Béren kívüli juttatások

Béren kívüli juttatások Időállapot: 2016-06-16-2016-07-31 Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Veresné Drótos Katalin, Módosítva: 2016-07-03 12:09:59 Tartalomjegyzék: 1. A béren kívüli juttatások lényege 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása A munkáltató a béren kívül különböző juttatásokat adhat munkavállalójának. A béren kívüli juttatások természetbeni juttatás lehet csak, nem lehet adni a munkavégzés során elért teljesítmény jutalmazására. Nem helyettesíthető ezzel a juttatással a bérjellegű (prémium, jutalom) juttatás. 2015.01.01-től két csoportra kell osztani, úgymint rekreációs juttatás (SZÉP kártya), és egyéb béren kívüli juttatás. 1. A béren kívüli juttatások lényege A munkáltató, a kifizető a munkabéren felül különböző juttatásokban részesíthetik a magánszemélyeket, ez lehet eseti jelleggel, vagy előre maghatározott módon és feltételekkel. Fő szabály azonban, hogy ez a juttatás nem függhet a munkateljesítménytől, tehát nem szolgálhat a járó bér kiváltására. Figyelni kell arra, hogy mely juttatásokat adhatja kedvezményesen csak a munkáltató, és melyeket a kifizető is. Az első esetben a juttatásban részesülő magánszemély csak munkavállaló, személyesen közreműködő tag, míg a második esetben kívülálló magánszemély is lehet. 1. oldal

2011. január 1-től használatos új fogalmak kerültek bevezetésre, ezek: a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások. Az alábbiakban ezen juttatásokat mutatjuk be, csoportosítva a juttatás feltételei és az adózási formája szerint. Béren kívüli juttatások, melyek lehetnek a) Rekreációs juttatás (SZÉP kártya) b) Béren kívüli (egyéb) juttatás Béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások Adómentes béren kívüli juttatások A Cafetéria rendszer 2014.01.01-től a törvény pontosítja, hogy a készpénzt-helyettesítő eszköz csak akkor felel meg az utalvány fogalmának, ha az a juttatásban részesülő magánszemélytől nem váltható vissza. 1.1. Béren kívüli juttatások 1.1.1. Egyéb béren kívüli juttatások Kedvezményes adózás mellett adható (2011.01.01-től került bevezetésre az Szja.tv. 71. -ában) Az az összeg, melyet a munkáltató a magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba együttesen fizet. A kedvezményes adózás feltétele, hogy ez az összeg nem lehet több, mint a minimálbér 50 százaléka. Az az összeg, melyet a munkáltató a magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, vagy önsegélyező pénztár fizet. A kedvezményes adózás feltétele, hogy ez az összeg nem lehet több, mint a minimálbér 30 százaléka. Az az összeg, melyet a munkáltató a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe fizet be. A kedvezményes adózás feltétele, hogy ez az összeg nem lehet több, mint a minimálbér 50 százaléka. E három juttatáshoz szükséges a magánszemély nyilatkozata, hogy más 2. oldal

munkáltatótól kapott-e ilyen juttatást (ajánlott nyilatkozatforma csatolva). A juttatás adható több hónapra előre, vagy utólag legfeljebb három hónapra. Előre történő juttatás esetén az érintett hónapok, utólag történő juttatás esetén a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell bevallani. Az az összeg, melyet a munkáltató az iskolarendszerű képzés költségéből átvállalt. A kedvezményes adózás feltétele, hogy az átvállalt összeg a minimálbér két és félszeresét ne haladja meg, munkáltatói elrendelés írja elő a képzést azzal, hogy az a munkakör betöltéséhez szükséges. Nem tartozik a képzés költségei közé (nem terheli a kedvezményes adózási keretet) az utazás és szállás költsége, azokat a hivatali, üzleti útra vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni. Helyi utazási bérlet juttatás munkavállaló és közreműködő tag részére. A bérlet vásárlása a munkáltató nevére szóló számlával történjen. Lényegesen változott 2012.01.01-től a kedvezményesen adható étkezési hozzájárulás. A munkavállaló választása szerint a munkavállaló kaphat - munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó részt. Nem feltétel már 2013-tól, hogy csak a munkáltató munkavállalói étkezzenek az étkezdében. Utalványt bocsáthat ki a munkáltató, vagy maga az étkezdét üzemeltető is. A juttatás lehet maga az étkezés biztosítása, vagy olyan utalvány, amely kizárólag ebben az étkezdében használható fel (lehet elektronikus utalvány is). - Fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forintot meg nem haladó részt: Ez utóbbi juttatás vendéglátóhelyi étkezésre is felhasználható. Ezt a juttatást igénybe veheti a munkavállalón kívül a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, a duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató, valamint - ha volt munkáltatója nyújtja részére e szolgáltatást - a nyugdíjban részesülő magánszemély is. A kétfajta juttatás együttesen is adható. Munkáltató a közoktatásban részt vevő gyermek, tanuló számára a - rá tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény alapján családi pótlékra, vagy hasonló ellátásra jogosult - szülő, vagy a vele közös háztartásban élő házastárs útján a tanév 3. oldal

