzését, elvonatkoztatott gondolkodást, fejlett következtetési és rendszerező képességet vár el a tanulóktól. Izgalmas játékot kínál ez a matematika iránt élénkebben érdeklődő tanulók számára. Czakó Anita pedagógiai szakértő, tankönyvszerző 2
Matekfilm Számtalan kérés érkezett már kiadónkhoz bemutató tanórák szervezésére, hiszen sok tanítót érdekel, hogy máshol, más körülmények között ugyanabból a matematika-tankönyvből egy másik pedagógus hogyan taníthat. Erre azonban nem nyílik, nem nyílhat a tanítóknak saját munkájuk mellett lehetőségük, sokszor még saját településükön, saját iskolájukban sem. Annak a hatékony és sokrétű fejlesztőmunkának bemutatására nem vállalkozhattunk, amelyet a különféle gyermekcsoportokkal, gyerekek százezreivel folytatnak a Hajdu-tankönyveket használó tanítók. Elsősorban tehát azoknak szántuk ezt a filmet, akik szeretnének időnként bekukkantani egy ismeretlenül is ismerős iskola tantermébe, betekintést nyerni a másutt zajló tanításba. Ehhez az iskolák világának ábrázolásában jártas dokumentumfilm-készítőket kértük fel, akik kiváló érzékkel és nagy empátiával közelítettek a témához és vonják be a nézőket az osztálytermi történésekbe. Minthogy nincs mód iskolák százainak végigjárására, így néhány szerző megszólaltatásával és csupán kiragadott iskolapéldák bemutatásával kívánjuk megerősíteni tanítóink meggyőződését a választott módszertan hatékonyságáról és támogatást nyújtani azoknak, akik a szerzőkkel, valamint a filmben szereplő tanítókkal és diákokkal együtt vallják, hogy gondolkodni jó! A filmet készítették: Békési Gábor, Pálos Gergely, Pálos György, Ponyiczky László, Szirmai Márton (Pyramus és Tsa.) További információk: http://muszakikiado.hu/matekfilm_sikerek_a_hajdutankonyvcsaladdal 3
Könyvajánló Indítókulcs a KOMP-hoz A KOMP 1. Olvasás-írás tanítói kézikönyve immár nyomtatásban is kapható a pedagógusok munkáját, órára való készülését megkönnyítendő. Az A/4-es formátumban megjelent, közel 300 oldalas kézikönyv mindenre kiterjedően segíti a tanítókat: részletes módszertani leírás található benne a KOMP tantárgy-pedagógiai oktatási program szövegértési-szövegalkotási, olvasás- és írástanítási módszeréről. Az alaposan kidolgozott mintaóravázlatok minden tantárgyra és minden óratípusra kiterjednek. A szerkesztő ismerteti a tanulói kiadványok szerkezetét, megjelenését és koncepcióját, a fejlesztés menetét és sarokpontjait. Megtalálja a kézikönyvben az érdeklődő tanító a készségfejlesztés típusait is a kiadványokból kiemelt konkrét feladatok köré csoportosítva. A második fejezet a betűtanulást követő olvasókönyvi szövegek feldolgozását segíti szövegértési feladatsorokkal és a tanítóknak szánt tanácsokkal, javaslatokkal. A hallás utáni szövegértésre szánt szövegek melyeket a tanító olvas fel a harmadik fejezetbe kerültek (a kiadványok interaktív változatában ezek hangzóanyagként megtalálhatók). A kézikönyv mindezeken túl részletes tanmeneteket is tartalmaz. Az A típusú tanmenet az átlagos és a tehetséggondozást igénylő, a B típusú az átlagos és a felzárkóztatásra szoruló gyerekek számára készült. A tanmenetek tanórára és oldalszámra, feladatszámra lebontva ismertetik a tanév során elsajátítandó ismereteket és készségfejlesztési célokat. Előírt írásfüzet Megjelent a Hundidac Nagydíjat és Szép Magyar Könyv Díjat nyert KOMP tankönyvcsalád újabb terméke, az Előírt írásfüzet 1. osztályosoknak. A magabiztos írástechnikai készség eléréséhez a gyerekeknek szükségük van további írástechnikai gyakorlásra. Ennek megfelelő fejlesztésére való a KOMP Előírt írásfüzet 1. osztályosoknak című kiadvány, amely az 1. évfolyamos KOMP Írás munkafüzet és Írás gyakorlólapok feladattípusait mechanikus (másolós, gyakorló, rögzítő típusú) kódolással egészíti ki. A magabiztos íráskészség kialakulásának nemcsak pszichés, kognitív vagy mentális, hanem anatómiai gátja is lehet: a kéz csontozata nem minden gyermek esetében fejlődik ki 6-7 éves korra a megfelelő mértékben, ami elengedhetetlen a finommotorika fejlesztéséhez és a stabil íráskészség kialakulásához. A füzet a gyerekek életkori sajátosságainak és eltérő mértékű fejlődésének figyelembevételével készült, szem előtt tartva a differenciálás, a folyamatos készségfejlesztés lehetőségét. Felzárkóztató jellege miatt a későbbi évfolyamokon is nagy segítséget jelenthet a tanítóknak az eltérő fejlődésű gyerekek gyakoroltatásához. Azonosító: MK-4361-9 A/5; 64 old. Az Előírt írásfüzet az alapozó szakasz feladataival kezdődik (betűelemek vázolása, gyakorlása), majd az írott kisbetűkkel folytatódik, és mondatmásolási feladatokkal fejeződik be a tanév végén. A mondatok szavai között elhelyezett függőleges vonalak segítik a gyerekeket abban, hogy betűméret- és betűkötésarányosan, illetve a vonalrendszer adta méreten belül maradva próbálják meg a mondattá formált szavakat leírni. A mondatmásoltatós részbe elválasztási feladatok is kerültek, mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy a gyerekek nem vagy nem szívesen választanak el írás közben. A mondathizlalásos feladatok nemcsak a gyakorlás során is alapvető fokozatosságot, hanem a kommunikációs készségek fejlesztését is szolgálják. 4
