Regionális gazdaságtan 7. A régiók jellemzésére használatos indikátorok, elemzési eszközök és mutatók 1 A regionális fejlettség területi indikátorai /1 Demográfiai indikátorok: -lakónépesség száma (fı),, -népesség számának alakulása, népsőrőség fı/km 2, -természetes szaporodás/fogyás, -vándorlási különbözet, korcsoportok, korösszetétel (0-14, 15-59, 60-), -várható élettartam születéskor stb.. Gazdasági jelzıszámok - GDP - GDP régiónként (ezer Ft), -GDP/fı ezer Ft, -GDP/fı az országos átlag ában, -GDP PPS számolva hány a az EU-s átlagnak, -GDP növekedése folyóáron,-gdp növekedés országos átlagtól való eltérése -gazdasági fejlettség: iparban és mg-ban elıállított nemzeti jövedelem/fı régiónként, -regionális versenyképesség: GDP/lakónépesség -1 foglalkoztatottra jutó GDP - termelékenység Értékesítés Szervezetek -vállalkozói aktivitás (1000 lakosra jutó mőködı vállalkozások száma), -egyéni váll-k száma 1000 lakosra, -társas váll. 1000 lakosra, -kft.k, bt.k., rt.k., szöv.k. száma... Tıke -jegyzett tıke régiókban, megyékben m Ft, -jegyzett tıkébıl külföldi tıke régiókban/megyékben,-magántulajdon aránya -állami részesedés a g.t.kben Beruházások -beruházás/fı területi megoszlása, -összes ipari beruházás md Ft/fı vagy 1000fı, ágrzatok részesedése az össz beruházásból, 2 1
A regionális fejlettség területi indikátorai/2 Gazdasági jelzıszámok folyt. Gazdaság ágazati felbontása Ipari termelés alágazatonként is Mezıgazdaság részesedése a GDP-bıl (1 megye GDP=100) területi megoszlása, -mg hozzáadott értékében a kistermelés aránya, -termıföld régiónként mővelési ágak szerint ha eszközellátottság (pl.:1000 ha-ra jutó vonóerıkapacitás) termésátlag,-állatállomány,- mg.i szervezet száma 1000 lakosra jutó mg-i egyéni vállalkozó, -mg-i tsz, halászati tsz, mg-i szakszöv., kistermelı gazd.k száma, -fıállású termelık részesedése a regisztrált szántó területébıl, -üzemméret területi megoszlása (nagyü., kisü., középüzem) 20 ha-nál kisebb birtokok súlya, -1000 ha feletti szántót mővelı g.t. átlagos birtokmérete, -jövı évre középtávú bıvülést tervezı mg.i cégek aránya Tercier szektor alágazatok GDP-bıl való részesedése, -váll.i aktivitása Turizmus mutatói szálláshelyek, vendégéjszakák, vendégek száma, forgalom, átlagos tartózkodási idı... Egyéb gazdasági jelzıszámok helyi adó (mrd Ft), -helyi adó/fı, -iparőzési adó (mrd Ft), -iparőzési adó/fı, közvetlen fejlesztési célú támogatások 1 fıre jutó értéke az országos átlag - ában, támogatás értéke/fı, területfejlesztési támogatás összege (mrd Ft / év), -területfejlesztési támogatás összegének növekedése, 1 fıre jutó önkormányzati bevételek, non-profit szervezetek száma 1000 fıre 3 A regionális fejlettség területi indikátorai/3 Infrastruktúra magasabb rendő utak 100 km 2 -re jutó sőrősége,-országos közúthálózat sőrősége, épült autópálya/fıút/kerékpárút/határátkelı, áruszállításra használt gépjármőpark állományának