első napját megelőző 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat, vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában évente az adóév első napján érvényes havi minimálbér 30 százalékáig terjedő értékben juttat (iskolakezdési támogatás). Az utalvány a tárgyév december 31-ig használható fel. Természetben már ez a juttatás nem adható. Munkáltató által a munkavállaló részére a tulajdonában álló, vagy vagyonkezelésében lévő belföldi üdülőben vagy szakszervezet által belföldi üdülőben biztosított üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételből évente legfeljebb magánszemélyenként az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó rész. A munkavállalóval esik egy tekintet alá a munkavállaló és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, valamint a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, továbbá - ha volt munkáltatója nyújtja részére e juttatást - a nyugdíjban részesülő magánszemély és annak közeli hozzátartozója is. A szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére az alapszabályban foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész. A munkáltatói tag által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összegből az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát. A munkáltató hatálybalépését megelőzően az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény alapján célzott szolgáltatásra befizetett összegre is alkalmazhatja ezt a szabályt. A munkáltató ilyen döntése esetén a célzott szolgáltatásra befizetett összeg után a közterheket 2013. május hónapra vonatkozó kötelezettségként állapítja meg, vallja be és fizeti meg. A kifizető az adókötelezettség megállapításához a juttatásban részesülő magánszemélytől nyilatkozatot kér minden olyan juttatás igénybevételéről, melyről neki tudomása nincs, és a juttatásnak éves összesen korlátja van. 1.1.2. Rekreációs juttatás (SZÉP kártya) Az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya alszámláira utalt - szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshelyszolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 4. oldal

225 ezer forint támogatás - vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 150 ezer forint támogatás - szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 75 ezer forint támogatás A juttatás igénybevételéhez a magánszemély nyilatkozata szükséges (iratminta javaslat a mellékletben). A juttatás a tevékenységben tagként résztvevő, nyugdíjba vonult magánszemély, tanulószerződéses diák nem veheti igénybe. 1.1.3. Adózása, bevallása A magánszemély az 1.1. pontban foglalt feltételek szerinti és értékhatáron belüli juttatás révén megszerzett bevétele után az őt juttatásban részesítő kifizető 1,19-el bruttósított összegre (adóalap) 15 % SZJA-t, illetve az adóalap után 14 % Eho-t fizet (kedvezményes adózás). Az adókötelezettség megállapításához a magánszemély e juttatásra vonatkozó nyilatkozatát kell figyelembe venni. Így ennek adóterhe 34,51 %. Ha az adott juttatás a meghatározott értékhatárt meghaladja, a meghaladó rész nem kedvezményesen adózó béren kívüli juttatásnak minősül. Az egyedi értéken túl az 1.1.1. és 1.1.2. juttatások éves összegére, illetve a két juttatás együttes éves összegére is figyelemmel kell lenni. Az egyéb béren kívüli juttatás (1.1.1.) éves keretösszege 200 eft. A rekreációs juttatás (1.1.2.) éves keretösszege 450 eft. A két juttatás együttes éves összege 450 eft. A juttatónak az adót a juttatás hónapja kötelezettségeként kell bevallania, illetőleg megfizetnie. A juttató a kedvezményes adózású juttatásokról nyilvántartást köteles vezetni. 5. oldal