Taneszközfigyelő Környezetismeret 1 4. Az 1 2. osztályos kötetek a természettudományos műveltség alapjait a cselekvés, a felfedezés, a játék és a fizikai megtapasztalás útján oktató tankönyvek. Metodikájukban következetesen a perceptuális ismeretszerzésen és feldolgozáson alapuló, tevékenykedtető megközelítést alkalmazzák, és a kognitív képességek mellett mindazokat a kompetenciákat fejlesztik, amelyek a szűkebb, lakóhelyi környezet tanulmányozásával kezdve a tágabb környezet felfedezésén át az empirikus tudományok világába vezetik be a tanulókat. Koncentrikusan, a közvetlen környezettől a távolabbi, épített és természeti környezet felé haladva a közvetlen tapasztalással megközelíthető ismeretet nyújtanak az anyagi világ változatos megjelenési formáiról. A jelenségeket oksági alapon, természettudományos módon magyarázzák, és tartanak a minket körülvevő világ természettudományos tényeinek egyre tudatosabb megismerése és felfedezése felé. A 3 4. osztályos könyvek szerzői tapasztalt, gyakorló környezeti nevelők, így a kötetek szakmai, természetismeretre nevelési és fenntarthatóságra nevelési szempontból is korszerűek. A bennük szereplő feladatok alkalmasak arra, hogy a tanulók közvetlen környezetükben gyűjtsenek tapasztalatokat, érzékennyé váljanak környezetük iránt, felismerjék értékeiket, ha szükséges, gondoskodjanak megőrzésükről. Lehetővé teszik az elemi természettudományos műveltség megalapozását: megfigyelést; kísérletet igénylő; valaminek az elkészítésére irányuló; vitára, érvelésre buzdító, kompetenciafejlesztő feladatokat tartalmaznak. A gyerekek lakóhelyükön túl a távolabbi természeti és ember által létrehozott környezetet is megismerhetik, felfedezhetik. A könyvekben sok vizsgálat található az állatok, növények, élettelen természet megismerésére; harmadikban a tanulók tapasztalataikat elsősorban rajzban rögzítik, szóban fogalmazzák meg, negyedik osztályban a játék és a tapasztalatszerzés fokozatosan kibővül vizsgálatok tudatos megtervezésével, végrehajtásával. A könyvekhez a tanárok munkáját segítő tanmenet is készül. Elkészültek a 3 4. osztályos tankönyvekhez kapcsolódó, témazáró feladatsorokat tartalmazó füzetek. Céljuk, hogy segítséget adjanak a tanulók tudásának folyamatos ellenőrzéséhez. A feladatsorok a tankönyvek megfelelő fejezeteihez kapcsolódnak, de szövegezésük, ábráik olyanok, hogy más tankönyv használata esetén is érthetőek. A pedagógusok dolgozathoz és dolgozat előtti összefoglaláshoz is kiválóan használhatják. 5
Taneszközfigyelő Az igék mélyen elhallgatott csoportja Az alsós nyelvtankönyvek általában mostohán bánnak az igék egy jelentős csoportjával, az állapotigékkel. Kérdezhetnénk, hogy minek annak a gyereknek az igéknek erről a csoportjáról hallania, tudnia, hiszen éppen elegendő számára az igék klasszikus hármas felosztásával megismerkednie: a cselekvéssel, a történéssel és a létezéssel Az anyanyelvi és az idegen nyelvi jártasság megalapozásához, a használat közben tetten ért, élő nyelv megértéséhez és elsajátításához, az alkalmazásképes tudás megszerzéséhez azonban ez a kategória elengedhetetlen a gyerekek kommunikációs kompetenciáinak fejlesztése során. Erről olvashatnak kedves Olvasóink az alábbiakban. A KOMP 3. nyelvtankönyvében az igék csoportosításán belül a szerző és az alkotószerkesztő külön differenciálós órát szán az állapotigéknek. Nem azért, mintha ezt kötelező lenne a gyerekeknek ebben az életkorban megtanulniuk. Azért, hogy az anyanyelv iránt érdeklődő gyerekek majdnem az összes igét, amellyel olvasmányaikban és élőszóban találkoznak, be tudják sorolni az igék valamelyik csoportjába jelentéskör, használat, funkció szerint. Miért is fontos ez? Nem is gondolnánk, hogy hány olyan igénk van, amelyik nem cselekvést, nem történést és nem is létezést fejez ki de egy kicsit mégis mindegyiket. Ezek az igék az úgynevezett állapotigék változatos csoportját alkotják. Az állapotigék mindig a létezés valamelyik állapotáról tudósítanak, arról, hogy a cselekvő éppen hogyan, milyen állapotban van. Ez az igefajta azt fejezi ki, hogy az élőlényeket milyen érzelmi, értelmi vagy egyéb állapot jellemzi (örül, nevet, izgul, fél, elkeseredik; ért, tud, felfog, gondol; fázik, fáj, hasonlít). Az állapot tartozhat élettelen dolgokhoz is (foszlik, bűzlik, illatozik). Az élőlények és az élettelen dolgok ilyenkor nem cselekednek ugyan, mégis átélik az ige által megjelölt állapotot, és kisebbnagyobb mértékben részt is vesznek benne (féltékenykedik, szeret, bízik, nyugtalankodik, megijed). A történéshez hasonlóan az élőlények és az élettelen dolgok állapota is mindig független a szándéktól, az akarattól. Kérdezzünk csak rá ezekre az igékre! Sem a Mit csinál?, sem a Mi történik? kérdésre nem felelnek igazán. És egy kicsit mégis A fáj (nekem, neked stb.) ige például első hallásra történést fejez ki. A fájdalom azonban mindig valamilyen cselekvés, történés eredménye, következménye. Velünk történik, mi szenvedjük el, mégis valamennyire részt veszünk benne. A nevet, a mosolyog, a sír és a csalódik (én, te stb.) inkább tűnnek cselekvő igéknek elsőre. Holott nem azok. A nevetés, a mosoly, a sírás és a csalódás éppen annyira történik is velünk valaminek a következményeképpen, mint amennyire azt mi tevékeny, cselekvő módon irányítani szeretnénk. Miért titkolnánk el mindezt az érdeklődő gyerekek elől? Az állapotigékkel való megismerkedés további haszna, hogy még jobban elmélyíti és tudatosítja a harmadikos gyerekek számára a cselekvést és a történést kifejező igék megkülönböztetését, valamint fejleszti a gondolkodásukat és a figyelmüket. A Mondaton innen, mondaton túl olvasókönyvben lévő olvasmányok, mesék számtalan állapotigét tartalmaznak a nyelv természete szerint (Az egyik szemem sír, a másik nevet.; Így szomorkodott az öreg király.; stb.). Javasoljuk a kedves tanítóknak, hogy bátran kerestessenek a gyerekekkel a KOMP 3. olvasmányaiban is igéket, és soroltassák is be azokat. Higgyék el, az ügyesebb gyerekeknek a csoportosítás az állapotigék esetében is menni fog! 6