alakulása, közúti gépjármőállomány száma (db) 1000 lakosra (szgk., tehergk., motorkerékpár, autóbusz) 1000 lakosra jutó újonnan épített lakás, 1 épített lakásra jutó alapterület -háztartási gázfogyasztók a lakásállomány -ában, 1 háztartási fogyasztóra jutó villamosenergia fogyasztás, közüzemi vízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások,,- szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakások, Közmőolló: 1km vízvezetékhálózatra jutó szennyvízcsatorna hossza 1000 lakosra jutó távbeszélıfıvonalak száma, távbeszélıfıvonalak, üzleti fıvonalak számának alakulása 4 2
A regionális fejlettség területi indikátorai/4 Társadalmi jelzıszámok Foglalkoztatottság - ágazatok, iskolai végzettség,korcsoport szerint, Munkanélküliség munkanélküliségi ráta, munkanélküliek és az aktívak aránya regisztrált munkanélküli (fı),-180< regisztrált munkanélküli, tartós munkanélküliség aránya a munkanélküliség -ában Jövedelem mőködı adóalany (fı/db), SZJA/fı/év (Ft), SZJA alapot képezı jövedelem/fı/év, 1 adófizetıre jutó adózás utáni nettó jövedelem Ft 1 alkalmazottra jutó havi B átlagkereset Ft és az országos átlag -ában járadékra jogosultak/fı, jövedelempótló támogatásban részesülnek /fı rendszeres szociális segélyben részesülnek /fı... Képzettség, iskolázottság, oktatási viszonyok Egészségügy Biztonság és bőnügyi helyzet alakulása Szociális ellátás Társadalmi részvétel 5 A regionális fejlettség területi indikátorai/5 Környezet, földrajzi adottságok Fekvés - magasság, domborzat, klíma, vízrajz, növényzet, távolság határoktól, fıvárostól, nagyvárosoktól. A környezet állapota Vízminıség, levegıszennyezettség, talajminıség Védett területek, nemzeti parkok Biodiverzitás, különleges állat- és növényvilág Specifikus adottságok Különleges természeti adottság Különleges történelmi értékek, mőemlékek 6 3
A területi egyenlıtlenségek mérıszámai A szélsı értékek összevetésén alapuló általános statisztikai mutatók: Szóródás terjedelme (Range típusú indexek): K = x max - x min eltérése különbözı területekre és mutatókra (K 1) Relatív szóródás: Q = (x max - x min ) / x átlag eltérése különbözı területekre és mutatókra (Q 0) A felsı és alsó decilis aránya: L = q 10 /q 1 Interkvartilis terjedelem: TQ = Q 3 Q 1 Szórás: σ = (Σ i=1 n (x i x átlag ) 2 / n) Relatív szórás: V = 100 σ / x atlag Variancia vagy szórásnégyzet: σ 2 = (Σ i=1 n (x i x átlag ) 2 / n Átlagos eltérés: δ= (Σ i=1 n x i x átlag ) / n 7 Területi egyenlıtlenségek mérıszámai/2 Duál mutató: D = x m / x a, ahol x m az x i értékek átlaga feletti értékekbıl képzett átlag, és x a az x i értékek átlagánál nem nagyobb értékekbıl képzett átlag. Éltetı-Frigyes-index: az átlag fölötti jövedelmek átlagát az átlag alatti jövedelmek átlagával vetjük össze. Teljes jövedelemegyenlıség esetén a mutató értéke 1, ennél nagyobb érték jövedelmi olló Robin-Hood-index: Az összjövedelem hány százalékát kell elvenni a gazdagoktól és odaadni a szegényeknek, hogy kiegyenlítıdjenek a jövedelmi különbségek a vizsgált területegységek között, RH = ( Σ i=1..n x i f i ) / 2 x i = az i. területegység részesedése () az összjövedelem-volumenbıl f i = az i. területegység részesedése () az össznépességbıl. 8 4