1.2. Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások Ebbe a körbe azok a természetben adott juttatások tartoznak, melyek nem felelnek meg az 1.1. pontban foglaltaknak. Ezen juttatások után is az adót és járulékot a kifizető fizeti meg (2011-től az Szja tv.70. -a vezette be). Ilyen juttatásnak minősülnek: A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem; A kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem (a bruttó érték 20 %-a, vagy a ténylegesen kimutatott használat). A kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj. Nem kell külön szabályozni a biztosítottak körét belső szabályzatban. Személybiztosítás az élet- (ideértve a nyugdíj, a járadékbiztosítást is), a baleset-és a betegségbiztosítás. 2012.01.01-től új elem e juttatási körben a munkáltató által valamennyi munkavállaló (ideértve a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), vagy az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, a duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély - ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló -, vagy az előbbiek közeli hozzátartozóik részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Fontos kitétel, hogy a juttatás bármelyik érintett számára ténylegesen elérhető legyen. Nem adható ilyen juttatásként kész étel vásárlására jogosító utalvány. Ez a juttatás eltérő mértékben is adható, ha mindenki által megismerhető belső szabályzatban meghatározott keret terhére a magánszemély határozza meg a juttatás mértékét. A juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, 6. oldal

a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő - közös ismérv alapján kell, hogy meghatározza. Változott a reprezentáció és az üzleti ajándék juttatásának szabálya is 2012.01.01- től. Egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat. A juttatásnak már nincs egyedi korlátja. Ha a kifizető társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg. A legfeljebb évi három alkalommal - az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett - csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, a tag, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának, a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak juttatja. E pont szerinti feltételekkel csekély értékű ajándék adható olyan magánszemélynek is, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme. Csekély értékű ajándék a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás. Az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatatása, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet. Ide tartozik az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel 7. oldal

összefüggésben a kifizető által viselt költség akkor is, ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul. Ide értendő az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát. Ha a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem. 2012-től megszűnt a reklámajándék 1 százalékos értékhatára. Értékhatár nélkül adható az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá, azzal, hogy a kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka. A kedvezményesen adóztatott juttatásnak lehet egyedileg meghatározott értéke, illetve a béren kívüli juttatásnak 2015.01.01-től kezdődően új felső határa van. Ez a határ évi 450 ezer forint. Egyes meghatározott juttatásnak minősül az a juttatás, amely megfelel e törvény külön rendelkezése szerint meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott egyedi értékhatárt meghaladja, vagy meghaladja a csoportra meghatározott értékhatárt (200 eft, illetve 450 eft) vagy meghaladja az 450 ezer forintos éves határt. Az éves határt munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló a jogviszonyban töltött napokkal arányosan kell figyelni. Nem kell az arányosítást alkalmazni abban az esetben, ha a munkavállaló év közben hunyt el. 1.2.1. Adózása, bevallása A magánszemély az 1.2. pontban foglalt feltételek szerinti juttatás révén megszerzett bevétele után az őt juttatásban részesítő kifizető 1,19-el bruttósított összegre 15 % SZJA-t, és az adóalapként kiszámított (bruttósított) összegre 27 %-os Eho-t fizet. Így ennek adóterhe 49,98 %. A juttatónak az adót a juttatás hónapja kötelezettségeként kell bevallania, illetőleg 8. oldal