Az erdei iskola Iskolaprogramok mint a közoktatás-fejlesztés és a környezeti nevelés eszközei Az erdei óvoda Magyarországon a fenntartható fejlődést (1) szolgáló nevelésre és oktatásra számos, az egész országra kiterjedő program, kezdeményezés van. Ilyenek a Zöld óvoda program (2006), az Ökoiskola program (2004), a különféle erdei óvoda és erdei iskola programok (2003), amelyek a közoktatás rendszerében lévő nevelési-oktatási intézményekben jelenleg is működnek, azonban az intézmények teljes számát tekintve azoknak csak kis hányadában (2). Az óvodák az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, míg az iskolák a Nemzeti alaptanterv kiadásáról és bevezetéséről szóló 243/2003. (XII.17.) kormányrendelet (továbbiakban: Nat) és az arra épülő kerettantervek alapján készítik el a helyi programjukat, amelyekben hangsúlyosan megjelenik az egészségfejlesztés, az egészség- és környezeti nevelés. Az iskolák számára a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 48. (3) bekezdése alapján további feladatként kötelezően meg kell fogalmazniuk a helyi programjukban az egészségfejlesztési, egészségnevelési és környezeti nevelési feladataikat. A Nat 2007. évi módosítása során több új elemmel egészült ki, többek között bekerült az Európai Unió által javasolt nyolc elemből álló kulcskompetencia keretrendszer is. A módosítások által lehetővé vált az iskolákban, hogy a korábbi iskolai helyi tantervekben rögzített ismeretek átadásán túl korszerűbb, a környezeti neveléssel, környezettudatossággal kapcsolatos tartalmakat és fejlesztési feladatokat beépítsék a kötelező tanórai foglalkozások keretei közé. Arra is mód nyílt, hogy a szabadidős tevékenységeken belül olyan foglalkozásokat szervezzenek, amelyek a környezeti neveléssel kapcsolatosak. A Nat módosítása révén kiemelt fejlesztési terület lett a környezeti nevelés. Ezen adatok ismeretében a változtatások számos területen szükségesek, így az egyik kiemelt fejlesztési terület lehet a 2003-ban indult erdei iskola program 2006-ban az erdei óvoda program, amelyek a fenntarthatóságot segítő tudás és magatartásminták elsajátítását tűzték ki célul. A nevelés-oktatás tárgya az ember és környezete/környezet 1 A fenntartható fejlődés (sustainable development) olyan fejlődési folyamat, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket, ahogy az az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1987-es Brundtland-jelentése megfogalmazta. (a szerk.) 2 A KSH adatai alapján az óvodák száma meghaladja a 2300-at, ebből a Zöld Óvoda címet elnyertek száma alig éri el a 300-at. Az alap- és középfokú oktatási intézmények száma eléri az 5900-at, az Ökiskola címmel rendelkezők száma pedig valamivel kevesebb, mint 500. Az érdekegyeztető tanács adatbázisában 218 regisztrált erdei óvoda-iskola szolgálat van, ebből 124 az elmúlt években minősítettek száma. kapcsolata, s e kapcsolat összefüggéseinek megismerése és megértése, megértetése. Az erdei óvoda-iskola mozgalom egyik hosszú távú célja, hogy a kialakított bázisra építve létrejöjjön a fenntartható fejlődésre nevelés gyakorlatának bemutatását szolgáló ökopontok, oktatóközpontok hálózata. A hálózat alapját a legjobb gyakorlatot bemutató, minősített erdei óvoda-iskola szolgáltatóhelyek képezhetik. Ezek a kistérségi ökotanulóhelyek a nevelés, az oktatás, az idegenforgalom, a természetvédelem és a térségfejlesztés céljait ötvözve segítik a közoktatás rendszerén túl a fiatalok és a felnőttek ismeretszerzését a fenntartható fejlődés szolgálatában. Az erdei óvoda program Ma már bebizonyosodott, hogy hatékony fenntartható környezeti nevelés, az élethosszig tartó tanulás az óvodábaniskolában kezdődik. Az erdei óvodai program olyan tudatosan tervezett és szervezett tevékenység, amelyre jellemző, hogy: beépül az óvoda nevelési folyamatába, nevelési programjába; tiszteletben tartja a nevelés folyamat jellegét, a nevelési területek kölcsönhatását, egymásra épülését; a különböző környezeti adottságokra építve segíti, erősíti a gyermekek környezet, természet iránti érzékenységét, környezettudatos magatartásuk kialakulását; cselekvésre, cselekedtetésre és élménypedagógiára támaszkodva komplex módon érvényesíti a tapasztalatszerzést, messzemenően figyelembe véve az életkori sajátosságokból adódó elvárásokat. Az erdei óvoda program több (egymást követő minimum 3) napon keresztül folytatott tevékenység, amely bentlakásos vagy egész napos formában valósulhat meg. Helyszíne a nevelési intézmény székhelyétől eltérő, de nem távol eső természeti környezet. Az óvodáskor sajátosságából következően lehetőség szerint egy nevelési évben több alkalommal (évszakonként) jussanak el a gyermekcsoportok ugyanabba a természeti környezetbe. Az erdei iskola program Az erdei iskola program olyan sajátos tanulásszervezési forma, amelyre jellemző, hogy: 7