Példa duálmutatóra A vállalkozás-sőrőség (azaz A régió: 1000 lakos, 105 vállalkozás C régió: 1500 lakos 300 vállalkozás Duálmutató számítása: B régió: 2000 lakos, 300 vállalkozás D régió: 1500 lakos 150 vállalkozás Átlag felettiek: B és C, Átlag alattiak: A és D Átlag felettiek átlaga = (0,15 + 0,2)/2=0,175 Átlag alattiak átlaga =(0,105+0,1)/2 =0,1025 Duálmutató: = 0,175/0,1025 =1,707 az 1 lakosra vetített vállalkozás-szám) területi egyenlıtlenségeit vizsgáljuk Vállalkozás-sőrőség régiónként: A: 105/1000 = 0,105 B: 300/2000 = 0,150 C: 300/1500=0,2 D: 150/1500 = 0,1 Átlagos vállalkozás-sőrőség az egész területre: Összes vállalkozás = 105+300+300+150 =855 Összes lakosság = 1000+2000+1500+1500 =6000 Vállalkozás-sőrőség =855/6000=0,1425 Értelmezés: a nagy vállalkozás-sőrőségő régiók átlagos vállalkozás-száma 1,707-szerese az alacsony vállalkozás-sőrőségő régiókénak. 9 Robin-Hood index számítása A régió: Népesség: 20 e fı Jövedelem: 50 mrd Ft B régió: Népesség: 60 e fı, Jövedelem: 25 mrd Ft C régió: Népesség: 20 e fı, Jövedelem: 25 mrd Ft Népesség megoszlása: Össznépesség =100 e fı A régió: 20 B régió: 60 C régió: 20 Jövedelem megoszlása: Összjövedelem: 100 mrd Ft A régió: 50 B régió: 25 C régió: 25 Robin-Hood index: = [(50-20)+(60-25)+(25-20)]/2 = (30+35+5)/2 =70/2 = 35 () Értelmezés: A gazdag régió(k)tól (A ill. C) a jövedelem 35-át kell elvenni és szétosztani a szegények (B) között, hogy teljes jövedelemegyenlıség legyen. 10 5
Területi egyenlıtlenségek mérıszámai/3 Hoover-index: a Robin-Hood index általános alakja, amikor a két területi változó nem a jövedelem és népesség megoszlása a területegységek között, hanem tetszılegesen kiválasztott két jellemzı tulajdonság megoszlása. H = ( Σ i=1..n x i f i ) / 2 x i = az i. területegység részesedése () az egyik változó értékeibıl f i = az i. területegység részesedése () a másik változó értékeibıl (itt Σ i=1..n x i = 100 és Σ i=1..n f i = 100 ) A Hoover-indexet két területi jellemzı megoszlásának összevetésére, térbeli megoszlások idıbeli változásának mérésére is használják. Ebben a formában az alábbi módon is felírható: h d =( Σ i=1..n a 1i a 2i ) / 2 ahol: a 1i az i-edik területegység -os részesedése az a i változó összértékébıl az elsı idıpontban; a 2i az i-edik területegység -os részesedése az a i összértékébıl a második idıpontban; 11 Területi egyenlıtlenségek mérıszámai/4 Krugman-index : A Hoover-index egyszerősített változata. Általában két területegység, régió foglalkozási szerkezetének, iparági struktúrájának, stb. összehasonlítására szolgál: S HF = Σ i=1..n s i H si F Itt H és F a két