megfizetnie. A juttató a juttatásokról nyilvántartást köteles vezetni. Az adómentesen adható reprezentáció és üzleti ajándék (alapítvány, köztestület, stb.) mértékét meghaladó juttatás adókötelezettségét az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként kell megállapítani. Fontos változás 2015.01.01-től, hogy a kedvezményesen adható béren kívüli juttatás bármely értékét meghaladó juttatás után a magasabb Eho-t a juttatás hónapjára vonatkozó bevallásban kell bevallani, és megfizetni. 1. Példa: A munkáltató egyik munkavállalójának az év 1-8 hónapjára havi 8.000 Ft Erzsébet utalványt és havi 12.500 Ft étkezési hozzájárulást adott. Ez összesen 164.000 Ft. Szeptember hónapra 2 gyermekére tekintettel ad 60.000 Ft iskolakezdési támogatást, mely az egyedi keretösszegbe belefér. A 200.000 forintos keretösszeget 24.000 Ft-al túllépte, így az iskolakezdési támogatásból 36.000 forint a kedvezményes 14 %-os Eho-val, a 24.000 Ft már 27 %- os Eho-val adózik. 2. Példa: A munkáltató egyik munkavállalójának január hónapban 450.000 Ft összeget utalt a munkavállaló SZÉP kártyájára. A munkavállaló munkaviszonya október 31-el megszűnt. Így számára kedvezményes adózás mellett 450.000/365x304= 374.795 forint adható. A 450.000 Ft alapján (450.000 x 1,19) az Szja és a 14 %-os Eho már január hónapra rendezve lett, a 13 % Eho többletet (75.205 Ft) az október havi bevallásban kell rendezni. A béren kívüli és egyéb meghatározott juttatásokat a duális képzésben munkaszerződés alapján résztvevő hallgatók adókötelezettsége megállapításánál a 2015. szeptember 1-ét követően keletkezett juttatásoknál már figyelembe lehet venni. 1.3. Adómentes, nem pénzben kapott béren kívüli juttatások A kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, visszavásárlási értékkel nem rendelkező balesetbiztosítás díja, valamint a kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja havonta a 9. oldal

minimálbér 30 %-át meg nem haladó része. Munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat. Az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott foglalkozás-egészségügyi ellátás, a kegyeleti ellátás, a szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés: E rendelkezés alkalmazásában munkásszállás a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely lakóhelyiségenként egynél több, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol munkahelye van; nem munkásszállás az a szálláshely, ahol a kifizető olyan magánszemélyt, illetve ennek hozzátartozóját szállásolja el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn. Az olyan szolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott sportintézmény sportrendezvényén nyújt (kivéve az utazást, az elszállásolást és az étkezést), továbbá az a szolgáltatás, amelyet a sportszervezet, országos sportági szakszövetség a versenysport, diáksport érdekében szervezett edzés vagy verseny vele munkaviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban nem álló résztvevőjének az edzési vagy versenyfeladathoz tartozó utazás, szállás és étkezési szolgáltatás révén juttat [a sportoló 30 napnál hosszabb folyamatos elszállásolására (így különösen szállodai elhelyezésére) csak akkor lehet e rendelkezést alkalmazni, ha az az olimpiai játékokon, a világbajnokságon, az Európa-bajnokságon, a speciális világjátékokon vagy a Heraklész program keretében való versenyzést, illetve az arra történő közvetlen felkészülést szolgálja]. A csoportos személyszállítás. A 6000 m2-t meg nem haladó nagyságú illetményföld-juttatás, ide nem értve annak bármilyen módon történő megváltását. A személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmény, amely után a kifizető a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott szociálpolitikai menetdíj-támogatásban részesül; Összeghatártól függetlenül a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érem, serleg, trófea. Az ingyenesen vagy kedvezményesen, a sportesemény-szervező tevékenységet 10. oldal

folytató szervezet által e tevékenységi körében juttatott (ide nem értve, ha azt más személy megrendelésére teljesíti) belépő, bérlet. A kifizető által a magánszemélynek a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló ingyenesen juttatott belépőjegy, bérlet értékhatár nélkül. A kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott, kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet. Kulturális szolgáltatásnak minősül muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítása, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadás, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás. Nem tartozik ide az erre a célra SZÉP kártya szabadidős szolgáltatási alszámlájára utalt összeg. Nem tartozik ide az állatkerti belépő és a mozijegy. Az adómentes juttatásra évi 50 ezer forintig akkor is lehetőség van, ha a juttató a munkáltató, és a juttatásban részesülő személy a munkavállaló, illetve akkor is, ha a juttatás a vállalkozás és az üzleti partner között valósul meg. 2014.01.01-től adómentes az a szolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott vagy használt sportlétesítményben szervezett sportrendezvényen nyújt. Így, ha a kifizető az általa fenntartott vagy használt (bérelt) sportlétesítményben szervezett sportrendezvényen nyújt szolgáltatásokat illetve biztosítja az általa fenntartott sportlétesítmény használatát, az emiatt elszámolt költségei után nem keletkezik adókötelezettsége. Az elszámolt költségek között a magánszemélynek nyújtott teljes ellátás adómentesen adható. Nem tartozik az adómentes körbe az utazás, elszállásolás költsége. A kifizető által biztosított védőoltás. Kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás fizetett rendszeres díja. Erről a juttatásról a kifizető havonta adatot szolgáltat az adóhatóságnak. 1.4. A Cafeteria-rendszer A cafeteria-rendszer lényege, hogy a munkáltató belső szabályzatában előre rögzített mértékben biztosít béren kívüli juttatást. A szabályzatban rögzítésre kerül, hogy a csomag mely juttatásokat tartalmazza, melyből a magánszemély választhat. A csomagban lehet adómentes természetbeni juttatás, 11. oldal