az iskola tantervének integráns részét képezi; a megismerés tárgyát az erdei iskola program helyszínének természeti, épített és szociokulturális környezete alkotja; a program megvalósítását a tanulók aktív, cselekvő tevékenységére alapozva biztosítja; az ismeretszerzés folyamatát elsősorban kooperatív tanulási technikákra, a projektmódszer alkalmazására építi; kihasználja az együttes tevékenységekben rejlő szocializációs lehetőségeket. Az erdei iskola program egy pedagógiai projekt, amelynek megvalósítási ideje alsó tagozaton minimum 3 éjszaka és 4 nap, felső tagozaton minimum 4 éjszaka és 5 nap. Helyszíne eltérhet a lakóhely helyszínétől (például hegyvidék helyett vízpart), és szorgalmi időre esik. Az erdei iskola programok helyzete, múltja, jelene Az erdei iskola mint sajátos tanulásszervezési forma hazánkban az 1920-as években alakult ki, a 90-es évek második felétől reneszánszát éli, a mai kor igényeinek megfelelő pedagógiai célkitűzéseket és jogszabályi környezetett kapott. Az erdei iskola programban rejlő lehetőségeket a kormányzat már a 2003 2008-ra vonatkozó, erdei iskolával kapcsolatos programjában körvonalazta (3). Itt fogalmazódott meg, hogy minden általános iskolás korú gyermek egyszer díjmentesen részt vehessen erdei iskola programban. A témában érintett civil képviselet elérte, hogy az Erdei Óvoda-Iskola Program Érdekegyeztető Tanács működtetésével megvalósuljon az erdei iskolát vagy óvodát szolgáltatók minősítése, amely hat-, illetve négyéves múltra tekint vissza. A szolgáltatók minősítési rendszere, a benne foglaltatott kritériumok egyértelművé teszik, a szolgáltatónak mi mindennek kell megfelelnie ahhoz, hogy minősíttethesse erdei óvoda-iskola programját. A megfogalmazott elvárásoknak való megfelelés folyamatosan ellenőrizhető és számon kérhető (monitoring). Hazánkban a minősített erdei óvoda-iskola programokat szolgáltatók száma egyenletesen növekszik az elmúlt 3 A környezetvédelmi tárca kezdeményezésére már 2000-ben együttműködési megállapodás jött létre az OM-mel e témában, ezt követte az Erdei Iskola Programot Koordináló Tárcaközi Bizottság létrejötte. években. Részükről a követelmények egy jelentős részének teljesítése a jelenlegi helyzetben önkéntes, és csupán erkölcsi elismerésben részesülnek: a környezetvédelemért és az oktatásért felelős tárcák vezető tisztségviselői és az Erdei Óvoda-Iskola Program Érdekegyeztető Tanács elnöke által közösen aláírt tanúsítványt kapnak. Szükség lenne arra, hogy az illetékes kormányzati szervek pályázati lehetőségekkel ösztönözzék a minőség, a folyamatos fejlődés, a környezeti nevelés mint módszertani lehetőség iránti igény megjelenését. Az utóbbi években az erdei iskola programokban részt vevők száma jelentősen visszaesett a támogatás drasztikus csökkenése miatt. Ez veszélyezteti az oktatási intézmények pedagógiai programjainak megvalósulását, a környezeti nevelés folyamatosságát, illetve a Nat célkitűzéseinek elérését, valamint gyermekek tömegeit fosztja meg az élményekre épülő, gyakorlatorientált ismeretek elsajátításától. A hazai és EU-forrású tervekben szerepel az erdei óvoda és iskola programok (pl. infrastrukturális) fejlesztésének támogatása, de a pályázati célkitűzések és azok bírálata nincsenek összhangban. Ezért a programok megvalósítása által elérhető nemzeti előnyök körére tekintettel szükségszerű a pályázatok kiírásának és bírálatának újragondolása. Az erdei óvoda-iskola programok hatékony alkalmazása a közoktatás és környezeti nevelés-fejlesztés érdekében A Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ) és a Szövetség az Erdei Iskolákért Egyesület (SZEI) az Erdei Óvoda-Iskola Program Érdekegyeztető Tanács támogatásával mint civil partner felajánlotta szakmai segítségét az illetékes kormányzati szerveknek az erdei óvoda-iskola programokat érintő fejlesztési tervek hatékony és hatásos megvalósítása érdekében. Célunk: a környezeti nevelés, azon belül az erdei óvodaés iskola szolgáltatások, programok hatékonyságának növelése. Mindezzel pedig a közoktatás fejlesztési célkitűzéseinek szolgálata a környezetismeret és tágabb értelemben az önismeret, a honismeret fejlesztése. Pájer Sándor, a SZEI elnöke Mécs Csaba, a KOKOSZ elnöke Aktuális: A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2010. május 6-án a Svájci Magyar Együttműködési Program keretén belül pályázatott hirdetett többek között erdei óvoda-iskola programok igénybevételének finanszírozására. A fő pályázó KOKOSZ és együttműködő civil partnerei sikeresen pályáztak, melynek kapcsán 11-12 ezer gyermek jelentős támogatására kerülhet sor a 2012-es tanévtől. A közoktatási intézmények e szolgáltatások igénybevételére pályázhatnak 2011 szeptemberétől várhatóan 2012 júniusáig. Ebben az esetben is az óvodások és az iskolások kapják meg közvetlenül a támogatást, de a programok szolgáltatói kerülnek versenyhelyzetbe. E pályázat keretében a szolgáltató feladata, hogy a közoktatási intézmények részére szerződéses viszonyban programokat biztosítson. 8