vizsgált területegység, i a vizsgált gazdasági szektor, s az adott szektor részesedése a területegység teljes gazdaságából. Egy kissé részletezettebb alakban: SI jk = Σ i=1..n ( E ij / E j ) (E ik / E k ) ahol j és k jelöli a területegységeket (régiókat), i pedig a szektorokat Eij jelöli a j régióban az i szektorban a foglalkoztatottak számát, Ej jelöli j régióban az összes foglalkoztatottak számát (így Σ i=1 n E ij = Ej ), és hasonlóan a k régió esetében is.. Lokációs hányados: L ij = ( E ij / E im ) / (E j / E m ) Eim a fogalkoztatottak száma az i szektorban az ország egészében, és Em a foglalkoztatottak teljes száma az egész országban (azaz Σ i=1 n E im = E m ),. ha a lokációs hányados 1-nél nagyobb (kisebb), akkor a j régóban nagyobb (kisebb) az i szektor részesedése a foglalkoztatásban, mint az ország egészére nézve. Balassa-index: A lokációs hányadoshoz nagyon hasonló mutató, azonban az ágazat termelése (kibocsátása) vagy exportja a szokásos változók. B = (q ij / q j ) / ( q i /Q) ahol például: q ij : i iparág termelése (vagy exportja)j országban; q j : a teljes ipari termelés (vagy export) j országban; q i : i iparág teljes termelése (vagy exportja) a vizsgálatba bevont mintaországokban; Q: a teljes ipari termelés a mintaországokban (tehát Σ j=1 n q j = Q). 12 6
Krugman-index, és lokációs hányados számítása H régió Foglalkoztatási szerkezet: Ipar: 35 Mezıgazd: 10 Szolgáltatások: 55 Krugman index H,F = = ipar eltérés + mg eltérés + szolg eltérés = = (35-25)+(10-5)+(70-55) = 10+5+15= 30 Értelme: a foglalkoztatottak 30 -a nem azonos ágazati megoszlásban dolgozik a két régióban. Krugman index H,ország = = ipar eltérés + mg eltérés + szolg eltérés = = (35-30)+(15-10)+(55-55) = 5+5+0= 10 Krugman index F,ország = 5+10+15 =30 Lokációs hányados H, mezıg = F régió: Országos értékek: Foglalkoztatási szerkezet: Ipar: 25 Mezıgazd: 5 Szolgáltatások: 70 = 10/15 = 0,66 (<1, nem mezıgazd. régió) Lokációs hányados F, szolgált = =70/55 = 1,27 (>1, erıs a szolgáltatószektor a régióban) ipar: 30, mezıgazd: 15, szolgáltatás: 55 13 Lorenz-görbe: A koncentráció ábrázolására és elemzésére szolgál. a kumulált relatív gyakoriságok (gi) függvényében ábrázolja a kumulált relatív értékösszegeket (yi). Amennyiben az egységeknek az értékösszegbıl való részesedése egyforma, a kumulált relatív gyakoriságok és a kumulált relatív értékösszegek rendre megegyeznek (gi= yi) (a koncentráció hiánya) Szélsıséges esetben, teljes koncentráció esetén a görbe egybeesik a koordinátatengelyekkel. Példa: függıleges tengelyen a lakosság fogyasztási kiadásai megoszlását, vizszintes tengelyen a népesség megoszlása a lakosság 40 - a költi el a fogyasztási kiadások 20 -át, a lakosság 60 -a költi a kiadások 35 -át. Teljes egyenlıség Teljes egyenlıtlenség 14 7