kedvezményezetten adózó és adóköteles természetbeni juttatás, esetleg pénz is. A juttatás összege a szabályzatban meghatározott csoportoknál eltérő mértékű lehet, de nem függhet a munkateljesítménytől és a csoport minden tagja számára ténylegesen elérhető kell legyen. Az erre fordítható összeg így év elején konkrétan tervezhető. 1.5. A juttatás és a reklámadó kapcsolata Amennyiben az üzleti ajándék, a csekély értékű ajándék a juttató reklámozását is szolgálja (reklámtoll, reklámpóló, naptár, stb.), vizsgálni kell, hogy nem terheli-e a juttatást reklámadó. Ezek az ajándékok saját célú reklámnak tekinthetők. 2. Adózás 2.1 ÁFA A törvényi előírásnak megfelelő kis értékű ajándék (5000 Ft alatti) beszerzésénél, előállításánál az ÁFA levonható. Az ajándék nyújtásakor (akár termék, akár szolgáltatás) ÁFA fizetés nem keletkezik. Ha ezt az összeget az ajándék értéke meghaladja, az ÁFA nem vonható le, vagy ha levonásra került, akkor átadáskor meg kell fizetni. 2.2 Társasági adó Ha a juttatás az Szja. tv-ben megfogalmazott adómentes természetbeni juttatás, a vállalkozás érdekében elismert költségnek minősül. Amennyiben a juttatás adóköteles, úgy a megfizetett adók és járulékok is elismert ráfordítások. 2.3 SZJA 2.3.1 SZJA szerint adózó (vállalkozó) Ha a juttatás az Szja. tv-ben megfogalmazott adómentes természetbeni juttatás, a vállalkozás érdekében elismert költségnek minősül. Amennyiben a juttatás adóköteles, úgy a megfizetett adók és járulékok is elismert ráfordítások. 2.3.2 Magánszemély Ha a juttatás természetbeni juttatásnak minősül (akár adómentes, akár adóköteles), 12. oldal

a magánszemélyt adó- és járulékfizetési kötelezettség nem terheli. Ha a juttatás egyéb jövedelemnek minősül, az adó- és járulékfizetés a jogviszonytól függően terheli a magánszemélyt. 2.4 EVA 2.4.1 Kettős könyvvitelt vezető EVA alany Az EVA törvénnyel kapcsolata nincs, de a számviteli tv. hatálya alá tartozó adóalanynak az átadást (beszerzést) könyvelnie kell. A juttatás az osztalék alapját csökkenti. 2.4.2 Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany Kapcsolata nincs. 2.5 Egyéb adók és járulékok Ha a juttatást egyéb jövedelemként kell elszámolni, a járulékfizetés a magánszemély kifizetővel fennálló jogviszonyától függ. Ha a juttatás kedvezményesen adózó természetbeni juttatás, úgy a juttatott érték adóalapja után 14 %, ha egyes meghatározott (nem kedvezményes) juttatás, akkor 27 % Eho-t kell fizetni. Az üzleti ajándék, a csekély értékű ajándék juttatását reklámadó is terhelheti. 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel (Részletes könyvelési szabályok a kidolgozott egyedi témáknál) 3.2 Egyszeres könyvvitel (Részletes könyvelési szabályok a kidolgozott egyedi témáknál) 3.3 Szja szerinti adózás (Részletes könyvelési szabályok a kidolgozott egyedi témáknál) 13. oldal