Az autizmusról BEPILLANTÁS AZ AUTIZMUS VILÁGÁBA Ki ne látta volna az 1989-ben négy Oscar-díjat elnyerő Esőember című filmet, amelyben Dustin Hoffman autista férfit alakított? De biztosan tudjuk, valójában mi az autizmus, hogyan ismerhető fel, hogyan viszonyuljunk egy autista emberhez? Ezekre és hasonló kérdésekre szeretnénk választ adni az Autisták Országos Szövetségének (AOSZ) (1) segítségével induló cikksorozatunkban. Miért tartjuk fontosnak e témát? Mintegy 100000 autista ember él Magyarországon, a szakemberek szerint ez a leggyorsabban növekvő létszámú fogyatékossági csoport a világon. Évről évre több gyerekről állapítják meg, hogy autista, mint együttvéve azt, hogy cukorbeteg, rákos vagy AIDS-es Mi az autizmus? Olyan állapot vagy másképpen fogyatékosság, amely eltérő fejlődéshez vezet. A napjainkban használt hivatalos kifejezés: autizmus spektrumzavar. A kifejezésben a spektrum szó arra utal, hogy az autizmusnak számtalan megjelenési formája van. Az autizmus viselkedési tünetekben nyilvánul meg, a tünetek leggyakrabban 2-3 éves kor körül válnak nyilvánvalóvá. Mik a tünetek? A három fő terület, ahol az autizmussal elő emberek egész életük során nehézségekkel küzdenek: kommunikáció ez alatt nem elsősorban a beszédet értjük, bár előfordulhat, hogy az autista gyermek nem tanul meg beszélni, társas kapcsolatok az íratlan társadalmi szabályok megértése, betartása, szociális képzelet mások szándékainak, érzelmeinek megértése. Kommunikációs problémák: nehezen értik és/vagy használjak az arckifejezéseket, nem értik a szójátékokat, a szarkazmust, nehezen értik meg az átvitt értelmű kifejezéseket, oda nem illő mondatokat kevernek a beszélgetésbe. Éppen ezért segítséget jelenthet nekik, ha világosan, egyszerűen és rövid mondatokat használva beszélünk, valamint elég időt hagyunk az elmondottak megértésére. Társas kapcsolati problémák: nehezen ismerik fel vagy értik meg más emberek érzéseit, problémait, ezért érzéketlennek tűnhetnek, nem vagy nehezen követik az íratlan társadalmi szabályokat; például túl közel állhatnak egy másik emberhez, jobban élvezik az egyedüllétet, mint a társaságban töltött időt, nem várnak vigasztalást, támogatást másoktól, furcsának vagy oda nem illőnek tűnhet a viselkedésük, mivel nehézséget jelenhet számukra, hogy pontosan kifejezzék érzelmeiket vagy szükségleteiket. A társas kapcsolati nehézségek azt jelentik, hogy az autista emberek nehezen kötnek barátságokat, de nem jelenti azt, hogy nem is szeretnének kapcsolatba kerülni más emberekkel. Szociális képzeleti nehézségek: Nekünk sem mindig könnyű kitalálnunk, hogy más emberek mit éreznek, azt pedig talán még nehezebb, hogy mit gondolnak. Az autizmussal élő embereknek ez különösen nehéz, mert nehezen tudják az emberek viselkedéséből megjósolni, hogy mi fog történni, nem biztos, hogy észreveszik a veszélyt jelentő helyzeteket, az autista gyermekek nem szívesen játszanak szerepjátékokat, nem kedvelik a változásokat, nehezen boldogulnak ismeretlen helyen vagy helyzetben. A szociális képzeleti nehézségeket nem szabad összekeverni a képzelet hiányával. Sok kreatív autista emberről tudunk, akik nagyszerű teljesítményt nyújtanak zenészként, íróként vagy festőkent. Mi okozza az autizmust? Még nincs pontos válasz, de a világon sok kutató foglalkozik a témával. A szakemberek szerint az autizmust genetikai és környezeti hatások kombinációja okozza. 1 Az Autisták Országos Szövetségét (AOSZ) szülők alapították 1988-ban Autisták Érdekvédelmi Egyesülete néven. Az azóta eltelt több mint húszéves működés során az AOSZ meghatározó szereplője lett az autista emberek érdekvédelmének, és több mint 1600 egyéni tagot és több mint 67 szervezetet tömörítő országos ernyőszervezetté nőtte ki magát. Az AOSZ célja az autista emberek és családjaik életminőségének javítása, érdekeinek védelme, képviselete, informálása, a társadalom figyelmének felkeltése. 9
Gyógyítható-e az autizmus? A tudomány pillanatnyi állása szerint az autizmus nem gyógyítható. Létezik azonban sokféle fejlesztési mód, amellyel az autista emberek élete megkönnyíthető, képességeik pedig fejleszthetők. Forrás: Iránytű szülőknek diagnózis után, www.aosz.hu Mit tehetünk mi? Hogyan teremtsünk kapcsolatot autista emberekkel? Mielőtt elítélünk egy autista embert vagy gyermeket a viselkedéséért, próbáljuk meg megérteni őt. Az autista embernek a világ sokszor átláthatatlan, kaotikus és ijesztő. Rose Blackburn, egy autizmussal élő felnőtt így ír erről: Számomra a külvilág ismeretlen zajok és szimbólumok káosza, teljesen nyers és érthetetlen. Próbálj meg egyszer úgy megnézni egy tévésorozatot, hogy leveszed a tévé hangját. Abban a pillanatban a szereplők viselkedése váratlan és kiszámíthatatlan lesz, elveszti az értelmét. Minden egyes pillanatban, amikor szembesülök a külvilággal, én ezzel a zűrzavarral szembesülök. Képzeld csak el, hogy sétálsz az utcán, és egyszer csak egy csapat tökrészeg fickó özönlik ki egy kocsmából a közeledben. Mivel részegek, a viselkedésük többé nem logikus, vagyis számodra kiszámíthatatlan. Ideges leszel, fogalmad sincs róla, mit fognak tenni a következő pillanatban, mire hogyan fognak reagálni. Fenyegetőnek érzed a helyzetet, mivel nem tudod többé kontrollálni. Én nagyjából minden pillanatban így érzem magam. Nem tudom kiszámítani az emberek viselkedését, nem látom előre a szándékaikat. Az időm jelentős részében tehát szorongok. Fontos megértenünk, hogy az autizmus nem automatikusan