Gini együttható: G = (Σ i Σ j y i - y j ) / (2 y n 2 ) A Lorenz-görbe esetében a görbe és a négyzet átlója által bezárt terület a koncentráció relatív nagyságát jellemzi. A Ginikoefficiens ezzel a területtel arányos. A mutató minimuma 0, maximuma pedig 1. A 0 értéket akkor veszi fel, ha a Lorenz-görbe éppen egybeesik az átlóval, tehát a vizsgált mennyiségi ismérv területi eloszlása egyenletes. Az 1 értéket akkor veszi fel, ha a vizsgált ismérv egyetlen egy területegységen, egyetlen kézben összpontosul; ilyenkor a Lorenz-görbe egybeesik a koordinátatengelyekkel. 15 Hirschman Herfindhal index vagy Koncentrációs-index: K = Σ[(y i /Σy i ) 2 ] ahol y i jelöli a vizsgált változó részesedését az i régióban és y a vizsgált változó teljes értéke a vizsgált területek összességén ( y = Σy i ) A fenti formula a területi kutatások egyik legelterjedtebb mutatószáma. Minimuma 1/n, (ha a vizsgált társadalmi-gazdasági jelenség egyenletesen oszlik el a vizsgált sokaságban) Maximuma 1.( ha a teljes volumen egy kézben, egy területen összpontosul) Mivel a mutató minimuma függ az elemszámtól, jelentısen eltérı elemszámú vizsgálatok esetében a kapott eredményeket nem lehet összehasonlítani. 16 8
A régió: 1000 lakos, 105 vállalkozás C régió: 1500 lakos 300 vállalkozás Példa Koncentrációs együtthatóra B régió: 2000 lakos, 300 vállalkozás D régió: 1500 lakos 150 vállalkozás Mi lenne, ha minden vállalkozás átköltözne a C régióba? Koncentráció régiónként: az A, B és D régióban 0, a C régióban: (855/855) 2 =1 Koncentrációs index: 1 A vállalkozások régiók közti koncentráltságát vizsgáljuk Összes vállalkozás az egész területre = 105+300+300+150 =855 Vállalkozás-koncentráció régiónként: A: (105/855) 2 = 0,015 B: (300/855) 2 = 0,123 C: (300/855) 2 =0,123 D: (150/855) 2 = 0,0307 Koncentrációs index: = 0,015+0,123+0,123+0,0307= = 0,2917 Mi lenne, ha minden régióban azonosan oszlanának meg a vállalkozások? A, B és C régióban 214, D régióban 213 db Régiónkénti koncentráció: A, B, C: (214/855) 2 =0,06262; D: (213/855) 2 =0,06205 Koncentrációs index: = 0,2499 = ¼ 17 Komplex mutatószámok - Human Development Index (HDI) Az Emberi Fejlettség mutatója (Human Development Index - HDI) - 1990-ben dolgozták ki, az ENSZ 1993 óta használja Mit mér? : szegénység, írástudatlanság, képzettség és a várható élettartammal jellemzett egészségi állapot Élettartam index = Képzettségi index = Felnıtt írástudási index (ALI) = Bruttó beiskolázási index(gei) = GDP index = HDI = (élettartam index + képzettségi index + GDP index) / 3 LE: várható élettartam ALR: Felnıtt írástudási ráta CGER: Komplex bruttó beiskolázási ráta GDPpc: Egy fıre jutó GDP vásárlıerı paritáson USD-ben 18 9