4. Iratminták, nyomtatványok Ajándék nyilvántartása (doc - 41.5 KiB) Csekély értékű ajándék (termék, vagy szolgáltatás) beszerzésének és átadásának nyilvántartására szolgál az ajánlott táblázat. Ajándékozottak nyilvántartása (doc - 41.5 KiB) A nyilvántartásban lehet rögzíteni a csekély értékű ajándékban részesülők adatait. Helyi utazási bérlet átvételi jegyzék (doc - 44 KiB) A nyilvántartás tartalmazza a bérletet átvevők adatait, a bérlet vonatkozási időszakát (év, hónap), a bérlet azonosító számát. Munkahelyi étkezési utalvány átvételi jegyzék (doc - 43 KiB) Az átvételi jegyzék tartalmazza a munkahelyi étkezési utalványok, a munkahelyi ételfogyasztást igénybe vevő személyek nevét, a vonatkozási időszakot (év, hónap) és az értékét. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról 12. (1) Munkáltatói tag az a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki a pénztárral kötött szerződés alapján munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét egészben vagy részben átvállalja (munkáltatói hozzájárulás). (2) A munkáltatói hozzájárulási kötelezettséget vállaló munkáltató a munkáltatói hozzájárulásból egyetlen olyan munkavállalóját sem zárhatja ki, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban (közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati, valamint szolgálati jogviszonyban) áll. A munkáltató munkavállalóként mindhárom típusú pénztárban egyidejűleg is vállalhat hozzájárulási kötelezettséget. (3) A munkáltatói hozzájárulás - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - minden pénztártag munkavállalóra nézve azonos összegű vagy a munkabérének azonos százaléka, amelyet a munkáltató köteles az alkalmazott által választott pénztártól 14. oldal

függetlenül egységesen megállapítani. A munkáltató a hozzájárulás megállapításakor pénztártípusonként különbséget tehet. A munkabér százalékban meghatározott munkáltatói hozzájárulás esetén a munkáltató meghatározhatja a hozzájárulás legkisebb és legnagyobb összegét is. (4) A munkáltató a munkáltatói hozzájárulás (3) bekezdésben meghatározott mértékétől - az életkorral növekedő mértékben - korcsoportonként egységesen eltérhet azon alkalmazottai tekintetében, akik 15 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjkorhatárt betöltött alkalmazottak esetében a munkáltatói hozzájárulás nem haladhatja meg a nyugdíjkorhatárt be nem töltött alkalmazottak részére megállapított munkáltatói hozzájárulást. (5) A munkáltató és a pénztár között létrejövő szerződésben rendelkezni kell: a) a munkáltatói hozzájárulás mértékéről és a teljesítés ütemezéséről; b) a munkáltatói hozzájárulás szüneteltetésének lehetőségéről és feltételeiről; c) a munkáltatói hozzájárulás teljesítését biztosító esetleges mellékkötelmekről. (6) A munkáltatói tag és a pénztár közötti szerződés, a szerződés módosítása - ha az alapszabály másként nem rendelkezik - a közgyűlés jóváhagyásával válik érvényessé. (7) A pénztár a munkáltatói hozzájárulásról rendelkező szerződésekről naprakész nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szerződéseknek a pénztár működéséhez szükséges főbb adatait, így különösen a munkáltatói tag adatait, a munkáltatói hozzájárulás mértékét, a szerződés hatályát, esetleges módosítását. (8) Amennyiben a tag azt a munkáltatótól írásban kéri, a munkáltató a kérelmező tag javára vállalt munkáltatói hozzájárulás teljes összegének, vagy egy részének teljesítését szüneteltetheti vagy megszüntetheti. Egyebekben a munkáltató a munkáltatói hozzájárulás teljesítését kizárólag valamennyi pénztártag alkalmazottjára kiterjedően szüneteltetheti vagy szüntetheti meg. E rendelkezéstől érvényesen nem lehet eltérni. (9) A (8) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkáltató szüneteltetheti a munkáltatói hozzájárulás fizetését azon időszakokra, amikor a tag munkaviszonya szünetel, illetve munkabér a részére nem jár. Ennek feltételeit a munkáltatónak valamennyi pénztártag munkavállalójára nézve azonos módon kell meghatároznia. (10) Nem kell alkalmazni a (2)-(4) bekezdés rendelkezéseit abban az esetben, ha a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 193/H. (10) bekezdés rendelkezései alapján a munkáltatói hozzájárulás fizetésére a kölcsönbeadó a kölcsönvevőnél fennálló feltételek szerint kötelezett. 15. oldal