jár együtt az agresszív viselkedéssel. Az autista ember akkor lehet agresszív, ha nem érti, hogy mit akar tőle a világ, nem tudja, hogy mi és miért történik vele. Azt hiszem, ezzel mi magunk is így vagyunk, tehát nem is különbözünk annyira. Nem teszi könnyebbé a helyzetet, hogy az autizmus egy láthatatlan fogyatékosság. Szakavatott szem kell ahhoz, hogy valakiről néhány perc alatt pusztán a viselkedése miatt el tudja dönteni, hogy autista-e. Ha azonban tudjuk, hogy autista emberrel beszélünk, van néhány olyan egyszerű szabály, amely könnyebbé teheti a beszélgetést. Rövid, világos, egyszerű mondatokat használjunk! Szólítsuk a nevén az autista embert! Gyűjtőfogalmakat (pl. emberek, barátaim, figyelem) hiába használunk. Egyszerre egy állítás, egy kérdés, egy kérés! Kerüljük az elvont fogalmakat (pl. mindjárt, majd, dehogynem, nemigen)! Kerüljük a metaforákat, átvitt értelmű kifejezéseket, pl.: Ne húzd már az időt! Hát nem látod, hogy ott van az orrod előtt? Kerüljük a szóvicceket! Az autista ember mindent szó szerint értelmez. Számolj tízig szabály! Türelem! Tolerancia! Kapcsolatteremtés esetén szintén fontos tudnunk, hogy az autisták számára az íratlan társadalmi szabályok nehezen értelmezhetők, ráadásul az érzékszerveik is másként működhetnek. Éppen ezért valószínűleg nem szeretik, ha kicsit is belegyalogolunk a személyes terükbe, vagy beszélgetés közben barátilag megérintjük őket. Ugyanakkor ők esetleg túl közel jöhetnek hozzánk, hiszen nem érzik a szociális távolságot. Egészen nyugodtan megkérhetjük őket, hogy menjenek picit távolabb. Ha lehet, ne használjunk mindig más vicceskedő köszönést. Maradjunk a klasszikus üdvözlési formáknál! Ha vesszük a fáradságot, és megismerjük az autista embereket, akkor egy nagyon izgalmas világba nyerhetünk betekintést. Egy olyan őszinte világba, ahol nem léteznek hazugságok, csúsztatások vagy kertelés. Végül egy gondolat Jim Sinclair tollából, aki maga is érintett: Az autizmussal élő embernek az autizmusa csak az egyik tulajdonsága, ha mégoly meghatározó is. Soha nem szabad elfelejtenünk, hogy az autizmussal élőnek saját személyisége, vágyai, álmai vannak, csakúgy, mint bárki másnak. Szilvásy Zsuzsanna, az Autisták Országos Szövetségének elnöke Milyen oktatási forma megfelelő az autizmussal élő gyermekek számára? Különböző oktatási környezetek lehetséges előnyei és kockázatai A mai magyar közoktatási rendszerben az autizmussal élő gyermekek többféle intézménytípusban részesülhetnek nevelésben-oktatásban. Járhatnak többségi intézménybe vagy speciális óvodába, iskolába is. Az, hogy végül melyik oktatási forma mellett dönt a család, nagyon sok szempont mérlegelését és folyamatos értékelését kívánja meg. A döntések természetesen sohasem véglegesek, a gyermek fejlődésével újra és újra át kell gondolnunk a helyzetet. Ebben a folyamatban sokat segíthetnek a gyermeket és az intézményrendszert jól ismerő szakemberek, de a döntés végül is a családé. Nagyon nehéz a választás, többek között azért, mert a szakszerű autizmusspecifikus szolgáltatások hazai kínálata ma még meglehetősen szűkös. Mindazonáltal remélem, hogy ezzel a cikkel is hozzájárulhatok a mérlegelendő szempontok összegyűjtéséhez, végiggondolásához. A fejlődési zavar spektrum jellege miatt, az érintett gyermekek nagyon sokféle, egyenetlen és egyedi képességstruktúrája miatt az intézményválasztás kapcsán is elmondható, hogy nincs egyetlen jó recept. Vannak azonban olyan közös 10
alapok, amelyekre bármely oktatási forma esetén érdemes odafigyelniük a szülőknek. Az alábbi szempontok a nyelvi és értelmi képességektől függetlenül, az autizmus teljes spektrumán érvényesek. Közös szempontok az autizmus teljes spektrumán Az autizmussal élő gyermekeknek olyan óvodára, iskolára van szükségük, amely felkészült arra, hogy mindazt a tudást, tartalmat átadja, amelyet általában nyújt más, ott tanuló gyermeknek is. Emellett a szakembereknek képesnek kell lenniük az autizmusban sérült területek célzott, egyénre szabott fejlesztésére is. Ennek megfelelően a fejlesztés, oktatás során kiemelten fontos területnek kell lennie a következőknek: a kommunikáció egészének fejlesztése, ezen belül a beszéd (-értés és -használat) és a beszédet kiegészítő, támogató, pótló alternatív és augmentatív kommunikáció tanítása; a szociális készségek és szociális megértés fejlesztése; szabadidős készségek tanítása; a mindennapi életben megfelelően alkalmazható tudás átadása; az önállóság és rugalmasság fejlesztése. Szintén alapvető követelmény az egyéni megközelítés, amely egyéni felmérést, tervezést és legalább az idő egy részében egyéni fejlesztést jelent. Elengedhetetlen a családdal való folyamatos, szoros együttműködés. Fontos, hogy a környezet biztonságos, átlátható, jól szervezett legyen. A jól szervezett környezetben az autizmussal élő gyermekek számára világos, előre látható, hogy mikor mi fog történni velük, milyen tevékenységeket végezhetnek, hol, kivel, mikor, hogyan. Előre jelzik számukra azt is, ha változások lesznek környezetükben. Lényeges, hogy ezeket az információkat ne csak elmondják, hanem meg is mutassák úgy, hogy a gyermekek biztosan értsék. Ennek legjobb eszköze a különböző vizuális segítségek alkalmazása, például tárgyas, képes, írott napirendeké, folyamatleírásoké vagy más látható