A HDI alakulása Forrás: Human Development Report, 2005 19 Példa: Agrárfoglalkoztatottság Magyarország, 2004 Duálmutató mg fogl., Átlag: 5,3() Xa 3,95 Xm 9,10 D = 2,30 Megye, régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Régió Mezıgazd. Erdıgazd. 1,4 5,2 5,2 8,5 4,0 7,6 11,2 Ipar 17,2 34,7 33,2 23,8 30,1 25,1 23,9 Építıip. 57,0 Ország összesen 5,3 24,9 7,9 61,9 Az Földellátottság **, Munkaerısőrőség agrárfoglalkoztatás ha/fı ***, fı/100 részaránya *, (agrárfoglalk.) ha Duálmutató 1994 2003 1994 2003 1994 2003 Földellátottság, 3,0 1,6 11,7 20,5 8,6 4,9 1994 és 2003 10,6 4,9 15,5 27,5 6,5 3,6 9,2 4,8 18,2 31,6 5,5 3,2 Átlag: 18,7 27,3 12,8 9,4 19,1 25,1 5,2 4,0 Xa 15,9 23,0 6,7 4,6 28,6 37,6 3,5 2,7 Xm 22,9 31,7 13,3 7,9 21,0 30,0 4,8 3,3 D = 1,44 1,36 15,9 8,9 11,6 5,5 18,2 18,7 23,5 27,3 5,5 5,4 7,7 8,5 7,7 8,0 7,8 8,2 7,9 4,3 3,7 Szolgáltatás 73,7 51,5 53,9 59,7 58,0 59,1 Összes 20 10
Példa: Krugman indexre Agrárfoglalkoztatottság Magyarország, 2004 Számítsuk ki a foglalkoztatási szerkezet eltérését Közép-Magyarország és Dél-Dunántúl között a Krugman index segítségével: Dél-Alföld Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Ország összesen Mezıgazd. Erdıgazd. 1,4 5,2 5,2 8,5 4,0 7,6 11,2 5,3 17,2 34,7 33,2 23,8 30,1 25,1 23,9 24,9 Építıip. 7,7 8,5 7,7 8,0 7,8 8,2 7,9 7,9 Szolgáltatás Krugman index KöMa, DDu = Σ (ágazatok) foglalk aránya KöMa foglalk aránya DDu = = 1,4-8,5 + 17,2-23,8 + 7,7 8,0 + 73,7-59,7 = 7,1+6,6 + 0,3 +14,0 = 28,0 Ipar 73,7 51,5 53,9 59,7 58,0 59,1 57,0 61,9 Összes Krugman index Ország össz, DDu = Σ (ágazatok) foglalk aránya Ország foglalk aránya DDu = = 5,3-8,5 + 24,9-23,8 + 7,9 8,0 + 61,9-59,7 = 3,2+ 1,1 + 0,1 +2,2 = 6,6 Dél-Dunántúl foglalkoztatási szerkezete jelentısen eltér Közép-Magyarországtól, de csak viszonylag kismértékben tér el az országos átlagtól. 21 G D P i p a r i G D P ikülönbség p a r i G D P B u d a p e s t 3 6, 1 2 3, 2 12,9 B a r a n y a 3 2, 6 0,4 B á c s K i s k u n 3, 6 3, 6 0 B é k é s 2, 4 2, 3 0,1-1,5 0,2-2,2 B o r s o d - A b a ú j - 4, 6 6, 1 C s o n g r á d 3, 2 3 F e j é r 4 6, 2 G y ı r - M o s o n - S. 5, 1 8, 3 H a j d ú - B i h a r 4 4, 1 H e v e s 2, 4 3, 3 J á s z - N a g y k u n - 2, 8 3, 5 SK z o. m á r o m - E. 2, 9 5 N ó g r á d 1, 2 1, 3 P e s t 9, 5 9, 8 S o m o g y 2, 2 1, 7 S z a b o l c s - S z - B. 3, 1 2, 9 T o l n a 1, 9 2, 5 V a s 2, 6 3, 9 V e s z p r é m 2, 9 3, 6 Z a l a 2, 5 3 M a g y a r o r s z á g 1 0 0 1 0 0-3,2-0,1-0,9-0,7-2,1-0,1-0,3 0,5 0,2-0,6-1,3-0,7-0,5 Hoover - index H=14,25 Az ipari GDP14,25-át kellene átadni 22 11
kumulált GDP iparigdp GDP iparigdp Nógrád 1,2 1,3 1,2 1,3 Tolna 1,9 2,5 3,1 3,8 Somogy 2,2 1,7 5,3 5,5 Békés 2,4 2,3 7,7 7,8 Heves 2,4 3,3 10,1 100 11,1 Zala 2,5 3 12,6 90 14,1 Vas 2,6 3,9 15,2 80 18 70 Jász-Nagykun-Sz. 2,8 3,5 18 21,5 60 Komárom-E. 2,9 5 20,9 26,5 50 Veszprém 2,9 3,6 23,8 30,1 40 Baranya 3 2,6 26,8 32,7 30 Szabolcs-Sz-B. 3,1 2,9 29,9 20 35,6 Csongrád 3,2 3 33,1 10 38,6 Bács Kiskun 3,6 3,6 36,7 0 42,2 Fejér 4 6,2 40,7 48,4 Hajdú-Bihar 4 4,1 44,7 52,5 Borsod-Abaúj-Z. 4,6 6,1 49,3 58,6 Gyır-Moson-S. 5,1 8,3 54,4 66,9 Pest 9,5 9,8 63,9 76,7 Budapest 36,1 23,2 100 99,9 ö s s z G D İ Lorenz - görbe 0 20 40 60 80 100 ipari GDP 23 12