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 3. E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő: 14. Munkáltató: a) az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll, b) munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján, c) az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás keretében a szolgáltatás juttatónak minősülő fogadója érdekében tevékenységet végző iskolaszövetkezeti tag részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a szolgáltatás fogadója, azzal, hogy munkaerő-kölcsönzés, illetve egy munkakörre több munkáltatóval kötött munkaszerződés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra (71. ) az e törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő, illetve a több munkáltató ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni. 26. Reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható. 27. Üzleti ajándék: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány). 77. Minimálbér: a törvény külön rendelkezésének hiányában is az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseiben említett mindenkori minimálbért. 87. Erzsébet-utalvány: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra kész étel és melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására felhasználható utalvány. 88. Iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. 16. oldal

8. (1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóalap 15 százaléka. (2) Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett külön adózó jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó - nemzetközi szerződés hiányában - a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár. A kifizetőt terhelő adó 69. (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. ], valamint a béren kívüli juttatások [71. ] után az adó a kifizetőt terheli. (2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,19-szerese. (3) Ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül e szerinti juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, továbbá ha az utalvány - a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) utalványok visszaváltása kivételével - nem visszaváltható, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek a 70-71. rendelkezéseinek. (4) Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ha a juttatás a) értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz; b) természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, valamint ékszerutánzat, érme, ha a körülmények alapján megállapítható, hogy a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének. (5) A közterheket a kifizetőnek - eltérő rendelkezés hiányában - a) a juttatás hónapja kötelezettségeként; b) a 70. (2a) bekezdése szerint adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként; 17. oldal

c) a 70. (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti esetben az ott említett meghaladó rész után a juttatás hónapja kötelezettségeként; d) a 70. (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben - a c) ponttól eltérően - ha a magánszemély béren kívüli juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az adóévben - az adott juttatásokra vonatkozóan meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan - szerzett béren kívüli juttatások együttes értéke a 70. (4) bekezdés b) pontja esetében az éves keretösszeget, a 70. (4) bekezdés c) pontja esetében az éves rekreációs keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész(ek) után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként, a meghaladó rész(ek) után a (2) bekezdés szerinti közteheralap szerint már teljesített közteher beszámításával kell megállapítania és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie. (6) Ha a magánszemély a kifizetőt terhelő adó mellett nem pénzben juttatott vagyoni értéket elidegeníti, annak szerzési értéke az a jövedelem, amely után a kifizető az adót megfizette. 70. (1) Egyes meghatározott juttatásnak minősül a) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem; b) a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem; c) a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj. c) több magánszemély, mint biztosított javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak körét. (1a) Egyes meghatározott juttatásnak minősül: a) a munkáltató által aa) valamennyi munkavállaló (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), vagy ab) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben 18. oldal

hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély - ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló -, vagy ac) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos értékben meghatározott keret terhére valamennyi, az előzőekben említett, juttatásban részesülő magánszemély számára ugyanazon termék vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel választható), feltéve, hogy a termék megszerzése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele (választása) bármelyikük számára ténylegesen is elérhető; b) a munkáltató által valamennyi munkavállaló (e rendelkezés alkalmazásában ideértve a munkáltatóhoz a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint kirendelt munkavállalót is) által megismerhető belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján ba) több munkavállaló, vagy bb) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély - ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló -, vagy bc) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos módszerrel meghatározott keret terhére választható), feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő - közös ismérv alapján határozza meg; (2) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat. (2a) Ha a kifizető társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is), a (2) bekezdéstől eltérően mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi 19. oldal

értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg. (3) Egyes meghatározott juttatásnak minősül a) a legfeljebb évi három alkalommal - az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett - csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt aa) a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, ab) a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, a tag, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának, ac) a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, ad) a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatónak juttatja, továbbá az aa)-ad) pontban nem említett esetben akkor, ha a juttatás olyan magánszemélynek történik, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme; b) az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát); c) a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem; d) az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá, azzal, hogy a kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható 20. oldal

mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka. (4) Egyes meghatározott juttatásnak minősül a) az a juttatás, amely megfelel a 71. -ban meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja, b) az adott juttatásokra vonatkozóan meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan biztosított béren kívüli juttatások - ide nem értve a 71. (1) bekezdés c) pontja szerinti juttatást - adóévi együttes értékének az éves keretösszeget meghaladó része, c) a 71. (1) bekezdés c) pontja szerinti juttatást nem tartalmazó (az adott juttatásokra vonatkozóan meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan biztosított) béren kívüli juttatások adóévi értékének az éves keretösszeget meg nem haladó része és a 71. (1) bekezdés c) pontja szerint (az adott juttatásra vonatkozóan meghatározott értékhatárt meg nem haladóan) az adóévben biztosított juttatások együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része. (4a) A (4) bekezdés b) pont alkalmazásában az éves keretösszeg a) évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll; b) a 200 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn; c) évi 200 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg, azzal, hogy a keretösszeg számításánál a munkavállalót megillető béren kívüli juttatásnak kell tekinteni a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek biztosított béren kívüli juttatást is. (4b) A (4) bekezdés c) pont alkalmazásában az éves rekreációs keretösszeg a) évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll; b) a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn; c) évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg, azzal hogy a keretösszeg számításánál a munkavállalót megillető béren kívüli juttatásnak kell tekinteni a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek biztosított béren kívüli juttatást is. (5) E alkalmazásában a) csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás; b) elszámolt éves összes bevétel: a kifizető által az adóévre vonatkozó 21. oldal

beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel, egyéni vállalkozónál az adóévi vállalkozói bevétel; c) telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelem: a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból ca) a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 százalékának, illetve - ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges - a kiadások 20 százalékának, cb) ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékének vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20 százalékának a magánszemély által meg nem térített része. Béren kívüli juttatások 71. (1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak a) személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; b) a munkavállaló választása szerint ba) munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ideértve a kizárólag az adott munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható - a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott - utalványt, elektronikus adathordozót is], és/vagy bb) Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forintot meg nem haladó rész; c) az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya ca) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshelyszolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 225 ezer forint támogatás; cb) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési 22. oldal

szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 150 ezer forint támogatás; cc) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 75 ezer forint támogatás; d) e) iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész; f) a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem; g) az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, azzal, hogy ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a képzés - akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli - munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja. (2) Béren kívüli juttatásnak minősül a) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatónak, valamint - ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; b) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint - ha a juttató a volt munkáltató (vagy annak jogutódja) - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek választása szerint ba) munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ideértve a kizárólag az adott munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható - a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott - utalványt, elektronikus adathordozót is], és/vagy 23. oldal

bb) Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forintot meg nem haladó rész; c) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; d) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott - egyébként adóköteles - jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész. (3) Béren kívüli juttatásnak minősül a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát, b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát, c) foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta, vagy - az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével - több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben. Egyösszegű utalás esetében azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekinteni. A megállapított adót a kifizető a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg. (3a) Béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltatói tag által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összegből az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát azzal, hogy a) a befizetett összegnek az értékhatárt meghaladó része egyes meghatározott juttatásnak minősül, b) a béren kívüli juttatásnak az egy magánszemélyre jutó összegét a 70. (4a) bekezdés szerinti éves keretösszeg számításánál figyelmen kívül kell hagyni, c) az alkalmazottak létszámaként a befizetéskor - az adóéven belül több befizetés esetén az első befizetéskor - pénztártag alkalmazottak létszáma vehető figyelembe. 24. oldal