információforrásoké. Arra is szükség van, hogy a szakemberek felismerjék, értsék és kezeljék az autizmussal élő gyermek szenzoros (érzékszervi) érzékenységét vagy ingerkereső viselkedését. A felkészült intézményekben a viselkedésproblémákat nem elnyomni vagy büntetni próbálják, hanem megérteni és kezelni a háttérben rejlő okokat. Mindezek az alapfeltételek akkor teljesíthetők, ha rendelkezésre állnak az autizmus területén képzett szakemberek. Azok az intézmények, amelyek a fenti szempontok szerint működnek, megfelelőek lehetnek, függetlenül attól, hogy speciális csoportban vagy integráltan látják el a gyermekeket. Integráció vagy speciális oktatás? Ezt a fontos kérdést minden esetben egyénileg kell mérlegelnünk a lehetőségek, az előnyök és a hátrányok elemzésével. Néhány gondolat a mérlegeléshez: Theo Peeters, a neves belga szakember magyarul is megjelent könyvében beszámol egy olaszországi élményéről, ahol az integráltan nevelt autizmussal élő fiú az iskolai nap nagy részében a segítőjével sétált, annak érdekében, hogy ne zavarja az oktatást, és jó legyen a közérzete (Peeters, 2005). Nyilvánvaló, hogy a példában bemutatott diák semmilyen értelemben nem vett részt az oktatásban vagy a közösség életében. Világos tehát, hogy nem elégedhetünk meg azzal, ha a gyermek fizikailag jelen van a többségi intézményben, a sikeres integrációnak számos nélkülözhetetlen feltétele van (ezekről a feltételekről bővebben is olvashatunk a 2/2005 OM rendeletben (2) ). Ugyanakkor a valódi, tervezett integrációnak sok fontos előnye van: a kortársak jelenléte pozitív hatással lehet a szociális-kommunikációs fejlődésre akkor, ha az autizmussal élő gyermek ehhez megfelelő támogatást kap. A tanulási lehetőségek és követelmények azonosak a többi gyermekéivel. Az előnyök mellett szeretném felhívni a figyelmet néhány lehetséges veszélyre, hátrányra is. A leggyakoribb probléma, hogy a többségi intézményben nincs egyéni fejlesztési terv és képzett szakember. Ilyenkor a gyermek nem kap semmiféle segítséget az autizmusból fakadó nehézségek leküzdéséhez. Ez sokszor ahhoz vezet, hogy elsajátítja ugyan a tananyagot vagy annak egy részét, de nem tudja önállóan alkalmazni a tanultakat, a társas kapcsolatok és a kommunikáció terén pedig nem vagy csak nagyon lassan lép előre. Szakszerű segítség nélkül a gyermek magányos lehet, vagy akár zaklatás, bántalmazás áldozatává válhat az iskolában. Előfordulhat, hogy a tananyag egy részével nem tud megbirkózni, ezért túlterhelt és elkeseredett. A speciális oktatás szintén járhat előnyökkel és hátrányokkal. A legfontosabb előnyök: a szakemberek tapasztalata, képzettsége, a kisebb csoportlétszámok, az egyéni fejlesztés lehetősége, a tananyag, a környezet és az eszközrendszer megfelelő volta. A hátrányok közé sorolhatjuk a kortársakkal való kapcsolatok hiányát és azt, hogy a speciális csoportok összetétele életkor és képességek szempontjából gyakran túl heterogén. Előfordulhat, hogy túlságosan alacsonyak az elvárások és a követelmények. Úgy tűnik, hogy sok gyermek számára jó megoldás lenne, ha ötvöznénk a speciális és az integrált oktatás előnyeit. Ennek egyik lehetősége a többségi iskolán belül működő speciális csoport, ahonnan a gyermekek teherbírásuknak és érdeklődésüknek megfelelően fokozatosan bekapcsolódhatnak a tanórákba vagy más programokba. Néhány ilyen csoport már működik Magyarországon, de kialakításuk és fenntartásuk feltételeit egyelőre nagyon nehéz megteremteni. Őszi Tamásné gyógypedagógus, Autizmus Alapítvány Megjelent: Esőember folyóirat, 2010/1. szám 2 2/2005 OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 11
Aktualitások Ősztől újból friss zöldséget és gyümölcsöt kapnak az általános iskolás gyerekek A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a 2011/2012-es tanévre is meghirdeti az iskolagyümölcs programot, melynek célja, hogy az általános iskolás (1 4. évfolyamos) gyermekek friss zöldséget, gyümölcsöt kapjanak, és megkedveljék ezeket az egészséges termékeket. A kezdeményezés elősegíti a zöldség- és gyümölcsfogyasztást, hozzájárul a gyermekek étkezési szokásainak megváltoztatásához és az elhízás elleni küzdelemhez, valamint az ezekkel összefüggésben kialakuló betegségek megelőzéséhez. Jelentős változás a korábbi két ciklushoz képest, hogy a gyermekek érdekeit és a pedagógusok kérését is figyelembe véve a 2011/2012-es tanévtől az alsó tagozatos gyermekek az alma mellett más friss gyümölcsöt, zöldséget, illetve 100%-os gyümölcslevet is kaphatnak. A program nem egyenlő a termékkiosztással. A hosszú távú eredmények eléréséhez a tanulók olyan ismeretekhez juthatnak ezzel a kezdeményezéssel, amelyek a későbbiekben kedvezően befolyásolhatják étkezési szokásaikat. (Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája) Aktualitások Új, pedagógusoknak szóló menüponttal bővült az MME honlapja A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) zöld szervezetként különösen fontosnak tartja, hogy a gyerekekben már iskolás, sőt óvodás korban kialakuljon a természet iránti szeretet és tisztelet. Ezen területen a pedagógusok által végzett munka döntő fontosságú a jövő nemzedék életében, környezetéhez való hozzáállásában. Az MME ezért szeretné segíteni az óvodapedagógusok, a tanítók és a tanárok munkáját ezen a téren. Az órákhoz, foglalkozásokhoz olyan háttéranyagot hoznak létre folyamatosan az oldalukon, amely konkrét segítséget nyújt a környezeti nevelésben. Mivel madárvédelmi és természetvédelmi területen tevékenykedik az egyesület, így elsődlegesen ilyen témákat ölel fel a honlap környezeti nevelési anyaga is. Az óvodai, iskolai foglalkozások kapcsán a gyerekekben ezernyi kérdés merül fel. Ezek megválaszolása a minden hétfőn frissülő pedagógus oldal témákra bontott almenüi segítségével könnyebb feladat lesz. (forrás: www.mme.hu) 12
Konferenciafigyelő VI. Országos Interaktív Tábla Konferencia és Módszertani Börze Idén igazán tartalmas programra számíthatnak a látogatók, hiszen a VI. Országos Interaktív Tábla Konferencia és Módszertani Börze a HunDidac 2011 Taneszköz-kiállítással együtt kerül megrendezésre új helyszínen, a Millenáris Parkban. 2006-ban az első konferencián az újdonság, a technikai eszköz iránti érdeklődés hozott össze minket, a kiadót, és Önöket, pedagógusokat. Öt év elteltével, 2011-ben konferenciánk célkitűzése sokat változott: fejlődtünk mi is, Önök is, együtt változtunk a diák, az iskola, a világ igényeivel. Megismertük az új eszközt, felszereltünk vele számos intézményt, és most arra keressük a választ, hogyan lehet és érdemes használni a tanítás során. mondja Antal Csilla kommunikációs menedzser. Évente közel 400 gyakorló pedagógus részvételével zajlik a konferencia, ahol számos előadáson, workshopon, minitanfolyamon vehetnek részt az érdeklődők, és megtekinthetik az oktatási piac számára újabb és újabb fejlesztéseket tartogató kiállítók standjait is. A konferencia plenáris megnyitója és a kiállítás mindkét napja ingyenesen látogatható, a szekciókban zajló bemutatók, workshopok előzetes regisztrációhoz kötöttek. A részvételi díj pedagógusok számára 3000 Ft, nem pedagógus érdeklődők számára 20 000 Ft. A regisztráció végső határideje: 2011. szeptember 21. A konferencia helyszíne: Millenáris Nagycsarnok (B épület); Budapest II., Kis Rókus u. 16 20. A konferencia időpontja: 2011. október 1. (szombat) 9:30 16:00 óráig További információk: www.muszakikiado.hu/interaktivtabla_konferencia Ízelítő a programból: ~ ~ az interaktív tábla használatáról gyakorló pedagógusoktól ~ ~ eszközök gyakorlati bemutatója kiscsoportos workshopok keretében ~ ~ népszerű Flash tanfolyam kezdő és haladó szinten ~ ~ a Műszaki Kiadó újdonságainak alkalmazása gyakorlati szemmel ~ ~ interneten fellelhető ingyenes tartalmak és szoftverek bemutatása A kávészünetekben és a svédasztalos ebédszünetben kötetlen beszélgetésre, eszmecserére várják a látogatókat a kiadó munkatársai. 13
Kalendárium Szeptember 10. Az elsősegélynyújtás világnapja Tíz éve emlékeznek meg Magyarországon az elsősegélynyújtás világnapjáról. Minden év szeptemberének második szombatján ünneplik országszerte az elsősegélynyújtókat és a megmentett életeket. A világnappal arra is fel kívánják hívni a figyelmet, hogy kívánatos lenne az elsősegélynyújtás szélesebb körű ismerete a laikusok körében is, mert sok esetben életmentő az idejében és szakszerűen érkező segítség. Szeptember 8. Az írástudás világnapja Az UNESCO minden évben szeptember 8-án rendezi meg az Írástudás Nemzetközi Világnapját, amelynek keretében a szervezet különféle rendezvényekkel igyekszik felhívni a figyelmet az analfabetizmus felszámolásának fontosságára. Adataik szerint a világon ma is 776 millió felnőtt analfabéta, vagyis öt emberből egy nem tud írni-olvasni. Október 1. A zene világnapja Yehudi Menuhin világhírű hegedűművész kezdeményezésére és javaslatára az UNESCO október 1-jét A Zene Világnapjának nyilvánította 1975-ben. Azóta a világ minden pontján ezen a napon különösen nagy figyelmet szentelnek annak a csodának, amelyet zenének hívnak. Ez a nap a zeneművészet legnagyobb alakjaira is emlékeztet, segíti a különböző kultúrák zenéinek jobb megismerését. Október 18. A magyar festészet napja Sokan vallják: a festészet ünnep. Én képeket akarok látni a falakon, hogy újra kinyissák elém a világot írta Babits Örökkék ég a felhők mögött című versében. Örökkék Ismerjük ezt a színt? Ismerjük a színskála valamennyi színének hasonló mélységű tartalmát? Tudjuk-e, hogy a színritmusoknak és gesztusoknak milyen hangulatteremtő ereje van? Egész nemzedékek, társadalmi rétegek életéből maradt ki a festészet értékeinek élményszerű elsajátítása, miáltal világuk nem képes kinyílni a szó babitsi értelmében. 2002 óta hazánkban rendszeresen megünnepeljük a Magyar Festészet Napját, amelyet október 18-ra tűztek ki. Azért erre a napra, mert ekkor ünnepeljük Szent Lukács névnapját, aki évszázadok óta a festők védőszentje. Ez a nap 2002 óta a fény, a színek, a formák és ritmusok, az élő festészet ünnepe! Október 23. Nemzeti ünnep Nemzeti ünnepünk az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetére, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napjára emlékezik. 1991 óta ez a nap állami ünnep. November 3. A Magyar Tudomány napja 1997 óta november 3. a Magyar Tudomány Napja. Ez volt ugyanis az a nap 1825-ben, amelyen az országgyűlés elhatározta a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását, s amelyen gróf Széchenyi István felajánlotta minden birtokának egy éves jövedelmét a Magyar Tudós Társaság, mai nevén a Magyar Tudományos Akadémia megalapításának céljára. 14